Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám, péntek

MOZAIK •ÚJ SZÓ* EGYESEKNEK A BŐSÉG ÉVE A SZÖVETKEZETI TRANSZFORMÁCIÓ EMBERI OLDALAI AKI LUCIFER AJTAJAN KOPOGTAT NAGY JÖVŐ ELŐTT A GEOTERMÁLIS ENERGIA KIHASZNÁLÁSA A hetvenes és a nyolcvanas évek során a Duna Menti Alföld lakói szá­mára fokozatosan természetessé vált a termálvíz különböző' célú fel­használása. Kevesen tudják viszont, hogy ezt egy földtani kutatóprog­ram során lemélyített kutaknak köszönhetik. Arról, hogy tulajdonképpen milyen eredményekkel zárult ez az akció, dr. Ondrej Frankót, a pozsonyi Dionýz Štúr Földtani Intézet geológusát kérdeztük, aki a geotermális energia kutatásában elért eredményeiért 1991-ben Állami díjat kapott. Más mezőgazdasági üzemekhez ha­sonlóan a transzformáció Légen is köz­ponti téma. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy a termelés háttérbe szorult volna. Akárcsak korábban, a feladatok ütemter­ve szerint a mezei munkák első szaka­szával március közepére végezni kell, és a mércét is rfiagasra helyezték. Dolgozó tagjaiknak az idén is biztosítani akarják legalább a tavalyi havi 4630 koronás tisz­ta átlagkeresetet. Annak ellenére, hogy a transzformációval kapcsolatos feladatok a gondok tömegét jelentik és szinte bizo­nyos, hogy a folyamat a dolgozó tagokra nem hat majd ösztönzően. Ezekről beszélgettem Jozef Krupa doktorral, a szövetkezet vezető jogászá­val. Ha veszekszik a rokonság — Azzal kezdem, hogy a földtörvény, a tájrendezést szabályozó SZNT törvény és a szövetkezeti transzformációs tör­vény valamennyi paragrafusát messze­menően betartjuk. Ha valamiben egy helyben topogunk vagy nehezen jutunk előbbre, az tőlünk független ok miatt van. Például mi már tavaly októberben össze­hívtuk a földtulajdonosokat, megismertet­tük velük lehetőségeiket és feladataikat. Kértük, segítsenek felkutatni azokat, akik­ről nem tudunk. Jelenleg mégis ott tar­tunk, hogy földterületünknek alig több mint harmadát nevesítettük. Elmondta, eddig 86 jogosult személy jelentkezett, és még további ötvennel számolnak. Feltéve, hogy az illetők a te­lekkönyvi hivatalban és a geodézián ápri­lis 28-ig megkapják a szükséges iratokat, vagy a családi archívumban felkutatnak valamilyen okmányt, amellyel jogosult mivoltukat igazolni tudják. Ha nem, tulaj­donjoguk természetesen megmarad, de a földre, illetve a kisajátított vagyonra szétírható részből nem kapnak. Nem azért, mert ezt így akarja a szövetkezet vezetősége, hanem azért, mert a transz­formációs törvény így rendelkezik, az ille­tékes hivtalok pedig olyan tempóval dol­goznak, amilyennel. Ezt véve alapul könnyebb helyzetben azok a családok vannak, amelyek hagya­téki tárgyalásán, ha formálisan is, az egyik testvérre ráírták a földet. Ebben az esetben megoldható a probléma, feltéve, hogy a jogosult rokonság tagjai nem ve­szekszenek, egyik se akarja jogos földtu­lajdonából kitúrni a másikat. Még a föld felett marakodó rokonságnál is nagyobb gondokat okoz, ha a földingatlant a ha­gyatéki tárgyaláson meg sem említették, és a családi archívumot olyan meggyő­ződésből selejtezték, hogy a régi jó világ már sosem jön vissza. 1 hektár = 20 munkaév Más probléma is nehezíti a légi transz­formációt. Olyan, amelynek köszönhető­en néhány földtulajdonos számára 1992 a bőség éve lesz. — Munkánk eddig is volt de janu­ártól nagyban változott a helyzet. Nem kevesebb, mint 1970 olyan mun­kanélküli került nyilvántartásunkba, akikkel tavaly még nem számoltunk. Számításaink szerint az év végéig 5600 munkanélkülivel kell számol­nunk. Mondanom sem kell, felborult az egyensúly és további problémák elé nézünk. Feszül a szociális háló, s bár a tárca mindent megtesz, félő, hogy átszakad. Ez nem túlzott pesszi­mizmus, csak aggódás. — Tudná ezt egy-két olyan szá­madattal is érzékeltetni, ami egyben a járás helyzetét is tükrözné? — Járásunk területén három kör­zeti szociális hivatal működik, s je­lenleg 3800 kérvényezőt tartunk nyilván: nyugdíjasokat, elhagyott gyerekeket, rokkantakat, börtön­— Az átvett élő és holt leltárról nincse­nek irataink, ezért a hektárnormatívákat vesszük alapul. Vannak 50, sőt 60, 80 és 100 hektáros jogosult személyeink. Nem a mi tagjaink, az ország távolabbi részein laknak. A törvény szerint megkapják a hektár-normatívát és természetesen a többi részesedést is. Jogukat senki sem vitatja, az arányokról azonban már lehet­ne beszélni. Számításaink szerint a va­gyoni betét szempontjából egy hektár föl­dalap megközelítően húsz, a szövetke­zetben ledolgozott évvel egyenrangú. Külön gond lesz majd azok ügye, akik tíz­húsz ledolgozott év után egészségügyi okokból, kimondottan orvosi ajánlásra hagyták itt a szövetkezetet. Közel har­minc emberről van szó. Mivel a törvény nem tiltja, a szövetkezet vezetősége java­solni fogja a transzformációs tanácsnak, hogy a ledolgozott évek után az ő nevük­re is írjanak vagyoni betétet. Akárcsak másutt, így a légi szövetke­zetben is az okozza a legnagyobb gon­dot, hogy az aktív tagok kilencven száza­lékának nincs földje, és annak idején (őseinek) vagyona sem volt, amit átadtak volna a szövetkezetnek. A földtulajdono­sok és a kisajátított vagyonuk által jogo­sult személyek túlnyomó többsége nem a szövetkezetben dolgozik, és még na­gyobb baj, hogy gazdálkodni sem akar. Eddig tizenegy tulajdonos jelentette be, hogy saját művelésbe veszi a földjét, de mielőtt kimérték volna a jussukat, hatan máris visszaléptek. A szövetkezet vezető­ségének igyekezete, hogy a tulajdono­sok váltsák ki földjüket és gazdálkodja­nak, mindmáig hiábavalónak bizonyult. Az eddig kimért összterület alig másfél hektár. Már készül a transzformációs tervezet Eddig jutottunk, amikor megérkeztek a korábban bejelentett ügyfelek. Annak a vállalatnak a szakemberei, akik megren­delésre elkészítik a szövetkezet transzfor­mációs tervezetét. — Ez a számításba jöhető tervezetek egyike lesz. Reméljük, hogy az arra jogo­sultak közül mások is kidolgoznak terve­zetet, sőt tervezeteket, s így a jogosult személyek közgyűlése több elképzelés közül választhatja majd ki azt, amelyik a legjobb lesz, vagyis megalapozza a jelen még hatékonyabb folytatását. Milyen lesz ez a folytatás? Jozef Krupa szerint a jövő embere a dolgozó tulajdo­nos. A jelenlegi szövetkezet rész­vénytársasági vagy egyéb alapon való­színűleg több kisebb, gazdaságilag egy­mástól független termelő, növényter­mesztő, állattenyésztő, szolgáltató, me­zőgazdasági termékeket feldolgozó, ke­reskedelmi stb. kisszövetkezetté alakul. Az egyes egységeket azok tulajdonosai, illetve bérlői fogják üzemeltetni. Ebbe a folyamatba valószínűleg külföldi tőke is belép. Ugyanis már kaptak ilyen ajánlato­kat. EGRI FERENC büntetésből hazatért egyéneket, nincstelen romákat. Ezekhez jönnek még a munkanélküliek, ők egy külön kategóriát képeznek. A segélyre szorulók magas száma jelentős anyagi tehertételt is jelent. Az elmúlt évben kis híján 51 millió koronát fi­zettünk ki szociális segély címén. Alig kétmilliót költöttünk csak saját berendezéseink, épületeink karban­tartására és modernizálására, tehát ebből is látható, hogy elsősorban az embereken akarunk segíteni. Az idén előzetes számításaink szerint 72 millió koronára lenne szükségünk, amit a tárca képviselőinek írásban tudomására is hoztunk. Egyelőre csak nem egész 60 milliót ígértek. Ahhoz, hogy alkalmazottaink el tud­ják végezni a plusszmunkát, további tíz munkaerőt kértünk a minisztéri­— A Duna Menti Alföld geotermális energiájának kutatása két ütemben tör­tént. 1970 és 1980 közt az ún. komáromi rög térségében, vagyis a Párkány és Ko­márom közti területen dolgoztunk. Az ún. központi süllyedők, vagyis a Komárom, Érsekújvár, Galánta, Pozsony és a Duna által határolt területen pedig 1972 és 1984 közt folyt a kutatás. A fúrási munká­latok megkezdése előtt először földtani szempontból értékeltük az egyes terüle­teket, és a fúrások helyét úgy jelöltük ki, hogy általuk térbeli képet nyerjünk a geo­termális energia elhelyezkedéséről. A komáromi rög térségében Párkányban, Ebeden, Karván és Komáromban léte­sült fúrás. A központi süllyedékben pe­dig két szelvény mentén dolgoztunk. Ezek ÉNY—DK irányban Horvátgurab­tól Szereden, Felsőpatonyon át Bősig és DNY—ÉK irányban Bőstől, Nyáras­don keresztül Tardoskeddig húzódnak. A program keretében ezenkívül a már létező fúrásokat is felhasználtuk. Végül a medenceszegélyen Udvardon, Csö­lösztőn és Galántán létesültek még fú­rások. Legsekélyebb a 250 méter mély párkányi, a legmélyebb pedig a 2000 méteres bogellői fúrás. • Milyen teljesítményt képvisel a kör­zetben a fellelhető geotermális energia? — A kitermelt víz 15 fokra történő lehű­lése esetén a központi süllyedékben 195 MW hőteljesítményt állapítottunk meg. Ezt a fúrások féléves kihasználásával le­het elérni, az év fennmaradó felében a termelést le kell állítani, hogy a készletek felújítódhassanak. Az 1984-ig létesített 20 fúrással 56 MW teljesítménynek megfele­lő vízmennyiséget lehet nyerni. 1984 és 1990 közt újabb 17 fúrás létesült, így ez a teljesítmény 95 MW-ra nőtt. A komáromi rög területén napjainkban az egész szá­mított teljesítményt, vagyis 12,5 MW-ot ki­használjuk. • Növelhetők ezek az értékek? — A manapság használatos techno­lógiákkal nem. A felhasznált víz vissza­táplálása segítségével viszont sokkal több, megközelítőleg 2500 MW teljesít­mény lenne kinyerhető. Ez a megoldás viszont nálunk még csak tanulmány for­májában létezik, ezenkívül Felsőpa­tonyban pedig egy ilyen jellegű kísérlet folyik. • Jelenleg a termálvizet általában üvegházak fűtésére vagy űdűlési"célokra használják. A nyolcvanas évek másik tel­ében viszont Galántán két olyan fűrás léte­sült, amelynek vizével 1100 lakást és a he­lyi kórházat szeretnének fűteni. Mikorra válik ez valósággá? — Ez a két fúrás másodpercenként összesen 50 liter 80 fokos vizet ad, ami 14-15 MW hőteljesítménynek felel meg. El kellett döntetnünk, hogy a majdani fel­használás után a vizet a felszíni folyásba engedjük, vagy visszatápláljuk a föld alá. umtól erre az évre. Egyelőre ehhez csak szóbeli beleegyezést kaptunk. — Bizonyára megterhelő munka naponta a türelmetlenkedő, elkese­redett emberekkel foglalkozni, rá­adásul, ha tudják, hogy közöttük szélhámosok, csalók is vannak. Ho­gyan tudják ezeket kiszűrni? — Nem egy esetben tapasz­taltuk, hogy azok is kérvényeznek, akik sohasem dolgoztak, ráadásul tetemes vagyonra tettek szert, vagy olyanok, akik törvénytelenül vállal­koznak. Aztán itt vannak a romák, azok a szülők, akik aránylag nagy összegeket kapnak gyermekgondo­zásra, de gyermekeikkel nem törőd­nek. Ezektől a személyektől kényte­lenek vagyunk megvonni a segélyt. A munkanélküliek esetében is rend­szeres ellenőrzéseket vezettünk be, ugyanis tapasztaltuk, hogy körülmé­nyeik egy-két hónap elteltével sok esetben változtak. Sokakat nem is­mertünk el munkanélkülinek azok közül, akiket a munkaügyi hivatal Végül is kiderült, hogy az előző, olcsóbb megoldás is megrendelhető. A közel­múltban a terveket egy izlandi vállalat ér­tékelte és kiegészítette nálunk egyelőre hozzáférhetetlen korszerű technológiá­val. Előkészületben van egy szlovák-iz­landi vegyes vállalat létrehozása — amely ezután hozzálátna az elképzelé­sek megvalósításához. A szervezés jelen­legi állása szerint a vállalat fél éven belül megkezdhetné működését. Hasonló mó­don kidolgoztuk a podhájskai termálvíz­visszasajtoló állomás terveit is. • A Duna Menti Alföldön ezek szerint befejezték az alapkutatást. Hol folynak még ilyen jellegű munkák? — A múlt évben fejeztük be a Liptói­medence geotermális vizeinek kutatá­sát, és ott is szép eredményeket értünk el. Négy fúrásunk közül másodpercen­ként a 20 litert adó Liptovská Kokava-i vízhozama a legkisebb és a 100 l/mp-t adó oraviceié a legnagyobb. Az első esetben 44, a másodikban 55 fokos vi­zet találtunk. Intézetünkben jelenleg Szlovákia ge­otermális atlaszán dolgozunk, amely­ben minden perspektivikus körzetet egészen 6 kilométeres mélységig kiér­tékelünk. Ezenkívül a Kassai-medencével kap­csolatos kutatás tervein dolgozunk. Ezen a Kassa és Eperjes közti területen 3 kilométeres mélységből már 130-140 fokos vizet nyerhetünk, így termálvízből közvetlenül elektromos áramot termel­hetünk. Jelenleg a földtani viszonyok pontosítására szolgáló első fúrás előké­szítése folyik. A további terveket az álta­lunk kidolgozott háttéranyagok alapján az izraeli Urmat cég dolgozta ki, amely jelenleg a világon az egyetlen olyan vál­lalat, amely ilyen típusú vizekből villa­mos áramot képes előállítani. A szóban forgó területen 30 MW teljesítmény nye­résével számolunk. A felhasználás két fokozatban történne. A 130 fokról 70 fokra történő hőmér­sékletcsökkenés során villanyáramot termelnének, 70 fok alatti vízzel pedig lakótelepeket és más épületeket fűtené­nek. • Kelet-Szlovákia déli részén is ko­moly lehetőségek kínálkoznak a geoter­mális energia kihasználására. Arrafelé milyen terveik vannak? — Sajnos, amíg a Kassai-medencé­ben a termálvíz dolomitok repedéses tö­résrendszerében tárolódik, a Terebesi­medencében törmelékes üledékek póru­sai közt helyezkedik el. Ez pedig azt je­lenti, hogy a hulladékvíz visszatáplálását illetően hasonló problémák merülnének fel, mint amilyenekkel napjainkban a Du­na Menti Medencében szembesülünk. Ezért inkább a perspektivikusabb körze­tekre összpontosítunk. TUBA LAJOS küldött hozzánk. Persze, mi sem tu­dunk kiszűrni mindenkit, hisz ahhoz túl kevesen vagyunk. — A szociális háló tehát feszül, az emberek viszont egyre szegényeb­bek. Mindamellett olyanok is akad­nak, akik a hivatalt nem kis iróniával a munkanélküliek és a spekulánsok bérosztályának nevezik. Mi erről a véleménye? — Akik csak ezt látják, azokból egyértelműen az irigység beszél. Mindenesetre mi az előírások értel­mében, törvényes keretek között tesszük a dolgunkat. A jó szándék vezérel, de nem állítjuk, hogy min­den rendben van. Mi is tudjuk, hogy akad egy-két agyafúrt személy, aki olyan juttatásokat kap, ami nem jár­na neki. Viszont nem ez a jellemző a mi járásunkban, ahol valóban súlyos megélhetési gondok vannak. A ren­dőrök tapasztalatai szerint például egyre több a hajléktalan járásunk­ban, így fölöttébb aktuális lenne a menedékházak megnyitása. Ebben az évben ezekből kettőt tervezünk megnyitni, az egyiket Rimaszombat­ban, a másikat Klenócon. Tudjuk, ezzel is enyhítünk a gondokon, vi­szont hosszú távon nem ez a cél, ha­nem az okok megszüntetése. POLGÁRI LÁSZLÓ 1992. MÁRCIUS 13. KÖNNYEN VETTE AZ ÉLETET Azt tartotta, nem érdemes apró­cseprő ügyekre pazarolni az idejét. Ezek közé sorolta a rendszeres, be­csületes munkát is. Mivel azonban szerette a sört, a pálinkát, és a jó bort sem vetette meg, pénzre volt szüksége. Ezt pedig mindig előte­remtette, ha másképp nem ment, bűncselekménnyel. A 27 éves Ond­rej Stojka fiatal kora ellenére már öt­ször megjárta a börtönt. Hatodszor, lopásért, 26 hónapra ítélte a tapol­csányi járásbíróság. § Az ítéletet félvállról vejte.­Ahogy mondogatta: „leg­alább jó társaságba kerü­lök". A nyitrai gyűjtőfogház­ban, ahol büntetése letölté­sére várt, a cellába társakat is kapott. Köztük volt Gábor, aki vizsgálati fogság után bírósági tárgyalásra várt. Nem tudni miért, Stojka elhatározta, hogy „embert fa­rag" belőle, vagyis olyanná formálja, aki szót fogad, aki engedi, hogy sa­nyargassák. Arra gondolt, ha rájön­nek, azt mondja majd, lopja a ciga­rettáját — ami igaz is volt — azért tolt ki vele. „Levágod a hajad, kopaszraj! — mondta egyik nap cellatárs'ának Stojka. „Azt már nem" — jelentette ki Gábor igen határozottan. De az alapos verés után már nem volt ennyire biztos a dolgában: inkább vágják le a haját, minthogy az a má­sik agyonverje. Stojka elevenében volt. Ha már egyszer a borbély sze­repébe „bújt", le is borotválta cella­társa fejét. Gábor úgy nézett ki, hogy talán az édesanyja sem ismert volna rá. A fegyőrök azonban hiába ér­deklődtek mi történt, a dolgokról egy szót sem szólt. Az egész ügy elsimult volna, ha Stojka nyugton marad, csakhogy ő a többiek előtt megjátszotta a kemény vagányt. Amikor a sértett az igazak álmát aludta, többször is annak ko­pasz fején és más testrészén nyom­ta el a cigarettacsikket, ami jól látha­tó nyomot hagyott. Vizsgálat indult, és orvosi látlelet készült. Stojka azonban tagadott. Annyit elismert, hogy mivel Gábort többször cigaret­talopáson érte, ezért vagy kétszer nyakon ütötte, de szerinte azt meg is érdemelte. A dologból bírósági tár­gyalás lett. A nyitrai járásbíróságon az ügyész zsarolással vádolta. A bí­róság Ondrej Stojkát 18 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte. Ebbe nem akart belenyugodni. „Már szórakozni sem lehet" — je­gyezte meg, amikor a tárgyalásról visszavitték a cellába. Fellebbe­zett... A pozsonyi kerületi bíróság azonban helyben hagyta az első fo­kú bíróság ítéletét, mivel Stojka tet­tét a tanúvallomások és a sértettről készült fényképek alapján bizo­nyítani lehetett. Ki tudja, hogy amíg az összesített 44 hónapos bünteté­sét letölti, valamelyik cellatársán nem követ-e el hasonló bűncselek­ményt? Az is lehet, hogy a sitten ka­pott „pótbüntetés" elveszi a kedvét attól, hogy újabb kalandokba bo­csátkozzon még akkor se, ha netán újra lopják majd cigarettáját, mert könnyen emberére találhat, vagy új­ra bírósági ügy lehet a dologból. Mint dörzsölt vagány tudja, hogy jó viselkedéssel elérheti büntetése egy részének elengedését. Ha esze van, él is ezzel a lehetőséggel. (-nos) Január 1-iétől ilyen jelvényt használnak a szlovákiai bűnü­gyi rendőrség tagjai FESZÜL A SZOCIÁLIS HÁLÓ A HELYZET FOKOZOTT FIGYELMET IGÉNYEL A munkanélküliek támogatása fokozatosan a munkaügyi hivataloktól a szociális ügyi hivatalok hatáskörébe megy át. Milyen a helyzet a Rimaszom­bati járásban? Kérdéseinkkel a járási szociális ügyi hivatal vezetőjéhez, Maksi Istvánhoz kopogtattunk be.

Next

/
Thumbnails
Contents