Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám, csütörtök

1992. MÁRCIUS 26. TÚJSZÓI ERDEKESSEG y» fekete-erdei klinika című so­f\ rozat „Brinkmann profesz­szoď', azaz Klausjürgen Wussow-t összesen négymillió márkás gázsi­hoz juttatta, de mostanra ez mind el­úszott. „Semmim sem maradt, pedig nemcsak a forgatásért fizettek, ha­nem a különféle reklámokért is" — panaszolja a jóságos főorvost alakí­tó 62 éves német színész, aki a 72 részben forgatott filmsorozatban be­bizonyította emberségét, és személyes varázsával meghódította a tv-néző­ke t ^ Klaus jurgen Wus­sow nem rulet­ten vesztette el a ha­talmas összeget, és nem is a bankja ment csődbe. Válófél­ben lévő felesége, az osztrák Ida Krottenddorf került ennyibe, pedig a jogi hercehurcának még messze nincs vége. Wussow negyedszáza­dos házasság után akar elválni nejé­től, akitől két gyermeke született. Vá­lás után lemondott osztrák állampol­gárságáról, és nemrégiben kérvé­nyezte a neki kijáró osztrák nyugdí­jat, havi 42 ezer schillinget. Ezt jogi hibákra vonatkozva elutasították. De nem ez volta legnagyobb érvágás: a fő baj, hogy Ida, a karintiai asszony kevesellte az addigi havi apanázsát, pedig Wussow négymillió márkájá­ból az asszony már eddig 400 ezret vasalt be magának. S jött a többi kiadás. Wussow ügy­nöke végkielégítésként 600 ezerbe került. A négy éve húzódó válóper­ben a férjet képviselő ügyvédek 280 ezret kértek. A bírósági költségek százezret tettek ki. Jutalékok címén 400 ezret gomboltak le róla. Hatje­gyű összeget utalt át az egyik rákel­lenes alapítvány számlájára. Wussow-nak hosszú ausztriai tar­tózkodásából csupán a könyvtára és néhány festménye maradt, mivel még a bécsi háza is az asszony ke­zébe került. Mégsem adja fel. Élet­társa, Yvonne Viehöver támogatásá­val részben anyagi szükségszerű­ségből, részben szakmaszeretetből újabb filmsorozat forgatására készül. A népszerű német művész a La Scalata (A felemelkedés) című olasz koprodukcióban bújik ismét fehér köpenybe. Dr. Guido della Crosa fő­orvost alakítja. Filmbeli partnere a harmincéves Barbara de Rossi, aki az Egyedül a maffia ellen című film­ben Titti baronesse-ként már meg­hódította a közönséget. A sorozatot — hat, egyenként kilencvenperces részt — a SAT I már előre megvásá­rolta, noha a római forgatás csak február végén kezdődik. B rinkmann professzor" „ máris szorgalmasan lapoz­gatja az olasz szótárt, és szeretné a tőle telhető legjobbat nyújtani. A for­gatókönyv valódi gyöngyszem — mondja a 44 éve rivaldafényben álló művész. Római szerepe sokkal iz­galmasabb lesz, mint a fekete-erdei klinikabeli, hiszen szívspe­cialistaként a maffiával kerül össze tűzésbe. — Sajnálom, hogy anyagilag tönkrementem, és még a házam is odalett. Ha mindenki józanul gon­dolkodott volna, ez nem következett volna be. Szerencsére szeretem a munkámat, és addig forgatok, amíg holtan össze nem esek - vallja Klaus­jürgen Wussow. S nem rejti véka alá, hogy az események után senki se számítson örökségre, mert arra már úgysem jut egy pfennig sem. (FERENCZY-EURÓPRESS) FEKETEMUNKA AUSZTRIABAN IPARI TANULÓ... „Havalaki leesik valahonnan, leg­okosabban teszed, ha ráborítasz egy rakomány sittet" ez a feketén foglalkoztatottakkal kapcsolatos far­kastörvény. A másik cinikus kijelentés: Semmi kifogásunk a külföldi ellen, csak ol­csó legyen. Ezt is fekete-munkaa­dók vállalják. Az osztrák vállalkozók a külföldi illegális munkavállalók kiszolgálta­tott helyzetével visszaélve milliárdos nagyságrendben zsebelnek be fe­ketepénzeket. Politikai bombaként robbant az a feljelentés, amelyet négy lengyel szakács tett Peter Gerd/, a „Wiener Eck" étterem főnöke, Semmering já­rási szociáldemokrata képviselő el­len. Állításuk szerint az előre lealku­dott 50 schilling órabér helyett Gerdl csak 21 schillinget fizetett nekik. „A munkaidő alatt a tulajdonos rend­szeresen megalázott minket", pana­szolták a lengyelek. „Lengyel disz­nónak, idiótának és tolvajnak neve­zett. Ha a pénz felől kérdeztük, düh­rohamot kapott. Mindent hozzánk vágott, ami a keze ügyébe került: lá­bast, poharat, ételt, kenyeret. S egész idő alatt állandóan a rendőr­séggel és a börtönnel fenyegető­zött." Miután napvilágra került az eset, a főnök lemondott járási képvi­selői mandátumáról. Az osztrák sajtó sorozatban szál­lítja a botrányokat: Salzburg belvá­rosában az épülő Penta Szálloda építkezése bizonyult kész aranybá­nyának. A kivitelező, egy felső­ausztriai építőipari vállalkozás, szeptember 27-én a belső munkála­toknál bukott le. 39 személy: cse­hek, lengyelek és egy angol tapé­táztak, festettek, csempéztek leg­jobb tudásuk szerint. Mind gyakor­noknak mondta magát. A külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény sze­rint ugyanis a gyakornoknak nem kell munkavállalási engedély. Igaz, fizetést sem kaphat. Ugyanezen az építkezésen néhány hét múlva 15 magyar bukott le. Mindegyik ipari tanulónak adta ki magát. A furcsa csak az, hogy egyik közülük 55 éves volt. Nem megvetendő az Okaylear­nings SchulungsgesmbH módszer sem. Ok „egyetemistákat" és egy nagyon ügyes trükköt alkalmaztak: takarékbetétkönyvekre utalták a bé­reket. Ott aztán nincs aláírás, nem bizonyíték! Welsben a Sawkof gyümölcs- és zöldségkereskedő üzem bukott le 11 külföldi illegális foglalkoztatásá­val. A rajtakapott feketemunka-válla­lók állítása szerint lakásért és ellátá­sért dolgoztak a cégnél, sokszor még vasár- és ünnepnapon is. Mindegyik rokonom, bizonygatta a zöldségkereskedő. Az illegális foglalkoztatásnak lé­nyegesen elmésebb változata: kft. alakítása. Egy „társasági tagnak" nem kell munkavállalási egendély. Ezek után akár 10 külföldit is találhat az ember egy-egy építkezésen és mindegyik segédmunkás főnöknek, tulajdonosnak vallja magát, bár csak ezer schilling nyereségkifizeté­sért dolgozik. A szankciók hatástalanok, az ügy elévül, mielőtt a hatóságok lezárnák a vizsgálatot. Az osztrák szociális miniszter kemény akciót indított a múlt évben. A januártól októberig tartó kampány 1556 vállalkozóra és építkezésre terjedt ki egész Ausztriá­ban. Összesen 3196 illegálisan al­kalmazott külföldit állítottak elő. De ez csak a jéghegy csúcsa. Számítá­sok szerint csak Felső-Ausztriában havonta legalább 100 millió schillin­get fizetnek ki az illegálisan foglal­koztatott külföldieknek. Ugyanakkor 1991. január 1. és október 31. ebben a tartományban 2 725 000 esetben szabtak ki pénzbírságot (ebből 2 136 000 jogerőre emelkedett). A leg­magasabb pénzbüntetést 90 000 schillinget, 1990-ben Gmünden já­rásban vetették ki, de a bírság ösz­szege átlagosan csak 6137 ÖS volt. Nem csoda hát, hogy a vállalkozók a külföldiek feketén történő alkalma­zását virtusnak tekintik, s az egyikük még állandó szerződést is felkínált a munkaerőpiac igazgatóságának. A vállalkozók persze előre bebiz­tosítják magukat. A szerződésben rendszerint szerepel egy záradék, mely szerint a feketemunkáért min­denkor az alvállalkozó felelős. Az al­vállalkozó pedig rendszerint a mun­kaerő-kölcsönző cégekre hivatkozik, s így ő is kimászik a csávából. Az építőiparban az alvállalkozókkal tör­ténő szerződést „vegyes kalkuláció­nak" nevezik: egy számítási eljárás­ról van szó, ami fantasztikusan le­nyomja az árakat. A vállalkozók ele­ve számolnak fix számú illegális dol­gozóval, nem fizetve utánuk sem nyugdíjjárulékot, sem adót, sem be­tegbiztosítást. A feketén alkalmazot­takat feketepénzzel fizetik. A köny­velésnek rendszerint nagyon egy­szerű, de hatásos módszereit alkal­mazzák: egy kőműves például gond nélkül szerepelhet építőipari anyag­ként. Az áldozataik gyakran hónapokig várnak még arra a kevés pénzre is, amelyben megalkudtak. Hogy mikor fizet a főnök az kész lutri, mondja keserűen egy munkás a bécsi Wald­hausl cégtől. Hasonló a helyzet a bécsi Cleanfix takarító vállalatnál. „Ha elégedetlen vagy a másfél hó­napos ablakpucolásért kapott 2000 schillinggel, akkor le is út, fel is út." Az ideális vendégmunkás 25—30 év közötti nőtlen és gyermektelen, aki után sem szociális járadékot, sem munkanélküli biztosítást nem kell fizetni. Ennél már csak a keletről jövő feketén dolgozó nők jobbak. A legalacsonyabb bérek a varrodákra jellemzőek. A bécsi Textilgeschaft L. 10 schilinges órabérért alkalmazta a lengyel nőket. Fizetésük 56 órás munkahéttel alig érte el a 3000 schil­linget, miközben a magán munka­közvetítők, akik a keleti országok­ban előszeretettel toboroznak, a leg­kisebb ellenszolgáltatás nélkül sze­mélyenként havi 6000 schillinget ka­szíroztak. (West) m a tavasz és ilyenkor egy­re több autós áll ki rövi­debb vagy hosszabb időre a forga­lomból. Az ok gyakran nem műsza­ki hiba... Inkább az élvezetek haj­szolása. Néhány pszichológus szerint a férfi ilyenkor egyszerre két olyan dologgal egyesül, amit a világon a legjobban szeret: a nővel és az autóval. Ám az élvezet nem mindig gondtalan, hiszen a gépko­csik között, ugye, nagy a különb­ség. Ez a felismerés vezette arra a West munkatársait, hogy mérvadó németországi vizsgálatok alapján tudományos alapossággal számol­janak be arról, hogyan is esik a pásztoróra a legnépszerűbb autó­típusokban. A legtöbbünknek ugyan ez a teszt csupán szórakoz­tató olvasmány és nem gyakorlati tanács, ugyanis ha lenne is kivel, SZERELEM AZ AUTÓBAN de egyelőre nincs hol, mert még nincs ilyen autója... De azért biza­kodva olvassuk a felmérést, mert egyszer talán még lehet... VW GOLF: nem is olyan rossz. Bár csak 3,9 m hosszú, 1,65 m szélessségével elég mozgásszabadságot biztosít. Kényelmesség: rendkívül körülményes az ülés háttámlájának a ledöntése. Zavaró a túl hosszú sebváltó. OPEL VECTRA: győztes! A tesztelt autók közt 1,7 m szélességével a legtágasabb. Az ülések kényelmesek, bőrkabát üléshuzatok. Kis bonyodalmat okoz viszont a magas kö­zépkonzol, az ajtón levő széles kartámlák és a kézifék, amely túlságosan előre nyúlik. Kék foltokat okozhat! MAZDA 323: vigyázz a bőrre! Külső mére­tei folytán a kisebb modellek közé sorolhatók (3,9 m hoszú, 1,67 m széles), belül mégis meglepően tágas. Az üléshuzatok viszont durvák, a sebváltó túl hosszú! A (behúzott) kézifék zavar a mozgásban. Az ülések hát­támláját nem lehet teljesen ledönteni. OPEL KADETT: Inkább idősebbeknek! Ugyanis nehézkes benne a mozgás (csak 1,4 m széles). Még nagyobb baj, hogy az ülések háttámláját is bonyolult ledönteni. A kesztyű­tartó túl mélyre lóg, akadályozza a láb sza­bad mozgását. Ráadásul az autó alacsony: belmagassága csak 1,36 m. Tehát: maradja­nak fekve. FORD ESCORT: a virtuózoknak! Megle­pően nagy a belső mozgástér. Sem a közép­konzol, sem a kartámlák nem zavarnak. Még a kalimpáló lábaknak is jut hely. Sőt, az ülést mozgató tekerőgomb kezelése sem nehéz. A szélessége is megfelelő: 1,69 m. Kategóriájá­ban talán a legkényelmesebb. TOYOTA COROLIA: csak törpéknek! A bel­magassága rendkívül alacsonyra sikeredett (1,36 m), az üléshuzatok kissé durvák, a seb­váltó túl hosszú és a belső mozgástér sem mé­retes. Nem árt, ha előre megtanulunk néhány akrobata mutatványt. Ötletünk: legyen kéznél a Kamaszutra, döntsük el a háttámlát, irány a hátsó ülés . VW PASSAT: hetedik helyezett lett. Nagy külső méretei ellenére (4,57 m hosszú, 1,7 széles) meglepően szűk a belső mozgástér. Az ok: túl kövér az ajtók belső burkolata. A te­kerőgomb csak igen körülményesen kezel­hető. Ötletünk: a kombiban jobb a csomagte­ret is igénybe venni. Kemény, és tágas. FORD SIERRA: ne olyan hevesen! Kelle­mes, könnyen tisztítható üléshuzatok. Ám a belső tér kialakítása bosszantóan korlátozza a mozgásszabadságot. Túl magas a közép­konzol. A kesztyűtartó a lábakra lóg. AUDI 80: az ülések háttámláját könnyen és gyorsan lehet ledönteni. A kárpitozás vi­szont kissé puha. Túl széles a középkonzol, kevés a hely a hátsó ülésen, a fejtámlák túl magasak, s ráadásul nehezen szerelhetők le. Csak egészen nyugodt élvezkedőknek. • •„mmú., w., • W\ Macska-egér harc. Az örökös, ki­békíthetetlen ellentét jelképe. Ezt, az egyenlőtlen erők szűnni nem akaró párviadalát testesíti meg immár 50 éve Tom és Jerry. A gyerekek és a felnőttek kedven­cei ők, akik eddig mindig némán küzdöttek egymással, s fittyet hány­va a fizika törvényeinek, a szemünk­ben egyenrangú ellenfeleknek bizo­nyultak öt évtizeden át. A rafinácíó minden fortélyát felhasználták egy­más elleni örökös harcukban, mint­egy biztatva az embereket: látjátok, az egér is tud borsot törni a macska orra alá, a kisebbik is felül tud kere­kedni, az ész kiegyenlíti az erőt! Mindezt azonban nem mondták, hanem megmutatták azzal, hogy vé­gül is jóban-rosszban együtt élnek, megbékélnek és újra összecsapnak. Most azonban megelégelték ezt a néma párviadalt, s végre — kinyitják a szájukat. TOM és JERRY titka Igen, Tom és Jerry hamarosan vi­tába kezd egymással a filmvásznon. Szüleik — Joseph Barbara és Willi­am Hanna, akik 1940-ben rajzolták meg először Tom macskát és Jerry egeret —, most végre rátaláltak azokra, akik az elválaszthatatlan párt — a gyűlöltem-szerettem érzés­hullámzás jegyében — szólásra bír­ták: Phil Roman és Ted Thurner (a CNN birodalom nagyhatalmú tulaj­donosa) 75 perces rajzfilmet készí­tettek, s még ebben az évben, ha­marosan, a közönség elé lépnek. Egy szív — egy lélek, két csodá­latos figura, s végre hozzájuk méltó szócsaták következnek, amelyek to­vább fokozzák kalandos törté­neteiket. De már egy szélesebb kör­ben, mert a filmben új — és hús-vér barátokra lelnek Muggsy, az okos kóborkutya, és két doberman, Swe­etie és Poo személyében. A TEC (Turner Entertainment Co.) vállalko­zás újszerű, mert eddig csak a tele­víziózás világában uralkodott, de most ezzel a filmmel kilép a meg­szokott köréből, s a szórakoztatói­parban is helyet követel magának. Phil Roman, aki egyszerre a pro­ducere és rendezője is a rajzos trükkfilmnek, nagy bizakodással várja Tom és Jerry újabb kalandjait, s főleg azt reméli, hogy a szópárba­jok beköltöznek a nézők világába is. Képzeljük csak el, mit mondhatott volna Tom, amikor rájött, hogy Jerry egy kósza rádióhír hallatán fehérre mázolta be magát, hogy egy robba­nóanyaggal jóllakott kísérleti fehér egér köntösében ráijesszen a bátor macskára, de előle menekülve bele­esett a mosogatóba, s leázott róla a festék?! Tom már csak azért is kinyitotta volna a száját, mert közben ő is megtudta a rádióból, hogy az előző hír tévedésen alapult, s neki nem kellett többé félnie. Igen ám, de képzeljük el, amikor az igazi kísérleti fehér egér is felbuk­kant, s Tom azt hitte, megint Jerry szórakozik vele, hát fogta és kidobta a lakásból. S mi történt? Emlékez­nek még rá? A ház felrobbant! Mert, bizony, a rádió mégse tévedett... Történetek ezreit lehetne feleleve­níteni, ahol a hangjuk értelmet nyer­ve még szórakoztatóbbá tette volna ezeket a meséket. Nos, most meg­kapjuk: Tom és Jery hamarosan megszólal — és jól megmondják egymásnak! Hogy mit? Hát ez egyelőre Tom és Jerry tit­ka... (R)

Next

/
Thumbnails
Contents