Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1992. Á PRILIS 1 ímHHHHnHnfl KiaB^MÍ^WBiiilJWItIWiMJJilli^MMMBlMW.'aBlllll'' Iwil •! I n Iti KERESIK A POLITIKAI MEGOLDÁST TART A FESZÜLTSÉG A DNYESZTER MENTÉN ÉS GRÚZIÁBAN ROMÁNIA: SZAKADÁS A FRONTBAN A. romániai kormányzó Nemzeti Megmentési Fronton belül ellenzék­be került csoportok úgy döntöttek, hogy megalakítják saját pártjukat, így tiltakoztak a módszer ellen, amellyel a párt hétvégi kongresszu­sán teljesen kizárták őket a veze­tésből. A román sajtó tegnapi tájékoztatá­sa szerint a MMF bukaresti szerve­zetének mintegy 400 tagja - Ion Iliescu elnök hívei - létrehozták a Nemzeti Megmentési Front - De­cember 22-e nevű párt előkészítő bizottságát. Programnyilatkozatuk­ban azzal vádolták Petre Románt, az NMF elnökét, hogy antidemokra­tikus politikát folytat a párton belül és eltávolodik az 1989. december 22-i Ceausescu-ellenes felkelés eszméi­től. A bizottság alapító ülésén több szenátor és képviselő vett részt. A csoport bejelentette, hogy kilép az NMF parlamenti klubjából. Petre Ro­man pártelnök eddig nem kommen­tálta az új párt létrehozását. Moldovában tovább éleződik a feszült­ség. A Dnyeszter bal partján aláaknázták a Dubosszari Vízerőművet és a ribnyicai gépipari üzemet. Ezt tegnap közölte a moldovai rádió azzal, hogy a Dnyeszter menti gárdisták a moldáviai rendőrök tá­madása esetén a levegőbe repítik az objektumokat. A Dnyeszter menti parla­ment cáfolta ezt az információt. Dumitru Postovan moldovai ügyész felszólította Igor Szmirnovot, az úgyne­vezett Dnyeszter Menti Köztársaság elnö­két, hogy tartsa tiszteletben Mircea Sne­gur moldován államfő rendeletét a rend­kívüli állapotról. Ellenkező esetben lehe­tetlen lesz kitérni a vérontás elől. Szmir­nov, akit Kisinyov nem ismer el elnökként, eddig nem reagált a felhívásra. Tiraszpolban közben folytatódott a he­lyi parlament ülése. A képviselők a rend­kívüli állapot kihirdetése után kialakult helyzetről tárgyaltak, de zárásig nem kap­tunk eredményeket a megbeszélésekről. Úgyszintén nem kaptunk részletes híreket a tegnapi kisinyovi tárgyalásokról, ame­lyek során a moldován, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszter tekintette át a feszült helyzetet. Ilyen összeállításban a miniszterek legutóbb Helsinkiben tár­gyaltak, akkor arra a következtetésre ju­tottak, hogy a Dnyeszter mentén le kell szerelni az összes illegális katonai cso­portot, biztosítani kell Moldova területi integritását és a nemzeti kisebbségek jogait. A GOTA független moldovai hír­ügynökség közölte: Mircea Snegur táv­iratot küldött Jevgenyij Saposnyikov marsallnak, a FÁK fegyveres erői főpa­rancsnokának, s ebben tiltakozott a kö­zösség Dnyeszter mentén és Tiraszpol környékén állomásozó 14. hadseregcso­portjának akciói ellen. Elmondta, megen­gedhetetlen, hogy a hadsereg bárminemű hadmüveleteket hajtson végre a moldovai szervek tudomása nélkül. Elsősorban a Tiraszpol közelében landoló repülőgé­pekről van szó. Snegur szerint ez lehető­vé teszi az ellenőrizetlen belépést Moldo­va területére. Aggodalomra okot adó hírek érkeztek Grúziából is, ahol Zviad Gamszahurdia megbuktatott elnök hívei nem hajlandók tiszteletben tartani az ultimátumot, melyet a tbiliszi kormány terjesztett elő, és a grúz rádió szerint a főváros elleni hadjáratra készülnek. Mint ismeretes, az államta­nács vasárnap este szólította fel a „gam­szahurdistákat", akik az elmúlt napokban hat várost foglaltak el az ország nyugati részén, hogy kedd éjfélig tegyék le a fegyvert, oszlassák fel csoportjaikat s oldják fel a közutak és a vasutak blo­kádját. Ánnak ellenére, hogy Gamszahurdiát - az egykori disszidenst, akit a kommu­nista rendszer üldözött - a világ az emberi jogok megsértésével vádolja, mégis nem csekély erők, s főleg a grúz nacionalisták támogatását élvezi. Elsősorban azért, mert e kis köztársaságot elvezette a füg­getlenséghez. Még mindig nem tudni, hogy ő maga hol tartózkodik. A különböző spekulációk közül az a nézet a legelter­jedtebb, hogy a Csecsen Köztársaságba menekült a családjával együtt. Tengiz Kitovani, a grúz államtanács tagja tegnapi nyilatkozatában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányerők három-négy napon belül megtörik Gamszahurdia híveinek ellenál­lását. Hosszabb idő után ismét megszólalt maga Gamszahurdia is, a szövetségi tele­víziónak adott nyilatkozatában azt állítot­ta, hogy ő fogja megnyerni az Eduard Sevardnadze irányította új vezetés elleni háborút. OSCAR-DÍJAS „BÁRÁNYOK" JAN SVERÁK NEM NYERT Ezen is túl vagyunk. Hollywood legfé­nyesebb ünnepén, áz Oscar-díj átadáson. A Los Angeles-i filmművészeti akadémia 64,-szer osztotta ki aranyozott szobrocs­káit, amelyek évről évre lázba hozzák a mozirajongók népes táborát. Az idén Jonathan Demme alkotása, A bárányok hallgatnak kapta a legtöbb díjat. Ez lett az év legjobb filmje, Ted Tally az év legjobb forgatókönyvírója. Anthony Hopkins a legjobb férfi főszerepét, Jodie Foster a legjobb női főszerepért járó díjat, Jonathan Demme pedig a legjobb rende­ző díját kapta. Tíz kategóriában versenyzett a Bugsy, de csak két Oscar-t kapott, a díszletekért és a jelmezekért. Oliver Stone rendezése a JFK, amely John Fitzgerald Kennedy gyilkosságának nagyon is titokzatos körülményeit dolgoz­ta fel, nyolc kategóriában volt esélyes, de csak a film operatőre és vágója nyert. Egész estét betöltő rajzfilm sosem sze­repelt még a díjesélyes alkotások között. A Disney-stúdióban készült A szép és a szörnyeteg két szobrocskát nyert, az egyiket a film zenéjével, a másikat a ko­reográfiával. A legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscart a Thelma és Louise kapta, az év legjobb nem angol nyelvű filmje az olasz Mediterraneo lett. Négy Oscarral jutalmazták a Terminá­tor 2-t; hangmérnöke, maszkmestere, lát­ványtervezője és a hangeffektusok „atyja" kapott díjat. A legjobb mellékszereplő Jack Palazde lett, aki a City Slickers című filmben remekelt. Az idei Oscar-eső két ember számára jelent nagy csalódást. Az egyik Barbra Streisand, aki A hullámok hercegével hét kategóriában versenyzett, a másik a prá­gai Jan Svérák, aki az Elemi iskolával nyerhetett volna. Egyiküknek sem sike­rült. -sz­NÉHÁNY SORBAN ^ ergej Sahraj, az orosz kormány Ötm alelnöke benyújtotta lemondását. A Borisz Jelcinhez írott levelében lépését azzal indokolta, az orosz parlament szé­les korú kampányt indított annak érdeké­ben, hogy a kormány tagjait megfosszák képviselői mandátumuktól. Sahraj szerint igy akarják a kormánytagokat kizárni az oroszországi népképviselők kongresszu­sán való aktív részvételből, s egyúttal korlátozni azoknak a számát, akik Jelcin mögött állnak, s hívei a reformoknak. S ikertelenül végződött tegnap a Ko­rea-közi katonai bizottság tárgyalá­sainak második fordulója. A KNDK eluta­sította azt a dél-koreai javaslatot, hogy hozzanak létre egy vegyesbizottságot a múlt hónapban aláirt megnemtámadási szerződés végrehajtásának ellenőrzésé­re. A tegnapi forduló is úgy végződött, mint az első: a felek csak abban állapod­tak meg, hogy a párbeszédet folytatják. Az újabb tárgyalási fordulót április 30-án tartják. A megbékéléssel foglalkozó albi­zottság sem tudott több eredményt fel­mutatni. M adhavszinh Szolanki indiai külügy­miniszter tegnap benyújtotta le­mondását, mivel több hibát követett el a Bofors svéd fegyvergyár szállításai kö­rül kirobbant indiai megvesztegetési bot­rányban. A Bofors-botrány 1987 óta hú­zódik, s az ellenzék szerint az akkori indiai kormány több tagjai is csúszópén­zeket fogadott el a svédektől, beleértve a Radzsiv Gandhi volt kormányfőt is. ezeket a vádakat sosem tudták bizonyíta­ni, de az ügy időről időre felszínre kerül az indiai politikai életben. ak 9 napig élt az a floridai cse­csemő, aki agy nélkül született. A kislány szülei az utóbbi napokban siker­telenül próbálkoztak azzal, hogy a gyer­meket a bírósági úton nyilvánítsák halott­nak, s ily módon különböző szerveit más újszülöttekbe transzplantálhassák. Mind a floridai bírói szervek, mind pedig a leg­felsőbb bíróság elutasította a szülök kéré­sét, annak ellenére, hogy azok rámutat­tak: a jelen esetben a halál beálltát nem lehet az agyműködés leállásához kötni, hiszen a csecsemőnek nincsen agya. A csecsemőt így is csak pár napig tudták gepi segítséggel életben tartani. A család ügyvédjei szerint az édesanya csupán a terhesség késői stádiumában szerzett tudomást a rendellenességről, s csupán azért hordta ki gyermekét, hogy szerveit más rászoruló csecsemők megmentésére használhassák. BOS-NAGYMAROS EGYOLDALÚ HÁTTÉRANYAGOK Mádl Ferenc, a bősi vízlépcső sorsá­val kapcsolatos tárgyalásokért felelős ma­gyar miniszter nem kap megfelelő infor­mációkat a tárgyalások folytatásához és hasonló helyzetben van az Országgyűlés környezetvédő bizottsága is - szögezte le a Népszava tegnapi száma. A lap szerint a legjellemzőbb dezinfor­máció szerint a bősi vízlépcsőt semmi­képp sem fejezik be egyoldalú szlovák megoldás, vagyis az ún. C-variáns alap­ján. Erre épült a magyar fél tárgyalási taktikája annak ellenére, hogy a „szlová­kok" álláspontja már tavaly nyár óta is­mert. Ezért a felesleges időhúzás helyeit célszerű lett volna egy ökológiai szem­pontból kevésbé káros megoldást ke­resni. Érdemes elgondolkozni a Duna mente rehabilitációját szorgalmazó környezetvé­dők javaslatainak következményeiről is. Ez szintén többszáz millió dollárba kerülő földmunkákat vonna maga után, és a bősi vízlépcsőhöz hasonló nagyságrendű be­avatkozást jelentene a természetbe. UJ AMERIKAI PROGRAM AZ UTÓDÁLLAMOK MEGSEGÍTÉSÉRE George Bush amerikai elnök mai saj­tóértekezletén tájékoztat a volt szovjet köztársaságoknak nyújtandó széles körű támogatás új programjáról. Ezt hétfőn közölték magukat megnevezni nem kívá­nó amerikai képviselők. Elmondták, a program szerint Washington egymilliárd dollárral járulna hozzá a rubel stabilizálá­sára létrehozott nemzetközi alaphoz és 12 milliárd dollárral növelné az amerikai hozzájárulást a Nemzetközi Valuta Alap­ba, amely így nagyobb kölcsönöket tudna nyújtani a volt szovjet köztársaságoknak. Oroszországnak szánt további mező­gazdasági kölcsönről is szó van, s lehet­séges, hogy Ukrajna is kap hiteleket. A program továbbá feltételezi a humanitá­rius és műszaki segítségre szánt 645 millió dollár megerősítését. Az egész programot még jóvá kell hagynia a Kong­resszusnak. Az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy 2,5 millió dollárt fordít arra a két programra, amelyek alapján a volt Szovjetunió 300 tudósa kap állást ameri­kai vállalatoknál és egyetemeken. A prog­ram célja: az említett tudósok ne fogadják el azon országok csábító ajánlatait, ame­lyek nem adnak garanciát arra, hogy munkájukat a nemzetközi biztonság szempontjából felelősségteljesen hasz­nálják ki. A NAGY FOGAS Megérdemelt siker koronázta a francia rendőrök munkáját. Spanyol kollégáikkal együttműködve négy hónapig megfigyelés alatt tartották a szervezet egyik összekötőjét, ő vezette el a nyomozókat a Bayonne melletti villához, a kommandósok franciaországi főhadiszállásához. Ám nincs kizárva, hogy közreműködött az ETA politikai szárnya is, amely az utóbbi időben egyre gyakrabban bírálta a „keményvonalasok" tevékenységét. A militáns szárny torpedózta meg a tüzszünetet és a tárgyalásokat a madridi kormánnyal, mert csakis a fegyveres harcban bízik, úgy véli, így érhetik el végső céljukat: Baszkföld elszakadását Spanyolországtól. BRIT VALASZTASOK ES KÖZEP-EUROPA K emény kampány után rendkívül szoros választási eredmény a két nagy párt között - ez az egyetlen dolog, amit meg lehet jósolni a nyolc nap múlva esedékes brit parlamenti választások kapcsán. Évtize­dek óta nem volt rá példa, hogy a kampány folyamán a 13 éves ellenzékben lévő Munkáspárté s a kormányzó Konzen/ativ Párt ennyire fej-fej mellett haladt volna. Képletesen szólva most kezdődik a visszaszámlálás, hiszen brit választási szakértők szerint a kampány utolsó hetében dói el, hogy melyik tud némi fölényt kicsikarni a másikkal szemben. A finisben a tét a még bizonytalan, dönteni nem tudó választók kegyeinek az elnyerése. A lehetőségek közül az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy sem a labouristák, sem a toryk nem kapják meg az abszolút többséget, s ezzel a brit politikában megszűnik a kétpárti „váltógazdálkodás". Felértékelődik az eddig lekezelt kicsi, a Liberális Demokrata Párt s eljátszhatja a mérleg nyelvének a szerepét. E párt vezetője, Paddy Ashdown máris rendkívül magabiztos, nyilatkozataiból az derül ki, hogy ő szeretné eldönteni, kivel lép majd nevető harmadikként koalícióra. Vagyis: a mérleg nyelve helyett ö inkább a kutyát csóváló tarok szeretne lenni. Nemcsak pártok, hanem személyiségek csatája is ez, sokkal inkább, mint a korábbi esztendőkben, amikor Thatcher asszony egyénisége mindenki mást a háttérbe szorított. Sok múlik azon is, hogy a két kormányfőjelölt milyen benyomást tesz az emberekre, hiszen sokan egyszerűen a szimpatikusabb emberre voksolnak, nem a pártprogramokra. Nem kevés megkérdezett mondta azt, elismeri, hogy Neil Kinnock munkáspárti vezér okos ember, de nem tudják róla elképzelni, hogy ő képviselje a külföld előtt Nagy-Britanniát. Ezért inkább a nem kevésbé okos és tehetséges, ellenfelénél mindenkép­pen vonzóbb fellépésű John Major jelenlegi kormányfőt fogják választani. Morgolódhatnak e miatt a politikusok, de a demokráciában az is benne van, hogy a választó­polgár maga dönti el, milyen kritériumok alapján szavaz valakinek bizalmat. Major mindenképpen bizonyítani akarja: nem rosz­szabb elődjénél, s ha már a vasladynek nem teljesült az a nagy álma, hogy negyedszer is győzelemre vezesse a torykat, ó ezt meg tudja tenni helyette. Helyzetét nehezíti, hogy a realitások mellett egy kiszámíthatatlan, lélektani-hangulati tényezőt is figyelembe kell vennie. MAJOR VAGY KINNOCK? Azt, hogy sokan különösebb indokok nélkül egyszerűen úgy érzik, belefáradtak már a konzervatív kormányzás­ba, itt lenne az ideje egy váltásnak. Ami a Munkáspártot illeti: ez a párt már nem az a párt, amelyik hetvenkilenc­ben csúfosan kibukott a kormányzásból, majd a nyolc­vanhármas nagyarányú vereség után a teljes zűrzavar­ral, széteséssel küszködött. Kilenc éve áll a párt élén Neil Kinnock, s az ő erőfeszítéseinek eredményeként a labouristák feladták a hagyományos munkáspárti irányvonalat. A balszárny szerint Kinnock a hagyomá­nyos értékeket adta fel, amit ô maga korszerűsítésként jellemzett. Visszaszorította a pártban a szakszervezetek döntő befolyását, és programjával a kékgallérosok he­lyett inkább a középrétegeket cálozta meg. A külpolitiká­ban pedig leiadta a Munkáspárt egyik alaptételét, amely az önálló brit atomeró elutasítására épült, főleg a nagy kelet-nyugati szembenállás idején. Kinnocknak ez az utolsó nagy esélye, ha a Munkáspárt most is veszít, belőle nemcsak hogy kormányfő nem lesz, hanem - valószínűleg - még a pártelnöki tisztségből is távoznia keli. Ez pedig politikai karrierjének a végét is jelentené. Kinnockot tehát az elmúlt években azzal vádolták, hogy a konzervatívok felé sodorta a Munkáspártot, s most ugyanezt mondják, csak megfordítva, a Major­kabinet pár hete előterjesztett költségvetés-tervezetéről. A Labour szerint a toryk büdzséjükkel meg akarják vesztegetni a választókat, hiszen az a kis jövedelműek­nek is kellemes dolgokat tartalmaz: a jövedelemadó csökkentése, az alapnyugdíjak emelése az infláció ará­nyában. Ez mindenképpen csapást mérhet a Munkás­párt programjára, amely a magasabb jövedelműek meg­emelt adójából kívánja fedezni, illetve javítani a közszol­gáltatásokat, az oktatást és az egészségügyet. Sokáig úgy túnt, hogy a kampány csak a belpolitikára fog összpontosítani. Ez egy hete megváltozott, s itt jön be a képbe az, ami miatt számunkra különösen érdekes lesz a brit vokscsata eredménye. A toryk már Thatcher idején is a legvehemensebben szorgalmazták a közép­kelet-európai új demokráciák mielőbbi felvételét az Eu­rópai Közösségekbe. Tehát az EK bővítésével párhuza­mosan a nyugat-európai integrációi kívánták lassítani, felléptek a brüsszeli központ túlzott jogkörei, a közös pénz, a mezőgazdaság dotálása ellen. E vonalat követ­ve John Major nemrégiben az EK további bővítését szorgalmazta, mondván: nem tartja elképzelhetetlen­nek, hogy egy napon Oroszország is a Közösség tagja lesz. Ezt a labouristák sem hagyták válasz nélkül, s ár­nyékkormányuk külügyminisztere, Gerald Kaufman kije­lentette: ha pártja győz a választásokon, akkor a hét legfejlettebb ország müncheni csúcsértekezletén egy új Marshall-terv elfogadását fogják szorgalmazni Közép­Kelet-Európa megsegítésére. A brit választások tehát mindenképpen módosítják az EK-n belüli erövszonyo­kat, s nekünk, mint társult tagnak, természetesen nem mindegy, hogy milyen irányban. MALINAK ISTVÁN Bayonne-ban, tartva az esetleges rajtaütéstől, terroristaellenes egységek tagjai őrizték a városi rendőr-főkapitányságot, ahová vasárnapi letartóztatása után átszállítot­ták Franncisco Mugica Garmendiát, az ETA baszk szeparatista szervezet főnökét. Az Atapoio néven ismertté vált bandavezér irányította az ETA francia kommandósait, akik a spanyol rendőrség szerint az 1989-es tűzszünet megsérté­se óta a legtöbb vé­res merényletet kö­vették el. Nemcsak Garmendia került horogra, hanem Txelis, a szervezet „esze" és Fiti, a bombaszakértő, velük együtt pedig további nyolc terro­rista, az ÉTA kivég­zőosztagának tagjai. E nagy fogásnak bizonyára örülnek a spanyolok, különö­sen most, a sevillai világkiállítás megnyi­tása és a nyári bar­celonai olimpiai játékok előtt, hiszen a nagyszabású rendezvények és a „kiegészítő" ünnepségek, bemutatók, fogadások, fiesták - ahol ember ember mellett tolong majd - igencsak vonzották volna a halálosztókat.

Next

/
Thumbnails
Contents