Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám, szombat

1992. ÁPRILIS 4. . ÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP „VEDENÍ" AKARTAK „Mindig az volt a meggyőződésem, hogy a hajdani titkosrendőrség számára nem az információszerzés volt a legfontosabb feladat, inkább arra törekedett, hogy az ellenzék sorából minél több egyént szervezzen be" - mondotta többek között tegnapi tanúvallomásában a Tábori Kato• nai Bíróságon Petr Pithart cseh kormányfő. A Szövetségi Belügyminisztérium három volt vezető tisztségviselője František Kincl, Alojz Lorenc és Karol Vykypél perének tárgyalásán saját, 1988. október 28-ai letartóztatásának körülményeiről is beszélt a kormányfő. „Az ŠtB-s tisztek lakásomból a Letnára, majd a Ruzynéi börtönbe vittek, ahol 96 óráig tartottak fogva. Naponta hordtak kihallgatásokra, melyek során elsősorban az október 28-ai tüntetés körülményei lelől érdeklődtek. Letartóztatásomat azzal indokolták, hogy tulajdonképpen védeni akarnak, ne kerülhessek kellemetlen helyzetbe." KÖZLEMÉNY Az Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti képviselői dr. Szabó Rezsó és dr. Rózsa Ernő 1992. április 6-án, hétfőn 18.30 órától előadást tartanak Vágán a transzformációs és a földtörvényről. Április 7-én, kedden, 18 órakor a pozsonyi Ferences templomban Szlávik Antal bacslai plébános ünnepi miséjén emlékezünk meg a két éve tragikusan elhunyt Borsányi Gáspár papról. Az MDKM Országos Irodájának tájékoztatói terve a föld- és transzformációs törvényekről. 1992. április 4-én Nagykeszin, április 6-án Nagykéren, április 8-án Tardoskedden és április 10-én Nemesócsán 19 órától Bartakovics István SZNT-képviselö tart előadást. Hétfőn délután 17 órai kezdettel a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban Kovács András Szeretők cimü alkotását vetítik, amelynek két főszereplője, Kiss Mari és Cserhalmi György. Április 27-én Bán Frigyes évtizedekkel ezelőtt készült filmjét, az Úri murit láthatja a közönség Deák Sándor, Szörényi Éva és Mészáros Ági főszereplésével. A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportja április 6-án 17 órától a Kassavidéki Járási Hivatal (Komenského 52.) tanácstermében tartja elsó közgyűlését, melyen ismerteti programját, tájékoztat a koalíciós megbeszélésekről, bemutatja képviselőjelöltjeit és megvitatja Kassa oktatásügyi helyzetét. HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN SZOMBAT. 8 órakor jelentkezik a Szombat délelőtt publicisztikai magazin. Benne: Milyennek látja Dél-Szlovákia lakossága Václav Havel köztársasági elnököt? Nem könnyű ma faluvezetőnek lenni; Tegyünk többet egészségünkért. 10.15-kor Köszöntő. 11 órakor a Tallózóban külföldi lapok érdekes írásaiból idézünk. A 11,55-kor kezdődő Anyanyelvünkben megtudhatjuk kit hogyan szólítsunk. A déli hirek után Pop-mix, a Heti Ifi és a Rádió közös slágerlistája. 13 órától Új Hullámhossz. A műsor tartalmából: Kire szavazna a honi magyar polgár? Csődre játszó privatizációs alapok; Hogyan lett majdnem önálló Szlovákia? Parlamenti hangos fotók; Miklós miniszter nem bukott meg, csatát vesztett a DBP? 14.40-kor Figyelő. A műsor a parapszichológia tárgykörével, felhasználási lehetőségeivel foglalkozik. 16.10-kor Kívánságműsor. VASÁRNAP. 8.30-kor a Világosság, egyházi magazin az önfeláldozással, az áldozatvállalással és a missziós munkával foglalkozik. 10.05-kor Barangolás Zeneországban; Gejza Dusík születésének 85. évfordulójára emlékezünk. 10.35-kor Arcélek. A műsorban a Leleszen élő, bolyi születésű Dobos Jánosné pedagógus vall pályafutásáról, hivatásáról. 11 órától az Irodalmi mozaikban az e héten lezajlott csehszlovákiai magyar írók közgyűléséről lesz szó. A déli hírek után Fiatalok stúdiója. Benne: látogatás Luigi reformkonyhájában, nemzetközi zenészgárda dél-szlovákiai turnén. 14.05-kor jelentkezik kulturális magazinunk a Fáklya. 15.15-kor Szívesen hallgattuk. A közelmúlt sikeres riportjaiból válogatunk. 16.05-től 18 óráig szól a Köszöntő. (danyi) A KÉTELKEDÉS LÉTÁLLAPOTÁBAN ÖRKÉNY ISTVÁN (1912. ÁPRILIS 5. - 1979. JÚNIUS 24.) Különös, hogy Örkény István életműsorozatának vallomásos részeit olvasva mindegyre szembetalálhatjuk magunkat a kételkedéssel és a mentegetödző író szerénységével. Lehet összefüggés Örkény írói magatartása és a reális világ ösztönzésére általa megálmodott groteszk között. ,,Fejlett prózai kézügyességgel rendelkező alkalmi drámaíró vagyok - írta 1972-ben Drámák címmel megjelent kötete elé. Tette ezt az az író, aki irodalmi szabadalmi jogot kapott egy általa feltalált műfajra, az egyperces novellákra. Holott Örkény egyperceseinek a tömör közlésmód adta sajátosságaiban magának a drámaírásnak a sűrítő módszere jelenik meg. Az a szellemi többlet, amely egyetlen dialógus egy kérdő és egy kijelentő mondatában is megjelenhet; ugyanúgy, mintha a nevezetes egyperces novellák történelmi háttere, társadalmi flórája lélektani vagy szociológiai empíriája lenne. Mindez olyanfajta tényismeret is lehet az emberről és a társadalomról, mint amit az Információ című egypercesének hőse, a tizennégy éve egy kis tolóablak mögött ülő valaki fogalmazott meg, akiről az se fontos, nő-e vagy férfi. Pontosan és megbízhatóan informálja az érdeklődőket, míg aztán az egyik napon az útbaigazítás helyett ezeket mondja: ,,Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe. " És valóban, életünket felfoghatjuk egyetlen utazásnak, két semmi között, nevezzük bár azokat mennyországnak vagy ősanyagnak. Átutazókként vagyunk jelen, ezért köztes emberi létünket át meg át kellene hatnia a kételkedésnek. Semmi sem bizonyos, mert minden, ami fontos és meghatározó - ellehetetlenül öntelt bizonyosságunk következtében. ,,A groteszk: válasz iszonyú önbizalmunkra" - fogalmazta meg Örkény egyik beszélgetése során. Márpedig ez az önbizalom, a feltétlen erkölcsi küldetéstudat, a jóság mindenhatóságába vetett hit, az Isten Fiába kivetített bűntudat, amit az ő kínhalálán keresztül levezekelhetőnek vélünk. Pedig a legnagyobb erkölcsi fenomén - Jézus - is a kételkedésre alapozta szeretetét. Életútját követve megbizonyosodhatunk róla, hogy nemcsak a rosszban kételkedett, amely végül jóra fordulhat, de tudott kételkedni a leghűségesebb tanítvány, Péter, állhatatosságában is. S ez a kételkedés nem volt más, mint maga a hit tisztító ereje. Ember a kételkedés nélkül úgy jár, mint járt az emberiség a huszadik században, amikor két világháború és Auschwitz szörnyűségei után már nem az erkölcsbe, hanem a tudományba vetette hitét. Örkény ezt a történelmi tragédiát tudatosította leginkább. Nemcsak vallomásaiban, hanem egyperceseiben, novelláiban, kisregényeiben és mindenekelőtt drámáiban fordult szembe ezzel az értelmetlen erkölcsi magabiztossággal. Az ember ma így gondolkodik: Erkölcs? Minden erejét megcáfolta e század. Akkor hát mi a bizonyosság? A tudás, a tudomány. De miközben ebben kezdett magabiztos vaksággal hinni, elveszítette erkölcsi tartását. Mi hát mégis a bizonyosság? Örkény István szerint az alkotás: „Az írás: harc az angyallal. Nem kétes hát a birkózás kimenetele, más a súlycsoport, az angyal győzelme nyilvánvaló. Józan ésszel föl is kellene adni a harcot, de mi nem éber és józan állapotban, hanem, mint Jákob, álmunkban győzködünk az Ismeretlennel. Mi (mert azt hiszem szaktársaim is) álmunkban, félálmunkban, félébrenlétünkben, vagy akár ébren tépetödve-rágódva végezzük írói munkánkat." Ez Örkény írói tartásának a lényege, s ezért sem tekintette értékben egymás fölé helyezhetőnek életműve egyes darabjait. Mindent mindig meghaladhatónak tekintett. Müveiről vallva többször is hangoztatta: az írói alkotás folyamata a fontos, a változás, a meghaladhatóság. Tudta, hogy földi halandó számára elérhetetlen a tökély. Kételkedett a tökéletességben. Tudta, az esendő ember legnagyobb bűne önmaga és a világ ellen, hogy erkölcsi mindenhatónak kezdte hinni magát. Megtalálta rá a választ a groteszkben, amely az ismert Örkényi képlet szerint: groteszk = szatíra + líra. Mondhatnánk úgy is: a groteszk az ember öngúnyba oltott szeretete. Miért van az, hogy leszűkítve az iménti meghatározást a magyarságra - vagyis: az Örkényi groteszk a magyarság öngúnyba oltott szeretete nemzetének -, máris hallom a felhördülő nemzetvédőket? Ez a felhördülés pedig nem más, mint maga az írói életmű körüli csönd. S ebben a csöndben vígjátékká sekélyesitik remekművét, a Tótéka\ a mai Nemzeti Színház színpadán. Nem jut műsoridő a Magyar Televízióban, hogy sugározzák valamely drámáját. Tekintsük-e szerencsének, hogy a Magyar Rádió április 5-én, születésének nyolcvanadik évfordulóján műsorára tűzi a Tóték 1968-ban készült Thália Színházbeli előadásának hangfelvételét? Az őrnagyot Latinovits Zoltán, Tótot Nagy Attila és Tótnét Dajka Margit játszotta. Ez lenne hát a mi iszonyú önbizalmunk a mában? Ki ad rá most választ? DUSZA ISTVÁN FÖLDÜGYBEN Érthető, hogy Dél-Szlovákia falvait járva a képviselő elsősorban a földtörvénynyel kapcsolatban kap nagyon sok kérdést. Ezt egyrészt a törvények bonyolult, esetenként többféleképpen is magyarázható megfogalmazása indokolja, másrészt pedig az, hogy az egyes törvények gyakorlati alkalmazása során derül fény esetleges hiányosságaira, arra, hogy a törvénynek ez vagy az a paragrafusa módosításra, kiegészítésre szorul. Ilyen alapon született meg az SZK Igazságügyminisztériumának 1992. III. 2.-i keltezésű körlevele, melynek értelmében bizonyos jogi kötelékek kiiktatásával meggyorsítja az ügyintézéseket, a jogi eljárások lefolytatását. Mit is jelentenek a gyakorlatban ezek az intézkedések? A szóban forgó minisztérium leiratának bevezetőjében elismeri a telekkönyvi hivatalok tevékenységét érintő bírálatokat, és a közjegyzöségeket az alábbi intézkedések haladéktalan foganatosítására utasitja; - a telekkönyvi hivatalokban meg kell teremteni a kétmüszakos munka, illetve az egész heti - szombatra is kibővített ügyfélfogadás feltételeit; - a hivatal saját másológépein kívül vegye igénybe a vállalkozók lehetőségeit; - a közjegyzői hivatalokban április végéig korlátozzák az általános közjegyzői ügyek intézéséi, és az ottani munkaerőt irányítsák át a telekkönyvi munkák intézésére; - a közjegyzóség a telekkönyvi alapadatok kiadására teremtsen kapcsolatot a földhivatalokkal, a mezőgazdasági szövetkezetekkel; - a telekkönyvi hivatal szervezési intézkedéseiről tájékoztató táblán értesítse az ügyleieket. A körlevélben külön fejezet foglalkozik a 330/1991. TT. sz. törvény 40-es paragrafusával. Mint ismeretes, a múltban az örökösök közül csak az egyik szerezhette meg az erdőket, illetve mezőgazdasági földeket. Viszont éppen a szóban forgó paragrafus tette lehetővé a hagyaték záros határidőn belüli - február 19-éig - ingyenes újratárgyalásának igénylését. Mivel a hagyatékok újratárgyalására egy járás kivételével sehol sem került sor, félő, hogy április 27-ig nagyon sok tulajdonos nem tudná igazolni tulajdonos mivoltát, mert a jegyzőség nem végzi az örökrészek szétírását. Ezért az idevonatkozó törvényjavaslat módot adna a közjegyzöségnek a jogeljárás meggyorsítására; ha az örökösök megegyeznek az örökrészekben, a jegyzőség erről illetékmentesen igazolást (osvedčenie) ad majd. Ezzel lényegében lerövidülne az ügyintézés ideje, és a jogosult személyek szükséges bizonylataik birtokában biztos vagyonrészesedőként kerülhetnének be a szövetkezeti vagyon nevesítőinek sorába. Fontos újdonság, hogy az „alulról jövő kezdeményezések" hatására a szlovák kormánynak a már emiitett 40. paragrafust hatályon kívül helyező javaslatában benne szerepel többek között, hogy ha nem kerül sor az örökösök közti megegyezésre, javaslatukra a bíróság hoz döntést. A tervezet tartalmazza a február 19-i határidő kibővítését is, éspedig 1992. XII. 31-ig. E javaslat törvényerőre emelése tenné lehetővé a földtulajdonjog rendezését abban az esetben is, ha a telekkönyvi nyilvántartások eltűntek. BARTAKOVICS ISTVÁN, SZNT-képviselö (MKDM) REFLEX A KAMPANYMATEMATIKA DISZKRÉT BAJA A világnak azokban az országaiban, amelyeket mi nem kis irigységgel fejlett demokráciáknak nevezünk, az a szokás, hogy a politikus mindössze egyszer hazudhat. Vagy ha ismételten hazudik, úgy teszi, hogy senki se jöjjön rá. Mert ha rájönnek, tudja, búcsút mondhat közéleti kerrierjének. Vastag kötetet lehetne összeállítani az utóbbi évtizedek nagy bukásairól. Eltitkolt jövedelmek, dúskeblű szeretők, életrajzból kihagyott tények, adócsalások stb. szerepelnek a bűnlajstromon. Nálunk még nem fejlett a demokrácia, így meglehetősen liberálisan viszonyulunk az igazmondás követelményéhez. Például komoly közéleti férfiúk - pártvezérek - szemrebbenés nélkül azt próbálják elhitetni leendő választóikkal, hogy 2,5 egyenlő hárommal Ha nem április 2-án, hanem elsején nyilatkoznak, joggal gondolhatná az ember, hogy tréfálkozni akarnak, és imidzsüket (image) azzal próbálják ápolni, hogy bizonygatják: van ám nekünk humorérzékünk is, ha megerőltetjük magunkat. De nem erről van szó. Hanem arról, hogy eszükbe jutott, milyen varázsa van a szlovákiai magyar számára e két szónak: hármas koalíció. Aminek az a lényege, hogy: 1 párt + 1 párt + 1 párt az egyenlő három párttal. Ez - nem jött létre. Már sokat írtunk róla, hogy a harmadik párt miért maradt ki, illetve kik miatt maradt ki. A helyzet reménytelen, de nem súlyos - mondotta Benedek táborszernagy, miután tönkrevert serege élén fejvesztve menekült. A mi helyzetünk sem reménytelen, mert kiderült, hogy a harmadik pártot a koalícióból kihagyó pártvezéreknek van lelkiismerete. Erre abból következtetek, hogy lelkiismeretfurdalásuk van a hármas koalíció elszabotálása miatt. így nyilatkoznak ezért: Mégis hármas koalíció! így, felkiáltójellel, hogy hihetőbb legyen a matematikai bravúr: 2,5 egyenlő hárommal. Örvendezz, szlovákiai magyar! Akárhogy is nézem, Bugár Bélát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét ha fogcsikorgatva is, de meg kell dicsérnem. A tegnap megjelent hármas koalíciós interjúcsokor három főszereplője közül ö volt az egyetlen, aki rádöbbent: vannak azért határai a mellébeszélésnek (jólnevelt vagyok, igy nem azt írom, hogy: a hazudozásnak), ezért egyet-mást erről is illik elárulni, hogy milyen politikai erőt képvisel a Magyar Néppárt. Olyan párt ez, amely úgy legitimálódott, hogy az MKDM négy, a Szövetségi Gyűlésben működő képviselője kivált a mozgalomból, és Popély Gyula frissen alapított, éppen tagtoborzással foglalkozó Magyar Néppártjához csatlakozott, majd nyomban feljelentette az MKDM-et. Ezt, ha megengedi az olvasó, hadd ne kommentáljam. Viszont Bugár Béla tisztességéről tanúskodik, hogy nem nyakló nélküli a mellébeszélése. Hanem még arra is felhívja az olvasó figyelmét, hogy Popély Gyula Magyar Néppártja miért nem indulhat Szlovákiában, hanem csak a Szövetségi Gyűlés képviselői helyeiért igyekszik elbájolni a választópolgárokat. Az ok: Popély Gyuláéknak a párt létrehozása óta nem sikerült 10 ezer támogatót szerezniük. Erről a pártról próbálta tegnap elhitetni Duka Zólyomi Árpád és Popély Gyula, hogy ez: 1,0 párt, és én erre a pártra gondoltam, amikor 0,5 pártról beszéltem. Az olvasótól bocsánatot kérek, hogy az értékelésben elgaloppíroztam magam. Azért tettem, hogy senki ne vádolhasson meg elfogultsággal. Hivatalosan még meg sem kezdődött a választási kampány, a választók ámítása azonban már javában folyik. Nem vagyunk még fejlett demokrácia, így nálunk senkit sem vonnak felelősségre a vezető politikusok közül félretájékoztatásért. Egyszer azonban majd belekerül a szlovákiai magyarság történelmébe egy kis fejezet, amelynek ez lesz a cime: 1 +1 +0,5 egyenlő hárommal. Lehet, hogy már három hónap múlva elpirulnak,, akik bedőltek ennek az egyenletnek.. TÓTH MIHÁLY AZ ELHURCOLTAK FIGYELMESE Az utóbbi hetekben személyesen, telefonon vagy levélben több mint kétszázan érdeklődtek, hogy miért maradt ki nevük az elhurcoltaknak az Új Szó által közölt névsorából. Ismételten el kell mondani, hogy a SANO által készített listán szerepelt név még nem jelenti, hogy az illető kárpótlási igényét elismerték. A névsor közlése az elhurcolt, főleg idősebb személyek megnyugtatására szolgál, arra, hogy a kitöltött jelentkezési nyomtatvány alapján bekerültek a számítógépes nyilvántartásba. Mivel a jelentkezési íven feltüntetett alapadatok is hiányosak, a feldolgozásuk nagyon időigényes és igy gyakorta előfordul, hogy az abc sorrendben közölt lista nem teljes. Természetesen azokhoz, akiknek neve különböző okokból a névsorból az első körben kima radt - az Új Szó újra visszatér. Már folyamatban van a kártalanítás második szakasza, vagyis a nyilvántartásban szereplőknek megküldik - megküldték a szükséges nyomtatványokat. Ezeket hibátlanul kitöltve, aláírva el kell küldeni (postán) a pozsonyi SANO címére. A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma már elkezdte a kérvények elbírálását. Bauer Edit képviselőtársammal elkészítettük a szóban forgó kárpótlási törvény novellájának javaslatát, melynek lényege, kizárni a törvény egyes paragrafusainak kettős magyarázatát és egyben kiszélesíteni a jogosultak körét. Remélhetőleg, beadványunkkal a szlovák törvényhozó testület az áprilisi ülésén foglalkozik. PAULICKÝ PÉTER, az SZNT képviselője A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 6662/91 Varga János, 1924. 3. 14., Érsekújvár (Kiraszpol) 6663/91 Vanda István, 1918. 2. 9., Dolinka (Kijev) 6665/91 Vörös András, 1915. 4. 24., Komárom (Krasznoural) 4738/91 Varga József, 1908. 7. 21., meghalt, Ipolyhídvég (Szovjetunió) 6762/91 Varga Kálmán, 1922. 7. 16., meghalt, Szentpéter (Vlagyivosztok) 6763/91 Varga Bodizsár, 1912. 8. 11., Szőgyén (Sevcsenko) 6792/91 Varga Gyula, 1926. 9. 14., Feled (Tula) 6844/91 Végh Árpád, 1921. 4. 27.. Dióspatony (Cseljabinszk) 6847/91 Virágh Ferenc, 1909. 2. 2., meghalt, Felsőszeli (Kaukázus) 7030/91 Varga László, 1926. 1. 2., Martos (Voronyezs) 7031/91 Varga Béla, 1922. 5. 24., Felsöszeli (Kohorino) 7037/91 Vajda Gyula, 1921. 7. 5., meghalt, Rozsnyó (Krasznaural) 7111/91 Varga János, 1920. 9. 22., Alsókörtvélyes (Krim) 7112/91 Vanda Mihály, 1921. 10. 21., Okrúhle (Dombasz) 7113/91 Vass Vince, 1921. 4. 16., Gellér (Mezinovka) (Folytatjuk)