Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám, csütörtök

HIREK - VELEMENYEK . ÚJSZÓM 1992. MÁRCIUS 19. HIABA HEGYEZTÉK TOLLAI KAT... VIGYÁZÓ SZEMEK Valószínűleg alaposan csalódtak azok a békétlen szlovák tollnokok, akik az ezernyolcszáznegyvennyolcas szabadságharc vasárnap tartott hazai megemlékező ünnepségeitől botrányt, uszitó hangokat, netán zászlóégetés­sel prezentált sovén, irredenta érzelemkitöréseket vártak. Pedig be jól jött ' volna egyeseknek egy kis parázsfúvás, némi indok az izgága magyarokra való mutogatáshoz, akik, ime, Szlovákia létére törnek, s határrevizióról álmodoznak Csalódniuk kellett. Pedig résen voltak, vigyázó szemüket Komáromra vetették. Be kellett azonban érniük azzal, ami tényleg történt: a történelmi évfordulóra emlékező magyarság nem kevert aktuálpolitikai felhangokat a kegyelet koszorúi közé. Tagadhatatlan, hogy volt egyfajta várakozás a két, szinte egybeeső évforduló J<apcsán; a Szlovák Állam és a magyar polgári forradalom párhuzamba állítását áhítók már hegyezték tollaikat, kompenzálandó a világ és maguk előtt a szlovákság egy csekély rétegének sejthetően nem éppen európeer fellépését, amely a „nemes tradíciónak" megfelelően, az állami szimbólum égetésében csúcsosodott ki. Nos, Komáromban, Pozsonyban, Rimaszombatban és egyebütt nem égettek zászlót, még csak nem is követelőztek az izgága magyarok, mint azt igyekezett tolmácsolni, sugallni olvasóinak a Práca, a Smena és a Koridor. Tulajdonképpen nemigen vártuk el, hogy a kampányosodó politikai és közhangulatban napvilágot lát a szlovák sajtóban egy-két elemző írás, szösszenet negyvennyolc márciusáról, vagy legalább szó esik arról, mit jelentett negyvennyolc abban a történelmi konstellációban, mit üzen a mának, mit lehet egyik és másik oldalon felvállalni örökségéből. A két évforduló, március 14 és március 15, közötti párhuzam emlegetése is meglehetősen erőltetett, nyakatekert és obskúrus. Illetve, nagyon is érthető az a logika, amely szerint ,,Március tizenötödike, akárhogyan is nem függ össze történelmileg március tizennegyedikével. Szlovákia néhány pontján visszavágásként, truccként, revansként szolgált". Ezt állítja a Smena cikkí­rója, Ľubo Lazový úr a lap keddi számában (hétfői tudósítását megfejelve), aki nem kisebb veszélyt emleget, mint azt, hogy a demokrácia ,,jó talajul szolgál a szunnyadó nacionalizmus, sovinizmus, fasizmus elharapózására", siránkozva, hogy ,.valahol elveszett a tolerancia", hangot adva aggályainak: „Talán nem lesz szükség egy övezet kialakítására a zöld sisakosok számára". A Práca hétfői tudósításában Klára Grossmannová identitászava­rát ecseteli, felpanaszolva, hogy Komáromban úgy érezte magát, mintha Magyarországon lenne, s rádob még egy lapáttal a Práca keddi számában is a hétfői sirámra. A hecckampányból természetesen nem maradhatott ki Mečiar újsütetű napilapja sem, amely hétfői számában a magyar himnusz ellen ágál, kedden pedig a lap főszerkesztője (a toleránsnak nemigen mondható Jerguš Ferko úr, a „magyar ügyek" önjelölt felvigyázója) ereszt meg egy furcsa logikájú cikket, amelynek végén a tőle megszokott nyelvtör­vényes konklúziókat hegyezi ki. Értékelések és részletes taglalás helyett azonban inkább idézzünk a Nový čas keddi számából, amelyben Lucia Piatan Komáromban nem égettek zászlókat című cikkében enyhén furcsállja a Práca szerkesztőnőjének érzéseit, s vele ellentétben ö nem érezte úgy. mintha Magyarországon lett volna Komáromban. ,, Úgy éreztem magam, mint Komáromban, ahol a lakos­ság többségének anyanyelve magyar, s ezért valahogyan nem háborított fel, ••hogy a résztvevő polgárok kölcsönös párbeszéde" magyarul folyt". Világos és egyértelmű szavak, mint ahogyan az is világos és egyértelmű gesztus volt, hogy március tizenötödikén Pozsony és Budapest főpolgármes­terei együtt koszorúzták meg Petőfi Sándor és Janko Kráľ ligetfalui szobrait, példát mutatva, hogy népeink történelmi örökségét nem összezavarni és ócsárolni kell, hanem vállalni. Persze, ehhez szükségeltetik némi bátorság, tisztánlátás és demokratikus gondolkodás, amely erényekkel egyes bértoll­nokok nemigen büszkélkedhetnek. KÖVESDI KÁROLY BUENOS AIRES: PUSZTÍTÓ ROBBANÁS AZ IZRAELI NAGYKÖVETSÉGEN a közel-keleti béketárgyalásokkal megbí­zott diplomata, s csak néhány perccel robbanás előtt hagyta el az épületet. Carlos Menem argentin elnök a legha­tározottabban elítélte a terrortámadást és kijelentette, hogy fogalma sincs arról, kik lehetnek a terroristák. Jelezte azonban, hogy a tetteseket esetleg a helyi nácibarát csoportok és jobboldali tisztek között kell keresni. Izrael Szíriát és a palesztinokat vádolta a támadással, de egyes források feltételezik, hogy a merénylet arab terro­risták és argentin neonáci csoportok kö­zös műve. Tegnap az Irán-párti Dzsihad vállalta magára a felelősséget a merényletért. Közlése szerint ez válaszlépés volt Ab­basz Muszavinak, a Hezbollah főtitkárá­nak meggyilkolására. VANCE ,,'TÉNYFELTÁRÓ" ÚTJA MAMEDOVS KARABAH AZERBAJDZSÁN PROBLÉMÁJA Butrosz Butrosz-Ghali ENSZ-főtitkái tegnapra virradó éjszaka New Yorkban saját kérésére fogadta Kamal Kharazi iráni nagykövetet, akivel a karabahi terü­letről tárgyalt. Ghali tájékoztatta a nagy­követet személyes megbízottja, Cyrus Vance missziójáról. Mivel az elmúlt hét végén iráni közvetítéssel jött létre egy tiszavirág életú tűzszünet, feltételezhető, hogy a nagykövet azt akarta megtudakol­ni, mi Cyrus Vance küldetésének célja. Diplomáciai források szerint a helsinki folyamat tagországainak nagykövetei kö­rében is bizonyos mértékig meglepetést váltott ki Vance küldetése, mivel az EBEÉ is közvetíteni próbál az örmény-azerbaj­dzsán vitában és a Karabah körüli konflik­tusban. Vance kedden este érkezett meg Ba­kuba, gyakorlatilag megérkezése idő­pontjában közölte az újságírókkal Jakub Mamedov azeri elnök, hogy országa el­lenzi bármilyen idegen csapatok jelenlétét területén, beleértve az ENSZ békefenn­tartó erőit is. Hangsúlyozta, Karabah Azerbajdzsán problémája, s ezt maguk­nak kell megoldani. Maga Vance azt han­goztatta, nem azért jött a térségbe, hogy közvetítsen Örményország és Azerbaj­dzsán között, útjának a tényfeltárás a célja. Továbbra is fennáll a konfliktus egy másik szovjet utódállamban, Moldovában is. Tegnap viszonylag nyugodt volt a hely­zet, ami a moldován vezetés és a senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köz­társaság vezetői közti keddi tárgyalások eredménye. Kisinyovi és tiraszpoli forrá­sok tegnap azt jelentették, hogy a lövöl­dözés teljes mértékben megszűnt, mind a két fél tiszteletben tartja a Valériu Muravski moldován kormányfő által ked­den elrendelt tűzszünetet. Ez azonban távolról sem jelenti a konf­liktus megoldását. Erre hívta fel a figyel­met a Dnyeszter menti gárdisták szóvivő­je is, aki szerint mindaddig nem lehet rendezésről beszélni, amíg a moldován OMON-egységek a szakadár köztársa­ság területén tartózkodnak. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a fe­szültség miatt elrendelte egy 50 kilométe­res biztonsági övezet kialakítását a mol­dován-ukrán határ mentén. Az ideiglenes intézkedésnek az is célja, hogy megaka­dályozzák a fegyveres egységek külföldre jutását Ukrajnán keresztül Az elnöki ren­delet ezenkívül leállítja az ukrán állampol­gárok, de a külföldiek utazását is Moldo­vába. Tegnap jelent meg Leonyid Kravcsuk egy másik rendelete, amely - a szevasz­topoli helyi szervek kérésének megfelelő­en - teljes mértékben ukrán fennhatóság alá helyezi a Krimi Autonóm Köztársa­sághoz tartozó várost. Ezzel lezártnak tekinthető Ukrajna ós Krím vitája Sze­vasztopol hovatartozását illetően. Grúziában októberben tartanak általá­nos választásokat. Ha azonban stabilizá­lódik a helyzet a köztársaságban, a sza­vazást akár korábban is megejtik - közöl­te tegnap a grúz államtanács szóvivője. A három balti köztársaság mellett Grú­zia az egyetlen szovjet utódköztársaság, amely nem csatlakozott a Független Álla­mok Közösségéhez. RTL: OROSZ TISZTEK ATOMFEGYVEREKET LOPTAK Az RTL német magántelevízió kedden azt közölte, hogy orosz tisztek állítólag elloptak négy nukleáris tüzérségi gránátot, s egyenként tízmillió dollárért Iránnak akarják eladni. A tévé szerint a gránátokat a csecsen löváros, Groznij melletti katonai támaszpont ellen intézett február eleji támadáskor tulajdonították el. Az akció során állítólag 30 embert is megöltek. Oroszország bonni nagykövete az RTL-nek adott nyilatkozatában tagadta, hogy atomfegyverek illetéktelen kezekbe kerültek volna. Ugyanezt tette Szergej Zelencov altábornagy, a közösségi haderő illetékese moszkvai sajtóértekezletén. Ő is azt húzta alá, hogy eddig egyetlen atomfegyver sem tünt el. A televízió nem volt hajlandó közölni, hogy pontosan kitől szerezte az értesülést, csupán annyit mondott, hogy a hirt a BND német hírszerző szolgálat is megerősítette. Az RTL adásában továbbá az állt, hogy a 30 km hatótávolságú és egyenként öt kilótonna robbanóerejű gránátokat a bulgáriai Várna kikötőben rejtették el. BUSH ÉS CLINTON VEZET Megfigyelők most már szinte biztosra veszik, hogy a republikánusoknál George Bush elnök, a demokratáknál pedig Cili Clinton arkansasi kormányzó fogja meg­kapni pártjától a bizalmat a nyári elnökje­lölő konvencion, tehát ők ketten mórhetik össze erejüket a novemberi elnökválasz­tásokon. Ugyanis mindketten fölényesen győztek két előválasztáson: lllinoisban és Michiganben. Clinton lllinoisban 55 százalékot, Michi­ganben 49 százalékot kapott. Legna­gyobb ellenfele, Paul Tsongas az első esetben 25 százalékkal a második helyen végzett, a második esetben pedig 17 százalékkal csak a harmadik lett, mivel a kaliforniai Jerry Brown is megelőzte ót. T eljesen értelmetlen, s meglehetősen naiv próbálkozás visszaforgatni a történelem kerekét. Hiába üvöltötték kedden a moszkvai Manyezs téren a retrográd erők vezérei, hogy a Szovjetunió élt, él és élni fog, attól a tény még tény marad: az Unió végérvényesen kimúlt. A holtakat nem muszáj, de meg lehet siratni. Átkozni is lehet - de minek? Legfőképpen el kell temetni a halottat és tudomásul venni: feltámasz­tani nem lehet. A nacionalisták és unionisták, kommunisták és monarchisták pedig éppen ezzel próbálkoztak, halottat látni jöttek több ezren a moszkvai tüntetéstérre - ezúttal engedéllyel. El is maradtak az összetűzések a rendőrökkel, ám azért elcsattant néhány pofon: a szovjetek és oroszok egy kis csoportja választotta az általa nemesnek tartott ügy érdekében a párbajnak ezt a póri módját. Sokkal kevesebben voltak a tüntetők, mint azt a rendezők remélték, ugyanúgy annak a nosztal­giakongresszusnak a résztvevői is, amelynek eredményeit támogatni jöttek. A volt Szovjetunió volt népi küldöttei négy órán át kerestek helyszínt, ahol végre kimondhatták: elutasítanak mindent, ami az Unió területén a tavaly augusztu­si puccs után történt. A szervezők még hétfőn is azt állították, 1200 küldött jelezte jöttét, végül ennek negyede se gyűlt össze. Vidéki illegalitás, titkolózás, villany helyett gyertyafény, mikrofon helyett megafon, tüzes ellenzékiség - igazi kong­resszusparódia lett a nagyszabásúra tervezett rendezvényből, egy kitűnő sztori. Nem hiába voltak a külföldi újságírók többen mint a delegátu­sok, ők nem távoztak üres kézzel Voronovo faluból. Igaz, a kongresszusszerüség néhány illusztris résztvevőjének szintén megérte kikocsizni HALOTTLÁTÓK Moszkvából: beválasztották őket az állandó el­nökségbe. Ennek a testületnek a vezetője a fő­szervező, Szaszi Umalatova asszony lett, a régi időket visszasírok döntése szerint valójában utódja Gorbacsovnak, akit úgy egy évvel ezelőtt ő szólított fel lemondásra. Beválasztották az elnökségbe a mílitáns nézeteiről ismert Albert Makasov tábornokot, akit a Dolgozó Moszkva nevű kommunista mozgalom szovjet államfőnek javasol. Elnökségi tag lett Viktor Alksznisz fekete ezredes és Roj Medvegyev történész, aki a brezsnyevi érában nagy ellenzéki, majd Gorba­csov-hívő lett, végül úgy elindult balra, hogy csak a szélén állt meg. Levélben üdvözölte a tanács­kozást Anatolij Lukjanov, a szovjet parlament elnöke, aki most a bőrtönben ül, verseket ír, s nyilván azon elmélkedik, hol rontották el a pucs­csot. A Manyezs téren a szónoki emelvényen megjelent a lánya is, de tüzes beszédet mondott Vlagyimir Zsirinovszkij, aki liberálisdemokrata színekben akart orosz elnök lenni, s ott szónokolt Rogyionov tábornok, aki két éve Tbilisziben az utászásót tartotta a legmegfelelőbb eszköznek a tüntetők feloszlatásához, s agyon is veretett 16 embert. K omolyan kell-e venni ezeket az embereket? Én úgy vélem, hogy a válasz egyértelmű: igen. Nem azért, mintha képesnek tartanám őket a tényleges hatalom átvételére, a dolgok meneté­nek megváltoztatására, a Szovjetunió feléleszté­sére, hanem azért, mert ha minderre nincs is erejük, az, ami van, a bajkeveréshez bőven elegendő Oroszország és az összes többi utód­köztársaság pedig már most is rosszul áll mind gazdasági, mind politikai szempontból, az ilyen bajkeverőkre egyáltalán nincs szükségük. A ha­lottlátók pedig éppen a lényeget nem látják: ilyen akciókkal, ilyen politizálással éppen az ellenkező­jét fogják elérni annak, amit célul tűztek maguk elé. Ha Oroszországban a stabilizálódás helyett a forrongás fog fokozódni, a föderáció éppen úgy elemeire hullhat szét, mint hónapokkal ezelőtt az Unió, s az utódköztársaságok közti szálak végleg elszakadnak. Ebből pedig senkinek sem lesz haszna, de kára szinte mindenkinek. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN K ubában rohamosan csökkenni fog az élelmezés színvonala, ha az ország nem kap elegendő nemzetközi segítséget - jelentette be a mexikóvárosi nemzetközi élel­mezési konferencián az illetékes ku­bai miniszter. Egyben felszólította a latin-amerikai államokat, hagyják figyelmen kívül az amerikai embar­gót és küldjenek élelmiszereket Ku­bába. Hírügynökségek tájékoztatá­sa szerint már az orvostanhallgató­kat is a földekre küldték, hogy segít­senek a most kezdődő burgonyabe­gyüjtésben, a mezőgazdasági gépe­ket már ökrökkel helyettesítik, mivel nincs üzemanyag, s tejet csak a kis­gyermekes családok kapnak. G eorge Bush amerikai elnök ked­den bejelentette: az Egyesült Államok felajánlja segítségét az észak-írországi béke megteremté­séhez, de nem diktálhatja a konflik­tus megoldásának módját. David Andrews ír külügyminiszterrel meg­tartott találkozója után Bush azt mondta, hogy az USA lehetne a „katalizátor" az ellenséges pro­testánsok és katolikusok között. T haiföld kormánya kedden jóvá­hagyta a jövő évi állami költség­vetést és néhány további tervet. Köztük azt is, hogy Csehszlovákiától L-39 típusú repülőgépeket vásárol­nak. Az eredeti tervben 50 gép meg­vásárlásáról volt szó, de csak 36 megvételét hagyták jóvá. V ietnamban megkezdődött Ho Si Minh