Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-17 / 92. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. ÁPRILIS 17. A KASSAI THÁLIA SZÍNPAD ÉS BEKE SÁNDOR SIKERE (Kiküldött munkatársunktól) - Csü­törtökön este fejeződött be a romániai Sepsiszentgyörgyön az a III. színházi kol­lokviumi amely a kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek hivatásos társulatait látta vendégül. A többségükben magya­rok lakta dél-erdélyi városban megrende­zett szakmai találkozó már az elején meg­mutatta, mennyire kiszolgáltatottak a nemzeti kisebbségek ebben a térség­ben: Nem érkezett meg az újvidéki ma­gyar színháa, amelynek férfiszínészeit az érvényben lévő szerbiai mozgósítás miatt ' nem engedték ki az országból. A megközelítőleg azonos gondok és nehézségek ellenére mind a romániai, mind a szlovákiai magyar színházakkal együtt mutatkozhattak be az eperjesi Duhnovics Ruszin Színház, a bukaresti Jiddis Színház és a temesvári Német Színház társulatai. Bár kétségtelen, hogy' a magyar nyelvű színház bölcsőjét ringató erdélyi színházi kultúra az őszi bícentená­riumra készül, a hét romániai magyar társulat gondjai méltatlanok ehhez a nagyszerű ünnephez. Ennek ellenére nagyok a művészi elszánások és figye­lemre méltó eredmények is születnek. Ezért is fontos, hogy ebben nemzetközi megmérettetésben sikerrel állt helyt a Kassai Thália Színház, amelynek társu­lata Tennessee Williams A vágy villamosa című drámáját játszotta, Beke Sándor rendezésében. A tíz percen át zúgó taps - ez a később elmondott szakmai véle­mények alapján bizonyítható - nem csu­pán a másik jelentős magyar színházi hagyományokat őrző régió képviselőinek szólt. Kövesdi Szabó Mária és Dósa Zsu­zsa színésznők, valamint Beke Sándor rendező jelentős szakmai sikert arattak. Ebben a pillanatban még nincs hír arról, hogy a kollokvium szakmai zsűrije milyen díjjal tisztelte meg a kassai társu­latot, de az előjelek szerint méltányolja majd a Thália Színház és Beke Sándor közönségsikerét. (dusza) LÍBIA: SIKERES A LÉGIEMBARGÓ Tegnap tartotta meg első ülését a Biztonsági Tanács által a Líbia elleni szankciók ellenőrzésére létrehozott bizottság, melynek elnöke Erdős André, Magyarország ENSZ-nagykövete. A bizottságnak belga és japán alelnöke van. A testület felkérte a tagországokat, hogy május 15-ig írásban számoljanak be arról, milyen lépéseket tettek a Biztonsági Tanács március 31-én elfogadott 740. számú határozatával összhangban. A Líbiával szembeni légiembargó már az első nap is nagyon eredményes volt. Az észak-afrikai ország légitársasága szerdán a zürichi, kairói és tuniszi járaton próbálta meg megsérteni az embargót, de az nem járt eredménnyel. Több állam máris bejelentette, illetve kövelelte a líbiai diplomaták számának csökkentését terü­letükön. Tripoli a maga részéről hat euró­pai országgal és Japánnal közölte, hogy kiutasítja néhány diplomatájukat. A hat európai ország hazánk mellett Franciaor­szág, Németország, Olaszország, Svéd­ország és Belgium. Az orosz rádió Londonban fogott adá­sa szerint elhagyja Líbiát a Független Államok Közösségének 3 ezer állampol­gára. Jobbára tanácsadókról és család­tagjaikról van szó. A rádió idézte az orosz külügyminisztert, hogy ez a lépés össze­függésben áll az ENSZ Líbia elleni szank­cióval. Azt azonban nem közölte, milyen módon evakuálják a FÁK állampolgárait. George Bush amerikai elnök szerdán írta alá a dekrétumot a szankciók beveze­téséről. Az amerikai külügyminisztérium egy magas rangú