Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1992. Á

PRILIS 1 ímHHHHnHnfl KiaB^MÍ^WBiiilJWItIWiMJJilli^MMMBlMW.'aBlllll'' Iwil •! I n Iti KERESIK A POLITIKAI MEGOLDÁST TART A FESZÜLTSÉG A DNYESZTER MENTÉN ÉS GRÚZIÁBAN ROMÁNIA: SZAKADÁS A FRONTBAN A. romániai kormányzó Nemzeti Megmentési Fronton belül ellenzékbe került csoportok úgy döntöttek, hogy megalakítják saját pártjukat, így tiltakoztak a módszer ellen, amellyel a párt hétvégi kongresszusán teljesen kizárták őket a vezetésből. A román sajtó tegnapi tájékoztatása szerint a MMF bukaresti szervezetének mintegy 400 tagja - Ion Iliescu elnök hívei - létrehozták a Nemzeti Megmentési Front - December 22-e nevű párt előkészítő bizottságát. Programnyilatkozatukban azzal vádolták Petre Románt, az NMF elnökét, hogy antidemokratikus politikát folytat a párton belül és eltávolodik az 1989. december 22-i Ceausescu-ellenes felkelés eszméitől. A bizottság alapító ülésén több szenátor és képviselő vett részt. A csoport bejelentette, hogy kilép az NMF parlamenti klubjából. Petre Roman pártelnök eddig nem kommentálta az új párt létrehozását. Moldovában tovább éleződik a feszültség. A Dnyeszter bal partján aláaknázták a Dubosszari Vízerőművet és a ribnyicai gépipari üzemet. Ezt tegnap közölte a moldovai rádió azzal, hogy a Dnyeszter menti gárdisták a moldáviai rendőrök támadása esetén a levegőbe repítik az objektumokat. A Dnyeszter menti parlament cáfolta ezt az információt. Dumitru Postovan moldovai ügyész felszólította Igor Szmirnovot, az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaság elnökét, hogy tartsa tiszteletben Mircea Snegur moldován államfő rendeletét a rendkívüli állapotról. Ellenkező esetben lehetetlen lesz kitérni a vérontás elől. Szmirnov, akit Kisinyov nem ismer el elnökként, eddig nem reagált a felhívásra. Tiraszpolban közben folytatódott a helyi parlament ülése. A képviselők a rendkívüli állapot kihirdetése után kialakult helyzetről tárgyaltak, de zárásig nem kaptunk eredményeket a megbeszélésekről. Úgyszintén nem kaptunk részletes híreket a tegnapi kisinyovi tárgyalásokról, amelyek során a moldován, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszter tekintette át a feszült helyzetet. Ilyen összeállításban a miniszterek legutóbb Helsinkiben tárgyaltak, akkor arra a következtetésre jutottak, hogy a Dnyeszter mentén le kell szerelni az összes illegális katonai csoportot, biztosítani kell Moldova területi integritását és a nemzeti kisebbségek jogait. A GOTA független moldovai hírügynökség közölte: Mircea Snegur táviratot küldött Jevgenyij Saposnyikov marsallnak, a FÁK fegyveres erői főparancsnokának, s ebben tiltakozott a közösség Dnyeszter mentén és Tiraszpol környékén állomásozó 14. hadseregcsoportjának akciói ellen. Elmondta, megengedhetetlen, hogy a hadsereg bárminemű hadmüveleteket hajtson végre a moldovai szervek tudomása nélkül. Elsősorban a Tiraszpol közelében landoló repülőgépekről van szó. Snegur szerint ez lehetővé teszi az ellenőrizetlen belépést Moldova területére. Aggodalomra okot adó hírek érkeztek Grúziából is, ahol Zviad Gamszahurdia megbuktatott elnök hívei nem hajlandók tiszteletben tartani az ultimátumot, melyet a tbiliszi kormány terjesztett elő, és a grúz rádió szerint a főváros elleni hadjáratra készülnek. Mint ismeretes, az államtanács vasárnap este szólította fel a „gamszahurdistákat", akik az elmúlt napokban hat várost foglaltak el az ország nyugati részén, hogy kedd éjfélig tegyék le a fegyvert, oszlassák fel csoportjaikat s oldják