Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. MÁRCIUS 26. BŐS-NAGYMAROS ELVÁLNAK ÚTJAINK Banánhéjjá válhat a C-változat, jósoltuk tavaly december elején, látva a szlovák kormány demonstratív dunacsúnyi buldózerezésére érkező magyarországi választ. Tegnapelőtt azután a Magyar Országgyűlés végleg eldöntötte, hogy a dacváltozat továbbépítése esetén megszünteti „a kétoldalú egyezményt. így véglegessé vált, hogy ezen a tavaly novemberi szerencsétlen (vagy talán nagyon is átgondolt

7) lépésen valóban elcsúszik a bősi vízlépcső problémájának ellenőrizhető keretek közti és belátható időn belüli megoldásának lehetősége. A mindkét oldalon jelentós politikai töltettel rendelkező probléma egyedüli megoldását az Európai Közösség küldötteivel kiegészített közös szakértői bizottság jelenthetné. Ennek felállítását elsőként a múlt év elején Josef Vavroušek csehszlovák környezetvédelmi miniszter vetette fel. Sajnos, a magyar tárgyalóküldöttség - arra számítva, hogy partnere önmagától is elismeri az eredeti elképzelések alapvető hibáit - a tavaly áprilisban és júniusban tartott kormányszintű megbeszéléseken elu'asította ezt a javaslatot. Szlovákiában ezalatt a technokrata lobby néhány hónapos megtorpanás után, újra magához tért. A korábbi kommunista ideológiai támogatást mesteri módon nemzetivé változtatva az önigazolási komplexusokkal küszködő szlovák politikai vezetést fokozatosan belekényszeritette a dacváltozat építésének megkezdésébe. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy porhintésük legsikeresebb elemét a magyar álláspont mozdíthatatlanságára való kitartó hivatkozás jelentette. Bonyolult, színfalak mögötti egyeztető tárgyalások után a magyar parlamenti pártok tavaly novemberben hirtelen „felismerték", hogy kormányküldöttségük túl szúken értelmezte az Országgyűlés határozatát és mégis zöldet kaphat a szakértői bizottság. Ezt a törékeny konszenzust tette feleslegessé a dacváltozat ugyanebben az időben megkezdett építése. Tulajdonképpen nem állapítható meg egyértelműen, hogy ez a véletlenek szerencsétlen összjátéka volt-e, vagy pedig a technokratákat támogató szlovák kereszténydemokrácia számára előnytelenül alakuló megegyezés széttörésére irányult. Információink szerint azonban az illetékesek döntésük pillanatában tudatában voltak a legfrissebb magyarországi fejleményeknek! Napjainkra azután a helyzet teljesen elmérgesedett. A nemzeti szocialista hatalomátvétel reális veszélyétől teljesen megmerevedett szlovák kormány legfeljebb akkor állítja le az építkezést, ha elfogy az eddig is titokzatos csatornákon keresztül áramló pénze Kelet-európai szokás szerint, a magyar politikusok sem voltak hajlandóak engedni egy jottányit sem. Pedig tél előtt a Dunát lehetetlen lenne elterelni, így a szerződés tavaszi felmondásával mindössze a nemzeti-szocialisták kezébe adnak egy újabb nagyszerű választási érvet. A Magyar Országgyűlés keddi döntése óta minden Marián Calfa levelétől függ. Mivel ennek tartalma aligha kétséges, a szerződés május elsején nyilván történelemmé válik. Ezután pedig megindul a panaszkodás és a kölcsönös rágalmazás - minden elképzelhető nemzetközi fórumon. Eközben mindkét oldal politikusai szentül meg lesznek győződve saját jogászaik és tudósaik igazáról, és nagyon fogják sajnálni, hogy ezek a jogászok és tudósok nem beszélhették meg közösen a felmerülő problémákat. És velük együtt valószínűleg mi, egyszerű halandók is. TUBA LAJOS AZ USA VESZELYEZTETI A KÖRNYEZETVÉDELMI CSÚCSOT KISINYOV ELÉGEDETLEN NÉHÁNY SORBAN Tegnapra virradóan egész éjszaka folytak Moldovában a lövöldözések a rendőrök és a Dnyeszter menti gárdisták között. A kisinyovi belügyminisztérium szerint több helyen a lakosság is csatlakozott a rendőrökhöz, míg a gárdisták oldalán továbbra is harcolnak az orosz kozákok. Az összecsapásokban rendörök és polgári személyek is megsebesültek. Az orosz televízió jelentése szerint Dubosszariba tartva ismeretlen fegyveresek megtámadták azt a gépkocsit, amelyben több svájci újságíró utazott. Sorsukról a tévé nem számolt be. A moldován parlament kedden kifogásolta az orosz parlament álláspontját, miszerint a Dnyeszter bal partján élő nem román lakosságnak különleges politikai státust kellene kapnia. A moldován védelmi miniszter pedig a köztársaság területén állomásozó katonai egységek parancsnokaival találkozott. A találkozón, melyen a kormányfő is részt vett, arról volt szó, hogy a volt szövetségi hadsereg csapatait a köztársaság igazgatása alá helyezik át, mivel Moldova saját hadsereget hoz létre. JELCIN TAMOGATAST KERT Borisz Jelcin orosz elnök 16 társadalmi és politikai szervezet vezetőivel tárgyalt kedden a Kremlben, s felszólította ezeket a demokratikus orientációjú pártokat és mozgalmakat, támogassák vezetését az ellenzéki erők mind erőteljesebb támadásaival szemben. Jelcin leszögezte, hogy a népi küldöttek áprilisi tanácskozása nemcsak a moszkvai vezetés jogköreit akarja kétségbe vonni, hanem magát a gazdasági reform irányvonalát is. Jelcin elmondta; úgy véli, a kongresszuson fel fogják őt szólítani, hogy mondjon le a kormányfői tisztségről. Ezt azonban egyelőre elutasítja, mivel úgy látja, hogy a jelenlegi kormány egy jól összehangolt csapat, amelyben nincsenek belső ellentétek. AZ ARAB LIGA SEM JÁRT SIKERREL Minden jel arra vall, hogy a líbiai vezetés keddi, látszólagos pozitív válasza ellenére nincs haladás a Lockerbie-ügyben. Az Arab Liga különleges delegációja, amelyet Eszmat Abdel Megid, a liga főtitkára vezetett, tegnap üres kézzel tért vissza Tripoliból Kairóba. Líbia nem adta ki a delegációnak a terrorcselekményekkel vádolt két állampolgárát, amint arra ígéretet tett. Megid az újságíróknak Csak annyit mondott: a konzultációk folytatódnak. A Biztonsági Tanácsban az ügygyei kapcsolatban tegnap egész nap folytatódtak a konzultációk. A brit ENSZ-nagykövet közölte, ha Tripoli nem adja ki a két gyanúsítottat, a BT azonnal lépni fog. AZ ALBÁN VÁLASZTÁSOK HIVATALOS EREDMÉNYEI Ml LESZ AZ ELNÖK SORSA? Az Egyesült Államok veszélyezteti a nyári Rio de Janeiro-i ökológiai csúcsértekezlet sikerét - írta tegnap a New York Times. Washington ugyanis ellenzi a fejlődőknek nyújtott segítség növelését és ázt, hogy limitálják a légkör szennyezését kártékony gázokkal. Az amerikai lap szerint mind a keleti, mind pedig a nyugati országok szakértői úgy vélik, hogy az USA ezzel szabotálhatja a két legfontosabb riói megállapodást. Az egyik ilyen tervezett megállapodás az Agenda 21 cimet viseli, s lényegében átfogó tervezetet javasol arra, miként lehetne egészségesebbé tenni a Földet a jövő évszázad számára. A fejlődők szerint ez a program jelentős segítséget feltételez a harmadik világ számára az új technológiák bevezetése során. Az a tény pedig, hogy Washington nem kívánja korlátozni a mérges gázok levegőbe bocsátását, az atmoszféráról szóló nemzetközi dokumentumot sodorja veszélybe, márpedig ez lesz a riói környezetvédelmi csúcs egyik kulcskérdése. A nyári értekezlet megmentésére tett kísérletként fogható fel az a portugál lépés, amely szerint április 15-re Párizsba összehívták 20 ország szakértőit, akik éppen az atmoszférával összefüggő problémákat vitatják meg. A nyugat-európai országok is azt akarják, hogy a résztvevők szilárd kötelezettségvállalásokat tegyenek. Az Egyesült Államok ezzel szemben olyan dokumentumot szeretne, amely nélkülözi a kötelezettségek részletes felsorolását. Tiranában kedden este hozták nyilvánosságra az albán parlamenti választások vasárnapi, első fordulójának hivatalos végeredményeit. Ezek szerint az eddig ellenzékben levő demokraták az első fordulóban megszerezhető 100 mandátumból 70-et biztosítottak maguknak, a mostanáig kormányzó posztkommunista szocialista párt pedig csak hatot, négyet a kisebb pártok szereztek. A március 29-i második fordulóban 11 választási körzetben kell még eldönteni a képviselői helyek sorsát. Negyven mandátumot pedig arányosan osztanak el az egyes parlamenti pártok között, a rájuk leadott voksok alapján. Ramiz Alia államfő, a sztálinista diktátor, Enver Hodzsa utóda első beszédében azt mondotta, hogy a nép akaratát tiszteletben kell tartani. Bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a Demokrata Párt vezetőivel az új kormány megalakításáról, s szerinte ez a folyamat a jövő év végéig eredményesen zárulhat. Arról, hogy mi lesz az ő sorsa, Alia nem tett említést. Igaz ugyan, hogy államfői megbízatási időszaka még nem járt le, de a vasárnapi választások utáni első nagy megmozdulásokon a tömeg a lemondását követelte. K

ijevben tegnap hozták nyilvánosságra, hogy az ukrán parlament kedden későn este a köztársaság gazdaságának megmentését célzó válságtervet hagyott jóvá, és személycseréket hajtott végre az Ukrán Nemzeti Bank élén. A 412 honatyából 306 szavazta meg a tervezetet, amely Leonyid Kravcsuk szerint nélkülözhetetlen az ország önállóságához. Ezzel szemben az ellenzéki képviselők azt állítják, a tervezetnek erősen protekcionista és oroszellenes jellege van, és katasztrófába sodorhatja Ukrajnát. Volodimir Hrinyov liberális képviselő szerint a tervezet „Oroszországgal folytatott hatalmi versengésbe sodorhat bennünket, de nem kínál saját koncepciót gazdaságunk reformjához". Hozzáfűzte, hogy ezzel a tervvel Ukrajna gyakorlatilag kilépett a Független Államok Közösségéből. B

udapesten kedden este ért véget a visegrádi hármak kereskedelmi kamarái elnökeinek értekezlete. A résztvevők leszögezték: bár a három országban nem azonosak a kamarák feladatai, mindegyik arra törekszik, hogy megbízható információkat nyújtson a hazai és külföldi partnereknek. Elhangzott az az érdekes megállapítás, amely szerint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország háromoldalú megállapodása a szabad kereskedelemről összhangban lenne az európai integrációs folyamatokkal. M

ariin Fitzwater fehérházi szóvivő bejelentette: az Egyesült Államok készen áll arra, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatokat Grúziával. A közlemény szerint a lehető leghamarabb meg akarják nyitni Tbilisziben az amerikai nagykövetséget. Fitzwater elmondta még, hogy Washington támogatni fogja Grúzia tagságát a fontos nemzetközi szervezetekben, beleértve a Világbankot és a Nemzetközi Valuta Alapot is. Az amerikai döntést egy nappal megelőzte az Európai Közösségek ilyen értelmű határozata. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália már hétfőn elismerte Grúziát. Ó

riási meglepetésre vesztett a dél-koreai parlamenti választásokon a kormányzó Demokratikus Liberális Párt. A szavazatok 80 százalékának összeszámlálása után ezt az eredményt tegnap jelentették be Szöulban. A közlemény szerint a 237 választási körzet közül a DLP csak 166-ban tudott győzni. Ro Te Vu elnök pártja ezzel elvesztette abszolút parlamenti többségét. Megfigyelők első reagálásaikban utaltak arra, hogy valószínűnek tűnik Ro veresége az év végén esedékes elnökválasztáson. M

int már hivatalosan is bejelentették: Václav Havel csehszlovák államfő áprilisban Japánba látogat, s ebből az alkalomból az egyik tokiói szinház bemutatja Havel Verniszázs című darabját. A művet Murai Simako asszony fordította le japán nyelvre, s ó is fogja rendezni. Ez a japán írónő a hatvanas években ismerkedett meg Václav Havellel, amikor Prágában végezte tanulmányait. F

ranciaország az elmúlt évben 30-38 milliárd frank értékben exportált fegyvereket, vagy kötött szerződéseket a fegyverek és más hadianyagok külföldre szállítására. Ezt jól informált kormánykörök tették közzé Párizsban. Egy évvel korábban 33,4 milliárd frankot tett ki a fegyverüzletből származó bevétel, s ez 70 százalékkal volt több az 1989-es évinél. N

arong Vongvan lett az új thaiföldi kormányfő. Ebben azok a thai politikai pártok egyeztek meg, amelyek szimpatizáltak az 1991-es februári puccsot végrehajtó tábornokokkal. Az új kormányfő 66 éves, üzletember és profi politikus, főtitkára a Sammaki Tham pártnak, amely a vasárnapi választásokon 81 mandátumot szerzett a 360 tagú alsóházban. A Reuter jelentése szerint négy párt lépett koalícíóra, hogy keresztülvihessék Narong Vongvan kormányfővé történő kinevezését. BROWN MEGLEPŐ GYŐZELME A keddi előválasztások Connecticut államban a demokraták táborában óriási meglepetést hoztak. Jerry Brown volt kaliforniai kormányzó győzött, s. így maga mögé utasította a demokraták legesélyesebb jelöltjét, Bili Clintont. Clintonnal szemben már a második helyen álló Tsongas sem látott maga számára esélyeket, s ezért a közelmúltban kiszállt a választási harcból. Most a szavazatok több mint 80 százalékának összeszámlálása után az eredmények a következőképpen alakultak: Brown 38 százalékot, Clinton pedig 35 százalékot kapott. Annak ellenére, hogy Tsongas már visszalépett, az ő neve még szerepel a listákon, s így 20 százalékot kapott EURÓPA, A BIZTONSÁG, MEG AMERIKA Szakmai berkekben feltűnést keltett Dienstbier csehszlovák külügyminiszter két héttel ezelőtti nyilatkozata arról, hogy a visegrádi hármak NATO-tagsága már csak idö kérdése. Azóta több fontos fórumon, egyebek között a hármak katonai csúcstalálkozóján is úgy foglaltak állást, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország belépése a NATO-ba még jó ideig nem lesz időszerű. Nem tudni, külügyminiszterünk mire alapozta optimizmusát, de az tény, hogy a szakértők egy része megengedhetetlennek tartja a NATO jól működő struktúráinak a felhígítását. A másik szempont, hogy a NATO eddigi védelmi vonalának kitolását keletebbre egyesek fenyegetésként foghatnák fel. Ugyanakkor mások úgy gondolják, hogy a NATO védelmi ernyőjének kiterjesztéséhez a jelenlegi politikai helyzetben nem szükséges az érintett keleti országok felvétele a szervezetbe, elég az Intézményesített, rendszeres együttműködés bővítése. Külön figyelmet érdemel ebből a szempontból az amerikai álláspont. Európában mindenki egyetért azzal, hogy meg kell teremteni a kollektív biztonsági rendszert. Erről tárgyalnak most a külügyminiszterek a finn fővárosban, az utótalálkozó keretében. Viszont e céloknak ellentmondani látszik a Pentagon titkos doktrínája. A 46 oldalas dokumentum szövegéhez nemrégiben jutott hozzá a New York Times szerkesztősége, s a lap az ismertetésében azonnal birálta is a hadügyi szakértők terveit. A leghevesebb kirohanásokat az olasz Corriere della Sera intézte ellene. Igaz, azon talán nem is lehet fennakadni, hogy az amerikai stratégák nem fűznek túl nagy reményeket az európai biztonsági rendszerhez. Nézzük az EBEÉ-t. Az eurázsiaivá vált összeurópai folyamat leggyengébb láncszemeit a zűrzavaros politikai, gazdasági és katonai helyzettel küszködő szovjet utódállamok, valamint a balkáni országok alkotják. S hogyan lehet erős az összeurópai rendszer, ha legalább egy tucatnyi tagállam helyzete labilis, és a meglévő fegyveres konfliktusok mellett újabbak kirobbanása sem lehetetlen. Az amerikaiak ezért a kelet-európaiak védelmét inkább a NATO-ra bíznák. A Pentagon a legnagyobb veszélyt az orosz-ukrán rivalizálásban, egy, a többiek visszacsatolását erőltető orosz törekvésben, az oroszországi reformpróbálkozás kudarcában, egy diktatórikus rendszer visszatérésében látja. Nem lehet kihagyni a számításból azt, hogy a Pentagon-stratégia Bush választási kampányát is támogatni kívánja. Az elnök az újabb öbölbeli erődemonstrációval a tavalyi győzelmére akarja emlékeztetni a tőle elfordult választókat, s ugyanezt a célt szolgálják azok a kijelentései, hogy Amerika megnyerte a hidegháborút, s ennek eredménye a szovjet birodalom szétesése. Az olasz lap szerint az öböl-háború felszínre hozta Európa gyengéit és korlátait, s egyúttal megerősítette az amerikaiak ..felsőbbrendűségi komplexusát". Ezért most Washington nem csupán az őt megillető vezető stratégiai szerepet akarja betölteni, hanem egyedüli szuperhatalomként a világ csendőre kiván lenni. (Ez a szöveg ismerős lehet, az olasz kommentátor ugyanazt a kifejezést használta, mint a brezsnyevi propagandacsinálók.) ..Wilson és Truman elnökök még nemzetközi jogi alapot akarlak adni a békének, Bush viszont az USA-t tekinti planétánk őrének. Megfeledkezik az ENSZ-ről, s elutasítja az együttműködést Európával, ha az nem Washington védőszárnyai alatt történik." Azt az olasz lap is elismeri, hogy figyelmet érdemel a Pentagonelemzésnek az a része, amely a kommunizmus bukásából eredő veszélyeket taglalja. Tény, hogy a dokumentum szerint az amerikai hadseregnek olyan nagynak és erősnek kell lennie, hogyne csak az USA, hanem mindenki más érdekeit is meg tudja védeni. Ha ezt jól fogja csinálni, akkor senki sem akar majd akkora saját hadsereget kiépíteni, amellyel az amerikai érdekek ellen szegülhet. Persze, azt a Pentagon sem gondolja, hogy jelenleg vagy rövid időn belül bárki katonailag fenyegetné az USA-t. De ez nem változtat azon, hogy a szövegezők nyíltan beismerték: „a világrendet lényegében az Egyesült Államok tartaná fenn", s hogy készen kell állnia ,,egyedül is fellépni, ha kollektív akciót nem lehet megszervezni". Washington mindig ellenezte azt a francia elképzelést, hogy Nyugat-Európának a NATO-tól függetlenedő véderót is létre kell hoznia, a Nyugat-európai Unió bázisán. Most is le akarja beszélni szövetségeseit és potenciális vetélytársait, mondván, nincs szükségük nagyobb katonai szerepvállalásra. Mindebből a tanulság: a világhatalmi szerepkörök újraelosztásába a kis kelet-közép-európai országoknak nincs sok beleszólásuk. Oroszország esetleg berzenkedhet, de nem túl hangosan - hiába atomhatalom L mert a presztízsnél fontosabb számára a dollár. Ezért egyedül az integrálódó és gazdasági világhatalommá váló Nyugat-Európában próbálnak szembeszegülni Washingtonnal, de nem mindenki, hiszen elég nagyok a véleménykülönbségek. Ezeket a szempontokat, háttérinformációkat is figyelembe kell venni az elkövetkező hetekben, hiszen a nyári Helsinki ll-ig az európai biztonság kérdései naponta szerepelni fognak az újságok hasábjain. MALINÁK ISTVÁN