Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-18 / 115. szám, hétfő

1992. MÁJUS 18. . ÚJSZÓM KALEIDOSZKÓP Emberek.. Kevesebbet beszeljünk, és többet tegyünk. Nincs idő ígérgetésekre. Dolgozunk. És semmi mást nem ígérünk. Szavazzon a -OSRA! DEMOKRATA PÁRT Malinovského 70, 813 47 Bratislava tel.: 07/491184, 498020, fax: 07/492273, 491176 UP-805/1 MERRE TART AZ ÖTÖDIK HADOSZLOP? Amikor a Vladimir Mečiar társa­ságában Nnyilatkozgató Milan Kňaž­ko április 22-én a Magyar Polgári Pártot és a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalmat azzal támadta, hogy azok valamiféle ötödik hadosz­lopot alkotnak, azaz bomlasztják a szlovák társadalmat,és hazaáruló tevékenységet folytatnak, hajlamos voltam még az ilyen vádaskodáso­kat a szlovák nemzeti mozgalmak­ban jelentkező nacionalista kizáróla­gosság ideológiájának rovására írni. Ez viszont túlságosan leegyszerűsí­tett magyarázatnak tűnt Meőiarék képességeinek ismeretében, ame­lyeket még akkor is el kell ismer­nünk, ha Milan Kňažko összeté­veszti a kolóniát (gyarmatot) a kolo­nával (hadoszloppal). Igaz ugyan, hogy Kňažko nem tudta hitelesen megindokolni az általa használt „ötödik kolónia" kifejezést. így Me­čiar sietett a segítségére, aki szerint a hazaárulással egyenértékű kifeje­zést indokolja például a kulturális és oktatásügyi önigazgatás követelése, no meg (állítólag) az MKDM által előterjesztett alkotmánytervezetben szereplő ama kitétel is, hogy az egyes politikai alanyok közvetlen kapcsolatot tarthassanak fenn a ma­gyar kormánnyal. Mečiar talán megfeledkezett ar­ról, hogy a leváltása után is töreke­dett az egyes külföldi kormányokkal való közvetlen kapcsolattartásra, ezért nem hiszem, hogy az ilyen közvetlen párt-kormány kapcsolatok indíthatták volna arra, hogy haza­árulóknak titulálja az MPP-t és az MKDM-et. A tantusz csak akkor esett le, amikor hozzájutottam a Mečiar-féle mozgalom választási programjához, és elolvashattam azt a kitételt, mi­szerint a Szlovák Köztársaság (amely, ugye, Mečiar alatt már telje­sen szuverén lesz) nemzetközi poli­tikájában törekedni fognak a külföldi szlovák szervezetekkel való közvet­len kapcsolattartásra. A programot azt követően hagy­ták jóvá, hogy az MKDM által előter­jesztett alkotmánykiegészítő terve­zet napvilágot látott. Ebben a terve­zetben azonban csak az szerepel, amit már az emberi jogokkal foglal­kozó koppenhágai konferencia záró­dokumentuma is szavatolt számuk­ra, vagyis hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van a korlát­lan kapcsolattartáshoz az azonos kultúrával rendelkező más állampol­gárokkal, akiktől országhatár vá­lasztja el őket. A tervezetben szó sem esett kormánnyal, kormányok­kal való közvetlen vagy közvetett kapcsolattartásról. Sót, ez a megfo­galmazás nem is kizárólagosan ma­gyar szemléletet tükröz, mert magá­ba foglalja például a szlovákiai ruté­nek kapcsolattartási jogát a más államokban élő és önálló államiság­gal nem rendelkező ruténekkel. Más kérdés, hogy Mečiartól az ilyen meredek információ-ferdítése­ket meg kellett már szoknunk. Tud­juk, a SZISZ-funkcionáriusok, a min­denkori igazgatót szolgamódon ki­szolgáló pártállami üzemi jogászok nehezen szabadulnak meg évtize­des beidegződéseiktől. A „tudomá­nyos kommunizmus" és egyéb „tu­dományos" tantárgyak, tanfolyamok bő lehetőségeket nyújtottak az ilyen és hasonló érvelések elsajátításá­hoz. Mečiar pedig még ma is kitűnő­re vizsgázik, hiszen éppen az általa alapított párt programjában szerepel az, amivel az MKDM-et vádolta. Ép­pen a DSZM programjában olvas­hatjuk, hogy a Szlovák Köztársaság nemzetközi politikájában törekedni fognak a külföldi szlovák szerveze­tekkel való közvetlen kapcsolattar­tásra, míg az MKDM által előterjesz­tett tervezetben csak az emberek, állampolgárok közötti kapcsolattar­tásról van szó. Az említett magyarellenes csúsz­tatások és beállítások azonban mégiscsak egy konkrét helyzetben születtek meg. Akkor, amikor Mečia­réknak már konkrét elképzeléseik voltak a külföldi szlovák szerveze­tekkel való közvetlen kapcsolattar­tás által adott lehetőségekről. Csak a saját elképzeléseikből kiindulva gyanúsíthatták társadalombomlasz­tó, hazaárulási szándékkal a magyar pártokat. Gyanúsításaikkal így ön­magukról, saját célkitűzéseikről ad­tak hiteles bizonyítékot, amelyre azonban most már a külföldnek is figyelnie kellene, főként azoknak az országoknak, amelyek szlovák nem­zeti szervezeteivel Mečiarék közvet­len kapcsolatokat kívánnak fenntar­tani. FEKETE MARIAN AUTENTIKUS KÉPVISELET DANIEL KROUPA A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATRÓL A Polgári Demokratikus Szövet­ség (ODA) legutóbbi sajtótájékozta­tóján felfigyeltem a párt kisebbségi programjára. E szerint a választások egyik csehországi esélyese a ki­sebbségi képviseletet a kisebbségi önkormányzatoktól várja. Erről kér­deztem Daniel Kroupa országgyű­lési képviselőt, az ODA alelnökét. • Képviselő úr, ha az önkor­mányzat területi elv alapján jön létre, világos, ki választja. On hogyan kép­zeli el a kisebbségi önkormányzatok alakulását? - Az alulról jövő kezdeményezés, önszerveződés alapján. Igy tehát - legalábbis ebben az időszakban - a kisebbséghez tartozók különbö­ző csoportosulásokat alakítanának, mindegy, mennyit, amelyek idővel állandósulva a regionális önkor­mányzatok, valamint a parlamentek és a kormányok tárgyalópartnerei lehetnek. Programunk szerint vá­lasztási sikerünk esetén mi tárgyaló­partnernek tekintenénk a kisebbségi szervezeteket. Fontos viszont, hogy ezek stabilizálódjanak, ne változza­nak havonta, és határozott elképze­lésekkel, programokkal jelentkez­zenek. • Ha jól értem, ön társadalmi érdekvédelmi szervezetekről beszél, nem politikai szerveződésről. - Nem utasítom el a kisebbségek politikai szerveződését. Vélemé­nyem szerint azonban egy politikai pártnak sokkal szélesebb skálán kell mozognia, mint amilyen a kisebbsé­gi problémakör. A jelen időszakban szerencsésebbnek tartom a társa­dalmi szervezetek, jogvédő és ér­dekvédelmi közösségek alakulását és a létezők hatékony működését. Ez az első lépés afelé, hogy külön­böző elvi-politikai kritériumok alap­ján működő pártokon, politikai erő­kön belül működjenek kisebbségi politikusok. • Az előbb elmondottak ellenére az ön pártja az elmúlt választási időszakban együttműködött a hazai magyar politikai erőkkel, sőt szövet­ségi szinten ez egyiknek koalíciós partnere volt. Milyennek látja a ma­gyar képviselők munkáját? - Csak a tisztelet hangján tudok szólni róluk, mindannyian keményen dolgoztak választópolgáraik érdeke­iért. A velünk koalícióban működő MPP képviselőiről csak annyit: tudá­sukkal, felkészültségükkel jócskán túlszárnyalták a szövetségi parla­ment átlagát. Kevésbé látványos, aprólékos, kitartó munkájukkal bizo­nyították, hogy pártjuk valóban ko­moly politikai párt, és választóik elé­gedettek lehetnek velük. • Választási sikerük esetén részt vesznek a kormányzásban. Milyen tárcákat szeretne megkapni pártja? - Ez a választások után kialakult erőviszonyok függvénye. A nagy­gyűléseken inkább humorosan vála­szolok rá, és öntől is megkérdezem: el tudja képzelni elnökünket, Jan Kalvodát a szlovák kormányfő szé­kében? LOVÁSZ ATTILA Anyagtorlódás miatt a Szovjetunióba erőszakkal elhurcoltak kiegé­szítő névsorát legközelebbi számunkban folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents