Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-13 / 88. szám, hétfő
1992. ÁPRILIS 13. fÚJSZÓä MOZAIK FÁJ A MAGÁNY Törékeny öregasszony dolgozik a ház előtti kertben. Az arra járók tisztelettel köszöntik, váltanak vele néhány szót. A 80 éves Jolánka néni ilyenkor megpi' hen, érdeklődik, hogy van az unoka, hogy szolgál az egészség. Ő maga már gyakran betegeskedik, az unokák pedig meszsze vannak, évente egyszer, ha látja őket. A gyerekek ebben az isten háta mögötti gömöri faluban nem találtak munkát. Lánya Csehországba ment férjhez, az idősebb fia a Vág Menti Gépgyárban dolgozik mérnökként, a legkisebb pedig Németországban él. Amióta a férje meghalt, egyedül Tnaradt a tágas házban. A.kertben, amíg bírja erővel, megtermeli a legfontosabbakat, a zöldséget, a krumplit, a babot, mert az özvegységi nyugdíját igencsak szűkmarkúan állapították meg. - Egész életemben dolgoztam látástól vakulásig, de amikor elértem a nyugdíjkorhatárt, nem tudtam összeszedni 25 ledolgozott évet. A háború előtt férjemmel részes aratók voltunk, más földjét kapáltuk résziben, hogy legyen egy kis kukorica, krumpli a jószágnak és magunknak is. Amikor a szövetkezet megalakult, nyárona kertészetben, a dohányban dolgoztam. S lám, mégsem lett meg a 25 év. Néha úgy érzem, mintha kisemmiztek volna. Minden megdrágult, a havi járadékból pedig épp hogy csak kijövök. Jolánka néni Istent félő ember volt, ma is az. Sohasem nyúlt a máséhoz, inkább ő adott annak, aki rászorult. A köténye alatt vitte el hozzá, vagy megvárta a kapuban. Ezért köztiszteletnek örvendett és örvend ma is a faluban. Szegénységben nőtt fel, élte le fiatalságát. A mainál sokkal rosszabb helyzetet is megélt már. Hogy néha mégis panaszkodik? Aki ismeri őt, az tudja ennek az okát: a gyerekek miatt. Ha itt volnának, gyakrabban látná őket, könnyebben viselné a sorsát, az öregséget. S ha még az unokák is nála tölthetnék a szünidőt! Az is bántja, hogy nem tud velük beszélni: Ő éppen csak töri a szlovák nyelvet, azok pedig nem tudnak magyarul. Ha nála töltötték volna a nyarat, másképpen alakulhatott volna. Persze így is szereti őket. Kevéske nyugdíjából minden hónapban félretesz néhány koronát az unokáknak. A múlt évben nem jöttek el hozzá, így karácsony előtt piostára adta a megtakarított néhány száz koronát. - Amíg az egészségem engedte, meglátogattam őket, de az igazat megvallva, néhány napnál tovább sohasem maradtam. Én csak itthon érzem jól magam, ezen a dombos vidéken. Néha, öregaszszonyok összejövünk, felelevenítjük az emlékeket, sorba vesszük bajainkat. Régen a fonóba jártunk esténként, ünnepnap pedig kiültünk a ház előtti kis padra. Ma valahogy mindenki magába fordul, csak a saját gondja-baja érdekli, mással nem törődik. Nincs ez így rendjén... Haragosan beleszúrja az ásót a földbe, mintha így akarna bosszút állni az őt ért sérelmekért. Pedig éppen arról nem beszélt, ami ott belül a legjobban marcangolja: a magányról. Néhanap, amikor igen elkeseredik, mondja is a szomszédoknak: „Eladom a házat, aztán megyek a nyugdíjasotthonba". Ő maga sem hiszi, csak úgy kiszalad a száján. Hogyan is adná el a házat, amelyet olyan keservesen építettek fel? Ha hazajönne valamelyik gyerek, hol lakna, ha nem őnála? Amikor erre gondol, ráncos arcán mosoly jelenik meg. Homlokára húzza kendőjét, kérges kezével megigazítja őszbe csavarodott haját. A postás érkezik, hozza a nyugdíjat. Jolánka néni beszalad a házba a szemüvegért. Szálkás betűkkel írja alá az utalványt. Miután kezéhez kapta a pénzt, megszámolja, s újjával leválaszt néhány százast. - Ősszel kívülről rendbe tetetem a házat, arra gyűjtöm a pénzt. -Azt beszélik, hogy el tetszik adni - mondja a postás. - El a... - mond egy cifrát. - A szomszédék fia is hazajött tavaly, annyi év • után. Dehogy adom el fiam, a világ minden kincséért sem! Több szó erről nem esik. A postás elmenőben még megkérdezi, hogy szolgál az egészsége. -Öreg vagyok már, fiam, de nem panaszkodom. Ami fáj, az a magány. De egy fiatal hogyan is érthetné meg ezt. Szorgalmasan dolgozik tovább, mint egykor, napszámos korában. Gyakran mogorva, mert egy asszonynak, egy édesanyának, aki három gyereket nevelt fel, bizony rosszul esik, ha magára hagyják. A magány jobban tud fájni, mint bármilyen betegség. NÉMETH JÁNOS TRANSZFORMÁCIÓ - EKECSI MÓDRA (Folytatás az 1. oldalról) esi és a lakszakállasi kataszter telekkönyvi betéteinek kivonatát, és az egészet betáplálták a számítógépbe. Mindezt a lehetőséggel élve tették, és azért, mert Ekecsen a tulajdonost és a tulajdont is tiszteletben tartják. Lusta hivatalok, hanyag hivatalnokok - Ebben a szövetkezetben én is lennék földügyekkel megbízott előadó - mondta m tapasztalataim alapján Lakatos Vincének, de az ideális helyzetről alkotott elképzelésemet ugyancsak megváltoztatta. - Hiába igyekszünk mi, ha a hivatalok nem tartják a lépést, ha az ügyfelet még mindig kellemetlenkedő személynek tekintik, és nemcsak az ötvenes évektől, hanem korábban is voltak hanyag hivatalnokok. Sorra vettük a tényeket és kiderült, sajnos, így igaz. A számítógép csak azt tudja, amit korábban beletápláltak, és - mert a telekkönyvben olyan a rend, amilyen - az ekecsi és a lakszakállasi kataszterben is hiányoznak telekkönyvi betétek. Földtörvény kellett, hogy kiderüljön, nemcsak az ötvenes évektől, hanem már korábban, a nemesi világban is voltak hanyagul dolgozó hivatalnokok. Vannak, akik nehezen összekuporgatott pénzükön földet vásároltak az uraságtól, de a telekkönyvi betétlapra nem vezették rá a vételt. Aki megőrizte az adásvételi szerződést, annak - a parcella száma alapján - a szövetkezet segíteni tud, viszont nyílt kérdés, mi lesz azzal, akiről ugyan tudják, hogy ő vagy őse „azt" a földet megvette és használta, de „az" a föld a telekkönyv szerint még mindig az uraság tulajdona. Még ennél is nagyobb probléma a geodéziai azonosítás. Mi sem természetesebb, hogy a földtulajdonos földje ügyében a mezőgazdasági szövetkezetben jelentkezik. Itt a számítógép közreműködésével megkapja a birtoklapot, de ezzel csak elkezdődött a tulajdonos kálváriája és a szövetkezet gondja. Az ekecsi-lakszakállasi kataszterben vagy nyolc földet használó jogi személy Jehet^ Az ügyet a geodéziai, azonosítás tenné egyértelművé, de nem teszi, mert az, aki most jelentkezik a birtoklappal, valamikor 1993-ban kapja meg az azonosítást, így utólagosan az is kiderülhet, hogy a földre kiírt vagyoni betét jogtalan, nem jár az illetőnek. Dúl a rokonok földháborúja Sajnos, az egymással földháborút folytató rokonok is bonyolítják a helyzetet. Ahelyett, hogy az örökösök összefognának és belátnák, mindegyiküket egyaránt megilleti az ősök hagyatéka, egymást igyekeznek kitúrni a jussból. Négyen-nyolcan külön intézik a földügyet, abban a reményben, hogy a másik megfeledkezik, és így nekik nagyobb terület marad. így amikor a mezőgazdasági szövetkezetben már azt hiszik, hogy a tulajdonjogot és a jogosult személyek kilétét is tisztázták, jelentkezik egy eddig eltitkolt örökös, és a korábbi munka semmissé válik. Kár, mert Ekecsen valóban a tulajdonosok érdekében intézik a dolgokat. Például mindenre előkészített nyomtatványokat adnak az érdekeltek kezébe, amit csak ki kell tölteniük. Nyomtatványt készítettek a haszonbért kérők, a jogosult személyek, legutóbb pedig az olyan esetek számára is, ha a családon belül csak egy örökösre írták a földet, de a föld jelenlegi névleges tulajdonosán kívül a föld vagy az egyéb vagyon jogára a rokonságon belül több jogosult személy is van. Az egyéb vagyon, élő és holt leltár felelős előadója Szabó Katalin. - Szövetkezetünk négy volt efszből alakult, és szerencsénkre mind a négy helyen a munkakörüket nagy felelősséggel ellátó üzemgazdászok voltak. így az egyéb vagyonúk által jogosult személyek 90 százaléka esetében pontos feljegyzéseink vannak az átvett dolgokról. Az élő és holt leltár összértékének megállapítására a januári kormányrendeletet veszik alapul, azt, amit sok mezőgazdasági szövetkezetben még mindig eltitkolnak az érdekeltek előtt. Ha az átvett dolgokról nincs tételes kimutatás, akkor hektárnormatívát (26 800 koronát) számítanak fel. Ugyanezt teszik azokkal a konfiskálási végzésekkel, amelyek tételesen nem részletezik az élő és holt leltárt. Esetenként problémát okoz, hogy az átvett föld egy részét bérelték, és a bérlő, illet.ve örököse e terület után is jogosult személy szeretne lenni. A folytatásra is gondolnak Ha valamennyi mezőgazdasági szövetkezetben annyit tennének NEM VOLT ELÉG ÖNNEK EGY VAGYONJEGYKÖNYV? Többet szeretett volna? Azt, sajnos, nem lehet. VAN AZONBAN VALAMI MÁS! A lehetőséget AZ ELSŐ SZLOVÁK BEFEKTETÉSI kínálja Önnek R.T, További részvények társtulajdonosává válhat. Előnyösen felvásárolja őket az Ön számára a mi pénz- (nem vagyonjegy-) ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPUNK, mely azoknak az embereknek a pénzeszközeit egyesíti, akik távlatokban gondolkodnak. Ön is közéjük akar tartozni? A kitöltött szelvényt küldje el címünkre: Ennek az alapnak az össznyeresége 1991-ben volt K >t PRVÁ SLOVENSKÁ INVESTIČNÁ a. s. oddelenie VIF Miletičova 1, 821 08 Bratislava tel.: 07/632 06, 635 29 fax: 07/610 16 Bankszámla: Investičná banka Bratislava .10022-8103-952 Mám záujem stať sa majiteľom podielov Všeobecného Investičného fondu Meno: Priezvisko: PSČ: . . us I ÚP-558/1 a tulajdonosok érdekében mint Ekecsen, az április 28-i határidő kevesebb haragot szülne. A transzformáció során, a jogosult személyek közgyűlésén ugyanis visszaüthet a most félvállról vett tulajdonosok haragja. Végh István elnök a tulajdonjog tiszteletben tartása mellett erre is gondol. - Szeretnénk, ha minél több jogosult személyünk lenne, akik a jelenlegi szövetkezet jogutódjának, illetve jogutódjainak a tagjaivá válnának. Az érdekeltek részéről adott a szándék. Felmérésünk szerint a szövetkezet tagjainak 80-90 Százaléka továbbra is szövetkezetben szeretne dolgozni, a jogosult személyeknek pedig 70-80 százaléka bízná földjét és vagyoni betétjét jogutódunkra. Sajnos vannak, akiknek nem tudunk segíteni. Nem azért, mert nem akarunk, hanem azért, mert mi nem vállalhatjuk át azt, amit a telekkönyvnek, a geodéziának és a közjegyzőségnek kellene megtennie, így csak annyit tehetünk és tanácsolhatunk, hogy aki úgy feltételezi, nálunk jogosult személy, jöjjön el a nyomtatványért és adja be. Mi csak ügyintézők vagyunk, dönteni a transzformációs bizottság fog, és addig a jogosult személy még beszerezhet valamilyen bizonyítékot. Még így is fennáll a veszély, hogy a jogosult személyek harmada kimarad az osztozkodásból. Ha a segítőkész Ekecsen a tulajdonosok harmada, akkor ott, ahol az egykor vagyonuktól megfosztott tulajdonosoknak nemcsak a hivatalok lassúságával, hanem a mezőgazdasági szövetkezet vezetőinek ellenséges álláspontjával is meg kell küzdeniük, vajon mekkora hányada marad ki a vagyonnevesítésből? EGRI FERENC KITUNÓ VOLT A HANGULAT Pénteken este kikötött Pozsonyban a Družba hajó, s ezzel véget ért a Slobodný piatok című hetilap szervezte, A Duna összeköt elnevezésű, kétnapos rendezvény, melyen immár hagyományosan szlovákiai politikusok és újságírók vettek részt. A résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy a hangulat kitűnő volt. Főleg azért, mert kötetlenül elbeszélgethettek az ellentábor képviselőivel. Vidám, baráti eszmecserét folytattak például a kereszténydemokraták a Szlovák Nemzeti Párt képviselőivel, a szociáldemokraták a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel és a DBP képviselői a Csehszlovák Egyetértési Mozgalom tagjaival. Mindannyian sikeresnek tartották a bécsi sajtótájékoztatót is. A hajóűtnak humanitárius célja is volt. Ugyanis elárvereztek egy festményt, és a 45 ezer koronát, amelyet a vevő fizetett érte, az elhagyott gyermekek megsegítésére szánják. A Humanitárius Együttműködés Csehszlovákiai Tanácsa Szlovákiai kamarájának képviselője a kép átvételekor elmondta: az alkotást a választásokból győztesen kikerülő politikai pártnak ajándékozzák oda, hogy emlékeztessék vezetőit a 63 , szlovákiai humanitárius és karitatív szervezetre, amely több százezer egészségkárosodott és rossz szociális helyzetben lévő polgár érdekeit védi. LEGYEN, NE LEGYEN FELVÉTELI VIZSGA? A cseh és szlovákiai felsőoktatási intézmények rektorai átmeneti intézkedésnek tartják a felvételi vizsgát, melyet főleg az iskolák befogadóképessége, az érettségizettek közti felkészültségbeli különbség és a diákok érdeklődése kényszerít ki - áll abban a nyilatkozatban, melyet kétnapos olmützi konferenciájuk után 42 rektor közül 40 írt alá. Álláspontjuk szerint bizonyos szakokon, így például a művészeti főiskolákon a jövőben is szükség lesz a felvételire. Az egyéb felsőoktatási intézményeknek azt ajánlják túljelentkezés esetére, hogy az első évfolyamban végezzék el a diákok kiválasztását.