Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám, szombat

1992. ÁPRILIS 11. ÚJ szói HAZAI KÖRKÉP 4 ELŐBB-UTÓBB RÁFIZETNEK... Ml LESZ A BIĽAK-VILLA SORSA? A FŐIDEOLÓGUS PANELHÁZBA KÖLTÖZIK? A fogyasztók megkárosításá­nak számtalan formáját alkalmaz­zák, az ügyes kereskedők. Hogy előbb-utóbb ráfizetnek, azt a Szlovákiai Kereskedelmi Fel­ügyelőség munkatársai által az elmúlt héten kirótt büntetések is bizonyítják. Liptószentmiklóson a Fenik­Elektronic 1 -es számú boltjában a magánkereskedő nem örült az ellenőrök látogatásának. Ök ugyanis alaposan szemügyre vették a kíná­latot, és utána tizenhat, egyenként 2900 koronába kerülő számítógépes játék forgalmazását tiltották meg, mert csatlakozójuk nem felel meg a csehszlovák szabványnak. Az alkohol eladása, úgy látszik, továbbra is jól jövedelmez. Hát még akkor, ha az adó fizetéséről is meg­feledkeznek a kocsmáros urak! A közép-szlovákiai kereskedelmi egységekben az ellenörök 1177 liter - összesen 88 282 korona értékű - eladott italról derítették ki, hogy nem fizették ki utána a forgalmi adót. Az illetékes adóhivatalokkal együtt­működve ezentúl még nagyobb gon­dot fordítanak arra, hogy az állam­kassza ilyen megrövidítése egyre kevesebbszer történhessen meg. A szklabonyai vendéglőben több fogyatékosságra mutattak rá: azon­kívül, hogy a számlázáskor becsap­ták őket, ötféle olyan árut találtak, amelynek lejárt a fogyaszthatósági ideje, a mérlegek nem voltak az előírásoknak megfelelően hitelesít­ve, és az üzemeltetők azt sem tar­tották fontosnak, hogy a nyitvatartási időt feltüntessék. Szereden a kertészeti szakbolt­ban olyan fonákságokat állapítottak meg, amelyekre a vásárlóknak külö­nösen figyelniük kellene: több mint százezer korona értékű, 29 fajta ve­tőmagot kínáltak, de ezekről nem lehetett megállapítani mennyi ideig őrzik meg a minőségüket. A pozsonyi Duna utcai borozóban az ellenőrök számláját a 219,80 ko­ronás fogyasztás után 27,70 koro­nával „toldották meg", a vásárcsar­nokban pedig az egyik magánhen­tesnél 47,65 koronáért vásároltak, de amikor ellenőrizték a háromféle hús mennyiségét, rájöttek: az eladó 3,75 koronával többet kért. Egyre több a kifogásolható minő­ségű áru a boltokban; nem csoda, hogy közel félmillió korona értékű cikk további forgalmazását tiltották meg. A felügyelőség munkatársai 367 kereskedelmi egységben jártak, és 165-ben fedeztek fel nem meg­felelő termékeket. A pult alól ugyan már előkerült az összes áru, de egyre több az olyan cikk, amelyet nem egyenes úton szereztek be. Ezekre, valamint a kereskedelem és a vendéglátóipar egyéb hiányossá­gaira továbbra is tüzetesen odafi­gyelnek az ellenőrző szervek. Mind­annyiunk érdekében teszik ezt. D. T. AKINEK VAGYONJEGYKÁRTYÁJA VAN... A vagyonjegyes privatizáció köz­pontja kéri mindazokat, akik még ideiglenes vagyonjegykártyával ren­delkeznek, hogy a lehető legrövi­debb időn belül keressék fel a re­gisztrációs helyeket és kérjenek standard vagyonjegykönyvet. A regisztrációs központok napon­ta 10 órától 17 óráig tartanak nyitva. A Magyar Polgári Párt értesít minden érdeklődőt, hogy 1992. április 13-án, hétfőn, Világi Osz­kár, a Magyar Polgári Párt és a Szövetségi Gyűlés Népek Ka­marájának alelnöke és Végh Zsuzsanna mérnök, a Nagyme­gyeri Közgazdasági Középiskola igazgatója NAGYMEGYEREN a kultúrházban 18.30 órakor tart előadást a transzformációs tör­vényről és aktuális belpolitikai kérdésekről. Mint arról már csütörtöki szá­munkban hírt adtunk, a Pozsonyi Városi Bíróság a fellebbezési eljá­rásban hozott határozatával érvény­telenné nyilvánította azt az adásvé­teli szerződést, amellyel Vasiľ Bilak, illetve veje Jozef Sevc 1974-ben 336 011 koronáért megvásárolták a Timravina utcai villát, melynek va­lódi értéke 1 255 252 korona (Bil ak 250 266 koronát, a veje pedig 80 745 koronát fizetett vételárként). A tegnapi Lidové noviny az esetet tömör tárgyilagossággal foglalja össze, míg a Pravda egyértelmű pártállami nosztalgiával foglalkozik a perrel, megszólaltatva ezzel kap­csolatban dr. Ján Benőurát, Bilak ügyvédjét (vajon köze van-e a párt­állami szlovák legfelsőbb bíróság el­nökéhez, dr. Ján Benčurához?), il­letve Vasiľ Biľakot is. Mindkét írásból kiderül, hogy az adásvételi szerződés érvénytelen­ségének megállapítására irányuló eljárás a pozsonyi városi ügyész indítványára kezdődött, és első fo­kon a keresetet Bil'akék javára eluta­sították. A fellebbezési eljárásban hozott ítélet azonban megállapítja, hogy Bil'akék a pótlakás kiutalásától számított 30 napon belül kötelesek a villából kiköltözködni. A bíróság ítélete szerint a lakásgazdálkodási vállalat a lakás kiürítése után három napon belül köteles visszafizetni a Bil'akék által kifizetett vételárat. Ami a megfelelő pótlakás kérdését illeti, az - az illetékes hivatal nyilat­kozata szerint - lakótelepi lakás is lehet. A Pravda szerkesztője az ügy jogi vonatkozásait boncolgatja, arra tö­rekedve, hogy bebizonyítsa: jogilag megalapozatlan ítélet született a pártállam egykori főideológusával szemben. A cikkíró a villa értéke és a kifizetett vételár közötti arányta­lanságokat ezzel kapcsolatban telje­sen figyelmen kívül hagyja, illetve nem is említi. A megszólaltatott ügy­véd is inkább csak azt hangsúlyoz­za: Bilak nem erőszakolta, hogy a felújított lakást (villát) kiutalják neki (Vasil Bilak névvel ugyan kellett-e valamit is erőszakolni?!). Hivatkozik továbbá egyes iratok és határozatok hiányára is, ami viszont inkább csak azt bizonyítja, hogy Biľakot a pártál­lami bürokratikus előírásokat félreté­ve juttatták olcsó áron a több mint egymillió koronát érő villához. Biľak a Pravdában arra panasz­kodik, hogy jogrenddel álcázott ül­dözés folyik ellene... Elismeri, hogy az akkori jogszabályok szerint sor­Méry Gábor felvétele renden kívül csak a jogszabályban felsorolt állami hivatalnokoknak le­hetett lakást kiutalni, ugyanakkor az­zal védekezik, hogy ő a CSKP föide­ológusaként és pártfunkcionáriusa­ként az állami tisztségviselőkkel egyenrangú volt. Ez viszont már csak azért sem igaz, mert jócskán fölöttük állt! Ráadásul itt nemcsak lakáskiutalásról volt szó, hanem az állami vagyon elherdálásáról, mond­vacsinált „vásárlásról". Nyilatkoza­tában Biľak fenyegetödzik: „Kihasz­nálom azokat a nemzetközi szerve­zeteket is, amelyek léteznek és cél­juk az állampolgár jogainak vé­delme." Valóban, csak arról lehet szó, hogy „kihasználja" ezeket a szerve­zeteket - hiszen eddig nem ismerte el őket. (fekete) HA EZER KOMMUNISTA MEGESKÜDNE... (Munkatársunktól) - Mivel Csehországban három nap alatt sikerült több mint 13 ezer aláírást szereznünk, mind a Szövetségi Gyűlésbe, mind pedig a Cseh Nemzeti Tanácsba jelöltethettük a képviselőinket - jelentette be Prágában a '92-es Demokraták a Közös Államért mozgalom sajtótájékoztatóján Rudolf Batték, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának elnöke. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy Szlovákiában hány aláírást sikerült szerezniük, Rudolf Batték azt válaszolta: alig valamivel több mint 3000-et (hogy szerinte miért csak ennyit, és hogy Szlo­vákiában hol gyűjtötték az aláírásokat, arra nem tudott válaszolni); így a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokon csupán a Szlovákiai Zöldek Pártja jelölő­listáján indulhatnak a képviselőjelöltjeik. A sajtótájékoztató során (talán azt bi­zonyítandó, hogy néhány hazai politiku­sunkból még nem veszett ki a humorér­zék) lejátszódott egy-két Hacsek és Sajó­szerü jelenet, amikor is a Népi Kamara elnöke vette át a kérdező szerepét. Az egyik jelenetet az alábbiakban szó szerint közreadjuk: Rudolf Batték: „Jut eszembe: a Szlo­vák szociáldemokraták koalíciós partner nélkül indulnak a választásokon. Sikerült megszerezniük a 10 000 aláírást?" Bohumil Ventura, a '92-es Demokra­ták elnökségének tagja: „Sikerült." R. B.: „De ha jól tudom, Dubček nem ment ki az utcára, hogy aláírásokat gyűjt­sön..." (A Népi Kamara elnöke pénteken egy prágai áruház előtt megtette ugyan­ezt - a szerk.) B. V.: „Valóban nem. A kommunista párt ifjú tagjai azonban megtették helyet­te. Körbefutották akiérdemesült párttago­kat, és megszerezték az aláírásokat. Le­ellenőriztem, így történt a dolog." R. B.: „Figyeljen ide. Biztos, hogy ez nem csak rágalom? B. V.: „Nem. Mondom: leellenőriztem, igy történt." Egy újságírónő: „És önök ezt kóser­nek tartják?" B. V.: „Hát... ez az egész ugyan nem lépi túl a törvény adta kereteket, mi azon­ban semmiképpen sem élnénk egy ha­sonló ajánlattal." R. B. (töprengést mímelve, ironiku­san): „Ebben nem is vagyok olyan biztos. Ha mondjuk ezer kommunista megesküd­ne, hogy támogat minket.. (kluka) REFLEX NÉHÁNY JÓ SZÓ-RÓLUNK IS A szlovák zsidók tragédiája címmel hiteles írást olvastam a Slo­venský denník (a Čarnogurský-féle Kereszténydemokrata Mozgalom lapja) most megjelent hétvégi mellékletében. A szerző - Vladimír Balko - a szlovákiai zsidóüldözésrőí szervezett besztercebányai szemináriumon elhangzott megállapításokat ismerve mélyre ásva vizsgálja minden idők legnagyobb államilag szervezett bűntényének gyökereit és összefüggéseit. Bevallom, önzőnek is minősíthető moti­vációtól vezérelve tekintem hitelesnek az írást; a kollektív felelősség­revonás kárvallottairól írva bennünket, szlovákiai magyarokat is együttérzéssel említ. A szlovák nemzet Holocaust-utáni lelkiállapotát jellemezve ezt idézi a Bibliából: „Az atyák savanyú almába haraptak, és gyermekeik foga még mindig ettől csikorog". Újszerűen közelíti meg az zsidóüldözés szervezési szempontból való végrehajthatóságának kérdését, nyilván figyelembe véve, hogy volt Nyugat-Európában néhány, a nácik által szintén bekebelezett ország, ahol a lakosság együttműködési készségének hiánya miatt a németek nem tudták végrehajtani a „zsidókérdés végső megoldá­sát". E megközelítés lényege az, hogy rámutat: a németek nem eleve azzal kezdték a zsidók megsemmisítő táborokba szállításának szer­vezését, hogy ennek szükségességéről előbb meggyőzték a leg­felsőbb vezetést egy-egy megszállt vagy vazallus országban. „A népszerűtlen intézkedéseket mindig az adminisztratív apparátus második vagy harmadik fokozatán kezdték megvalósítani. Ezután megfelelő pillanatban a legfelsőbb vezetést kész tények elé állították. Ilyen helyzetekben a vezető politikusok mindig az idö vagy a helyzet nyomása alatt álltak, és... kompromisszumot kötöttek." Hacsak szlovákiai jelenségnek minősítené a szerző ezt a taktikát, fölöttébb óvatosan olvasnám eszmefuttatását, és nem minden alap nélkül gondolhatnám: Ez is egy védőbeszéd a sok közül a Tiso-féle Szlovák Állam vezetőinek mentegetésére. Mert tény, hogy Szlovákiá­ban a gárdisták, Magyarországon a nyilasok a söpredék mozgósítá­sával készítették elö a talajt a zsidóüldözés számára, mindazonáltal a legfelsőbb állami vezetők azért még felelősek mindenért, ami kormányzásuk alatt az országban történt. Vladimír Balko azonban írásával bebizonyítja, hogy tárgyilagosan szemléli a történteket, és nem az egykori legfelsőbb vezetők mentegetése a célja. Általánosítva tárgyalja a kollektív bűnösség kérdését, és szélesebb összefüggé­sekbe helyezi a jelenséget. Felteszi a kérdést, amely már nem az „adminisztratív apparátus második vagy harmadik fokozatára" vonatkozik, hanem a legfelsőbb vezetés felelősségének vizsgálatára irányul: „Milyen jogszabályok (polgárjogiak Vagy nemzetközi jogiak) szerint engedhető meg, hogy az állam polgárainak egy bizonyos csoportját bírósági eljárás nélkül megfosszanak jogaitól?" A szerző a zsidóüldözést precedensként értelmezi, amely a háború után láncreakciót váltott ki. Ritka jelenség a szlovák publicisztikában, amikor egy tollforgató az ilyen, még mindig általános megállapítás után nem hagyja abba, nem fejezi be dolgozatát. Vladimír Balko nem fejezi be, nem sumákol, hanem folytatja: „Végre talán már eljött az idő, hogy a nemzetek közössége komolyan foglalkozzék a „kollektív bűnösség" kérdésé­vel. Olyan precedensről van szó, amelynek folytatása az lett, hogy szlovák állampolgárokat szállítottak ki oroszországi koncentrációs táborokba, és kitelepítették a csehszlovákiai németeket, illetve magyar nemzetiségű lakosságunk egy részét". Bátor hangvételű írás, számomra legalábbis üdítően hatott, hiszen abban az időszakban íródott, amikor aktuálpolitikai meggondolásoktól vezérelve - úgy tűnik, mái szinte kiveszett a publicistákból és a politikusokból a humanista merészség. És természetesen arra is gondoltam, hogy eközben a „második és harmadik garnitúrabeli adminisztratív apparátus", de néhol a magasabb szintű is már-már álcázatlanul tesz kirohanásokat ezúttal nem a zsidók ellen, hanem ellenünk. A szlovákiai magyarságnak a Vladimír Balkóhoz hasonló emberekkel, az ö felfogását osztó politikusokkal kell keresnie a szlo­vákok között a kapcsolatokat. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) A hajdani Szovjetunióba elhurcoltak névsorának végéhez értünk; a SANO időközben azonban további adatokhoz jutott. Ezért most az eleddig nem közölt személyek listájával visszatérünk az ábécé első betűjéhez, hogy az általunk közölt névjegyzék a lehető legteljesebb legyen. 328/91 Árvái Ferenc, 1907. 5. 11., meghalt, Borka (Szesztroj) 2428/91 Angyal József, 1926. 6. 29., Komárom (Kijev) 2433/91 Ádámka Imre, 1925. 5. 24., Perbete (Balaklava) 4466/91 Ádám Zoltán, 1926. 2. 22., Csoltó 4874/91 Albrecht Árpád, 1914. 3. 31., Lőcse (Dombasz) 3907/91 Antal Lajos, 1921. 11. 9., Nyírő (Jenakievo) 6565/91 Anda László, 1911. 5. 14., meghalt, Nyárad 6668/91 Angyal István, 1915. 3. 12., Alistál (Foksanyik) 6892/91 Andics Benedek, 1916. 11. 13., Balony (Szuhrun) 6911/91 Antal Terézia, 1926. 10. 15. meghalt, Alsómecenzéf (Jenakievo) 6912/91 Anda Antal, 1922. 7. 2., Nyárad (Záporozs) 6914/91 Ambrúts Lajos, 1910. 1. 23., meghalt, Pelsöc (Szegera) 6915/91 Andruško Karol, 1926. 6. 4., Szőgyén (Ogyessza) 7133/91 Antal Béla, 1920. 2. 4., Bodza (Buharajka) 7135/91 Anda József, 1905. 3. 7., meghalt, Galánta (Kujbisev) 7174/91 Ágoston Ján, 1922. 5. 8., Mikušovce (Mariapol) 7287/91 Andraško Vladimír, 1913. 10. 12., meghalt, Prakovce (Nuzal) 7430/91 Anti Leopold, 1902. 11. 12., Szovjetunió - meghalt 7431/91 Anti Lajos, 1927. 4. 24., Nagysalló (Krasznodar) 7433/91 Alabán József, 1914. 10. 31., Bulhary (Mikulajov) 7434/91 Andrusko István, 1924. 8. 4., Szőgyén (Karbinszk) 7435/91 Aradi Pavel, 1921. 5. 10., Nováky, (Záporozsie) 7436/91 Ára Béla, 1919. 9. 7., meghalt, Szőgyén (Kaukázus) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents