Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám, szerda

5 MOZAIK 1992. ÁPRILIS 15. A JOGOSULT SZEMÉLYEK RÉME (Folytatás az 1. oldalról) - A mezőgazdasági szövetkezetek vezetőinek kapóra jött a feltételezett tulajdonos fogalma. Ak a transzformációba nem százszázalékos okiratokkal jelentkezik mint jogosult személy, a szövetkezetek illetékesei - saját helyzetüket könnyítve - úgy szabadulnak meg a tulajdonostól, hogy elküldik a földhivatalba igazolásért, miszerint ő feltételezett tulajdonos. Ez helytelen,' a mezőgazdasági szövetkezet vezetői ezzel a tulajdonosként jelentkező személlyel csak a bolondját járatják. A feltételezett tulajdonos fogalmát a földtörvény (229/1991 Tt. sz.) módosított változata tartalmazza, a restitúcióra (kárpótlásra) vonatkozik, nem a transzformációra. A szövetkezeti transzformáció jogszabálya a feltételezett tulajdonos fogalmát nem ismeri. A feltételezett tulajdonossal kapcsolatos bizonyítási . könnyítéseket és rugalmasabb eljárást a mezőgazdasági szövetkezeti elnökök a transzformációban való részvételénél is vegyék figyelembe, de ilyen alapon a jogosult személyként jelentkezőket ne passzolják át a földhivatalba. Másként mondva, a szövetkezeti transzformációban való részvételi jogot a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége ne kösse a földhivatal engedélyéhez, hanem emberi jóindulattal és egy bizonyos fokú nagyvonalúsággal maga igyekezzen elfogadható indokokat találni. Ne azt keressék, hogy milyen okkal tudnák elküldeni a jogosult személyt, hanem azt, hogy miként lehetne őt befogadni a tulajdonosok szövetkezetének családjába. CSAK EGY TESTVÉRRE ÍRTÁK A FÖLDET • Mit tegyenek azok az örökösök, akik fnhrnár 1O-óir. h^Mil, a földtulajdon újraelosztasara az. igényüket, de a közjegyzőség a póthagyatéki tárgyalást nem folytatta le, így a föld továbbra is egy örökös nevén van? - A hagyatéki tárgyalásra ne várjanak, mivel arra április 28-ig a közjegyzősógek jogi problémával indokolt elutasító álláspontja miatt nem kerül sor, és idővel sem győznék a rengéteg tárgyalást. A 330/1991es számú (területrendezési) SZNTtörvény 40-es paragrafusa érvényes, a szülők, nagy- és dédszülök földjére valamennyi gyerek, unoka és dédunoka egyenlő arányban jogosult. Akkor is, ha a földet annak idején csak egy örökös (testvér) vette át, és most ó a többiek kizárásával egyedül jelentkezik mint jogosult személy. Megkapja a vagyoni betétet, amit - miután a közjegyző egyenlő arányban elosztotta a földtulajdont - a föld arányában eloszt az örökösök között. Ha nem, akkor a hoppon maradottak bíróságra viszik az ügyet, hiszen a Polgári törvénykönyv ilyen esetekben is többéves elévülési időt határoz meg, és a jogtalan meggazdagodás fogalmát is ismeri. Ez azonban csak a földre vonatkozik. Az örökhagyó egyéb vagyona (élő és holt leltára) alapján azok a gyerekek, unokák és dédunokák is jelentkezhetnek jogosult személyként, akik annak idején nem kaptak földet. Azért, mert az egyéb vagyont a földet átvevő nem kapta meg. Idetartozó, ugyancsak elhangzott gondolat, hogy az egy örökös - több örökös problémától ne fájjon a mezőgazdasági szövetkezetek feje. Ha ebből bírósági ügy lesz, az nem a szövetkezet és a rokonait letagadó, hanem az utóbbi és a „megtagadottak" ügye lesz. A POLGÁRMESTEREK IS SEGÍTHET(NÉ)NEK • Átmenetileg milyen pótigazolásokat fogadhatnak el a mezőgazdasági szövetkezetek a jogosult személyek részéről? - Közvetett bizonyítékok esetében még a becsületbeli nyilatkozat is egyezik, hogy mikor „szállítja" az előírt okiratot. Az alaptalan állítás a Polgári Törvénykönyvben használt jogtalan meggazdagodás fogalma címen büntető eljárást vonhat maga után. A becsületbeli nyilatkozat elfoa földre járó vagyonrészt helyezzék „letétbe". A szövetkezet vezetősége megközelítően ki tudja számolni, hogy mennyi állami, egyházi földje van, és hány hektár az a terület, amelyre elméletileg jelentkezhet jogosult személy. Erre a részre számoljanak vagyoni betétet, és ha jelentkezik a tulajdonos, megkapja részét. EFSZ ÁLLAMI GAZDASÁG (RÉSZE) LETT • Mivel számolhat az, akinek efsz vette át(el) a földjét és egyéb vagyonát, de azt jelenleg egy másik jogi személy használja? - A mezőgazdasági minisztérium javaslata, hogy a szövetkezeti transzformációs törvény az efsz(ek)ból lett állami gazdaságokra is vonatkozzon, nem ment át. Tehát azok, akiknek földjét és egyéb vagyonát efsz vette át(el) és a későbbiekben az efsz állami gazdaság (része) lett, a szövetkezeti transzformációs törvény szerint az állami gazdaságban nem jogosult személyek. A földtörvény szerint viszont jogosultak. Nem kérhetnek részt abból a vagyonból, ami az állami gazdaság működése alatt jött létre (transzformáció), kérhetik viszont azt, amit valaha elvettek tőlük (őseiktől), vagyis a földet és kárpótlásukat a földtörvény 20-as paragrafusa szerint. Ha az eredeti efsz létezik, csak az illető személy földjét vette át az állami gazdaság, akkor az illető személy egyéb vagyona (élő és holt leltára) által a szövetkezetben jogosult személy, földje alapján nem jogosult személy. Ha az eredeti efsz (amelyik átvette-elvette a földet és az egyéb vagyont) létezik, de az illető személy földjét 1990. május 15-én már egy másik mezőgazdasági szövetkezet használta, akkor az illető személy földje alapján az utóbbi, egyéb vagyona alapján pedig az őt kisajátító szövetkezetben jogosult személy, összesítve: földje alapján abban a mezőgazdasági sz

övetkezetben jogo

sult az illető jus l

b-b

il

l nabZM

df

ia

V C

fciy^u alapján pedig (ha annak értéke eléri a 30 ezer koronát és van az átvételt igazoló okmánya) az ót (őseit) kisajátító szövetkezetben jogosult személy. E- FNEM HADBA INDULUNK... Új feladat előtt áll a Csehszlovák Hadsereg. Politikai döntés eredményeként, hihetetlenül rövid idő alatt zajlott le annak a zászlóaljnak a speciális felkészítése, amely a múlt héttől a néhai Jugoszlávia területén az ENSZ zászlaja alatt védi a békét. Vagy legalábbis ügyel a békeszerződések betartására. Az alakulat búcsúztatásakor beszélgettünk Miroslav Minár alezredessel. - Alezredes úr, az olvasók, rádióhallgatók önt, mint újságírót ismerik. Mundérban most látom először. Hogyan lett ilyen hirtelenjében katona? - Eddig is a Csehszlovák Hadsereg hivatásos állományában voltam. Függetlenített szerkesztőként a rádió katonai és honvédelmi műsorait szerkesztettem. Amikor megtudtam, hogy pályázat útján az ENSZ-békeerőkhöz kerülhetnék, egy percig sem gondolkodtam. Emlékszem ugyanis, mennyire hiányoztak az információk az öböl-válságban részt vett csehszlovák vegyész századról. Amikor megérkezett a hír, hogy az egyik katona az életét vesztette, senki sem hitt a tömegtájékoztatásnak. - Ahová önök mennek, ott lőnek. S bár nem tartozik az ENSZ-erők feladatához a konkrét harcászati cselekvés, a veszély mégis fennáll. Mit tudnak arról a helyről, ahová indulnak? - A hírforrásokból elég sokat, de ez nem pótolhatja a konkrét tapasztalatot. A közeljövőben általunk ellenőrzött terület Horvátországhoz tartozik, de 90 százalékban szerbek lakják. Krajinában Babies elnökösködése alatt jóformán hivatalos álláspont volt, hogy a kéksisakosok megszállók, s bár a jelenlegi krajinai vezetés hívott bennünket, á Babicshívek biztos nem fogadnak örömmel. Feszült a légkör, főleg Bosznia -Hercegovina kapcsán és nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a csehszlovák katonákat provokálni fogják. -Mi a békefenntartó zászlóalj legfontosabb feladata? - Ellenőrizzük a fegyverszünet betartását, meg kell akadályoznunk a polgári lakosság elleni erőszakot, de konkrét harcban nem vehetünk részt. - Ez azt jelenti, hogy a kézifegyvereket csak disznek viszik? - Nem. Közvetlen támadás esetén, ha más kiút nincs, védelemre használhatók. A polgári lakosságot elsősorban haditechnikánkkal védjük, sőt, ha kell, a saját testünkkel, de lőni valóban csak közvetlen életveszély esetén szabad. -Milyen a felszerelésük? -A felszerelés értéke katonánként 19 ezer korona és ehhez az ENSZ-től ír gyártmányú 2500 dollár értékű golyóálló mellényeket kaptunk. A felszerelés része a 16 darab könnyű golyószóró, állásaink védelmére. A katonákat helyben páncélozott harcikocsijárművekkel szállítjuk majd, 46 terepjáró teherautónk lesz, a vezérkar és az őrség speciális, japán gyártmányú, terepjáró dzsippeken közlekedik. - Egy zászlóaljnak szüksége van hadtápellátásra is. Hogyan oldották meg? -Tizenhat palettányi élelmiszert szállítunk, a hús és a romlandó élelmiszerek pedig Liaz hűtőkocsikkal érkeznek. Ez egy hónapra elegendő, a továbbiakban a francia vezérkar hadtápalakulata szolgáltatja az élelmiszert. Az orvosi ellátást tábori kötözőhelyek szintjéig magunk látjuk el, az alakulatban egészségügyisek és orvosok is vannak, sőt, pszichológus és fogorvos is jön velünk. Ami az összeköttetést illeti: saját belső hálózatunkat használjuk Krajinában de a velünk együttműködő kenyaiakkal és franciákkal a közös vezérkari hálózaton keresztül tartjuk a kapcsolatot. A felszerelés olyan korszerű, hogy másodpercek alatt tudunk információt szerezni vagy átadni. - Mindez mibe kerül? - összesen 47 millióba. Az UNPROFOR hadművelet befejeztével az ENSZ a költségeket és a katonák zsoldját is megtéríti. - Állítólag ezek a katonák sokat keresnek... - A rendes szolgálati jövedelmüket a besorolás és a rang függvényében itthon folyószámlára utalják. A terepen végzett szolgálatért előleg formájában havi 700 dollárt kapnak és a művelet végeztével további havi 228 dollárt. Mindannyiuknak devizaszámlája is van, s az összegnek csak egy részét veszik át készpénzben. A katonák életbiztosítását a hadsereg kötötte meg. Aki csak pénzért jön életveszélyes területekre szolgálni, az nem találja meg a számítását. Vajon mi az, ami miatt vállalják ezt a szolgálatot a fiúk? Nem kirándulni mennek, ezt már a követelmények is elárulják. S ezt tudhatták meg a kiképzés egyik tervezőjétől, a zászlóalj pszichológusától, Pavel Jirkovský alezredestől, aki húsz éve kutatóként és gyakorló pszichológusként foglalkozik a szélsőséges helyzetek megoldásával. - Sokan jelentkeztek a pályázatra, de csak kevesen feleltek meg. A normák kemények voltak, s a kiképzés alatt is több tucat katona hagyta el az alakulatot. Sokan nem tudták mivel jár a kiküldetés. Fizikai erőnlétre és szellemi alkalmasságra mindenképp szükség van. Az egész kiképzést végigéltem a katonákkal. Pszichológiai tesztek sorát végeztük el. - ön nem vett részt az öbölháborúban, lényegében elméleti szakember. A tapasztalatszerzés is szerepel krajinai céljai közt? - Húsz éve dolgozom ezen a területen és eddig nem volt lehetőségem a gyakórlatban igazolni elméleti kutatásaimat. Ez a cél vezérel Jugoszláviába s persze a lehetőség, hogy tapasztalt orvoskollégákkal találkozhassak. Kutatási eredményeimet természetesen a Csehszlovák Hadsereg használja majd. Néhány órával az indulás előtt találkozhattam a zászlóalj katonáival is. Büszkén viselték az ENSZ kék sisakját, sokan talán még nem tudják, mi vár rájuk. Lengyel Mihály Gútorról érkezett a zászlóaljba. Miért? -Talán azért, mert változtatni akartam az életemen és ezt úgy tehetem meg, hogy közben segíthetek a vérengzés megállításában. Otthon tudomásul vették a szándékomat, nem ellenezték, mert tudták, mindig azt csináltam, amit jónak . láttam. - Merész embernek tartja magát? - Nem. Ugyanolyan vagyok, mint bárki más. Nem'félek, mert egyelőre nincs mitől, de hiszem azt, hogy mindannyian visszatérünk a feladat sikeres elvégzése után. Az újságírók Ľuboš Dobrovský védelmi miniszter társaságában néhány percet a kaszárnyában tölthettek. A miniszter úr válaszolt néhány kérdésünkre is. - örömmel veszem tudomásul: nem igaz, hogy az ifjúság gyáva, célok nélkül él és nem tud lelkesedni semmiért. A fiúk, akikkel szót válthattam, mind azért mennek az ENSZ zászlaja alá, mert van értelme! Nem hadba indulnak, nem területeket foglalnak el, nem gyilkolnak. Ezúttal valóban a béke katonái. Hiszem, hogy hazajönnek és hogy ez a kiküldetés új fejezetet indít a csehszlovák hadászat történetében. S mi itthonmaradottak? Szorítsunk nekik! És várjuk vissza őket! LOVÁSZ ATTILA gadásával, miszerint az illető személy a föld vagy egyéb vagyon által jogosult személy, a földterület pontos nagyságának meghatározása nélkül sem a szövetkezet, hanem a tulajdonosként jelentkező jogosult személy vállalja a rizikót. Végső esetben azért is elfogadható megoldás ez, mivel a transzformációs tervezetet csak a jogosult személyek második közgyűlésén hagyták jóvá. Az előlegezett bizalom csak annyit jelent, hogy az illető részt vesz a jogosult személyek első közgyűlésén, amelyen - mint ismeretes - vagyoni betétet még nem osztanak. Ha a szövetkezet elnöke és vezetősége emberien viszonyul a tülajdonosokhoz, nem szabadna, hogy gondot jelentsen a jogosult személyek jelentkezése azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek saját használatukra elkészítették a telekkönyvi kivonatokat. A Dunaszerdahelyi járásban például valamennyi mezőgazdasági szövetkezetnek megvannak a telekkönyvi kivonatai. A szövetkezet a tulajdonában lévő telekkönyvi kivonatok, az örökhagyó halotti levele és a jogosult személyként jelentkező személyazonossági igazolványa alapján ellenőrizheti a jogosultság tényét. Sokat segíthetne, ha előszednék a szövetkezetekben az egykori belépett személyek novsorát, mivel a nevek mellett a földet és a bevitt vagyont is feltüntették. A jogosult személyek helyzetét átmenetileg a hagyatéki végzések is megoldják. Ha ez nics meg, segíthetnek a polgármesterek, mivel a hagyatéki végzéseket a nemzeti bizottságok is megkapták. (Marcelházán a községi hivatal kérésre kiadja a hagyatéki végzések fénymásolatait - a szerk. megjegyzése.) A jogosult személy felmutathat még adásvételi, ajándékozási szerződést, a szövetkezet által kiállított átvételi elismervén

yt vagy belé

pési való jelentkezéshez átmenetileg a póthagyaték megindítására beadott javaslat, kérvény másolata is elég. A mezőgazdasági minisztérium azt javasolja a mezőgazdasági szövetkezeti elnököknek, hogy VÁLASZ OLVASÓINKNAK A GYULA MÉGISCSAK GYULA! J. L.: Azt szeretném megkérdezni, milyen jogi rendelkezések alapján lehetett a novemberi fordulat után keresztnevet magyarosítani (például a Júliust Gyulára). Érdekelne ugyanakkor a gyermekek nevének anyakönyvezésére vonatkozó pontos jogi szabályozás, így például az, milyenjogszabályra lehet hivatkozni a gyermek magyar keresztnevének anyakönyvezésénél. Alig három héttel ezelőtt foglalkoztunk az utóbbi kérdéssel Pittner, szlovák belügyminiszter interpellációra adott válasza kaptsán. Mint ismeretes, a belügyminiszter a Szlovák Nemzeti Tanács nyelvtörvényére hivatkozott, illetve valamiféle belső miniszteri utasításokra, amelyek azonban a jogszabályokat nem módosíthatják, az állampolgárok jogait nem érinthetik. Ugyanakkor az SZNT nyelvtörvénye nem érintheti az ön által felvetett kérdéseket, mivel a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény egyértelműen a szövetségi szervek hatáskörébe utalja a nevek és az anyakönyvek jogi szabályozását. Az anyakönyvekről szóló törvény végrehajtására kiadott 22/1977. Tt. számú szövetségi belügyminisztériumi rendelet eleve abból indul ki, hogy az anyakönyveket cseh vagy szlovák nyelven vezetik. Az említett rendelet szabályozza az anyakönyvi kivonatokat, illetve a levelében elsőként felvetett kérdést is (lásd a 32. paragrafust). Az említett rendelkezés szerint: (1) Minden egyes anyakönyvi kivonatot cseh vagy szlovák nyelven állítják ki, még akkor is ha az anyakönyv más nyelven van (illetve volt) vezetve. Cseh vagy szlovák nyelvre a keresztneveket akkor fordítják le, ha lefordíthatóak. A nök vezetékneveit a szükséges végződéssel tüntei

k fel (azaz ,,-ová" végződéssel idegen nyelven van feltüntetve, kérelmezi azt, az anyakönyvi kivonatban a nevét az eredeti formájában tüntetik fel. (2) Az egyéb, mint cseh vagy szlovák nemzetiségű személy kérelmére az anyakönyvi kivonatban a nevét az anyanyelvén tüntetik fel, ha a nevét 1959. október elseje előtt cseh vagy szlovák nyelven anyakönyvezték. (3) Az anyakönyvben feltüntetik, hogy az anyakönyvi kivonat lefordított névvel lett kiadva (első vagy második bekezdés), vagy az eredeti formájában feltüntetett névvel. A Júliust Gyulára, a Zorát Hajnalkára tehát a 22/1977. Tt. számú szövetségi belügyminisztériumi rendelet 32. §-ának (2) bekezdésére való hivatkozással lehet átvezetni, átíratni. Ami a gyermekek nevét illeti, azt az említett rendelet 40. §-a szabályozza. Az említett rendelkezés szerint: (1) A gyermek keresztnevét a szülők egybehangzó kijelentése szerint jegyzik be. ... Ha a szülők kijelentései nem egyeznek, az anyakönyvvezető ezt a 3. oszlopban feltünteti, és haladéktalanul értesíti erről az illetékes bíróságot. (2) Csak egy keresztnevet lehet bejegyezni. Az idegen állampolgárságú gyermeknek, az idegen állampolgársággal rendelkező szülők kérelmére, több nevet is be lehet jegyezni. Megengedhetetlen az elferdített, becéző vagy familiáris keresztnév bejegyzése. Ugyanígy megengedhetetlen, hogy a fiúgyermeknek lánynevet vagy a leánygyermeknek fiúnevet adjanak, illetve hogy a gyermeknek keresztnévként nem személynevet adjanak (azaz dolog, tárgy esetleg nap elnevezését stb.), vagy olyan nevet, amelyet vezetéknévként használnak, esetleg olyan nevet, amelyet már az élő testvére visel. Sajátos kis nyelvtörvény ez a szövetségi belügyminisztériumi rendelet. A pozitívuma azonban az, hogy tételesen meghatározza, milyen nevek anyakönyvezését utasíthatja vissza az anyakönyvvezető. A magyar keresztnevek ebben a felsorolásban nem szerepelnek. Nem szerepel az a kitétel sem, hogy a szülők által adott nevet csak szlovák helyesírással lehetne bejegyezni, sőt tiltott az elferdített keresztnevek bejegyzése. (m-n.)