Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám, péntek

HIREK - VELEMENYEK mmmmmÚJSZÓmm RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT ÖRMÉNYORSZÁGBAN JEREVÁN ENSZ-ERÖKET KÉR KARABAHBA • EVAKUÁLJÁK SZTYEPANAKERT LAKOSSÁGÁT? A súlyos gazdasági helyzetre való te­kintettel Örményországban tegnap elren­delték a rendkívüli állapotot. Ilyen helyzet­ben érkezett Jerevánba Cyrus Vance, az ENSZ-lötitkár különmegbízottja, hogy az örmény-azeri viszály és a Hegyi Karabah körüli konfliktus rendezésének lehetősé­geiről tárgyaljon az örmény vezetőkkel. A megbeszélések után Raffi Ovaneszjan külügyminiszter újságíróknak elmondta, Jereván azt szeretné, ha a világszervezet békefenntartó erőket küldene Karabahba. A Független Államok Közössége, mely­nek Azerbajdzsán és Örményország is tagja, erre nem képes, főleg azután, hogy Karabahból evakuálta katonáit. Vance előzőleg Bakuban tárgyalt Ha­szan Haszanov azeri kormányfővel és a kabinet más tagjaival ugyanezekről a kérdésekről. Ellátogatott abba a kórház­ba is, ahol a karabahi Hodzsali város elleni februári támadás sebesültjeit ápolják. Az Interfax hírügynökség jelentette, szerdán Jerevánba és Bakuba utaztak az orosz külügyminisztérium munkatársai, hogy tájékoztassanak Moszkva javaslata­Portugália felszólította az Európai Kö­zösségeket, hogy oldja fel a Dél-afrikai Köztársasággal szembeni, még meglévő szankciókat, és az ottani demokratikus reformok támogatásának bizonyítékaként menesszen minisztereket ebbe az or­szágba. Ezt a Reuter hírügynökség közöl­te portugál külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. Portugáliának, az EK soros elnökének felhívása reagálás a Dél-Afrikában ked­den megtartott népszavazásra, amelyen a demokratikus változások hívei győztek. Portugália egyben javasolta, hogy a hol­land, a portugál és a brit külügyminiszter látogasson el Pretoriába. Hollandia U^ afrikaiak lennénk, mi is úgy • I Cl éreznénk, hogy a fekete kon­tinens ügyei háttérbe szorultak a Bizton­sági Tanácsban. Hosszan lehetne sorolni a Pro és kontra én/eket arról, hogy mit tehet a BT az Afrikában dúló, ha nem is teljesen elfeledett, mindenesetre háltérbe szorult háborúk rendezéséért, hogy egyáltalán megvannak-e a feltételei egy nemzetközi beavatkozásnak. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet, ha lassan is, de változni fog, hiszen az év eleje óta afrikai politikus tölti be az ENSZ-főtitkár tisztét. Ugyanis napjaink legvéresebb, legször­nyűbb polgárháborúja nem Jugoszláviá­ban, nem Karabahban és nem is a Dnyeszter mentén dúl(t), hanem Szo­máliában, ahol egyesek szerint az utóbbi másfél évben, mások szerint csak az elmúlt év ősze óta 30 ezer ember vesztet­te életét. A Corriere della Sera olasz lap riportere februári helyszíni tudósításában a fővárost, Mogadishut szörnyű pokolhoz hasonlította, az utcákon temetetlenül he­vernek a halottak, a házak, paloták ro­mokban. Fegyveres bandák ok nélkül, egy darab ennivalóért is gyilkolják a pol­gári lakosságot, amelynek körében ezres nagyságrendben szedi áldozatait az éhín­ség és pusztítanak a járványok. Győztesek közötti hatalmi harc - ez a mostani, a Sziad Barré megbuktatása utáni polgárháború lényege. És mennyien pusztultak el a Barré diktátor megdönté­séért folyó évtizedes harcban? Csak írói a karabahi háború beszüntetésére. Oroszország már eddig is - korábban Kazahsztánnal együtt - komoly erőfeszí­téseket tett a konfliktus megoldására, de egyelőre minden eredmény nélkül. A túlnyomórészt örmények lakta Kara­bah központját, Sztyepanakertet szerdán is rakétákkal lőtték az azeri erók. A város­ban pusztít az éhínség, nincs elég ivóvíz, mivel az ellenséges fél akadályozza