Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-19 / 116. szám, kedd

1992. MÁJUS 19. .ÚJ szói HAZAI KÖRKÉP FARMERKEPZES A CSALLÓKÖZBEN A

mosonmagyaróvári Pannon Agrártudományi Egyetem nagy hagyományú tanintézmény, ahol korábban hazai szakembereink is szívesen tökéletésítétték tudásukat. Az utóbbi időben ez a hagyomány megszakadt, ami már azért is sajnálatos, mivel az egyetem éppen ekkor váltott a mezőgazdasági nagyüzemi ismeretek oktatásáról a Nyugat-Európában elterjedt kisebb gazdaságok irányításához szükséges tananyagra. Jelentősen javult a felsz^feltsége, egyes tantárgyakat külföldi tanárok oktatnak. Nem lebecsülendő az sem, hogy a diákok több hónapos nyugat-európai gyakorlatokon a valóságban is megismerkedhetnek az ottani magas színvonalú mezőgazdasági termeléssel. Öllős Árpád dunaszerdahelyi polgármesternek, a Csallóközi Régió Tanácsa elnökének véleménye szerint Dél-Szlovákia mezőgazdasága számára is nagyon fontosak lennének ezek a tapasztalatok. Mivel a diákcsere központi szervezése napjainkra már a múlté, személyesen vette fel a kapcsolatot Kuroli Gézával, a mosonmagyaróvári egyetem mezőgazdasági karának dékánjával. Ezt az is megkönynyítette, hogy már 25 éve szoros szakmai kapcsolatban állnak. A tárgyalások első eredményeként idén ősztől tíz dunaszerdahelyi és Komárom környéki diák kezdheti meg tanulmányait nappali tagozaton, általános mezőgazdasági mérnöki szakon. Az egyetem ugyanolyan jogokat biztosi! nekik, mint magyarországi társaiknak. Ez már a felvételinél is megnyilvánul, hiszen a csehszlovákiai magyar diákokat -nem kényszeritik előkészítő évfolyamba, sót a hazai középiskolákban elért eredményeiket is elismerik. így az idén a jó középiskolai eredményeknek köszönhetően valószínűleg az összes csallóközi diák felvétel nélkül kerül be az egyetemre! A Csallóközi Régió számára Mosonmagyaróváron nyíló lehetőségek sora ezzel még korántsem zárult le. A szakmérnöki szakok által nyújtott ismeretbővitési lehetőséget korábban már több hazánkfia is kihasználta. Legújabban ez a élelmiszer-ipari menedzseri képzéssel bővült. A rendszert a német kormány ajándékozta az egyetemnek, s ennek megfelelően oltani módszertan és vendégtanárok, illetve japán technika ad lehetőséget arra, hogy akár a nyugati konkurenciával is síkeresen megküzdő menedzsereket képezzenek. Az egyetem ezeket a tanfolyamokat is felajánlotta Szlovákiának. Ez elsősorban a vállalkozói szféra számára értékes, és ennek megfelelően tandíjat is kell fizetni. Egy ötéves, nappali szakon megszerzett diploma komoly szaktudásnak számít. Ennek megfelelően tulajdonosai normális körülmények közt tanácsadó szervezeteknél, bankoknál, biztosítótársaságoknál, vagy esetleg a nagyüzemek valamelyikénél helyezkednek el. Öllős Árpád szerint viszont a csallóközi mezőgazdaságnak égetően szüksége van olyan szakemberekre is, akik a farmergazdaságok vezetéséhez elegendő, sokoldalú ismeretekkel rendelkeznek. Az utóbbi évtizedekben ugyanis a mezőgazdaságba kerülő emberek általában csak egy-két tevékenységre szakosodtak. Ezért a mosonmagyaróvári egyetemmel közösen Dél-szlovákiában farmerképző iskolákat szeretnének nyitni. A tárgyalások e téren is a befejező fázisba jutottak, és így várhatóan ősztől a dunaszerdahelyi és a gadócí mezőgazdasági szakmunkásképző intézet épületeiben megindul az oktatás. Az érettségivel rendelkező jelentkezők itt levelező formában, minimális munkaidőt igénybe véve, péntek-szombati oktatással sajátíthatják el a kis és középüzemi mezőgazdasági termelés fortélyait. Az oktatók Mosonmagyaróvárról érkeznének, de néhány alapozó tantárgy tanításába a helyi tanárokat is be szeretnék vonní. A jól felszerelt laboratóriumokat igénylő gyakorlatok elvégzésére pedig autóbusszal szállítanák át Magyarországra a diákokat. TUBA LAJOS A M a reel házi Művelődési Központban is fellép a 3 + 2 jugoszláviai magyar együttes. 