Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-16 / 114. szám, szombat

1992. MÁJÜS 16. HAZAI KÖRKÉP 4 •• •• PRAGAI ÜDVÖZLET SEVILLÁBA (Munkatársunktól) - A prágai Győzedelmes Boldogasszony­templomban őrzött, s Prágai Kis Jé­zus néven a római katolikus hívók közt világszerte ismert, 1628-ban .készült értékes viaszszobor mását a világkiállítás alkalmából Sevillának ajándékozza a Moldva-parti főváros. A Prága tiszteletadása Sevillának elnevezésű akció költségeit a Ve­černí Praha kiadója viseli, a tisztelet­beli védnökséget a prágai főegyház­megye részéről František Lobko­wicz püspök vállalta. A másolatot á sevillai Macarena székesegyház­ban helyezik el. Az átadásra május 23-án ünnepi szentmise keretében kerül sor. A csodatevő hírében álló szobor a XVI. században Spanyol­országból került Prágába. Most hű másolata visszatért spanyol földre, hogy a világkiállítás színhelyén az emberiség harmonikus együttélésé­be vetett hitet hirdesse, s egyben hozzájáruljon a Csehszlovákia és Spanyolország közti kapcsolatok el­mélyítéséhez. Mielőtt a Prágai Kis Jézus mása május 17-én a cseh­szlovák kormánydelegáció különre­pülőgépének fedélzetén útnak indul Sevillába, a kisoldali Győzedelmes Boldogasszony-templomban Franti­šek Lobkowicz püspök felszenteli. A nagy becsben tartott műalkotás másolatát Zdenék Preclik szob­rászművész készítette. (sm.) BOS MÁR BRÜSSZELBEN IS TÉMA (Munkatárunktól) - Bemutatkozó látogatást tett Pozsonyban Leopol­do Giunti, az Európai Közösségek (EK) rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete. A hazánkban áprilisban akkreditált diplomata Szlovákia gazdasági, politikai helyzetével ismerekedett és a Nem­zetközi Kapcsolatok Minisztériumá­ban tájékoztatta az újságírókat. Pa­vol Demeššel két fontos kérdésről cseréltek véleményt: Hogyan alakul az EK viszonya Csehszlovákiához ha az két részre szakad, valamint a Bős-Nagymarosi Vízlépcső ügyéről. Giunti hangsúlyozta, ha a szövet­ségi köztársaság felbomlik, újra kell tárgyalni az EK-hoz való társulási szerződésünket. Kifejezte reményét, hogy hazánk egységes marad és a visegrádi hármak másik két tagjá­val (Lengyelország, Magyarország) egyetemben a gazdasági és politikai feltételek megteremtése után közö­sen léphetünk be az Európai Közös­ségekbe. Bős kapcsán megjegyez­te: Brüsszel háromoldalú szakértői bizottság felállítását szorgalmazza, amely az építkezés nemzetközi jogi, hajózási, ökológiai, legiszlatív, ener­getikai és gazdasági vetületét mérné fel. Az EK nem akar a döntőbíró szerepében tetszelegni, ám érdeke, hogy a két ország közt ésszerű kompromisszum jöjjön létre. (só) KÖZLEMÉNY Az MKDM-EPNI-MNP koalíció Nyugat-Szlovákiában vasárnap Tarnócon (15.00), Szencen (18.00), Gimesen (15.00), Sóksze­lőcén, Udvardon (16.30), Párkány­ban (19.00) és Szőgyénben (15.00); Közép-Szlovákiában szombaton Rimaszécsen (20.00), Radnóton (19.30), Iványiban (18.00), Cakón (18.00, Ipolyvarbón (20.00), Ipolykéren (18.00), Persén (17.00) és Bolykon (19.00), vasár­nap Fügén (17.00), Rappon (15.00), Terbeléden (17.00) és Zsi­pen (19.00), valamint 16 órakor Po­zsonypüspökin (Vesna Művelődési Ház) tart választási nagygyűlést. Kelet-Szlovákiában pedig szomba­ton Dobrán (17.00), Tornán (19.00), vasárnap Királyhelmecen (16.00), Bajánházán (19.00) és Tornagörgőn (16.00). KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT (AUTONÓMIA) (RÉSZLET A MAGYAR POLGÁRI PÁRT „GAZDAG KISEBBSÉGET" CÍMŰ NEMZETI KISEBBSÉGI PROGRAMJÁBÓL - NEMZETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT CÍMÚ RÉSZ) II. Tegnapelőtt ugyanezen a helyen kifejtettük véleményünket a cseh­szlovákiai magyarság jogairól. Le­szögeztük, hogy jogaink nem azért vannak, mert mások adják, hanem mert létezünk. De jog csak ott van, ahol a jogokkal élni tudnak, ahol jogot formáló polgárok vannak. Ah­hoz, hogy beleszólhassunk a sor­sunkat meghatározó döntésekbe, jelen kell lennünk mindenhol, ahol rólunk döntenek.. Ha nem élünk le­hetőségeinkkel és elutasítjuk a ben­nünket érintő ügyek intézésében va­ló aktív részvételt, akkor csak a si­ránkozás marad, hogy már megint mások döntöttek rólunk, nélkülünk. Nemzeti kisebbségünk meg­erősödésének intézményes keretei a Magyar Polgári Párt szerint a kö­vetkezők: 1. A helyi, regionális és megyei szintű önkormányzatok illetékességi körének szélesítése. A kisebbségek létéből adódó sokszínűség csak olyan államban érték, ahol nem töre­kednek a hatalom központosítására. 2. A helyi önkormányzatok szint­jén létrejövő regionális szerveződés - régiók kialakítása. Két irányba ha­tó folyamat ez. Részben a kis régi­óknak, községi vonzáskörzeteknek a szerveződése, részben a történel­mileg, gazdaságilag, kulturálisan, földrajzilag egységes és természe­tes régiók létrejötte. Ezek létrehozá­sának lehetőségét, jogkörét alkot­mányosan kell garantálni. Amennyi­ben kialakulnak a régiók, második fázisban mérlegelni kell egy régiók közötti egyeztető tanács felállítását. A régiók létrehozását nem ésszerű kizárólag az etnikai elvre alapozni, mert ez önmagában nem biztosítja a hatékony működtetést. Ugyanak­kor a szerveződésnek ez a szem­pontja ugyanakkora legitimitással bír, mint a gazdasági, földrajzi és egyéb szempontok. 3. A kisebbségi gazdasági, társa­dalmi, érdekvédelmi, kulturális szer­veződések megléte. Demokratiku­san szerveződő egyletek, társasá­gok és szervezetek létezése, me­lyek a különböző érdekeket védeni és érvényesíteni képesek az állami­gazgatási, az önkormányzati szer­vekkel és egymással szemben. Fon­tos, hogy mindezek a szerveződé­sek egyszerre szolgálják a kisebb­ségek integrációját és az integráció folyamatában az etnikai identitás megőrzését. A gazdasági társulások esetében meghatározó kell, hogy legyen a regionális szemlélet és a versenyképesség. 4. Csehszlovákiában több ki­sebbség hozott létre saját politikai pártokat, illetve a magyar kisebbség több politikai pártot is. Ezek a politi­kai érdekérvényesítés igen haté­kony formáinak bizonyultak. Ennek ellenére politikai pártok működését nem tartjuk az autentikus kisebbségi lét elengedhetetlen elemének. Fon­tosságuk, illetve szükségtelenségük valószínűleg a nagy, országos, „többségi" pártok kisebbségi politi­kájának, valamint elsősorban és mindenekelőtt a kisebbségi önkor­mányzat létrejöttének és hatékony működésének függvénye. Nem fe­ledkezhetünk meg arról sem, hogy országunkban több olyan történelmi kisebbség is él, amely létszámánál fogva nem tud politikai pártot szer­vezni. Fontos, hogy az etnikai elv alap­ján szerveződő pártok is valódi poli­tikai pártokként viselkedjenek, hogy az őket választó polgárok részesei lehessenek az ország egész politi­kája alakításának. 5. Egyeztető tanácsok létrejötte a politikai, társadalmi, érdekvédelmi, ifjúsági és kulturális szervezetek­mozgalmak között a kisebbségi élet egyes területein végzett munkájuk egyeztetése és összehangolása cél­jából (pl. iskolaügy, könyvkiadás, sajtó, kultúra, kulturális rendezvé­nyek stb.). 6. A törvényhozásban, a kor­mány, a végrehajtó és döntéshozó testületek egyes szintjein olyan ki­sebbségi tanácsadó szervek, bizott­ságok létrehozása, melyek befolyá­solni tudják a kisebbséget érintő döntéseket, melyek megkérdezése nélkül a kisebbségi élet főbb terüle­teit érintő kérdésekben nem lehet döntést hozni. 7. Nagyon fontos szerepe van a közigazgatási egységek kialakítá­sának. Az állami közigazgatási egy­ségeknek a regionális önszervező­dések határait messzemenően fi­gyelembe kell venniük. Ez nemcsak a régiók, hanem az államnak is alap­vető érdeke. A kisebbségek megbe­csültségének, presztízsének fontos mutatója részvételük az államigaz­gatási szakhivatalokban. Az arány­talanul alacsony részvételi arány rej­tett diszkriminációra utalhat. 8. Nemzeti kisebbségi önkor­mányzati rendszer (autonómia). Többpártrendszerre épülő parla­menti demokráciában a választá­sokból győztesen kikerülő pártok jo­ga, hogy olyan kormányt alakítsa­nak, amely szavatolja választási programjuk megvalósítását. Ugyan­csak a mindenkori kormány joga, hogy a közhivatalok törvények által megszabott körében saját elképze­lése szerint nevezzen ki államhiva­talnokokat. Ámbár felettébb kívána­tos, hogy a posztok betöltésekor a kormány tekintettel legyen az érin­tett területek lakosságának vélemé­nyére (a közmegelégedettség a kor­mánynak is elemi érdeke), kineve­zési joga nem kérdőjelezhető meg. A végrehajtó hatalomban való ará­nyos kisebbségi részvétel követelé­sével éppen ezt tennénk. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy egy, a ki­sebbségek számára elfogadhatatlan politikát folytató kormányzat hiába alkalmaz saját apparátusában bár­mennyi kisebbségit, ezek saját nép­csoportjuk előtt nem bírnak, és nem is bírhatnak másfajta legitimitással, mint bármely más kormánytisztvise­lő, államhivatalnok. Az általunk elképzelt út nem erre vezet. Véleményünk szerint az a megoldás, amely nem csorbítja a kormányzat jogait, ugyanakkor kielégítheti az eddig csupán homályosan megfogalmazott kisebbségi autonómia-igényt, a kisebbségi önkor­mányzatok létrehozása. Ez a megoldás több haszonnal is járna: -A kisebbségek számára lehetővé tenné, hogy az etnikai önazonosságuk megőrzéséhez feltétlenül szükséges ala­pintézményeket garantáltan állami befo­lyástól mentesen működtessék; - a kormányzat számára a népszámlá­lási adatoknál sokkal biztosabb fogódzót nyújtana abban a tekintetben, hogy mely kisebbségek, illetve a valamely kisebb­séghez tartozók mekkora arányban óhaj­tanak élni az önkormányzatok számára biztosított jogosítványokkal; - az etnikai elv alapján szerveződő politikai pártoktól az önkormányzatok át­vehetnék az érdekvédelmi funkciókat; - lehetőséget nyújtana a szórványban élő kisebbségeknek a hatékony közös fellépése, a viszonylag kompakt egység- . ben élő kisebbségek szórványokban élő tagjai számára az adott kisebbség életé­ben való azonos súlyú részvételre; - mivel az önkormányzat nem csupán saját tagjai, de az államhatalom felé is törvényben megszabott jogokkal kell, hogy bírjon, megfelelő, a kisebbség szá­mára is legitim módon lehet az emberi jogi Alkomtánylevél azon paragrafusának címzettje, amely szavatolja a kisebbsé­gek részvételét az őket is érintő ügyek intézésében. A FÓLIASÁTORBÓL NÉZVE A Somorja - Nyitra - Komárom földrajzi háromszög egyik falujában jártunk a minap. Mit tagadjam, vá­lasztási gyűlést tartottunk. A MA­GYAR POLGÁRI PÁRT törekvéseit szándékoztunk népszerűsíteni. Út­közben vad szélvihar söpört végig felettünk. Helyszínre érkezésünk pil­lanatában ráadásul nagybab méretű jégszemek kezdték kopogtatni a ház­tetőt. Talán öt percig tartott az ítélet­idő záróakkordja ( majd - mintegy va­rázsütésre - kisütött a Nap. Hetvenen-nyolcvanan voltak a te­remben. A jelenlevők száma azon­ban, mihelyt a művelődési otthon ab­lakán megcsillant az első késő dél­utáni napsugár, nyomban a felére csökkent. Majd kisvártatva még keve­sebbre. így képviselőjelöltünk, a ne­ves történész végül mindössze 20-25 helybeli lakos jelenlétében tarthatta meg bevezető előadását Csallóköz 19. századi históriájáról. Jelképnek tekintem én' ezt az ese­ményt. Elvonult fölöttünk a vihar, év­százados fákat döntött rá háztetőkre, megtépázta a szőlőskertet, a jég de­rékba törte a palántákat, és földig döntötte a szél a búzavetést. Egy asszony kerékpáron érkezett a kultúr­házhoz, és bekiáltott az ajtaján: Sán­dor, összedőlt a fóliasátor! Sándor azonban akkor már hazafelé tartott. Jelképnek tekintem ezt az ese­ményt. A dél-szlovákiai magyarok magatartása jelképének. Elpusztítha­tatlanságunk jelképének... Elvonult fejünk felett a vihar, és mi megint munkához láttunk. Hozzáfogtunk a megroppant háztető újjáépítésé­nek. Uj palántát ültetünk a jégverés által derékba tört növénykék helyébe, és a fóliasátrakat is újból felállítottuk. Már sötét volt, amikor távozva vé­giggyalogoltunk a falun. A kertek mé­lyéről kopácsolás hallatszott, valakik villanylámpa fényénél tetőcserepet raktak a vihar által lesepertek he­lyébe. Úgy is felfogható ez, hogy birtokba vették a jelent, és újból rakni kezdték a holnap alapjait. Ténylegesen is, átvitt értelemben is. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT is­meri a szlovákiai magyarság múltját. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT kép­viselői és képviselőjelöltjei nemcsak szeretnek politizálni, hanem tudnak is. Hozzá tudnak nyúlni a jelenkor és a holnap kérdéseihez. Kérem a ked­ves olvasót, tiszteljen meg bennünket azzal, hogy végigtanulmányozza je­löltlistánkat. Nekünk az élet minden területére vannak szakembereink. Ezért merjük vállalni a szlovákiai ma­gyarok, képviseletével járó felelős­séget. Kérem, tanulmányozza át a 40-es jelöltlistát, és csak azután döntsön úgy, hogy a 40-es listát helyezi az urnába a MAGYAR POLGÁRI PÁRTRA szavaz TÓTH MIHÁLY a MAGYAR POLGÁRI PÁRT képviselőjelöltje (politikai hirdetés) UP-942 CANNES - NEGYVENÖTÖDSZÖR Ha május, akkor filmfesztivál Cannes-ben. Sztárok, filmek, villo­gás, sikerek és bukások. ,,A film az életem. Általa látok, hallgatok, várok és szeretek, s ezért vagyok boldog, hogy itt lehetek" - jelentette ki Gérard Depardieu, a franciák első számú kedvence, az idei filmfesztivál zsűrielnöke. Rajta kívül persze mások is megfordulnak a fesztiválpalotában és a riviérán. Élőben is láthatják a jelenlevő Alain Delont, aki Edouard Niermans ver­senyfilmjében, a Casanova vissza­térésben játssza a főszerepet. A tör­ténet azonban nemcsak a nagy nő­csábász híres-hírhedt kalandjairól, hanem az öregedésről is szól, amelynek maga Delon sem örül túl­ságosan. Nem hiányzik a fesztiválról Mi­chael Douglas sem, aki Paul Verho­even Basic Instinct című filmjében alakít egy nagyot. Fényt ad a ren­dezvénynek Charles Aznavour, Mo­nica Vitti, Isabelle Huppert, Whoopi Goldberg, Maria Schneider, Julie Andrews és Tom Selleck is. A mezőnyből ez idáig Fernando Solinas argentin rendező Costa cí­mű alkotása emelkedik ki, amely a dél-amerikai társadalom lerobba­násáról és annak ökológiai kataszt­rófáiról szól őszintén, leplezetlenül. Komoly szakmai sikerre számíthat majd Robert Attrqan Játékosa és James Ivory Vissza Howards Endbe című filmje is. Cannes-ban igazi nyár van ezek­ben a napokban. A tengerparton azonban csak akkor látni tömeget, ha egy-egy sztár - kilógva a mozik hűvöséből - megmártózik valahol a fesztiválpalota közelében. -sz­A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 12251/91 Babík János, 1907. VII. 15., Uzapanyit (Dombasz) 12252/91 Babik Béla, 1906. VII. 12., Uzapanyit, meghalt (Szovjetunió) 12317/91 Bela Jozef, 1905. XII. 11., Nagyzellő, meghalt (Cseljabinszk) 12318/91 Birnstein Anton, 1913. IV. 10., Malá Vieska, meghalt (Szovjet­unió) 12338/91 Berki Pavel, 1921, XII. 1., meghalt, Vojkfalva (Moszkva) 12351/91 Brutovský Mikuláš, 1914. XII. 2., meghalt, Kassa (Cseljabinszk) 12376/91 Bánás Péter, 1908. II. 19., Hul, meghalt (Szovjetunió) 12495/91 Bábi József, 1914. XI. 27. Dunamocs (Dolgapudna) 12542/91 Béres István, 1921. II. 1., meghalt, Lelesz (Orel) 12686/91 Bognár István, 1910. V. 11., Vásárút (Krematovszk) 12709/91 Bali Jenőik Ján, 1927. III. 14., Záhon (Malij Bereznij) 8071/&1 Babíková Etela, 1930. 9. 1., Gömördétér (Ravenszbrück) 8072/91 Bahorec István, 1909., Marcelháza, meghalt 8073/91 Balga József, 1921. 1. 4. Csáb 8074/91 Bartók Péter, 1905. 6. 29., Tornaújfalu (Nuzal) 8075/91 Bátyos István, 1925. 11.1., Bátorkeszi, meghalt (Szibéria) 8076/91 Belončák Jozef, 1914. 7. 27., Spišská Belá, meghalt (Nuzal) (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents