Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám, csütörtök

9 RIPORT ÚJ SZÓ, 1992. március 5. UJIT AZ „IPARI" LÁTOGATÁS A KASSAI MAGYAR SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN Ha valaki egykori diák ma szétnéz az „ipariban", alig ismer rá volt második otthonára. Külsőre ugyan a régi, s nem változott sokat a belső képe sem, ám a tanterv — és néhány tantárgy tartalmi szempontból sok esetben megváltozott, az oktatási módszerekben pedig rengeteg az ú] elem. Szakosodás — másképpen Egy újdonság a sok közül: 1991 szeptembere óta az elsősöket nem osztják „gépészekre" és — iparista nyelven" — „drótosokra", azaz elektrotechnika szakosokra. A tanulmányi eredmények alapján és az érdeklődést figyelembe véve, harmadikosztálytól alakítják ki a következő szakokat: Az általános gépészet — kiemelt elméleti tantárgyakkal, mint a matematika, fizika, a számítástechnika— voltaképpen egyetemi előkészítő; ugyanez a szak kiemelt humán tantárgyakkal (nyelvek, történelem, esztétika, gépírás) főleg a lányok számára alkalmas. A harmadik általános gépészeti szak — kiemelt gyakorlati oktatással — lehetőséget nyújt a szakmunkásbizonyítvány, azaz a mesterlevél megszerzésére, az érettségi bizonyítvány mellé. Az erősáramú villamos berendezések szakán a gyakorlati oktatás kerül túlsúlyba, az automatizálás-technika — gyengeáram szakon pedig főleg az elméleti tantárgyaknak jut nagyobb szerep. Ide elsősorban azok kerülnek, akik egyetemi továbbtanulásra szeretnének felkészülni. A kísérlet célja Mint százhúsz éves fennállása óta annyiszor, megint újít az iskola. Másképpen fogalmazva: küzd. Küzd azért, hogy minél jobban szolgálhassa a tanulni vágyókat, minél korszerűbb felkészülésre adhasson lehetőséget. Az intézetben bevezetett újítások részletei iránt a legilletékesebbtől, Albert Sándor igazgatótól érdeklődtem. — Az élet programozta be iskolánk tanrendjébe a kísérletnek is beillő újítást. Még pontosabban: a társadalomban bekövetkezett politikai és gazdasági változások — kezdte válaszát az elismert pedagógus. Tudniillik — folytatta — megszűnt a központi irányítás az oktatásügyben is, s most önállóan kell dolgoznunk. Elkezdődött tehát egy egészséges differenciálódási folyamat. Azok az iskolák, amelyek most lépnek, s helyes irányban lépnek, óriási előnyre tehetnek szert a tétovázókkal, a kivárókkal szemben. Sőt, a lépésképtelenekkel előfordulhat, hogy egy idő után nem lesz rájuk szükség. Nos, a szakosítást illetően mi most azért kísérletezünk, azért igyekszünk változtatni az eddigi hagyományainkon, mert úgy látjuk, ez a járhatóbb út, ezen haladva tudunk felzárkózni a fejletteb világhoz. — Vagyis azokra hallgatnak, akik szerint csak az általános képzésre alapozva érdemes szakosítani... — Erről van szó. Nyugati tapasztalatokra is hivatkozhatnék, amikor azt mondom, a pályaválasztás szempontjából célszerű a szakosítást az érettségi utáni időre hagyni, vagy legalábbis a középiskola utolsó osztályaiban kezdeni. Ebből inKorszerű matekóra hogy diákjainkat csak a második évfolyam befejeztével soroljuk be a szakosított osztályokba. — Minek alapján szabják meg, ki hová kerül? — A tanulók érdeklődése és eddigi előmenetele lesz mérvadó. Kétségtelen, elsőnek a jobb tanulók választhatnak maguknak szakot, s csak azután soroljuk be a többieket. —A jelenlegi elsősök oktatása tehát új tanterv szerint történik. — Természetesen. Az első két évben egy általános műveltségi szint elérése a cél. A harmadik és negyedik osztályban pedig minden ágazati csoportnak más-más tanterve, órarendje lesz. A főiskolára, egyetemre nem készülő tanulók órarendjéből kimarad például a matematika, ám annál több időt töltenek majd a műhelyben. S fordítva. Nem kiázárt az sem, hogy a tantárgyakat „blokkokban" tanítjuk, azaz egy napon négy fizika vagy négy technológia óra lesz egy-egy osztályban. Ma erre egyesek azt mondják, megerőltető lesz tanárnak, diáknak egyaránt. Igaz, az lesz, ha nem változtatunk az eddigi gyakorlaton. Ha viszont ismétléssel, megbeszéléssel, gyakorlati foglalkozással változatosabbá tesszük a blokkot, akor nem lehet fárasztó, nem lehét egyhangú. Újítani mindig kell, s lehet is. Az elsősök tanrendjében ilyen újdonságnak számít például, hogy összevont tantárgyként szerepel a magyar nyelv, a történelem és a polgári nevelés. Remélem, az új tanterv, az új követelményrendszer, valamint a korszerű számítástechnika alkalmazása elősegíti az eddiginél jóval liberálisabb, angolszász oktatási modell meghonosítását. — Annak mi a lényege? — Mi az oktatásban eddig a porosz modell szerint dolgoztunk. Az oktató megszerezte az előírásoknak megfelelő képesítést, a szakismereteinek egy bizonyos hányadát közvetve átadta tanítványainak. A liberális oktatási rendszer egy bizonyos tudásszint elérése után intenzívebb, közvetlenebb a diák-diák, illetve a diák-tanár kapcsolat, tehát nem kimondottan egyirányú a közlés, mert a számítógépbe táplált, vagy mondjuk videofilmre felvett forrásanyaggal az oktatás során vagy tudományos munkájukban egymást segítve, egymással konzultálva gazdálkodnak. Persze, ez csak akkor valósítható meg igazán, ha megvan(A szerző felvételei) nak hozzá a feltételek. Éppen ezért mi is szeretnénk létrehozni az iskolában egy információs központot, ahová akkor menne be a tanár és a diák, amikor akar, s nyugodtan „kutathatna" az adatbankban, használhatná a számítógépet. Ez tehát „kísérletezésünk" lényege, ebben az irányban akarunk haladni. Ahol a tanár is diák A kassai ipari szakközépiskola rendszeresen gyarapodik valamivel. A hetvenes években újabb emeletet húztak az épületre, majd elkészült a várva várt tornaterem. Legutóbb a szaktantermek korszerűsítése szerepelt napirenden. Néhány hónapja a jól felszerelt és évek óta szépen dolgozó számítástechnikai részleg tovább bővült, méghozzá holland segítséggel. A holland kormány kezdeményezésére — és nem kis anyagi hozzájárulásával — a modern számítástechnika középiskolai alkalmazásának népszerűsítésére hazánkban beindult COMENIUS-program (Komenský évekig tevékenykedett ebben a nyugat-európai országban, s ott is van eltemetve) szervezői ugyanis a nagy múltú kassai iskolát— nyilván eddi• A középiskola szeptembertől a gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal rendelkezó'k számára kétéves szakosító továbbképzést indít. A tantervben teret kap a számítástechnika, a CNC vezérlésű megmunkálógépek programozása és kezelése. • Tavaly nyáron két diák a Münchenben élő' Zolczer János — egykori iparista — meghívására két hetet a Zolczer Filmprodukciós Cég műszaki osztályán töltött. Jelenleg négy negyedik osztályos tanuló tartózkodik üzemgyakorlaton Németországban — két hónapon át a müncheni NAN gépipari cégnél. • Szeptembertől „saját" kollégiuma van az Iparinak. A Jedlik utcai diákotthon egyik érdekessége, hogy hétvégeken a Kassán átmenetileg tartózkodó egykori iparisták is igénybe vehetik, jutányos áron szállást kaphatnak benne. • Az X, illetve IKSZ, azaz az Iparista Kis Színpad a rá jellemző' szorgalommal dolgozik ebben a tanévben is. Tagjai az Akik nincsenek Brehmben című Páskándi-darabot poróbálják. A bemutató tavasszal lesz. gi oktatási eredményei alapján — „benevezték" a tíz kiválasztott szlovákiai iskola közé. Csehországból húsz tanintézmény kapcsolódott ebbe a programba. — Félreértés ne essék, korszerűen berendezett legújabb tantermünk nem kimondottan a számítástechnikai oktatást szolgálja — tájékoztatott az iskola új hardver-szoftver hálózatától fehérlő termében a számítástechnikai labor vezetője, Bárány János tanár. — Hollandiában a számítógépet már nem kísérleti tárgyként, hanem mindennapi munkaeszközként használják, kicsik és nagyok. S persze, nemcsak a tulipánok országában van ez így... A tíz évvel ezelőtti középiskolai számítástechnikai tantervek nálunk kimondottan a programozás-tanulásra irányultak. Legújabb tantervünkből a programozás kimaradt, mert rájöttünk arra, ami Nyugat-Európában és másutt a fejlett világban már régen természetes, hogy a számítógépet mint eszközt kell megtanulnunk használni, s csak aztán kezdhetünk foglalkozni a programozással, programkészítéssel. A speciálisan berendezett tanteremben angolt, matematikát, technológiát, mechanikát tanulnak a diákok, s hónuk alatt füzet, illetve könyv Albert Sándor igazgató helyett diszkkel, vagyis mágneses lemezzel mennek oda. Ottjártamkor benéztem a laboratóriumba, Kovács Anikó tanárnő matematika órájára. Stecz Ildikó, Parajos Angelika, Böszörményi Gábor, Darázs Károly és az első osztályosok csoportjának többi tagjai rutinosan nyomkodták a billentyűket, s játszi könnyedséggel oldották meg a képernyőn megjelent példákat. A fiatal tanárnő megerősítette: valóban otthonosan mozognak a leendő szakemberek ebben a tanteremben, s aránylag könnyen elsajátítják a csúcstechnika kezelésének fortélyait. Könnyebben, mint a felnőttek. — A gépszerkesztési tervdokumentáció elkészítésekor nem kell a diáknak numerikus számításokkal „vesződnie", csak betáplálja a szükséges adatokat a gépbe, s az még a rajzokat is elkészíti — kommentálta a látottakat Bárány tanár úr. Megtudtam azt is, hogy nemcsak a diákok járnak az említett tanterembe, hanem szabadidejükben a tanárok is egyre rendszeresebben, mert a mai követelményrendszer szerint nekik is tisztában kell lenniük a számítógép-kezeléssel, ismerniük kell a programok alkalmazásának ábécéjót. Áprilisban — iparista találkozó Százhúsz éve annak, hogy nyugat-európai tanulmányútjáról hazatérve, Szakkay József műszaki tisztviselő engedélyt kért és kapott a kassai „gépészeti felsőbb ipartanoda" megalapításéra. Ma a Hernád parti városban öt szakipari középiskola igyekszik ápolni, gyarapítani a közös elődtől kapott örökséget. Százhúsz év nagy idő. Kozsár Júlia igazgatóhelyettestől kérdeztem meg, miként ünnepel, hogyan készül a születésnapi évfordulóra az iskola. — Sokásainkhoz híven, az iparisták találkozójával. Április 25-én „nagytermünkben", vagyis a Thália Színpadán ünnepi műsort adunk, amelyben bemutatkoznak kultúrcsoportjaink, s kiosztjuk a gyémánt-, valamint arany okleveleket. Az eddig beérkezett jelentkezések szerint délután 18 osztály tart érettségi találkozót. Persze, azok sem unatkoznak majd, akiknek nem lesz osztályfőnöki órájuk, hiszen több kiállítást tekinthetnek meg az esti mulatságig. Például az iparista festők műveit, továbbá Ferencz György szobrász alkotásait, Furman Zoltán művészfotóit. Az egyik tanteremben felsorakoztatjuk a nálunk érettségizett íróink könyveit, egy másikban pedig a modellezők munkáit. Ha lehet, ezúton is szeretném megkérni azokat a művészeinket, íróinkat, modellezőinket, akik eddig nem jelentkeztek, hogy vegyék fel velünk a kapcsolatot és aktívan vegyenek részt rendezvényünkön. Gondolom, érdekes lesz az egykori és mai diákok műszaki rajzainak és más munkáinak a tárlata. Természetesen, bővített kiadásban, megjelenik az Acéltoll, az iskolai lap is. a tartalom hadd maradjon titok, meglepetés... Most csak annyit árulok el, hogy néhány oldalon kérésre díjmentesen közöljük az iparista vállalkozók álláshirdetését, árukínálatát, valamint más jellegű apróhirdetéseit. Most sem marad el a szokásos bál. Este az Iparisták Baráti Körével közösen rendezzük a Slovan Szállóban. GAZDAG JÓZSEF SZEMBENEZNI A TÉNYEKKEL SZLOVÁKIÁBAN TAVALY TOVÁBB NÖVEKEDETT A BŰNÖZÉS A tömegtájékoztató eszközök naponta hírt adnak különböző bűncselekményekről: itt egy nőt erőszakoltak meg, ott egy idős embert támadtak meg a lakásán. Sokak szerint a nagyobb városok-. ban későn este nem ajánlatos egyedül a sötét, félreeső utcákban járni. Az emberek tehát félnek a bűnözés növekedésétől, noha a kormány elé terjesztett belügyminiszteri jelentés leszögezte: nincs ok a, félelemre, a bűnözés stabilizálódott. Bár így volna! Az egyik sajtótájékoztatón Štefan Lastovka, az SZSZK rendőrségének parancsnoka külön hangsúlyozta, hogy tavaly a bűnözés—összesen 88157 esetet, jegyeztek fel — csupán 26 százalékkal növekedett az előző évi 50 százalékkal szemben. Ám ha figyelembe vesszük, hogy 1989-hez viszonyítva a növekedés 76 százalékos, érdemes elgondolkodni, van-e ok az elégedettségre. Főleg azért, mert az erőszakos bűncselekmények — tavaly 8791 volt — növekedtek a legnagyobb arányban. Nem érdektelen az a tény sem, hogy a rablótámadásokból 152-t lakásokban követtek el (60 százalékukat sikerült felderíteni). A tettesek a sértetteket durván bántalmazták, négyen bele is haltak, nyolcan pedig súlyos sérülést szenvedtek. Hogy tavaly az előző évihez viszonyítva 15 százalékkal csökkent a nemi erőszakok száma, ugyancsak gyér vigasz, mivel a szóban forgó időszakban is 271-et követtek el. Ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában tavaly 128 gyilkosság történt, és hogy a tettesek közül jó egy tucat még szabadlábon van, az ember hátán végigszalad a hideg. Azzal számolni lehetett, hogy a közerkölcs fellazulása, a nem mindig következetes bűnüldözés kedvez a bűnözőknek. Ma például senkitől sem kérik számon, van-e munkája, miből él meg, hol szerezte a nála levő nagyobb összeget, ami gyakran nagy kár. Az egyik rendőrnyomozó azt mondta: annyi a „nagy" bűncselekmények száma, hogy a kisebbekkel, mint például a munkahelyi lopások, nem is tudnak kellően foglalkozni. Az okot magunkban is lehet keresni, mert nem vagyunk elég elővigyázatosak. Aztán meg a szolgálatot teljesítő rendőrök hiába járőröznek — ma már nagyrészt külföldi — gépkocsikon, ha gyalogszolban is csak elvétve látunk. Valamikor csaknem minden utcasarkon rendőr posztolt, s ha kellett, intézkedett. Ma mire a megtámadott, kifosztott ember talál egyet, a tettesek messze járnak. Az illetékesek keveset beszélnek arról is, hogy tavaly Szlovákiában 3500 autót loptak el — s ennél lényegesen többet fosztottak ki —, ami 360-nal több az egy évvel korábbinál. A legtöbbnek, 1040-nek Pozsonyban kelt lába, és csak 226 esetben sikerült megtalálni, illetve a tetteseket előállítani. A tolvajok előnyben részesítik a külföldi márkájú gépkocsikat. A lopott autók egy részét minden bizonnyal külföldön értékesítik, más részüket alkatrészekként „hozzák forgalomba". A vámhivatal nem sokat tehet, a határátkelőhelyek nincsenek úgy felszerelve, mint a nyugati országokban, ahol a motor és alváz száma alapján — a rendszámot könnyen ki lehet cserélni — pár perc alatt megállapítják, nem lopott járműről van-e szó. Várhatóan ez az év sem hoz kedvező változást az autólopások számának alakulásában: elég, ha eláruljuk, hogy januárban csupán a szlovák iővárosban 180 gépkocsit tulajdonítottak el, vagyis naponta hatot. A gyakoribb közúti ellenőrzés javíthatna a helyzeten, de a válasz erre is csak az: nincs elég rendőr. Talán a rendőrség hivatalaiban kellene újabb nagytakarítást végezni, és az irodista rendőröket járőrszolgálatra küldeni, ahogy korábban a belügyi tárca vezetője megígérte. Az amnesztiával szabadult bűnözők nagy része visszaesőként még 1990-ben újra börtönbe került. De az egyre romló szociális helyzet, a munkanélküliség további növekedése a helyzet rosszabbodásához vezethet. A bűnözők egyre szemtelenebbek és erőszakosabbak — tavaly 21 benzinkutat raboltak ki, vagy kíséreltek meg kifosztani, mégpedig fegyveresen. A rendőrségi statisztika bármilyen mérvű manipulálása mindezt nem ellensúlyozza. A tény tény marad, akkor is, ha ez egyeseknek kellemetlen, főleg most, a választások előtt. -néj-