Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓA 1992. MÁRCIUS 24. SOK MINDEN FOROG KOCKÁN JIRÍ DIENSTBIER AZ ÚJSÁGÍRÓKRÓL ÉS A KÜLPOLITIKÁRÓL Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter vasárnap .este beszédet mondott a szabad véleménynyilvánításról és a világsajtóról megrendezett nemzetközi konferencián. A tanácskozást a washingtoni Amerika Egyetem szervezte, s nagyon sok újságíró vett rajta részt a világ minden részéből. Külügyminiszterünk előadásában ismertette a szabad csehszlovák újságírás történetét, amely olyan személyiségek munkásságára épül, mint Ferdinand Peroutka és Pavol Tigrid. A jelenlegi csehszlovák újságírás problémái között az újságírók tapasztalatlanságát és a totalitárius társadalom örökségét említette. Beszédének külpolitikai részében a Szovjetunió szétesése nyomán keletkezett gondokat ecsetelte. Szólt arról a bizonytalan helyzetről, amely a Balkántól egészen az új államközösség szívéig meghatározza a cselekvési lehetőségeket, s azt, hogy ebből milyen veszélyek származnak. Dienstbier szerint minden pillanatban várható a robbanás. Azt mondta, a Nyugatnak össze kell hangolnia a szovjet utódállamok megsegítését, de úgy, hogy ne feledkezzenek meg a közép-kelet-európai országokról sem. Sok minden forog kockán, ha Kelet-Európában és Oroszországban nem győznek a demokrácia hívei. Hozzátette, megérti az Egyesült Államok és a Nyugat gondjait a gazdasági recesszió miatt, de látni kell, hogy a Kelet megsegítése még mindig kevesebbe kerül annál, amit, úgymond, fizetni kellene a demokrácia kudarcáért régiónkban. A VILÁGSAJTÓBÓL Csehszlovákiában júniusban választásokat tartanak, ám még senki sem tudja, hogy az új parlament egyáltalán képes lesz-e teljesíteni alkotmányos feladatait - írta tegnapi számában a DIE WELT című német napilap. „Két és fél év alatt a csehszlovák demokrácia arca alaposan eltorzult a politikai harcban. A jobboldaliak és a baloldaliak tekintélyuralmi ambíciókkal vádolják egymást." „Az emberek félnek" - folytatta a német lap Csehszlovákiában már szinte semmi sem sikerül című cikkében. ,,A propagandaízű pletykák óriási botrányokat jósolnak, amelyek a következő hetekben megrázkódtatást okozhatnának a demokratikus rendszernek". Komolyabbak azok az aggodalmak, hogy a demokrácia képtelen lesz szembenézni a tüzpróbával a parlamenti választások során, „összesen 120 párt verseng majd a választók kegyeiért, úgyhogy az eredmény a lengyel minta szerinti megosztottság és a destabilizáció lehet. A közvélemény-kutatások az állampolgárok politikai kedvtelenségét jelzik, ami az alacsony választási részvételben tükröződhet. A baloldal és a szlovák nemzeti erők győzelme a konzervatív pártok fölött megállítaná a piacgazdaság transzformációs programját és tovább mélyítené a konfliktust a csehek és a szlovákok között - hangsúlyozta a Die Welt. KÍNA NEM KÍVÁN SZUPERHATALOMMÁ VÁLNI KÜLÜGYMINISZTERI SAJTÓÉRTEKEZLET PEKINGBEN Kína nem kívánja Ázsiában betölteni azt az űrt, amely az amerikai és a szovjet jelenlét csökkenése nyomán keletkezett. Ezt Csien Csicsen külügyminiszter állította azon a sajtóértekezleten, amelyet a kínai parlament most folyó ülésszaka alkalmából tartottak Pekingben. Hozzátette, Peking mindig is ellenezte a hegemonizmust és nem kíván szuperhatalommá válni. Kína véleménye szerint a két szuperhatalom versengésének megszűnése után egy multipoláris világ van itt kialakulófélben, de csak a jövő mutatja meg, hogy milyen is lesz valójában az új nemzetközi struktúra. Időszerű külpolitikai kérdésekről szólva azt mondta, az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban kell kiviszgálni azoknak a terrorista merényleteknek a hátterét, amelyek elkövetésével líbiai állampolgárokat vádolnak. Éppen ezért Kína nem ért egyet azzal, hogy a Biztonsági Tanács még a kivizsgálás időszakában szankciókat fogadjon el Líbia ellen. Ugyancsak ragaszkodik ahhoz, hogy Irak működjön együtt a világszervezettel tömegpusztító fegyvereinek felszámolásában, de humanitárius okokból úgy véli, hogy meg kellene szüntetni az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek iraki importjára kimondott szankciókat. Csien Csi-csen elmondta, Kínának nincs időrendi terve a Dél-Koreával való diplomáciai kapcsolatok felvételét illetően, de jelezte, hogy a kérdésről rövidesen tárgyalni fog a szöuli diplomácia vezetőjével, aki Pekingben részt vesz a regionális leszerelési konferencián. FRANGIA VÁLASZTÁSOK A SZOCIALISTÁK SOKAT VESZTETTEK Franciaországban a vasárnapi regionális választásokon a kormányzó szocialista pártnak csupán a szavazatok 17,8 százalékát sikerült megszereznie. Az 1986-os választásokhoz viszonyítva 12 százalékos a vesztesége. A belügyminisztérium által közzétett előzetes eredmények szerint a De Gaulle-istákat és a republikánusokat tömörítő Szövetség Franciaországért (UPF) szerepelt a legjobban, jelöltjeire a választópolgárok 33,03 százaléka voksolt. A jobboldali koalíció a hat évvel ezelőtti választásokhoz képest 6 százalékot vesztett. A szocialisták és az UPF veszteségéből húztak hasznot a környezetvédelmi pártok. A Zöld Pártra a választók 7,5 százaléka, az ökológia Generációja pártra pedig 7,1 százalékuk szavazott. A környezetvédőknek így összesen 14,6 százalékot szerezlek. Jól szerepelt a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN), bár nem aratott akkora sikert, mint amilyenben Jean-Marie Le Pen pártvezető bízott. A választók 13,9 százaléka voksolt a Nemzeti Frontra, kb. 4,5 százalékkal többen, mint hat évvel ezelőtt. A Francia Kommunista Párt a szavazatok 8 százalékát kapta, míg 1986-ban 10,3 százalékot szerzett A kantonális választások első fordulójában a Szocialista Párt a szavazatok 19,4 százalékát szerezte meg, az UPF 29,5 százalékot, a környezetvédelmi pártok 9,7 százalékot, a Nemzeti Front 11,4 százalékot. ROMÁNIA PETRE ROMAN VERESEGE A KORMÁNYPÁRT - EGYELŐRE - NEM SZAKAD Váratlan eredménnyel zárult a román kormánypárt, a Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének vasárnapi értekezlete. A tegnap reggel kiszivárogtatott értesülések szerint a résztvevők nem értettek egyet a front kettészakadásával, amit Ion Iliescu államfő és Petre Roman exkormányfő hívei szeretnének végrehajtani. A vasárnapi konferencián a két rivalizáló politikust megbékélésre szólították fel és arra, hogy dolgozzanak ki egy közös platformot. Vasárnap hosszadalmas vita után a tanácskozás küldöttei elutasították a Petre Roman által előterjesztett napirendet. Ő azt javasolta, hogy vitassák meg a párton belül kialakult három platform programját és ezekkel kapcsolatban foglaljanak el álláspontot. A Rompress hírügynökség jellemzése szerint a teremben olyan hangulat uralkodott, mint egy futballstadionban. A résztvevők ugyanis nemcsak Roman javaslatát, hanem Iliescu elnök legradikálisabb híveinek követeléseit is elvetették. Megfigyelők szerint ez az eredmény Petre Roman vereségét jelenti. Ezt támasztotta alá annak a szavazásnak az eredménye is, amelyen a résztvevőknek véleményt kellett nyilvánítaniuk arról, hogy támogatnák-e, ha Iliescu a közelgő választásokon ismét jelöltetné magát az államfői posztra. A 607 küldött közül 435 igennel szavazott. BUSH ÉS KOHL TÁRGYALÁSAI A SZABAD KERESKEDELEMRŐL A hétvégén kétnapos baráti találkozót tartott Camp Davidben George Bush amerikai elnök és Helmut Kohl német kancellár. Vasárnap este a Fehér Házban közös sajtóértekezletet tartottak, s ezen bejelentették, mindkét fél arra fog törekedni, hogy a szabad kereskedelemről a GATT keretében folyó tárgyalások ez év áprilisáig megállapodással érjenek véget. Bush arról tájékoztatott, hogy vendégével megvitatták az amerikai hadsereg európai szerepét, tárgyaltak a kelet-európai országok és a szovjet utódállamok megsegítéséről is, s egyetértettek abban, hogy a NATO-nak erősnek kell maradnia, és Európában szükség van az amerikai katonai jelenlétre. A kancellár az Európai Közösségek képviselőjeként is tárgyalt Bush elnökkel. Mint ismeretes, az EK és az Egyesült Államok között nézeteltérések támadták azon támogatások miatt, amelyeket az EK-tagállamok nyújtanak saját mezőgazdaságuknak. Kohl ez ügyben állítólag megpróbálta betölteni a közvetítő szerepét Amerika és Franciaország között, hiszen tudvalevő, hogy a legnagyobb nézeteltérések Párizs és Washington között vannak. Abban a felek egyetértettek, nem szabad megengedni, hogy a kereskedelempolitika ismét a protekcionizmus felé tendáljon. BŐVÜLÉS VAGY HÍGULÁS? Túlhaladta a történelem, ezért a Hexagonale nyolc hónap után kimúlt - hiszen csak tavaly július végén, a dubrovniki csúcstalálkozón bővült Lengyelország csatlakozásával hattagúvá a korábbi Pentagonale. És csak jó egy évvel ezt megelőzően, 1990 májusában ,,ötszögesedett" Csehszlovákia felvételével az Ausztria, Olaszország, Magyarország és Jugoszlávia alkotta Duna-Adria Kör. Dióhéjban ennyi ennek az alig hároméves - mivel szervezetnek nem nevezhető, mondjuk úgy, hogy csoportosulásnak a története, amely most Közép-európai Kezdeményezéssé bővült. Bővült vagy hígult? Ezen a szakértők még el fognak vitatkozni egy ideig, de ahhoz, hogy a valóságban is fel tudjuk mérni e folyamat jelentőségét, újra kell értékelni azokat a földrajzi fogalmakat, amelyeket a köztudatban a politika csonkított olyanná, ahogyan a mindennapok gyakorlatában használtuk. Ha azt mondtuk, hogy Kelet-Európa, csak Moszkva csatlósállamait értettük alatta, de magára a birodalomra már nem gondoltunk, vagyis e fogalomból kiszorult KeletEurópa nagyobbik, szovjet része. Közép-Európán még most is többnyire csak az úgynevezett közép-európai vagy visegrádi hármakat értjük. Amikor a délkelet-európai Pentagonale Lengyelországgal bővült, Varsóban azt emlegették: mintha az észak-déli irányban vezető régi római kereskedelmi útvonalak élednének újjá. Amikor azt mondtuk, hogy Jugoszlávia, a Balkánra gondoltunk. Pedig Szlovéniát, Horvátországot és a Szerbiához csatolt Vajdaságot ez méltán sérti, az ö történelmi gyökereik, hagyományaik, kultúrájuk sokkal inkább a közép-európai régióhoz kötik őket. Hasonló tendencia figyelhető meg a szovjet utódállamoknál. Ukrajna, Belorusszia és északabbra a három balti állam is úgy érzi, hogy Közép-Európához tartozik. Ezzel lényegében fel is vázoltuk észak-déli keresztmetszetben az igazi Közép-Európát, ezt a természetes módon kialakult, politikai korlátoktól és korlátozásoktól mentes régiót. Persze kérdés, hogy tényleg sikerül-e a politikát kiiktatni a geográfiából. Igaz viszont, hogy nagyon heterogén társaság ez. A semleges Ausztria, a NATO-tag és a hét legfejlettebb országhoz (G 7 csoport) tartozó Olaszország mellett a demokráciát és a gazdaság színvonalát tekintve a többiek igencsak lemaradtak. Ugyanezen kritériumok alapján külön kis szigetet - nehogy valaki elszigeteltségre gondoljon - alkotnak a visegrádi hármak. Ennek tudható be, hogy a múlt szombaton nevet változtatott csoportosulásnak a jövője eléggé bizonytalan. A külügyminiszterek tárgyalásai alapján csak Szlovénia és Horvátország csatlakozása biztos, ugyanakkor sokan ellenzik e szerveződés azonnali kibővítését a baltiakkal vagy Ukrajnával. De nem zárják be előttük a kaput, a konkrét együttműködési programokban részt vehetnek. Ilyen például a Trieszt-Budapest-Kijev autópálya megépítésének az ötlete. Lényeges, hogy a találkozón részt vett a kifejezetten a volt szocialista országok megsegítésére alakult bank, a BERD delegációja is. A bank alelnöke, Német Miklós volt magyar kormányfő egy nagyon fontos dolgot mondott rádiónyilatkozatában: más bankoktól eltérően ők figyelembe veszik azt is, hogy az érintett országokban mennyire tartják tiszteletben a demokrácia elveit, az emberi jogokat. E szempont következetes érvényesítése nem fogja megkönnyíteni annak az eldöntését, hogy például a jugoszláv utódállamok közül melyik vehet részt a bank által is finanszírozott programokban. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem a szovjet utódállamok jelentkezése - például Ukrajna már több ízben jelezte, szívesen csatlakozna a visegrádi hármakhoz -, hiszen Jugoszlávia megszűnése gyorsította meg a Hexagonale átszervezését. Nem vitatható, hogy minden jugoszláv utódállamnak helye volna az új szervezetben. A Hexagonale ebben a formájában már csak azért sem működhetett, mert az, ami mostanra Jugoszláviából megmaradt, illetve amit e „védjegy" alatt létre kívánnak hozni, az Szerbiával egyenlő. Szerbia pedig szinte mindenkivel alaposan lerontotta kapcsolatait. A szerb-magyar viszonyt nem kell részletezni, és emlékezhetünk arra is, hogy Olaszország meg Ausztria a horvát és a szlovén függetlenség mielőbbi elismerésének híveként váltotta ki Belgrád rosszallását. Nyáron lesz a Közép-európai Kezdeményezés csúcstalálkozója. Lehet, hogy addig sok minden tisztázódik. Például az, hogy Szerbia és Crna Gora külön-külön fogja-e tagságát kérni, vagy netán ők ketten Jugoszláviaként lépnek majd fel? Mindenesetre, ha ez a tömörülés megkövetelné azoknak az elveknek a megtartását, amelyeket az említett bank, akkor Szerbia nagy bajban lenne. Mert amit ma a belgrádi vezetés csinál, az minden, csak nem demokrácia. Elég, ha a vajdasági magyarokkal, a koszovói albánokkal és más, a területén élő kisebbségekkel szembeni politikáját nézzük. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN O

roszországban tovább csökken az ipari termelés? Ezt bizonyítják az orosz állami statisztikai bizottság adatai, melyek szerint januárban és februárban az orosz ipar termelése az előző év hasonló időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent. Az Interfax által tegnap közzétett adatokból az is kiderült, hogy a mezőgazdaságban még szembetűnőbb a termelés visszaesése. A hústermelés 24 százalékkal, a gabonatermelés 35-tel, a tejipari termékek gyártása pedig 45 százalékkal csökkent. M

iazava Kiicsi japán kormányfő kijelentette, országa mindent megtesz annak érdekében, hogy az ENSZ békeegységeit mielőbb kiküldjék Kambodzsába. A japán miniszterelnök ezt a Hun Sen kambodzsai kormányfővel megtartott tegnapi tárgyalásain ígérte meg. „Hozzájárulok ahhoz, hogy a japán parlament azonnal hagyja jóvá az ENSZ-misszió finanszírozását" - mondotta Miazava Hun Sennek. Japán már korábban megígérte, hogy 25 millió dollárral hozzájárul az ENSZ ideiglenes kambodzsai missziójának (UNTAC) megkezdéséhez szükséges 200 millió dollárhoz. K

airóban tegnapra virradó éjszaka az Arab Államok Ligája tagállamainak külügyminiszterei hangsúlyozták, országaik nem csatlakoznak a Líbiával szemben tervezett ENSZ-embargóhoz. A Liga rendkívüli ülésének 12 résztvevője egyben felszólította a Biztonsági Tanácsot, folytassa a tárgyalásokat, amelyek elvezetnének a Libia, illetve az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország közötti válság megoldásához Mint ismeretes, ez a konfliktus az amerikai és a francia polgári repülőgépek ellen elkövetett bombamerénylettel gyanúsított két líbiai polgár kiadatása körül robbant ki. J

an Eliasson, az ENSZ-főtitkár helyettese egy hónapon belül látogatást tesz Bangladesben és Burmában azzal a céllal, hogy megoldást találjon a Burmából Bangladesbe menekült muzulmánok problémájára. Ezt Halida Zija bangladesi kormányfő közölte tegnap Dakkában, miután visszatért egyesült államokbeli látogatásáról. Az elmúlt hónapokban a burmai Akaran határterületről több mint 200 ezer személy menekült el a megtorló akciók elől a muzulmán Bangladesbe. I

zrael kész együttműködni azokkal az amerikai szakértőkkel, akik pénteken érkeztek Izraelbe, hogy kiderítsék, eladta-e a zsidó állam Kínának az amerikai Patriot rakéták gyártásának technológiáját. Az AFP hírügynökség az izraeli védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva közölte, az amerikai szakértőknek „rendelkezésükre áll majd mindaz, ami megkönnyíti munkájukat". M

adrid központjában tegnap reggel egy parkoló gépkocsi alatt elhelyezett bomba robbant. A spanyol rádió közlése szerint egy személy megsebesült. A merényletért eddig senki sem vállalta a felelősséget. Az ETA baszk szeparatista szervezet azonban február 6-án egy hasonló, áldozatokat is követelő merényletet hajtott végre, s a mostani robbanás a korábbi akció helyszínének közelében történt. Spanyolországban az év eleje óta 15 emberáldozatot követeltek az ETA merényletei. ombaton Iszmet Szezgin török OZ belügyminiszter arra szólította fel a német kormányt, tiltsa be a szeparatista Kurd Munkáspárt (PKK) bárminemű tevékenységét Németország területén. Az önálló Kurdisztán létrehozásáért harcoló szervezetnek ugyanis épp Németországban van az egyik külföldi bázisa. A Reuter hírügynökség ezzel összefüggésben közölte: a török belügyminiszter a Törökország déli részén kirobbant zavargások miatt tette felhívását. A hét végén az új esztendőt ünneplők fellázadtak, és az összecsapásokban több mint 50 személy vesztette életét. E

szak-Norvégiában a NATO-hadgyakorlat során balesetet szenvedett egy F-16 típusú norvég vadászbombázó. A baleset során nem történt személyi sérülés, mivel a pilótának sikerült időben katapultálnia. ATeanwork 1992 fedőnevű hadgyakorlat szóvivője szerint a pilótának nem esett bántódása. A hadgyakorlaton egyébként Norvégián kívül Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Hollandia és az Egyesült Államok vesz részt.