Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám, kedd

1992. ÁPRILIS 7. HAZAI KÖRKÉP 4 NEMZETISÉGI TÉVÉADÁS ILYEN KÉPET AKARUNK A SZLOVÁK TELEVÍZIÓ TANÁCSA NÉHÁNY TAGJÁNAK JAVASLATA A NEMZETISÉGI ÉS ETNIKAI CSOPORTOK SZÁMÁRA SUGÁRZOTT ANYANYELVI MŰSOR KÉSZÍTÉSÉRE ÉS AZ ADÁSOK FEJLESZTÉSÉRE A Szlovák Nemzeti Tanács 254/1991 Tt. törvényének 3 §-a 3. pontjával összhangban sugározza a Szlovák Televízió a nemzetiségek és etnikai csoportok számára készült műsorokat. Azonban ezek a műsorok sem mennyiségükben, sem szerkezeti felépítésükben nem felelnek meg a nemzetiségek és az etnikai csoportok jogos elvárásainak, amint azt a tömegtájékoztatási eszközökben többször is szóvá tették. Hogy a jelenlegi helyzet közmegelégedésre javuljon, az alábbi lépések megtételét javasoljuk: BŐS-NAGYMAROS BUDAPESTI TANULSAGOK MÁSOK ÍRTÁK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN NÖVEKSZIK AMUNKANÉLKÜUSÉG A Dunaszerdahelyi járásban lapasztalható nagymértékű munkanélküliség a beavatott minisztériumi dolgozókat is megleptem 19,1-es index alatt8495munkanélküli rejlik. Szlovákiában ennél csak a Bardejovi és a Cadcai járás áll rosszabbul. A munkanélküliség okaira a Národná obroda szerkesztője dr. Ján Sihelskyvel. a Járási Munkaügyi Hivatal igazgatójával való beszélgetésében kereste a választ. A jelenség egyik okának a nyelvet tartja (természetesen a magyart), amely szerinte a magasabb szakképzettség egyik korlátja. Megállapítását szociológiai felmérésekre alapozza. A nemzetiségi kisebbségekről végzett szociológiai felmérések, amelyeket a közelmúltban a Szomolányban rendezett találkozón tettek közzé, egyértelmű következtetésekbe torkollottak: A magyar kisebbség egynyelvű nevelése az ebból eredő korlátaival degradálja a népesség műveltségi és kulturális szintjét. Évről évre csökken a főiskolát és középiskolát végzett fiatalok száma. A járás harminc alapiskolájából huszonháromban magyar nyelven tanítanak, fgy a jövő szempontjából korlátozott a gyerekek művelődési lehetősége; problémát okoz főleg a szaktanintézetekbe való besorolásuk. Ez megmutatkozik a munkát keresők jelenlegi szerkezetében is - ezek közül 60 % a munkások aránya, akik között sok a szakképzetlen. Zuzana Alnerová Národná obroda, 1992. április 2. MISSIS SZLOVÁKIA '92 ANYUKÁK SZÉPSÉGVERSENYE (Munkatársunktól) - Miért csak a fiatal, és kizárólag hajadon nók számára rendeznek szépségversenyeket, amikor az érett és férjezett asszonyok közt is sok a vonzó, és szexis egyéniség? - teszik fel a jogos kérdést egy-egy Miss választás után azok, akiknek annak idején nem volt lehetőségük indulni egy-egy ilyen rendezvényen. A nyugat-európai országokban már hagyománya van az „anyukák szépségversenyének". Nos, a külföldi példán felbuzdulva az idén első ízben nálunk is kihirdettek egy ilyen jellegű rendezvényt, A döntő egyik résztvevője, egyelőre nevét, lakhelyét nem árulták el melyre minden 20 és 33 év közötti aszszony és lány benevezhetett, akinek legalább egy gyermeke van. A nulladik évfolyam döntőjére április 12-én, szombaton a pozsonyi Istropolis nagytermében kerül sor. A zsűri 604 jelentkező közül választotta ki a 12 legszebb, legrátermettebb hölgyet, akik között van művésznő, háziaszszony és munkanélküli is. A tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a legvonzóbb műsorszámot, a fürdőruhás felvonulást ezúttal átlátszó hálóinges bemutató helyettesíti. Az első díj: ezüstróka bunda, és egy JVC színes televízió. A 19 órakor kezdódó műsorban többek közt fellép Vaso Patejdl és Peter Nagy, valamint más ismert művészek. Hogy a rendezvény még vonzóbb legyen, a nézők közt értékes elektronikai cikkeket sorsolnak ki. (ov) 1IIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIII 1 / önálló Nemzetiségi Műsorok Főszerkesztőségének felállítását a Szlovák Rádió szerkezeti felépítésének mintájára. Ezzel elérhető lesz a műsorok változatossága, tekintve, hogy a híradóműsorok mellett lehetővé válik dokumentum, művészi és kulturális filmek gyártása és sugárzása. 2/ Az előfizetői díjak és az állami dotáció arányos részéből, valamint a Szlovák Köztársaság 1992-es költségvetéséből a Szlovák Nemzeti Tanács határozata alapján a kifejezetten a nemzetiségi műsorok sugárzására átutalt 10 millió koronát külön kezeljék. Ezek az anyagi eszközök szolgálnak a Nemzetiségi Adások Főszerkesztősége tevékenységének finanszírozására, a nemzetiségi műsorok készítésére és sugárzására. 3/ Napi, rövid (10-15 perces) hírműsorok legyenek magyar nyelven^ Hetente két-három alkalommal 5-10 perces hírműsorok sugárzása - ukrán és ruszin nyelven. A roma nyelvű műsorok sugárzási feltételeinek megteremtése. Publicisztikai és dokumentum blokkműsorok sugárzása hetente egyszer magyar nyelven, kéthetenként egyszer ruszin, illetve ukrán nyelven 30-40 perc időtartammal. Kulturális, művészeti és vallási műsorok sugárzása (élő adásban és felvételről) a nemzetiségi kulturális, művészeti és vallási eseményekről (pl. Jókai Napok, népművészeti fesztiválok, imanapok, búcsújárások stb.) havonta legalább egyszer, az esemény időpontjától függően. Javasoljuk a nemzetiségi színházak és művészeti együttesek (Jókai Színház, Thália Színház, Ifjú Szívek, PULS, Duchnovice Színház stb.) előadásainak felvételét és sugárzását havonta egy-egy alkalommal, mintegy 2 órás időtartammal. 4/ A Nemzetiségi Műsorok Főszerkesztőségének keretében kialakítani a Roma Magazin sugárzási feltételeit. A Nemzetiségi Műsorok Főszerkesztőségének tervébe felvenni a többi nemzetiség és etnikai csoport (németek, lengyelek, zsidók, horvátok) életéről tudósító alkalmi híradásokat. 5/Tekintettel arra, hogy a nemzetiségek nagyrészt szétszórtan - diaszpórában - élnek a CSSZSZK egész területén, javasoljuk, hogy a nemzetiségi műsorokat az F1 csatornán sugározzák - a Cseh Televízióval való megegyezést követően. Hisszük, hogy az Emberi és Polgári Jogok Alkotmánylevelével, a Helsinki Folyamat dokumentumaival és az Emberi Jogok Európai Konvenciójával összhangban lévő javaslatunk gyakorlatba való átültetése hazánk nemzetei és nemzetiségei között a jobb megértést, egymás gondjainak tökéletesebb megismerését és a tolerancia elterjedését fogja szolgálni. Pozsony, 1992. január 23. LAPOS JÓZSEF BALLA KÁLMÁN OZOGÁNY ERNŐ A bösi vízlépcső építésén napjainkban soha nem látott nagyságú földmunkák folynak. Megkockáztatva a beruházó vállalat által felbérelt civilbiztonsági szolgálat embereinek kellemetlenkedéseit, bárki meggyőződhet róla, hogy még hadgyakorlatokon is csak ritkán látható mennyiségű technika mozog az egykori felső-csallóközi ártéri erdők körzetében. Közvetett hírek pedig arra utalnak, hogy Kassától Poprádig az egész válsággal küzdő építőipar elküldte a Dunához képviselőit. A becslések szerint az építkezés napi költségei 10-15 millió koronát tesznek ki, de november 18-a, vagyis a C-változat építésének megkezdése óta sokak igyekezete ellenére sem sikerült kideríteni, vajon miből is fedezik az ott folyó munkákat. A múlt héten azután a csehszlovák vízlépcső-építők élcsapatának Budapesten tartott sajtóértekezletén Július Binder, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója végre közzétett néhány adatot. Eszerint a bősi vízlépcső idei év végére tervezett üzembehelyezésének (ez még nem jelenti a befejezést) összköltsége 3,5 milliárd korona. Ebből 1 milliárdot tesznek ki az ökológiai építkezések, amelyek eredetileg nem voltak benne a költségvetésben (a ligetfalusi víztisztítók befejezése, az Istrochemből származó szennyvíz hatástalanítása, vízvezeték- és csatornahálózatok kiépítése a környéken). A pénz eredetét illetően pedig Binder úr elmondta, hogy 450 millió korona a tavalyi költségvetésből származik, 450 milliót szlovák bankok kölcsönöztek és júniusban ugyanezek további 1 milliárd koronát biztosítanak. A hiányzó összeget pedig külföldi bankoktól veszik fel. Binder úr szerint ugyanis a mű annyira gazdaságos, hogy amerikai, osztrák, japán és olasz bankok is szívesen kölcsönadnák a pénzüket. A budapesti sajtóértekezleten ezenkívül még sok mindenről volt szó. Rudolf Chmel nagykövet például kijelentette, hogy tapasztalatai szerint a magyarországi sajtó egyoldalúan tájékoztat a vízlépcsővel kapcsolatos történésekről. Abban egyetértünk vele, hogy néhány lap kivételével (ilyen például a Népszabadság); a téma inkább csak a szenzáció és a felszínes elítélés szintjén van jelen. Sajnos azonban meg kell állapítanunk, hogy az előbb említett sajtóértekezlet sem volt alkalmas egy esetleges információs akadály leküzdésére. A beruházó vállalat képviselőin illetve minisztériumi tisztségviselőkön kívül ugyanis csak egyetlen szakember, Igor Mucha volt jelen. Az általa öszszefoglalt elképzelések a vízlépcső több hátrányát (főleg a talajvízszint sullyedeset) ellensúlyozzák, de nem szabad elfelednünk, hogy ezek pont a C-változat megépítése esetén megvalósíthatatlanok. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a kialakuló feszült helyzetben Magyarország keresztgátakat enged építeni a Duna medrében. Ezenkívül sajnos Mucha professzor úr valahányszor Binder úr oldalán ülve nyilatkozik, elfelejt kitérni a tároló feltöltésének hidrokémiai vonzataira (például a szennyeződések talajvízbe való benyomulására), márpedig ezek a Cváltozat megépítése esetén éppúgy fenyegetnek, mint az ere- • deti tervek esetében. Azon pedig már nem is csodálkozunk, hogy az ökológiai következmények szakembere nem kapott helyet a csütörtök reggel Pozsonyból Budapestre suhanó állami luxuskocsikban. Ezzel szemben ott volt a vízlépcsőépítők két legmarkánsabb képviselője. Binder úr ezúttal visszafogottan viselkedett (be is vallotta, hogy józanságra kérték). Miroslav Liskát (korábban a Hydroconsult tervezővállalat közgazdásza, jelenleg a beruházó vállalat szakértői csoportjainak vezetője) viszont úgy látszik, nem kötötte efféle fogadalom. A következőkben kommentár nélkül idézünk néhány gondolatát. Tesszük ezt egyrészt azért, mert szemléletes példáját nyújtja a technokrata gondolkodásmódnak, másrészt szeretnénk újra figyelmeztetni arra, milyen veszélyekkel jár, hogy az utóbbi időben néhány csallóközi polgármester rajtuk keresztül látja biztosítva szűkebb hazájának jövőjét. Liska úr tehát Budapesten többek közt kijelentette: „Nem állítjuk le a C-változat építését, mert az általunk elvégeztetett kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy nem fenyeget ökológiai katasztrófa. Képesek vagyunk hatástalanítani az összes, a vízlépcső által okozott változást. Az elmaradt haszon miatt pedig minden elvesztegetett nap 15 millió koronába kerül, így a munkák leállítása esetén a szakértői bizottság tevékenysége óránként 2 millió koronába kerülne. A probléma nagyon összetett, ezért nincs semmiféle garanciánk arra, hogy a nemzetközi szakértői bizottság fél éven belül befejezi munkáját. Mi viszont nem várhatunk éveket, mert az elmúlt időszakban meggyőződtünk róla, hogy a gazdasági vonzatok figyelmen kívül hagyása, az időveszteség katasztrofális nemzetgazdasági következményekkel jár. A gazdaság nem veszi figyelembe a politikusok jószándékát. Azokkal a politikusokkal szemben, akik csak jószándékkal érvelnek, a történelem is könyörtelen." TUBA LAJOS Iff. A több mint két hónappal ezelőtt keltezett levelet a Szlovák Televízió Tanácsának adtuk át - amelynek valamennyi ülésén a televízió vezérigazgatója is részt vesz - a tanács nemzetiségi képviselőiként. Bár a mai napig nem foglalkoztak érdemben ezzel a kérdéssel és választ sem kaptunk javaslatunkra, őszintén reméljük, hogy a tanács által javasolt és az SZNT elnöksége által kinevezett Marián Kleis új vezérigazgató - kassai illetőségű lévén - nagyobb megértést tanúsít a nemzetiségek gondjai iránt és hozzáfog végre a teljes értékű nemzetiségi adások feltételeinek megteremtéséhez a mai látszatadások helyett, amelyek sem terjedelmükben, sem témájukban - műsorszerkezetükben - nem felelnek meg a nézők elvárásainak. 1992. április 2. O.E. A fesztiválbizottság elnöke Jiíí Menzel, ügyvezető igazgatója Jan Bilek és programigazgatója Tereza Brdecková nemzetközi sajtóértekezleten tájékoztatták a szép számban összegyűlt újságírókat terveikről, céljaikról és elképzeléseikről. Alapvető változás, hogy a fesztivált az idei esztendőtől kezdve évenként fogják tartani és szeretnék az ideális júliusi dátumot is megőrizni. A filmgyártók nemzetközi szövetsége a velencei, berlini, cannes-i, kairói, San Sebastian-i, tokiói és torontói fesztiválok mellett a Karlovy Vary-it is a rangot jelölő A kategóriába sorolta. Az elvárás tehát igen nagy, az előírások meglehetősen szigorúak, nem lesz könnyű 16 olyan magas színvonalú versenyfilmet találni, amelyet még sehol nem mutattak be. Az előkészítő bizottság legmerészebb terve, hogy az egész fesztivált a széles közönség részvételével akarja lebonyolítani. Ennek érdekében már olcsó szálláshelyeket is szerzett az érdeklődők számára, a város mozijaiban 100-140 olyan A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 3/91 Zsíros Ferenc, 1928. 9. 26., (Vorosilovka) 75/91 Zöllner Ludovít, 1923. 11.8, Nálepkovo (Torfov) 1284/91 Zács Károly, 1915. 3. 17., Komárom (Krasznojarszk) 1288/91 Zalabai Ferenc, 1921. 12. 5., meghalt, Pásztó (Szovjetunió) 1289/91 Závodszky Antal, 1908. 6. 7., meghalt, Rozsnyó (Krasznodar) 1291/91 Zelenay Stefan, 1896. 10. 20., meghalt, Lőcse (Kijev) 1293/91 Zimmermann Zoltán, 1921. 6. 21., Késmárk (Dombasz) 1295/91 Zólyomi Viliam, 1921. 5. 27., Maié Kozmálovce (Szevasztopol) 1296/91 Zondliak Juraj, 1927. 5. 22., Tornaija (Kisinyev) 2419/91 Zalaba András, 1931. 3. 26., meghalt, Muzsla (Jalta) 2421/91 Zöld Mátyás, 1915. 5. 21., Pózba (Kurszk) 2423/91 Zselenák Mihály, 1910. 11. 7., meghalt, Szentmária (Poltava) 2424/91 Zsok László, 1928. 12. 27., Bátorkeszi (Voronyezs) 2897/91 Zelenai Boldizsár, 1921. 6. 3., meghalt, Szőgyén (Kijev) 2899/91 Zemko Tibor, 1922. 1. 22., Púchov (Szovjetunió) 3129/91 Zvara János, 1912. 9. 25., Muzsla (Krasznij Kreszt) (Folytatjuk) JÚLIUSBAN FILMFESZTIVÁL KARLOVY VARYBAN (Munkatársunktól) - A Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál a legrangosabbak közé tartozik Európában. 1946-ban rendezték meg először, 1957-től pedig kétévenként tartották, mert a moszkvaival váltakozott. Az idei, sorrendben a 28., Václav Havel védnöksége alatt július 9-töl 18-ig új koncepcióval kíván bemutatkozni. külföldi filmet fognak vetíteni, amelyek különben nem láthatók, a fílmterjesztö vállalatok nem vásárolták meg őket. A kísérőprogramok is igen vonzónak ígérkeznek. Az információs kategóriában, és az elsőfilmesek alkotásai mellett az utolsó két év cseh és szlovák filmprodukciója is külön szerepel a műsorban, retrospektív vetítések lesznek és más fesztiválok díjnyertes filmjeit is bemutatják. A szervezők szeretnék, ha a Karlovy Vary-i fesztivál visszatükrözné azokat a változásokat, amelyek Közép-Kelet-Európában végbementek és a hangsúlyt a volt szocialista országok, különösen Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország új filmalkotásaira akarják helyezni. Az új gyártó és filmforgalmazó társaságoknak is alkalmuk lesz bemutatkozni, felvenni a kapcsolatokat egymással és a világból idesereglett szakemberekkel. Csak a megnyitás előtt két héttel derül ki, milyen filmek képviselik majd a hazai filmgyártást. KIS ÉVA