Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám, kedd

HIREK - VELEMENYEK « ÚJSZÓä 1992. MÁRCIUS 17. RETROGRÁD EROK SZERVEZKEDESE • (Folytatás az 1. oldalról) Nyikolaj Petrusenko, aki szintén részt vett a sajtóértekezleten, azonban sokkal radikálisabb álláspontra helyezkedett és azt mondta, a kongresszus önállóan fog tanácskozni és nem kell eltogadni 3 szervezőbizottság javaslatait. A szervezők nem árulták el, hol tartják a kongresszust, mivel el akarják kerülni annak meghiúsitását. Állítólag több szervezet elutasította, hogy termet bocsásson a rendelkezésükre. A tanácskozásra feltételezhetően valamilyen külvárosi moziban kerül sor. Az akkreditált újságírókat a szervezőbijottság autóbusza szállítja majd a helyszínre. xxx Az azeriek Susa városában tegnap kb. 200 rakétát lőttek ki Sztyepanakertre, Hegyi Karabah közigazgatási központjára. A Lur hírügynökség szerint a támadás két emberéletet követelt és 11 lakóházat döntött romba. A terület függetlenségéért harcoló örmény erők ugyancsak Grad típusú rakétavetőkkel viszonozták a támadást. Susában - ahonnan az elmúlt napokban elszállították a asszonyokat és a gyerekeket - lelentös anyagi károk keletkeztek és több helyütt tűz ütött ki. Jereváni forrásokra hivatkozva közölte az Interfax, hogy a karabahi örmények kiszorították az azeri egységeket Kazancsi faluból, melyet azok március 6-án foglaltak el. Egyelőre nem tudni, mi történt azzal a 200 örmény lakossal, akik Kazancsi eleste után is a faluban maradt. Nem, valami Karabahról beszélnek... (A Le Monde rajza] AZ ENSZ LEGNAGYOBB BÉKEMŰVELETE A KAMBODZSAI SZÁMLA 2 MILLIÓ DOLLÁRRA SZÓL Phnompenhben a királyi palota előtt tartottak tegnap díszszemlét az ENSZ békefenntartó erőinek első csoportja felett. A kéksisakosok az ENSZ ideiglenes kambodzsai felügyeleti tanácsához (UNTAC) tartoznak. Kambodzsában a békeerők feladata a polgárháborúban részt vevő négy frakció lefegyverzése, a tűzszünet ellenőrzése, több minisztérium irányítása, nekik kell megszervezniük a 370 ezernyi menekült hazatérését és a szabad választásokat az országban. Az UNTAC a világszervezet történetében az eddigi legnagyobb békemüvelet, 22 ezer venne benne részt, s hozzávetőleg 2 milliárd dollárt tesznek majd ki a költségek Az UNTAC hivatalosan tegnap kezdte meg működését. Norodom Szihanuk államfő üdvözölte a katonakat, s köszönetet mondott az ENSZ-nek e szerepvállalásért. Akasi Jaszusi japán diplomata, az UNTAC vezetője beszédében az UNTAC előtt álló problémákat elemezte. Egyebek között az anyagi gondokról tett enmlítést, hiszen egyelőre még nincs pénzügyi fedezet arra. hogy május végéig az UNTAC minden tagja elfoglalhassa kambodzsai állomáshelyét. Jelenleg 600 fős kontingens tartózkodik az országban, többségük az indonéz légierő elitalakulatához tartozik. Az UNTAC katonai parancsnoka John Sanderson ausztrál tábornok. Az ünnepélyes díszszemle után az elnöki palotában ülést tartott a legfelsőbb Nemzeti Tanács, s a tanácskozásra vendégként meghívták a diplomáciai testület tagjait is. Mint ismeretes, ez a testület képviseli a kambodzsai szuverenitást az átmeneti időszakban, vagyis a jövő évben esedékes választásokig. VIHARFELHŐK IRAK FELETT Egyiptom tegnap Ali Abdullah Szalem jemeni elnökön keresztül figyelmeztette Irakot, hogy hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát és semmisítse meg tömegpusztító fegyvereit. Kairói ellenzéki források szerint Mubarak elnök a jemeni kollégájához intézett üzenetében azt húzta alá, hogy rendkívül veszélyessé vált az Irak körüli helyzet. Szaddam Husszein az ENSZ-határozatok ignorálásával nagyobb veszélynek teszi ki népét, mint amilyennel tavaly, a Sivatagi vihar had müvelet megkezdése előtt kellett szembenéznie. Az arab országokban jelentős aggodalmat kelt az amerikai katonai jelenlét növekedése a Perzsa-öböl térségében és szaporodnak az Irak elleni katonai támadás előkészítésének a jelei is. Helyi megfigyelők szerint James Baker amerikai külügyminiszter küszöbönálló körútja során - amelynek célja hivatalosan a közel-keleti békefolyamat ösztönzése - kiserletet tehet arra is. hogy megszerezze az arab országok támogatását egy esetleges támadás iránt a kiválasztott iraki célpontok ellen. Állítólag az öböl menti országok már beleegyezésüket adták, azzal a feltétellel, hogy egy ilyen támadást a Biztonsági Tanácsnak kell jóváhagynia, hiszen Irak a BT határozatait szegi meg. ANKARA UJ SZEREPE Mostanság egyre több szót hallunk Törökországról. No, nem csupán az isztambuli bazárlátogatásokkal, amolyan ,,ezt szereztem, azt láttam" élménybeszámolókkal kapcsolatban, hanem komolyabb vonatkozásokban is. Nem csoda, hiszen Ankara teljesen új pozícióba kerúlt. Ezt egyrészt a világrengető események - a kelet-európai kommunizmus bukása, az öbölháború, a Szovjetunió szétesése - tették lehetővé, másrészt a Törökországban bekövetkezett hatalomváltás. Az októberi parlamenti választásokon nagyot bukott Turgut özal Hazafias Pártja (ANAP), s bár özal államfő maradt, elvesztette reális politikai hatalmát, melyet az örökös nagy rivális, Szulejmán Demirel vett át. Az új kormányfő lendületet adott a szunnyadozó török politikának A gyors demokratizálást, a gazdaság fellendítését, a szabadpiac létrehozását, az ország nyitását a világ felé tűzte ki célul, s NyugatEurópa és az Egyesült Államok örömére el is indult a kijelölt úton. A Nyugat ugyanis abban reménykedik, bízik, hogy Törökország legalább némi terhet levesz a válláról, s ö maga veszi pártfogásba a hozzá etnikailag, vallásilag közel álló közép-ázsiai szovjet utódállamokat, illetve a Kaukázusokon túli szomszédos köztársaságokat. Azért nem csupán egyszerű teherkönnyítésről van szó, hanem politikai célokról is. Mert hát kétségtelen, hogy a nyugati nagyok szívesebben látnák, ha a vezető szerepet a kialakulóban levő új térségben a szekuláris Törökország venné át és nem az iszlámot terjesztő Irán, melyhez ugyancsak szoros szálak kötik a közép-ázsiai muzulmánokat, különösen a perzsával rokon nyelvet beszélő tadzsikokat. Ankara hajlandó a szerepvállalásra, s mindent megtesz, hogy bebizonyítsa, alkalmas erre a feladatra. Politikusokat, diplomatákat, gazdasági szakértőket, üzletembereket, történészeket meneszt Bakuba, de Ashabadba, Alma-Atába és Taskentbe is, fáradhatatlanul tárgyal, javasol, közvetít az azeri-örmény konfliktus békés rendezése érdekében. Ám, minthogy Demirel a közép-ázsiai muzulmán berkeken kívül - özalhoz hasonlóan - szeretne bejutni a keresztények körébe is, fáradozásaiért cserébe, vagy mondjuk inkább, az elismerés jeleként bizonyára elvárja majd, hogy az európai nagyok megnyitják az öreg kontinens kapuit. Akkor pedig Törökország végre ráléphetne a „tizenkettek" gazdasági klubjához vezető útra. Ezen az úton azonban Ankarának még jó pár akadályt kell eltávolitania Mindenekelőtt a Ciprust megosztó szögesdrótot. Egyelőre semmi jele annak, hogy Demirel ebben a kérdésben rugalmasabb lenne, mint özal. Törökország még mindig atyáskodik Raul Denktas, az úgynevezett Észak-ciprusi Török köztársaság „államalapítója" felett. A megbékélés szükségességéről ejtett szép szavak elszállnak, a tettek pedig váratnak magukra. Valahogy hasonlóképpen van ez a kurd kérdéssel is. Sajnos Ankara jelenleg egy egészen más problémára kénytelen összpontosítani. Arra, hogyan segíthet az északkelet-törökországi Erzincariban és környékén pusztított földrengés következtében megsérült személyeknek Mit tud tenni a romvárosban rekedt, otthonukat és szeretteiket vesztett több ezer kétségbeesett hajléktalan érdekében URBÁN GABRIELLA F

ordulópont a mai nap a Délafrikai Köztársaság életében. A Frederik de Klerk államfő által kiírt népszavazáson több mint 3 millió 200 ezer szavazásra jogosult fehér állampolgárnak kell választ adnia a következő kérdésre: Támogatja-e annak a reformfolyamatnak a folytatását. amelyet az állam elnöke 1990. február 2-án indított el azzal a céllal, hogy tárgyalásos úton eljussanak az új alkotmány kidolgozásához? Nyilvánvalóan arra kell igent vagy nemet mondani, hogy végérvényesen felszámolják-e az apartheid rendszerét és olyan demokratikus államformát építsenek ki, amely mindenféle megkülönböztetés nélkül biztosítja a fehérek, feketék és ázsiaiak teljes egyenjogúságát. Mégpedig az élet minden területén, hiszen annak ellenére, hogy a dél-afrikai Gorbacsovnak elkeresztelt de Klerk felszámolta a faji megkülönböztetést rögzítő törvények egész sorát, egyvalamit még mindig nem kaptak meg a feketék: a politikai jogokat. Még mindig nem választhatnak, nincsenek a parlamentben képviselőik, e nélkül pedig az igazi rendszerváltás elképzelhetetlen. Természetesen azért csak a fehéreket szólította az elnök az urnákhoz, mert a feketék kivétel nélkül igent mondanának. A referendumot pedig azért hirdette meg, mert pártja, a kormányon lévő Nemzeti Párt (NP) az utóbbi hónapokban vesztett népszerűségéből. A közelmúltban tartott időközi választásokon nagymértékben előretört az apartheid lebontását ellenző, csak fehéreket tömörítő Konzervatív Párt (CP). De Klerk tehát tiszta vizet akar önteni a pohárba, tudni kívánja: még mindig többségben vannak-e azok a fehérek, akik nyolcvankilencben bizalmat szavaztak neki. Hangsúlyozni kell, a népszavazással az államfő óriási kockázatot NP mellett a liberálisnak tartott Demokrata Párt támogatja és mögötte állnak a pénzügyi-vállalkozói körök. Ugyanakkor túlzott leegyszerűsítés lenne csak ilyen politikai sémában gondolkodni. Sok fehér bizonytalan, érzi a rendszerváltás szükségét, de fél a feketék hatalomra jutásától, bosszújától. S méginkább a gazdaDEL-AFRIKA: A REFERENDUM KOCKÁZATAI vállalt. Ha a fehér többség ma nemet mond, az hihetetlenül véres háborút robbanthat ki köztük és a feketék között Ha a többség igent mond, az magában hordozza egy fehérek közötti polgárháború veszélyét. Az utóbbi időben a fehér szélsőjobb mind többet hallat magáról. Az Afrikaner Ellenállási Mozgalom (AWB) nyíltan fenyegetőzik az erőszakkal, létrehozta fegyveres alakulatait. Ehhez az újfasiszta párthoz közel áll az ugyancsak szélsőséges Búr Állami Párt Az AWB pár nappal ezelőtt azzal fenyegetőzött, mindent elkövet azért, hogy elrettentse az embereket a referendumon való részvételtől. A múlt héten atrocitások egész sorozata történt, pl. felgyújtották az NP irodáit, jobboldali fiatalok pedig fizikailag is bántalmazni akarták az elnököt, hozzávágtak egy transzparenst, de szerencsére nem sérült meg. E három szélsőséges párt együttesen jelentős erőt képvisel. De Klerk reformjait saját pártja, az ság összeomlásától. Mert nem lehet kétséges, ha majd az egy ember, egy szavazat elve érvényesül, az ötmilliós fehér népesség a 30 milliós feketével szemben alulmarad. Ezért de Klerk szerint hosszú, legalább tízéves átmeneti időszakra van szükség. Az első lépcsőben csak egy átmeneti kormány alakulna és egy ideiglenes alkotmányt dolgoznának ki, amelynek alapján, egyelőre, kétkamarás új parlamentet hoznának létre. S csak így, a demokratikus intézmények lépésről lépésre történő kiépítése után kerülne sor a mindent eldöntő, demokratikus választásokra, melyek eredményeként majd a győztes alakithatna kormányt. Nelson Mandela és az általa vezetett ANC a tartalmat illetően lényegében egyetért az államfővel, de az átmeneti időszakot le akarja rövidíteni 18 hónapra. Ezt viszont még az államfő hívei is katasztrófának tartanák, két dolog miatt. Az ANCnek esélye lenne a győzelemre, de a feketék még nem készültek fel a hatalomátvételre, hiányzik a tudásuk, tapasztalatuk. Ráadásul úgy vélik, az ANC túlzottan a kommunista párt befolyása alatt áll. A tavalyi durbani ANC-konferencián, amelyen Mandelát Oliver Tambo helyére elnökké választották, az országos végrehajtó tanács 56 tagját is újraválasztották. Közúlúk 37-en vagy tagjai a KP-nek, vagy szimpatizálnak vele. Ekkor írta az International Herald Tribune, hogy az ANC és Mandela is elfogadhatóbb lenne a fehérek számára, ha szakítanának a kommunistákkal. A feketék másik nagy rivális pártja, ..az Inkatha a piacgazdaság híve, az ANC pedig a központilag irányított gazdaságé. Ha Mandela elbúcsúzna a kommunistáktól, azzal megszűnne az ANC és az Inkatha közötti véres összecsapások egyik oka is." S ha már itt tartunk: a feketék háborúja nagy súllyal esik latba, az apartheid híveinek malmára hajtja a vizet. Hiszen a brutálisan gyilkoló és lándzsát rázó tömeg láttán nagyon sokan kérdezik félve: ezeknek akarja de Klerk átadni a hatalmat, ezek irányítsanak helyettünk? D

él-Afrikában történelmet csinálnak a mai napon. Amit de Klerk elkezdett, az a fekete kontinensen van akkora jelentőségű, mint nálunk Gorbacsov müve. Mindketten egy embertelen társadalom lebontását kezdték el. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN B

orisz Jelcin orosz elnök tegnap aláírta az -orosz védelmi minisztérium létrehozásáról szóló rendeletet, s egyben maga állt a minisztérium élére. Ezt Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettes közölte tegnapi moszkvai sajtóértekezletén. R

oman Kováč, a Szakszervezetek Cseh és Szlovák Konföderációjának elnöke és kísérete tegnap a venezuelai Caracasba utazott, ahol részt vesz a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Konferenciájának kongresszusán. Ezt megelőzően Roman Kováé Washingtonban a Nemzetközi Valuta Alap, a Világbank és az amerikai szakszervezetek képviselőivel folytatott tárgyalásokat a szociális problémák megoldásának lehetőségeiről. K

étnapos látogatásra tegnap Pekingbe érkezett Andrej Kozirev. Az orosz külügyminiszter kínai partnerével, Csien Csi-csennel és Li Peng kormányfővel folytat megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatokról, az időszerű nemzetközi problémákról, különös figyelmet fordítva az ázsiai csendes-óceáni térségre. Kozirev megérkezése után az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokat jóknak nevezte, s reményét fejezte ki, hogy sikeresen továbbfejlődnek. Megfigyelők szerint Kina garanciát akar arra, hogy megkapja a korszerű fegyverzetet - beleértve az SU-27-es vadászbombázókat -, amelynek eladásáról a volt szovjet kormánnyal kötött megállapodást. A

lbániában a március 22-ére kiírt idő előtti parlamenti választásokon 517 jelölt verseng majd a képviselői helyekért. Erről tegnap tájékoztatott a központi választási bizottság A vokscsatában öt politikai párt tagjai és független jelöltek vesznek részt. Az új népi gyűlés 150 tagú lesz. A szociáldemokraták 96, a rebublikánusok 94, az Albán Demokratikus Párt 93, a kommunista párt pedig 31 kerületben állít jelöltet. Egyes választási kerületekben a három ellenzéki párt - a demokrata, a szociáldemokrata és a republikánus - közös jelölteket állít. r Í

rországban Donegal város közelében a rendőrség rábukkant egy hatalmas fegyverraktárra. Valószínűleg a betiltott ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tárolta itt fegyvereit és bombáit. A rendőrségi jelentés szerint a raktárban géppisztolyokat, aknavetőket, kb. 4 ezer darab lőszert és egy Semtex robbanóanyagot tartalmazó rakétát találtak. R

oj Medvegyev orosz történész tegnap interjút adott a Corriere della Sera című olasz napilapnak. Mint mondotta, véleménye szerint Gorbacsov a jövőben már csak maximálisan konferansziér lehetne. Borisz Jelcin egy, legfeljebb két évig tarthatja magát hatalmon, hangsúlyozta Medvegyev. Érdekes, hogy az augusztusi puccsistáknak „boldog hazatérést" jövendöl, mivel állítólag olyan dolgokról tudnak, amelyekkel bárkit kompromittálhatnak. E

dward Kennedy, a 60 éves amerikai szenátor vasárnap Washingtonban közölte, hogy hamarosan ismét megnősül. Kennedy 25 évi házasság után 1982-ben vált el első feleségétől, Joantól. A szenátor jövendőbelije a 38 éves Victoria Reggie, elvált washingtoni jogásznő, két gyermek anyja. P

ietro Vernengo, a Cosa Nostra maffiaszervezet egyik legveszélyesebb főnöke ismét rendőrkézen van. Vernengo, akit gyilkosságért életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, tavaly októberben szökött meg a palermói kórházból A szicíliai főváros közelében letartóztatták kábítószercsempész fivérét, a szökevény Antoniót is akire most 16 évi börtönbüntetés vár. D

aniel arap Moi kenyai államfő vasárnap este háromnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. Fogadta öt Kurt Waldheim elnök. Moi látogatása során tárgyalásokat folytat Franz Vranitzky kancellárral, a gazdasági kamara képviselőjével.