Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám, csütörtök

GAZDASÁG . ÚJSZÓI FÖLDTULAJDONOSOK ÚTMUTATÁST, SEGÍTSÉGET VÁRTAK ÉS KAPTAK Néni szoktuk meg, mert senki se kívánta, hogy törvények „kacifántosán" megfogalmazott paragrafusaiból olvassuk ki. hol, mit s meddig lehet, kell elintéznünk. Ott „fent" egyvalaki kimondta, most ezt kell tenni, és a feladatot kézből kézbe adva mindenki megtette a neki kimért lépést. Nem így most. Földtörvény, tájrendezési törvény, szövetkezeti transzformációs törvény, ilyen feladat, meg olyan feladat. Az egyik záros határidő még jóformán el sem múlt, már itt van a másik. Nyüzsgő hangyaboly lett a falu, az emberek paragrafusokat tanulmányoznak és próbálnak megérteni. Ebben a helyzetben elismerés illeti azokat a magyar politikai pártokat és kezdeményezéseket, amelyek segítenek a falunak. Lapunkban is megjelenő közlemények száma alapját aligha kérdéses, a Magyar Polgári Párt képviselői szorgalmasan látogatják a falut, és magyarázzák a gondot okozó törvények paragrafusait. Szükség van e segítségre, arról Perbetén is meggyőződtem, ahol Világi Oszkár, a Szövetségi Gyűlés alelnöke és az MPP alelnöke, valamint Soóky László, az MPP Elnökségének tagja felé közel két órán át záporoztak a kérdések. Hiába múlt már este nyolc óra, helyi kérésre a falu és a szövetkezet vezetőinek még egy külön „tanórát" is vállaltak. Mit kaphat a jogosult személy? Az est központi témája a földtörvényt (229/1991 Tt. sz.) módosító (1992. február 18-án elfogadott) törvény volt. Elsősorban a vélt (feltételezett) tulajdonosról szóló 4a, valamint a 6-os paragrafus (2) bekezdése, amely a konfiskáltak ügyét • A parlamentet gyakran bírálják azért, hogy nem pontosította a szövetkezeti lakások tulajdonjoga tagjaira való átruházásának feltételéit, és ismereteim szerint a kormány a transzformációs törvényről szóló javaslatába bele sem foglalta. Miért? - Komolyan fontolgattuk, miként lehetne megoldani a transzformációs törvény keretében a lakás-tulajdonjog tagokra történő átruházását. A törvényalkotási folyamatban éppen ezért ez a javaslat több ízben is előfordult, majd eltűnt. A kormány legiszlatív tanácsának ezzel kapcsolatos utolsó ülésén, majd a kormány tanácskozásán is kihagytuk ezt a fejezetet. Éreztük, hogy bonyolult kérdésről van szó, amely nem intézhető el néhány rövid rendelkezéssel, s ráadásul teljesen külön a többi lakás kérdésének megoldásától. Abból indultunk ki, hogy a kormánynak átfogó törvényt kell előkészítenie a lakástulajdonjogról. Azzal, hogy a parlament az utolsó pillanatban és nem a legszerencsésebb formában lehetővé tette a transzformációs törvény keretében a szövetkezeti lakás tulajdonjogának az átruházását, keresztülhúzta szándékainkat. • Milyen elképzeléseik vannak a helyzet megoldására? - A kormány szeretné kiadni a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletét. A másik út - hogy a parlamentnek javasoljuk a törvény módosítását vagy egy új törvény elfogadását - többé-kevésbé elméletinek minősíthető. Az idő ugyanis könyörtelenül szorít bennünket. Mint közismert, január 28-ától telik az a hathónapos határidő, ameddig benyújtható a kérvény a szövetkezeti lakás tulajdonjogának a tagra való átruházására, ezért időhiány miatt a parlament lehetőségei korlátozottak. A kormányrendelet első verziója már elkészült. Ha minden jól megy, április 10-ig napvilágot láthatna. rendezi. (Ezekre lapunk későbbi számaiban visszatérünk). Sokan kérdeztek rá az. április 28-i záros határidőre. A jelentkezési kötelezettséget a szövetkezeti transzformációs törvény (42/1992. Tt. sz.) adja feladatul a jogosult személyeknek. Kik a jogosult személyek és mit kapnak? A jogosult személyek azok, akik részt kapnak a mezőgazdasági szövetkezet működése (fennállása) alatt létrejött vagyonból. Jogosult személy három alapon lehet valaki. Egy - 1991. november 30-ig a mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, nincs földje és annak idején (őseinek) vagyona se volt, amit az egykori efsz átvett-elvett. Nekik jelentkezési kötelezettségük nincs. Kettő - a mezőgazdasági szövetkezet tagja, volt tagja, földtulajdonos és egyéb vagyon tulajdonosa. Három - a mezőgazdasági szövetkezetnek sose volt a tagja, most sem az, de földjét 1990. május 15-ig használta, vagy jelenleg is használja a szövetkezet, illetve azok a sose volt efsz-tagok, akiktől (őseiktől) az egykori efsz átvett-elvett legalább harmincezer korona értékű mezőgazdasági vagyont (felszerelést, gépet, gazdasági állatot, gabonát stb.). A második és a harmadik csoportba tartozóknak a transzformációs folyamatba írásban kell bejelentkezniük. Hogyan kell jelentkezni? Ezt lapunk 1992. III. 20-i számában Földügyben rovatunkban részletesen leírtuk, így most a Világi-Soóky feleletekből azt az esetet emelem ki, amikor annak idején a földet csak az egyik testvérre írták rá. Mit tegyenek a nagyszülők annak idején föld nélkül maradt gyerekei és azok gyerekei, hogy jogosult személyek lehessenek? Ha a tájrendezési SZNT-törvény (330/1991 Tt. sz) 40-es paragrafusa szerint 1992. II. 19-éig beadták a járási közjegyzőségen • Tulajdonképpen ki igényelheti majd a szövetkezeti lakást? Az is, aki - mondjuk - cserével jutott hozzá? - Javaslatunk szerint jogosult személy mindaz, aki bérli a szövetkezeti lakást vagy az ilyen lakótömb nem lakásra szolgáló helyiségeit, és letörlesztette a tagrészét vagy egyéb formában fizette ezt meg, esetleg jogi képviselője cselekedett így. Tehát az is megszerezheti a lakást, aki cserével jutott hozzá. • A javaslatból kitűnik, hogy aki tulajdonosa akar lenni szövetkezeti lakásának, annak azonnal ki kell fizetnie a lakására jutó hitelrészt. Némely lakás esetében ez százezreket is kitehet. Lesz rá pénzük az embereknek? - Valószínű, hogy a bankok és a szövetségi pénzügyminisztérium elutasító állásfoglalására való tekintettel nem lesz mód arra, hogy átruházzák a lakás tulajdonjogát, s közben folytatódjék az eddigi hiteltörlesztési gyakorlat. Az egyetlen megoldást abban látom, hogy a lakástulajdonjog átruházására csak akkor kerül sor, ha ennek megteremtjük a feltételeit. A lakás iránt érdeklődők tehát a szóban forgó hat hónap alatt csupán az igényüket érvényesítenék, joguk pedig csak később realizálódna. Vagy akkor, ha a szövetkezeti tag már megtakarítja a lakás megszerzéséhez szükséges pénzt, vagy az állam erre a célra előnyös hitelt nyújt. • A mostani gazdasági helyzetben joggal bízhat valaki az állam segítségében? - Meggyőződésem, hogy a törvény realizálásakor az illetékesek hamarosan erre a következtetésre jutnak. Abból indulok ki ugyanis, hogy az államnak előbb vagy utóbb ismét állami lakáspolitikát kell érvényesítenie. Persze, nem olyant, mint azt eddig tapasztaltuk, vagyis hogy az állam építette a lakásokat, melyekben „elhelyezte" a lakókat. Az államnak keda hagyaték újraelosztására az igényt, és a hagyatéki tárgyalás eddig még nem folyt le, akkor a nagyszülő hagyatéki végzését mellékelve - amelyen egy testvérre írták a földet - legkésőbb április 28-ig közös jelentkezést adjanak be a mezőgazdasági szövetkezetbe. E jelentkezést valamennyien írják alá és aláírásukat hitelesítsék. Mi a hektárnormatíva? Perbetén is bebizonyosodott, hogy sokan még mindig összetévesztik a földtörvény 20-as paragrafusát (az élő és holt leltárért járó kárpótlást) a szövetkezeti transzformációs törvény mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó paragrafusaival. Ez utóbbi, amint előbb már emiitettem, a mezőgazdasági szövetkezet működése alatt létrejött vagyonból ad részt, míg a földtörvény és annak 20-as paragrafusa azt adja vissza, mi a tulajdonosé volt A 20-as paragrafus szerint a tulajdonos vagy annak örököse visszakapja az egykor tőle elvett-átvett élő és holt leltár értékét - ha azt 1992. december 31-ig a mezőgazdasági szövetkezettől vagy állami gazdaságtól írásban kérni fogja. Ha kéri, megkapja, akkor is, ha az átvételrölelvételről semmi elismervény sincs a kezében. Ebben az esetben a szlovák kormány 1992. január 21-i rendelete szerint az élő és holt leltárért hektárnormatívát kap, hektáronként 26 ezer Ô00 korona értékű kárpótlást. Akinek tehát annyi földje van, hogy a hektárnormatíva értéke eléri a harmincezer koronát, az a szövetkezeti transzformációs törvény szerint már nemcsak a földje után, hanem az egyéb vagyon alapján, az élő és holt leltár értékével is jogosult személy. vező gazdasági feltételeket kellene teremtenie ahhoz, hogy az emberek maguk építsenek lakást vagy legyen érdekük lakás birtoklása. Ha az állam nem járul ehhez hozzá kedvező hitelek nyújtásával vagy közvetett támogatás formájában, s ha ezt nem teszi olyan mértékben, mint az elmúlt húsz esztendőben, akkor az emberek nem veszik meg a lakást, és nem is alakul ki a lakáspiac. Az emberek könnyen kiszámítják, hogy a mai inflációt figyelembe véve jobb hosszabb távon 1 százalékos kamatra eladósodni, mint hogy egyszerre feláldozza összes megtakarítását. Ilyet csak akkor tesz az ember, ha azonnali előnyre tesz szert. A szövetkezeti lakás megvételével azonban semmilyen azonnali és kézzelfogható előnyhöz nem jutnak. A szövetkezeti lakásokban élők azonban már ma kvázitulajdonosok. Szavatolják számukra, hogy lakásuk, illetve tagsági hányaduk örökölhető, hogy lakásukkal szabadon rendelkezhetnek, és már ma is gazdaságilag reális lakbért fizetnek. A ház javításának és karbantartásának költségeihez pedig tulajdonosként is hozzá keH majd járulniuk. • Es mi történik akkor, ha a szövetkezet csődbe jut, és valaki más lesz a ház tulajdonosa? - Nem feltételezem, hogy a ma is láncreakciószerűen terjedő fizetésképtelenség a szövetkezeteket is elérné, s hogy a lakásszövetkezeti házakat egy harmadik szubjektum venné meg. A mai szövetkezeti tag tagsági hányadának háromszoros összegéig felel a lakásszövetkezet esetleges hiányáért. • Megmaradnak az eddigi kedvező kamatfeltételek azon szövetkezeti tagok számára, akik nem veszik meg a lakást? - A javasolt kormányrendelet feltételezi, hogy az eddigi szövetkezeti tagok továbbra is részesülnek a kedvező kamatokban. Abból indulunk ki, hogy ezt a múltban szerzett jogukat helytelenség lenne tőlük elvenni. Amennyiben a szóban forgó javaslatot elfogadják, nem kellene, hogy a meg nem vett lakások esetében megváltozzék a szövetkezetekre vonatkozó féléves hiteltörlesztés és a szövetkezeti tagok lakbérben fizetett havi törlesztése sem. Egy kérdés - egy felelet Az általános, sokakat érdeklő, érintő kérdések után ki-ki a saját problémájával is elóhuzakodott. Tavaly ősszel kimédék a földemet. Mikortól fizetem a földadót? Földadót 1992re fizet, ha nem bejegyzett magángazda, mert ha igen, az adófizetési kötelezettségtől mentesül. É/ó és holt leltáromat efsz vette el, amely azóta állami gazdaság része tett. Kérhetem a hektárnormatívát? Igen kérheti a kárpótlást, az állami gazdaságtól, írásban, 1992. december 31-ig. Ha a mezőgazdasági szövetkezetből kiveszem a földemet vagy a föld egy részét, mi lesz a vagyoni betétemmel? A vagyoni betét nem azonos a földdel. Ha ezt, vagy ennek egy részét művelni fogja, és bejegyzett magángazdálkodó, a vagyoni betétet kiválthatja, ha nem magángazdálkodó, betéte után részesedni fog a nyereségből. Házunk udvara és kertje a telekkönyvi bejegyzés szerint megmaradt az eredeti tulajdonos nevén és szántóföld. Mit tehetünk? Csak egyet. Megegyeznek a föld tulajdonosával és megveszik földjét. Addig pedig haszonbért fizetnek. Eladható az ilyen, más földjén álló ház? Igen, eladható, csak a vevőnek két tulajdonossal kell megegyeznie. Külön a ház és külön a föld tulajdonosával. Az egyezség formája lehet, hogy a ház tulajdonosa vagy a házat megvenni akaró a saját földiéből ad földet a ház „alatt" lévő föld tulajdonosának. Bátyám az efsz-ben dolgozott, igy 1957-ben a szülő halálakor ráírták a földet. Származik ebből károm? Nem. A föld fele után a földtörvény szerint kérheti a kárpótlást, a szövetkezeti transzformációs törvény szerint pedig mint jogosult személy a vagyoni betétet. Ha majd február 19-éig beadott kérése alapján a járási közjegyzóség újra elosztja a földet, átírási illetéket sem fog fizetni. EGRI FERENC • A szövetkezeti tagok nem kényszerülnek rá arra, hogy megvegyék azt a telket is, amelyen a házuk áll? - Az a véleményem, hogy e téren is védeni kellene a jóhiszeműen megszerzett jogot. Ha a letűnt rendszer a szövetkezetek számára egyebek között megalkotta a beépített telkek úgynevezett örökös használatára való jogot, akkor most lehetetlen ezt a jogot felszámolni. Ellenkezőleg, transzformálni kell az új feltételeknek megfelelően, és meg kell őrizni. • Sok a félreértés a ráépített és beépített szövetkezeti lakásokat illetően. Megszerezhetik ezt a szövetkezti tagok? - A nem szövetkezeti tulajdonban levő házakban létesített szövetkezeti lakások jogi viszonyainak rendezését csak törvény útján leszünk képesek megoldani. Ugyanis semmi egyéb úton nem avatkozhatunk bele a tulajdonviszonyokba. Olyan kérdésről van szó, amelyet már a restitúciós törvényekben meg kelleti volna oldani. Éppen ezért a kormányelnökségen úgy döntöttünk, hogy a lakások tulajdonjogáról szóló törvénytervezetet nem engedik tovább, mert szerettük volna kiegészíteni a szóban forgó problémáról szóló fejezettel. Bosszant bennünket, hogy a PDE képviselői klubja tulajdonképpen ellopta az általunk előkészített, de még befejezetlen törvényjavaslatot, és ügy, ahogy volt, a parlament elé terjesztette. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy gyorsan kiegészítsük azt a hiányzó fejezettel, akár kormányállásfoglalás útján, akár képviselői kezdeményezéssel. • Miképp lehetne megoldani ezt a kérdést? - Amennyiben az állam tulajdonában maradt házakban történt be- illetve ráépítésekről van szó, akkor a törvény útján létrehozható a háztulajdonos és az építő tulajdonközössége. A restituált házak esetében nem valósítható meg az, hogy újra kisajátítsák a házat azoktól, akik azt visszakapták. Az ilyenek az egész ház tulajdonosaivá válnak, beleértve a szövetkezeti rá- és beépítést is. • A szövetkezeti rá- és beépített házrészek - lakások - bérlói tehát kérjék a lakás tulajdonjogának átruházását vagy várjanak ezzel a tön/ény módosításáig? - Kétségtelenül fontos, hogy ne késsék le a törvényben megszabott hathónapos határidőt, tehát június 28-ig nyújtsák be kérvényüket. • Köszönöm a beszélgetést. VLADIMÍR ČECHOVSKÝ Rudé právo 1992/65. szám 1992. MÁRCIUS 26. FÖLDÜGYBEN Olvasóink figyelmét aligha kerülte el a Somorjai Mezőgazdasági Szövetkezet felhívása, amelyben ,.értesítik a jogosult személyeket, hogy földtulajdonukat, élő és holt leltári tárgyaikat igazoló okmányokkal írásban jelentkezhetnek a szövetkezet irodájában". Mivel az így megfogalmazott felhívás - ,, okmányokkal írásban jelentkezhetnek" - bizonytalanná teheti a jogosult személyeket, nem árt, ha a szövetkezet kérését részleteire bontjuk. Az élő és holt leltáron a törvény azokat a mezőgazdasági eszközöket, gépeket, szekeret, gazdasági állatokat, gabonát stb. érti, amit a tulajdonostól egykor elvettek. Az elvételükkel okozott kár ellensúlyozásáról (a kárpótlásról) a földtörvény (229/1991 Tt. sz.) 20-as paragrafusa rendelkezik. Kimondja, hogy a kárpótlásra köteles jogi személy (mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság, gép- és traktorállomás stb.) a kárvallottnak, illetve örökösének az egykor kisajátított élő és holt leltár (értékét) köteles ellensúlyozni - ha a kárpótlásra jogosult személy ezt legkésőbb 1992. december 31-ig a kárpótlásra köteles jogi személytói kéri. Ha kéri, akkor a kárpótlást megkapja, függetlenül attól, hogy van vagy nincs a kezében az,, élő és holt leltári tárgyait igazoló okmány". Ezt a szlovák kormány 1992. január 21-i rendelete mondja ki. Ha nincs átvételi elismervény (okmány), akkor a kárpótlásra jogosult személy a kárpótlásra köteles jogi személytől (a somorjai a Somorjai Mezőgazdasági Szövetkezettói) hektárnormatívát kap, vagyis hektáronként 26 ezer 800 koronát, a vagyonból való részesedés formájában. A Somorjai Mezőgazdasági Szövetkezet felhívása természetesen nem a földtörvény 20-as paragrafusával, hanem az 1992. január 28-án hatályba lépett szövetkezeti transzformációs törvény (42/1992 Tt. sz.) 14-es paragrafusának b) pontjával függ össze. Ez adja feladatul a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozó és nem dolgozó tagoknak és nem tagoknak, hogy amennyiben földtulajdonosok. illetve a szövetkezet által használt (egykor átvett-elvett) egyéb, legalább 30 ezer korona értékű vagyon tulajdonosai, 1992. január 28-át követő három hónapon belül írásban jelentkezzenek a szövetkezetben, mint a szövetkezet vagyonából részesedni jogosult személyek. A földtörvény 20-as és a szövetkezeti transzformációs törvény 14es paragrafusa között óriási a különbség. A földtörvény azt adja viszsza (föld, kisajátított vagyon - élö és holt leltár), amit a tulajdonostól egykor elvettek, a szövetkezeti transzformációs törvény pedig abból a vagyonból ad részt (a föld és egyéb vagyon tulajdonosainak, illetve örököseiknek is), ami a szövetkezet működése alatt (fennállása óta) jött létre. Április 28-ig (amikor lejár a három hónap), ezt a vagyoni részt (betétet) kell kérni, de ezen igény érvényesítésének nem (okvetlenül) feltétele az annak idején kisajátított élö és holt leltári tárgyakat igazoló okmány. Akinek tehát nincs ilyen a kezében, nehogy bizonytalanná váljon, hanem ettől függetlenül jelentkezzen írásban, mint a szövetkezeti transzformációra jogosult személy. Földje után - legyen ez bármekkora - mindenki jogosult személy, azt pedig, hogy az egyéb vagyon által jogosult-e, ki-ki saját maga is kiszámolhatja. Vagy a hektárnormatíva alapján, vagy az egykor tőle, ősétől átvett-elvett egyéb vagyonról készült elismervény alapján. Ha olyan dolgot vettek el, amelynek 1991. június 24-én is volt ára (például fejőstehén), akkor ez érvényes. Ha az elvett dolog tavaly már nem létezett, így ára se volt, akkor a szlovák kormány 1992. január 21 -i rendeletét veheti alapul. Eszerint például a lóvontatású kocsi ára 22 ezer, az igavonó lóé 20 ezer korona stb. E jegyzékben ugyanígy meg van adva az eke, borona, henger, vetőgép stb. ára. -efPAVEL RYCHETSKÝ SZÖVETSÉGI MINISZTERELNÖK-HELYETTES SZERINT: AZ ÁLLAMNAK TÁMOGATNIA KELLENE A LAKÁSMEGVÉTELT Csehszlovákiában napjainkban több mint 1 millió százezer szövetkezeti lakás van, amelynek a transzformációs törvény értelmében lakói tulajdonosai lehetnek. Azt még azonban senki sem tudja, hogy milyen feltételekkel. Mit kezd ezzel a problémával a szövetségi kormány? Pavel Rychetskýt, a szövetségi kormánynak a törvényhozásért felelős alelnökét kérdeztük meg ezzel kapcsolatban. Pavel Rychetský korábban jogászként dolgozott a prágai Pokorok Lakásépítő Szövetkezetben, tehát jól ismeri ezt a tárgykört.