az utánpótlást. Különböző források szerint a városban terjed a pánikhangulat. Az emberek már hosszú hetek óta az idő legnagyobb részét a pincékben és óvóhe­lyeken töltik. Többen dél felé, Iránba pró­bálnak menekülni. Az ANI hírügynökség szerint Sztyepanakertben olyan hírek ter­jednek, hogy a karabahi parlament elnök­sége a lakosság Jerevánba való evakuá­lásának lehetőségét latolgatja. Nő a feszültség a Karabah határának közelében fekvő Agdam azeri városban is, mivel úgy vélik, ez lesz az örmények legközelebbi nagy támadásának célpont­ja. A várost és a környező falvakat az örmények rakétákkal lövik. Az agdami járás védelmét személyesen Dadas Rza­ugyanis a közösségek volt, Nagy-Britan­nia pedig jövendőbeli elnöke. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke tegnap a Fok­városban megtartott sajtóértekezletén szorgalmazta az ideiglenes kormány mi­előbbi megalakítását. Elmondta, ennek a kabinetnek az lenne a feladata, hogy felügyeljen az apartheid megszűnésére és biztosítsa a valódi átmenetet a demok­ráciához. Hangsúlyozta továbbá, az ANC követeli, hogy az ideiglenes kormányt még ebben az évben megalakítsák. Véle­ménye szerint De Klerk elnöknek mielőbb meg kellene osztania a hatalmat a fekete többséggel. becslések vannak, a számok ötjegyúek. E hét elején Butrosz Ghali ENSZ­lőtitkár javaslatára a BT úgy döntött, hogy technikai szakértői csoportot küldenek Szomáliába. Feladatuk egy békéltető ENSZ-misszió útjának az előkészítése és annak a kiderítése, miként lehetne a nem­zetközi segélyeket a leghamarabb eljut­tatni a rászorulókhoz. Mert eddig minden küldeményre a fegyveres bandák tették rá a kezüket. Szomália 1960-ban nyerte el függet­lenségét, egyesítették Brit- és Olasz-Szo­mália területét. 1969-ben vértelen pucs­csal került hatalomra Mohamed Sziad Barré, aki a szocialista állam megterem­tését tűzte ki távlati célul. E törzsi szem­pontból megosztott országban az egy­pártrendszer bevezetése azt jelentette, hogy minden kulcspozíció! az elnök-párt­lötitkár rokonságának, nemzetségének tagjai kaptak meg. Barré ráadásul Nagy­Szomáliáról \s álmodott, 1977-ben meg­támadta Etiópiát. Addisz Abebát azonban a szovjetek és a kubaiak támogatták kato­nailag, s Barrénak le kellett mondania Ogaden tartomány megszerzéséről. Szo­máliát viszont az USA támogatta, s ennek fejében az amerikaiak fontos támaszpont­hoz jutottak Berbera kikötőjében, ahon­nan az egész Adeni-öblöt az ellenőrzésük alatt tarthatták. De a Barré-féle diktatóri­kus módszerek, a terror, az emberi jogok durva megsértése miatt fokozatosan Wa­shington is megvonta a rezsimtől a támo­jev tábornok, azeri védelmi miniszterhe­lyettes vezeti. A karabahiak nagy reményeket fűztek az örmény és az azeri elnök, Levon Ter­Petroszjan és Jakub Mamedov csütör­tökre Kijevbe tervezett béketárgyalásai­hoz, de ezeket még szerda este lemond­ták. Ter-Petroszjan szóvivője ezt azzal indokolta, hogy változatlanul tart az Ör­ményország elleni azeri blokád, s ilyen körülmények között helytelen lenne a csúcstalálkozó megtartása. xxx A belorusz parlament tegnap, egy nap­pal a Független Államok Közösségének csúcstalálkozója előtt, bejelentette, hogy március 20-ával megkezdi saját fegyve­res erői kiépítését. Már az előző, február második felében Minszkben megtartott csúcson jelezték a belorusz vezetők, hogy ilyen terveik vannak. Pjotr Csausz védelmi miniszter szerint a hadseregnek 90 ezer katonája lesz. Katonai szakértők szerint egy ilyen hadsereg fenntartása évente 28 milliárd rubelbe fog kerülni, xxx Moldova kormánya elkészítette a par­gatást. Közben szinte minden tartomány­ban robbantak ki törzsi alapú felkelések. Barré éveken át tartani tudta magát, egé­szen addig, amíg az ellenzéki gerillaszer­vezetek, félretéve az ellentéteiket, szö­vetségre nem léptek. Igy alakult meg az Egyesült Szomáliai Kongresszus (USC), amely 1990 őszén indított összehangolt támadást a főváros ellen. Sziad Barré 1991 januárjában me­nekült el Mogadishuból. Az USC Ali Mah­di Mohamed személyében kinevezte az ideiglenes államfőt, s a szövetséges moz­galmak megfogadták, hogy egyenrangú felekként, kerekasztal-tárgyalásokon döntenek a jövőről, a rendszer átalakítá­sáról. De a diktátor felett aratott győze­lemmel az ellenzék egysége megbomlott, az egyik szervezet kifogásolta, hogy nem kérték ki a véleményét az új államfő személyét illetően. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az USC is két klánra szakadt. Az egyik Mahdi mögött sorako­zott fel, a másikat pedig az USC elnöke, Mohamed Farrah Aidid tábornok vezeti, aki esküdt ellensége lett Mahdinak, s azt állítja, hogy nem demokratikus úton vá­lasztották őt államfőnek. Egyébként a ró­mai és moszkvai katonai akadémiát vég­zett Aidid tábornok vezénylete alatt sike­rült az USC-nek több mint egy évvel ezelőtt bevenni a fővárost. R A . tehát ez a két frakció IVlUOl vívja véres harcát, de rajtuk kívül számtalan fegyveres banda lament számára új javaslatát a Dnyeszter menti konfliktus rendezésére. A konflik­tusban érintett két fél szerint most vi­szonylag nyugodt a helyzet, lényegében tiszteletben tartják a kedd este elrendelt tűzszünetet, bár Dnyeszter menti források tegnap arról számoltak be, hogy moldo­ván erök az éjszaka újra lőtték a dubosz­szari gátat. Szerda este a parlament tanácskozá­sára erőszakkal behatolt a Dnyeszter bal partján, a harcok térségében állomásozó különleges rendőri alakulatok egy cso­portja. Találkozót követeltek a köztársa­sági vezetéssel és azt, hogy a kormány javítsa a különleges egységek életkörül­ményeit. Közben Tiraszpolban tárgyal az orosz­országi képviselők küldöttsége. Találkoz­tak a FÁK 14. hadseregének tisztjeivel, akik közölték, számukra egyre nehezebb a semlegesség megőrzése, mivel a Dnyeszter menti lakosság mind nyoma­tékosabban követel tőlük fegyvert. Az In­terfax hírügynökség szerint szerdán a 14. hadsereg alakulatait újra megtámadták, mind a Dnyeszter menti gárdisták, mind a moldován rendőrök, mégpedig fegyver­szerzés céljából. A 14. hadsereg tisztika­ra még kedden nyilatkozatot tett közzé, amelyben arra figyelmeztet, ha a polgár­háború realitássá válik, nem maradhatnak semlegesek, kénytelenek lesznek fegy­verrel védelmezni önmagukat, családju­kat és népüket. garázdálkodik szerte az országban és főleg Mogadishuban. És hogy még komp­likáltabb legyen a dolog: az északi törzsek tavaly májusban kikiáltották ún. független államukat, Szomaliiandot, délnyugaton pedig az elűzött Sziad Barré próbálja mozgósítani híveit. Az ENSZ közvetítésé­vel pár hete Mahdi és Aidid kötött ugyan egy tüzszünetet, de azt senki sem tartja meg. Ilyen körülmények között mindenfé­le ENSZ-misszió kiküldése életveszélyes, s a világszervezet anyagi gondjai mellett főleg ez az, amiért belátható időn belül nem küldenek kéksisakosokat Szomáliá­ba. MALINÁK ISTVÁN 1992. MÁRCIUS 20. NÉHÁNY SORBAN M anfred Wörner, a NATO főtitkára tegnap Brüsszelből kétnapos láto­gatásra Törökországba utazott. Ankará­ban a legfelsőbb török képviselőkkel min­denekelőtt a volt Szovjetunió ázsiai térsé­gének katonai és biztonsági helyzetéről folytat tárgyalásokat. Az Észak-atlanti Szövetség rendkívüli jelentőséget tulajdo­nít ennek a látogatásnak, tekintettel arra az új feladatra, amelyet Törökország játszhat a katonai konfliktusokkal és más jellegű problémákkal küszködő közép­ázsiai országokban. R o Te Vu dél-koreai elnök tegnap Szöulban fogadta Andrej Kozirev orosz külügyminisztert. A TASZSZ jelen­tése szerint a tárgyalópartnerek a kétol­dalú kapcsolatokról, mindenekelőtt Borisz Jelcin orosz elnök hivatalos szöuli látoga­tásának és a két ország közötti barátsági és együttműködési megállapodásnak az előkészítéséről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködés bővítésé­nek problémáiról folytattak megbeszélé­seket. P atricio Aylwin chilei elnök jelezte, hogy hamarosan megoldódik Erich Honecker ügye. A Deutschlandfunk rá­dióállomásnak adott tegnapi nyilatkozatá­ban az elnök elmondta: „Biztos vagyok benne, hogy hamarosan megtaláljuk azt az utat, amely az összes félnek megfe­lel". Moszkvában közben James Holger chilei megbízott és az orosz képviselők folytatták tárgyalásaikat Honeckerről, aki továbbra is Chile moszkvai nagykövetsé­gén tartózkodik. F innország tegnap Brüsszelben for­málisan is benyújtotta felvételi kérvé­nyét az Európai Közösségekbe. Erre né­hány órával azután került sor, hogy a finn parlament megszavazta az erről szóló határozatot. Velí Sundbaeck, a külgazda­sági kapcsolatokért felelős miniszterhe­lyettes az EK Miniszteri Tanácsa főtitkárá­nak adta át az egy mondatot tartalmazó levelet, amelyet Mauno Koivisto finn elnök és Esk Aho kormányfő írt alá. T egnapra virradó éjszaka hivatalos tö­rök források közölték, hogy a bizton­sági erők 18 kurd felkelőt öltek meg az ország délkeleti területén kirobbant összecsapások során. A felkelők, akik ebben a térségben tevékenykednek, ösz­szeköttetésben állnak az illegális Kurd Munkáspárttal (PKK), amely 1984 óta harcol a független Kurdisztán létrehozá­sáért - jelentette az AP hírügynökség. B erndt Seite, az 51 éves keresz­ténydemokrata politikus lett Meklen­burg-Elő-Pomeránia keletnémet tarto­mány új kormányfője. Alfred Gomolkát váltotta fel, aki hétfőn mondott le tisztsé­géről, azután, hogy a privatizált hajógyá­rak körüli vita miatt a CDU parlamenti frakciója nem szavazott bizalmat neki. H ans Modrowt, a volt NDK utolsó kommunista kormányfőjét tegnap a német parlament megfosztotta képvise­lői mentelmi jogától. A Bundestag így akarja lehetővé tenni az igazságszolgálta­tás számára, hogy vizsgálatot kezdjep a keletnémet politikus ellen. Azzal gyanú­sítják, hogy 1989 májusában részt vett a keletnémet helyhatósági választások eredményeinek meghamisításában. K ilenc személy megsebesült és nyol­cat letartóztattak a szélsőjobboldal ellen szervezett szerdai párizsi tünteté­sen, amely a rendbontók miatt összecsa­pásba torkollott. Mintegy 2-3 ezer ember gyűlt össze a tüntetésen, amelyet abban az időben tartottak, amikor az egyik pári­zsi koncertteremben Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője szólt híveihez választási nagygyűlésén. & erdán Párizsban Baudouin belga király szívműtéten esett át. Egész­ségi állapota kielégítő - közölték tegnap a brüsszeli királyi palotában. Az uralkodó az úgynevezett Barlow betegségben szenved, amely megtámadja a szívbillen­tyűket és bizonyos esetekben- hirtelen halált okoz. D elhiből érkezett a jelentés, mely szerint Banglades táboraiban az utóbbi két nap alatt különböző' betegsé­gekben 13 burmai muzulmán menekült halt meg. A burmai exodus kezdete óta összesen 74 ember halt meg különböző bélbetegségekben. Ezt a PPI hírügynök­ség közölte tegnap hivatalos bangladesi forrásokra hivatkozva. MANDELA MÁR AZ IDÉN ÚJ KORMÁNYT AKAR NADZSIBULLAH HAJLANDÓ ÁTADNI A HATALMAT Nadzsibullah afgán elnök szerdán Ka­bulban kijelentette, szándékában áll átad­ni a hatalmat az ideiglenes kormánynak, melynek megalakítását az ENSZ javasol­ja. Rádió- és tévényilatkozatában közölte: ..Jogkörömet a háborútól a békéhez ve­zető átmeneti időszak első napján át­adom az ideiglenes kabinetnek". Az ENSZ-terv szerint össze kell hivni az afgánok reprezentatív fórumát, erre április végén Bécsben kerülne sor A ló­rum lenne az első lépés annak az ideigle­nes kabinetnek a létrehozása felé, amely véget kellene vessen a 13 éves háború­nak, és ki kellene írnia a parlamenti vá­lasztásokat. A száműzetésben működő afgán ellen­zék azonnal reagált Nadzsibullah bejelen­tésére Abdul Rahim, a legerősebb ellen­zéki párt, a Dzsamiate Islami szóvivője kijelentette, a mudzsahidek még azelőtt Kabulban lesznek, hogy bármiiéle ideigle­nes kormány alakulna. Az afgán ellenzék radikális körei az ENSZ béketervét már korábban elutasították, azzal, hogy nem akarnak tárgyalásokat folytatni a jelenlegi kabuli kabinet egyetlen képviselőjével sem. EGYEDÜL A „MAFFIA" ELLEN? Ausztriában jó egy hónap múlva elnökválasztást tartanak, de a kampánynyitás mégis szokatlanul csendesnek tűnik. Azért, mert a szomszédos ország politikai berkeiben jelenleg nem az elnökjelöltek „csapnak zajt", hanem ismét a botrányok és a manipulá­ciók nagymestere, Jörg Haider. A németbarát jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, akit sohasem látni hajtott fővel a nácizmus áldozatainak emlékművei előtt, hogy, hogy nem, maga buzdította párttársait, hagyják jóvá az újfasiszták ellen irányuló szigorított büntetőjogi törvényt. Ám minthogy Haider mindig valamiféle kettős „biztonságpolitikát" folytat - ügyesen taktikázva egyeseket felbőszít, kiprovokál, hogy mások tetszését elnyerje -, most sem hazudtolta meg önmagát. Szóhoz juttatta protezsáltját, Andreas Mölzer képviselőt, akí a hivatalos bevándorlási politikát bírálva olyasmit harsogott, hogy a nagy német táborhoz tartozó osztrákok elnemzetlenednek, ha ez így megy tovább. Haider persze hallgatott, ezt a szónoklatot bizonyára jóvátételként könyvelte el. Nem így a nagy tekintélyű Georg Mautner Markhof. A párt alelnöke megcsömörlött a botrányoktól, képtelen volt tovább tűrni a „faragatlan tuskó", mármint Haider machinációit, az „ahonnan fúj a szél" szerinti álláspont-változtatásokat. Mautner Markhof tiltakozásul a március eleji újabb túlkapás ellen lemondott helyettesi tisztségé­ről, majd képviselői mandátumáról is. Ezzel azonban ismét csak Haider malmára hajtotta a vizet. Az elnök feltételek nélküli bizalmat kért és kapott pártjától, sőt a vezetőség, mint szép feladatot teljesítő cserkészcsapat, abba is beleegyezett, hogy leváltsa Norbert Gugerbauert, az eddigi parlamenti frakcióvezetőt, s ő lépjen a helyére. A nagyratörő Haider sikeresen kivédte vagy legalábbis tompította a Mölzer-nyilatkozat miatt személyét ért támadásokat, s egy csapásra megszabadult a liberális szárny, a „csökönyösök" két vezéralakjától, sarokba szorította a lázadozó elnökjelöltet, Heide Schmidtet és megszerezte az FPÖ valamennyi kulcsfontosságú pozícióját. Most teljesül régi vágya: szabad az út Bécs felé, megrohamozhatja a szövetségi parlamentet, s végre szembeszállhat a „maffiával". A szabadságpárti vezető nyilván felhasznál majd minden elképzelhető eszközt, hogy lejárassa az ellenséget, a két kormányzó pártot, amelyek „negyven évig erős nyomást gyakoroltak az osztrákokra". Haider úgy véli, elég volt ebből a politikából. Az igazsághoz valóban hozzátartozik, hogy a szavazópolgárok körében növekszik Haider és az általa vezetett FPÖ népszerűsége. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tavaly novemberi nagy előretörés, a bécsi önkormányzati választásokon szerzett második hely. URBÁN GABRIELLA NAPJAINK LEGVÉRESEBB HÁBORÚJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents