Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-19 / 116. szám, kedd

1992. MÁJUS 19. .ÚJ szói HAZAI KÖRKÉP FARMERKEPZES A CSALLÓKÖZBEN A mosonmagyaróvári Pannon Ag­rártudományi Egyetem nagy ha­gyományú tanintézmény, ahol korábban hazai szakembereink is szívesen tökéle­tésítétték tudásukat. Az utóbbi időben ez a hagyomány megszakadt, ami már azért is sajnálatos, mivel az egyetem éppen ekkor váltott a mezőgazdasági nagyüze­mi ismeretek oktatásáról a Nyugat-Euró­pában elterjedt kisebb gazdaságok irányí­tásához szükséges tananyagra. Jelentő­sen javult a felsz^feltsége, egyes tantár­gyakat külföldi tanárok oktatnak. Nem lebecsülendő az sem, hogy a diákok több hónapos nyugat-európai gyakorlatokon a valóságban is megismerkedhetnek az ottani magas színvonalú mezőgazdasági termeléssel. Öllős Árpád dunaszerdahelyi polgár­mesternek, a Csallóközi Régió Tanácsa elnökének véleménye szerint Dél-Szlová­kia mezőgazdasága számára is nagyon fontosak lennének ezek a tapasztalatok. Mivel a diákcsere központi szervezése napjainkra már a múlté, személyesen vet­te fel a kapcsolatot Kuroli Gézával, a mo­sonmagyaróvári egyetem mezőgazdasá­gi karának dékánjával. Ezt az is megköny­nyítette, hogy már 25 éve szoros szakmai kapcsolatban állnak. A tárgyalások első eredményeként idén ősztől tíz dunaszer­dahelyi és Komárom környéki diák kezd­heti meg tanulmányait nappali tagozaton, általános mezőgazdasági mérnöki sza­kon. Az egyetem ugyanolyan jogokat biz­tosi! nekik, mint magyarországi társaik­nak. Ez már a felvételinél is megnyilvánul, hiszen a csehszlovákiai magyar diákokat -nem kényszeritik előkészítő évfolyamba, sót a hazai középiskolákban elért ered­ményeiket is elismerik. így az idén a jó középiskolai eredményeknek köszönhe­tően valószínűleg az összes csallóközi diák felvétel nélkül kerül be az egyetemre! A Csallóközi Régió számára Moson­magyaróváron nyíló lehetőségek sora ez­zel még korántsem zárult le. A szakmér­nöki szakok által nyújtott ismeretbővitési lehetőséget korábban már több hazánkfia is kihasználta. Legújabban ez a élelmi­szer-ipari menedzseri képzéssel bővült. A rendszert a német kormány ajándékoz­ta az egyetemnek, s ennek megfelelően oltani módszertan és vendégtanárok, illet­ve japán technika ad lehetőséget arra, hogy akár a nyugati konkurenciával is síkeresen megküzdő menedzsereket ké­pezzenek. Az egyetem ezeket a tanfolya­mokat is felajánlotta Szlovákiának. Ez elsősorban a vállalkozói szféra számára értékes, és ennek megfelelően tandíjat is kell fizetni. Egy ötéves, nappali szakon megszer­zett diploma komoly szaktudásnak szá­mít. Ennek megfelelően tulajdonosai nor­mális körülmények közt tanácsadó szer­vezeteknél, bankoknál, biztosítótársasá­goknál, vagy esetleg a nagyüzemek vala­melyikénél helyezkednek el. Öllős Árpád szerint viszont a csallóközi mezőgazda­ságnak égetően szüksége van olyan szakemberekre is, akik a farmergazdasá­gok vezetéséhez elegendő, sokoldalú is­meretekkel rendelkeznek. Az utóbbi évti­zedekben ugyanis a mezőgazdaságba kerülő emberek általában csak egy-két tevékenységre szakosodtak. Ezért a mo­sonmagyaróvári egyetemmel közösen Dél-szlovákiában farmerképző iskolákat szeretnének nyitni. A tárgyalások e téren is a befejező fázisba jutottak, és így várhatóan ősztől a dunaszerdahelyi és a gadócí mezőgazdasági szakmunkás­képző intézet épületeiben megindul az oktatás. Az érettségivel rendelkező jelent­kezők itt levelező formában, minimális munkaidőt igénybe véve, péntek-szom­bati oktatással sajátíthatják el a kis és középüzemi mezőgazdasági termelés for­télyait. Az oktatók Mosonmagyaróvárról érkeznének, de néhány alapozó tantárgy tanításába a helyi tanárokat is be szeret­nék vonní. A jól felszerelt laboratóriumo­kat igénylő gyakorlatok elvégzésére pedig autóbusszal szállítanák át Magyarország­ra a diákokat. TUBA LAJOS A M a reel házi Művelődési Központban is fellép a 3 + 2 jugoszláviai magyar együttes. 1992. május 20-án, 20 órai kezdettel. Jegyek a helyszínen kaphatók. ÚP-905 MAGYAR POLGÁRI PÁRT Könözsi László agrármérnök, a Magyar Polgári Párt mezőgazdasági programjának egyik megalkotója, képviselőjelölt HOGYAN TOVÁBB A MEZŐGAZDASÁGBAN I. A Magyar Polgári Párt mezőgazdasági programja Kél éwel ezelőtt, amikor megfo­galmaztuk mezőgazdasági progra­munkat, hittük, hogy megvalósítjuk azt. Ma talán az egyetlen párt va­gyunk Csehszlovákiában, amelyik elmondhatja magáról, mezőgazda­sági programja megvalósult. Fontos eredmény ez! Ennek tudatában, és a továbblé­pés szándékával fogalmaztuk meg mai elképzeléseinket. Ajánljuk mind­azok figyelmébe, akik a mezőgazda­ságban dolgoznak, akik aggódnak mezőgazdaságunk sorsáért. Most programunk rövidített első részét kö­zöljük, csütörtökön a második részt adjuk közre. A teljes szöveg a Sza­badság és felelősség című progra­munkban található. Védenünk kell a zöldségtermesztőket A Magyar Polgári Párt mezőgaz­dasági politikájának fő szempontja a fogyasztói érdek érvényesítése. Megfelelő mennyiségű olcsó, jó mi­nőségű és egészséges élelmiszert vár a lakosság a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól. Az ehhez vezető legrövidebb út a valós tulaj­donlás, a szabad versenyeztetés és a piaci mechanizmusok bevezeté­sén keresztül vezet. Segítenünk kell a termelői érdekek önszerveződés révén történő kifejeződését is, és politikánkban meg kell jelenítenünk a magyartakta vidékek sajátos ter­melői érdekeit, főleg az átmeneti időszakban védve a belső piacot. A zöldségtermesztés ma a legfonto­sabb jövedelemkiegészítője a csalá­doknak, és a munkanélküliséggel járó terhek enyhítésének is egyik hatékony eszköze. A belső piac vé­delme a kereskedőknek is érdeke. Ha a külföldről behozott áru folya­matosan jobb minőségével nyeri meg a fogyasztót, ez a hazai terme­lőket is hatékonyabb, minőségi mun­kára készteti. A válság okai A jelenlegi vállalatrendszert képvi­selő agrárpártok és szervezetek a mai válság okait az ágazaton kívül vélik felfedezni: a kormány gazda­ságpolitikájában, a magas elvoná­sokban, az iparral szemben elszen­vedeti árveszteségekben, azaz az agrárollóban. Miközben elfogadjuk a fenti megállapítások egyes ele­meit, s azt, hogy az adó- és támoga­tási rendszerben fordulatra van szükség, nem fogadhatjuk el a felkí­nált megoldási javaslatokat, mivel azok a ma létező vállalatrendszert kiszolgálva, annak igényeihez iga­zodnak. Ebben a magatartásban a letűnt hatalommal szemben alkupozíciót kiharcolt vállalatrendszer viselkedé­si formái figyelhetők meg, ahol politi­kai kérdés volt a szervezetek fenn­maradását biztosító támogatási ár­rendszer kialakítása. Egy piacgazdaság résztvevői vi­szont azt mérlegelik, hogy az elérhe­tő piacok és tevékenységi formák közül az adott piaci árak mellett munka- és tőkebefektetésük hogyan jövedelmez a legjobban. Nyilvánva­ló, hogy a rendszer szabályozott árakkal nem irányítható, az árszabá­lyozás az egész rendszer haté­konyságát is gátolja. Az