Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám, hétfő

1992. ÁPRILIS 13. fÚJSZÓä MOZAIK FÁJ A MAGÁNY Törékeny öregasszony dolgozik a ház előtti kertben. Az arra járók tisztelettel köszöntik, váltanak vele néhány szót. A 80 éves Jolánka néni ilyenkor megpi­' hen, érdeklődik, hogy van az unoka, hogy szolgál az egészség. Ő maga már gyak­ran betegeskedik, az unokák pedig mesz­sze vannak, évente egyszer, ha látja őket. A gyerekek ebben az isten háta mögötti gömöri faluban nem találtak mun­kát. Lánya Csehországba ment férjhez, az idősebb fia a Vág Menti Gépgyárban dolgozik mérnökként, a legkisebb pedig Németországban él. Amióta a férje meg­halt, egyedül Tnaradt a tágas házban. A.kertben, amíg bírja erővel, megtermeli a legfontosabbakat, a zöldséget, a krump­lit, a babot, mert az özvegységi nyugdíját igencsak szűkmarkúan állapították meg. - Egész életemben dolgoztam látástól vakulásig, de amikor elértem a nyug­díjkorhatárt, nem tudtam összeszedni 25 ledolgozott évet. A háború előtt férjemmel részes aratók voltunk, más földjét kapál­tuk résziben, hogy legyen egy kis kukori­ca, krumpli a jószágnak és magunknak is. Amikor a szövetkezet megalakult, nyáron­a kertészetben, a dohányban dolgoztam. S lám, mégsem lett meg a 25 év. Néha úgy érzem, mintha kisemmiztek volna. Minden megdrágult, a havi járadékból pedig épp hogy csak kijövök. Jolánka néni Istent félő ember volt, ma is az. Sohasem nyúlt a máséhoz, inkább ő adott annak, aki rászorult. A köténye alatt vitte el hozzá, vagy megvárta a kapu­ban. Ezért köztiszteletnek örvendett és örvend ma is a faluban. Szegénység­ben nőtt fel, élte le fiatalságát. A mainál sokkal rosszabb helyzetet is megélt már. Hogy néha mégis panaszkodik? Aki isme­ri őt, az tudja ennek az okát: a gyerekek miatt. Ha itt volnának, gyakrabban látná őket, könnyebben viselné a sorsát, az öregséget. S ha még az unokák is nála tölthetnék a szünidőt! Az is bántja, hogy nem tud velük beszélni: Ő éppen csak töri a szlovák nyelvet, azok pedig nem tudnak magyarul. Ha nála töltötték volna a nya­rat, másképpen alakulhatott volna. Per­sze így is szereti őket. Kevéske nyugdíjá­ból minden hónapban félretesz néhány koronát az unokáknak. A múlt évben nem jöttek el hozzá, így karácsony előtt piostá­ra adta a megtakarított néhány száz ko­ronát. - Amíg az egészségem engedte, meg­látogattam őket, de az igazat megvallva, néhány napnál tovább sohasem marad­tam. Én csak itthon érzem jól magam, ezen a dombos vidéken. Néha, öregasz­szonyok összejövünk, felelevenítjük az emlékeket, sorba vesszük bajainkat. Ré­gen a fonóba jártunk esténként, ünnep­nap pedig kiültünk a ház előtti kis padra. Ma valahogy mindenki magába fordul, csak a saját gondja-baja érdekli, mással nem törődik. Nincs ez így rendjén... Haragosan beleszúrja az ásót a földbe, mintha így akarna bosszút állni az őt ért sérelmekért. Pedig éppen arról nem be­szélt, ami ott belül a legjobban marcan­golja: a magányról. Néhanap, amikor igen elkeseredik, mondja is a szomszédoknak: „Eladom a házat, aztán megyek a nyug­díjasotthonba". Ő maga sem hiszi, csak úgy kiszalad a száján. Hogyan is adná el a házat, amelyet olyan keservesen építet­tek fel? Ha hazajönne valamelyik gyerek, hol lakna, ha nem őnála? Amikor erre gondol, ráncos arcán mosoly jelenik meg. Homlokára húzza kendőjét, kérges kezé­vel megigazítja őszbe csavarodott haját. A postás érkezik, hozza a nyugdíjat. Jolánka néni beszalad a házba a szem­üvegért. Szálkás betűkkel írja alá az utal­ványt. Miután kezéhez kapta a pénzt, megszámolja, s újjával leválaszt néhány százast. - Ősszel kívülről rendbe tetetem a há­zat, arra gyűjtöm a pénzt. -Azt beszélik, hogy el tetszik adni - mondja a postás. - El a... - mond egy cifrát. - A szom­szédék fia is hazajött tavaly, annyi év • után. Dehogy adom el fiam, a világ min­den kincséért sem! Több szó erről nem esik. A postás elmenőben még megkérdezi, hogy szol­gál az egészsége. -Öreg vagyok már, fiam, de nem pa­naszkodom. Ami fáj, az a magány. De egy fiatal hogyan is érthetné meg ezt. Szorgalmasan dolgozik tovább, mint egykor, napszámos korában. Gyakran mogorva, mert egy asszonynak, egy édesanyának, aki három gyereket nevelt fel, bizony rosszul esik, ha magára hagyják. A magány jobban tud fájni, mint bármilyen betegség. NÉMETH JÁNOS TRANSZFORMÁCIÓ - EKECSI MÓDRA (Folytatás az 1. oldalról) esi és a lakszakállasi kataszter te­lekkönyvi betéteinek kivonatát, és az egészet betáplálták a számítógép­be. Mindezt a lehetőséggel élve tet­ték, és azért, mert Ekecsen a tulaj­donost és a tulajdont is tiszteletben tartják. Lusta hivatalok, hanyag hivatalnokok - Ebben a szövetkezetben én is lennék földügyekkel megbízott elő­adó - mondta m tapasztalataim alap­ján Lakatos Vincének, de az ideális helyzetről alkotott elképzelésemet ugyancsak megváltoztatta. - Hiába igyekszünk mi, ha a hiva­talok nem tartják a lépést, ha az ügyfelet még mindig kellemetlenke­dő személynek tekintik, és nemcsak az ötvenes évektől, hanem koráb­ban is voltak hanyag hivatalnokok. Sorra vettük a tényeket és kide­rült, sajnos, így igaz. A számítógép csak azt tudja, amit korábban bele­tápláltak, és - mert a telekkönyvben olyan a rend, amilyen - az ekecsi és a lakszakállasi kataszterben is hiá­nyoznak telekkönyvi betétek. Föld­törvény kellett, hogy kiderüljön, nemcsak az ötvenes évektől, hanem már korábban, a nemesi világban is voltak hanyagul dolgozó hivatalno­kok. Vannak, akik nehezen összeku­porgatott pénzükön földet vásároltak az uraságtól, de a telekkönyvi betét­lapra nem vezették rá a vételt. Aki megőrizte az adásvételi szerződést, annak - a parcella száma alapján - a szövetkezet segíteni tud, viszont nyílt kérdés, mi lesz azzal, akiről ugyan tudják, hogy ő vagy őse „azt" a földet megvette és használta, de „az" a föld a telekkönyv szerint még mindig az uraság tulajdona. Még ennél is nagyobb probléma a geodéziai azonosítás. Mi sem ter­mészetesebb, hogy a földtulajdonos földje ügyében a mezőgazdasági szövetkezetben jelentkezik. Itt a számítógép közreműködésével megkapja a birtoklapot, de ezzel csak elkezdődött a tulajdonos kálvá­riája és a szövetkezet gondja. Az ekecsi-lakszakállasi kataszterben vagy nyolc földet használó jogi személy Jehet^ Az ügyet a geodé­ziai, azonosítás tenné egyértelművé, de nem teszi, mert az, aki most jelentkezik a birtoklappal, valamikor 1993-ban kapja meg az azonosítást, így utólagosan az is kiderülhet, hogy a földre kiírt vagyoni betét jogtalan, nem jár az illetőnek. Dúl a rokonok földháborúja Sajnos, az egymással földháborút folytató rokonok is bonyolítják a helyzetet. Ahelyett, hogy az örökö­sök összefognának és belátnák, mindegyiküket egyaránt megilleti az ősök hagyatéka, egymást igyekez­nek kitúrni a jussból. Négyen-nyol­can külön intézik a földügyet, abban a reményben, hogy a másik megfe­ledkezik, és így nekik nagyobb terü­let marad. így amikor a mezőgazda­sági szövetkezetben már azt hiszik, hogy a tulajdonjogot és a jogosult személyek kilétét is tisztázták, je­lentkezik egy eddig eltitkolt örökös, és a korábbi munka semmissé válik. Kár, mert Ekecsen valóban a tu­lajdonosok érdekében intézik a dol­gokat. Például mindenre előkészített nyomtatványokat adnak az érdekel­tek kezébe, amit csak ki kell tölte­niük. Nyomtatványt készítettek a ha­szonbért kérők, a jogosult szemé­lyek, legutóbb pedig az olyan esetek számára is, ha a családon belül csak egy örökösre írták a földet, de a föld jelenlegi névleges tulajdonosán kí­vül a föld vagy az egyéb vagyon jogára a rokonságon belül több jogo­sult személy is van. Az egyéb vagyon, élő és holt leltár felelős előadója Szabó Katalin. - Szövetkezetünk négy volt efsz­ből alakult, és szerencsénkre mind a négy helyen a munkakörüket nagy felelősséggel ellátó üzemgazdászok voltak. így az egyéb vagyonúk által jogosult személyek 90 százaléka esetében pontos feljegyzéseink van­nak az átvett dolgokról. Az élő és holt leltár összértékének megállapítására a januári kor­mányrendeletet veszik alapul, azt, amit sok mezőgazdasági szövetke­zetben még mindig eltitkolnak az érdekeltek előtt. Ha az átvett dolgok­ról nincs tételes kimutatás, akkor hektárnormatívát (26 800 koronát) számítanak fel. Ugyanezt teszik azokkal a konfiskálási végzésekkel, amelyek tételesen nem részletezik az élő és holt leltárt. Esetenként problémát okoz, hogy az átvett föld egy részét bérelték, és a bérlő, illet­.ve örököse e terület után is jogosult személy szeretne lenni. A folytatásra is gondolnak Ha valamennyi mezőgazdasági szövetkezetben annyit tennének NEM VOLT ELÉG ÖNNEK EGY VAGYONJEGYKÖNYV? Többet szeretett volna? Azt, sajnos, nem lehet. VAN AZONBAN VALAMI MÁS! A lehetőséget AZ ELSŐ SZLOVÁK BEFEKTETÉSI kínálja Önnek R.T, További részvények társtulajdonosává válhat. Előnyösen felvásárolja őket az Ön számára a mi pénz- (nem vagyonjegy-) ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPUNK, mely azoknak az embereknek a pénzeszközeit egyesíti, akik távlatokban gondolkodnak. Ön is közéjük akar tartozni? A kitöltött szelvényt küldje el címünkre: Ennek az alapnak az össznyeresége 1991-ben volt K >t PRVÁ SLOVENSKÁ INVESTIČNÁ a. s. oddelenie VIF Miletičova 1, 821 08 Bratislava tel.: 07/632 06, 635 29 fax: 07/610 16 Bankszámla: Investičná banka Bratislava .10022-8103-952 Mám záujem stať sa majiteľom podielov Všeobecného Investičného fondu Meno: Priezvisko: PSČ: . . us I ÚP-558/1 a tulajdonosok érdekében mint Eke­csen, az április 28-i határidő keve­sebb haragot szülne. A transzformá­ció során, a jogosult személyek köz­gyűlésén ugyanis visszaüthet a most félvállról vett tulajdonosok haragja. Végh István elnök a tulaj­donjog tiszteletben tartása mellett erre is gondol. - Szeretnénk, ha minél több jogo­sult személyünk lenne, akik a jelen­legi szövetkezet jogutódjának, illetve jogutódjainak a tagjaivá válnának. Az érdekeltek részéről adott a szán­dék. Felmérésünk szerint a szövet­kezet tagjainak 80-90 Százaléka to­vábbra is szövetkezetben szeretne dolgozni, a jogosult személyeknek pedig 70-80 százaléka bízná földjét és vagyoni betétjét jogutódunkra. Sajnos vannak, akiknek nem tudunk segíteni. Nem azért, mert nem aka­runk, hanem azért, mert mi nem vállalhatjuk át azt, amit a telek­könyvnek, a geodéziának és a köz­jegyzőségnek kellene megtennie, így csak annyit tehetünk és taná­csolhatunk, hogy aki úgy feltételezi, nálunk jogosult személy, jöjjön el a nyomtatványért és adja be. Mi csak ügyintézők vagyunk, dönteni a transzformációs bizottság fog, és addig a jogosult személy még be­szerezhet valamilyen bizonyítékot. Még így is fennáll a veszély, hogy a jogosult személyek harmada kima­rad az osztozkodásból. Ha a segítőkész Ekecsen a tulaj­donosok harmada, akkor ott, ahol az egykor vagyonuktól megfosztott tu­lajdonosoknak nemcsak a hivatalok lassúságával, hanem a mezőgazda­sági szövetkezet vezetőinek ellen­séges álláspontjával is meg kell küz­deniük, vajon mekkora hányada ma­rad ki a vagyonnevesítésből? EGRI FERENC KITUNÓ VOLT A HANGULAT Pénteken este kikötött Pozsony­ban a Družba hajó, s ezzel véget ért a Slobodný piatok című hetilap szer­vezte, A Duna összeköt elnevezésű, kétnapos rendezvény, melyen im­már hagyományosan szlovákiai poli­tikusok és újságírók vettek részt. A résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy a hangulat kitűnő volt. Főleg azért, mert kötetlenül elbeszélget­hettek az ellentábor képviselőivel. Vidám, baráti eszmecserét folytattak például a kereszténydemokraták a Szlovák Nemzeti Párt képviselői­vel, a szociáldemokraták a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel és a DBP képviselői a Csehszlovák Egyetértési Mozga­lom tagjaival. Mindannyian sikeres­nek tartották a bécsi sajtótájékozta­tót is. A hajóűtnak humanitárius célja is volt. Ugyanis elárvereztek egy fest­ményt, és a 45 ezer koronát, ame­lyet a vevő fizetett érte, az elhagyott gyermekek megsegítésére szánják. A Humanitárius Együttműködés Csehszlovákiai Tanácsa Szlovákiai kamarájának képviselője a kép átvé­telekor elmondta: az alkotást a vá­lasztásokból győztesen kikerülő po­litikai pártnak ajándékozzák oda, hogy emlékeztessék vezetőit a 63 , szlovákiai humanitárius és karitatív szervezetre, amely több százezer egészségkárosodott és rossz szo­ciális helyzetben lévő polgár érde­keit védi. LEGYEN, NE LEGYEN FELVÉTELI VIZSGA? A cseh és szlovákiai felsőoktatási intézmények rektorai átmeneti intéz­kedésnek tartják a felvételi vizsgát, melyet főleg az iskolák befogadóké­pessége, az érettségizettek közti fel­készültségbeli különbség és a diá­kok érdeklődése kényszerít ki - áll abban a nyilatkozatban, melyet két­napos olmützi konferenciájuk után 42 rektor közül 40 írt alá. Álláspont­juk szerint bizonyos szakokon, így például a művészeti főiskolákon a jövőben is szükség lesz a felvételi­re. Az egyéb felsőoktatási intézmé­nyeknek azt ajánlják túljelentkezés esetére, hogy az első évfolyamban végezzék el a diákok kiválasztását.

Next

/
Thumbnails
Contents