Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám, szerda
3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK UJSZOi 1992. MÁRCIUS 25. NÉHÁNY SORBAN EBEE-ENSZ-EGYUTTMUKODES KARABAHBAN JIRÍ DIENSTBIER VEZETI A BÉKEMISSZIÓT HELSINKITŐL HELSINKIIG Visszakanyarodott a finn fővárosba az 1975-ös helsinki Záróokmány elfogadásával beindult összeurópai folyamat (EBEÉ). A tegnap megnyílt külügyminiszteri értekezlet részletes programjáról lapunk első és második oldalán tájékoztatunk. A lényeg az, mind a külügyminiszterek, mind az ezt követő szakértői konzultációk egyik legfontosabb feladata a július 9-11-én sorra kerülő csúcstalálkozó előkészítése. Ez, a Helsinki 2 lényegében a negyedik olyan fórum, amit helsinki utótalálkozónak szoktunk nevezni. Ma már senki sem vitatja az EBEÉ növekvő jelentőségét, ezekben a napokban is fontos szerepet vállal különböző konfliktusok elsimításában. S az elmúlt két évtizedre visszatekintve az is nyilvánvaló, hogy a hetvenötös Záróokmány hozzájárult a totalitárius rendszerek lebontásához. Jó hivatkozási alap volt a Nyugat számára, amikor a pártdiktatúrákon számonkérte az emberi jogok tiszteletben tartását, s jó hivatkozási alapot jelentett a szocialista tömbön belüli, úgynevezett disszidensek és mozgalmaik számára is, hiszen bizonyos védelmet (ha kicsit is) adott nekik. Mert a pártállami rendszerek már nem bánhattak úgy el velük a Záróokmány után, mint annakelőtte. Az első Helsinki dialógust is jelentett a két társadalmi rendszer között. A szocialista rendszerek bukásával, a nagy társadalmi ellenségképek eltűnésével az EBEÉ új minőséget kap, új kihívásokkal, társadalmi feszültségekkel kell szembenéznie. Tehát az elején említett visszakanyarodás már sokkal magasabb minőségi szinten történik, a korábbiaktól merőben eltérő nemzetközi politikai környezetben. Ezt az előkészítés folyamata, időtartama is érzékelteti. A Helsinki 2-ig már csak három és fél hónap van hátra, s itt érdemes emlékeztetni, hogy 1975 után volt három utótalálkozó: Belgrádban, Madridban és Bécsben, s mindhárom évekig tartott. Mindhárom a két rendszer közötti politikai és ideológiai propagandaháború legtöbb eszközévé vált. Például a bécsi utótalálkozó három felvonásban zajlott, s 1986. november 4-től 1989. november 19-ig tartott. Természetesen a nagy áttörés a kelet-európai szocializmus összeomlása után következett be. Már az új idők szellemét tükrözte 1990 novemberében a párizsi csúcs. Érezhető volt a hangsúlyeltolódás: olyan kérdések kerültek előtérbe, mint a kollektív biztonság, a népek önrendelkezési joga és a nemzeti kisebbségek védelme. Ezeket a területeket ölelte fel a párizsi Európa Charta, amelyet a rendszerváltás első nagy nemzetközi dokumentumának is tekinthetünk. Párizs mindenképpen új kiindulópontnak számit, az ottani határozatok alapján hozták létre az EBEÉ több kulcsfontosságú intézményét: a külügyminiszteri tanácsot, a prágai székhelyű állandó titkárságot, a bécsi konfliktusmegelőző központot stb. A miniszteri tanács mindkét ülése fontos mérföldkő volt a Helsinki 2-höz vezető folyamatban. Elsősorban a másodikat, az idén januárban Prágában megtartott tanácskozást emelném ki, amelyen a tagországok száma a szovjet utódállamok felvételével 48-ra bővült, igy az euroamerikai EBEÉ ázsiai dimenziókatis kapott. A jugoszláv válság pedig kikényszerítette egy nagyon fontos elvnek, a konszenzus minusz egy elvének az elfogadását. E szerint a határozatok akkor is érvényesek, ha azokat a konfliktusos ország nem szavazza meg. Meghatározóak lehetnek az egész helsinki folyamat jövője szempontjából azok a gondolatok, amelyeket Prágában többen, még csak elgondolás formájában körvonalaztak. Ezek mindegyike azt a célt szolgálta, hogy az EBEÉ ne csak vitaklub legyen, hanem valóban hatékony biztonsági mechanizmusokat létrehozva garantálja a demokratikus fejlődést, kezelni tudja a rendszerváltás után kirobbant társadalmi, nemzetiségi, etnikai, vallási konfliktusokat. Például Václav Havel elnök azt ajánlotta - igaz, akkor ettől még sokan ódzkodtak -, hogy az EBEÉ-dokumentumok a jövőben jogi szempontból nagyobb kötelező erővel bírjanak, kapják meg a nemzetközi szerződések jellegét, vagyis: megsértésük szankcionálható legyen. Ugyancsak nagyobb jogköröket követelt az ÉBEÉ-intézményeknek, szóba került az ENSZ BT mintájára egy Európai Biztonsági Tanács felállításának, valamint az önálló európai békefenntartó erők létrehozásának a gondolata is. Persze, mindez még csak a jövö zenéje, de jelzi, hová fejlődhet az EBEÉ, ha a szükség és a közös akarat úgy hozza. Az első, a szükség már megvan; Kelet-Európa, a szovjet utódállamok konfliktusait addig kell kezelni, amíg nem késő. (-nák) A TÖRÖK K0RMÁNYF0 KATONAI ÚTON AKAR LESZÁMOLNI A KURDOKKAL A TÉŠÍNI LENGYELEK KÖVETELÉSEI Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet elnökeként tárgyalt hétfőn New Yorkban Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárral az európai országok és a világszervezet lépéseinek egyeztetéséről a karabahi válság békés megoldásának előmozdítására. Ami a konfliktus megoldását jjleti, Dienstbier azt mondta, megfigyelőket küldenek a térségbe, és •valószínűleg kisebb létszámú rendőri erőket a megfigyelők védelmére. Az ENSZfőtitkár javasolta, hogy a világszervezet a békemüveletekben tapasztalatokat szerzett szakértőivel lehetne az EBEÉ segítségére. Mindketten úgy vélekedtek, be kell vonni az egyeztetett akciókba Iránt is, amely a napokban eredményesen közvetített az örmények és az azerbajdzsánok között a tűzszünet érdekében. Jirí Dienstbier New Yorkból Helsinkibe utazott, ahol találkozik az örmény és az azeri külügyminiszterrel is. Helsinkiben Ivan Bušniak, a csehszlovák küldöttség tagja a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját tájékoztatta arról, az EBEÉ miniszteri tanácsa úgy döntött, Jírí Dienstbier külügyminiszter vezetésével küldenek békemissziót Hegyi Karaján Olszewski lengyel kormányfő hétfőn Varsóban fogadta a csehszlovákiai Lengyelek Tanácsának küldöttségét. A vendégek tájékoztatták a miniszterelnököt a Csehszlovákiában élő lengyel kisebbség leglöbb problémáiról, amelyekről a Lengyelek Tanácsának II. kongresszusán folytatnak majd tárgyalásokat. Olszewski a megbeszélések során köszönetet mondott a kongresszusra szóló meghívásért és megígérte, hogy a lengyel kormány képviselteti magát a Český Téšinben megrendezendő áprilisi kongreszszuson. A tanácskozás után megtartott sajtókonferencián a delegáció tagjai tájékoztatták a résztvevőket elképzeléseikről. Javasolták, hogy a téšíni körzetben vezessék be a kétnyelvűséget, továbbá nem kőtelező tantárgyként a lengyel nyelv oktatását az ottani cseh iskolákban is, valamint a Csehországban élő nemzeti kiMihail Gorbacsov volt szovjet államfő a The Washington Post című napilapban megjelent interjújában bírálta Borisz Jelcin orosz és George Bush amerikai elnököt Gorbacsov kijelentette, a Szovjetunió széthullását illetően a legnagyobb félelmei válnak valóra és az országban az egész légkör egy bolondokházára emlékeztet. „Túl jó jósnak bizonyultam, feltételezéseim heteken belül valóra váltak. Az ország elemeire hull, a gazdasági kapcsolatok felborultak" - jelentette ki Gorbacsov. Kész őrületnek tartja, hogy már a világhírű orosz múzeumok, így a szentpétervári Ermitázs és a moszkvai Tretyjakov Képtár gyűjteményein is osztozkodnak. Hozzáfűzte, végeredményben a polibahba. Az Azerbajdzsánhoz tartozó örmény enklávéba utazó misszióban helyet kapnak Németország és Svédország képviselői. Bušniak szerint ez azt jelenti, hogy Csehszlovákia tartósan részt vesz a békeközvetítési folyamatban, és nemcsak Hegyi Karabahban. Jerevánból hétfőn Helsinkibe utazott jelentéstételre az az EBEÉ-misszió, amelyet szintén csehszlovák diplomata, Ján Kubiš vezetett. Útban a finn fővárosba a küldöttség megállt Moszkvában, ahol a delegáció vezetője nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Ján Kubiš szerint Karabahban van esély a békés megoldásra, ha a legutóbbi túzszünetet továbbra is legalább olyan mértékben tiszteletben tartják, mint eddig. Elmondta, az azeri, az örmény és a karabahi képviselőkkel folytatott tárgyalások során elsősorban azt a lehetőséget latolgatták, hogy külföldi megfigyelőket küldenek a konfliktus térségébe. A megfigyelők közvetítenének a szembenálló felek között, felügyelnék a tűzszünetet és megsértése esetén befolyásukkal próbálnák elérni a fegyvernyugvás helyreállítását. Jereván, Baku és Sztyepanakert is pozitívan viszonyul ehhez az indítványhoz. sebbségek iskolaügyi hivatalának a létrehozását További követelések: a Csehszlovákia és Lengyelország közötti határátkelők számának növelése, az útlevélvizsgálattal járó formalitások egyszerűsítése, a tankönyvekért felelős csehszlovák-lengyel bizottság megalakítása. A küldöttség tagjai indítványozták továbbá, hogy részesítsék támogatásban azokat a csehszlovákiai lengyel liatalokat, akik Lengyelországban tanulnak, adják vissza az ingatlanokat, melyek a múltban a lengyel szervezetek vagyonát képezték. A Csehszlovák Sajtóiroda a tudósítás végén megjegyezte: a Lengyelek Tanácsának képviselői a sajtóértekezleten elhatárolták magukat a Wspolnota-Spolužitie—Együttélés mozgalomtól, melynek küldöttsége februári varsói látogatása során fenntartásait hangoztatta a csehszlovák-lengyel szerződéssel kapcsolatban tikusok lehetnek örültek, de a társadalom nem. Gorbacsov megismételte, nem áll szándékában elhagyni a politikai porondot, amivel közvetve jelezte, hogy még mindig van bizonyos politikai szerepe. Jelcin szerinte mindent fordítva csinál, például liberalizálta az árakat, de a gazdaságban megőrizte az állami monopóliumot. Gorbacsov bírálataiból kijutott George Bushnak is, főleg amiatt az állítás miatt, hogy a Szovjetunió felbomlása egyetlen szuperhatalom megjelenését eredményezi. Gorbacsov szavai szerint a hidegháborút a pusztító fegyverkezési verseny miatt mind a két ország elvesztette. -Néhány nap alatt véget vetünk a kurd felkelők katonai akcióinak - mondotta Szulejmán Demireltörök kormányfő.,,Kötelességünk, hogy elpusztítsuk ezt a bandát, amelynek rengeteg fegyvere és rakétája van, nyílt vagy titkolt támogatási kap egyes országoktól" - idézte a miniszterelnököt a helyi televízió. Demirel elmondta, Törökországba illegális úton fegyvert és löszért szállítanak Libanonból, valamint az iraki katonai raktárakból, mivel Bagdad elvesztette ellenőrzését az északi területek felett. A kormányfő már korábban óva intette Szíriát attól, hogy tovább támogassa a kurd felkelők kiképzését a Szíria által ellenőrzött, a libanoni Bekaa völgyben levő táborokban. Németországban hétfőn tovább folytatódtak a kurdok törökellenes tüntetései, amelyek gyakran összecsapásokba torkolltak. A kurdok több helyen megtámadták a török képviseleti irodákat. A tüntetések résztvevői lel akarták hívni a figyelmet a hétvégi zavargásokra Délkelet-Törökországban, ahol a kurdok az önálló állam létrehozásáért küzdenek. Tegnapi ankarai jelentések szerint ebben a térségben az utóbbi öt nap alatt több mint félszáz ember vesztette életét. Március eleje óta napról napra növekszik itt a feszültség, miután a betiltott Kurd Dolgozók Pártja a kurd újév alkalmából népi felkelést helyezett kilátásba. G eorge Bush amerikai elnök hétfőn 20 perces telefonbeszélgetést folytatott orosz partnerével, Borisz Jelcinnel és további humanitárius, valamint műszaki támogatást ígért Oroszországnak. Azt Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő közölte. Szóba kerültek a Helmut Kohl német kancellárral folytatott hétvégi tárgyalásai is, melyek során mindketten egyetértettek abban, szükség van az oroszországi gazdasági reformok további támogatására és ezt a támogatást a hét legfejlettebb ipari ország (G 7) szintjén kell bővíteni - mondotta Fitzwater. B rüsszelben az Európai Közösségek tagországainak környezetvédelmi miniszterei hétfői ülésükön felszólították a fejlett ipari országokat, hogy 2000 helyett már 1996-ban hagyjanak fel azoknak az anyagoknak a használatával, amelyek , káros hatással vannak az ózonrétegre. A 2000-ig terjedő időszakot az ún. Montreali Jegyzőkönyv feltételezi, amelynek tartalmáról idén ősszel Koppenhágában folytatnak majd tárgyalásokat. A fejlődő országoknak a jegyzőkönyvben 2010-ig adtak határidőt az említett cél elérésére. J ames Baker amerikai külügyminiszter, április 10-én kezdi meg idei első közel-keleti körútját. Erről az egyiptomi rádió tájékoztatott jólinformált jordán forrásokra hivatkozva. Ezek szerint Baker látogatást tesz Egyiptomban, Izraelben, Szaúd-Arábiában, Jordániában és Szíriában. Baker útjának az a célja, hogy a kétoldalú arab-izraeli tárgyalások április végére Washingtonba tervezett újabb fordulója előtt lendületet adjon a közel-keleti békefolyamatnak. Megfigyelők ezzel összefüggésben felhívták a figyelmet ar- *• ra, hogy Baker Irak és Líbia problémájáról is tárgyal majd a Köz^L-Keleten. D él-Koreában tegnap kezdődtek meg a parlamenti választások. A 29 millió szavazópolgárnak meg kellene választania az egykamarás nemzetgyűlés 237 képviselőjét. A további 62 mandátumot arányosan osztják el a pártok között a megszerzett szavazatok alapján. Az eredményeket valószínűleg már ma közzéteszik. A jövö évben esedékes elnökválasztás előtt a mostani vokscsata egyfajta felmérés Ro Te Vu elnök számára. A legfőbb figyelem arra összpontosul, hogy a kormányzó Demokratikus Liberális Párt megtartja-e eddigi szolid parlamenti többségét és hány mandátumot szerez az újonnan alakult ellenzéki Nemzeti Egyesítés Pártja. H étfőn George Bush amerikai elnök az antiballisztikus védelmi program további finanszírozására szólította fel a Kongresszust. Ez a program kilenc évvel ezelőtt a stratégiai védelmi kezdeményezés (SDI) néven vált ismertté. Az elnök a destabilizálódás veszélyének növekedésével és az atomfegyverek elterjedésének lehetőségével érvelt. R oelof Botha dél-afrikai külügyminiszter feltételezi, hogy júliusig megalakulhatna a fehérekből és színesbörűekből álló ideiglenes dél-afrikai kormány. Botha ezt japán partnerével, Vatanabe Micsióval folytatott hétfői tárgyalásain mondotta - tájékoztatott az Aszahi Simbun című japán napilap. Idézte az egyik japán képviselőt, aki szerint Botha elmondta, a 19 dél-afrikai politikai pártot tömörítő konvent valószínűleg már áprilisi ülésén jóváhagyja az ideiglenes kormány megalakítását A zt tervezi a bajor kormány, hogy autópályát épít München és Pasov között, ami lényegesen meggyorsítaná a közúti közlekedést a szomszédos szövetségi tartomány fővárosa és Prága között. Erről a szándékról a Vilshofenban megtartott regionális közlekedési konferencián tájékoztatott a müncheni kabinet. Már a hatvanas években foglalkoztak ezzel a tervvel, sót 1967-ben München térségében megnyitották az első 30 kilométeres szakaszt. A környezetvédők és a helyi lakosság tiltakozása miatt azonban elálltak a terv megvalósításától. A határnyitás után megnövekedett forgalom miatt most ismét szóba került az említett terv, bár a bajor kormány még nem tűzte ki az építés megkezdésének időpontját. H ondurasi „kereskedők" Tegucigalpa szegénynegyedeiben átlagosan 330 dollárért vásároltak gyerekeket, akiket aztán kb. 5000 dollárért adtak el amerikai, kanadai és európai gyermektelen házaspároknak. Ezt tegnap közölte a hondurasi rendőrség, amelynek sikerült lelepleznie öt olyan személyt, akik gyerekekkel kereskedtek. II _ Moamer Kadhafi ezredesnek, a líbiai vezeíl d tőnek nem az iszlámmal nyakon öntött szocializmus lenne a kedvenc ideológiai salátája, hanem magáévá tenné a régi európai lovagiasság elveit, akkor egy speciális kesztyűgyárat kellene alapítania, ugyanis egyre-másra kihívja közvetlen és távoli szomszédait, vagy akár a nemzetközi közösséget. Akinek azonban a legszívesebben vágja oda a kesztyűt, az az Egyesült Államok, amelyet minden arabok legfőbb ellenségének tekint. Hétfőn este azonban olyasmi történt, amit a párbajszabályzat ugyan megenged, de nagyon ritka: a bocsánatkérés. Ezt a szót a legszívesebben kétszer is idézőjelbe tenném, hiszen Kadhafi nem azt mondta, hogy elnézést, hibát követtem el, amit gyorsan helyrehozok, hanem csak úgy tett. mintha sajnálná a történteket és kész lenne kijavítani a hibát. Majd. Célját mégis elérte: a párbajt, igaz, nem mondták le, de legalább elhalasztották. Lovagiatlanság lenne az olvasóval szemben, ha ilyen virágnyelven folytatnám, nézzük hát a puszta tényeket! 1988-ban a skóciai Lockerbie felett felrobbant a PanAm amerikai légitársaság repülőgépe, s a katasztrófa 270 emberéletet követelt. Egy évvel később Niger felett robbant tel egy francia utasszállító, akkor 171-en vesztették életüket. Eredetileg a palesztinokat, Szíriát és Iránt vádolták a véres merényletek elkövetésével, de később a három érdekelt ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a nyomozás során arra a következtetésre jutott, hogy líbiai titkosügynökök keze van a dologban. S bár továbbra sem zárják ki, hogy a palesztinok, Damaszkusz és Teherán bűnrészes, követelik a két líbiai állampolgár kiadatását, hogy nemzetközi törvényszék ítélkezzen felettük, s főleg tisztázni szeretnék az egész szövevényes ügy hátterét. Ez pedig az ügynökök kihallgatása nélkül lehetetlen, viszont szükséges, hogy meg tudják akadályozni az ilyen tragédiák megismétlődését. Mivel a három érintett ország a Biztonsági Tanács állandó tagja, az ügy az elutasítás után nyomban a testület elé került, s meg is született a határozat, amely KESZTYŰ kötelezte Tripolit a vélt tettesek kiadására. Líbia ezt azzal utasította el, hogy ez ellentétes az ország törvényeivel. A három nagyhatalom ebbe nem nyugodott bele, újra napirendre vitték az ügyet, s a BT e hét végére ígérte a döntést a szankciók bevezetéséről. Nemcsak ez a három ország, hanem egy sor további állam, így hazánk is figyelmeztette állampolgárait, ne utazzanak Líbiába, s akik ott tartózkodnak, sürgősen távozzanak, mivel tartani lehet attól, hogy a Biztonsági Tanács várható szankcióira Libia ellenlépésekkel reagál, s nem kizárt, hogy ezek sújtani fogják a külföldieket. Aggodalmakra változatlanul van ok, még ha Líbia közben be is jelentette: kész kiadni a két gyanúsítottat az Arab Ligának, meghallgathatja őket a Liga képviselőjének jelenlétében az ENSZ-főtitkára-aki, ne feledjük, arab-. majd beszámolhat a szankciókat követelő három országnak. Hogy erre mikor kerül sor, azt a tripolí bejelentés nem pontosítja, de még így is elég volt ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács meghatározatlan időre elnapolja az esetleges szankciók elrendelésének vitáját. Ami az egész ügyben igazán feltűnő, az az Arab Liga szerepe. Már az első, a januári BT-határozat előtt óva intette a világszervezetet a szankciók elrendelésétől, most pedig a hét végén még egy rendkívüli külügyminiszteri konferenciát is összehívtak Líbia kérésére. A tagországok úgy döntöttek, ellenzik a szankciókat, s ha azokat mégis bevezetik, ők nem csatlakoznak. További tárgyalásokat ajánlottak és azt a közvetett kiadatást, amit Líbia végül is elfogadott. Ez nem azt jelenti, hogy Kadhafi rezsimje közimádatnak örvend az arab világban Inkább arról van szó, hogy az arab országok tartanak saját közvéleményüktöt Ha hagynák, hogy Líbiát megbüntessék, az egyszerű emberek azt vetnék kormányaik szemére: idegen hatalmakat szolgálnak ki és nem egy testvéri arab államot védelmeznek. Valahogy úgy, mint Irak esetében történt, amikor megindult ellene a háború. ^ . biztos: Líbia ezzel az ügyes húzással idő* 9 Y ny er 1. s ne m '°9 s' et n' iQérete teljesítésével. így aztán várat magára az az idő is, amikor Kadhafit megtanítják kesztyűbe dudálni. GÖRFÖL ZSUZSA Tegnap kaptuk a hírt: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok változatlanul ragaszkodik a libiai ügynökök kiadásához. A Biztonsági Tanács elnöke pedig azt nyilatkozta, egyáltalán nem kizárt, hogy a világszervezet főtitkára átadja a gyanúsítottakat egy amerikai vagy brit bíróságnak. A diplomata hozzáfűzte: szerinte ezzel a líbiai ENSZ-nagykövet teljes mértékben tisztában van. GORBACSOV BÍRÁLJA JELCINT ÉS BUSHT