eddigi támogatási és árrend­szer szinte garantálta a költségek megtérülését, ugyanakkor a köz­pontban meghatározott kereskedel­mi és ellátási célokat minden terme­lő felé egyformán közvetítette, azaz csökkentette a tájjeleg motiváló sze­repét, s ezzel az irracionálisán drága vállalati formák fenntartását segí­tette. Alapvetően tehát nem az árrend­szer javításában kell a megoldást keresni, hanem a vállalatrendszer pazarlását kell megszüntetni abból kiindulva, hogy a válság igazi termé­szete a rosszul monopolizál! válla­latrendszerben és annak belső mű­ködési rendjében rejlik. Nem a ter­melési-feldolgozási-forgalmazási lánc egyik szereplője szervezi ezt a folyamatot, hanem az egyes sza­kaszok különülnek el egymástól mo­nopóliumként. így történhet meg, hogy az egész agrárágazatban ke­letkező összjövedelmet akár egyet­len fázis is kisajátíthatja, míg mások a jövedelemhiány miatt összerop­panhatnak. A tőkehatékonyság alacsony foka és a vagyonfelélés veszélye azt is jelzi, hogy az állami ágazatirányítás és ellenőrzés elvárásai szerint kiala­kított nagyvállalati rendszer jelenlegi hierarchizált, vagyis a vezetést és vezetetteket szigorúan elválasztó, az önszerződés lehetőségét kizáró, szocialista tulajdonviszonyokra épü­lő formájában képtelen a változó gazdasági környezet kihívásainak megfelelni és hatékony gazdálko­dást folytatni. Nagyvállalataink belső megújulása a tulajdonviszonyok vál­tozása nélkül elképzelhetetlen. Min­denütt a valóságos tulajdonlás hiá­nyából fakadó pazarlás és érdekte­lenség jelei tapasztalhatók. Az ága­zat mai válságának okai tehát a ma­gántulajdon hiányából, a bérmunka nagy arányából, a központi tervgaz­dálkodás igényei szerint szervezett, rosszul monopolizált vállalatrend­szer alkalmazkodásképtelenségé­ből, a különböző nagyságú és szer­kezetű gazdaságok szabad verse­nyének hiányából következnek. Túl kell jutnunk a mostani korszakon, amikor a rohamosan fejlődő agro­technikáról, modern gépekről, bá­mulatos állattartótelepekről, mere­deken emelkedő termésátlagokról, magasan képzett agrárszakembe­rekről szóló sikerpropaganda máig tartó hatása akadályozza a mező­gazdaság megújhodását. Ez a tulaj­donreform és a szabad verseny lét­rehozása nélkül elképzelhetetlen. Figyelem: Megjelent a Magyar Polgári Párt Szabadság és felelősség című prog­ramja. KereSse a gyűléseinken és az MPP helyi csoportjainál! VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK A VÁLASZTÓPOLGÁROK NÉVJEGYZEKE A választási törvények értelmé­ben a mai napon már országszerte ki kellett volna függeszteni a válasz­tópolgárok névjegyzékét, amely fel­tétele az alapvető állampolgári jog­nak tekintett, aktív választójog érvé­nyesítésének. Aktív választójoggal a jelenleg hatályban levő államjogi törvényeink szerint az rendelkezik, aki betöltötte a 18. életévét és cseh­szlovák állampolgársága van. Az aktív választójoggal rendelkező ál­lampolgárok névjegyzékét az egyes községek legkésőbb 30 nappal a vá­lasztások napja előtt teszik közzé a helyben szokásos módon. Azok­ban a községekben, amelyekben több mint 5000 jogosult választópol­gár él, a választók névjegyzékét az egyes házakban is kifüggesztik. A választások előtti első teendő tehát az, hogy ellenőrizzük, szerep­lünk-e a választók névjegyzékében. Ha nevünket ebben a névjegyzék­ben nem találjuk meg, a községi hivatalhoz kell fordulni a névjegyzék kiigazítása, kiegészítése . végett. Ugyanez a teendő akkor is, ha a névjegyzékben