fel a közutak és a vasutak blokádját. Ánnak ellenére, hogy Gamszahurdiát - az egykori disszidenst, akit a kommunista rendszer üldözött - a világ az emberi jogok megsértésével vádolja, mégis nem csekély erők, s főleg a grúz nacionalisták támogatását élvezi. Elsősorban azért, mert e kis köztársaságot elvezette a függetlenséghez. Még mindig nem tudni, hogy ő maga hol tartózkodik. A különböző spekulációk közül az a nézet a legelterjedtebb, hogy a Csecsen Köztársaságba menekült a családjával együtt. Tengiz Kitovani, a grúz államtanács tagja tegnapi nyilatkozatában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányerők három-négy napon belül megtörik Gamszahurdia híveinek ellenállását. Hosszabb idő után ismét megszólalt maga Gamszahurdia is, a szövetségi televíziónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy ő fogja megnyerni az Eduard Sevardnadze irányította új vezetés elleni háborút. OSCAR-DÍJAS „BÁRÁNYOK" JAN SVERÁK NEM NYERT Ezen is túl vagyunk. Hollywood legfényesebb ünnepén, áz Oscar-díj átadáson. A Los Angeles-i filmművészeti akadémia 64,-szer osztotta ki aranyozott szobrocskáit, amelyek évről évre lázba hozzák a mozirajongók népes táborát. Az idén Jonathan Demme alkotása, A bárányok hallgatnak kapta a legtöbb díjat. Ez lett az év legjobb filmje, Ted Tally az év legjobb forgatókönyvírója. Anthony Hopkins a legjobb férfi főszerepét, Jodie Foster a legjobb női főszerepért járó díjat, Jonathan Demme pedig a legjobb rendező díját kapta. Tíz kategóriában versenyzett a Bugsy, de csak két Oscar-t kapott, a díszletekért és a jelmezekért. Oliver Stone rendezése a JFK, amely John Fitzgerald Kennedy gyilkosságának nagyon is titokzatos körülményeit dolgozta fel, nyolc kategóriában volt esélyes, de csak a film operatőre és vágója nyert. Egész estét betöltő rajzfilm sosem szerepelt még a díjesélyes alkotások között. A Disney-stúdióban készült A szép és a szörnyeteg két szobrocskát nyert, az egyiket a film zenéjével, a másikat a koreográfiával. A legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscart a Thelma és Louise kapta, az év legjobb nem angol nyelvű filmje az olasz Mediterraneo lett. Négy Oscarral jutalmazták a Terminátor 2-t; hangmérnöke, maszkmestere, látványtervezője és a hangeffektusok „atyja" kapott díjat. A legjobb mellékszereplő Jack Palazde lett, aki a City Slickers című filmben remekelt. Az idei Oscar-eső két ember számára jelent nagy csalódást. Az egyik Barbra Streisand, aki A hullámok hercegével hét kategóriában versenyzett, a másik a prágai Jan Svérák, aki az Elemi iskolával nyerhetett volna. Egyiküknek sem sikerült. -szNÉHÁNY SORBAN ^ ergej Sahraj, az orosz kormány Ötm alelnöke benyújtotta lemondását. A Borisz Jelcinhez írott levelében lépését azzal indokolta, az orosz parlament széles korú kampányt indított annak érdekében, hogy a kormány tagjait megfosszák képviselői mandátumuktól. Sahraj szerint igy akarják a kormánytagokat kizárni az oroszországi népképviselők kongresszusán való aktív részvételből, s egyúttal korlátozni azoknak a számát, akik Jelcin mögött állnak, s hívei a reformoknak. S

ikertelenül végződött tegnap a Korea-közi katonai bizottság tárgyalásainak második fordulója. A KNDK elutasította azt a dél-koreai javaslatot, hogy hozzanak létre egy vegyesbizottságot a múlt hónapban aláirt megnemtámadási szerződés végrehajtásának ellenőrzésére. A tegnapi forduló is úgy végződött, mint az első: a felek csak abban állapodtak meg, hogy a párbeszédet folytatják. Az újabb tárgyalási fordulót április 30-án tartják. A megbékéléssel foglalkozó albizottság sem tudott több eredményt felmutatni. M

adhavszinh Szolanki indiai külügyminiszter tegnap benyújtotta lemondását, mivel több hibát követett el a Bofors svéd fegyvergyár szállításai körül kirobbant indiai megvesztegetési botrányban. A Bofors-botrány 1987 óta húzódik, s az ellenzék szerint az akkori indiai kormány több tagjai is csúszópénzeket fogadott el a svédektől, beleértve a Radzsiv Gandhi volt kormányfőt is. ezeket a vádakat sosem tudták bizonyítani, de az ügy időről időre felszínre kerül az indiai politikai életben. ak 9 napig élt az a floridai csecsemő, aki agy nélkül született. A kislány szülei az utóbbi napokban sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy a gyermeket a bírósági úton nyilvánítsák halottnak, s ily módon különböző szerveit más újszülöttekbe transzplantálhassák. Mind a floridai bírói szervek, mind pedig a legfelsőbb bíróság elutasította a szülök kérését, annak ellenére, hogy azok rámutattak: a jelen esetben a halál beálltát nem lehet az agyműködés leállásához kötni, hiszen a csecsemőnek nincsen agya. A csecsemőt így is csak pár napig tudták gepi segítséggel életben tartani. A család ügyvédjei szerint az édesanya csupán a terhesség késői stádiumában szerzett tudomást a rendellenességről, s csupán azért hordta ki gyermekét, hogy szerveit más rászoruló csecsemők megmentésére használhassák. BOS-NAGYMAROS EGYOLDALÚ HÁTTÉRANYAGOK Mádl Ferenc, a bősi vízlépcső sorsával kapcsolatos tárgyalásokért felelős magyar miniszter nem kap megfelelő információkat a tárgyalások folytatásához és hasonló helyzetben van az Országgyűlés környezetvédő bizottsága is - szögezte le a Népszava tegnapi száma. A lap szerint a legjellemzőbb dezinformáció szerint a bősi vízlépcsőt semmiképp sem fejezik be egyoldalú szlovák megoldás, vagyis az ún. C-variáns alapján. Erre épült a magyar fél tárgyalási taktikája annak ellenére, hogy a „szlovákok" álláspontja már tavaly nyár óta ismert. Ezért a felesleges időhúzás helyeit célszerű lett volna egy ökológiai szempontból kevésbé káros megoldást keresni. Érdemes elgondolkozni a Duna mente rehabilitációját szorgalmazó környezetvédők javaslatainak következményeiről is. Ez szintén többszáz millió dollárba kerülő földmunkákat vonna maga után, és a bősi vízlépcsőhöz hasonló nagyságrendű beavatkozást jelentene a természetbe. UJ AMERIKAI PROGRAM AZ UTÓDÁLLAMOK MEGSEGÍTÉSÉRE George Bush amerikai elnök mai sajtóértekezletén tájékoztat a volt szovjet köztársaságoknak nyújtandó széles körű támogatás új programjáról. Ezt hétfőn közölték magukat megnevezni nem kívánó amerikai képviselők. Elmondták, a program szerint Washington egymilliárd dollárral járulna hozzá a rubel stabilizálására létrehozott nemzetközi alaphoz és 12 milliárd dollárral növelné az amerikai hozzájárulást a Nemzetközi Valuta Alapba, amely így nagyobb kölcsönöket tudna nyújtani a volt szovjet köztársaságoknak. Oroszországnak szánt további mezőgazdasági kölcsönről is szó van, s lehetséges, hogy Ukrajna is kap hiteleket. A program továbbá feltételezi a humanitárius és műszaki segítségre szánt 645 millió dollár megerősítését. Az egész programot még jóvá kell hagynia a Kongresszusnak. Az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy 2,5 millió dollárt fordít arra a két programra, amelyek alapján a volt Szovjetunió 300 tudósa kap állást amerikai vállalatoknál és egyetemeken. A program célja: az említett tudósok ne fogadják el azon országok csábító ajánlatait, amelyek nem adnak garanciát arra, hogy munkájukat a nemzetközi biztonság szempontjából felelősségteljesen használják ki. A NAGY FOGAS Megérdemelt siker koronázta a francia rendőrök munkáját. Spanyol kollégáikkal együttműködve négy hónapig megfigyelés alatt tartották a szervezet egyik összekötőjét, ő vezette el a nyomozókat a Bayonne melletti villához, a kommandósok franciaországi főhadiszállásához. Ám nincs kizárva, hogy közreműködött az ETA politikai szárnya is, amely az utóbbi időben egyre gyakrabban bírálta a „keményvonalasok" tevékenységét. A militáns szárny torpedózta meg a tüzszünetet és a tárgyalásokat a madridi kormánnyal, mert csakis a fegyveres harcban bízik, úgy véli, így érhetik el végső céljukat: Baszkföld elszakadását Spanyolországtól. BRIT VALASZTASOK ES KÖZEP-EUROPA K

emény kampány után rendkívül szoros választási eredmény a két nagy párt között - ez az egyetlen dolog, amit meg lehet jósolni a nyolc nap múlva esedékes brit parlamenti választások kapcsán. Évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a kampány folyamán a 13 éves ellenzékben lévő Munkáspárté s a kormányzó Konzen/ativ Párt ennyire fej-fej mellett haladt volna. Képletesen szólva most kezdődik a visszaszámlálás, hiszen brit választási szakértők szerint a kampány utolsó hetében dói el, hogy melyik tud némi fölényt kicsikarni a másikkal szemben. A finisben a tét a még bizonytalan, dönteni nem tudó választók kegyeinek az elnyerése. A lehetőségek közül az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy sem a labouristák, sem a toryk nem kapják meg az abszolút többséget, s ezzel a brit politikában megszűnik a kétpárti „váltógazdálkodás". Felértékelődik az eddig lekezelt kicsi, a Liberális Demokrata Párt s eljátszhatja a mérleg nyelvének a szerepét. E párt vezetője, Paddy Ashdown máris rendkívül magabiztos, nyilatkozataiból az derül ki, hogy ő szeretné eldönteni, kivel lép majd nevető harmadikként koalícióra. Vagyis: a mérleg nyelve helyett ö inkább a kutyát csóváló tarok szeretne lenni. Nemcsak pártok, hanem személyiségek csatája is ez, sokkal inkább, mint a korábbi esztendőkben, amikor Thatcher asszony egyénisége mindenki mást a háttérbe szorított. Sok múlik azon is, hogy a két kormányfőjelölt milyen benyomást tesz az emberekre, hiszen sokan egyszerűen a szimpatikusabb emberre voksolnak, nem a pártprogramokra. Nem kevés megkérdezett mondta azt, elismeri, hogy Neil Kinnock munkáspárti vezér okos ember, de nem tudják róla elképzelni, hogy ő képviselje a külföld előtt Nagy-Britanniát. Ezért inkább a nem kevésbé okos és tehetséges, ellenfelénél mindenképpen vonzóbb fellépésű John Major jelenlegi kormányfőt fogják választani. Morgolódhatnak e miatt a politikusok, de a demokráciában az is benne van, hogy a választópolgár maga dönti el, milyen kritériumok alapján szavaz valakinek bizalmat. Major mindenképpen bizonyítani akarja: nem roszszabb elődjénél, s ha már a vasladynek nem teljesült az a nagy álma, hogy negyedszer is győzelemre vezesse a torykat, ó ezt meg tudja tenni helyette. Helyzetét nehezíti, hogy a realitások mellett egy kiszámíthatatlan, lélektani-hangulati tényezőt is figyelembe kell vennie. MAJOR VAGY KINNOCK? Azt, hogy sokan különösebb indokok nélkül egyszerűen úgy érzik, belefáradtak már a konzervatív kormányzásba, itt lenne az ideje egy váltásnak. Ami a Munkáspártot illeti: ez a párt már nem az a párt, amelyik hetvenkilencben csúfosan kibukott a kormányzásból, majd a nyolcvanhármas nagyarányú vereség után a teljes zűrzavarral, széteséssel küszködött. Kilenc éve áll a párt élén Neil Kinnock, s az ő erőfeszítéseinek eredményeként a labouristák feladták a hagyományos munkáspárti irányvonalat. A balszárny szerint Kinnock a hagyományos értékeket adta fel, amit ô maga korszerűsítésként jellemzett. Visszaszorította a pártban a szakszervezetek döntő befolyását, és programjával a kékgallérosok helyett inkább a középrétegeket cálozta meg. A külpolitikában pedig leiadta a Munkáspárt egyik alaptételét, amely az önálló brit atomeró elutasítására épült, főleg a nagy kelet-nyugati szembenállás idején. Kinnocknak ez az utolsó nagy esélye, ha a Munkáspárt most is veszít, belőle nemcsak hogy kormányfő nem lesz, hanem - valószínűleg - még a pártelnöki tisztségből is távoznia keli. Ez pedig politikai karrierjének a végét is jelentené. Kinnockot tehát az elmúlt években azzal vádolták, hogy a konzervatívok felé sodorta a Munkáspártot, s most ugyanezt mondják, csak megfordítva, a Majorkabinet pár hete előterjesztett költségvetés-tervezetéről. A Labour szerint a toryk büdzséjükkel meg akarják vesztegetni a választókat, hiszen az a kis jövedelműeknek is kellemes dolgokat tartalmaz: a jövedelemadó csökkentése, az alapnyugdíjak emelése az infláció arányában. Ez mindenképpen csapást mérhet a Munkáspárt programjára, amely a magasabb jövedelműek megemelt adójából kívánja fedezni, illetve javítani a közszolgáltatásokat, az oktatást és az egészségügyet. Sokáig úgy túnt, hogy a kampány csak a belpolitikára fog összpontosítani. Ez egy hete megváltozott, s itt jön be a képbe az, ami miatt számunkra különösen érdekes lesz a brit vokscsata eredménye. A toryk már Thatcher idején is a legvehemensebben szorgalmazták a középkelet-európai új demokráciák mielőbbi felvételét az Európai Közösségekbe. Tehát az EK bővítésével párhuzamosan a nyugat-európai integrációi kívánták lassítani, felléptek a brüsszeli központ túlzott jogkörei, a közös pénz, a mezőgazdaság dotálása ellen. E vonalat követve John Major nemrégiben az EK további bővítését szorgalmazta, mondván: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy napon Oroszország is a Közösség tagja lesz. Ezt a labouristák sem hagyták válasz nélkül, s árnyékkormányuk külügyminisztere, Gerald Kaufman kijelentette: ha pártja győz a választásokon, akkor a hét legfejlettebb ország müncheni csúcsértekezletén egy új Marshall-terv elfogadását fogják szorgalmazni KözépKelet-Európa megsegítésére. A brit választások tehát mindenképpen módosítják az EK-n belüli erövszonyokat, s nekünk, mint társult tagnak, természetesen nem mindegy, hogy milyen irányban. MALINAK ISTVÁN Bayonne-ban, tartva az esetleges rajtaütéstől, terroristaellenes egységek tagjai őrizték a városi rendőr-főkapitányságot, ahová vasárnapi letartóztatása után átszállították Franncisco Mugica Garmendiát, az ETA baszk szeparatista szervezet főnökét. Az Atapoio néven ismertté vált bandavezér irányította az ETA francia kommandósait, akik a spanyol rendőrség szerint az 1989-es tűzszünet megsértése óta a legtöbb véres merényletet követték el. Nemcsak Garmendia került horogra, hanem Txelis, a szervezet „esze" és Fiti, a bombaszakértő, velük együtt pedig további nyolc terrorista, az ÉTA kivégzőosztagának tagjai. E nagy fogásnak bizonyára örülnek a spanyolok, különösen most, a sevillai világkiállítás megnyitása és a nyári barcelonai olimpiai játékok előtt, hiszen a nagyszabású rendezvények és a „kiegészítő" ünnepségek, bemutatók, fogadások, fiesták - ahol ember ember mellett tolong majd - igencsak vonzották volna a halálosztókat.