Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám, péntek

1992. MÁRCIUS 20. KÖRNYEZETVÉDELEM 6 LYUK AZ ÉGEN 1931-ben az Egyesült Államokban indult hódító útjára az a klorofluorokaŕbon vegyület, amely olcsósága és sokoldalú felhasználhatósága miatt gyorsan elterjedt az egész világon. A belőle készült freongázokat és halonokat elsősorban a légkondicionáló- és hűtó'szekrénygyártás, a komputeripar, a tűzvédelem és a hajtógázzal működő sprayket gyártó vállalatok hasznosítják. 1974-ben szintén amerikai tudósok azután kimutatták, hogy ezek a légkör felső régióiban nagy mennyiségben felhalmozódnak és a napfény hatására belőlük klóratomok szabadulnak fel. Ezek azután rombolják az ózonréteget, amely pedig az ibolyántúli sugárzást megszűrve lehetővé teszi a földi élet fennmaradását. A kutatók az Antarktisz felett már évek óta észlelik az ózonkoncentráció rendszeres katasztrofális mértékű csökkenését, de mivel ez semmiféle gazdasági érdekeket nem veszélyeztetett alapvetően, a fő bűnösök, vagyis a világ vezető hatalmai megmaradtak aszólamok és a „hoszszútávú" megoldások szintjén. Az igazi botrány csak idén februárban pattant ki, amikor is az amerikai űrhajózási hivatal közölte, hogy Kanada, az Egyesült Államok észak-keleti partvidéke és Észak-Európa felett nagymennyiségű ózonkárosító anyagot mutattak ki. Az ENSZ környezetvédelmi szervezete által ezzel kapcsolatban kidolgozott előrejelzés szerint az évtized végére a jelenleginél évi 300 ezerrel több bőrrákos és közel 2 millióval több szürkehályog megbetegedés várható. Az ibolyántúli sugárzás növekedése ezenkívül gátolja a fotoszintézist és a fehérjeképződést, így akár a vitóg élelmiszer-termelése is veszélybe kerülhet. Önnön veszélyeztetettségük tudata az amerikai politikusokat is gyors cselekvésre késztette. Bush elnök elrendelte, hogy 1995 végéig szüntessék be az ózonkárosító vegyianyagok termelését és előállítását. Annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan komoly gazdasági érdekeket sért, a határozatot a szenátus 96:0 arányban jóváhagyta. Hasonló értelmű lépéseket tett Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia és Németország is. A tudósok viszont figyelmeztetnek rá, hogy az okozott károk csak nagyon lassan hozhatók helyre. Igy például, ha azonnal megszüntetnénk a káros anyagok kibocsátását, akkor is csak egy évszázad múlva várhatunk számottevő javulást. Hazánkban a Hradec Králové-i Cseh Hidrometeorológiai Intézet 1962 óta figyeli rendszeresen az ózonréteg állapotát. Karel Vaníček igazgató szerint annak ellenére, hogy a légkör ózontartalma rendszeresen változik, idén januárban soha nem észlelt mértékű koncentrációcsökkenést tapasztaltak. Az átlaghoz képest ez általában húsz, de néhány nap akár negyven százalékos is volt. Februárban bizonyos növekedésttapasztaltak, de még Igy is csak az elmúlt harminc év legkisebb értékeinek megfelelő adatokat mértek. Feltételezéseik szerint az Antarktisz környékén megfigyelt helyzethez hasonlóan májusig az ózonkoncentráció újra eléri a szokásos értékeket. A jelenség viszont azért is nyugtalanítja az illetékeseket, mert ilyen helyzet kialakulásával csak a jövő század első évtizedeire számoltak. Hradec Královéban naponta mérik az ózonkoncentrációt és amennyiben biológiai szempontból veszélyes helyzet alakulna ki, erről azonnal készek tájékoztatni a lakosságot. -tsELEFÁNT A PORCELÁNBOLTBAN A Föld légkörét vizsgálva feltűnik, hogy a kozmikus gyakorisághoz képest alig tartalmaz nemesgázokat. A feltevések szerint 4,6-3,6 milliárd éwel ezelőtt az eredeti légkör valamilyen folyamat során elveszett. Ezután másodlagos légkör alakult ki, mely teljesen vulkáni gázokból származott. Napjainkban például a Hawaii vulkán gázai 79 százalékban vízgőzből, 12 %-ban CCfc-ből, 6 %ban S0

2-ből és 1 %-ban N

2-ből állnak. A légkört viszont ma főleg nitrogén és oxigén alkotja. A nitrogén eredete világos, a vízgőzök a tengereket gyarapították, az SCfe-ből kénsav lett, mely szulfátokká alakult át. Ezen az úton viszont nem magyarázható az oxigén jelenléte és a széndioxid kis mennyisége. A jelenség megértéséhez a földi élet fejlődését kell áttekintenünk. száz éwel ezelőtt Pasteur is felismerte, hogy sok primitív szervezet egy százalék légköri oxigén mellett tér át a fermentációról a légzésre. így viszont molekulánként 14-50-szer több energia állt rendelkezésükre, aminek köszönhetően megindult a keringési, emésztési, és idegrendszer kialakulása. Az Ún. Pasteurpont elérésével datáljuk a többsejtű szervezetek kifejlődésének kezdetét. Az első ilyen jellegű ősmaradványegyüttesek a 6-700 millió éves kőzetekben jelennek meg. Az 570 millió éwel ezelőtt megjelent csodálatos kambriumi fauna (trilobiták stb.) is a valószínűség egyebek mellett azért tudta elözönleni a part menti sekélytengereket, mert az UV sugárzás már a víz felső rétegeiben sem károsodott. A növekedés folyamatos 3 i 2 J Foto zintézis kezd első EL első vb ie J — caryota ösr elegek \J \ , 1,. N Kémiai evolucio 1 mai 0j-lariaiom .SZARAZf ÖLDI SZINT" (felsi szilurtól) .PASTEUR-SZINT (0,7-10' év 140 „UREV- SZINT (2.7-I0

9 évig) Kor 00'Év) I | 0 Prekambrlum-Kambrium halára A légkör O^tartalmanak növekedése a földtörténet folyamán PAL -a jelenlegi oxigénkoncentrációhoz viszonyított oxigéntartalom (A történeti földtan alapjai című tankönyv alapján) Oxigén kétféleképpen keletkezhet. Egyrészt úgy, hogy az ultraibolya sugárzás hatására bomló vízmolekulákból felszabaduló hidrogén a világűrbe szökik és visszamarad az O2. Mivel a kis mennyiségben szintúgy keletkező ózonból kialakuló felső réteg egy idő után ezt a bomlási folyamatot leállítja, egy önszabályozó rendszer alakul ki. A számítások szerint ily módon csak a jelenlegi oxigéntartalom 0,1 %-a jöhetett létre (Urey-szint). Hasonlóképp keletkezett a Marson lévő oxigén nagy része is. Ilyen körülmények közt a ma 50 kilométer magasságban lévő ózonréteg egészen a felszín közelében volt, így szó sem lehetett valamiféle szárazföldi élet kialakulásáról. 10-13 méter vastag vízréteg viszont már elegendő mértékben megszűrte a halálos ultraibolya sugárzást, így az első élőlények a tengerekben fejlődtek ki. Ezek a növények már fotoszintézist végeztek, így gyorsan nőtt a levegő oxigéntartalma is. Újabb fordulópont akkor következett be, amikor ez elérte a mai érték egy százalékát. Azt ugyanis már volt, így a szilúr időszak végén, vagyis mintegy négyszáz millió éwel ezelőtt már a mai érték tíz százaléka voltjelen. Ez pedig lehetővé tette az élet szárazföldre való kilépését. A hatalmas kiterjedésű karbon erdők (ezekből halmozódott fel a mai kőszéntelepek nagyobb része) azután annyi oxigént termeltek, hogy mintegy 285 millió éwel ezelőtt a földi légkör oxigéntartalma elérte a mai szintet. Ez azután az üvegházhatás következtében lényegében napjainkig változatlan maradt. Láthatjuk tehát, hogy a földi életet óvó ózonréteg egy hosszú, bonyolult folyamat eredménye. Ebbe kontárkodott bele meggondolatlanságával az Ember. Itt az idő annak felismerésére, hogy a kialakult helyzet radikális megváltoztatására ezúttal nem elegendőek a szokásos kozmetikai megoldások. A felülről érkező sugarak ugyanis nem válogatósak. Egyformán perzselik a gazdagokat és a szegényeket, de még a politikusokat is. TUBA LAJOS A képen látható garázsok a somorjai Duna utcán rontják az amúgy is sivár lakótelepi képet. Míg a lakótömbhöz közelebb esőket tulajdonosaik a volt szeméttároló betonlapjára helyezték el, a bal szélsőt a város ismert ügyvédnője egyenest a park füvére telepítette. A városházán pedig megtudtuk, hogy mindezt a polgármester engedélyével tette! Az engedély azóta hatályát vesztette, így ügyfele garázsának védelme érdekében a hivatal legújabban aktatologatásra tért át. Ez az eset sajnos nem egyedüli a városban, és szemléletes példájaként szolgálhat annak, hogy az adott problémában koncepcióval nem rendelkező felelősök miként igyekeznek apró engedményekkel legalább a bennfentesek igényelt kielégíteni. -tl(Méry Gábor felvétele) REZERVÁTUM MARAD A CSICSÓI HOLTÁG? A Komáromi járás nyugati csücskében a falutól nyugatra, a Duna gátja mögött húzódik a csicsói holtág. A helybeliek Szakajtósnak vagy Lionnak nevezik. Az 1964-től védett, mintegy 79,9 hektár terület több száz fajta élőlénynek ad otthont. A tavat övező növényzet pedig a Duna menti erdők hű mása. A holtág a szocializmus virágkorában a Szlovák Horgászszövetség fennhatósága alá tartozott, és csak magas államhivatalnokok járhattak ide horgászni. Az 1989-es év fordulatot hozott a Lion életében. A rezervátumról senki sem gondoskodott. Kezdetben a csicsói és kulcsodi lakosok jártak oda horgászni, ami pedig a rezervátumban szigorúan tilos az ott található védett, kipusztuló-félben lévő halfajok miatt (pl. lépi póc, amerikai törpeharcsa, dunai ponty.). Ma már az egész környék ide jár nemcsak horgászni, hanem fürödni, motorkerékpározni, randalírozni, pusztítani a megmaradt természetet. A rezervátum területén található két épület szintúgy vandalizmus áldozatává vált. A környéken található kiskertek tulajdonosai a szemetet is a rezervátum területén „raktározzák". Ez év októberében pénzhez jutott a Szlovák Természetvédők Szövetsége Komáromi Járási Bizottsága a csicsói rezervátum rendbehozására és az ökológiai centrum (ökocentrum) kialakítására. A természetvédők önkéntes és gyors munkával rendbehozták az egyik épületet, amely a közeljövőben a környezetvédelmi nevelés székhelye volna. Novemberben már előadásokat tartottak a rezervátumban a Galántai, Érsekújvári, Dunaszerdahelyi és Komáromi járás alapiskoláinak ötödik osztályos diákjai számára. Az ökocentrum azzal a céllal létesült, hogy a természet- és környezetvédelmet már alapiskolás korukban elsajátítsák a gyerekek. Sajnos, jelentkeztek az ellentábor tagjai is, akik több alkalommal elfűrészelték a lakatot a rekonstruált épületen, és ellopták azokat a munkaeszközöket, amelyeket a természetvédők az épület rendbehozásánál használtak. Kinek az érdeke tönkretenni a természetvédők munkáját? Biztos nem azoknak, akik a megmaradt természeti kincseket szeretnék megmenteni a következő generációk számára. Egyes helybeliek azt szeretnék, ha a rezervátumból horgászparadicsom lenne. Sajnos, ilyen megoldás lehetetlen, mert a horgászok az eddigi tapasztalatok szerint károkat okoznak, új ösvényeket gyúrnak, károsítják a növényzetet és szemetelnek. Ráadásul a holtágba amúrokat is telepítettek, amelyek a vízi növényzet legvédettebb fajait is pusztítják. Mi lesz a rezervátummal? Egyelőre senki sem tudja, azt viszont, hogy mit kellene tenni, már többen is tudják, de nincs elég pénz a megvalósításához. Ha az emberek továbbra is csak rongálni és pusztítani fognak, akkor gyermekeink mér csak filmeken és fényképeken ismerhetik meg a „valamikori" holtág gazdaságát és szépségét. ŠAGÁT ISTVÁN mérnök, a Gútai Körzeti Környezetvédelmi Hivatal természetvédelmi osztályának vezetője SZLOVAKIA LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT KÖRZETEI POZSONY A főváros levegőjét elsősorban a vegyipar, energetika, építőipar, a kommunális szféra és a közlekedés szennyezi. A városban évente 55 ezer tonna emisszió (SO2, NO*, CO, por, szénhidrogének, H2S, CS2 stb.) keletkezik. A fejlett vegyipar miatt folyamatosan fennáll annak veszélye, hogy a föld alatti vizeket olajjal, vagy más vegyianyaggal szennyezik. Komoly problémát jelent, hogy a szennyvíz jó része még mindig tisztítás nélkül kerül a Dunába. A város egyes részein (Járfalu, Dunacsúny, Oroszvár) a mai napig sem létesült csatornahálózat, Az ásványolajok műszakilag elavult átrakodóhelyén évente 330 ezer tonna olajat és 40 ezer tonna gázolajat szivattyúznak át. A közúti közlekedéssel kapcsolatos túlzott zajártalmak a város lakosságának 30 százalékát érintik. A város természetesen az átlagnál jóval nagyobb mennyiségű hulladékot termel. A háztartási hulladékot többek közt a teljesen leromlott állapotú városi szemétégetőben tüzelik el. Az ipari hulladékok termeléséről mind a mai napig nem léteznek megbízható adatok. Külön gondot jelentenek a mérgező hulladékok. A város legnagyobb szennyezőforrásai a Slovnaft, ISTROCHEM, Nyugat-Szlovákiai Energetikai Művek, a Matador, Gumón és a Műszaki Üveggyár. A helyzet javításával a kormány külön foglalkozott. Az első ezzel kapcsolatos komolyabb hatású intézkedés a műselyem gyártásának leállítása az ISTROCHEM-ben 1993 december végi határidővel. Ezenkívül azonnal megkezdték olyan intézkedés kidolgozását is, aminek következtében lényegesen lecsökkenne a szennyező anyagok kibocsátása. Ezek közé tartozik: a Slovnaftban keletkező szénhidrogéngázok semlegesítése, az energetikai és hőforrásokból származó nitrogén-oxidok mennyiségének csökkentése, a városi megfigyelőhálózat kiépítése, az Ipari Kombinát felületkezelő üzeméből származó káros gázok hatásainak kiküszöbölése. Az intézkedések célja, hogy a közeljövőben a kén-dioxid kibocsátása évente 8900 tonnával, a kén-hidrogéné pedig 147 tonnával csökkenjen. Szintúgy csökkenteni szeretnék a vizek terhelését is, így ezekbe évente 79 tonával kevesebb olaj és 6180 tonna BOF5-nek megfelelő szerves anyaggal kevesebb kerülne. Külföldi segítség bevonásával igyekeznek megoldani a szemétproblémát, beleértve a fnásodlagos nyersanyagok hasznosítását is. -tlA VILÁGTENGEREK SZENNYEZETTSEGE A feltételezések szerint a világtengerekbe évente 10 millió tonna olaj ömlik ki. A műholdfelvételek alapján kiderült, hogy a vízfelület egyharmadát már most is vékony olajréteg borítja, így ezeken a területeken a párolgás több mint hatvan százalékkal csökkent. Ez a folyamat a víz felületének felmelegedésével jár, aminek következtében a szintén melegebbé váló szelek kevesebb vízpárát szállítanak a kontinensek fölé. Ezenkívül a szénhidrogénszármazékok minden literje 40 ezer liter tengervízből vonja el az élőlények számára létfontosságú oxigént. Egy tonna kőolaj körülbelül 12 km

2 óceáni felületet szennyez el, elpusztítva ott minden élő szervezetet. Az is elképzelhető, hogy az olajszennyezések az okai a bálnák tömeges öngyilkosságainak is. A műholdfelvételekből kiderül továbbá, hogy a leginkább szennyezett az európai partvidék, az Északiés az ír-tenger, illetve az Atlanti-óceán. Nagy olajfoltok figyelhetők meg az Indiai- és a Csendes-óceán távoli területein is. Mindez azt bizonyítja, hogy a tengerszennyezés megakadályozására kötött 1973-as szerződés előírásait az érintettek nem tartják be, ugyanis a kiszabott büntetések alacsonyak és így nem érik el a céljukat. (Geologický pruzkum 12/1991)