Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám, kedd

HIREK-VELEMENYEK 1992. ÁPRILIS 28. GENSCHER LEMONDOTT (Folytatás az 1. oldalról) ,.Számíthatnak rám és számítaniuk kell velem a jövőben is" - hangsú­lyozta,. s hozzáfűzte: bundestagi képviselői mandátumát megőrzi. A hírügynökségi jelentések sze­rint GenScher lemondási szándéká­ról már laz év elején tájékoztatta Kohl kancellárt. Helmut Kohl tegnap délutáni saj­tóértekezletén megerősitette, hogy Genscher utóda, tehát az új külügy­miniszter is az FDP soraiból kerül ki. Ugyanezt hangsúlyozta tegnap Ottó Lambsdorff, a szabaddemokraták elnöke. Azonban egyik politikus sem nevezte meg a lehetséges utódot. Megfigyelők szerint a legnagyobb esélye az 50 éves Irmgard Schwae­tzer, eddigi szövetségi építésügyi miniszternek van. Közben Gerda Hasselfeld német egészségügyi miniszter is lemondott tisztségéről. Erről a Reuter hírügy­nökség tájékoztatott, ám részleteket nem közölt. A POLITIKA HERKULESE Amikor március 21-én Halléban 65. születésnapján ünnepelték és éltették Hans­Dietrich Genschert, talán csak a német kancellár és bizalmasai sejtették, hogy a népszerű politikus, a történelemformáló veterán külügyminiszter a következő hónap­ban lemond tisztségéről. Gensóher 1952-ben hagyta maga mögött a volt NDK-t, áttelepült az NSZK-ba, ott fejezte be tanulmányait. Jogi és közgazdász diplomát szerzett, majd megkezdte politikai pályafutását. Belépett a Szabaddemokrata Pártba (FDP), később. 1969-ben belügymi­niszterként helyet foglalt a szociáldemokrata Willy Brandt kormányfő koalíciós kabinetjé­ben. A külügyminisztérium élére 1974-ben került, amikor az akkori német diplomácia vezetőjét, Walter Scheelt államfővé választották. Még ugyan­ebben az évben átvette az FDP elnöki tisztségét, amelyről csak 11 évvel később mondott le, hogy kizárólag a külpolitikával foglalkozhasson. Fontos, sőt történelmi esztendőként emlegetik a 1982-es évet, amikor is Genscher hátat fordított a balra húzó szociáldemokrata párti partnereknek, amivel lényegében teret nyitott a keresztény unióknak. Külügyminiszteri pályafutása során bőven volt része bírálatokban, de kétségtelen, hogy a pozití­vumok ezeket a háttértje szorítják. Genscher sohasem volt a politikai meglepetések és az átgondolatlan elhatározások embere. Reálpoliti­kus volt, kezdettől fogva a kiszámíthatóság elvét vallotta, s eszerint is cselekedett. 1975-ben már ott volt Helsinkiben, a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb vezetőinek találkozóján, amelyen aláírták a békés egymás mellett élés alapelveinek Záróokmányát. A hideghá­ború idején a kelet-nyugati megbékélésre, a közeledésre törekedett, s emiatt gyakran nézeteltérései akadtak a hazai vezetőkkel. Később a régi ellenségkép eltávolításáért harcolt, egyike volt azoknak, akik bíztak a Kelet-Európát megrázó gorbacsovi reformok­ban, s ezek révén - megintcsak a kiszámíthatóság alapján - Németország egyesítésé­ben. Helyes stratégiát választott, s ez beigazolódott a berlini fal leomlása után. A kommunizmus bukását követően felgyorsultak az események Európában, elmér­gesedett a helyzet, konfliktusok, háborúk robbantak ki. Megszámlálhatatlanok azok a tervek, javaslatok és kezdeményezések, amelyekkel Genscher a Jugoszláviában és a szovjet utódállamokban kialakult válságok rendezését kívánta elősegíteni. Merész lépésre szánta el magát, amikor - az öböl-háború után immár másodízben ismét különutasként döntött - elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét. A tétovázó Európai Közösségek országai, s bizony a gyanakvó USA is ferde szemmel nézett a „vezető szerepre törekvő" Németországot képviselő Genscherre. Számításai azon­ban ismét bejöttek, az EK rövid időn belül megtette ugyanazt a lépést. A politika Herkulese (ahogy a franciák nevezik a német külügyminisztert) távozik a nemzetközi politika porondjáról. Vajon akad-e majd méltó utód, olyan nagy tekintélyű vérbeli diplomata, aki Genscherhez hasonlóan a reális számítások alapján tudja irányítani a nagypolitikát és hazai berkekben is képes eljátszani a békebíró szerepét. (ug) SZTRÁJKOLNÁK A NÉMET KÖZALKALMAZOTTAK A nyugatnémet közalkalmazottak tegnap meghatározatlan időre sztrájkba léptek. A munkabeszünte­tés több területet érint, a lakosság­nak azonban nyilvánvalóan a legna­gyobb problémákat a postai- és tele­fonszolgáltatások szüneteltetése, a tömegközlekedés leállása okozza. A nagyvárosokban forgalmi dugók alakultak ki. A munkabeszüntetés közvetlen MIHÁLY NEM POLITIZÁLT Mihály, volt román király, a felesége, Anna, lánya Elena és hétéves unokája, Nicolae az ortodox húsvét alkalmából a hét végén Romániában tartózkodtak látogatáson. Bukarest közelében, Curtea de Arges kolostorban az exkirály tegnap ellátogatott szülei síremlékéhez, majd visszautazott Svájcba. Vasárnap a király és családja a buka­resti Szent György templomban vett részt a húsvéti istentiszteleten. A misén megje­lentek a monarchista csoportok képviselői, valamint Corneliu Coposu és Ion Rat­siu, a Kereszténydemokraták Nemzeti Parasztpártjának vezérei. A templomból távozóan a király tiszteletére összegyűlt tömeg előtt kifejezésre juttatta örömét, hogy visszalátogathatott hazájába. Mel­lőzött azonban mindennemű politikai ál­lásfoglalást, hiszen ez volt a legfőbb felté­tele annak, hogy vízumot kapott Romá­niába. Bukarest központjában gyakorlatilag leállt a forgalom, az Egyetem téren, és a környező utcákban kb. 200 ezer ember gyűlt össze, hogy köszöntse a volt ural­kodót. kiváltó oka, hogy a 2,5 millió közal­kalmazottat tömörítő szakszerveze­tek 9,5 százalékos béremelést köve­teltek, viszont a kormány ennek csak a felét volt hajlandó megadni. A közalkalmazottak az egész bérpo­litika reformját követelik, hiszen két­harmaduknak csak havi 2000-3500 márka bruttó jövedelme van, vagyis a legrosszabbul fizetett réteghez tar­toznak Nyugat-Németországban. KABULBAN TEGNAP IS HARCOLTAK IDEIGLENES TANÁCS VESZI ÁT A HATALMAT Pesavarból tegnap Kabulba indult a mudzsahidek 50 képviselőjéből mega­lakított Afgán Ideiglenes Tanács, hogy Nadzsibullah megdöntése és az elmúlt napok káosza után átvegye az országban a hatalmat. A gépkocsikonvoj élén haladt Szibgatullah Mudzsaddadi, az ideigle­nes tanács elnöke gépkocsiján saját port­réjával. A karaván az új afgán fekete­fehér-zöld lobogókkal, a pakisztáni rend­őrség kíséretében a Haibar-szorosban lépte át a határt. Mudzsaddadi és az ideiglenes tanács tagjai azután döntöttek, hogy elindulnak Kabulba, amikor Ahmed Sah Maszud, a mudzsahidek vezére Kabulból azt jelen­tette nekik, fölényre tett szert a fővárosért vívott fegyveres harcban Gulbuddin Hekmatjar radikális fundamentalistáival szemben. Kabuli jelentések szerint Ma­szud mudzsahidjei élvezik volt ellensége­ik, az afgán kormánykatonák támoga­tását. Hekmatjar korábban elutasította az ideiglenes tanács pénteki létrehozását és úgy döntött, megindítja a támadást Ka­bul ellen. Az AFP hírügynökség idézte a mudzsahidek egy magas rangú képvi­selőjét, aki közölte: Hekmatjar tegnap úgy döntött, elfogadja a megállapodást, me­lyet az ellenállási mozgalom hat csoportja kötött. A 65 éves Mudzsaddadi, a kabuli egyetem volt filozófiaprofesszora még Pesavarból felszólította a Kabulban har­coló mudzsahideket, tegyék le a fegyvert és vessék magukat alá Maszud parancs­nokságának, akit az ideiglenes tanács védelmi miniszterré nevezett ki. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár vasár­nap este Teheránban arról tárgyalt Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel, miként járulhatna hozzá Teherán az ENSZ afganisztáni békeerőfeszítéseihez. A teheráni rádió szerint Velajati óva intet­te a világszervezet fótitkárát az elhamar­kodott döntésektől, amelyek csak tovább éleznék a feszültséget Afganisztánban. A délutáni jelentések szerint Kabulban tegnap is dúlt a harc a korábbi szövetsé­gesek, vagyis Maszud és Hekmatjar fegy­veresei között. Az új védelmi miniszter oldalán még a légierő is beavatkozott, és a Hekmatjar csapatai által elfoglalt álláso­kat bombázta. Hekmatjarék viszont raké­tákkal lőtték Maszud fegyvereseit. Megfi­gyelők szerint Maszudék ellenőrzik a fő­város kerületeinek többségét. A prágai külügyminisztérium tegnap közölte, hazánk' kabuli képviseletének minden alkalmazottja és hozzátartozóik is jól vannak. Ez utóbbiak már a múlt héten megkapták a repülőjegyet, hogy hazatér­hessenek, de a helyzetet bonyolítja, hogy a kabuli repülőtér nem működik. A diplo­matákat egyelőre nem hívják haza. A G7 CSOPORT DÖNTÉSE AZ UTÓDÁLLAMOK 24 MILLIÁRDOT KAPNAK Tegnap kezdődött meg a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tavaszi ülésszaka, amelyen többek között a szovjet utódköz­társaságok felvételérölés megsegítéséről tárgyalnak. Ezt megelőzően a hét végén Washingtonban tanácskoztak a hét leg­fejlettebb ipari ország (G7) pénzügymi­niszterei, s úgy döntöttek, összesen 24 milliárd dolláros gazdasági segélyt nyújta­nak a volt Szovjetunió köztársaságainak. Foglalkoztak a világgazdaság fejlődésé­vel is, s a tagországok központi bankjai­nak kormányzóival együtt kidolgozták el­képzeléseiket, hogyan akadályozzák meg a recessziót. Nagy-Britannia, Kanada, Olaszország, Németország, Japán, Franciaország és az Egyesült Államok képviselői úgy dön­töttek, 18 milliárd dolláros hitelt folyósíta­nak Oroszországnak, továbbá létrehoz­nak egy 6 milliárd dolláros alapot a rubel stabilizálására. Ez a döntés Bush elnök győzelmét jelenti, hiszen ő indítványozta a hónap elején Oroszország ilyen mérték­ben és ilyen formában történő megsegí­tését. // A BERES-C SEPPROL tart előadást április 29-én 17 órakor dr. BÉRES JÓZSEF Rozsnyón. Előadás előtt és után 2—2'órán át orvosi tanácsadással szolgál az érdeklődőknek, tekintettel a gyakori rákmegbetegedésre a térségben. UP-800 AUSZTRIA: MOST KEZDŐDIK A TANC Ausztriában valójában senki sem várta, hogy vasár­nap megválasztják a Hofburg új lakóját. Az eredmények mégis némi meglepetést okoztak. Elsősorban azért, mert bár Rudolf Stretcher (SPÖ), a nagy esélyes győztesen került ki, a vártnál jóval kevesebb szavazatot kapott (40,7 százalékot), viszont riválisának, Thomas Klestilnek (ÖVP) sikerült terven felüli voksokat begyűjtenie (37,7 százalékot). Vajon miért? A szociáldemokrata Streicher szép gaz­dasági eredményeket tudott felmutatni, s ezért, no meg az emlékezetes tranzitháború idején tanúsított határozott kiállásáért megbecsülést nyert. De eredmények ide, eredmények oda, sok osztrák úgy gondolja, hogy az elnöki székben, Ausztria kirakatában mégiscsak jobban „festene" Klestil, a mindig tip-tip hivatásos diplomata, mint a keményen dolgozó vérbeli politikus, a közlekedés ós a köztulajdonban levő gazdaság egykori minisztere. ..Klestil nemcsak a Néppárt hagyományos szavazótábo­rát mozgatta meg, hanem hatni tudott az örökös nem szavazókra, tétovázókra, sőt sikeresen halászott a riváli­sok vizeiben is. Streicher viszont szinte kizárólag saját pártjának híveire támaszkodhatott. Ez utóbbi vonatkozik a harmadik helyen végzett sza­badságpárti (FPÖ) elnökjelöltre, Heide Schmidtre is. Ő maga ugyan kiesett a rostán, a május 24-i második fordulóban már nem indulhat, de még jócskán megke­verheti a választási kártyalapot. Kezében tartja a nagy partit eldöntő adut - a vasárnap leadott szavazatok 16,4 százalékát. A nagy kérdés az, hogyan fogja kijátszani ezt a lapot. Ha a Szabadságpárt vezetői, élén a fenegyerek Jörg Haiderreí kemény SPÖ-ellenes kampányba kezde­nek - ami az FPÖ-SPÖ, illetve a Haider-Vranitzky szembenállást figyelembe véve egyáltalán nem zárható ki -, akkor komoly veszélybe kerül Streicher elnöksége. Még akkor is, ha megkapja a mostani negyedik helye­zettre, Robert Jungkra leadott voksokat. Az 5,7 százalék vajmi kevés. Azért még nincs minden veszve, vélik a szociáldemok­rata párti elemzők. Szerintük Streichernek vannak még tartalékosai, azok, akik az előrejelzésekben bíztak, s fö­löslegesnek tartották, hogy vasárnap az urnák elé járul­janak, mondván: az SPÖ jelöltje úgyis biztos befutó. Klestil ilyen mértékű előretörésére azonban talán még az ÖVP sem számított. Ezek után csak egyvalamit lehet biztonsággal állítani: most kezdődik az igazi kampány, a komoly csata, nemcsak az elnökjelöltek, hanem az egyes pártok között is. Az ÖVP-nek ez csak a javára válhat. Felébred végre a parlamenti választásokon el­szenvedett kudarc utáni traumából, összeszedi minden erejét, hogy meghódítsa a Hofburgot, s ezzel párhuza­mosan kemény harcra készteti majd az SPÖ-t. Most már csak az a kérdés, hogy a rivalizálás miként csapódik le a kormánykoalícióban. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN W ashingtonban a Szabad Csehszlovákia Tanácsa nevű szervezet vezetői: Mojmír Povolný, Milan Fábry és Vladimír Kabeš va­sárnap a következő nyilatkozattal fordultak a Csehszlovák Sajtóiroda ottani tudósítójához: „Miután a ta­nács küldöttsége hazatért hivatalos csehszlovákiai látogatásáról, e szer­vezet folytatta tevékenységét az egységes csehszlovák állam megőr­zése érdekében. Az amerikai kor­mánykörökkel megtartott rendsze­res találkozókon a tanács tagjai min­dig aláhúzzák a helyzet komolysá­gát és rámutatnak a szövetségi köz­társaság széteséséből fakadó ve­szélyekre. Az amerikai kormány ma­gas rangú személyiségeit aggaszt­ják a szétesés lehetséges következ­ményei, s úgy ítélik meg, hogy az negatív hatással lenne mind a cseh, mind a szlovák félre, továbbá egész Közép-Eűrópa politikai és gazdasági konszolidációjára, következésképp az európaistabilitásra. Ezért a Szabad Csehszlovákia Társaság arra a következtetésre jutott, hogy csak a közős állam megőrzése sza­vatolja Csehszlovákia sikeres fejlő­dését és azt, hogy megértésre talál­jon és együtt tudjon működni a nyu­gati demokratikus világgal." ülejman Demirel török kor­Oĺ mányfő tegnap hatnapos lá­togatást kezdett a volt Szovjetunió hat kaukázusi és közép-ázsiai utód­államában. Célja a kétoldalú kap­csolatok „pontosítása", és biztosíta­ni akarja ezeket az (iszlám) utódálla­mokat arról, hogy Törökország tá­mogatja náluk a politikai és gazda­sági struktúraváltást. Demirelt rend­kívül népes küldöttség, 144 személy kísérte el útjára, beleértve Hikmet Cetín külügyminisztert is. A körutat az üzbég fővárosban, Taskentben kezdte, ma utazik tovább Kirgizia fővárosába, Biskerbe, onnan Kazah­sztánba, Tádzsikisztánba, Türk­méniába és Azerbajdzsánba látogat. A török kormányfő mindenütt meg­nyitja az új török nagykövetséget is. B akuban az azerbajdzsán védelmi mi­nisztérium vasárnap este közzétett nyilatkozatában azzal vádolta a karabahi örményeket, hogy április közepén Susa várost vegyi fegyverekkel lőtték. Ez ä vá­ros volt az azeriak utolsó bástyája Kara­bahban. Baku most az állítja, hogy április 12-én rendkívül mérgező anyagokat lőt­tek ki Susára. Ezt állítólag az akkori támadás sebesültjeit kivizsgáló orvosszak­értők állapították meg. A karabahi védel­mi tanács cáfolta ezt a jelentést, s válasz­nyilatkozatában azt is közölte, hogy az azeriak újabb offenzívát készítenek elő Karabah központja, Sztyepanakert ellen. O—inte megoldhatatlan feladatok elé Oĺ állítják a bangladesi vezetést a burmai menekültek. A hivatalos adatok szerint a burmai Árakan tartományból eddig 225 ezren menekültek át a határon Bangladesbe, a burmai katonaság ke­gyetlenkedései miatt. A múlt csütörtökön Oum Do burmai külügyminiszter Daccába érkezett, hogy tisztázza bangladesi kollé­gájával a helyzetet. Magyarázatként el kell mondani, hogy, a buddhista Burmá­ban Arakan muzulmán enklávénak szá­mít, amely valamikor független volt. A hi­vatalos burmai vezetés az arakani lakos­ságot mindmáig idegenként kezeli, sőt, szeparatizmussal és a politikai ellenzék támogatásával vádolja. Megfigyelők helyszíni beszámolói szerint a menekült­táborokban tarthatatlan a helyzet, s Bang­ladesnek nincs pénze ezek fenntartására. Jelenleg több mint 20 ezerre becsülik azoknak a számát, akiknek még e nyomo­rúságos táborokban Sem jutott hely. Z ubek János, a magyar határőrség szóvivője tegnap beszámolt arról, hogy a drávaszabolcsi magyar-horvát ha­tárátkelőhelyen a hét végén két hon/át személygépkocsit tartóztattak fel. A két autóban több mint 4000 lőszert próbáltak átcsempészni Horvátországba. Az MTI jelentése nem pontosította, hogy milyen és honnan származó lőszerről van szó. M ifelénk eléggé hihetetlennek tűnő jelentés érkezett "tegnap Tokióból. A japán üzleti élet vezető személyiségei, akik híresek arról, hogy mennyire ragasz­kodnak a vállalatukhoz és szolidárisak az ott dolgozókkal, úgy döntöttek, hogy csök­kentik saját fizetésüket és jutalmaikat, mert az ország gazdasága erős depresz­sziót él át. Az OMRON társaság volt az utolsó, amely hivatalosan bejelentette ezt az intézkedést. Ez a cég egyébként gép­kocsialkatrészeket gyárt, az idén csak alacsony nyereségre számít.

Next

/
Thumbnails
Contents