Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám, csütörtök

HIREK - VELEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1992. március 5. NINCS SZÓ GYARMATOSÍTÁSRÓL HAVEL-INTERJÚ EGY NÉMET LAPBAN Václav Havel köztársasági elnök ismét elutasította az állítólag Cseh­szlovákiában elhangzott kijelentése­ket, melyek szerint a német beruhá­zásoknak Csehszlovákia „céltuda­tos gyarmatosítása" a célja. A Frank­furter Algemeine Zeitung című né­met napilapnak adott tegnapi nyilat­kozatában az elnök elmondta: a ,,nagy német szomszéd" jól ismeri a terepet, fezért „határozottabb és egyben türelmesebb" is lehet, mint más beruháaók. A csehek és a németek közötti kapcsolatokról szólva rámutatott ar­ra, hogy mindkét félnek igazságosan kellene tükröztetnie a közös törté­nelmet. Ezen a téren bizonyos lema­radás tapasztalható, mert egyes dol­gokat évszázadokig tabuként kezel­tek. Az emberekben táplálták az elő­ítéleteket, s a polgárokat elferdítve tájékoztatták saját történelmükről A lap emlékeztet rá: Havel köz­vetlenül azután, hogy átvette az el­nöki tisztséget, elítélte a szudétané­metek kiűzését, ezt jogellenesnek nevezte, amiért sokan keményen bí­rálták őt. Reményét fejezte ki, hogy a hosz­szú évekig tartó elszigetelődés után Csehszlovákiában „nagyon hamar visszatér az európai tudat". A továb­biakban azonban a kommunista múlt áthidalásának folyamatával kapcsolatban elégedetlenségét fe­jezte ki. Mint mondotta, még nem találtuk meg a valóban intelligens és igazságos kulcsot. Az elnök óva in­tett az „általános megbocsátástól", hangsúlyozva, ha továbbra is tiszt­ségeikben maradnának azok az em­berek, akik korábban megsértették az emberi jogokat, akkor ez tartósan szociális feszültséget idézne elő. Ennek a folyamatnak azonban jogi­lag fedhetetlennek és civilizáltnak kell lennie, nem szabad botrányos jelleget öltenie, nem lehet megen­gedni, hogy boszorkányüldözésbe torkolljon. Havel a továbbiakban beismerte, hogy némileg gyengült politikai befo­lyása. „Elmúltak azok az idők, ami­kor rögtön megtörtént az, amit mondtam. Ez rendben van, ez ter­mészetes. A parlament fölöslegessé válna, ha mindent elfogadna, ami az elnöknek eszébe jut" - hangsúlyoz­ta Havel. A napilap ezzel összefüg­gésben emlékeztetett rá, hogy a képviselők a közelmúltban vissza­utasították Havel négy javaslatát. A köztársasági elnök eddig nem erő­sítette meg, hogy jelölteti-e magát újra. Végül az elnök elmondta, hogy valószínűtlennek tartja Csehszlová­kia kettészakadását, hiszen a köz­vélemény-kutatások szerint az em­berek túlnyomó többsége a közös állam megőrzését szorgalmazza. KLAUS: NEM HITELEKET, BEFEKTETÉSEKET SZERETNÉNK Václav Klaus, a szövetségi kormány alelnöke, pénzügyminiszter kedden Fair­fieldben (Connecticut állam) átvette a he­lyi Sacred Heart egyetem legmagasabb kitüntetését. Az emlékérmet, amelyet az egyetem alapítójáról, Walter Curtisröl neveztek el, a csehszlovák gazdaságirá­nyítási rendszer kidolgozásáért ítélték oda neki. Az ünnepséget követő előadá­sában Klaus elemezte a csehszlovák gaz­daság utóbbi két esztendejét, hangsú­lyozva, e pillanatban azt tartja a legfonto­sabbnak, hogy a reform ne veszítsen üteméből. Ez az egyetem egyike azon amerikai felsőoktatási intézményeknek, amelyek aktívan valósítják meg a csehszlovák főis­kolákkal a kölcsönös tanár- és diákcserét. A csehszlovák pénzügyminiszter kedden este visszatért New Yorkba, ahol több találkozója volt a pénzügyi körök képvise­lőivel, tegnap pedig Washingtonba repült, s ott tartott tárgyalássorozatot. A Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának nyilat­kozva azt mondta, hogy az USA-tól, s ál­talában a Nyugattól az eddiginél jelentő­sebb támogatásra van szükség. De nem valamiféle humanitárius segítség, s nem is újabb hitelek formájában. Miként tör­leszthetnénk hiteleinket, ha ezek segítsé­gével kitermelt termékeinket nem lenne kinek eladni? Ezért főleg azt kérjük, hogy fektessenek be a csehszlovák gazdaság­ba, továbbá meg kell nyitni a nyugati piacokat és felszámolni a még meglévő kereskedelmi akadályokat. GALVIN TÁBORNO K É S A PENTAGON SZERINT EURÓPÁBAN KELL 150 EZER AMERIKAI KATONA bornok, hangsúlyozva, hogy az öreg földrészen más, nyugtalanító erők kerültek előtérbe. Korábban az Egyesült Államok 300 ezer katonát állomásoztatott Európában A Pentagon fokozato­san csökkenti az alakulatok számát, s szintén úgy véli, hogy a 150 fős küszöb alá már nem mehetnek. Az említett tanácskozáson John Galvin azt is bejelentette, hogy az idén 70 ezer amerikai katona távozik konti­nensünkről. EURÓPA J0V0JÉRÖL MA DÖNTÜNK Jirí Dienstbier előadása Londonban Európa távlatairól tartott kedden elő­adást Londonban a külkapcsolatok királyi intézetében Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. Hallgatói tudósok, politi­kusok, gazdasági szakértők, kor­mánytisztviselők, diplomaták és újságírók voltak. Kifejtette, a kommunizmus buká­sával megszűnt a kétpólusú, s megjelent a sokpólusú világ a maga új kockázatai­val, veszélyeivel. Minden egyéb véle­mény ellenére a jövő világának formálá­sában nagy szerepe lesz Európának. Európa jövőjéről viszont ma döntünk, sami tetteinktől függ, teljesülnek-e milliók vágyai, nem szalasztjuk-e el a történelem által felkínált lehetőséget. Külügyminiszterünk részletesen ele­mezte a csehszlovák helyzetet is. Hazánk kritikus fejlődési szakaszba érkezett, bel politikai és nemzetközi szempontból egyaránt. Tény, hogy az államok és a nemzetközi közösség történelmében mindig az átmeneti időszak a legkockáza­tosabb. A régi struktúrák már nem, az újak még nem működnek. Azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy meddig tart az átmeneti időszak, lehet néhány év, de sokkal hosszabb is. Csehszlovákia szá­mára létfontosságú azon struktúrák haté ­kony működése, amelyek biztosítják az európai régiók stabilitását. Ez pedig min­den érdekelt fél politikai akaratától, a nemzetközi szervezetek közötti haté­kény munkamegosztástól függ. A nem­zetközi struktúrák előtt történelmi feladat áll: hozzá kell igazodniuk a Kelet-Európá­ban bekövetkezett változásokhoz. Csehszlovákia és az EK viszonya kap­csán arra mutatott rá, számunkra alapve­tő kérdés, hogy az elkövetkező időben közeledni fogunk-e az európai stabilitás­nak ehhez az övezetéhez, vagy pedig távolodunk tőle. A gazdaság transzformá­lásának esetleges sikertelensége eltávolí­tana bennünket Európától. Csehszlovákia az új Európa megteremtésében fontos szerepet tulajdonít a NATO-nak. E szer­vezet transzatlanti dimenziója stabilizáló hatással van az európai fejlődésre Úgy tűnik, ezt a tényt jobban tudatosítják, jobban értékelik a közép-európai államok, mint a nyugatiak. A biztonságpolitikában a NATO új szerepet játszhat - hozzájárul­hat a poszttotalitárius országok katonai potenciáljainak átalakításához. AMERIKAI ELŐVÁLASZTÁSOK BUSH KESERŰ GYŐZELME A republikánus szavazótábor egyhar­mada továbbra is elutasítja George Bush elnök politikáját, főleg gazdaságpolitiká­ját. Ez a következtetés vonható le a keddi előválasztások eredményeiből. Igaz, hogy Bush legyőzte egyedüli ellenfelét, Patrick Buchanant, de a volt televíziós kommentátor például Georgia államban 37 százalékot szerzett, s ez arra fogja ösztönözni, hogy folytassa harcát az el­nök ellen. Valószínűleg a déli államokra fog összpontosítani. Georgiában a demokrata jelöltek közül a várakozásoknak megfelelően Bili Clin­ton lett az első. Nem véletlenül, hiszen Georgia határos Clinton szűkebb pátriájá­val, Arkansasszal. Maryland államban vi­szont Paul Tsongas győzött. Az öt de­mokrata jelölt közül ők ketten állnak a leg­jobban, fej fej mellett haladnak. KANADAI REMENYEK Most talán lecsillapodik a háborgó, követelődző Quebec és megnyugszik a többi féltékenykedő kanadai tartomány is. Jó okuk lenne rá, hiszen mind a frankofón, mind pedig az angol nyelvű területeknek bővített jogköröket ígérnek. Vasárnap kellene közzétenni a politikai reformokat és, remélhetőleg velük párhuzamosan, a megbékélést hozó alkotmánymódosítási tervezetet, amelyben az elmúlt hét végén állapodott meg a három legbefolyásosabb kanadai párt. Úgy vélekedtek, hogy Quebec, amely unos-untalan hajtogatja másságát, végre megkaphatná ezt a másságot elismerő státust, a hőn óhajtott jogköröket a kultúra, oktatás, idegenforgalom, energetika, építés­ügy... területén, a bevándorlók befogadásában, asszimilálásában, s hasonló kompetenciákat biztosíthatnának az angol ajkú tartományoknak is. Ha ily módon kedvében járnak az elszakadás gondolatával komolyan foglalkozó Montrealnak, akkor tán visszatarthatják Kanadában, sót végre elfogadtathatják vele az alaptörvényt is és nem lesz országbontás. Csakhogy az egységnek is ára van, s ezt most a szövetségi szervek lesznek kénytelenek megfizetni a hatalomból jussot követelő tartományoknak. Hasonló helyzet alakult ki két évvel ezelőtt. Akkor kellett volna ratifikálni a Meech-tavi egyezményt, amely szintén kimondta, hogy Quebec eltérő, különleges státusú társadalom Nem került sor a ratifikálásra, két angol nyelvű tartomány megvétózta az egyezményt, mert hát furcsálta, hogy a különcködő franciák előnyöket élvezzenek velük szemben. A remélt megbékélés helyett még inkább elmérgesedett a helyzet, kiéleződtek a viták az egymással torzsalkodó tartományok között, megerősödött a quebeciek elszakadási vágya. Ottawa most, öt perccel tizenkettő előtt arra kényszerül, hogy a,fair play szabályai szerint játsszon. Ha nem akadnak újabb vétózok, követelődzők és a „most már azért sem akarom" elvet valló szeparatista akadékoskodok, akkor itt a nagy alkalom a bomlásnak indult régi föderalista struktúrák megreformálására. És valószínűleg az utolsó esély a függetlenségről szóló, bizonytalan kimenetelű quebeci népszavazás megakadályozására, (urbán) K étségtelen: az olaj stratégiai nyersanyag. Vívtak már érte egy-két háborút - az utolsót alig egy éve, volt politikai zsarolás eszkö­ze és nem is olyan régen a Perzsa-öböl mentén államalapító tényező. Stratégiai jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy barométerként reagál a nemzetközi politikai helyzetre. Ára, a ki­termelés mennyisége inkább politikai, mint gaz­dasági tényezők függvénye. Az olaj tükör, amely kérlelhetetlenül megmutatja a problémák visszá­ját is. Huszonegy dollár - ezt tartják a kitermelők elfogdható árnak egy barrel olajért. Ami nem jelenti azt, hogy ne kérnének szívesen többet is, vagy ne fogadnának el kevesebbet, ha úgy adódik. Márpedig mostanság úgy adódik. Egy bareli ára alig haladja meg a 17 dollárt, s nem kizárt, hogy a hagyományosan gyengébb máso­dik negyedévben lesz még ennél alacsonyabb is. Persze, nem a kisfogyasztók számára, akik bez­zeg megérzik, ha megélénkül az olajpiac. Úgy, mint a Kuvait elleni iraki invázió és az Öböl­háború idején, amikor például a gépkocsi-tulajdo­nosok egy világméretű béketáborba tömörültek, s jobban aggódtak a harcok sikeréért, mint Schwarzkopf tábornok, a szövetséges erők főpa­rancsnoka. Mert az invázió hírére 16 dollárral nyomban 30-ra, majd átmenetileg 41,75 dollárra szökött az olajár. Ezzel bekövetkezett a harmadik olajválság, bár hiány egyáltalán nem volt: Szaúd­Arábia - távolról sem önzetlenül - készen állt minden kuvaiti és iraki kiesés azonnali pótlására. Besegítettek a „kicsik" is és mindenki jól járt. Mármint a termelők és a feldolgozók közül, mert a fogyasztóknak mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk. Minden mostani probléma a viszonylag gyor­san helyreállított békebői adódik A kitermelők­nek nem nagyon akarózott lemondaniuk a nagy jövedelmekről és ezzel maguk alatt vágták a fát. OLAJTÜKÖR A piacon túlkínálat mutatkozott, ami egyre lejjebb nyomta az árakat. S mivel az OPEC-en belül - hogy szemléletes példával éljek - olyan viszo­nyok uralkodnak, mint egyik-másik kelet-európai parlamentben, kemény huzavona kezdődött a ki­termelési kvóták körül, senki sem mutatott valami nagy hajlandóságot a termelés visszafogására. Ráadásul Kuvait előállt jogos igényével, hogy visszakapja a háború előtti részesedését, s köz­ben Irak is engedélyt kapott az ENSZ-től 1,6 milliárd dollárnyi olaj exportálására. A korábban nagyvonalú, Washington „súgásaira" mindig szí­vesen hallgató Öböl-menti kitermelők most ugyancsak megmakacsolták magukat, hiszen már tavaly költségvetési deficittel zárták az évet, még Szaúd-Arábia is. Számukra két alternatíva van: vagy kevesebbet termelnek ki magas árért, amit az USA és szövetségesei keményen elle­neznek, vagy alacsony áron többet adnak el - amivel önmagukat zsákmányolják ki. Február közepén Genfben az OPEC megpró­bálta megtalálni a középutat, ami ezúttal minden, csak nem arany. A januári 24,2 millió barrel napi kitermelést lenyomták 23 millióra, de az olaj árát így sem tudják feltornázni 21 dollárra, még min­dig 18 dollár alatt van és stabilizálódni látszik. Éppen a stabilitás az, ami olajügyben nagyon hiányzik a kelet-közép-európai államok számára. A keleti olajpiac még a Szovjetunió előtt ösz­szeomlott, a szállítások jóval korábban bizonyta­lanná váltak. Már tavaly is 15 százalékkal csök­kent a kitermelés, s az idén újabb, talán még ennél is nagyobb visszaesés várható. Ezért sür­gette Marián Čalfa a közelmúltban Moszkvában, hogy az ígért mennyiséget már az első félévben szállítsák le az oroszok, de ígéretet nem kapott, csak bíztatást. Ami nagyon nyugtalanító, mivel nincs mód arra, hogy elegáns gesztussal a sza­badpiacon vásároljunk, ha kiszárad a keléti olaj­vezeték. Vásárolni még csak lehetne, de a szállí­tás a nagy gond. Mint oly sok mindenben, itt is visszaköszön Európa kettéosztottságának átka. A nyugati rész­nek „csak" az a gondja, hogy ügyes politikával elfogadható szinten tartsa az olaj árát. Keleten a testvéri barátság már az olajvezetékekre sem érvényes, a piac meg csak most vajúdik, s talán még egeret sem szül. így lesz számunkra az olcsó olaj is meglehetősen drága. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN K uba kormánya nem hajlandó tiszteletben tartani az ENSZ emberi jogi bizottsága által kedden Genfben jóváhagyott határozatokat. Havanna hangsúlyozta, hogy nem teljesíti e határozatok egyetlen pont­ját sem. Raul Roa Kouri kubai kül­ügyminiszter-helyettes a Prensa Latina hírügynökség szerint kijelen­tette: Kuba a legkevésbé sem érzi úgy, hogy köteles lenne teljesíteni a dokumentumban szereplő ponto­kat, mivel az ENSZ-bizottság hatá­rozatait a nyomás, a zsarolás eszkö­zének és a washingtoni Kuba-elle­nes kampány részének tekinti. I smét eredménytelenül zárult a két Korea képviselőinek tanács­kozása az észak-koreai nukleáris objektumok ellenőrzése megkezdé­sének időpontjáról. A dél-koreai szóvivő Panmindzsonban, a tárgya­lások helyszínén mondotta, hogy to­vábbra is számos probléma vár megoldásra, ám a részletekről nem tájékoztatott. Mint ismeretes, a két Korea a múlt hónapban megállapo­dást kötött a kölcsönös megnemtá­madásról és megbékélésről, vala­mint a Koreai-félsziget atomfegyver­mentes övezetté való nyilvánításá­ról. A KNDK-t azonban továbbra is azzal gyanúsítják, hogy folytatja a nukleáris fegyverek gyártását A gyanút megerősíti az a tény, hogy különböző manőverekkel halogatja a nemzetközi ellenőrzés megkez­dését. F ranciaországban a Le Nouvel Observateur című hetilap közöl­te a legújabb közvélemény-kutatás eredményeit. Ezek szerint a március 22-re tervezett regionális választá­sokon a kormányzó szocialista párt­nak a szavazatok 18 százalékát kel­lene megkapnia, ami az 1986-os évhez viszonyítva 12-vel kevesebb. A két „zöld" párt együttesen 14 százalékot, a Le Pen-féle jobboldali Nemzeti Front 15,5 százalékot sze­rezhet. A parlamenti jobboldal jelölt­jeire a szavazópolgárok 33 százalé­ka kíván voksolni. L itvániában kedden megkezdték a volt szovjet hadsereg egysé­geinek kivonását. Jonas Gesac, a litván védelmi miniszter helyettese a RIA hírügynökségnek adott inter­jújában ugyan megelégedését fejez­te ki afelett, hogy az első katonák megkezdték a kivonulást, de figyel­meztetett rá, nem lesz hajlandó ezt elismerni, amíg Litvánia nem veszi át a volt Szovjetunió fegyveres erői­nek első kiürített laktanyáit. Viktor Mironov, az észak-nyugati hadse­regcsoport parancsnoka azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a tulajdon­jogi problémákat kormányközi ta­nácskozáson oldják meg. M ogadishuban kedden Ali Mehdi Mohammed ideiglenes elnök és riválisa, Mohammed Farah Aidid tábornok, a Szomália Egységes Kongresszusa (USC) egymással szemben álló frakcióinak képviselői az ENSZ védnöksége alatt tűzszü­neti megállapodást írtak alá. Ezt a Reuter hírügynökség közölte. A két frakció fegyveres konfliktusa a szomáliai fővárosban tavaly no­vember óta mintegy 20 ezer áldoza­tot követelt. K edd esti ülésén a magyar parlament úgy döntött, hogy két szakaszban, január elsejétől visszamenőleg emeli az' ez évi nyugdijakat - tájékoztatott a ma­gyar sajtó. Még ebben a hónapban végre­hajtják az első tizenhárom százalékos, minimálisan 800 forinttól maximálisan 2000 forintig terjedő nyugdíjemelést. A hat és fél százalékos, 400-tól 1000 forintig terjedő további emelést szeptem­berre tervezik. M adridi jelentések szerint az ETA baszk szeparatista szervezet teg­nap magára vállalta a felelősséget a feb­ruár 9.-e és 25.-e között elkövetett három merényletért, amelynek során öt ember, köztük három polgári személy vesztette életét. Az Égin című napilapban kiadott közlemény szerint az ETA-akciók cél­pontjai nem a polgári személyek voltak, a terroristák egy baszk vállalkozó ellen kíséreltek meg merényletet. Ez a vállalko­zó ugyanis nem volt hajlandó megfizetni a „forradalmi adót", azt az összeget, amit az ETA tagjai erőszakolnak ki különböző vállalkozóktól tevékenységük finanszíro­zására. John Galvin hadseregtábornok a NATO európai erőinek főparancs­noka az amerikai szenátus bizottsá­ga előtti meghallgatáson kedden azt mondotta, hogy 150 ezer amerikai katonának Európában kellene ma­radnia. Ennyi katona jelenléte szol­gálna biztosítékként a «olt keleti tömb országaiban tapasztalható na­cionalizmus, az etnikai konfliktusok ellen. A szovjet fenyegetés elmúltá­val Európába nem köszöntött be a béke és stabilitás, mondotta a tá-

Next

/
Thumbnails
Contents