Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám, péntek

1992. MÁRCIUS 20. iOJSZÔM HAZAI KÖRKÉP FÖLDÜGYBEN JOGOSULT SZEMÉLYEK HOGYAN JELENTKEZZENEK, ÉS MEDDIG? .. mezőgazdasági szövetkezet kéri a jogosult személyeket, hogy április 27-ig (28-ig) jelentkezzenek - olvashatták az érdekeltek lapunkbSn is egy-egy szövetkezet figyelmeztető felhívását Azok, akiknek földjét legkésőbb 1990. május 15-ig használta vagy jelenleg is használja a mezőgazdasági szövetkezet, illetve akiktől annak idején átvett-elvett egyéb vagyont (mezőgazdasági eszközt, gépet, szekeret, gazdasági állatot, gabonát stb.) Iak|anak bárhol, e felhívásokat okvetlenül szívleljék meg. Ha nem ezt teszik, és elmulasztják a jelentkezést, akkor enyhén szólva könnyelműséget követnek el. Azért, mert elesnek attól a vagyonrésztől, ami a mezőgazdasági szövetkezet működése során (fennállása idején) létrejött vagyonból nekik jár. Sokakban bizonyára felmerült a kérdés: Hogyan jelentkezzem? Hiszen erről sem a szövetkezeti transzformációs törvény (42/1992 Tt. sz.), sem a mezőgazdasági szövetkezetek említett felhívása nem szól. Marcelházi és szenei tapasztalataink alapján ebben próbálunk segíteni olvasóinknak. A |elentkezéshez mindkét helyen - kész nyomtatványt adtak a jogosult személyeknek. Mivel bizonyára akadnak községi hivatalok, ahol hasonló nyomtatványok megfogalmazásával' és sokszorosításával nem fárasztják magukat, az említett nyomtatványok szövegének közrea. dásával segítünk. „Prihlásenie do transformačného procesu (téma, „vec" megjelölés után); Podpisaný(á) .. név, születési szám, állandó lakhely, podľa paragrafu 14 písm. b, zákona č. 42/1992 Zb., o úprave majetkových vzťahov a vysporiadaní majetkových nárokov v družstvách prihlasujem sa ako oprávnená osoba.". A szenciek kérvénye még azt is tartalmazza, hogy: „Podľa § 15 pism. c, a to pre zabezpečenie postupu transformácie podľa § 5 a nasledovných ustanovení uvedeného zákona." A szöveg felett (megszólításként) tüntessék lel a cimzett mezőgazdasági szövetkezet nevét, a szöveg alatt pedig a keltezés napját, és természetesen írják alá beadványukat. Szencen a földtulajdonosokat figyelmeztette a jogtudó, hogy jelentkezésüket két példányban készítsék el, és a náluk maradó példányra a szövetkezet illetékesével írassák rá az átvétel napját, amit az illetékes a szövetkezet pecsétjével és saját kezű aláírásával igazol Azt is ajánlották a szenei földtulajdonsoknak, hogy azok a jogosult személyek, akik jelentkezésüket postán küldik el, ezt „ajánlottan" tegyék. A beadványukkal együtt küldjenek a szövetkezetnek nevükre megcímzett és bélyeggel ellátott válaszborítékot, hogy a szövetkezet visszaküldhesse számukra a jelentkezés másodpéldányát, amelyen pecséttel és az illetékes aláírásával igazolják az átvétel lényét. Akik figyelmesen elolvasták lapunkban a szövetkezetek felhívásait, észrevették, hogy az egyikben április 28-a szerepelt, míg a másik szövetkezet egy nappal lerövidítette a jelentkezés határidejét. Melyik a helyes? Annak aki elhatározta, hogy ó igenis az utolsó (érvényes) napon jelentkezik. a szövetkezeti transzformációs törvény 14-es paragrafusának „b" pontjában olvasható megfogalmazást ajánlom a figyelmébe: e szerint a |ogosult személyek a szövetkezetben e törvény hatálybelépésétől számított három