Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. ÁPRILIS 15. FAX ETNA-HADMÚVELET AZ EMBER HARCA A LÁVÁVAL VÁCLAV HAVEL BESZÉDET MONDOTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉSBEN LÉTKÉRDÉS A CSEHSZLOVÁK GAZDASÁG GYORS ÉS SZÉLESKÖRŰ TRANSZFORMÁLÁSA OLYAN JOGOKAT A NEMZETISÉGEKNEK, AMELYEK ÖSSZHANGBAN ÁLLNAK A LEGMAGASABB SZINTŰ NEMZETKÖZI GYAKORLATTAL Havel elnök beszéde bevezető részé­ben értékelte az elmúlt két évben végbe­ment társadalmi változásokat, majd előre vetítette a fejlődés további irányait. Az államjogi rendezésről beszélve em­lékeztetett arra, hogy a politikai erők több­sége alkotmányozó testületnek tekintette a parlamentet. Az új alkotmányt azonban nem sikerült kidolgozni, ami véleménye szerint a megbízatási időszak legnagyobb kudarca. Ugyanakkor rámutatott, hogy az államjogi tárgyalások számos tapasztalat­tal gazdagították a résztvevőket. Az el­múlt két év azt is megmutatta - hangsú­lyozta, hogy a szlovák társadalom eman­cipációs törekvései sokkal erősebbek, mint ahogyan azt, főleg a csehek, elkép­zelték. A szlovákok egyszerűen nem akarnak a csehek árnyékában élni, és ezt mindenkinek tudatosítania kell, aki a vá­lasztások után ezekről a kérdésekről tár­gyalni fog. Nem igaz, hogy az elmúlt időszakban nem tettünk semmit a köztár­saság megerősítéséért, az igazi föderalis­ta eszme megszilárdításáért - állapította meg. Az aki arról beszél, hogy megszilár­dult a centralizmus és államunk visszatért az unitarista formához, egészen nyilván­valóan félrevezeti a polgárokat. A kővetkező időszak egyik legfonto­sabb feladatának minősítette a demokrá­cia további megszilárdítását. Rendszere­sen építeni kell a polgári társadalmat, ami azt jelenti, hogy minden hatalomnak a szabad, öntudatos és felelős polgárból kell kiindulnia. Ugyanilyen fontos a jog és a törvény tisztelete és betartása is. Fel kell tárni a sovinizmus, a rasszizmus, az összeférhetetlenség és a fanatizmus min­den közvetlen és rejtett megnyilvánulását. El kéli ítélni a nemzeti érzelmek olcsó és félrevezető hangsúlyozását, a csehek, a szlovákok, a németek, az oroszok, a ma­gyarok, a lengyelek, a zsidók, vagy bármi­lyen más nemzet és közösség, hívők és hitetlenek,, a politikai ellenfelek démonizá­lását, mivel csupán az fél és gyűlöl, aki nem hisz önmagában. Havel elnök hitet tett az állam decent­ralizálásának folytatása, a helyi önkor­mányzatok jogkörének megszilárdítása mellett. Ésszerűsíteni kell az államigazga­tást és az önkormányzat viszonyát, támo­gatva a járások természetes kialakulását és régiókba való tömörülését. Meggyőződését fejezte ki, hogy amennyiben az állampolgárok a népsza­vazásban nem döntenek másképp, to­vábbra is meg kell tartani a két nemzet és a területén élő valamennyi nemzetiség közös államát. - A két nemzetnek lehető­vé kell tenni, hogy teljes mértékben érvé­nyesítsék . nemzeti szuverenitásukat, a nemzetiségeknek pedig biztosítani kell mindazokat a jogokat, amelyek össz­hangban állnak a legmagasabb szintű nemzetközi gyakorlattal, a civilizált orszá­gok tapasztalataival - emelte ki. Havel elnök véleménye szerint röviddel a választások után újabb tárgyalásokat kell folytatni az áliamjogi rendezésről. Amennyiben meg lesz hozzá az akarat, a tárgyalások eredményeként a két köz­társaság mint két szuverén partner szer­ződést köthetne a közös államról. Ezt követné a köztársaságok alkotmányainak elfogadása. - A fordított eljárás fölöslege­sen bonyolítaná a mai Csehszlovákia jog­folytonosságát és nemzetközi helyzetét. A szerződésből indulna ki az új szövetsé­gi alkotmány, amelyet a Szövetségi Gyű­lés hagyna jóvá, majd a két nemzeti tanács ratifikálna. A két köztársaságnak biztosítani kell azt a jogát, hogy a népszavazásban kife­jezett népakarat alapján bármikor kilépjen a szövetségből - vélekedett. Ugyanakkor leszögezte: átgondolatlannak, kalandor­nak és a polgárokkal szembeni felelőtlen­ségnek tartom, ha különböző zavaros elképzeléseket terjesztenek az államnak felülről való feloszlatásáról, majd később lazább összekapcsolásáról. Meggyőződését fejezte ki, társadal­munk számára létkérdés a csehszlovák gazdaság gyors és széles körű transzfor­málása. Tragikus lenne, ha ezt a transz­formációt röviddel megkezdése után fél­beszakítanák, lefékeznék, vagy megvál­toztatnák. Ugyancsak veszélyesnek mi­nősítette a privatizációs folyamat megmá­sítását, azt, ha teret teremtenénk az inflá­ciónak vagyha ismét hitelekből akarnánk élni. A polgárok jogosan azt éreznék, hogy félrevezették őket, meginogna a ha­zai és a külföldi vállalkozók bizalma az állammal és gazdaságunkkal szemben. Václav Havel beszéde befejező részé­ben bejelentette: úgy döntött, hogy ismét jelölteti magát az elnöki funkcióra. Ennek nem az az oka, hogy mindená­rpn, minden körülmé­nyek között köztársasági elnök akar lenni, hanem az, hogy elő akarja segí­teni bizonyos értékek ér­vényesítését. Köszöne­tet mondott a képviselők­nek eddigi munkájukért és kifejezte azt a remé­nyét, hogy utolsó tanács­kozásuk eredményes lesz. Az olasz hadsereget, sőt még az ame­rikai tengerészgyalogosokat is bevetették már hétfőn az Etna tűzhányó tombolása elleni első támadásban. Részleges ered­mény született, az 500 kilogrammnyi rob­banóanyag csak egy viszonylag kicsi, kétszer négy méteres nyílást ütött a láva­folyam megszilárdult felső burkán, A szi­lárd lávatömböket a forró folyam anélkül nyelte el, hogy a tunel eldugult volna. A tűzhányó egy másik helyén sikerült megállítani egy kisebb lávafolyamot, bár ott csak 80 kilogramm robbanóanyagot használtak. Magával sodorta a láva azo­kat a kéttonnás vasbeton tömböket is, melyeket az amerikai tengerészgyalogo­sok helikopterei dobtak le. Az öt tömb közül négy célbaért, de nyomban eltűntek a láváfolyamban. Tegnap reggel fél hatkor a láva elérte az utolsó mesterséges akadályt is, egy tíz Antall József magyar miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában követel­te, hogy az Országgyűlés ne sorolja tár­gyalásai programjába Horn Gyula ellen­zéki képviselő javaslatát Magyarország belépéséről a NATO-ba. Horn, a parlament külügyi bizottságának elnöke egy héttel ezelőtt indítványozta olyan parlamenti döntés elfogadását, amely feladatul adná a kormánynak: tanulmányozza át, van-e lehetőség a NATO-ba való belépés kér­vényének élőterjesztésére. Alekszander Meksi, az úi albán kor­mányfő négy évtizedes diktatúra után összeállította Albánia első nem kommu­nista kabinetjét. A javasolt kormánytagok listáját hamarosan közzéteszik - tájékoz­tatott hétfőn a Reuter hírügynökség a kor­mányzó Demokrata Párt forrásaira hivat­kozva. Ezek szerint a miniszteri székek túl­nyomó többségét a márciusi általános választásokból győztesen kikerült demok­raták foglalják el. A szociáldemokraták és a republikánusok egy-egy miniszteri posztot kapnak, az eddig kormányzó Szo­cialista Párt azonban nem lesz képviselve az új kabinetben. A minisztériumok pon­méter magas földhányást. A veszélyezte­tett város, Zafferany lakossága úgy dön­tött, újabb gátakat nem emelnek, a sorsra bízzák, melyik városrészt borítja el a láva. Az Etna elleni támadás tegnap folyta­tódott, az amerikai helikopterek most már 7 tonnás vasbetontömbökkel próbálkoz­tak. Az olasz haditengerészet utászegy­ségei pedig a hétfőinél lényegesen na­gyobb robbantásokkal igyekeztek elterel­ni a lávafolyam irányát. A láva már elpusztított egy házat, amely 700 méterre állt Zafferany határá­tól. A tulajdonos kitett a ház elé egy asztalt, s egy üveg bort bontott a láva fogadására. A falra fekete krétával írta fel: Köszönet a kormánynak. Ilyen tömören összegezte a város lakosságának véle­ményét, hogy a mentőakció túl későn kezdődött. Antall József azzal indokolta állásfog­lalását, hogy erre a lépésre még nem érett meg a politikai és a biztonsági hely­zet. Rámutatott arra is, hogy a belépést áz Észak-atlanti Szövetségbe szükség­szerűen egyeztetni kellene a visegrádi hármak további két tagjával - Lengyel­országgal és Csehszlovákiával. Ám nem volt kifogása az ellen, hogy a kérdést a külügyi bizottságban vitassák meg. Horn Gyula rövid felszólalása után a kép­viselők visszautasították a javaslat beikta­tását a tárgyalási programba. tos száma még nem ismeretes, feltétele­zések szerint 19 lesz belőlük. Az idézett források szerint az új gazda­sági és pénzügyminiszter Genc Ruli lesz, aki már egy évvel ezelőtt is tagja volt a szocialisták által alakított koalíciós kabi­netnek, melyből azonban a demokraták hamarosan kiléptek. Állítólag tagja lesz a kormánynak Gramoz Pashko, a legis­mertebb albán közgazdász, a Demokrata Párt alapítója is. Sali Berisha, az újonnan megválasztott elnök és Pashko közt azonban nézetkülönbségek vannak, s ezért fennáll a veszély, hogy a Demok­rata Párton belül szakadásra kerül sor. O—ámítani lehetett rá, hogy a hét elején jelentések érkeznek Moszkvából O^ a kormány lemondásáról, Londonból egy pártvezető távozásáról, ám ezekkel párhuzamosan egy váratlan levélváltásról szóló hír is befutott: Athénban menesztették Antonisz Szamarasz külügyminisztert. Micotakisz kormányfő azzal indokolta döntését, r, m hogy a diplomácia eddigi jg m |M| n »•> MJT A mm ML B A • M vezetője ellenezte Mace­Mk ^J Ex ťŕ WULI f% IkA dónia elismerését, s mi­vel Athén nem folytathat kettős politikát, Szamarasznak, az akadálygörgetőnek mennie kell. Érdekes: ami Macedóniát illeti, eddig csupán egyfajta görög álláspont volt ismeretes - az elutasító. Talán Athén most, hipp-hopp, rádöbbent volna, hogy mégiscsak létezik egy macedón nemzet, amit oly kitartóan tagadott? Aligha. A lépés hátterét kutatva az Európai Közösségek berkeibe jutunk, ahol a hajlandóságot mutató 11 tag rosszallóan néz a csökönyös klubtársra, aki hallani sem akar a határain kívül létező Macedónia elismeréséről. Athénnak nyilván gyorsan lépnie kellett - ha még oly parányit is -, hogy kitérjen a morcos tekintetek, s a közösségeit belülről és kívülről egyaránt rá gyakorolt nyomás elől. Mert nemcsak az EK-partnerek látnák szívesen a görög-macedón vita megoldását, hanem a Fehér Ház is. Ügyködik az EK kapuján kopogtató Ausztria is, amely szintén „kívánatosnak tartaná az elismerést". Igaz, Bécs igencsak óvatosan sürget, tudatosítva azt, ha felbőszíti Athént, az esetleg késlelteti majd felvételét a tizenkettek gazdasági elitklubjába, V itathatatlan, hogy a Macedóniával szemben tanúsított sok jószándék mögött önös érdekek húzódnak meg, melyek eléréséhez kellett egy áldozat. (urbán) ALBÁNIA: AZ ELSŐ DEMOKRATIKUS KORMÁNY V an egy-két dolog, amiben érdemes hinni, amiben hinni kell, de hiszékenynek lenni nem szabad. Főleg nem a nemzetközi politikában, s olyan esetekben, amikor egy többszörösen hazudozáson kapott politikus próbál csúsztatással kibújni a felelősség alól. A legjobb példa erre Kadhafi líbiai vezető esete a Biztonsági Tanáccsal, s általa a nemzetközi közösséggel. Nem hiszem ugyanis, hogy éjfélig, az ultimátufn lejártáig teljesítette volna a BT 748. számú határozatát, amely arra kötelezte öt, hogy kiadja az Egyesült Államoknak azt a két titkosügynökét, akiket megalapozottan vádol­nak a skóciai Lockerbie felett 1988 decemberében felrobbant PanAm gép elleni merénylettel. Franciaországnak hasonló konfliktusa van Líbiával, az UTA légitársaság gépe 1989-ben robbant fel Niger felett, s a 171 utas haláláért Párizs másik négy líbiai titkosügynököt tesz felelőssé. Az ő kiadatásukról egyelő­re még nincs szó, de Franciaország, természetesen, nagyon hathatósan támogatja Washington és London követeléseit, hiszen ez fontos precedens lenne. Tripoli azonban éppen ezt akarja elkerülni, semmiképpen sem akar precedenst, hiszen ván még egy-két homályos ügy, melyekkel kapcsolatban felmerült a líbiai felelősség valószínűsége, s az érintettek esetleg hasonló vizsgála­tokat és eljárást követelnének. Kadhafi mindent tagad, de ki hisz már Kadhafinak? Hitelét régen eljátszotta, s csak egy módon nyerhetné vissza: ha együttműködne a világszervezettel. Erre vi­szont nem hajlandó, bizonyára tudja, hogy miért. És sejti, tudja ezt a világ is. Akinek nincs takargatnivalója, az nyílt lapokkal játszik, de Kadhafinak mintha csak cinkeli lapjai lennének. Egy országnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy megvédje állampolgárait. De még szentebb kötelessége önmagával és a világgal szem­ben, hogy felelősségre vonja a terroristákat. Más a hely­zet, persze, ha ezek a terroristák esetleg országuk legfelsőbb vezetésének utasítására követték el, amit elkövetlek. S a Lockerbie-ügyet, a francia gép esetét vagy az 1986-os nyugat-berlini diszkórobbantást illetően egyáltalán nem kizárt, hogy ilyen esetről van szó. Tripoli hangzatos kijelentései állampolgárai védelmé­ről, az ország szent érdekeiről, a diktátum elutasításáról - szerintem - valami egészen mást takarnak. Kadhafi télelmét, hogy kiderül róla egy s más, amit egyértelmű bizonyítékok hiányában csak sejt a világ. Az ezredes feltehetően attól tart, hogy a titkosügynökök kihallgatása után a vádlott ö lenne - a felbujtó, a parancsokat osztogató. Különös pályát futott be ez a katonapolitikus, amióta 26 évesen, 1969-ben Líbia élére került. Puccsal döntötte meg Idris király bábkormányát, s egy csapásra az arab világ hőse lett, Nasszer „kedves fia". A hetvenes években kezdett kilógni a sorból, amikor meghirdette az iszlám szocializmus programját, s a gyakorlatban kezdte bevezetni fura elképzelését valamiféle össznépi állam­ról. Néhány év elég volt, hogy kiderüljön: csak egy lázálom ez, a valóság a katonai és iszlám diktatúra különös egyvelege. Az élet szinte minden területének militarizálása eredményeként, a tömegek fanatizálásá­nak köszönhetően egy új Kuba jött létre Észak-Afri­kában. Törvényszerű, hogy Líbia mindvégig kitartott Irak mellett, s ma is az a hivatalos álláspont, hogy Szaddam egy hős, az iraki nép pedig egy imperialista összeeskü­vés áldozata. Tripoli nem azt a következtetést vonta le az öböl-háborúból, hogy balga dolog felrúgni a nemzetközi jogi normákat, hanem azt, hogy mindvégig ki kell tartani, akár az egész világgal szemben is, L íbia most ezt teszi. Ujjat húz a Biztonsági Tanács­csal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és mindazokkal az országokkal, ame­lyek elítélik az államilag támogatott nemzetközi terroriz­must. Természetes, hogy szeretné elkerülni a komoly megtorlásokat - de az említett BT-határozat, a kilátásba helyezett és ma minden jel szerint hatályba lépő embar­gó nem igazán kemény válaszlépés. Líbiában ma min­denesetre gyásznapot tartanak. Emlékeztetve az új megtorlásokra és a hat évvel ezelőttiekre, amikor a disz­kórobbanást Tripoli és Benghazi bombázásával torolta meg az USA. Véletlen a két dátum egybeesése. Az viszont aligha, hogy megint van ok a büntetésre. S nem hiszem, hogy Kadhafi most majd végre komolyan is veszi. GÖRFÖL ZSUZSA NEM HISZEM... Az üzleti élet legkedveltebb márkáját biztosítjuk megrendelőinknek. Ez eddig nem olyan nagy művelet. De a legolcsóbban! Panasonic KX-F 50B...19.995,­Panasonic KX-F 90B..24.495,­(adó nélkül) Megrendelhető: Dh-Pres8, Cukrová 14. 813 39 Bratislava Telj/Fax: 07/556 06 (homologizdlt berendelések, 6 hónap garancia, Megfontolandó ár) • ú p­65 8 NÉHÁNY SORBAN ehszlovákia és Bajorország ha­tárán lassan konkrét formát ölt az európai régiók gondolata. Májusban hat bajor járás és város, továbbá hat cseh és két osztrák járás meg akarja alakítani a gazdasági, közlekedési, turisztikai és kulturális együttműködés fejlesztésével foglalkozó munkacsoportot, melynek Euroregio lesz a neve. A SüddeutscheZei­tung című német napilap közlése szerint május 17-től egészen október 11 -ig kör­nyezetvédelmi heteket rendeznek ebben a „háromszögben". G eorge Bush amerikai elnök hétfőn megígérte Jan Olszewski lengyel miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Álla­mok lehetőségeihez mérten tovább támo­gatja majd a lengyel gazdasági reformo­kat. Ezt Olszewski közölte a Fehér Házzal folytatott tárgyalásai után. Bush állítólag ugyancsak megígérte, hogy nem Len­gyelország rovására támogatják Oroszor­szágot és a többi szovjet utódállamot. B utrosz Ghali, az ENSZ főtitkára teg­nap kezdte meg hivatalos kínai láto­gatását. Délután beszédet mondott az ENSZ ázsiai és csendes-óceáni gazda­sági és szociális bizottságának (ESCAP) nyitóülésén, majd találkozott több kínai vezetővel. Köztük volt Li Peng kormányfő és Csiang Cö-min, a Kínai KP KB főtitká­ra, akikkel többek között a Líbiával szem­beni ENSZ-szankciókról tárgyalt, vala­mint arról a tokiói javaslatról, hogy Japán az ENSZ-békeegységek keretében kato­nákat küld külföldre. Kínának mindkét esetben fenntartásai vannak. W ashingtoni ülésükön az Amerikai Ál­lamok Szervezete tagországainak külügyminiszterei „mély sajnálkozásukat fejezték ki" a perui parlament feloszlatása miatt, de már nem sürgették az Alberto Fujimori elnökkel szembeni szankciókat. James Baker amerikai külügyminiszter azonban hangsúlyozta, az Egyesült Álla­mok addig nem nyújt támogatást Peru­nak, amíg ebben a dél-amerikai ország­ban nem térnek vissza a demokráciához. T urgut özal török államfő egy bolgár lapnak adott nyilatkozatában azt pa­naszolta, hogy a nyugat-európaiak nem engednek nagyobb befolyást Ankarának Kelet-Európában. „A nyugatiak maguk­nak akarják a kelet-európai államokat, főleg Oroszországot és Ukrajnát, s Török­országnak csak a legproblematikusabb térségeket hagyják" - mondotta, nyilván­valóan a volt Szovjetunió szegény közép­ázsiai köztársaságaira gondolva. Ugyan­akkor kénytelen volt beismerni, hogy Tö­rökország gazdaságilag nem tudna segí­teni a kelet-európaiakón. MERÉNYLETKÍSÉRLET REAGAN ELLEN Ronald Reagan volt amerikai elnököt hétfőn délután Las Vegasban mondott beszéde során megtámadta egy hosszú hajú férfi. Reagan nem sebesült meg, a támadót pedig letartóztatták - közölte az AFP hírügynökség. A volt elnök alig kezdte meg beszédét, amikor az illető a szónoki emelvényhez lépett és egy üvegszobrot dobott Ronald Reagan felé. A cserepek szerencsére nem sebesítet­ték meg Reagant. A letartóztatott férfi állítólag a nukleáris kísérletek ellen tilta­kozott. ANTALL JÓZSEF A NATO-TAGSÁGRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents