Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám, szerda

1992. ÁPRILIS 1. HAZAI KÖRKÉP A DBF ALLITJA: PROGRAMUNK BALOLDALI ALTERNATÍVA (Munkatársunktól) - Készek vagyunk vállalni a felelősséget Szlovákia további fejlődéséért - mondta Peter Weiss pártelnök a Demokratikus Baloldal Pártja tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján. A párt vasárnapi kongresszusán elfogadott választási programot a társadalom fejlesztése baloldali, demokratikus alternatívájának mondta, amely egyenlő érvényesülési lehetőségeket kínál a társadalom minden tagja számára. - Anélkül, hogy - némely kormánypárttal ellentétben - gazdasági csodákat Ígérnénk, politikánkkal következetesen képviselni fogjuk az állampolgárok érdekeit - mondta a politikus. A közelgő választási hadjárattal kapcsolatban Weiss hangsúlyozta, hogy a választási kampány során botrányokra, vádaskodásokra, rágalmazásokra nincs szükség Szlovákiának. Juraj Plesník, a DBP SZNT-képviselöje a kormány szociális politikáját bírálva Helena Woleková szlovák munka- és szociálisügyi miniszter nyilatkozatára reagált. Figyelmeztetett, hogy növekszik azoknak a száma, akik a létminimum határához közeli életszínvonalon élnek. A kormány szigorítja a munkanélküliségi járadék folyósításának feltételeit, ami elfogadható lenne abban az esetben, ha a nagymértékű adóelszivárgásokkal szemben is ilyen erélyesen járna el. -zsár MEČIAR KONTRA SLOVA

KOPRESS IDŐHÚZÁS (Munkatársunktól) - A Mečiar kontra Slovakopress ügy bírósági tárgyalásának elnapolását egyszerűen időhúzásnak tartjuk - jelentette ki tegnap Prágában az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubjának szóvivője, hozzáfűzve még, hogy a klubnak a szlovákiai exkormányfő perével kapcsolatos állásfoglalását egyik szlovákiai napilap, sőt a Csehszlovák Sajtóiroda sem volt hajlandó közölni. Bohdan Dvorák, a klub elnöke elmondta, hogy az EPK képviselői indulnak az idei választásokon, éspedig közös listán a Republikánus Szövetségnek, a Polgári Szabadságmozgalomnak, az Antikommunista Szövetségnek és a Politikai Foglyok Konföderációjának a jelöltjeivel. Az elnök szavai szerint a klub azoknak a választópolgároknak a szavazataira számít, akik egyelőre nem tudják, hogy kire szavazzanak, melyeknek a jelöltlistáján volt kommunisták neve olvasható. Mindehhez Bohdan Dvoŕák hozzá fűzte még, hogy a tömegtájékoztató eszközök a klub véleménye szerint hamis képet festenek a szlovákiai helyzetről, és hogy most, néhány héttel a választások előtt unfair módon alig szentelnek figyelmet a kormánykoalíción kívüli pártoknak, illetve mozgalmaknak. (kajó) NÉZZÜNK SZEMBE A MÚLTTAL NYILATKOZAT-JAVASLAT A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG ELVÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRŐL A Szlovák Nemzeti Tanács hétfői ülésén Csáky Pál beterjesztette a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőinek nyilatkozat-javaslatát a magyar nemzetiségű állampolgárokkal szemben, 1945-49 között érvényesített kollektív bűnösség elvével kapcsolatban. Amint hangsúlyozta, nem azért teszi ezt, hogy siránkozzon a múlt fölött vagy bárkit is vádoljon. Figyelmeztetni szeretne viszont a máig tisztázatlan tényekre, kiemelve, hogy a kérdést már egy évvel ezelőtt felvetették a szlovák parlamentben és azóta eredménytelenül törekednek a gyümölcsöző párbeszédre. - Hangsúlyozni szeretném, hogy nincs szó utólagos bocsánatkérésről. Arról van szó, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács foglaljon állást a kollektív bűnösség elvével és érvényesítésével kapcsolatban. Véleményem szerint ez kizárólag a Szlovák Köztársaság belpolitikai problémája, mivel érinti az államot, érinti legfelsőbb törvényhozó testületét és állampolgárait is. Meg kell állapítanom, hogy annak a közös nyilatkozatnak az elfogadása, amelyet Mikloško elnök ígérete szerint a Szlovák Nemzeti Tanács és a magyar parlament közösen szavazna meg, a mostani megbízatási időszak végéig már nem reális. Ezért, tisztelt kollégák, lehetővé kívánom tenni, hogy saját lelkiismeretük és demokratikus gondolkodásmódjuk szerint nyíltan, szavazással állást foglaljanak ebben a kérdésben - mondta beszédében, majd felolvasta a nyilatkozat javasolt szövegét. NYILATKOZAT men kivül azt, ami 1945-és 48 között a Csehszlovák Köztársaság statusquo-jának felújítása után történt. Mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a nehéz, háború utáni időszakban a Kassai Kormányprogram és ezt követően a Szlovák Nemzeti Tanács néhány további törvénye is a kollektív bűnösség elvét alkalmazta Szlovákia magyar nemzetiségű polgáraival szemben. Szlovákia ezen lakosai az említett törvényes rendelkezések következtében néhány évre elvesztették állampolgárságukat és állampolgári jogaikat. Ma, a valóban szabad társadalom megteremtésére törekedve, szembe kell néznünk ezzel a múltbeli adóssággal is. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy elítéljük a kollektív bűnösség elvét, indokolják azt bármilyen érdekekkel is. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a kollektív bűnösség bélyegezze meg Szlovákia egyetlen mai vagy volt polgárát. Egyúttal javasoljuk a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének, hogy hasonlóan oldja meg ezt a problémát mint a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozó szerve. A demokratikus és szabad Szlovákiából baráti jobbot nyújtunk minden nemzetnek és a világ minden jóakaratú emberének, s hasonló lépésre szólítjuk fel régiónk többi parlamentjét is. A KEPVISELOK IS BÍZNAK BENNÜK (Munkatársunktól) - Csehszlovákia legrégebbi (1989 júliusában alapított) és a jelen pillanatban legnagyobbnak számító tanácsadó cégének, a Consusnak a képviselői tartottak hétfőn Prágában sajtótájékoztatót a cég azonos nevű privatizációs alapjáról. A céget Vratislav Stájer elnök mutatta be az újságíróknak: egyebek mellett elmondta, hogy eddig több mint száz vállalat (köztük a pilzeni Prazdroj) privatizációs tervének kidolgozásában vettek részt, és hogy tanácsaikat a Szövetségi Gyűlés képviselői is gyakran kikérik. Ami az eredményességüket illeti, azzal kapcsolatban alighanem elég annyi, hogy tavaly már 65 milliós forgalmat bonyolítottak le. (jó) EXQUISITE JUWELEN Tudja Ön, mennyibe kerül a legolcsóbb brilliánsgyürü az EXQUISITE JUWELEN -nél ?! 330.- ATS. Ezenkívül gazdag választékban ARANYÉKSZEREK : nyakláncok grammja 210.- ATS-töl, karkötök, fülbevalók, gyürük. Márkás órák 280.- ATS-töl. Minden vásárló ajándékórát kap ! Ha 1000.- ATS felett vásárol, egy Lottó oszlopot tölthet ki, JOKER -ral mely az EJ ajándéka. Az akció április 1-én kezdődik ! ! ! Szeretettel várjuk, térjen be hozzánk ! ESTBAHNSTRASSE 26, A"Tel: (•43-1)5267928 WIEN U-1002 ÉLTETŐ MÚLT BESZÉLGETÉS MÁCZA MIHÁLY TÖRTÉNÉSSZEL Mácza Mihály nevét sokan ismerik Komáromban és környékén. A helyi sajtóban megjelenő város- és tájtörténeti írásai, cikksorozatai, publikációi népszerűségnek örvendenek abban a helységben, ahol még a talponállók falát is elborítják az egykori fényképfelvételek és képeslapok kinagyított hasonmásai. De miként válhat az itt végzett munka egyetemesebb szlovákiai magyar közkinccsé, hogyan találhat visszhangra az itt szerzett elismerés a tágabb szlovákiai magyar közegben? Lelkünk mélyén kimondatlanul is ott bujkál ez a kérdés a komáromi Duna Menti Múzeum igazgató-helyettesi szobájában beszélgetve. Nézegetjük a nemrég megnyílt Komárom 1849-1945 című állandó kiállítás megnyitójáról készült képeket, s azon derülünk, hogy a felvétel fehér hátterében egyszerűen eltűnt az igazgató-helyettes úr deresedő bajusza, az a személyiségjegy, mely már pozsonyi egyetemista korában, a magyar diákok József Attila Klubjában is elválaszthatatlanul hozzátartozott - igaz, akkor még nem őszbe vegyülve - Mácza Mihály lényéhez. Közben önkénytelenül is felidéződnek a pozsonyi évek, Mácza Mihály a hatvanas évek közepén, a Csemadok-központ reményteljes munkatársaként indult el a pályán. Aztán 1970-ben egy hirtelen fordulattal elkanyarodott Komáromba. A szűkszavú válasz után a beszélgetés egyszerre visszakanyarodik a mostani kiállításhoz. Izgalommal telve eleveníti fel Mácza Mihály a múzeumbarátokkal együtt végzett gyűjtőmunka számos mozzanatát. Szavai úgy hatnak, mintha a sokáig érlelt közös gyümölcs zamatát ízlelgetné. Elégedett embernek látszik, amikor a Zichy-palotából kilépve kezet fogunk és elköszönünk egymástól. Arcán megjelenik az a jellegzetes, emberi nyitottságot, őszinteséget és szinte gyermeki önfeledtséget tükröző mosoly, melyet az Ijfú Szívek énekkaráról készült egykori felvételek is megörökítettek. Csakhogy most mintha ez mégsem lenne annyira felhőtlen és felszabadult, mint egykor, diákkorunkban. Igaz, egész idő alatt nem esett szó arról, hogy Mácza Miska egy többszörösen csalódott nemzedék tagjaként az elmúlt napokban volt ötvenéves. KISS JÓZSEF -Törés volt-e vagy egy új önmagadra találás a több mint két évtizeddel ezelőtti változás? - Nehéz lenne erre így, úgymond, a két dolgot egymással szembeállítva, válaszolni. Hisz jól tudod, nem teljesen önszántamból távoztam akkor a Csemadokból. A hatvanas évek végén, Varga Sanyi titkársága alatt A. Nagy Lászlóval, veled ós másokkal együtt sikerült összehozni egy lelkes, szakmailag felkészült csapatot, mely megkísérelte a szlovákiai magyar szakértelmiség összefogását. A mai Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság előképe volt az, aminek kimunkálására mi akkor elszántuk magunkat. Nem az elkerülhetetlen illúziók, hanem az úgynevezett konszolidációs erőszaktevések hiúsították meg szándékunkat. A ránk mért ökölcsapások, kit ide, kit oda, de szinte szétfröccsentettek bennünket. - Téged, mint osztályvezetőt, ez kiváltképp súlyosan érintett, a Csemadokon belüli ellehetetlenülés állapotába sodort. - Igen, így akartak megszabadulni tőlem. S én kapva kaptam az alkalmon, amikor a komáromi múzeum történészt keresett. - De te nyugodtan maradhattál volna a fővárosban. Hiszen közismerten tökéletes kétnyelvűségeddel könnyen találhattál volna megfelelő munkahelyet. - Igen, ennek már személyes okai is vannak. Én már korábban megszerettem ezt a várost. Kezdő Csemadok-munkatársként annak idején leküldtek ide, Komáromba, hogy egy ideig helyettesítsem a járási titkárt. Engem akkor magával ragadott Komárom történeti patinája. Léptennyomon éreztem, hogy ennek a városnak levegője van. Az emberek egymással érintkezve a régi utcaneveket használják. Az idősebb polgárokkal beszélgetve, emlékképeikben kincseket láttam felcsillanni. Már akkor megérett bennem az elhatározás, ha válaszút elé kerülök, akkor itt igyekszem letelepedni és a szakmámat gyakorolni. - S ez sikerült is. - Nos, el kell hogy mondjam, ebben segített a múzeum akkori vezetése is. Igyekezett enyhíteni a ránk nehezedő nyomáson, és a legkülönbözőbb napi politikai követelményeknek alárendelt kampányfeladatok és alkalmi kiállítások áradatában is igyekeztek óvni a szaktudást, hogy azt értelmesen használja fel az ember. így kaptam megbízást 1975ben a Jókai-emlékkiállítás megrendezésére, holott ez kívül esett közvetlen beosztásomon. S ne feledjük, nekem a nevem az idő tájt jó ideig kiadványok szerzőjeként nem szerepelhetett, mégis több feldolgozást készíthettem. így esett meg az a nyomdatörténeti érdekesség, hogy a szóban forgó kiállítást kiegészítő füzet egyszerűen impresszum nélkül jelent meg. - Nem váltott ki benned ez a megalázó helyzet keserűséget, netalán ellenszenvet azokkal a fővárosban maradt pályatársaiddal szemben, akiknek mindezt nem kellett így megélniük? - Megmondom, eléggé lefoglalt a munkám. Persze, nem tagadhatom, hogy nem hagyott hidegen a sokfelé szétröppent egykori csapat tagjainak magatartása. Nem volt számomra közömbös, hogy különféle kényszerpályákon haladva mit őriztek meg az egykori elszánásokból. Örülni tudtam annak, ha írásaikban a rettenetes megkötések között is fel lehetett fedezni rejtett, mögöttes, őszinte tartalmakat. De mondom, nekem megvoltak a magam apró, a munkámból fakadó örömei. - Nyilván az itteni új kötődések is kialakítottak egyfajta értékrendet. - így igaz. Megvallom, jó segítőtársakra találtam, s ez sok mindenért kárpótolt. Sikerült létrehozni a múzeumbarátok körét, mely ritka közösségélményekkel ajándékozott meg. A derék komáromi lokálpatrióták bennem látták azt a muzeológust, aki igényli helyismeretüket, és velük együtt igyekszik minél többet megmenteni az egykori Komárom tárgyi emlékeiből, akkor, amikor a városban elkezdődtek az esztelen bontások. - Mit jelent számodra a családi háttér? - Roppant belső ösztönzőerőt, amikor gyermekeimben a jövőbeli szakmaszeretet előfeltételeit vélem felfedezni. A fiam elsős gimnazista, az idén már két matematikai versenyen szerepelt sikeresen. A kárpátaljai Szolyván elért helyezéssel tulajdonképpen már most felvételt nyert a kijevi egyetemre, csak le kell érettségiznie. A lányom humán érdeklődésű, többször ért el előkelő helyezéseket magyarországi kiejtési versenyeken. Egyébként mindketten a helyi református ifjúsági énekkar tagjai. - Valamit tehát örököltek a muzeológusi szakma ismérveiből is. - Igen, hiszen a jó kiállításhoz egyaránt szükség van a racionális szemléletre és az érzelemgazdag képzelőerőre. A lányom egyébként közvetlenül is segített az említett kiállítás kivitelezésében. - Értelem és érzelem párosítása számodra alighanem újabb kihívásokkal találkozik. Úgy hírlik, az Együttélés mezében indulsz az országos parlamenti választásokon. - Ez igaz. Történészi ismereteimet és tapasztalataimat szeretném ezúton a szlovákiai magyar kisebbség szolgálatába állítani. A Szlovák Köztársaság szabad és demokratikus parlamentjének képviselői, a totalitarizmustól a valódi demokráciához vezető nehéz és bonyolult úton, becsülettel és lelkiismerettel szembe akarunk nézni a múlt adósságaival. Miután a Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el a zsidó származású polgárok 1942-1944 évi deportálásáról, valamint a német nemzetiségű polgárok Szlovákiából való kitelepítéséről, szükségesnek tartjuk, hogy állást foglaljunk annak kapcsán, hogy 1945-48-ban Szlovákia magyar nemzetiségű állampolgáraival szemben érvényesítették a kollektív bűnösség elvét. Már ezer éve ebben a régióban, Európa földrajzi központjában együtt élünk a magyar nemzettel. Együttélésünk többnyire harmonikus volt, de konfliktusos helyzetek is adódtak. Ezek közé tartozik az 1938-1949-es időszak, amikor a hitleri Németország fokozódó nyomására is régiónkban sajnálatos események mentek végbe. Véleményünk szerint az 1938-45-ös időszakot mindenekelőtt a szakembereknek - történészeknek kell részletesen felülbírálniuk és objektíven elemezniük. Ez nem történt meg az elmúlt 45 évben. Ezt követően kell állástfoglalni ebben a kérdésben. A valódi demokráciához vezető úton azonban nem hagyhatjuk figyel-