hónapon belül jelentkeznek ". A szövetkezeti transzformációs törvény 1992. január 28án lépett hatályba, és napról - április 27, 28 - nincs benne szó. Sőt napot a törvénnyel kapcsolatosan kiadott magyarázatában a mezőgazdasági minisztérium sem említ. így saját érdekében az „április 28-ig"-ot mindenki értelmezze úgy, hogy legkésőbb április 27-én jelentkezik a mezőgazdasági szövetkezetben mint jogosult személy. Aki ezt megfogadja, annak a törvény ide vonatkozó rendelkezésének értelmezésében egészen biztos, hogy nem gyűlik meg a baja a mezőgazdasági szövetkezettel. (egri) lllllllllllllllllllllllllllllll HATÁROLDÓ KAPCSOLATOK (Folytatás az 1. oldalról) • Megemlítene néhány konkrét példát, amelyet a határ menti együttműködés kölcsönös előnyeit bizonyítják? - Például a magyarországi Cered ivóvízproblémája sokkal egyszerűbben megoldható lenne a csehszlovák oldalról, Tajti községből A határ egy más szakaszán pedig a szlovákiai Nagykövesd szemétgondjait a határ túloldalán lévő Pácin község szemétlerakata kihasználásával lehetne megoldani. További példa Ipolyság és Vác. Tárgyalások folynak a két város egészségügyi együttműködéséről. Az előzetes szerződést alá is írták. A kezdeményezés a két város kórházainak mindennapi, konkrét együttműködését szorgalmazza. Vonzáskörükben nagyszerűen kiegészítenék egymást. Ha az elképzeléseknek megfelelően alakulnak a kapcsolatok, valóban példaértékű, európai szintű együttműködéssé válhat ez a kapcsolat. • Szólni kell az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd jövőjéről is. - Felújítására mindkét oldalon igény van. A Dunában maradt hidpillérekkel valamit úgyis tenni kell. Felmódjait. Az Ipolymenti önkormányzatok számára például szlovák-magyar regionális értekezletet hivtunk össze, ahol minden érdekelt fél részvételével az új határátkelőhelyek megnyitásának feltételeiről tanácskoztunk. Minden új átkelőhelyet ugyanis államközi szerződés alapján lehet csak megnyitni. Alapos előkészületekre van tehát szükség. Tavaly ősszel Rimaszombatban szerveztünk értekezletet szlovákiai és magyarországi polgármesterek, nemcsak határ menti városok, községek képviselőinek részvételével. Ez a találkozó hozzájárult a két ország különböző városainak, községeinek, konkrét kapcsolatfelvételéhez. Jóleső érzéssel tapasztalom Csehszlovákiában és otthon is, hogy az önkormányzatok kezdik megtalálni saját szerepüket a társadalom életében. Kezdeményeznek, együttműködési szerződéseket írnak alá. Ezt az igyekezetet üdvözöljük, támogatjuk, bár sokkal több ilyen szerződés születhetett volna. A korábbi bürokratikus akadályok eltűntek, valóban változatos tartalommal lehet megtölteni a kapcsolatokat. A lehetőségek adottak, élni kell velük! Gyakran szoktam tréfásan mondogatni: az elmúlt negyven év alatt A találkozásokat, az együve tartozás érzését szolgálja a Helemba-lpolydamásd határátkelőhely (Prikler László felvétele) erősödtek a helyi kezdeményezések, szakértők vizsgálták meg a pillérek műszaki állapotát, s azokat kifogástalannak minösitették. Előtanulmányok, szakértői becslések szerint a hid helyreállítása megközelítőleg 300 millió koronába kerülne. További fontos probléma a közlekedés elterelése, főleg Esztergomba. A csodálatos történelmi értékeket őrző város központja nehezen viselné el a híd megnyitásával erősen megnövekedő autóforgalmat. A híd újraépítéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtésére több ötlet született. Egyik közülük: a két város, vagy befektetőcsoport építené meg a hidat úgy, hogy joguk lenne hídpénzt szedni. Az ilyen megoldás egyelőre szokatlan, de ha megtermetödnek mindkét országban a törvényes feltételek - megvalósíthatónak tartom. • Magyarország pozsonyi főkonzulátusa és ön személyesen is sokat tett azért, hogy az államhatár átjárhatósága, a határ menti kapcsolatok bővüljenek. Mit tart jelentősebb eredménynek? - Úgy érzem, sikerült feléleszteni az egészséges tenniakarást az önkormányzatokban, elérni, hogy keressék a kapcsolatok javításának a barátságra, a testvéri kapcsolatokra olyannyiszor emeltük már poharunkat, hogy a demokratikus változások közepette éppen itt az ideje tenni is értük valamit! • A hivatalos szervek részéről ön nem tapasztalt valamiféle féltékenység, veszélyérzet megnyilvánulását amiatt, hogy bővülő kapcsolataink netán a szlovákiai magyar kisebbség megerősödéséhez vezetnek? - Gyakran állapítom meg: mi földrajzi fekvésünkből eredően is együttműködésre vagyunk ítélve. A fejlődésnek nem lehet más iránya, mint a kapcsolatok fejlesztése. Jómagam nem tapasztaltam ilyen jellegű féltékenységet. Ellenkezőleg, a csehszlovákiai minisztériumok, az országos hatáskörű szervek nagyon korrekt módon viszonyultak ehhez a kérdéskörhöz. A nyilvánosság körében és a szlovák sajtóban helyenként tapasztalt szélsőséges megnyilvánulásoktól pedig a hivatalos szlovák szervek is elhatárolják magukat. A segítőkészséget éreztem, annak tudatosítását, hogy a régiók közötti hasznos együttműködés nemcsak a szűkebb térségnek, az egész országnak hasznot jelent. MÁZSÁR LÁSZLÓ AZ ELSŐ TAVASZI NAPTÓL AZ EMBERJOGI NEVELÉS ÉVTIZEDE (Munkatársunktól) - Minden ember szabadnak, a méltóságban és a jogaiban egyenlőnek születik - ez az emberi jogokról szóló általános deklaráció elsó mondata. Az emberi jogokról viszont nem csupán nálunk, hanem a világ lejlett demokráciájú országaiban is meglehetősen keveset tudnak. Ezért New York-i kezdeményezésre, 1992-2001, az emberiogi nevelés évtizede lesz. -Mi is - egy sor társszervezettel együtt - csatlakoztunk az UNESCO szervezetéhez, mert úgy érezzük, nem árthat ha átértékeljük a demokráciával, a bizalommal, és a felelősséggel kapcsolatos elképzeléseinket - mondta a Pozsonyban megtartott sajtóértekezleten Jozef Drozd, a Szlovákiai Béke- és Emberiogi Unió elnöke - A legfontosabb a demokratikus folyamat megtartása, és a személyi, valamint az általános fejlődés támogatása. Ezen belül jelentős etnikai szempont az emberi jogok megítélése. Az elmúlt év |anuárjában ugyan életbe lépett az általános jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél, mely a nemzetközi dokumentumokkal összhangban van, de arra is oda kell figyelniük a törvényalkotóknak, hogy a többi jogszabály is ehhez igazodva készüljön. A szlovákiai koordinációs bizottság - a hasonló cseh kezdeményezéssel együttműködve - úgy döntött, az első tavaszi napon kezdi meg a nevelési programot. Egy folyamatot kívánnak elindítani, melynek eredményeként olyan életmód alakulna ki, amely nem engedi meg a jogsértést, és védelmezi, erősíti az emberi méltóságot. D. T. REFLEX FEHÉR BOLSEVIZMUS Akik még nem felejtették el teljesen a pártoktatáson tanultakat, talán még emlékeznek arra is, hogy előadóink milyen köpködősen, mekkora megvetéssel emlegették a munkásmozgalom kevésbé radikális, realistább szárnyát, a szociáldemokráciát. A munkásügy árulóinak nevezték őket, és a „szociálfasiszta" megjelölés még az enyhébb minősítések közé tartozott, ha a Szocialista Internacionálé pártjait emlegették valamilyen vonatkozásban. Nem akarok minden áron párhuzamot vonni az évtizedekkel ezelőtti jelenségek és a mostani történések között, de az, amit Josef Zieleniec, a Klaus-féle Polgári Demokratikus Párt alelnöke a napokban nyilatkozott, számos vonatkozásban a bolsevik módszereket juttatja eszembe. Azzal a különbséggel, hogy azok vörösszínűek voltak, ezek pedig fehér zászló alatt hangzottak el. Most már kezdem érteni, hogy a PDP nevében eddig miért csak Václav Klaus nyilatkozott. Aki, ugye, azonkívül, hogy kiváló közgazdász, a gyakorlati lélektannak is jeles művelője. Tudja, hogyan kell meggyőzni az embereket, és tisztában van vele, mikor mit kell csak jelezni, és mit tanácsos elhallgatni. Ezzel szemben a helyettese - aki szintén közgazdász - százszázalékos technokrata, és mintha sohasem hallott volna arról, hogy a politikában mekkora szerepet játszik a pszichológia. így nyilatkozatában teljes mellbedobással nekirontott a Jirí Dienstbier vezette Polgári Mozgalomnak, amellyel pedig pártja - a Polgári Fórum kettészakadásáig - egy gyékényen árult. Ha szemügyre vesszük, hogy Vladimír Mečiar és környezete is ugyanilyen vehemenciával támadja a volt VPN - tehát elődmozgalma - irányvonalát, az embernek már-már késztetése támad, hogy törvényszerűséget szimatoljon, amely valahogy igy fogalmazható meg: összekülönbözött egykori elvbarátokból válnak a legnagyobb ellenségek. Például ilyeneket mondott a PDP alelnöke: „Bárminemű együttműködést kizártnak tekintünk a baloldallal, és természetesen baloldalnak tekintjük Dienstbier Polgári Mozgalmát is." A bolsevik módszerekre, a felmondott elvbarátságból következő leninista lelkiállapotra - természetesen - mondatának második fele utal. Ha Josef Zieleniecet sasnak tekintjük, akkor bizony - nyilatkozata alapján - megállapíthatjuk róla, hogy legyek után nem kapkod, hanem „nagy vadra" vadászik, és magát a Polgári Mozgalom elnökét, Dienstbier külügyminisztert veszi célba. Ezt mondja róla: „Külpolitikai doktrínája alkalmatlan és előnytelen". Ezt konkretizálva kijelenti, hogy pártja nem ért egyet azzal a koncepcióval, amely szerint Csehszlovákiának szorosabbra kell fűznie kapcsolatait Lengyelországgal és Magyarországgal. A debolsevizálást Klaus pártja úgy képzeli el, hogy teljes terjedelemben közzéteszik az ŠtB valamennyi besúgójának és ügynökének a listáját Amivel - természetesen minden demokrata csak egyet tud érteni. Azzal azonban már aligha, amit az „És ezután mi következik?"-re mondott: „Gondolom, ennél tovább nem mennénk - már mondottam, hogy mi előre tekintünk." Ehhez nem kell kommentár. Vladimír Mlynár, a nyilatkozatot közlő Rešpekt munkatársa egészen személyes kérdést is feltett: Miért nem kedveli Josef Zieleniec az egykori disszidenseket, a Charta '77 környezetéből származó embereket? Látszólag kitér a válasz elől, rámutat, hogy barátai között is akadnak chartások, végül azonban mégis „kitálalja" a véleményét, aminek az a végkicsengése, hogy valóban nem kedveli a Charta tagjait, mert államrombolónak bizonyultak. Igaz, ezt némi köntörfalazással, „megideologizálva" mondja, a lényeg azonban ettől mit sem változik. Amiből viszont csak arra tudok következtetni, hogy hazabeszél az alelnök. Alaposan kilóg a lóláb. Arról van ugyanis szó, hogy a kommunista rendszerrel szemben álló Charta '77 legillusztrisabb tagjai Dienstbier körül tömörülnek, míg Václav Klaus pártjának vezetésében nagyítóval kell keresni azokat, akik egészen magas tisztségekben nem illeszkedtek be a pártállami struktúrába. „Aki velünk összecsap, az az államot veszélyezteti." így vélekedik Václav Klaus helyettese. Ezt hallva, emlékezzünk csak vissza azokra, a jó egy évvel ezelőtti jelzésekre, amelyek megfogalmazói arra figyelmeztettek, hogy a Polgári Demokratikus Pártban a demokratikus centralizmus lesz a vezérlő elv. Bolsevikabbul ez így is megfogalmazható: „Aki nincs velünk, az ellenünk van". Nem tűntek el felettünk nyomtalanul a bolsevizmus évtizedei. Csehországban is, Szlovákiában is van a kommunista párton kívül legalább egy lenini típusú - látszólag polgári - párt. Az egyiknek a zászlaja fehér, a másiké (Mečiaré) halvány rózsaszín. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 95/91 Vég h József, 1908 II 29., meghalt, Sárrét (Dnyepropetrovszk) 210/91 Wavrek Emil, 1923. VIII 2 . Busóc (Nuzal) 266/91 Vanya Béla, 1925. IV. 20., Tardoskedd (Kijev) 317/91 Varga András, 1912. IV. 1., Terebes (Almaznaja) 318/91 Vlček Robert, 1924. I 30., Budatinská Lehota (Karaganda) 1205/91 Vajó Ján, 1919 Vi. 11., Vaján (Dombasz) 1213/91 Valaška Štefan, 1920. VI. 3., Nagykér (Krasznauralszk) 1214/91 Vajlik Vince, 1923. VI. 3., Lakszakállas (Vorkuta) 1216/91 Vajo László, 1926. I. 4 , Nagykapos (Dombasz) 1217/91 Valakovics Kálmán, meghalt, Szentpéter (Kamcsatka) 1219/91 Valaška Štefan, 1920. II. 6., meghalt, Nagykér (Baku) 1222/91 Vanek Gyula, 1921. V. 19., Zseliz (Szesztroj) 1223/91 Vanya András, 1924. I. 17., Tardoskedd (Szovjetunió) 1224/91 Varannai János, 1923. V. 5., meghalt Veľká Tŕňa (Janakijevo) 1225/91 Ványa Mihály, 1920 II. 22., Dunaszerdahely (Sztálingrád) 1226/91 Varga Aurélia, 1923. X. 30., Király (Dombasz) 1229/91 Varga Gábor, 1926. XII 10., Borsi (Gorlovka) 1230/91 Varga Sándor, 1925. IV. 2., meghalt, Görgő (Zaporozsie) 1231/91 Varga József, 1923. 4. 20., Dióspatony (Szaratov Badragi) 1232/91 Varga Jozef, 1921. 12. 28 , Igló (Nuzal) 1233/91 Varga József, 1920. 2. 28., Málas (Kilovrad) 1234/91 Varga Károly, 1920. 3. 7., Nemesócsa (Novoroszijszk) 1237/91 Varga Margit, 1919, meghalt Abafalva (Vorosilovka) 1241/91 Vatrt Dominik, 1912. 2. 11.. meghalt Čečehov (Szambor) 1244/91 Wyda Štefan, 1901. 7. 30., meghalt, Primovce-Horka (Szovietunió) 1245/91 Vég h Géza, 1921. 11. 11 , Nagymegyer (Ladimir) 1246/91 Véber Jozef, 1922. 6. 5., Lekér (Dombasz) 1247/91 Velebný Michal, 1914. 2. 17., meghalt, Ipolyfödémes (Ukrajna) 1248/91 Vendégh Lajos, 1922. 6. 11., Ekecs (Ogyessza) 1250/91 Vehécová Anna, 1925 10 29., Kassa (Dombasz) 1253/91 Vereš Jozef, 1926. 4. 16., Királyhelmec, meghalt (Sztalinov) 1255/91 Viszoczky Fridrich, 1923. 4 9., Rozsnyó (Darnyica) 1256/91 Vízi József, 1923. 1. 19., Zsély (Molotov) 1259/91 Vida Ferenc, 1915 4. 18., Tardoskedd (Sztalinov) Folytatjuk