Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-29 / 101. szám, szerda
HIREK-VELEMENYEK . ÚJSZÓM 1992. ÁPRILIS 29. VITÁK AZ FDP N BELÜL MÉG MEM TUDNI, KI LESZ GENSCHER UTÓDJA Hétfőn úgy tűnt, hogy már eldöntött kérdés, ki lesz Hans-Dietrich Genscher, a május 17-i hatállyal lemondott német külügyminiszter utóda. Helmut Kohl kancellár közölte, hogy a diplomácia új vezetője szintén a Szabaddemokrata Párt soraiból kerül ki. Az FDP vezetősége pedig hétfőn Irmgard Schwaetzer asszonyt javasolta erre a tisztségre, ám az indítvány éles vitát robbantott ki a párton belül. Schwaetzer ugyan élvezi Kohl és Genscher támogatását, de Wolfgang Kübicki, az FDP SchlezwigHolsteini tartományi szervezetének elnöke szerint még számolni kell Klaus Kinkellel, az eddigi igazságügyi miniszterrel, aki szintén FDP-tag. Kubicki elmondta, a pártnak, még elég ideje van arra, hogy döntsön, hiszen Genscher csak május 17-én távozik posztjáról. Schwaetzer jelöléséről tegnap délután tárgyalt az FDP parlamenti csoportja, az eredményekről lapzártáig nem kaptunk jelentést. Irmgard Schwaetzer, akinek eredeti szakmája gyógyszerész, 1975ben lépett be a Szabaddemokrata Pártba, az 1980-as parlamenti választások után a Bundestag képviselője, majd két évvel később az FDP főtitkára lett. 1988 óta tölti be a párt alelnöki tisztét. 1987-től 1991 ig külügyminiszter-helyettes volt. Ugyancsak nyílt kérdés még, hogy ki tölti majd be az alkahcellári posztot, amelyet szintén Genscher látott el. Kormánykörök szerint a jövőben nem kellene összekapcsolni a két tisztséget, és az ezzel összefüggő találgatásokkal kapcsolatban Jiirgen Möllemann gazdasági miniszter nevét emlegetik. Tegnap a német lapok természetesen vezető helyen foglalkoztak Genscher döntésével. A Berliner Morgenpost szerint Genscher nem is választhatott volna kedvezőbb időpontot, hiszen karierje csúcsán távozik. A Frankfurter Rundschau viszont azt írta: Genscher döntése komoly jelzés abban az időben, amikor a kereszténydemokraták és a liberálisok egyetlen kulcsfontosságú belpolitikai problémát sem tudtak megoldani, amikor a tehetetlenség miatt Kelet-Németország gazdasága képtelen továbbfejlődni, s amikor jobboldali szélsőségesek foglaltak helyet a tartományi parlamentekben. James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn sajnálkozását fejezte ki Hans-Dietrich Genscher lemondása miatt - közölte Margaret Tutwifer külügyi szóvivő. Tájékoztatott róla, hogy a német miniszter telefonon közölte Bakerrel elhatározását. Genscher egyébként ma Washingtonban találkozik amerikai partnerével. CSEHSZLOVÁKIÁT DICSÉRŐ SZAVAK AZ IMF-BEN JELCIN NEM MINDENBEN ÉRT EGYET Ä VALUTA ALAPPAL Félvették a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank tagjai közé Oroszországot és még 12 volt szovjet köztársaságot, Azerbajdzsán és Türkménia kivételével. E két köztársaság késve juttatta el felvételi kérelmét a két legnagyobb nemzetközi pénzügyi intézményhez. Borisz Jelcin orosz elnök - nyilvánvalóan nem feledkezve meg a küldöttkongresszuson a múlt héten elhangzott sorozatos bírálatokról -. tegnap szükségesnek tartotta bejelenteni, hogy kormánya nem a Nemzetközi Valuta Alap közvetlen diktátuma alatt fog működni. Az IMF egyes szakértői ugyanis nem helyeslik, hogy Moszkva liberalizálja az adópolitikát és növelni akarja a lakosság szociális védelmét. Erről Jelcin azt mondta, hogy nem mindenben értenek egyet az IMF-fel s a kormány ragaszkodni fog saját elképzeléseihez. Hozzáfűzte azonban, hogy az adócsökkentés szakaszos lesz, s csak az idei év második félévében lesz érezhető. A 24 milliárd dolláros hitelről azt mondta, nem fogják igényelni nyomban az egész összeget, mindig csak akkpra részt kérnek belőle, amennyire a konkrét, alaposan előkészített programokhoz lesz szükség. A Nemzetközi Valuta Alap washingtoni tanácskozásán részt vesz Josef Tošovský, a Csehszlovák Állami Bank főkormányzója is. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott nyilatkozatában elmondta, hogy bár a volt Szovjetunió áll a figyelem középpontjában, azért hazánkról is sok szó esik, mindenekelőtt a fizetési mérleg alakulásával, az árak stabilizálásával és az eladósodás mértékével kapcsolatban. Az IMF szakértői úgy vélik, hogy e területeken hazánk helyzete nagyon jó. Éppen ennek köszönhetően mind nagyobb a külföldi beruházók érdeklődése is Csehszlovákia iránt. Úgy vélekedett, ha sikeresen valósul meg a nagyprivatizáció, akkor hazánkba rövid időn belül beköszön a konjunktúra. MAR EZ IS HALADAS A PALESZTINOK NEM UTASÍTOTTAK EL AZONNAL IZRAEL JAVASLATÁT Washingtonban hétfőn kezdődött meg az arab-izraeli béketárgyalások ötödik fordulója. A korábbi tárgyalások tapasztalataiból okulva az amerikai kormány felszólította a libanoni, a szíriai, a közös palesztin-jordán és az izraeli küldöttséget, hogy valóban csak a háború és a béke kérdéseiről tárgyaljanak. Izrael mindjárt az első találkozón javasolta a palesztin küldöttségnek, hogy rendezzenek helyhatósági választásokat Ciszjordániában és a Gázai-övezetben. Benjamin Netanjahu külügyminiszter-helyettes a három és fél órás tárgyalásokat követő sajtóértekezletén közölte: más konkrét javaslatokat is tettek, de egyiket sem részletezte. Hanan Asravi azt mondta, a palesztinok tanülmányozni fogják a tervet. Hozzáfűzte azonban, hogy a megszállt területeken a palesztin vezetés csak azután hajlandó a választásokra, ha már megválasztották a nemzeti szerveket. Amerikai kormánykörök még a tárgyalások előtt úgy vélekedők ha a palesztinok érdekesnek fogják tartani az izraeliek választási tervét, akkor a megbeszéléseket sikerül kimozdítani a holtpontról. Az izraeli delegáció a szíriaival a GOlán magaslatok jövőjéről, a libanoni küldöttséggel a hadsereg kivonásáról, a jordániaival pedig a kölcsönös elismerésről tárgyalt. Az amerikai külügyminisztérium az ötödik tárgyalási fordulóval egyidőben bejelentette: Szíria megszüntette a diszkrimináló korlátozásokat az országban élő kb. 4500 zsidóval szemben. Szabadon utazhatnak ezentúl külföldre, és a többi szíriaihoz hasonlóan Izraelbe nem. A tulajdonjogi korlátozásokat is megszüntették a zsidókkal szemben. Nem a tárgyalásokkal, de a kérdéssel kapcsolatos a következő hír is: az Abu Dhabiban székelő Arab Valuta Alap arra a következtetésre jutott, hogy az európai közös gazdasági térség kialakítása negatív hatással lesz az arab pénzügyi tartalékokra és károkat fog okozni az arab világ fejlődésének. SZARKOFÁG ÉS A TOM-AIDS Jó lenne elfelejteni, de nem lehet, nem szabad. Hat év telt el a csernobili atomkatasztrófa óta, s valójában csak most kezdenek ismertté válni azok az adatok, amelyeket akkor kellett volna közzé tenni, hogy meg lehessen akadályozni az újabb tragédiákat. Van azonban egy rossz érzésem: a következő évfordulóig megint nem esik sző Csernobilről, vagy csak jóval kevesebb, mint kellene. Pedig a legtöbb áldozat csak' ezután fog megszületni... Moszkva először csak kis balesetről beszélt, s már a fél világ rettegett a katasztrófa fővetkezményeitöl, amikor elismerte, hogy valóban az volt: katasztrófa. Négy-öt-hat halálos áldozatról szóltak a jelentések, s még ma is 32 közvetlen áldozatról beszélnek - hivatalosan. Ezek csak azok a személyek, akik hónapokon belül meghaltak, s kimutatható volt, hogy az erőműben dolgoztak vagy részt vettek a mentésben. A jelenlegi ukrán kormány szerint már most 6-8 ezer az áldozatok száma, s ez még távolról sem a végső adat. A köztársaságban rohamosan romlik a lakosság egészségi állapota, a legnagyobb probléma a szervezet immunitásának elvesztése, amivel szemben az orvosok tehetetlenek. Ennek az atom-AIDS-nek a következtében egyszerű meghűlés is rákos megbetegedéseket okoz. S nemcsak az erőmű közeléből evakuáltak körében gyakori a tüdőrák, a leukémia, .a pajzsmirigy-elégtelenség, hanem Ukrajna szinte minden vidékén. Egyre több nő képtelen kihordani gyermekét, s mind több a torzszülött. És még több lesz, ha majd felnőnek azok a gyerekek, akik a katasztrófa után még napokig az erősen sugárszennyezett utcákon, parkokban játszottak, s azóta is fertőzött vidéken élnek. Ukrajnában 5 millió hektárnyi földterület szennyezett, itt 2180 városban és faluban 2,6 millió ember él. Csernobil közvetlen közeléből csak 163 ezer személyt evakuáltak - később, amatőr módon. Akik már betegek, még csak kártérítést sem kérhetnek, mert nem tudják bizonyítani, hogy megbetegedésüket a sugárfertőzés okozta. A nemzetközi normák szerint a 0,5-0,6 curie a sugárzás normái értéke, Ukrajnában viszont az érvényes szabályok szerint ennek a duplája - egy négyzetméteren 1 curie. Ha a nemzetközi normát tekintjük, akkor a lakosság háromnegyede sugárszennyezett területen él. S még ez a szám is növekedhet, hiszen a szarkofág, amely alatt ott ketyeg az időzített bomba: 180 tonna nukleáris fűtőanyag, bármikor robbanhat. Az óriási atomsírt úgy építették, hogy akár 30 évig is elállhasson. Ma már tudják, hogy 8-1 Óévnél többet nem bír ki. S hat év már eltelt... Egyre több energia kell, atomenergia is - de csak ha biztonságos. Csernobil után az atomerőművek ,,kegyvesztettek" lettek, néha még szakmai körökben is. Mi legyen helyettük? Talán a víz energiáját kellene jobban kihasználni. De. biztonságos-e a mi csallóközi fordított szarkofágunk? Nyugodtan alszanak-e az emberek, amióta ez ott van a kertek alatt? Sőt: a kertek felett. Ezt mennyire megbízhatóan építették? Ez a betonkoporsó kit, mit fogad magába? GÖRFÖL ZSUZSA OLASZORSZAG: ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFO KERESTETIK Francesco Cossiga tegnap délután aláírta lemondó nyilatkozatát. Ezzel az olasz államfő hivatalosan is visszavonhatatlanná tette ezt a lépését, amelyet már szombaton bejelentett. Érdekes módon, egy nappal azt követően, hogy Giulio Andreotti kormányfő vele közölte távozási szándékát. Csakhogy Andreotti lépése természetes volt, parlamenti választások után ezt szokták tenni, a miniszterelnökök, lehetőséget adva az államfőnek, hogy a vokscsatában legerősebbnek bizonyult párt vezéralakját bízza meg az új kabinet összeállításával. Cossiga lépése azonban nem volt természetes. Egyrészt azért, mert július 3-án amúgy is lejárt volna hétéves megbízatási időszaka. Másrészt azért, mert az április 5-6-án megtartott parlamenti választások után rendkívül zűrzavaros politikai helyzet alakult ki Itáliában. Cossiga azt mondta ugyan, távozásával elő akarja segíteni az alkotmányos válság megoldását, s a kormány mielőbbi megalakítására, valamint a politikai rendszer átalakítására szólított fel, de egyáltalán nem biztos, hogy lemondása felgyorsítja ezt a folyamatot. Hiszen felborította a sorrendet, az új parlamentnek most először államfőt kell majd választania, s csak azután lehet hozzálátni a kormányalakításhoz. Mi okozza az alapvető gondot? Ä négypárti kormánykoalíció nem szerezte meg a szavazatok ötven százalékát, sem a szenátusban, sem a képviselőházban. Igaz, a választási rendszer következtében a képviselői helyeik számát illetően .minimális fölényüket megőrizték. Ez azonban túl kevés egy stabil kormány létrehozásához s még kevesebb a lakosság által várt reformokhoz, a gazdasági föllendülést eredményező programhoz. És a politikai rendszer reformjához már egyáltalán nem elég, márpedig Olaszországban most ez az egyik legfontosabb kérdés. A politikai reform lényege alatt azt kell érteni, amit az utca embere eképp fogalmaz meg: mindegy, melyik párt győz a választásokon, hiszen a különböző kulcspozíciókban mindig ugyanazok az emberek váltják egymást. Olaszországban a háború után már félszáz kormány volt, ami azt jelenti, minden évre jutott minimum egy kormányválság. Ez a labilitás abból adódott, hogy mindig 4-5-párti koalíció kellett a kormányzáshoz, s az egyik párt mindig kiugorhatott, megzsarolhatta a többieket. A szavazatoknak az egyharmadát mindig megszerezte a kommunista párt, s a játék arra ment ki, hogy az OKP-t kizárják a hatalomból. A koalíció magvát mindig a kereszténydemokraták (DC) alkották hozzávetőleg egyharmadnyi szavazatukkal és az átlagban tíz százalékot meghaladó szocialisták (PSI). És a háború óta az is most történt meg először, hogy a kereszténydemokraták a harminc százalékot sem érték el. Külön kell szólni a tavaly kettészakadt OKP-ról. Az Achille Occhetto vezette szárny most Baloldali Demokratikus Párt (PDS). néven fut, s megkapta a 16 százalékot - tehát még mindig Olaszország második legerősebb pártja. A keményvonalas marxistákat tömörítő másik utód, a Kommunista Újjáalapítás is majdnem 6 százalékot szerzett. És most, április hatodika után, a pártközi konzultációk alkalmával bekövetkezett a csoda: a kereszténydemokraták kormányalakítási igyekezetükben nemcsak a zöldeknek és a republikánusoknak ajánlottak partnerséget, hanem Occhettóéknak is. Másnap megtörtént a másik csoda: ugyanilyen értelemben nyilatkozott a szocialisták vezére, Bettino Craxi is (érdemes megjegyezni, hogy a választások előtt a megfigyelők többsége azt mondta, ő a legesélyesebb kormányfőjelölt). Craxi kijelentette, itt az ideje annak, hogy a baloldali beállítottságú szocialista pártok közeledjenek egymáshoz. A szocialisták szerint egy „széles többségű" kormány kellene. Occhettónak tehát tálcán kínálták azt, amire az OKP-rnindig sóvárgott - de nem paktált le vele senki. Egyesek szerint Craxi azért szövetkezne a volt kommunistákkal, hogy ,,az erö pozíciójából" tárgyalhasson á kereszténydemokratákkal, csak hát azok megelőzték az ajánlattevésben. Hogyan reagált erre Occhetto? Kijelentette: a PDS nem lép be a kormányba, ha nem változik radikálisan a politikai rendszer, a „PDS nem hajlandó eljátszani a pótkerék szerepét csak azért, hogy az eddigi rezsim biztonságosan gurulhasson tovább". Folyik tehát a hatalmi harc és pozíciókeresés, tényleg nehéz megjósolni, hogy mi sül ki az egészből. Azt azonban a vezető párteliteknek látniuk kell: az idei történelmi választások után már egyetlen koalíció sem lehet hosszú életű, ha nem a beígért reformokra fog összpontosítani, ha csupán a hatalmonmaradás lesz a céljuk. A tét ugyanis az - mint Cossiga mondta -,' hogy Olaszország a legfejlettebbek csoportjának tagja marad-e vagy pedig lecsúszik a második vonalba. MALINAK ISTVÁN Az üzleti élet legkedveltebb márkáját biztosítjuk megrendelőinknek. Ez eddig nem olyan nagy müvelet. De a legolcsóbban! Panasonic KX-F 50B 17 450,Panasonic KX-F 90B 22 450,(adó nélkül) Megrendelhető: Dh-Press, Cukrová 14. 813 39 Bratislava Tel.:/Fax: 07/556 06 (homokgizált berendelések, í hónap garancia, megfontolandó ár) UP-658/1 NÉHÁNY SORBAN H étfőn a mexikói hatóságok őrizetbe vettek nyolc személyt, akiket azzal vádolnak, hogy felelősek a Guadalajarában múlt szerdán történt tragikus kimenetelű (200 halott, 1500 sebesült) robbanásokért. A letartóztatottakat hanyagságból elkövetett emberöléssel vádolják. Állítólag tudtak arról, hogy veszélyes anyagok szivárogtak a városi csatorna- és gázhálózatba, ám semmit sem tettek a katasztrófa megakadályozásának érdekében. Hivatalos források figyelmeztettek: a Pemex állami olajtársaság üzemének környékén még mindig fennáll annak a veszélye, hogy további robbanások történhetnek. T egnap este az azerbajdzsán elnök sajtószolgálata nyilatkozatot adott ki, amelyben agresszióval vádolják a szomszédos Örményország fegyveres egységeit - tájékoztatott az Interfax. A dokumentum szerint az örmény katonák durván megsértették a nemzetközi jogi normákat, amikor vasárnap elfoglalták Kazancsi és Dereli azeri falvakat. Bakuban ugyanakkor mintegy tíz fegyveres azeri megtámadta a FÁK-haderö Kaukázuson túli katonai körzetének őrnaszádjait. Megsebesítettek egy tisztet és két tengerészt, közülük egyik a kórházban belehalt sérüléseibe. B utrosz Ghali, a világszervezet főtitkára hétfőn Muhammad Sahnun algériai diplomatát nevezte ki szomáliai különmegbizottjává. Sahnun feladata lesz, hogy irányítsa az ENSZ-misszió tevékenységét Szomáliában. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács a múlt héten döntött arról, hogy ötven ENSZ-megfigyelőt küldenek az afrikai országba. W erner Niefer, a Mercedes-Benz német autógyár igazgatója a Die Welt című napilapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a következő két évben húsz ezerrel csökkentik a gyár alkalmazottainak számát. A Mercedes-Benz jelenleg 180 ezer személyt alkalmaz Németországban. Az igazgató szerint a létszámkorlátozás részét képezi a széles körű takarékossági programnak, amellyel 10-12 százalékkal kívánják csökkenteni a kiadásokat. M ájus 15-i hatállyal befejezi tevékenységét az amerikai UPI hírügynökség, mert nem tudja tovább fizetni alkalmazottait. A hírügynökség egyben arra kérte a bírósági szerveket, hogy aktívumait árverésen adhassa el. A hírügynökség szóvivője szerint az UPI jövője azoktól az emberektől függ majd, akik eljönnek az árverésre. M ijazava Kiicsi japán miniszterelnök tegnap a Le Figaro cimü francia napilapnak adott interjújában elmondta: Japán szeretne nagyobb politikai szerepet játszani a világban, aktívabban be akar kapcsolódni az új nemzetközi rend építésébe, s hajlandó a jövőben részt venni az ENSZ-egységek békehadműveleteiben. Mijazava emlékeztet rá, kormánya a parlament elé terjesztette azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a japán katonák részvételét az ENSZ misszióiban.