olyan személy szerepel, aki nem a községben la­kik, azaz feltételezhetően két helyen akar szavazni, esetleg más módon visszaélni a választójoggal. A választási törvények szerint a községi szervek a névjegyzéket három napon belül kötelesek kiiga­zítani, esetleg kiegészíteni, ameny­nyiben pedig erre nem hajlandóak, úgy szintén három napon belül köte­lesek a panasztévővel ismertetni in­dokaikat. Ha a panaszos kérését a község elutasítja, a panaszosnak három na­pon belül jogában áll bírósághoz fordulni, miközben a bíróságnak is­mét három napon belül kell dön­tenie. A választók névjegyzékét a pol­gármester június negyedikén, este 18.00 órakor zárja le, majd legké­sőbb két órával a választások meg­kezdése előtt átadja a szavazókörök illetékes választási bizottságának. (m-n.) NEM PR0V0KACI0 - FELÚJÍTÁS Pozsonyban a Csemadok-székház épületéről eltűnt az itt székelő intézmény nevét hirdető tábla. Hová tűnt? Mielőtt találgatni kezdenénk, ismerkedjünk meg Sidó Zoltánnak, az Országos Választmány ügyve­zető alelnökének magyarázatával: megváltozott a Csemadok neve, ezért még januárban újat rendeltek. Két hete kellett volna elkészülnie, s mivel hittek a munkát elvállaló magánvállalkozónak, le is vették a régit, hogy azonnal felszerelhessék a pontos, új feliratot. így egyelőre csak a CSEMART nehezen olvasható táblája díszeleg az épületen. Vajon meddig? (Prikler László felvétele) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 8077/91 Bencz Gašpar, 1922. 8. 11., Aranyosmarót, meghalt (Dombasz) 8078/91 Bende Ferenc, 1906. 8. 23., Pered, (Kijev) 8079/91 Benechi Béla, 1913. 2. 28., Kéménd (Kijev) 8080/91 Beňo Anton, 1905. 3. 22., Perbete (Krasznouralszk) 8081/91 Béres István, 1925. 12. 13., Makranc (Norilszk) 8082/91 Béres István, 1913. 10. 6., Saca, meghalt (Asztrahány) 8087/91 Berta Benő, 1908. 1. 5., Királyhelmec, meghalt (Kisinyev) 8088/91 Brindza József, 1922. 4. 9., Rimaszécs (Ausztria) 8089/91 Bőd János, 1915. 3. 20.,-Simonyi, meghalt (Harkov) 8090/91 Bőgi Lajos, 1909. 10. 31.. Csilizradvány (Szovjetunió) 8091/91 Bogács József, 1914. 2. 1., Komárom, meghalt (Korosztyin) 8092/91 Bognár Lajos, 1926. 10. 22., Illésháza (Karaganda) 8093/91 Borsányi Dezső, 1917. 5. 22., Pered, (Kijev) 8283/91 Baláž Július, 1900. 12. 31., Somodi, meghalt (Nuzal) 8285/91 Bačo Vojtech, 1909. 2. 11., Somodi, meghalt (Baku) 8286/91 Barbuš Jozef, 1902. 1. 27., Igló, meghalt (Dombasz) 8287/91 Bartos Gyula, 1922. 6. 20., Szögyén (Kirov) 8288/91 Bogdány Ferenc, 1918. 8. 15., Sid, meghalt (Odessza) 8336/91 Bodnár József, 1914. 4. 10., Ragyolc (Podgornije) 8374/91 Bencz István, 1919. 12. 25., Érsekújvár (Akomoleszko) 8375/91 Bilčík Ľudovít, 1919. 4. 2., Zeleneč (Dombasz) 8376/91 Bíró László, 1927. 5. 2., Csallóközaranyos (Szagan) 8377/91 Bolgár Pál, 1921. 1. 16., Negyed, meghalt (Donyeck) 8378/91 Borbély Mátyás, 1922. 8. 4., Garamkövesd (Kijev) 8438/91 Bakó István, 1913. 10. 8., Vága, meghalt 8439/91 Bandura Ferenc, 1899. 8. 6., Szentmária, meghalt (Orlovka) 8440/91 Benko Ján, 1916. 4. 17., Leszenye (Tyekucs) 8441/91 Bratko Karol, 1911. 10. 1., Szentpéter (Harkov) 8442/91 Beke László, 1907. 5. 28., Körtvélyes, meghalt 8445/91 Berky Sándor, 1906. 5. 15., Fii. Klačany, meghalt 8446/91 Bresztyánszky Gyula, 1926. Fülek, meghalt 8446/91 Bicskei János, 1922. 2. 18., Bart, meghalt (Szabor) 8448/91 Bodnár Ferenc, 1906. 3. 27., Matyóc, (Fokino) (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents