Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám, kedd

HÍREK - VELEMENYEK . ÚJSZÓM 1992. ÁPRILIS 7. SZÉGYEN AZ EGÉSZ ORSZÁGRA NEZVE... SZÉLSŐJOBBOLDALI ELŐRETÖRÉS KÉT NÉMET TARTOMÁNYBAN Schlezwig-Holsteinben és BadenWürttembergben, e két német tartományban a vasárnapi választásokon jelentős mennyiségű szavazatot vesztettek a hagyományos politikai pártok, ugyanakkor előretört a szélsőjobboldal. Népszerűségük csökkenése ellenére Schlezwig-Holsteinben a szociáldemokratáknak sikerült megőrizniük abszolút többségüket, ezzel szemben Baden-Württenbergben az eddig kormányzó kereszténydemokratákat megfosztották parlamenti többségüktől, s így koalíciós partnert kell keresniük. Mindenekelőtt a rendezetlen össznémet problémák, a növekvő menekültáradat és az egyesített államra fordított kiadások körüli viták okozták, hogy a fő politikai erők szavazótáborából sokan átpártoltak a jobboldali radikálisokhoz, előnyben részesítették a szélsőjobboldal „rendezési" javaslatait. A stuttgarti parlamentbe a megszerzett szavazatok 11 százaléka juttatta be a republikánusokat, Kielben pedig a Német Nemzeti Unió (DVU) tagjai a szavazatok 6,2 százalékával kerültek be a helyi parlamentbe. Eddig azonban még senki sem tanúsított érdeklődést a velük való együttműködés iránt. Schlezwig-Holsteinben Björn Engholm, kormányfő szociáldemokrata pártja a 89 mandátumból 45-öt szerzett meg magának és ez lehetővé teszi, hogy az SPD egyedül alakítson kormányt. BádenWürttenbergben tárgyalni kell a koalíció összetételéről, mert az eddig kormányzó CDU, Erwin Teufellei az élen a szavazatok 39 százalékával nem alakíthat maga kormányt. Ám a liberálisokkal (FDP) való szövetség sem lesz elegendő, így nincs kizárva a „nagykoalíció" az SPD-vel. A hagyományos pártok képviselőit aggodalommal tölti el a jobboldali radikálisok előretörése. Például Otto Lambsdorff, az FDP elnöke azt hangsúlyozta, hogy a két tartomány választási eredményei árnyékot vetnek az egyesítés utáni Németországra. PUSZTÍTÁS SZÁMOS NAGYKÖVETSÉGEN IRÁN IRAKI TERÜLETEKET BOMBÁZOTT A teheráni rezsim elismerte, hogy vasárnap Irak területén bombázta az iráni ellenzék pozícióit. Tiltakozásul a légitámadás ellen az iráni ellenzéki emigráció már vasárnap több helyütt megtámadta az iráni nagykövetségeket. Ez történt Bonnban, Párizsban, Hágában, Londonban és Bernben. Bonnban vagy 40 iráni ellenzéki 2 órára elfoglalta a nagykövetség épületét, tönkretették a berendezést, az ablakon dobálták ki a bútorokat. A rendőrök megütköztek a támadókkal, mindkét oldalon többen könnyebb sérüléseket szenvedtek. Hágában az épületfoglalók 20 perc alatt 100 ezer dolláros kárt okoztak. A rendőri beavatkozás során egy támadó súlyosabban megsebesült, 35 személyt letartóztattak. Párizsban több mint 20 iráni emigráns került börtönbe. Bernben is - rendőrségi adatok szerint - több tizezer svájci frank kár keletkezett a nagykövetség épületében. A teheráni rezsim ellenfelei vasárnap egy rövid időre elfoglalták az ország ENSZ-misszióját is, melynek egyik munkatársát túszulejtették. A rendőrség letartóztatott öt tüntetőt és kiszabadította a diplomatát. Tegnap kb. 30 személy Ottawában támadta meg a nagykövetséget és megsebesítette a nagykövetet. Itt is tönkretették a berendezést, s a rendőrség a támadók többségét letartóztatta. A diplomáciai misszók elleni támadásokért a Népi Mudzsahidek nevű ellenzéki szervezet vállalta a felelősséget. Ennek a csoportnak a bázisait érte iraki területen a vasárnapi légitámadás. A mudzsahidek tegnap a Canberrái iráni nagykövetséget is megtámadták, berendezését összetörték és megsebesítettek három diplomatát. Az ausztrál állami televízió munkatársait nyilvánvalóan tájékoztatták a tervezett incidensről, mivel az egész támadást filmszalagra vették. i Teherán tegnap felszólította a bagdadi vezetést, hogy szüntesse be az ellenzéki Népi Mudzsahidek támogatását. A külügyminisztérium szóvivője azt követelte Bagdadtól, hogy vessen véget az iraki területről Irán ellen indított terrortámadásoknak. ELNÖKI PUCCS PERUBAN Alberto Fujimori perui elnök a néphez intézett vasárnapi televíziós beszédében tájékoztatott a kongresszus két kamarájának feloszlatásáról, ami megfigyelők szerint gyakorlatilag egyenlő az alkotmányos szabadságjogok megszüntetésével. Az AFP hírügynökség szerint a perui elnök erőszakos puccsot hajtott végre. A hadsereg és a polgári rendőrség legfelsőbb képviselői nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy teljes mértékben támogatják Fujimori elnök intézkedéseit. Épp a hadsereg támogatása ösztönözhette az államfőt e lépésre, amelynek véget kellene vetnie a parlamentben dúló hábcrúnak és a belső ellenzék növekvő befolyásának. A puccsról terjesztett híreket alátámasztja az a hír is, hogy a perui hadsereg egységei elfoglalták állásaikat az elnöki palota, a parlament és más stratégiai fontosságú épületek előtt. Limában katonai és rendőri kocsik járőröznek. NEHEZ NAPOK VÁRNAK AZ OROSZ ELNÖKRE (Folytatás az 1. oldalról) zsimre, semmint parlamenti demokráciára van szüksége. Már a kongresszusi tanácskozás első két órája megmutatta, hogy a küldöttek két csoportra szakadtak, az egyesített ellenzékre és a kormánypártiakra. A szavazások azt mutatták, hogy a Jelcinpártiak az erósebbek, mégpedig 5:4 arányban. Az egész délelőtti ülés az ügyrendi kérdések megvitatásával telt el, s Jelcin híveinek egyelőre sikerült visszautasítani az ellenzék javaslatainak többségét. A napirend feletti vitában kormányellenes politikai nyilatkozatok sora hangzott el, s Ruszlán Haszbulatovnak csak üggyelbajjal sikerült rendet tartania. Jelcinék két fontos győzelmet arattak: a teremben jelenlévő 902 küldött közül 462 szavazattal 381 ellenében elutasították annak a kérdésnek a megvitatását, hogy alkotmányos volt-e a Független Államok Közösségének a létrehozása, s hogy ez a döntés összhangban áll-e a Szovjetunió megőrzéséről tavaly lezajlott népszavazás eredményeivel. Kicsit gyengébb eredménnyel, de szintén a kormánypártiak győzelmével zárult a szavazás arról, hogy megvitassák-e a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt. 447 küldött elutasította, míg 412 támogatta a javaslatot. Vagyis egyelőre működik az a „reformkoalíció", melynek együttműködéséről Jelcin csapatával az orosz parlament épületében vasárnap parafálták a jegyzökönyvet. A koalíció tagja lett többek között a Demokratikus Oroszország, a Radikális Demokraták, a Pártonkívüliek, a Szabad Oroszország is. Az egyesített ellenzék ugyancsak vasárnap alakította ki irányvonalát a kongresszusra. A Rosszija, Oroszország kommunistái, Otcsizna és az Agrárszövetség képviselői frakciói úgy döntöttek, követelni