Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám, szerda
HIREK - VELEMENYEK ••HHHHBÍ . ÚJSZÓI 1992. március 4. NÁLUNK NEM LEHET SZÓ A „JUGOSZLÁV VÁLTOZATRÓL" DHMEŠ A VILÁGSZERVEZET VEZETŐIVEL TANÁCSKOZOTT Az ENSZ legfelsőbb képviselőivel folytatott tárgyalásokat a New York-i látogatáson tartózkodó Pavol Demeš, a szlovák kormány nemzetközi kapcsolatokért felelős tárca vezetője. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, a tárgyalásokon három fontos feladata volt: szlovák szempontból elemezni a csehszlovákiai helyzetet; hangsúlyozni a jugoszláv válsághoz nyújtott csehszlovák segítség humanitárius jellegét; és felajánlani Csehszlovákia, illetve Szlovákia nagyobb részvételét a világszervezet tevékenységében. Demeš miniszter Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárral, továbbá a Biztonsági Tanács, valamint a közgyűlés elnökével is találkozott. A főtitkárral a szlovák hadiipar konverziójáról is tanácskozott, mivel ez összefügg a leszereléssel, ugyanakkor sok munkahely felszámolásával jár, ami már világméretű probléma. Ghali azt mondta, e problémakörrel a BT a januári csúcstalálkozóján foglalkozott, s az ENSZ a jövőben fokozott figyelmet szentel e kérdéskörnek. A találkozón konkrét javaslatok egyik fél részéről sem hangzottak el. A pozsonyi kormány tagja elmondta, a világszervezet vezető tisztségviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a csehszlovákiai fejlemények iránt. Pavol Demeš biztosította őket arról, hogy Csehszlovákiában nem lehet szó a „jugoszláv változatról", nálunk parlamenti vita folyik és senki sem készül alkotmányellenes lépésekre - bármilyen legyen is a Csehország és Szlovákia közötti kapcsolatok rendezésének a megoldása. Végezetül Demeš miniszter arról beszélt, hogy a világ nagyon rosszul tájékozott Szlovákiáról. BUDAPESTI ALKOTMÁNYBÍRÁK: ELÉVÜLÉS = JOGBIZTONSÁG Nagy érdeklődés kísérte a magyar alkotmánybíróság tegnap délelőtt kihirdetett határozatát, amelyben az indulatokat korbácsoló Zétényi-Takács féle törvényről mondtak véleményt. (A jogszabály lehetővé lette volna egyes politikai megfontolásból nem üldözött és mára elévült súlyos bűncselekmények tetteseinek utólagos felelősségre vonását.) Az alkotmánybírák az elévülést a jogbiztonság tradicionális részeként értékelték. Egyhangúan meghozott döntésükben, részleteiben és egészében alkotmányellenesnek ítélték a Zétényi-Takács törvényt. Döntésük ellen a politikai foglyok országos szövetsége máris tiltakozott. Ez utóbbi momentum értékéről viszont nem árt tudni, hogy a Zétényi-Takács törvény parlamenti megszavazása óta az ügyészség mindössze hét feljelentést kapott, de ezek is különböző egyéni kérelmekkel foglalkoztak. A feljelentések alapján az elévülést felfüggesztő jogszabály hatályban tartása esetén sem lehetett volna nyomozásokat indítani. V. PAIZS GÁBOR, Budapest AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSOK MÁR A SZUPERKEDDRE KÉSZÜLNEK Tegnap összesen hét amerikai államban nyilvánítottak az emberek véleményt arról, ho'gy a mostani elnökválasztási kampányban kinek szavaznák meg a legnagyobb bizalmat. A tegnapi amerikai napilapok azt írták, főleg a demokraták táborában dőlhet el, ki a legesélyesebb arra, hogy novemberben felvegye a republikánus jelölt elleni harcot. Előválasztásokat Georgia, Maryland és Colorado államokban tartottak, Idahóban, Minnesotában, Utahban és Washington államban, valamint az USA külbirtokán, az Amerikai Szamoán a demokraták választási gyűléseket tartottak. Ezek szintén meghatározták, hogy a júliusi országos jelölőgyűlésen melyik jelölt kapja a helyi demokraták szavazatait. A republikánusoknál tegnap az országos jelölógyúlés 383 szavazata dőlt el. Azok akiket a republikánusok helyzete érdekel, főleg Georgiára összpontosították figyelmüket, ugyanis Bush egyedüli ellenfele Patrick Buchanan bízik abban, hogy megszerzi a helyi választók támogatását. Csak így van lehetősége arra, hogy tovább támadhassa az elnök pozícióit, és pénzt szerezzen kampányának folytatásához. Buchanan már az úgynevezett szuperkeddet, vagyis március 10-ét vette célba, akkor összesen tizenegy államban bonyolítják le az előválasztásokat. A demokratáknál nagyon bonyolult a helyzet, Georgiában Bili Clinton győzelmére fogadtak. Meg kell jegyezni, Clintonnak nagyarányú győzelemre van szüksége ahhoz, hogy bebizonyítsa, képes szembeszállni Paul Tsongasszal, aki Coloradóban és Marylandban minden jel szerint nyerésre áll. HEGYI KARABAH FEGYVERZAJOS KIVONULÁS ÖRMÉNY FEGYVERESEK ÖSSZECSAPTAK A FÁK EGYSÉGEIVEL Örményország tegnap felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy vegyen részt a karabahi konfliktus rendezésében. Röviddel azután, hogy Örményország az ENSZ tagja lett, Raffi Ovanniszian külügyminiszter felszólította a világszervezetet, tegyen megfelelő lépéseket az Azerbajdzsánhoz tartozó örmény enkláve tragédiájának megakadályozására. Azerbajdzsán megnevezése nélkül azzal vádolta a szomszédos közjársaságot, hogy egy nemzettől megtagadj az önrendelkezés jogát. Thomas Pickering amerikai ENSZnagykövet hétfőn felszólította a két ellenséges köztársaságot, Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy a konfliktust békés úton oldják meg az ENSZ és a helsinki folyamat elvei alapján. A nagykövet szerint a két köztársaságnak támogatnia kellene Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közvetítési erőfeszítéseit és érvényesítenie kellene a túzszünetet, melynek elrendelésében már február 20-án megállapodtak. Pickering ugyancsak elkerülhetetlennek minősítette a kölcsönös blokád beszüntetését és a túszok elengedését. Jevgenyij Saposnyikov marsall, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka még a múlt pénteken elrendelte a Karabahban állomásozó 366. ezred kivonását A kivonulás Sztyepanakertból hétfőn meg is kezdődött, de a közösségi katonák tegnapra virradó éjszaka még Sztyepanakert közelében megütköztek az örmény fegyveresekkel. A Kaukázuson túli katonai körzet főparancsnokságának tájékoztatása szerint egy konvoj Balurdzsa faluban, Sztyepanakert közelében még a reggeli órákban is harcolt az örményekkel. DUBOSSZARI VIHAR ELŐTTI CSEND? Mint arról már beszámoltunk, a Moldovához tartozó, függetlenségét tavaly önkényesen kikiáltó Dnyeszter Menti Köztársaságban hétfőre virradó éjszaka összecsapások robbantak ki a Dnyeszter menti gárdisták és a segítségükre igyekvő kozákok, illetve a moldováni rendőrök között. Az orosz nyelvű köztársaság fegyveresei a terület központjában Dubosszariban lezártak minden utat és hidat, majd a köztársaság elnöke, Igor Szmirnov egy hónapra elrendelte a rendkívüli állapotot. A Dnyeszter menti fegyveresek ellenőrzésük alatt tartják a várost, ahol tegnap a moszkvai rádió jelentése szerint már nyugalom volt, megszűntek a fegyveres összecsapások. A rádió arról is beszámolt, hogy a Dnyeszter folyó másik partján, a jobb parton egész éjszaka csapatösszevonások voltak. Az Interfax hírügynökség a dubosszári kórház tájékoztatására hivatkozva azt jelentette. hogy a hétfői összecsapásokban legkevesebb négy ember vesztette életét és tizenöt megsebesült. Az Interfax szerint a bal parti erők harminckét moldován rendőrt letartóztattak. A kisinyovi kormány még hétfőn kiadott nyilatkozatában bejelentette, a dubosszári rendőrállomás elleni éjszakai támadásért minden felelősség a reakciós imperiális erők által támogatott Dnyeszter menti szeparatista erők vezetőit terheli. A moszkvai rádió tegnap azt jelentette, hogy a Független Államok Közösségének parancsnoksága alá tartozó, Moldovában állomásozó tizennegyedik hadsereg ezrede két részre szakadt, az egyik az oroszpárti erők oldalára állt, a másik a kisinyovi kormány pártjára. Az ezred két szárnya között fegyveres összecsapások robbantak ki. A moldován hírügynökség azonban cáfolta ezt a hírt, azt állítva, hogy a közösségi parancsnokság alatt álló hadsereg nem avatkozik be a konfliktusba. JELCIN RENDELETE AZ OROSZORSZÁGI NÉMETEK REHABILITÁLÁSÁRÓL Borisz Jelcin orosz elnök rendeletet írt alá az oroszországi németek rehabilitálásáról, s ez feltételezi német nemzetiségi körzetek létrehozását a Volgográdi és Szaratovi kerületben. Szergej Sahraj, az orosz kormány alelnöke hétfői televíziós interjújában azt mondta, a rendelet célja az előfeltételek megteremtése a német államiság felújításához Oroszország területén és a történelmi igazságtételhez. Hangsúlyozta, semmi esetre sem érhetik károk a helyi orosz lakosságot, senkit sem fognak kitelepíteni házából. Egyes források szerint Oroszországban több mint 800 ezer német nemzetiségű él a föderáció 48 köztársaságának kerületében és határterületein. A németeknek 1924-től volt saját autonóm köztársaságuk a Volga mentén. Ezt Sztálin a második világháború kezdetekor feloszlatta és lakosságát deportáltatta Szibériába, Kazahsztánba és KözépÁzsiába. A német szervezetek már több éve törekednek a Volga Menti Köztársaság felújítására, de törekvéseik nemcsak a helyi orosz lakosság ellenállásába ütköznek, hanem több moszkvai politikai erő is ellenzi ezt a lépést. B osznia-Hercegovinát az utóbbi hónapokban csak úgy szokták jellemezni, hogy itt sűrítve jelentkeznek mindazok a problémák és ellentétek, amelyek az egész Jugoszláviát sújtják. Az utikalauzok korábban is az ellentétek világaként emlegették ezt a köztársaságot, de egészen más összefüggésekben. Az ellentétek adták a savát-borsát: jól megfért egymás mellett a legújabb párizsi divat és a törökös viselet, a mecset félholdja és a kereszt. Bosznia gyakran állt idegen hatalmak uralma alatt, önálló államiságot a XII. században nyert. A források szerint a Hercegovina elnevezés onnan származik, hogy egy birtokos nemes felvette a Szent Száva hercege cimet, és az ő birtokain élőket kezdték hercegovinaiaknak nevezni. Bosznia háromszáz évig volt török megszállás alatt, majd az osztrák következett. A nagy nyilvánosság inkább csak huszadik századi történelmét ismeri. A bosnyák fővárosról, Szarajevóról pedig az iskolás nebulók is tudják, hogy innen indult az első világháború: itt gyilkolták meg Ferenc Ferdinánd trónörököst. Szarajevó ismét forrong: barikádokat emeltek és már eldördültek az első lövések. Küszöbön áll tehát az, amitől hónapok óta óvnak a megfigyelők. Ha ebben a köztársaságban is a fegyverek jutnak szóhoz, a háború még véresebb lehet, mint a horvátországi. Teljesen nyilvánvaló, hogy a hétvégi terrorakciók emlegetése csak ürügy, valójában a népszavazás miatt szabadulhat el a polgárháború pokla. Pontosabban amiatt, hogy leszavazták a köztársaság függetlenségét ellenző szerbeket. Márpedig ez előre nyilvánvaló volt, nem kellett hozzá nagy matematikai tudás, A szerbek a lakosság 27-30 százalékát alkotják, a horvátok 18 százalékot, a muzulmánok pedig 43 százalékot tesznek ki. A muzulmánok és a horvátok többsége is Bosznia-Hercegovina függetlenségének a híve, tehát automatikusan megvan a több mint ötven százaléknyi szavazat. A szerbek - mivel tavaly már megtartották külön referendumukat, amelyen kimondták, hogy Jugoszláviához akarnak tartozni - a mostani népszavazást bojkottálták, eredményeit nem tekintik érvényesnek. Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője azt mondta, a referendum megtartása hiba volt, „ellenőrizhetetlen folyamatokat indíthat el egész Jugoszláviában, az egész Balkánon". Tényleg AMÍG NEM KÉSŐ elgondolkodtató ez az érv, mindenki tudta, hogy a puskaporos légkörben elég egyetlen szikra. Ugyanakkor az EK csak akkor hajlandó elismerni a egyes jugoszláv tagköztársaságok függetlenségét, ha a lakosság is az önállóságra szavaz. A boszniai szerbek, az itteni Krajina vezetői hangsúlyozták: ha megtartják a népszavazást, ők kikiáltják saját független államalakulatukat Nem lehet megítélni, hogy ez a szándék mennyire komoly, viszont a logikája egyszerű: később csatlakozhatnának Szerbiához. Kissé tévedtek azok, akik Milosevics szerb elnök múlt heti beszédéből azt a következtetést vonták le, hogy Milosevics már csak a szerb gazdaságra akar összpontosítani és már nem kívánja Szerbiához csatolni a határain túli szerblakta területeket. És ha Milosevics már nem is kívánja, ezt a szerb enklávék nem akarják tudomásul venni. Mert Milosevics engedte ki a nacionalizmus szellemét a palackból, ö bújtotta fel a horvátországi és boszniai szerbeket is. Hírügynökségi jelentések szerint tegnapra eltűntek Szarajevó utcáiról a barikádok, mert teljesítik a szerb követeléseket. Nem hiszem, hogy ezzel megoldódott volna a probléma, hogy kisebb lenne a fegyveres konfliktus veszélye, hiszen a válságstáb üléséről kiadott közleményben olyan nem olvasható, ami az alapvető érdekellentétek feloldását jelentené. Nemrégiben Liszszabonban született a három boszniai nemzet között egy megállapodás, ami jó kiindulási alap lehet. E szerint a köztársaság megmaradna a jelenlegi határai között, ugyanakkor mindhárom közösség sokkal nagyobb autonómiát kapna. Olyan mechanizmust kellene tehát kidolgozni, amely nem az etnikum számarányától tenné függővé a jogokat, hanem az egyenjogúság tényleges lenne. Kérdés, hogy a boszniai szerbek hajlanak-e az ésszerű kompromisszumokra. Ha nem, az Bosznia-Hercegovina szétverését fogja jelenteni, ami békés úton nem megy. Karadzsics azt is mondta, hogy szerinte a háború Bosznia-Hercegovinában elkerülhetetlen. Leszámítva a nyilatkozatban rejlő megfélemlítési szándékot, a konfliktus veszélye tényleg nagy, éspedig a következők miatt: 1. Itt nem két nemzet összecsapásáról, hanem hároméról lenne szó. 2. A bosnyákok a feldarabolást mindenáron meg akarják akadályozni (egyes horvát erők is kacsingatnak Horvátország felé), hiszen a muzulmán közösség a szerb és a horvát malomkő közé kerülne. 3. Izetbegovic elnök egyszer már arról is beszélt, hogy akár Törökországtól is kérhetnének katonai segítséget. 4. Bosznia-Hercegovinában vonták össze a jugoszláv hadsereg más köztársaságokból (Macedónia, Szlovénia) kivonuló alakulatait is, M ég nincs itt a polgárháború. De intő példa lehet, hogy a horvátországi sem egyszerre tört ki. Nemcsak a délszláv államok, hanem az egész nemzetközi közösség felelőssége: ne engedjék a dolgokat elfajulni MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN H étfőtől 175 tagállama van az ENSZnek, miután a közgyűlés jóváhagyta a Szovjetunió nyolc utódállamának a jelentkezését. Ez azt jelenti, hogy Grúzia kivételével a FÁK minden országa tagja a világszervezetnek. A súlyos belpolitikai válsággal küszködő Grúzia eddig nem is kérvényezte a tagságot. G eorge Bush amerikai elnök hétfőn megvétózta azt a törvénytervezetet, amely feltételekhez kötötte volna a kereskedelmi kedvezmények megadását Pekingnek. A két legfontosabb feltétel az emberi jogok tiszteletben tartása és a kínai rakétatechnológia exportjának a korlátozása. Ezt a törvénytervezetet egyébként Bush Kína-politikáját ellenző honatyák terjesztették elő. Az elnök megállapította, hogy a javaslatban szerpeló célokkal ugyan egyetért, de a módszerekkel nem. Bush vétója nem volt meglepetés, hiszen már több mint egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy el fogja utasítani a törvénytervezetet. S mivel az elnöki vétót csak kétharmados többséggel lehetne megváltoztatni, valószínű, hogy Bush akarata győzedelmeskedik, mivel a törvény kimunkálói ekkora támogatást nem élveznek. Bush legfontosabb érve: a törvény jelentős mértékben károsította volna az amerikai-kínai kereskedelmet, és az amerikaiak sok munkahelyet veszítettek volna el. N ew Yorkban megkezdte öthetes tanácskozását az a bizottság, amely a világméretű ökológiai csúcstalálkozót készíti elő. A bizottság mostani, sorrendben negyedik ülésszakán a legfontosabb témák közé tartozik a környezetvédő programok finanszírozása, valamint a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem új megközelítési módjainak az áttekintése. Az említett világcsúcs június 1 -12 között lesz Rio de Janeiróban, s várhatóan két dokumentumot fogadnak majd el. Az első az Agenda 21, amely felsorolja hogy a 21. századig milyen programokat kellene végrehajtaniuk a világ államainak. A másik a Föld Chartája, ez az okmány rögzítené az elveket, az államok és nemzetek jogait és kötelezettségeit, tekintettel a közös jövőre. R amsey Clark volt amerikai igazságügy-miniszter tegnapi sajtóértekezletén Bush elnököt és kormányát háborús előkészületekkel és háborús bűntettekkel vádolta. Ezeket szerinte a washingtoni vezetés más, meg nem nevezett kormányokkal együtt követte el az öböl-háború idején. Clark az elnököt tizenkilenc bűntettel vádolja, ilyenek például a háború provokálása, polgári, kulturális és kultikus célpontok bombázása Irakban, veszélyes anyagokat gyártó üzemek elleni támadások, a környezetvédelem károsítása, és az iraki kormányellenes felkelés támogatása. K ijevben az Ukrán Népi Mozgalom (RUH) harmadik kongresszusán a résztvevők azt követelték, hogy Ukrajna lépjen ki a Független Államok Közösségéből. A tegnap közzétett dokumentum megfogalmazása szerint a kijevi vezetésnek azért kellene igy eljárnia, mert nem veszik teljes mértékben figyelembe az ukrán érdekeket. A RUH egy további dokumentuma pedig azt követeli, hogy a Krím félszigeten vezessék be az elnöki rezsimet. Mint ismeretes, Krím 1954-ig Oroszországhoz tartozott, s Hruscsov ekkor határozott úgy, hogy Ukrajnához csatolják. F rederik de Klerk dél-afrikai államfő tizenöt napos kampányt kezdett annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb támogatást szerezze meg az általa javasolt népszavazás számára. Az elnök elképzelése szerint a kisebbséget alkotó fehéreknek ezen a referendumon kellene dönteniük az ország további demokratizálásáról. De Klerk tegnap hét óra alatt öt beszédet is mondott, minden esetben aláhúzva: ha a népszavazás negatív eredményt hozna, az káoszba döntené Dél-Afrikát, szétesne az ország gazdasága. Korábban közölte azt is, ha győz a Konzervatív Párt - amely a fehérek államát akarja megteremteni Dél-Afrikában és ismét bevezetni a szigorú faji megkülönböztetést -, akkor benyújtja lemondását. A népszavazást március 17-re tűzték kí, s ez a nap lesz az a pont, ahonnan már nem lesz visszatérés. B orisz Jelcin orosz elnök Jegor Gajdar pénzügyminisztert nevezte ki a kormány elsó alelnökévé, aki a gazdasági reformok végrehajtásáért lesz felelős. Mint ismeretes, Gajdar, a jelenlegi gazdasági reformkoncepció szerzője, az utóbbi napokban több ízben is megelégedéssel nyilatkozott a Jelcin-kormány gazdaságpolitikájának eredményeiről.