Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám, kedd

INTERJÚ - HIREK .ÚJ SZÓM 1992. ÁPRILIS 21. A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA ÖNMAGÁBAN NEM OLD MEG SEMMIT INTERJÚ KERESZTES K. SÁNDOR MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTERREL -A bősi vízlépcső körüli vita napjainkra nagyon elmérgese­dett. Szlovákia szinte összes te­herautója a szégyenletes dacvál­tozaton dolgozik, Magyarország pedig a szerződés felmondását fontolgatja. Kérem, jellemezze rö­viden a Magyarországon kialakult véleményeket, illetve érdekelne, hogy ön szerint van-e egyáltalán kiút ebből a helyzetből? - A magyar kormány álláspontja teljesen egységes art tekintve, hogy a Pozsony alatt épülő C-variáns az összes létező megoldás közül a leg­rosszabb. Ráadásul teljesen jogsze­rűtlen, hiszen ezt az érvényes szer­ződés nem tartalmazza, és a határ­folyókon csak kölcsönösen egyezte­tett beavatkozásokat szabad végez­ni. A magyar kormány elsődleges célja, hogy e megoldás kivitelezését és üzembe helyezését megakadá­lyozza. Ebben a tekintetben egysé­ges mind a kormány, mind a közvé­lemény álláspontja. Felvetődött te­hát az érvényes szerződés felbontá­sának lehetősége. Én úgy gondo­lom, hogy ez elsősorban azon múlik, továbbépül-e a C-változat. Az ezzel kapcsolatos véleményemet, sajnos, a Duna Kör és néhány kormánytag gyakran félreértelmezi. Ez abból adódik, hogy én azt a közvélemény­ben eléggé széles körben elterjedt hiedelmet próbáltam eloszlatni, amely szerint a szerződés felbontá­sával a gondok egyből megoldód­nak. Ebből csak annyi igaz, hogy a mú valóban rossz, így-a szerző­dést vagy felbontani, avagy módosí­tani kell. A térségben jelenleg fenye­gető veszélyek azonban egyrészt korábbi eredetűek; másrészt a mű építése tovább súlyosbította őket. Ebből adódóan ezeket a leállítás és a lebontás nem oldaná meg. A ma­gyar kormány nem tekintheti végcél­jának, hogy a szerződést felbontva, a bíróságra bízza annak eldöntését: kinek is volt igaza. Amikor én azt bizonygatom, hogy a csehszlovák féllel továbbra is tárgyalni kell, ezt azért teszem, mert léteznek olyan problémák, amelyeket a szerződés sorsától függetlenül meg kell olda­nunk. - ön szerint kialakítható a bősi vízlépcső kompromisszumos megoldása? - Ezt a lehetőséget tovább kell vizsgálni. Én mindezidáig azon az állásponton voltam, hogy meg kell nézni: van-e az ökológiai kockázato­kat minimalizáló, illetve a hajózási, a vízgazdálkodási és az egyéb prob­lémákat is figyelembe vevő megol­dás. Amíg a szerződés érvényben van, addig elvileg lehetőség nyílik arra, hogy ennek keretén belül - esetleg annak módosításával - próbáljunk megoldást találni. Eh­hez viszont az kellene, hogy Szlová­kia a vizsgálat idejére leállítsa az építkezést. Én, személy szerint, vizsgálati alapnak tartom azt, hogyan lehetne tározás és energiatermelés nélkül, az ökológiai szempontokat és a ha­józás kívánalmait kielégítő megol­dást találni. Ennek vizsgálható ele­me lehetne a hajózócsatorna fel­használása. Ezzel kapcsolatban, természetesen, ökológiai és állé­konysági kérdések vetődnek fel, de amennyiben ezek tisztázódnak, kia­lakulhat egy olyan műszaki kompro­misszum, amely az ökológiai kocká­zatok minimalizálásával és a mű­szaki, gazdasági összefüggések op­timalizálásával egy elfogadható megoldást jelentene. A gond viszont ott van, hogy ehhez jelenleg a cseh­szlovák fél kompromisszum készsé­ge hiányzik. - Csehszlovákiában a legna­gyobb szakmai és erkölcsi tekin­téllyel rendelkező kutatók - akik a problémával valóban tudomá­nyos szinten foglalkoznak és a kezdettől fogva igyekeztek rá­mutatni a bősi vízlépcsővel kap­csolatos veszélyekre - a kialakult helyzetet látva, hajlandóak voltak, hogy szakmai szempontból vé­giggondolják egy kompromisz­szum lehetőségét. Végül is, ha kemény feltételek megszabásával is, de ezt lehetségesnek látták. Én viszont nem érzékelem, hogy Ma­gyarországon a kutatók megpró­bálkoztak volna egy ilyesfajta eszmefuttatással... - A magyar kormány eleddig azt a tárgyalási taktikát követte, hogy a két fél először közösen nyilvánítsa ki az eredeti mű alkalmatlanságát, és ezután vizsgáljuk meg, mit is lehetne tenni a helyzet megváltozta­tásáért. Arra koncentráltunk tehát, hogy érvekkel bizonyítsuk a veszé­lyeket. Úgy gondoltuk, hogy a követ­kező lépésen ráérünk ennek elérése után gondolkozni. Ez 1990 "nyarán egy logikus megközelítés volt, hi­szen ekkor úgy tűnt, hogy az új csehszlovák, illetve a szlovák kor­mány ezt néhány hónapon belül be­látja. Mi mindig arra számítottunk, hogy rövid időn belül sikerül meg­egyeznünk. Sajnos, ez az időszak már másfél éve húzódik, így ben­nem és másokban is megfogalma­zódott a kérdés, hogy egy olyan megoldást kell keresnünk, amely a kialakult helyzetben konstruktív, s emellett megfelel eredeti célkitűzé­seinknek is. Ez viszont csak közö­sen dolgozható ki, és ezért nem tudtunk egyelőre mi sem egy ilyent az asztalra tenni. TUBA LAJOS /me, a víziszörny... Fotó: ČSTK NÉHÁNY SORBAN B utrosz Ghali ENSZ-főtitkár Kambo­dzsába utazött, hogy személyesen felügyelje a világszervezet eddigi legna­gyobb békeműveletének megvalósítását. Háromnapos tartózkodását lezáró tegna­pi sajtóértekezletén felszólította a világot, támogassa nagyobb mértékben Kambo­dzsa átalakítását, s ilyen módon biztosít­sa a súlyos évek után a nyugalmat és demokráciát ebben az országban. J emen fővárosában tegnap reggel egy speciális rendőri alakulat megroha­mozta a szaúdi nagykövetséget, ahová vasárnap délután hatolt be egy fegyveres támadó és túszokat szedett. A nagyköve­tet és a követség egyik tanácsosát is sikerült sértetlenül kiszabadítaniuk. Az egymillió dollár váltságdíjat követelő ter­roristát letartóztatták. A lekszandr Szolzsenyicin, a világhírű Nobel-díjas orosz iró közölte: még az idén szeretne visszatérni Oroszor­szágba. A hivatalos orosz hírügynökség az ország washingtoni nagykövetét idéz­te, aki arról számolt be, hogy Szolzsenyi­cin már két ilyen jellegű kérelemmel for­dult a nagykövetséghez. Az írót 1974-ben kényszerítette a Brezsnyev-rezsim emig­rációba, azóta az amerikai Vermontban él. G eorge Bush amerikai elnök javasolta a Kongresszusnak, fogadjon el olyan intézkedést, mellyel az amerikai kereskedelmi társaságok külföldi partner­szervezeteit is bekapcsolnák a Kuba elle­ni embargóba. Az elnök szombaton elren­delte, hogy az amerikai kikötőkben nem köthetnek ki azok a hajók, amelyek Kubá­ba szállítanak árut. A Reuter hírügynök­ség szerint Bush intézkedése azt jelzi, hogy egyre jobban meg van győződve Fidel Castro rezsimjének gyengeségéről. R omániában 14 kisebb centrista párt és szervezet hozott létre választási koalíciót Demokratikus Centrum néven. Az új szövetség a szabadság és a de­mokrácia továbbfejlesztését tűzte ki céljá­ul, valamint a harcot a jobboldali és a bal­oldali radikális erők ellen. VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA A szövetségi kormány által jóváhagyott privatizációs tervezet alapján 1992. április 1-én megalakult a VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA, AKCIOVÁ SPOLOČNOSŤ rövidített nevén: VÚB, a. s. Statutáris szerv: Ing. Jozef Mudrík, elnök, (Elöljáróság) Ing. Dušan Paulík, alelnök RNDr. Štefan Adamec, Csc Ing. Milan Cagala JUDr. Ildikó Kamenická Ing. František Bernášek JUDr. Marta Nováková Felügyeleti tanács: Prof. Ing. Oto Sobek, Csc., elnök Ing. Karol Paulu Ing. Jozef Petráš, Ing. Michal Krajčovič, CSc. JUDr. Anna Prikrylová A részvénytársaság alaptőkéje 2 039 054 ezer korona, ebből 52 százalék a vagyonjegyes privatizációban kerül felosztásra, az állam részaránya 45 %, 3 %-ot pedig az állami kárpótlási alapba helyeztek el. Všeobecná úverová banka, a. s. univerzális bankintézet, amely Szlovákiában 39 fiókjában és 107 kirendeltségén, valamint egy prágai fiókjában az összes banki szolgáltatást biztosítja. Szolgáltatásaink skálája valóban széles, erről kirendeltségeinkben tett látogatás alkalmával győződhetnek meg. Tanácsot, segítséget adunk és kielégítjük ügyfeleink igényeit. VÚB, a. s. központjának címe: Bratislava nám. SNP č. 19 PSČ: 818 56 Jöjjön hozzánk! Tel.: 07/31 91 11 1 Fax: 07/514 83 Telex: 933 47, 932 97 IČO: 00 00 40 81 ÚP-693

Next

/
Thumbnails
Contents