Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-27 / 74. szám, péntek
1992. MÁRCIUS 27. . ÚJSZÓM MOZAIK FELSŐ HATAR NÉLKÜL A gazdaság stabilizálása a célja a Csehszlovák Állami Bank legújabb intézkedésének, melynek értelmében március 25-étől 9 százalékra csökkentette a diszkontkamatot, április elsejétől pedig megszünteti a hitelkamat felső határát (a mostani 17 százalékot). Ezt az állami költségvetések idei kedvező alakulása teszi lehetővé, illetve az, hogy az árak a jövőben is a központi bank elképzelései szerint alakulnak. Josef Tošovský, a bank vezérigazgatója a hitelkamat felső határának törlésével kapcsolatban a sajtóiroda munkatársának kijelentette, hogy amennyiben a bankok visszaélve ezzel a lehetőséggel túlságosan megemelnék a kamatokat, ismételten bevezetnék a most törölt felső határt. Arra a kérdésre válaszolva, vajon pénznemünk stabilitása szempontjából nem aggódik-e az .idei választások várható eredményei miatt, elmondotta: Amennyiben Csehországban egy jobboldali kormány, Szlovákiában pedig egy baloldali kormány kerülne hatalomra, nyilvánvalóan eltérőek lennének gazdasági elképzeléseik. A központi bank számára ez megnehezítené a dolgokat, de nem hiszem, hogy megvalósíthatatlanok lennének. A vezérigazgató egyébként lehetetlennek tartja két központi bank keletkezését, szerinte ebben az esetben az államnak ketté kellene válnia. HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN SZOMBAT. 8-tól 10 óráig a Szombat délelőtt adásába kapcsolódhatnak be hallgatóink. 11.10-töl Iskolások műsora. Nevelem a szüleimet 11 55-kor Jakab István a nyelvi hibákból eredő félretájékoztatásról tartja nyelvművelő előadását. 13 órától Mikrofonközeiben. Lesz-e névadó a pozsonyi Duna utcai iskolában? 14 órakor Szót kérünk. Látogatóban a párkányi UFO-klubban. 15 órakor Látóhatár. Janus Pannonius emlékezete. 15.10-kor a zenei szerkesztő Freddie Mercury és Montserrat Caballé Barcelona cimü közös albumát ajánlja meghallgatásra. VASÁRNAP. 8.30-kor a Világosság cimü egyházi magazinban Súlyi Géza dunaszerdahelyi evangélikus lelkész a bünbocsánatról elmélkedik. 10.35-kor Jelenidő. A tartalomból: Nyitott kapuk napja a pozsonyi gimnáziumban; meghivó egy népművészeti gyermektáborba; a japán oktatási rendszer sajátosságai; ,,... szépen, emberül. . ." mozgalom már nálunk is. A déli hireket a Fiatalok stúdiója követi. A kínálat: Megszólal az éhező milliomos, söt a kaszinótulajdonos is; bemutatjuk Nógrád Szépét, újra együtt a Total Chaos; börfejűekkel a klinikán 14.50-kor Zenés beszélgetés Mácza Mihály történésszel. 15.45-től műsorzárásig a Köszöntő szól. (th) OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Anyagtorlódás miatt a Szovjetunióba erőszakkal elhurcoltak névsorát holnapi számunkban folytatjuk. AZ EGÉSZSÉGES CSALLÓKÖZÉRT A Csallóközben élő egyházi személyek, tanárok, műszakiak és orvosok hetekkel ezelőtt létrehozták az Egészséges Csallóközért Alapítványt. Célul tűzték ki, hogy lehetőségeikhez mérten megteremtik a régióban élő és dolgozó ifjúság egészséges fejlődésének lehetőségét, folyamatosan ellenőrzik és hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzések valóra váltásához, valamint biztosítják az egészségügyi ellátás színvonalának emelését. K Az alapítvány elnökétől, Baculákné dr. Simon Veronika főorvostól kértünk tájékoztatást az alapítvány sorsáról. - A kuratórium tagjai döntöttek arról, mire fordítsuk a beérkezett anyagiakat. A járásban csupán egyetlen kórház van, s felszereltsége nem teszi lehetővé a kor követelményeinek megfelelő betegellátást. Mivel azt szeretnénk, hogy a régió lakosai ne kényszerüljenek más városok kórházaiba, úgy gondoltuk, a beérkező pénzből műszereket vásárolunk. Persze, egyelőre nem számolunk adománydömpinggel, tudjuk, az ilyenfajta támogatás hazánkban szinte ismeretlen, örömünkre szolgál viszont az, hogy sokan megértették törekvésünk lényegét, s a lehetőségeikhez mérten küldenek pénzt a számlánkra. Ezidáig közel 200 ezer korona gyűlt össze, amiből 100 ezret a Ferrolux cég adományozott. Ebből azonnal vettünk egy új EKG-készüléket, melyet az intenzív osztályon használunk. Az Egészséges Csallóközért Alapítvány tagja egy világméretű alapítványnak, amely a volt szocialista országokat hivatott segíteni nemcsak pénzzel, hanem üzemképes (habár nem vadonatúj) műszerekkel. Devizaszámlánk sem üres már, az amerikai Robert Kreible úr 300 dollárt küldött, s beérkezett egy 150 márkás utalvány is. Nagyon sajnáljuk viszont azt, hogy a helyi lakosok adományait nem tudjuk névleg megköszönni, de mi a banktól csak az összegről kapunk kimutatást. Nem tagadjuk, nagyon bízunk abban, mihelyt életbe lép az új adórendszer, egyre többen lesznek, akik majd rendszeresen támogatják alapítványunkat, hiszen a jótékonysági célra fordított összeg leírható az adóalapból. Igaz, hogy ez a lehetőség most is adott, ám tudjuk, hogy ebben az átmeneti időszakban az emberek óvatosabban bánnak a pénzükkel. A főorvosnö beszámolt a távlati tervekről. Elmondta, hogy az alapítvány célja nem csupán az egészségügy, a műszerellátottságának javítása, hanem az iskolák támogatása is. - Szeretnénk, ha a csallóközi ember tudatosítaná, az ő érdekében történik minden. Már most tárgyalunk neves hazai és magyarországi (Méry Gábor felvétele) művészekkel, akik hajlandók fellépni az általunk szervezett nagyszabású koncerten. Fontosnak tartjuk, hogy rendezvényünkön szerepeljenek a járás ifjú zenészei, táncosai, versmondói, netán színjátszói. Nem tagadjuk, el akarjuk érni, el kell érnünk azt, hogy a régióban élő emberek érezzék, valamennyien felelősek vagyunk életkörülményeink kialakításáért. S mivel jól tudjuk, jogos igényeink kielégítése az állami költségvetésből nem téríthető, sorsunkat saját magunknak kell kézbe vennünk. Hisszük, hogy érdemes. (péterfi) MÁSODSZOR - UGYANARRÓL? (Folytatás az 1. oldalról) el. Ezért is szeretném, ha minden pedagógus érezné, hogy a Szövetség az övé, érte van, de neki is le kell tennie a garast, ne másoktól várja, hogy helyette is letegyék. - Kátyúk és korlátok közt járva, persze, senkinek sem könnyú a dolga. - Igen, a bürokrácia még mindig érezteti hatását Bár az 1990 őszén megjelent oktatási törvény az igazgatók hatáskörébe utalja át az alternatív oktatási módszerek elfogadását vagy elutasítását, egyes központi szervek még mindig azon igyekeznek, hogy ebbe is beleszólhassanak. Az iskolaigazgatóknak egyszerűen élniük kell a törvény adta lehetőséggel és nem szabad figyelembe venniük a hátráltató körülményeket. - Tud-e, akar-e magasra húzott falakat dönteni a holnapi közgyűlés? - Nem akar, mert nincs rá szükség. Célunk az, hogy létrehozzuk az önigazgatást a magyar oktatásügyben. Most, a tanácskozás után az lesz a feladatunk, hogy részleteiben is megvalósítsuk elképzeléseinket, mégpedig oly módon, hogy elveinket egy intézményes rendszer felállításával és a pénzügyi kérdések pontos kidolgozásával párosítsuk. Még a választások előtt szeretnénk megalakítani az önálló nemzetiségi főosztályt, amelyet Pišút miniszter ugyan nem ellenez, de a bürokrácia gépezete mintha ellenünk dolgozna. - Végül is, ön személy szerint, mit vár a holnapi tanácskozástól? - Azt, hogy értékelje az eddig megtett utat és árnyalt képet adjon a kisiskolák további felújításának tervéről. S persze továbbra is azon munkálkodunk, hogy megszülessen a komáromi magyar tanítási nyelvű felsőfokú intézmény. Sz. G. L. VISSZHANG „FOGJUK MEG ÉS VIGYÉTEK!", AVAGY FOGJUK MEG ÉS VIGYÜK! - DE KIK? ÉS MIT? HAJNALI JEGYZET A MAGYAR PEDAGÓGUSKÉPZÉSRŐL BODNÁR GYULA CIKKE KAPCSÁN Tengernyi anyag előttem; jegyzőkönyvek, javaslatok, koncepciók, rendeletek, utasítások, „üdvözlő" hivatalos és félhivatalos levelek, számszerűsített tervek, kérvények és óhajok. Kínos vajúdásunk megannyi bizonysága egy rakáson. A Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának akadémiai közgyűlésére készülünk (április második felében lesz - ha lesz). Az akadémiai tanács (szenátus) elnöki beszámolóján dolgozom, és magam is rácsodálkozom a halomnyi papírra; a kurta két esztendönyi munkánkra, törekvéseinkre, vakmerő kitöréseinkre, kétségbeesett kapkodásainkra, tisztes sikereinkre és balgaságainkra No jó, nem vagyunk ló, az állat már belepusztult volna..., mi élünk. És gondosan újraolvasom Bodnár Gyula cikkét {Új Szó, Fogjuk meg és vigyétek!, március 18 ). Lényegében egyetértek vele. Egy állításával nem. Föltételezésének ellenére, vannak koncepcióink (most nem az 1990-ben publikált elképzelésekre vagy éppen a már-már szakállas 1964-es követeléseinkre gondolok), vannak statútum-javaslataink, vannak friss, különböző változatokban megfogalmazott javaslataink. (Persze, más lapra tartozik, hogy mennyiben jók, részletesek és következetesek.) Koncepcióinkat, statútum-javaslatainkat asztalra is tettük. (Le is söpörték őket, mert „más kell!". És mindig más kell...!) Ugyancsak megkérdőjelezhető még egy mondat: ,,Tudom, hogyne tudnám, dolgaink nemcsak rajtunk állnak vagy buknak". Ez igaz is, meg nem is. Mert a történelmi idö folyamában olykor-olykor felkínálkozik a reális esély, amely egyféle parancs is: törődj magaddal! Félő, hogy túlságosan, szinte betegesen belénk idegzödött a kiszolgáltatottság tudata és „kényelme". A magyar pedagógusok és népnevelők képzéséről már sokszor elmondtam a véleményemet. Hadd mondjam még egyszer: e feladat csak az önigazgatási rendszerben oldható meg sikeresen és megnyugtatóan. Hol? A szülőföldünkön. Hol? Ott, abban a városban, ahol ennek a munkának a megfelelő szellemi föltételei (könyvtár, színház, nyomda, sajtó, múzeum stb.) adottak. Ott, ahol a feltétlenül szükséges anyagi háttér is meglesz. Abban a városban, ahol kulturális gócok közelségében nőhet fel a pedagógus, ott, ahol jó lenni, ahol a közvetlen környezet is nevel és egy életre elkötelez. Nyitra ezeket az elemi föltételeket nem tudja biztosítani számunkra (Gondolatban végigpásztázva szűk pátriánkat, szerintem csak három város jöhet számításba: Pozsony, Komárom, Kassa.) A Nyitrán leendő (javasolt?, felkínált?, tervezett?) hibrid „nemzetiségi kultúrák karát" nem tudom minősíteni. Mert nekünk önálló felsőfokú tanintézet kell (szellemi és anyagi erőnk, a „takarónk" függvényében és rendjében egyetem vagy tanárképző főiskola). Erre mi érdemesek vagyunk. Jó lenne, ha a hazai magyar politikai erők, ha másban nem is, de ebben egyetértenének Ebben a kérdésben a felelőtlen kalandorság, a különutasság - bűn! Szerintem a „mit akarunk?" kérdését kell mielőbb megválaszolni. S ha egyáltalán akarunk valami jobbat a mainál, akkor mielőbb ki kell dolgozni egy új koncepciót a magyar pedagógusok képzésére. Kérdés, hogy kit illet meg ez a feladat. Mert csak a „nyitraiakra" hagyatkozni nem szabad, a pedagógusképzés mindnyájunk gondja.. ! Talán a pedagógusszövetség, vagy a magyar tudományos társaság lenne illetékes . ..? Mindegy, de az az egyvalaki nevezzen ki egy szakértői bizottságot, amely képes és hajlandó kidolgozni a magyar pedagógusképzés koncepcióját egy önálló felsőfokú tanintézet keretében, hogy hulló romjaink között már ne vergődjünk tovább. Azt a koncepciót kell majd letennünk arra a bizonyos asztalra, amelyről remélhetőleg senki sem söpri le. Hiszem, hogy van ilyen KARDOS ISTVÁN „HÚZZAD, ÉDES MUZSIKÁSOM..." Március 29-én immár tizenkettedik alkalommal kerül sor Budapesten a táncházmozgalom legrangosabb eseményére, az Országos Táncháztalálkozóra és az Országos Népművészeti Kirakodóvásárra A rendezvényen évente több mint tízezer fizetővendég vesz részt, a közreműködők száma meghaladja a nyolcszázat. A találkozó érdekessége, hogy másodszor lesz nemzetközi, függetlenül attól, hogy országosnak nevezik Mint azt a Táncházi Kamara képviselőitől megtudtuk, több vendéget várnak Romániából, Szerbiából és természetesen hazánkból is: köztük a közismert Varsányi. Ghymes, Csiholok zenekarokat és a hazai színpadainkról is ismert hagyományőrzőket A rendezvény hagyományosan a Budapesti Tavaszi Fesztivál záróakkordja; várhatóan az idén is több támogató adományait élvezhetik a szervezők. -lovászés etnikai főosztály jóvoltából csaknem 200 pedagógusunk vett részt két-háromnapos magyarországi gyakorló oktatáson, mégpedig a régióhoz közel működő, alternatív módszereket alkalmazó iskolákban. Szeptember ós október folyamán két központban iskolaigazgatók és szülői munkaközösségek elnökeinek szervezünk találkozót azzal a céllal, hogy az igazgatóválasztás kétrészes menete következtében előállt áldatlan állapotokat elsimítsuk, és rendezzük az iskolai kollektívák helyzetét. - Bár lelkesedésről beszélt az előbb, meg kell, hogy kérdezzem: ön szerint mi az oka annak, hogy a pedagógusok közül nem egy mind a mai napig távol tartja magát a Szövetségtől. - ötezer pedagógusunk közül 4357-en léptek be a Szövetségbe, s ez nem kis szám, főleg ha azt mondom, mi csak azokat hívjuk, akik jönni akarnak, akik tenni is tudnak a Szövetség érdekében Igen, nekem is gyakran felteszik a kérdést: mit ad. mit nyújthat a Szövetség a pedagógusoknak? Én erre mindig azt felelem: te vajon mit adtál a Szövetségnek, te mit teszel azért, hogy a honi magyar oktatásügy európai színvonalúvá váljon? Meggondolkoztató kérdés, tudom. Két év alatt természetesen még nem vívhatta ki magának a Szövetség azt a tekintélyt, amelyre szüksége van, én viszont úgy érzem, s erről a járási közgyűlések is meggyőztek, hogy pedagógusaink zöme támogat bennünket. A holnapi közgyűlésnek az is a célja, hogy a hibákat, fogyatékosságokat minél hamarabb kiküszöbölhessük, hogy elhárítsa a még mindig létező akadályokat az útból, amelyen két évvel ezelőtt indultunk