képviselője közölte, az USA nem enyhíti a megtorló intézkedése­ket mindaddig, amíg Líbia nem adja ki terrorizmussal vádolt két titkosügynökét. Ugyanakkor Washington arra sem törek­szik, hogy szigorúbb intézkedéseket ve­zessen be, mint amilyeneket az ENSZ ajánlott. A BT-határozattal összefüggés­ben kiutasítanak az Egyesült Államokból az ENSZ-hez akkreditált 12 líbiai diplo­mata közül hármat. Líbia és az Egyesült Államok ugyanis nem tart fenn diplomáci­ai kapcsolatokat. Kína is bejelentette, hogy csatlakozik a szankciókhoz, de a külügyi szóvivő nem pontosította, milyen lépésekről lesz szó. A szóvivő egyben sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az érdekelt felek nem jutot­tak megállapodásra. Kína álláspontja ez ügyben azért is érdekes, mert a Biztonsá­gi Tanács állandó tagjaként tartózkodott a szavazástól a szankciókat illetően. ÁLL A HARC AZ ETNAVAL A Zafferanából, az Etna völgyé­ben fekvő városkából érkező legu­tóbbi hivatalos közlemény szerint a helyzet kedvezően alakult. A láva a város peremétől mintegy 800 mé­terre megállt, ám a veszély tovább tart, 2150 méteres magasságban utászok, vasbetonból készült 50 tömböt kívánnak elhelyezni. A lán­cokkal összekötött tömböket azután ledobják az alagútba, amelyen ke­resztül a völgybe zúdul a láva. Szak­értők feltételezése szerint az alagút betömése után a láva szétfolyik a felszínen és Zafferana megmene­kül a katasztrófától. A munkálatokat azonban bonyolítja a rossz idő, első­sorban a sűrű köd, amely naponta néhány órára ellepi az Etnát. Egyébként az akcióba mintegy ezer embert vontak be: kb. 500 olasz katonát, 170 rendőrt, 70 tűzol­tót, amerikai pilótákat, tehergépko­csi-sofőröket, akik készen állnak a lakosság esetleges evakuálására. Marcelháza község önkormányzata 1992. április 22-én létrehozza a Mezőgazdasági Termelök Érdekvédelmi Társulását. Az alakuló közgyűlést 1992. április 22-én délelőtt 10 órakor tartjuk a helyi művelődési házban. A szövetség védeni kívánja mind a magántermelők, mind a szövetkezeti szféra érdekeit. Mivel a szövetség hatásköre egész Csehszlovákia területét érinti, várjuk azon szakemberek jelentkezését, akik e munkánkban segíteni kívánnak. Részvételi díj 150 korona. Előadók: Vladimír Podstránsky mérnök, mezőgazdasági miniszterhelyettes. Dr. Világi Oszkár, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke. S 0819/98 422, 0819/98 301,98 512. Fax: 0819/98 422. ÚP-646/1 CYRUS VANCE: BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN TRAGIKUS A HELYZET Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tegnap elítélte Szerbia és a jugoszláv hadsereg Bosznia-Hercegovina elleni interven­cióját, s közvetlenül azzal fenyegette meg - úgymond - Jugoszláviát, hogy kizárják az EBEÉ-böl, ha nem vet véget az erőszaknak. Az EBEE követeli minden katonai és félkatonai erő kivonását Bosznia­-Hercegovinából, mondván, távoz­zanak saját országaikba, vagy a bé­kés időkben megszokott állomáshe­lyükre. A szervezet tagállamai a do­kumentumban elítélik Bosznia-Her­cegovina függetlenségének, területi egységének és e köztársaságban az emberi jogoknak a megsértését a félkatonai alakulatok és a jugosz­láv hadsereg által. Szerbiát pedig egyenesen felszólították, ne támo­gassa ezeket az akciókat, amelyek folytatása az EBEÉ-elvek nyílt, dur­va és helyrehozhatatlan megsérté­sét jelentené. John Kornblum, az amerikai kül­döttség vezetője élesen bírálta Szerbiát, rámutatva, ha a belgrádi vezetés és a jugoszláv hadsereg továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani kötelezettségvállalásait, ak­kor meg kell vonni Jugoszlávia EBEÉ-tagságát. A dokumentum a továbbiakban leszögezi, az EBEÉ­tagállamok figyelemmel kísérik a bosznia-hercegovinai helyzet ala­kulását, s a tagállamok megbízottai­nak április 29-én esedékes értekez­letén külön is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Cyrus Vance volt amerikai kül­ügyminiszter, az ENSZ-főtitkár kü­lönmegbízottja szerdán este Szio­bodan Milosevics elnökkel tárgyalt Belgrádban. Az amerikai diplomata a megbeszélések után újságíróknak elmondta, megítélése szerint Bosz­nia-Hercegovinában tragikus a helyzet. Felszólította a feleket az április 12-én meghirdetett tűzszünet tiszteletben tartására, s hozzátette, hogy Adzsics tábornok jugoszláv védelmi miniszter is egyetértett a békés megoldás szükségével. Az említett találkozón a tábornok is je­len volt. Az említett fegyvernyugvási megállapodásban a boszniai muzul­mánok, szerbek és horvátok képvi­selői egyebek között kötelezettséget vállaltak arra is, hogy beszüntetik a mozgósítást. Viszont szerdán este az itteni szerbek és általuk ellenőr­zött területeken általános mozgósí­tást rendeltek el. Vance szerint óriá­si hibát követtek el azok, akik erő­szak útján akarják megoldani a vál­ságot. Egy külföldi újságíró megkérdezte Milosevicstől, mit kíván tenni Bel­grád annak megakadályozására, hogy Szerbiából félkatonai alakula­tok menjenek át Bosznia-Hercego­vinába. Milosevics válasza jellemző volt: azt állította, hogy Szerbiában betiltották az összes félkatonai ala­kulatot és felelőssége teljes tudatá­ban kijelentheti, hogy ilyen csapato­kat nem küldenek Boszniába. E vá­lasz után gyorsan otthagyta az új­ságírókat. Tegnapra virradóra olyan nyu­godtan telt az éjszaka Bosznia-Her­cegovinában, amilyenre az utóbbi két évben nem volt példa. Ezt a Tan ­jug állította, hozzátéve, hogy szer­dán a késő esti órákban még súlyos tüzérségi párbajt vívtak a szemben­álló felek Szarajevóban is, meg Mostarban is. Szarajevó keleti vá­rosnegyedeiben még éjfél körül is tartott a lövöldözés. Néhány nyugodt óra után reggel hatkor kiújult a fegy­verropogás, amelynek célja a Tan­jug szerint nyilvánvalóan az volt, hogy megfélemlítsék a lakosságot, s elvegyék a kedvét a munkába meneteltől. Cyrus Vance tegnap délelőtt Sza­rajevóba érkezett, az ENSZ csapa­tok erős biztonsági kísérete mellett az államelnökség épületében tár­gyalásokat kezdett Izetbegovic el­nökkel. A találkozóra biztonsági okokból az újságírókat sem enged­ték be. Vance ezenkívül Karadzsics szerb és Brkic horvát vezetővel is találkozott. Zágrábban Franjo Tudjman hor­vát elnök és Franjo Greguric kor­mányfő együttesen jelentette be, hogy személyi változásokat hajtot­tak végre a horvát kormányban. Visszahívtak hat minisztert, mind­egyikük a Tudjman féle pártnak •a tagja, valamint öt miniszterhelyet­test. Kineveztek három új tárca nél­küli minisztert is, úgyhogy a 29 tagú kabinetnek most 9 új tagja van. M oszkvában már hetekkel ezelőtt másról sem beszéltek, csak hogy milyen kemény erőpróba lesz Jelcin és csapata számára a küldőttségkongresz­szus, micsoda tetemrehívások, mekkora politikai csaták várhatók. A kormánypártiak úgy vélték, csak ők győzhet­nek, az ellenfeleik pedig nagyon jól tudták: most vagy soha. Tavaly augusztus óta az elvtársak tisztában van­nak azzal, hogy cselekkel és katonai erővel semmire sem mennek, csak törvényes, parlamentáris úton üthetik ki a nyeregből ellenfeleiket, amire a kongresszus mutat­kozott a legjobb alkalomnak. Bázist - ha nem is tömege­set - találnak az utcán, hiszen a lakosság nagy része még mindig fogékony a demagógiára, csak úgy falja a populista szónoklatokat - minél éhesebb, annál job­ban. Mi lett a nagy készülődés eredménye? A kongresz­szuson csata csatát követett - s elsiklott a lényeg. Egyáltalán nem biztos, hogy Jelcinék gazdasági és politikai reformprogramja maga a tökély - ezt egyébként ők sem állítják. Nem zárkóztak el az elől, hogy teret adjanak a módosító javaslatok megvitatásának, elfoga­dásának, de az ésszerű véleménycsere és kompromisz­szumkeresés helyett kemény támadásokkal találták ma­gukat szemben, amelyek megkérdőjeleztek mindent, amit eddig tettek és amit terveznek. Az ellenzék, megré­szegülve saját offenzívája erejétől, nem volt hajlandó lépésről lépésre haladni, egy csapásra akart mindent: Jelcin távozását a kormányfői posztról; elnöki jogkörei­nek alapos megnyirbálását, a reformprogram gyökeres átdolgozását, mégpedig olyan módon, hogy csak egy langyos program maradt volna - reformok nélkül. Még csak az ügyrendi kérdéseknél tartott a kongresz­szus, a kormánypártiak még keresztül tudták vinni akaratukat, amikor már nyilvánvaló volt, hogy mégis vesztésre állnak. A reformpárti táboron belül ugyanis a célt nem, de az eszközöket, módozatokat illetően vannak ellentétek, s ezek kerültek a felszínre a szombati erőpróba során. A kongresszus olyan határozatot foga­dott el,'mely gyakorlatilag megköti a kormány kezét, URAK ÉS ELVTÁRSAK megfosztja az önálló kezdeményezés lehetőségétől és arra kárhoztatja, hogy a civakodó képviselők hol jobbra, hol balra billenő hangulatának megfelelően irányítsa a gazdasági és a politikai életet. Szép, valóban szép dolog a parlamenti demokrácia, tiszteletet parancsoló a szociális érzékenység, a törek­vés a lakosság súlyos terheinek enyhítésére - de ez a mai Oroszországban nem más, mint populista mellé­beszélés. Nem lehet gáláns szociális programok végre­hajtására kényszeríteni a kormányt, ha nincs miből adni, ha majd' minden ágazat csak vergődik, ahelyett, hogy múködne, hogy profitót termelne. Es balgaság azt várni a világ gazdagabbik felétől, hogy a humanitárius segé­lyeken kívül még kedvezményes hiteleket is ad befekte­tések helyett szociális programokra, termelés helyett fogyasztásra. így aztán még csak nem is nevetséges, hanem egyenesen bosszantó a még 1990-ben megvá­lasztott elvtársak sorozatos kirohanása az egészen friss miniszter urakkal szemben, hogy nincsenek tekintettel az ország érdekeire, behódoltak a Nemzetközi Valuta Alapnak. Igaz, az Alapnak kemény követelményei van­nak, de valamennyi egy célt szolgál: egy beteg gazda­ság gyógyulásának meggyorsítását: Gyerekes önfejűségtől kezdve \ tisztességtelen zsa­rolásig mindennel megvádolták a kormányt, amikor bejelentette: lemond, ilyen megszorítások mellett képte­len dolgozni. Az ellenzék, amely kiváló támogatóra, mentorra tálált Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök­ben, csak rövid ideig örült vélt győzelmének. A hazai, de főleg a külföldi reagálások rádöbbentették arra, hogy nem Jelcinék, hanem az ország lesz a vesztes, s láza­san kezdték keresni a kompromisszum lehetőségét. A szerdán jóváhagyott politikai nyilatkozat ennek a tö­rekvésnek az eredménye: bizalmat szavaz az elnöknek és kormányának egészen decemberig. Haszbulatov mesterkedésének köszönhetően a nyilatkozatba az utol­só pillanatban bekerült a három hónapos terminus is a kormányról szóló törvény jóváhagyására - de ez most már lényegtelen, a fontos az, hogy a kabinet megkapta a támogatást és marad a fte/yén.Maradnak azonban az érdekellentétek is, mivel ezek feloldása a perifériára került. A tűzszünet megköttetett, de a békekötésre még várni kell. Mert Jelcinék most csak csatát nyertek, azt még igazából nem tudni, ki lesz ennek a politikai háborúnak a győztese: az elvtársak vagy urakká avan­zsált volt társaik. GÖRFÖLZSUZSA NÉHÁNY SORBAN H egyi Karabah parlamentjének elnöksége szerdán nyilatkoza­tot adott kj, mely szerint Mkotesjan parlamenti elnök „véletlen szeren­csétlenség" folytán vesztette életét. A dokumentum azonban további részletekről nem tájékoztat. Kedden este a helyi források még arról szá­moltak be, hogy a karabahi parla­ment elnökét aznap ismeretlen fegyveresek lőtték le. M ichel Candessus, a Nemzetkö­zi Valuta Alap főigazgatója sze­rint a volt Szovjetuniónak mintegy 145 milliárd dolláros külföldi támoga­tásra lesz szüksége a gazdasági reformok megvalósítására. ,,A piac­gazdaságra való áttérés nagyon ne­héz lesz" - állapította meg Candes­sus szerdai washingtoni sajtóérte­kezletén. A továbbiakban arról tájé­koztatott, hogy a Valuta Alap kész a következő négy évben 25-30 mil­liárd dollárt nyújtani a szovjet utódál­lamoknak. B rüsszelben az Észak-atlanti Együttműködési Tanács szer­dai ülésén felvették Grúziát a tagál­lamok sorába. A tanács jelenleg 16 NATO-országot, a FÁK 10 államát, a három balti köztársaságot, Grúziát és a Varsói Szerződés öt volt tagor­szágát tömöríti. V enezuela szerdán megszakította diplomáciai kapcsolatait Peru­val. Igy tiltakozott Alberto Fujimori perui elnök lépései ellen, melyekkel érvénytelenítette országában az al­kotmányos jogokat. A hírt Homberto Canderón venezuelai külügyminisz­ter jelentette be szerdán, azután, hogy visszatért az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni tanács­kozásáról. Hozzáfűzte, megenged­hetetlen a perui helyzet tartósítása. K im Ir Szen, a KNDK elnöke, a Koreai Munkapárt főtitkára szerdán ünnepelte 80. születésnap­ját. Az országban ez volt az év eseménye. A főváros ünnepi díszbe öltözött, éjfél óta emberek tízezreí, köztük iskolás gyerekek vonultak a „nagy vezér" 20 méteres szobrá­hoz, hogy tisztelegjenek. A phenjaní stadionban több mint százezer em­ber tekintette meg az ünnepi műsort. A külföldi vendégek között volt Jan San Kun kínai elnök és Norodom Szihanuk kambodzsai herceg. n János Pál pápa szerdán fo­• gadta Vitold Fokin ukrán kor­mányfőt. Az audencía után a pápai szóvivő elmondta, Vatikán kész együttműködni az ukrán hatóságok­kal, hajlandó segítséget nyújtani a köztársaság belső problémáinak áthidalásában. Ukrajna és a Vatikán két hónappal ezelőtt vette fel a diplo­máciai kapcsolatokat. B rigitte Bárdot, az egykori neves francia színésznő szerdai brüsszeli sajtóértekezletén a sevillai világkiállítás bojkottjára szólította fel az állatbarátokat, amennyiben a spanyol hatóságok nem tiltják be az állatok pusztítását a hagyomá­nyos ünnepek miatt. Spanyolország­ban a hagyományokhoz tartozik, hogy bikákat, kakasokat, csirkéket, szamarakat, macskákat és kutyákat kínoznak és pusztítanak el a külön­féle ünnepek alkalmából. T egnap reggel a kenyai főváros közelében lezuhant egy katonai repülőgép. A szerencsétlenség so­rán 45 személy vesztette életét - 40 tiszt és öt polgári személy a földön, mivel a gép lakott területre zuhant.

Next

/
Thumbnails
Contents