fogják az elnöki jogkör megszüntetését és a kormány lemondását. Ugyancsak ellenzik bárminemű új alkotmány elfogadását. A napirend feletti vitában az ellenzék, mint már emiitettük, nem tudta keresztülvinni akaratát, de azt a küldöttek elérték, hogy a gazdasági reform eredményeiről szóló beszámolót a kormány terveivel ellentétben ne Jegor Gajdar első miniszterelnök-helyettes terjessze elő, hanem kormányfői minőségében személyesen Borisz Jelcin. A kérdés körüli vitában Jelcin azt mondta, szándékában állt a kongresszuson beszédet mondani a politikai és gazdasági kérdések egész komplexumáról, de csak Gajdar beszámolója után. Szergej Filatov, a parlament alelnöke az orosz televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, a szavazás ilyen eredménye nem meglepő, mivel a parlament elnöksége is azon a véleményen volt, hogy a fóbeszámolót Jelcin tartsa meg, s az egyes tézisekről és konkrét kérdésekről mondjanak csak beszédet kormányának tagjai. A döntés mögött nyilvánvaló a küldötteknek az a törekvése is, hogy rá akarják kényszeríteni az elnököt: egyértelműen vállalja kormányfői kötelezettségeit, s ne lépjen fel valamiféle kormány felett álló személyként. Egyébként a délelőtti ülésen nemcsak Jelcin úszott meg egy bizalmi szavazást, hanem a tanácskozást irányító Haszbulatov parlamenti elnök is. Két küldött terjesztette eló bizalmatlansági indítványát, de a 902 küldött közül csak 115 támogatta. JAPÁN-KÍNAI CSÚCSTALÁLKOZÓ ÁLLÍTÓLAG EGYSEGES A Csiang Cö-min, a Kínai KP KB főtitkára tegnap ötnapos látogatásra Japánba utazott. O a legfelsőbb kínai vezető, aki látogatást tesz Japánban ebben az évben, amikor a két ország kapcsolatai normalizálásának 20. évfordulójára emlékeznek. Kína azt szeretné, ha a japán császár pekingi látogatása koronázná az ünnepségeket. A főtitkár épp ezt a kérdést próbálja majd tisztázni a japán vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. A kínai-japán kapcsolatok 1972, ám főleg 1978 óta lényegében sikeresen fejlődnek, de még mindig nem mentesültek a múlt terheitől. Árnyékot vet a kapcsolatokra Kína 15 évig tartó japán megszállása, az idősebb generáció japánellenes érzése még mindig erős. A tokiói kormány ezért attól tart, hogy Akihito császár kínai látogatása során esetleg japánellenes tüntetésekre kerülne sor. Az utóbbi hónapokban tett kínai politikai lépések erősitik Tokióban azt a megPEKINGI PARTVEZETES győződést, hogy Peking a múlt terheit próbálja kihasználni a nagyobb gazdasági támogatás megszerzésére. Elsősorban a háborús kártérítésekről van szó. Az 1972-ben aláírt dokumentumban ugyan a kínai kormány lemondott a megszálló japán hadsereg által 1931 és 1945 között okozott károk megtérítéséről, s ezt a Csiang Cö-min is megerősítette néhány nappal ezelőtt adott interjújában, azonban nem zárta ki, hogy valakik „magánúton" próbálnak majd érvényt szerezni jogaiknak. Tokiói látogatás előtt a kínai pártfőtitkár sajtóértekezletet tartott Pekingben és cáfolta, hogy a vezetésben hatalmi harc folyna. Mint mondotta, a 14 tagú politikai bizottság egységes állásfoglalása az, hogy szükség van a gyors gazdasági reformra és a nyitásra a világ felé. Hozzáfűzte: nincs szükség tehát arra, hogy változás történjen a bizottság összetételében. KATONA, PÉNZ ES TRÓJAI FALÓ T

öbb résztvevő is történelminek minösitette a NATO-államok és a volt varsói szerződésbeli országok (beleértve a szovjet utódállamokat is) védelmi minisztereinek múlt heti brüsszeli értekezletét. Hiszen soha, sem háborús, sem békeidőben nem volt még példa arra, hogy 32 ország legfelsőbb katonai vezetői egyszerre találkoztak volna. Ez volt a nyitány, amelyet remélhetőleg több ilyen katonai csúcs is követ majd. Civilek számára nehéz felmérni, milyen jelentősége van annak a segítségnek, amelyet a NATO a közép-keleteurópai államoknak felajánlott, olyan területeken, mint a hadseregek demokratikus elvek alapján történő átszervezése, a kiképzés, a haditechnika színvonala, összetétele, alkalmazásának formái és így tovább. De a további részletezés helyett csak két dolgot említenék, amelyeken érdemes elgondolkodni. A hazánkat képviselő Lubos Dobrovsky, a szövetségi kormány védelmi minisztere azt mondta, a visegrádi hármak itt is összehangoltan léptek lel, érzékeltetve, hogy a volt keleti tömb országai közül Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország a demokratizálás útján jóval előbbre tart a többieknél. Ezt a nyilvánvaló tényt a Nyugaton senki sem vitatja, de félő, hogy Keletről viszont erősödni fog a hármak elleni rágalomhadjárat. Persze, nem az egész Keletre jellemző a sértődöttség és féltékenység kiváltotta kampány, inkább csak a Balkán felöl fújdogálnak ilyen szelek. Hiszen például már Ukrajna is jelezte, hogy szívesen csatlakozna a visegrádi hármakhoz, s mikor azt mondták neki, a hármak bővülése nem időszerű, de nagyon szívesen együttműködnek vele a legkülönfélébb területeken, számos közös program megvalósításában, nem erőltette tovább a dolgot. Romániában viszont már nem tudták lenyelni, hogy kosarat kaptak. A bukaresti sajtó Visegrád óta nem vette le a napirendről a piszkálódást. A hármak közelmúltban megtartott katonai csúcsértekezletükön hiába hangsúlyozták, hogy együttmúködésük senki ellen sem irányul és eszük ágában sincs valamilyen új katonai tömörülésnek a létrehozása, a Dimineatsa román napilap egy rendkívül rosszindulatú cikket jelentetett meg. Azt írta, a három ország védelmi minisztere „az összeegyeztethetetlen!I akarta összeegyeztetni és ez a PAKTUM(I) nem más, mint a magyar irredentizmus trójai falova". ,,Dobrovsky, a jó katona, Svejk hadseregének a vezetője a március hatodikai budapesti tárgyalásokon nem tudatosította, hogy geopolitikai szempontból Csehszlovákiának nincsenek közös érdekei Magyarországgal és lényegében Lengyelországgal sem... Azt képzeli-e Havel elnök, hogy a magyarok a segítségére fognak sietni, ha egy idő múlva a szudétanémetek a Bundeswehr harckocsidandárjainak az élén megkísérlik visszafoglalni a területüket?... A visegrádi hármakat a NATO sem veszi védőszárnyai alá, mert varsói szerződésbeli tagságuk úgy megbélyegzi őket, mint az AIDS." Gondolom, ehhez az idézethez nem kell kommentárt fúzní. Jól érzékelteti, hogy térségünkben milyen látható és a mélyben meghúzódó feszültségekkel kell számolni. Ehhez a témához kapcsolódik a másik említésre méltó probléma. A harminckét védelmi miniszter Brüszszelben úgy vélte, a nyári Helsinki 2 csúcskonferenciáig érvényt kell szerezni az 1990 novemberében Párizsban aláírt hagyományos leszerelési szerződésnek. Ezt akkor a NATO és a Varsói Szerződés országai kötötték meg. Az aggodalmakat nem az okozza, hogy a VSZ azóta megszűnt, hanem az ezzel járó zűrzavar. Nemhiába hangsúlyozta Wömer NATO-fótitkár, hogy a kelet-nyugati katonai együttműködés az európai stabilitást szolgálja és kulcsfontosságú a fegyveres erök ellenőrzése a most folyó változások időszakában. A legrosszabb a helyzet a szovjet utódállamokban. Egyelőre semmi sem tisztázott, nem tudni, hány katona, mennyi és milyen fegyverzet tartozik a közös haderőbe, milyen önálló hadseregeket építenek ki az egyes tagországok. A volt Szovjetunió területén rengeteg fegyver került illetéktelen kezekbe, lassan könnyebb a piacon géppisztolyt venni, mint kenyeret. És azt sem tudja senki megmondani, mennyi és milyen erót képviselő félkatonai alakulatok vannak ebben a térségben. Tehát a mostani helyzetet úgy lehel a legtömörebben jellemezni, hogy a veszélyforrások igen nagyok és ezek a katonai kérdések nem választhatók el a tágabb, politikai összefüggésektől. Különösen érvényes ez most, amikor Bush nagyszabású programot dolgozott ki a szovjet utódállamok, s főleg Oroszország megsegítésére. Közben hitegetnek bennünket, hogy mi sem maradunk ki belőle, de jó lenne már a gyakorlatban is látni, például, az úgynevezett háromszög-tranzakció eredményeit (az utódállamok a nyugati segélyekből fizetnének a visegrádi hármak termékeiért). Nem a féltékenység vagy irigység mondatja ezt az emberrel, de tanulságos e témával kapcsolatban idézni Henry Kissinger múlt heti cikkét, amelyben megállapítja: „Sokan új Marshallten/et emlegetnek, de elfelejtik, hogy a háború után ez a segély olyan országokban járt sikerrel, ahol a demokratikus kormányzás mellett hatékony hivatalnoki kar és tapasztalt menedzseri gárda állt rendelkezésre. Viszont az egykori Szovjetunió ezen kritériumok egyikének sem felel meg." Tehát egyéb területekre is érvényes az, amit a konferencia után Dobrovsky miniszter a katonai dolgokra értve mondott: „A sokrétű, sok színű kelet-európai országcsoporton belül gondosan differenciálni kell a jövőben, különbséget téve az egyes államok között a stabilitás és a demokratikus értékek érvényesülése szerint". «I ugyanis a Nyugat megint egy kalap alá lld venné az egész keleti tömböt, úgy, mint a szocializmus korszakában, azzal csak további feszültségeket gerjesztene. MALINÁK ISTVÁN KACSA? A Szlovák Nemzeti Tanács az el nem kötelezett országok mozgalmának teljes megértését és segítségét várja Szlovákia önrendelkezésének elismerése során. A belgrádi Borba című napilap szerint a szlovák parlament képviselői ilyen felhívást terjesztettek az el nem kötelezettek konferenciáját előkészítő jugoszláv fórum elé. „A pozsonyi vendégek tájékoztattak róla - írta rövid jelentésében a Borba -, hogy a függetlenségért harcoló európai nemzetek és országok szövetsége hamarosan hasonló segélykéréssel fordul az el nem kötelezettek konferenciájához". A lap azonban nem közölte, milyen pozsonyi vendégekről volt szó, mikor látogattak Belgrádba és kikkel találkoztak. Az említett szövetség alapító tagja lesz állítólag Szlovákia, Skócia, Észak-Írország, Katalónia, Baszkföld, Korzika, Bretagne, Dél-Tirol, Szicília, valamint az Európaibalkáni Iszlám Társaság, amely a Görögországban és a Bulgáriában élő muzulmánokat tömöríti. ELHUNYT ISAAC ASIMOV New Yorkban tegnap 72 éves korában elhunyt Isaac Asimov, a tudományosfantasztikus irodalom egyik legnagyobb egyénisége. Fivére tájékoztatása szerint szívelégtelenség okozta halálát. Asimov fehérorosz szüleivel 1923-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Legismertebb müvei: Kavics az égen, Én, a robot, A csillagok, mint a por, A halhatatlanság halála. NÉHÁNY SORBAN O—öulban megerősítették a már laOpunkban is közölt hírt, hogy Václav Havel köztársasági elnök április 26-a és 28-a között Ro Te Vu elnök meghívására látogatást tesz Dél-Koreában. Havel az első csehszlovák elnök, aki a Koreai Köztársaságba utazik. Ro Te Vu államfővel tárgyalásokat folytat majd a baráti kapcsolatok és az együttműködés továbbfejlesztéséről, megállapodásokat ír alá a kettős adózás megszüntetéséről, valamint a két ország közötti beruházások növeléséről. Látogatást tesz több ipari központban, s találkozik a kereskedelmi és politikai körök képviselőivel is - tájékoztatott Szöulban az elnöki szóvivő. G

eorge Bush, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke és Bili Clinton arkansasi kormányzó a vasárnapi Puerto Rico-i előválasztásokon fölényes győzelmet arattak pártbeli riválisaik fölött. A Republikánus Párt színeiben versengő Bush a szavazatok 99 százalékát szerezte meg, míg ellenfele Patrick Buchanan csak egy százalékot kapott. Bili Clinton a demokraták közötti versenyben a szavazatok 96 százalékát kapta, riválisa, Jerry Brown volt kaliforniai kormányzó csak két százalékot szerzett. A

merikai vállalatok több mint egymilliárd dollárt ruháztak be Magyarországon. Ez derült ki az Amerikai Fejlesztési Ügynökség (USAID) tanulmányából, amelyről az MTI tájékoztatott. A legnagyobb amerikai beruházók közé tartozik a General Motors (GM), amely 260 millió dollárt fektetett be a szentgotthárdi GM-Opel üzembe. A General Electric (GE) ,150 milliót ruházott be GE-Tungsram közös vállalatba. Ugyancsak a nagyberuházók közé tartozik a Beacon Companies (150 millió), a Ford (90 millió) és a Sara Lee (80 millió). A tanulmány szerint a magyar-amerikai kereskedelmi forgalom a múlt évben elérte a 600 millió dollárt. F

ranciaországban a vállalkozók 68 százaléka üdvözli Pierre Bérégovoy kinevezését a kormány élére, ám a gazdasági szakértők 87 százaléka mégis úgy véli, hogy az új miniszterelnöknek a jövő évben esedékes parlamenti választásokig nem sikerül csökkentenie a munkanélküliséget. Ez derült ki az IPSOS intézet által végrehajtott közvélemény-kutatás eredményeiből, melyeket tegnap tett közzé a Les Echos című napilap. A válaszadók 58 százaléka szerint idén nem várható a francia gazdaság fellendülése, s ezért a munkaadók 57 százalékának nem is áll szándékában újabb alkalmazottakat felvenni. I

dén a Dél-afrikai Köztársaságban választják meg a világ szépét. Ez azért érdekes, mert Dé|-Afrika a múltban az apartheid miatt nem küldhette el képviselőjét a Miss World versenyekre. Az ünnepélyes finálét egyébként a Bophuthatswana néger bantusztánban levő pazar üdülőhelyen, Sun Cityben rendezik meg. H

oustonban, 34 éves korában leukémiában elhunyt Ulises Hermosa bolíviai zenész, aki a La Lambada számmal szerzett hímevet - közölték bolíviai hírközlő eszközök. Hermosa, a Los Jarkas folklóregyüttes megalapítója 1989-ben egymillió dollárra beperelte a francia producereket, akik „ellopták" a lambada dallamát. Az összeget a szegény gyerekek megsegítésére fordította.