1992. május 20-án, 20 órai kezdettel. Jegyek a helyszínen kaphatók. ÚP-905 MAGYAR POLGÁRI PÁRT Könözsi László agrármérnök, a Magyar Polgári Párt mezőgazdasági programjának egyik megalkotója, képviselőjelölt HOGYAN TOVÁBB A MEZŐGAZDASÁGBAN I. A Magyar Polgári Párt mezőgazdasági programja Kél éwel ezelőtt, amikor megfogalmaztuk mezőgazdasági programunkat, hittük, hogy megvalósítjuk azt. Ma talán az egyetlen párt vagyunk Csehszlovákiában, amelyik elmondhatja magáról, mezőgazdasági programja megvalósult. Fontos eredmény ez! Ennek tudatában, és a továbblépés szándékával fogalmaztuk meg mai elképzeléseinket. Ajánljuk mindazok figyelmébe, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, akik aggódnak mezőgazdaságunk sorsáért. Most programunk rövidített első részét közöljük, csütörtökön a második részt adjuk közre. A teljes szöveg a Szabadság és felelősség című programunkban található. Védenünk kell a zöldségtermesztőket A Magyar Polgári Párt mezőgazdasági politikájának fő szempontja a fogyasztói érdek érvényesítése. Megfelelő mennyiségű olcsó, jó minőségű és egészséges élelmiszert vár a lakosság a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól. Az ehhez vezető legrövidebb út a valós tulajdonlás, a szabad versenyeztetés és a piaci mechanizmusok bevezetésén keresztül vezet. Segítenünk kell a termelői érdekek önszerveződés révén történő kifejeződését is, és politikánkban meg kell jelenítenünk a magyartakta vidékek sajátos termelői érdekeit, főleg az átmeneti időszakban védve a belső piacot. A zöldségtermesztés ma a legfontosabb jövedelemkiegészítője a családoknak, és a munkanélküliséggel járó terhek enyhítésének is egyik hatékony eszköze. A belső piac védelme a kereskedőknek is érdeke. Ha a külföldről behozott áru folyamatosan jobb minőségével nyeri meg a fogyasztót, ez a hazai termelőket is hatékonyabb, minőségi munkára készteti. A válság okai A jelenlegi vállalatrendszert képviselő agrárpártok és szervezetek a mai válság okait az ágazaton kívül vélik felfedezni: a kormány gazdaságpolitikájában, a magas elvonásokban, az iparral szemben elszenvedeti árveszteségekben, azaz az agrárollóban. Miközben elfogadjuk a fenti megállapítások egyes elemeit, s azt, hogy az adó- és támogatási rendszerben fordulatra van szükség, nem fogadhatjuk el a felkínált megoldási javaslatokat, mivel azok a ma létező vállalatrendszert kiszolgálva, annak igényeihez igazodnak. Ebben a magatartásban a letűnt hatalommal szemben alkupozíciót kiharcolt vállalatrendszer viselkedési formái figyelhetők meg, ahol politikai kérdés volt a szervezetek fennmaradását biztosító támogatási árrendszer kialakítása. Egy piacgazdaság résztvevői viszont azt mérlegelik, hogy az elérhető piacok és tevékenységi formák közül az adott piaci árak mellett munka- és tőkebefektetésük hogyan jövedelmez a legjobban. Nyilvánvaló, hogy a rendszer szabályozott árakkal nem irányítható, az árszabályozás az egész rendszer hatékonyságát is gátolja. Az eddigi támogatási és árrendszer szinte garantálta a költségek megtérülését, ugyanakkor a központban meghatározott kereskedelmi és ellátási célokat minden termelő felé egyformán közvetítette, azaz csökkentette a tájjeleg motiváló szerepét, s ezzel az irracionálisán drága vállalati formák fenntartását segítette. Alapvetően tehát nem az árrendszer javításában kell a megoldást keresni, hanem a vállalatrendszer pazarlását kell megszüntetni abból kiindulva, hogy a válság igazi természete a rosszul monopolizál! vállalatrendszerben és annak belső működési rendjében rejlik. Nem a termelési-feldolgozási-forgalmazási lánc egyik szereplője szervezi ezt a folyamatot, hanem az egyes szakaszok különülnek el egymástól monopóliumként. így történhet meg, hogy az egész agrárágazatban keletkező összjövedelmet akár egyetlen fázis is kisajátíthatja, míg mások a jövedelemhiány miatt összeroppanhatnak. A tőkehatékonyság alacsony foka és a vagyonfelélés veszélye azt is jelzi, hogy az állami ágazatirányítás és ellenőrzés elvárásai szerint kialakított nagyvállalati rendszer jelenlegi hierarchizált, vagyis a vezetést és vezetetteket szigorúan elválasztó, az önszerződés lehetőségét kizáró, szocialista tulajdonviszonyokra épülő formájában képtelen a változó gazdasági környezet kihívásainak megfelelni és hatékony gazdálkodást folytatni. Nagyvállalataink belső megújulása a tulajdonviszonyok változása nélkül elképzelhetetlen. Mindenütt a valóságos tulajdonlás hiányából fakadó pazarlás és érdektelenség jelei tapasztalhatók. Az ágazat mai válságának okai tehát a magántulajdon hiányából, a bérmunka nagy arányából, a központi tervgazdálkodás igényei szerint szervezett, rosszul monopolizált vállalatrendszer alkalmazkodásképtelenségéből, a különböző nagyságú és szerkezetű gazdaságok szabad versenyének hiányából következnek. Túl kell jutnunk a mostani korszakon, amikor a rohamosan fejlődő agrotechnikáról, modern gépekről, bámulatos állattartótelepekről, meredeken emelkedő termésátlagokról, magasan képzett agrárszakemberekről szóló sikerpropaganda máig tartó hatása akadályozza a mezőgazdaság megújhodását. Ez a tulajdonreform és a szabad verseny létrehozása nélkül elképzelhetetlen. Figyelem: Megjelent a Magyar Polgári Párt Szabadság és felelősség című programja. KereSse a gyűléseinken és az MPP helyi csoportjainál! VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK A VÁLASZTÓPOLGÁROK NÉVJEGYZEKE A választási törvények értelmében a mai napon már országszerte ki kellett volna függeszteni a választópolgárok névjegyzékét, amely feltétele az alapvető állampolgári jognak tekintett, aktív választójog érvényesítésének. Aktív választójoggal a jelenleg hatályban levő államjogi törvényeink szerint az rendelkezik, aki betöltötte a 18. életévét és csehszlovák állampolgársága van. Az aktív választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzékét az egyes községek legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt teszik közzé a helyben szokásos módon. Azokban a községekben, amelyekben több mint 5000 jogosult választópolgár él, a választók névjegyzékét az egyes házakban is kifüggesztik. A választások előtti első teendő tehát az, hogy ellenőrizzük, szereplünk-e a választók névjegyzékében. Ha nevünket ebben a névjegyzékben nem találjuk meg, a községi hivatalhoz kell fordulni a névjegyzék kiigazítása, kiegészítése . végett. Ugyanez a teendő akkor is, ha a névjegyzékben olyan személy szerepel, aki nem a községben lakik, azaz feltételezhetően két helyen akar szavazni, esetleg más módon visszaélni a választójoggal. A választási törvények szerint a községi szervek a névjegyzéket három napon belül kötelesek kiigazítani, esetleg kiegészíteni, amenynyiben pedig erre nem hajlandóak, úgy szintén három napon belül kötelesek a panasztévővel ismertetni indokaikat. Ha a panaszos kérését a község elutasítja, a panaszosnak három napon belül jogában áll bírósághoz fordulni, miközben a bíróságnak ismét három napon belül kell döntenie. A választók névjegyzékét a polgármester június negyedikén, este 18.00 órakor zárja le, majd legkésőbb két órával a választások megkezdése előtt átadja a szavazókörök illetékes választási bizottságának. (m-n.) NEM PR0V0KACI0 - FELÚJÍTÁS Pozsonyban a Csemadok-székház épületéről eltűnt az itt székelő intézmény nevét hirdető tábla. Hová tűnt? Mielőtt találgatni kezdenénk, ismerkedjünk meg Sidó Zoltánnak, az Országos Választmány ügyvezető alelnökének magyarázatával: megváltozott a Csemadok neve, ezért még januárban újat rendeltek. Két hete kellett volna elkészülnie, s mivel hittek a munkát elvállaló magánvállalkozónak, le is vették a régit, hogy azonnal felszerelhessék a pontos, új feliratot. így egyelőre csak a CSEMART nehezen olvasható táblája díszeleg az épületen. Vajon meddig? (Prikler László felvétele) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 8077/91 Bencz Gašpar, 1922. 8. 11., Aranyosmarót, meghalt (Dombasz) 8078/91 Bende Ferenc, 1906. 8. 23., Pered, (Kijev) 8079/91 Benechi Béla, 1913. 2. 28., Kéménd (Kijev) 8080/91 Beňo Anton, 1905. 3. 22., Perbete (Krasznouralszk) 8081/91 Béres István, 1925. 12. 13., Makranc (Norilszk) 8082/91 Béres István, 1913. 10. 6., Saca, meghalt (Asztrahány) 8087/91 Berta Benő, 1908. 1. 5., Királyhelmec, meghalt (Kisinyev) 8088/91 Brindza József, 1922. 4. 9., Rimaszécs (Ausztria) 8089/91 Bőd János, 1915. 3. 20.,-Simonyi, meghalt (Harkov) 8090/91 Bőgi Lajos, 1909. 10. 31.. Csilizradvány (Szovjetunió) 8091/91 Bogács József, 1914. 2. 1., Komárom, meghalt (Korosztyin) 8092/91 Bognár Lajos, 1926. 10. 22., Illésháza (Karaganda) 8093/91 Borsányi Dezső, 1917. 5. 22., Pered, (Kijev) 8283/91 Baláž Július, 1900. 12. 31., Somodi, meghalt (Nuzal) 8285/91 Bačo Vojtech, 1909. 2. 11., Somodi, meghalt (Baku) 8286/91 Barbuš Jozef, 1902. 1. 27., Igló, meghalt (Dombasz) 8287/91 Bartos Gyula, 1922. 6. 20., Szögyén (Kirov) 8288/91 Bogdány Ferenc, 1918. 8. 15., Sid, meghalt (Odessza) 8336/91 Bodnár József, 1914. 4. 10., Ragyolc (Podgornije) 8374/91 Bencz István, 1919. 12. 25., Érsekújvár (Akomoleszko) 8375/91 Bilčík Ľudovít, 1919. 4. 2., Zeleneč (Dombasz) 8376/91 Bíró László, 1927. 5. 2., Csallóközaranyos (Szagan) 8377/91 Bolgár Pál, 1921. 1. 16., Negyed, meghalt (Donyeck) 8378/91 Borbély Mátyás, 1922. 8. 4., Garamkövesd (Kijev) 8438/91 Bakó István, 1913. 10. 8., Vága, meghalt 8439/91 Bandura Ferenc, 1899. 8. 6., Szentmária, meghalt (Orlovka) 8440/91 Benko Ján, 1916. 4. 17., Leszenye (Tyekucs) 8441/91 Bratko Karol, 1911. 10. 1., Szentpéter (Harkov) 8442/91 Beke László, 1907. 5. 28., Körtvélyes, meghalt 8445/91 Berky Sándor, 1906. 5. 15., Fii. Klačany, meghalt 8446/91 Bresztyánszky Gyula, 1926. Fülek, meghalt 8446/91 Bicskei János, 1922. 2. 18., Bart, meghalt (Szabor) 8448/91 Bodnár Ferenc, 1906. 3. 27., Matyóc, (Fokino) (Folytatjuk)