Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. ÁPRILIS 11. AFGANISZTAN MEGTÖRT A JEG Afganisztánban is megtört a jég, több hó.napon keresztül intenzív tár' gyalások folytak Benőn Sevan, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, a kabuli kormány, valamint a tucatnyi ellenzéki párt képviselői között. Butrosz Ghali, a világszervezet főtitkára tegnap Genfben bejelentette az eredményt: a felek megállapodtak abban, hogy azonnal létrehozzák a 15 tagú átmeneti tanácsot. Ghali szerint* ez az első lépés az össznemzeti megbékélés felé. Arra nem tért ki, hogy mikor mond le a hatalomról Nadzsibullah elnök, s arra sem, lesz-e valamilyen szerepe az átmeneti kormányban. A megállapodás értelmében néhány héten belül nemzetközi részvétellel békekonferenciát kellene kezdeni Afganisztánról. Ezen dolgoznák ki az átmeneti időszakra vonatkozó terveket, s egyeznének meg az ideiglenes kormány létrehozásában. A fórum pontos időpontját azonban nem határozták meg. FEGYVERRAKTÁRTŰZ ÖRMÉNYORSZÁGBAN TETTESEK NINCSENEK, CSAK VÁDASKODÁSOK Az Armenpress örmény sajtóiroda .„szándékos dezinformációnak" nevezte az ITAR-TASZSZ jelenté. sét, mely szerint ismeretlen fegyveresek okozták a csütörtöki tüzet a Jereván közelében lévő lőszerraktárban. Fjodor Reut vezérőrnagy, a FÁK Örményországban állomásozó 7. hadseregének parancsnoka pedig kijelentette, hogy beosztottjai közül senki sem küldte az idézett információt a közösségi fegyveres erők főparancsnokának. Kategorikusan visszautasította a spekulációkat, hogy szándékos gyújtogatás történt, mégpedig Alekszandr Ruckoj, orosz elnök azon rendelete alapján, mely szerint a Kaukázuson túli területeken állomásozó és a közelmúltban Oroszország irányítása alá vont közösségi egységeknek a kivonulása során meg kell semmisíteniük a szállításra nem alkalmas hadianyagokat. UKRAJNA-OROSZORSZAG KIS ENYHÜLÉS A FLOTTA-VITÁBAN Leonyid Kravcsuk ukrán elnök beje- rancsnoka szerdáig Borisz Kozsin ellenlentette, telefonbeszélgetést folytatott tengernagy volt. Őt az ukrán haditengeréorosz kollégájával, Borisz Jelcinnel. szet parancsnokává nevezték ki, s vele Megállapodtak abban, hogy államközi együtt az egész helyőrség Ukrajnának szinten létrehoznak egy békéltető bizott- esküdött hűséget. A FÁK haditengerészeságot, amelynek feladata a két ország tének parancsnoka, Vlagyimir Csernaközötti vitás kérdések megoldása lesz. vin tengernagy, aki Szevasztopolban két Elsősorban a Krím-félsziget és a fekete- napon keresztül ukrán parlamenti képvitengeri flotta hovatartozásáról van szó. selőkkel tárgyalt, ígéretet tett arra, hogy A bizottság természetesen áttekinti, mi- a blokádot feloldják. Igor Kaszatonov, ként teljesítik az érintettek a FÁK minszki a fekete-tengeri flotta parancsnoka teghatározatát a fegyveres erőkről. A két fél nap az orosz-ukrán tárgyalások végén felfüggesztette korábbi, a flottával kap- Szimferopolban azt mondta, hogy Szecsolatos elnöki rendeleteket, s egyetértet- vasztopolban minden rendkívüli intézketek abban, hogy a jövőben nem adnak ki dést feloldanak. Ezekre egyébként azért ilyeneket. Szorosan e témához tartozik az került sor, mert olyan hírek terjedtek el, a hír is, amely szerint Kozirev orosz hogy különleges rendeltetésű ukrán beikülügyminiszter javasolta ukrán partneré- ügyi alakulatok tartanak a kikötőváros nek, Anatolij Zlemkónak, hogy ma talál- felé. A hírek azonban nem bizonyultak kozzanak Moszkvában, s vitassák meg igaznak. a flotta jövőbeni hovatartozását. Ukrán .. , . . ..... . . , . , . , 1 . . . , ... . Fontos katonai temaju hír: az ukrán források szerint napirendre keru ne a ha- , _ , ........... 1 . .... " . .. , u, • _ i •• parlament csütörtökön este lovahagyta daszati atomfegyverek probemakore is. . , , ., •, M* K azt a kormánydöntést, amely szerint lealA Krím-félszigeten lévő Szevasztopol- lították az ukrán területen lévő nukleáris ban, ahol a fekete-tengeri flotta döntő fegyverek Oroszországba szállítását. Ez része állomásozik, az utóbbi napokban mindaddig érvényben lesz, amig nem megerősítették a katonai járőröket. A vá- szavatolják a megbízható nemzetközi rosba vezető utakat fegyveres katonák ellenőrzést. A NATO ugyancsak csütörtöőrzik. Szemtanúk szerint körülzárták kön aggodalmának adott hangot a kijevi a haditengerészeti bázist, amelynek pa- döntés miatt. Panama egykori erős embere, az ananászarcúnak nevezett Manuel Noriega mégsem úszta meg szárazon ügyködéseit. Hét hónapig tartó tárgyalássorozat után a miami bíróság esküdtszéke a tíz vádpontból nyolcban bűnösnek találta a tábornokot. Az esküdtek szerint akkor követte el a legsúlyosabb hibát, amikor a medellini kokainbáróknak szabad mozgásteret biztosított a közép-amerikai csatornaországban, s ezzel lényegében megnyitotta előttük az utat az Egyesült Államokba. Noriega tehát bűnös, hűvösre teszik. Hogy hány évre, az majd július 10én, a bírói bejelentés után derül ki, ám az exdiktátor aligha kerül ki élve a börtönből. Szabadulásában talán már csak a védelem képviselői bíznak, akik úgy vélik, hogy Noriega a nagypolitika áldozata. Frank Rubino, a sztárügyvéd fellebbezni fog a legfelsőbb bíróságon. Tegnap viszont nagy haragjában Washingtont ültette a vádlottak padjára, mondván: az Egyesült Államok kormánya magára vállalta a világ rendőrének a szerepét, megtámadott egy országot, elhurcolta, letartóztatta és elítélte magas rangú vezetőjét. Kíváncsi lenne, mi volna akkor, ha egy nap Panamában ítélnének el egy amerikai vezetőt a hazájában elkövetett bűntettekért. Ellentétben Noriegával és Rubinóval, a Bush-kormányzat nagy megkönynyebbüléssel fogadta a hírt az ítélethozatalról. Számára rendkívül kényes volt az ügy, hiszen rég nem titok, hogy a panamai hadsereg egykori főparancsnokát nemcsak Medellinhez fűzték szoros szálak, hanem Washingtonhoz, pontosabban az amerikai Szövetségi Hírszerző Irodához is. A CIA minden bizonnyal tudott a tábornok üzleteiről, de amíg a korrupt panamai hasznos információkkal szolgált a Castro-támogatta baloldali gerillákról, ügyködése nem zavarta Washingtont. Olyannyira nem, hogy 1983ban George Bush akkori alelnök is felkereste Noriegát. Ám amint a tábornok megpengette a nacionalista húrokat és keresztezni próbálta az amerikai csatornaérdekeket, sőt félreállította a panamai ellenzéki vezetőket, az USA szembefordult a diktátorrá lett egykori ügynökkel. A sokak által megkérdőjelezett 1989-es intervenció után pedig a kegyvesztett kegyencnek nem maradt más hátra, mint hogy megadja magát. A „kelepcéből", minden jel szerint, nincs kiút. URBÁN GABRIELLA ELVIS PRESLEY LEGYŐZTE SZTÁLINT, MAJOR PEDIG KINNOCKOT Senki sem hiszi, hogy az örökös rockkirály, Elvis Presley szelleme segítette John Majort a győzelemhez, bár a The Sun bulvárlap ezt fogja állítani. Történt ugyanis, hogy egy nappal a választások előtt a lap médiuma tizenhat történelmi személyiség szellemével lépett kapcsolatba és interjút készített velük. Például Mao Ce-tung, Marx, Sztálin és John Lennon a Munkáspártot támogatta, viszont Presley és Churchill a torykat. És most következhetnek a leg-ek. Lezárult a második világháború utáni időszak legnehezebb és legszorosabb kampánya. A konzervatívok és a labouristák szempontjából is most forgott a legtöbb a kockán. Kinnockéknak most volt a legnagyobb esélyük arra, hogy a több mint 12 éve kormányzó toryktól elragadják a hatalmat. Viszont a toryk, akik öt évre ismét bizalmat kaptak, rekordot döntenek azzal is, hogy a kétpárti váltógazdálkodáshoz szokott Britanniában egy párt sohasem volt egyhuzamban ilyen hoszszú ideig a kormányrúd mellett. A háború óta ez volt a 14. vokscsata s a toryk 8. győzelmüket aratták. Ebben a kampányban nemcsak a pártok és programjaik játszottak nagy szerepet, hiszen a hagyományos munkásérdekeket feladó Labour programja sok tekintetben már alig különbözik a konzervatívokétól, ha nem a személyiségek is. Márpedig a kopaszodó, (haját és múltját tekintve) vörös Kinnock robbanékonysága, harsánysága, amerikai stílusú kortesbeszédei miatt nem annyira szimpatikus a mértéktartó angolok szemében, mint a halkszavú és szerény Major. Furcsa, de sokan azt jósolták, hogy a Munkáspárt nem a programja, hanem Kinnock miatt veszíthet, az emberek egyszerűen nem akarják, hogy ő reprezentálja külföldön Britanniát. Kinnock az, aki gyökeresen megreformálta a Munkáspártot, a kékgallérosok helyett a középosztály, a fehérgallérosok megnyerésére összpontosított, feladta az atomfegyverek bírálatát és már nem ellenzi annyira a privatizálást sem. De amint a Der Spiegel írta, a választók még emlékeznek a másik Kinnockra is, az agresszív baloldali politikusra, aki „kommunista" nézeteivel megrémítette a polgárságot. Ráadásul ott van mellette a felesége, akit nézetei miatt korábban csak Vörös Glenysnek becéztek. Mindezek ellenére Kinnocknak helye van pártja és a brit politika nagyjainak sorában. Kilenc éve áll a Labour élén, s akkor, amikor Thatcher győzelemre vitte sajátos forradalmát a királyságban, ő nem kisebb forradalmat csinált a Munkáspártban. Mégis valószínűleg azoknak lesz igazuk, akik azt jósolták, ha a Labour most veszít, Kinnocknak távoznia kell a párt éléről. Voltak, akik már hónapokkal ezelőtt javasolták neki, hogy adja át a stafétabotot John Smithnek, az árnyékkormány pénzügyminiszterének. Majornek minden oka megvolt arra, hogy ne pusztán pártügyként kezelje a választásokat^ hanem személyes presztízst is csináljon belőle. Igaz, hogy a konzervatívok zsinórban negyedszer nyerték a választásokat, de ő személyesen még soha, őt csak a pártja jelölte ki kormányfőnek. Amikor a vaslady kilencven novemberében lemondásra kényszerült, sokan úgy vélekedtek, hogy Thatcher nélkül a toryknak már nem lesz esélyük a győzelemre. Emlékezhetünk, Major másfél éve a pártján belül is csak nehezen tudott nyerni, hiszen az utódlásért folytatott küzdelemben olyan nagyágyúk is szerepeltek, mint Geoffrey Howe és Michael Haseltine. Az átlagember szemében nem szokványos életrajza is szimpatikussá-teszL Ami unikumnak számít: nincs egyetemi végzettsége. T943-ban született, népi származású, apja cirkuszi légtornász. Tizenhat évesen került ki az iskolapadból, sok mindennel próbálkozott. Volt munkanélküli és építkezésen segédmunkás. Később a bankszakma felé orientálódott, 1965-ben már egy bank adóügyi tanácsadója lett, s a legsikeresebb menedzserek közé küzdötte föl magát. 1979-ben a Konzervatív Párt színeiben lett parlamenti képviselő, 1989ben pedig pénzügyminiszter. Szólni kell a Liberális Demokrata Pártról és vezéréről, Paddy Ashdownról, aki sokáig azt hitte, hogy a nevető harmadik lesz. Bízott a közvélemény-kutatások eredményeiben, abban, hogy a két nagy közül egyik párt sem kapja meg az abszolút többséget, s így eljátszhatják a mérleg nyelvének a szerepét. Ashdown tehát legalább olyan csalódott, mint Kinnock. Remélte, úgy kerül be a történelemkönyvekbe, mint aki megszüntette a kétpárti váltógazdálkodást Nagy-Britanniában. De a liberálisok pozíciói nem javultak, továbbra sem zavarnak sok vizet a törvényhozásban. Jogosan kárhoztatják ezért a választási rendszert, hiszen az arányokat tekintve kevesebb mandátumuk van a törvényhozásban, mint amennyien rájuk szavaznak. A többségi választási rendszer ugyanis azt jelenti, hogy minden körzetből a győztes kerül be a parlamentbe, még akkor is, ha csak egy két szavazattal kap többet. Ezért követelik a liberálisok évek óta az arányos rendszer bevezetését, amibe a két nagy párt nem hajlandó belemenni. Illő lenne komolyabb területekkel is foglalkozni, elemezni a konzervatívok és a munkáspártiak gazdasági elképzelései közötti különbséget. Hiszen Kinnock abban bízott, hogy éppen a gazdaság terén tudja megverni Majort, mert a szigetország az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb, 22 hónapja tartó recesszióját éli át, két és fél éve folyamatosan növekszik a munkanélküliség. De erről majd máskor. Apropó, munkanélküliség. Nem lehetne csodálkozni, ha az állástalanok számát most tömegesen gyarapítanák a közvélemény-kutatók és szociológusok, akik az utolsó pillanatig nagyon enyhe munkáspárti fölényről beszéltek... MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN ehszlovákia teljesítette az összes belpolitikai feltételt ahhoz, hogy hatályba lépjen a hazánk és az Európai Közösségek bizottsága közötti megállapodás a csehszlovákiai érdekképviselet megnyitásáról, a hivatal kiváltságairól és immunitásáról. A vonatkozó jegyzéket, amelyet április 7-én ratifikált Václav Havel köztársasági elnök, tegnap adták át Brüsszelben az EK-bizottság képviselőinek. Tekintettel arra, hogy a bizottság a megállapodást már korábban ratifikálta, a dokumentum tegnap érvénybe lépett. A prágai képviselet vezetője az olasz Leopoldo Giunti EK-nagykövet lesz. V

igleik Eide, a NATO katonai bizottságának elnöke csütörtökön Brüsszelben közölte, az Észak-atlanti Szövetség a hónap végétől állandó nemzetközi haditengerészeti erőket állomásoztat majd a Földközi-tengeren. Eide elmondta, hogy a javaslatot már márciusban jóváhagyták. NATO-források szerint nyolc torpedórombolóról és fregattról lenne szó. I

ránban tegnap parlamenti választásokat tartottak, ám az első eredmények csak vasárnap várhatók. Megfigyelők azt várták, hogy az irániak előnyben részesítik Ali Akbar Hasimi Rafszandzsani jelenlegi elnök politikáját. A fundamentalistákkal ellentétben ő az iráni gazdaság nyugati mintájú liberalizálását szorgalmazza. A szakértők véleménye megegyezik abban, hogy az 1979-es iszlám forradalom óta a szavazópolgárok most először választhattak szabadon az elnök liberálisai és a vallási radikálisok között. E

gy palesztint lelőttek, további hármat pedig letartóztattak, amikor tegnapra virradó éjszaka a négy személy megpróbált Egyiptomba szökni - közölték izraeli katonai források. Ezek szerint a palesztinok nem voltak felfegyverkezve, de gyanúsan viselkedtek és nem vették figyelembe a határőrök figyelmeztetését. Közben a hadsereg megállapította az áldozat azonosságát: a Nuszajrat menekülttáborból megszökött Tarik Tuhanról van szó. Ő volt a 915-ik palesztin, akit az 1987 decemberében kirobbant palesztin népi felkelés kezdete óta megöltek az izraeli katonák. J

apán tegnap tiltakozott amiatt, hogy Rebun sziget felett egy orosz kémrepülőgép megsértette az ország légterét. Ezt a Reuter hírügynökség közölte a tokiói külügyminisztérium közlésére hivatkozva. A Szovjetunió szétesése óta először fordult elő, hogy orosz gép megsértette Japán légterét. I

melda Marcos, a Fülöp-szigetek egykori diktátorának özvegye tegnap beleegyezett abba, hogy csak május 12-én, vagyis egy nappal a választások után szállítja haza a Hawaii-szigetekről férje földi maradványait. A kormány igy majd nem tudja azzal vádolni, hogy a temetést választási kampányra használja fel. Imelda Marcos, akinek neve szintén szerepel a választási jelölőlistán, eredetileg április 21-én akarta hazaszállítani férje hamvait. G

rúziában a Tbiliszi-Moszkva vasútvonalon tegnapra virradó éjszaka hat bomba robbant. Énnek következtében megrongálódtak a vágányok a NyugatGrúzia és az autonóm Abházia közötti határ térségében. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Két hónapos szünet után csütörtökön újították fel a közlekedést az említett vonalon, amelyet korábban Zviao Gamszahurdia, a megbuktatott grúz elnök hivei tartottak blokád alatt. H

enry Cooper, az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés, az SDIprogram vezetője kijelentette, hogy a rendszer teljes kiépítése kb. 35 milliárd dollárt igényel, vagyis az előzetes feltételezésekkel ellentétben 10 milliárddal többet. A szenátusban mondott beszédében közölte, először fordul elő, hogy a Kongresszust tájékoztatják a program megvalósítására fordítandó tényleges kiadásokról. R

ománia olyan ütemben folytatja a piacgazdasághoz vezető privatizációs folyamatot, amely számára a legjobban megfelel, tekintet nélkül egyes nyugati szakértők „ajánlásaira". Ezt Theodor Stolojan román kormányfő jelentette ki csütörtökön Bukarestben. Ezzel összefüggésben ismét bírálta a nyugati pénzintézményeket, amelyek, véleménye szerint, szándékosan tartják vissza a beígért támogatást, hogy akár a szociális megrázkódtatás árán is kényszerítsék a privatizációs folyamat meggyorsítását. NORIEGA BŰNÖS