forradalmi vezér legna­gyobb portréjának lebontása A port­rét 1969-ben helikopter segítségé­vel helyezték el a hanoi állami bank épületén. Mérnökök tájékoztatása szerint a 6 méteres betonpanel, amelyről Ho apó mosolygott a járó­kelőkre, már veszélyeztette az épü­let biztonságát. A portrét egyelőre Ho Si Minh múzeumában helyezik el, s az épület tetőszerkezetének kijavítása után feltehetően visszake­rül eredeti helyére. B olíviában kedden testületileg le­mondott a kormány, hogy Jai­me Paz Zamora elnöknek lehetővé tegye a kabinet átalakítását. La Paz-i sajtóforrások szerint a jövő évben esedékes elnökválasztás kö­zeledése teszi szükségessé a kabi­net újjászervezését. A szociálde­mokrata Zamora az alkotmány értel­mében másodszor már nem jelöltet­heti magát, s nyilvánvalóan igyek­szik előkészíteni a talajt szövetsége­se, Hugo Banzer Suarez, volt jobb­oldali államfő számára. P ekingben tegnap megkezdődött a politikai tanácsadó testület or­szágos bizottságának idei üléssza­ka, amely elsősorban az állam gaz­dasági politikájával foglalkozik, te­kintettel a reformok meggyorsításá­nak és elmélyítésének szükséges­ségére. A testület az úgynevezett demokratikus pártok és olyan párton kívüli személyiségek szervezete, akik a kultúra és a tudomány terüle­tén tevékenykednek. A testület a kormány tanácsadó szerve, de tevékenysége teljes mértékben egyezik a kommunista párt irányvo­nalával. E ' szak-Korea tegnap elutasította Dél-Korea javaslatát, hogy en­gedélyezzék az 1950-53-as háború következtében kettészakadt csalá­dok tagjainak találkozóit. Panmin­dzsonban egyébként a két ország képviselői tegnap több mint három órán át tárgyaltak a megnemtáma­dási szerződésről is, de nem történt haladás. H afez Asszad szíriai elnök tegnap Kairóban kezdett tárgyalásokat Hoszni Mubarak egyiptomi államfő­vel. A megbeszélések a közel-keleti békefolyamatot érintették. W ashingtonban kedden aláírták a csehszlovák-amerikai kor­mányközi megállapodást azoknak a műemlékeknek a védelméről, amelyek fontosak az Egyesült Álla­mok európai származású állampol­gárai számára. Ebből az alkalomból Václav Havel elnök üdvözlő levelet küldött Washingtonba, amelyben ki­fejezésre juttatta meggyőződését, hogy a dokumentum hozzájárul a két ország közti együttműködés fejlesztéséhez. Buenos Airesben kedden este egy nagy erejű robbanás teljesen romba dön­tötte az izraeli nagykövetség épületét. Az argentin főváros polgármesterének tájé­koztatása szerint legkevesebb 10 sze­mély életét vesztette, köztük gyerekek és rendőrök. 120 személy megsebesült, köz­tük is vannak gyerekek, mivel a nagykö­vetség épületének közelében egy iskola van. Az argentin rendőrség első vizsgálatai szerint a nagykövetség közelében épülő parkolóban helyezték el a rendkívül erős pokolgépet, amely néhány száz méteres körzetben okozott károkat az épületek­ben. Feltételezések szerint az uruguayi származású Victor Harel izraeli diploma­ta volt a célpont. Latin-amerikai körútja keretében Buenos Airesbe is ellátogatott A republikánus előválasztásokat mind­két államban Bush elnök nyerte, eddigi fő ellenfelének, Patrick Buchanannek a szokásos egyharmadnyi szavazatot sem sikerült tőle elhódítania. Bush lllinois­ban 76, Michiganben 73 százalékot ka­pott, Buchanannál ez az arány 22, illetve 25 százalék. Bush tehát a nyári elnökjelö­lő konvenció 707 szavazatát (Buchanan 46-ot) tudhatja a magáénak, s ahhoz, hogy egészen biztosan ő legyen a párt elnökjelöltje, összesen 1105 szavazatra van szüksége. A demokratáknál valami­vel kiegyensúlyozottabb a helyzet, Clinton a 2145-ből eddig csak 963-at szerzett meg, őt Paul Tsongas 422-vel, Jerry Brown pedig 129-cel követi.

Next

/
Thumbnails
Contents