Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám, kedd

HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1992. FEBRUÁR 11. A REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI EURÓPÁBAN WALES PARTNEREKET KERES .A bársonyos forradalom és a KGST szétesése után Csehszlovákia illetve Szlovákia ipara és mezőgazdasága telje­sen új gazdasági és piaci feltételekkel találta magát szemben. A gazdaságtalan és energiaigényes ágazatok leépítése és a piacgazdaság megteremtése nagymér­tékű munkanélküliséggel fenyeget. Wales a 80-as évek elején hasonló gondokkal küzdött. A bányák bezárása és a nehézipai" erőteljes csökkentése csak­nem 20 százalékos munkanélküliséget eredményezett. Ez a mintegy 2,2 millió lakosú ország példamutató erőfeszítések árán a 90-es években már Európa élvo­nalába tartozik és rengeteg olyan tapasz­talattal rendelkezik, melyeknek ma Szlová­kiában illetve Dél-Szlovákiában gyakorlati hasznát lehet venni. Walest ma sok euró­pai delegácó látogatja, köztük az elmúlt év októberében egy szlovákiai kor­mánydelegáció is járt ott tapasztalatcsere céljából. Az SZNT külügyi bizottságának képviselőjeként szintén részt vettem a de­legáció munkájában és elmondhatom, hogy nagyon felvillanyozva jöttem haza. Ma Walesben a munkanélküliség 3 és 4 százalék között mozog, a környezet­szennyező iparágakat környezetkímélő, korszerű termelés váltotta fel. A károso­dott természetet új és hatékony módsze­rek alkalmazásával regenerálták. Ezen a téren olyan eredményeket értek el, hogy ott, ahol a hetvenes években ezer és ezer tonnányi szénpor illetve bányahulladék több mint 100 ember halálát okozta, ma kirándulásra alkalmas, növényzettel borí­tott idillikus völgy tárul a látogató szeme elé. A gazdasági átalakulást és fellendü­lést leginkább a nemzetközi piacon jól mozgó vállalatok betelepítése hozta ma­gával. Ma Európában Walesben található a legtöbb (területi egységre eső) japán vállalkozó. A Sony, Hitashi, Matsushita, Sharp és Toyota mellett, letelepült még további, csaknem negyven japán vállalat is. Az eredmények láttán jogos a kérdés: mi a siker kulcsa? A siker egy átfogó és céltudatos tevé­kenységrendszernek köszönhető. Úgy ér­zem, központja a WDA (Welsh Develop­ment Agency), azaz a Walesi Fejlesztési Ügynökség. Az ügynökség közreműködé­sével kis vállalatok hálózatát hozták létre, úgynevezett ipari parkokat létesítettek és az utóbbi időben hatékonyan szervezik a külföldi beruházások Walesbe való tele­pülését. Ennek érdekében létrehoztak egy képviseleti hálózatot (WDI - Welsh Development International), melynek iro­dái az USA-ban, Japánban, Tajvanban, Koreában és Németországban működ­nek. Walesben elhagyott telkeket, kihasz­nálatlan földterületeket vásároltak fel és a rekultiválás után bérbe adják (100-120 évre) az érdeklődőknek. A bérbeadás ingyenes illetve csak minimális bért kell fizetni, de feltétel a munkahelyteremtés és a környezetkímélő modern technológia alkalmazása. így például olyan papírgyár épült, mely négyszer annyi papírt termel mint a rózsa­hegyi papírgyár, mégsincs füst, környe­zetszennyező hulladék. Mindez a papír­gyárakban idáig nem alkalmazott új gyár­tási folyamatnak köszönhető. Renge­teg további példát lehetne még felsorolni, de erre nincs lehetőség. A közeljövőben azonban, a častái Papierničkában 1992. március 22. és 25-e között egy konferen­ciát rendeznek, ahol 50 walesi és csak­nem 120 hazai résztvevő lesz jelen. A konferenciát Szlovákia öt minisztériu­mának s a walesi Clwyd megyei kor­mányzat védnökségével rendezik. Célja az ismeretszerzés és az együttműködés­re alkalmas partnerek megkeresése. Az esetleges együttműködés vállalkozási alapon történik, tehát, nincs állami támo­gatás. Az utolsó napon a konferencia részvevői meghívják a kiválasztott walesi partnert, hogy az esetleges együttműkö­dést helyszíni ismerkedéssel lehessen in­dítani. Bízom abban, hogy a magyarajkú lako­sok és vállalkozók is elgondolkodnak a részvétel lehetőségén. A konferenciát nagyobb községek, kisvárosok polgár­mestereinek is ajánlhatom. Clwyd lako­sainak száma kb. 400 ezer, nincsenek nagy városai, de a közeli Liverpoolból, Manchesterből, Birminghamből hétvégé­re és vakációk alkalmából rengeteg turis­ta érkezik. így komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a turizmus területén is. Mindazok, akik közelebbi információ­kat szeretnének, forduljanak az alábbi címre: Akadémia vzdelávania, Gorkého 10, 815 17 Bratislava, tel.: 503 67. A kon­ferencia pontos címe: TECHNOLOGY TRANSFER, TRAINING AND ECO­NOMY. TIRINDA PÉTER, SZNT-képviselő A LENGYEL KORMÁNY KÜLÖNJOGOKAT KÉR Lech Walesa államfő tegnap tá­mogatta azt a javaslatot, hogy a len­gyel kormányt ruházzák fel rendkí­vüli jogkörökkel, mert szerinte ez a lépés elősegítené a gazdasági reformok meggyorsítását. A hírt az AFP francia hírügynökség közölte. Jan Olszewski kormányfő a múlt csütörtökön jelentette be, kérni fogja a szejmtől, járuljon hozzá, hogy a kormány rendeletek útján adhas­son ki törvényeket. Walesa szerint erre azért is szükség lenne, hogy megoldják a törvények tiszteletben tartása körüli gondokat, csökkenjen a bűnözés és hozzájáruljanak az olyan kulcsfontosságú gazdasági problémák megoldásához, mint a privatizálás és a restitúció. Az államfő azzal érvelt, a rendkívüli jog­körök nem jelentenék azt, hogy a kormányt a parlament fölébe ren­delik, hiszen a törvényhozásnak jo­ga lesz ahhoz, hogy bármikor eltö­rölhesse a kabinet egy-egy dön­tését. LÉGI HÍDON ÉLELMISZER A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKBA A Majna-Frankfurt melletti katonai légitámaszpontról startolt tegnap az első öt nagy amerikai szállítógép, amelyek fedélzetükön több százezer kilogramm élelmiszert szállítottak Grúzia kivételével az összes szovjet utódállamba. Az indulásnál jelen volt Hans-Dietrich Genscher német, James Baker amerikai, valamint Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter. Mint ismeretes, jelenleg Portugália tölti be az EK elnöki tisztét. Az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium és az amerikai Nemzet­közi Fejlesztési Ügynökség Wa­shingtonban forró drótot létesített azzal a céllal, hogy ezen keresztül koordinálják a magánszemélyek és magánintézetek által a FÁK tagálla­mainak felkínált segélyeket. Hétfőtől péntekig munkaidőben áll a potenci­ális ajándékozók rendelkezésére a forró drót, munkaidő után pedig üzenetrögzítő tartja nyilván a felkí­nált ajándékokat. Az érdeklődők megkapják a legfrissebb információ­kat a volt Szovjetunió területén zajló összes hasonló akcióról, valamint azoknak a magánügynökségeknek a teljes névsorát, amelyek bekap­csolódtak a segélyezésbe. Termé­szetesen arról is tájékoztatják őket, hogy mely élelmiszerek és szolgál­tatások iránt mutatkozik a legna­gyobb érdeklődés. Anne Veneman, a minisztérium szóvivője ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy legszíve­sebben a pénzbeli ajándékokat fo­gadják. A magánadományokat csa­tolják a hivatalos amerikai humanitá­rius segítséghez, amelynek részét képezi a 160 millió dollár értékű élelmiszersegély is. A távol-keleti Habarovszkban szállt le az a japán repülőgép, amely 12 tonna élelmiszert és gyógyszert vitt a fedélzetén. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség közölte, ezt a humani­tárius segítséget a gyermek- és nyugdíjasotthonok, valamint a gye­rekkórházak kapják. A RIA orosz hírügynökség úgy tudja, hogy a se­gély elosztására hivatalos japán képviselők, valamint a Vöröskereszt munkatársai fognak felügyelni. Ez az első része a Japán által felkínált 52 millió dolláros rendkívüli se­gélynek. BABICS AKARATA ELLENERE KRAJINA PARLAMENTJE IS BEADTA A DEREKÁT Tegnap reggel tájékoztattak a hír­ügynökségek arról, hogy a Horvátor­szághoz tartozó úgynevezett Krajina Szerb Köztársaság parlamentje el­fogadta az ENSZ rendezési tervét, amely azzal számol, hogy a kéksisa­kosokat Krajinában is telepítik. A parlament vasárnap délután Glina városban tartotta meg rendkí­vüli tanácskozását, amelyen jelen volt Branko Kosztics, a jugoszláv államelnökség alelnöke és Blagoje Adzsics szövetségi védelmi minisz­ter is. A Tanjug megfogalmazása szerint a jelenlevők azért fogadták el feltétel nélkül a Cyrus Vance ENSZ-megbízott által január 2-án ismertetett béketervet, ,,mert az Krajinára is vonatkozik". Viszont Mi­lan Babies, Krajina elnöke még mindig ellenzi az ENSZ-tervet, s azt mondotta, a parlament jóváhagyá­sának szerinte nincsen semmi sú­lya. Bejelentette, hogy az ö kormá­nya is összehívta tegnapra Krajina központjába, Knínbe a parlament ülését. Azt is hangsúlyozta, nem hajlandó lemondani elnöki tisztéről, annak ellenére, hogy elvesztette a parlament támogatását. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT ALGÉRIÁBAN Algériában vasárnap este elrendelték a rendkívüli állapotot. Az intézkedés egyelőre 12 hónapig érvényes, de vissza­vonhatják a rendelkezést, ha a belpolitikai helyzet megnyugszik. Ellenkező esetben további 12 hónappal meghosszabbítható, közölte a legfelső államtanács. A rendkí­vüli állapot bevezetésének közvetlen oka, hogy újra veszélyes méreteket öltöttek az iszlám fundamentalisták és a biztonsági erők közti összecsapások. A múlt héten kb. 40 ember vesztette életét. Vasárnap a rendőrség elfoglalta az Iszlám Megmentési Front algíri központját és átkutatta az épületet. Öt személyt letartóztattak, köztűk a front vezetőségé­nek két tagját. A rendőrség bezárta a párt székházával szembeni mecsetet is és letartóztatta imámját. Az iszlám szervezet nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelen­tette, mindaddig folytatják az ellenállást, amíg a hatalomra került junta fel nem függeszti ellenfeleinek üldözését. A belügyminisztérium közölte, a funda­mentalisták által folytatott erőszak meg­sokszorozódása miatt feloszlatja a szer­vezetet és betiltja tevékenységét. A biztonsági erők tegnap megkezdték a fokozatos kivonulást Aigír központjából, mivel a lakosság tiszteletben tartja a rend­kívüli állapot rendelkezéseit. Az iskolák, az üzletek és a hivatalok tegnap normáli­san működtek, az állami rádió jelentése szerint a többi algériai városban is nyuga­lom volt. P árizsban pénteken gyorsan kitakarították a Bourbon-palotát, a valóságban és átvitt értelemben is, bízva abban, hogy az idén immár másodízben összehívott rendkívüli parlamenti ülésszakon a képviselők végre betekinthetnek a kormánypolitika berkeibe, s a vita végére tisz­tábban látnak majd. Tisztábban látják a zűrzava­ros helyzetet, amely a gazdaságban tapasztalha­tó nehézségek, a bevándorlási politika, a hatal­mon levő szocialistákat kompromittáló zavaros pénzügyi machinációk, a kormánypárton belüli sakkjátszmák és a nagy ,,blamage", a párizsi vezetést ország-világ előtt lejárató Habbas-ügy nyomán alakult ki és kuszálódott össze. Ezúttal is a mérsékelt jobboldali ellenzék volt a kezdeményező, most épp a radikális palesztin vezető rövid párizsi gyógykezeltetése körüli bot­rányba kapaszkodott. Ezt használta ki arra, hogy egy újabb bizalmatlansági indítvány formájában ismét támadást indítson a gyakori mellékfogásai­ért sokat bírált Cresson-kabinet ellen. Nem volt hajlandó csak úgy elsiklani afölött, hogy valaki a kormányból befogadott egy hírhedt terroristát, s az óriási baklövést pár hivatalnok menesztésé­vel simítsa el. A jobboldal támogatókra talált igyekezetében a felháborodott, elégedetlen és türelmetlen polgárokban, akik igencsak furcsáll­ták, hogy a repülőgépek elrablásával és a múlt évtized során Franciaországban elkövetett me­rényletekkel gyanúsított, állítólag beteg Habbast Tuniszból átcipelték Párizsba, kihasználva Mit­terrand elnök távollétét. A ,,Habbas-látogatás" háttere máig sem tisztázott. Ami viszont mindenki számára világos, az az, hogy az ellenzék szeretné végleg eltávolítani a kormányrúdtól a szocialistákat, s célja megva­lósításához minden eszközt felhasznál. Jacques Chirac, az RPR vezetője gúnyos mosollyal fo­gadta az Antenne-2 tévéállomás által is közvetí­tett miniszterelnöki ellentámadást, Cresson-asz­szony parlamenti felszólalását, hogy a jobboldal SÖPRÖGETÉS felfújja a dolgokat, „fontos államügyet akar csi­nálni abból a hibából, amelyet sikerült hamar kijavítani". Ezzel azonban csupán a szocialisták tetszését tudta elnyerni, a jobboldal tovább szapulta a kormányt, a francia szocializmust. Ugyanezt tették a kommunisták is, azzal a kü­lönbséggel, hogy Chiracéknak szintén odacsap­tak, mondván, ha akarnák, sem tudnák támogatni a bizalmatlansági indítványt, mert nem arról szól, amiről kellene - a munkanélküliségről, az áldoza­tokról, a pénz és a kiváltságosok uralmáról. Végül is, a hagyományoknak megfelelően, szép kerek vita bontakozott ki, melynek során mindenki el­mondta azt, amit akart, ám semmi sem oldódott meg. A honatyák hiába takaríttattak ki, hiába „sepregettek" maguk is, minden maradt a régi­ben, s ezen, valószínűleg, a mai bizalmi szava­zás sem változtat semmit. Úgy tűnik, a jobboldalnak várnia kell a tizen­négy hónap múlva esedékes parlamenti válasz­tásokig, a vokscsatában talán majd nagyobb sikerrel jár, mint a mostani parlamenti csatározá­sokban. Jó esélye van, hiszen ha a kormánypárt tartósítja a jelenlegi helyzetet, akkor könnyű lesz átcsalogatni a szavazókat a jobbközép táborába. E számításokat támasztják alá a közvélemény­kutatások eredményei és a február elején néhány északi kantonban megtartott részleges választá­sok is, amelyekben a Chirac- és Giscard-pártiak közös jelöltje fölényes győzelmet aratott. A jelek szerint nem válik be a szocialisták választási stratégiája, amely azt igyekszik sugallni, hogy a jobboldal Le Pen radikális Nemzeti Frontjának tőszomszédságában politizál, s amely a lejáratá­son alapul. Nem jó a recept, egyrészt azért nem, mert Chiracék össztűz alá vették a Le Pen-féle kompániát, hangsúlyozva: kizárt az együttműkö­dés a szélsőségesekkel. Másrészt a franciákat nem érdeklik a választási taktikák, a hétköznapok alapján „ítélkeznek". És minthogy a polgárok jó részét a megélhetési problémákon kívül a növek­vő munkanélküliség, a színes bőrű bevándorlók áradatától dagadó erőszakhullám rémálma üldözi vagy már éppen utol is érte, nem csoda, ha nem ölelik keblükre azokat, akik gondjaikat okozzák. S egíthet-e még a belső vonalon indított offenzíva, a Mauroy-Fabius csere, a párt élén végrehajtott őrségváltás, amely a hitelt, tekintélyt vesztett szocialisták profilját hivatott javítani? Megmentheti-e még egyáltalán valaki Mitterrand egykori pártját? A szemetet söprögető Fabiuson kívül talán még egy tartalékos maradt: a Franciaországban rendkívül népszerű Jacques Delors, az Európai Közösségek bizottságának jelenlegi elnöke. Ö azonban, egyelőre, semmi jelét nem mutatja annak, hogy fejest akarna ugorni a francia politika zavaros vizébe. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN I rak visszautasította azt a vádat, hogy továbbfejleszti a tömegpusztító fegyve­reket és törvénytelennek minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határoza­tát a Husszein-rezsim elleni gazdasági szankciók meghosszabbításáról. A Reu­ter hírügynökség bagdadi tudósítója teg­nap megállapította, ez volt az első hivata­los reakció a Biztonsági Tanács február 5-én hozott döntésére. B erlinben tegnap megkezdődött Erich Mielke, a volt NDK állambiztonsági miniszterének bírósági tárgyalása. A ber­lini tartományi bíróság büntetőtanácsa előtt két rendőr meggyilkolásáért és egy. további megsebesitéséért kell felelnie. Mielkét azzal vádolják, hogy 1931. au­gusztus 9-én Berlinben Ziemer nevű társa segítségével lelőtt két rendőrt. A tettesek akkor a Szovjetunióba szöktek, ám a gyil­kosságban való részvételért sok éves szabadságvesztésre ítélték Mielke kom­munista csoportjának 23 tagját. M urcia spanyol tengerparti városban tegnap egy parkoló gépkocsiban bomba robbant, s ennek következtében életét vesztette egy 47 éves rendőr. A merényletért eddig senki sem vállalta a felelősséget, de a rendőrség szerint a baszk szeparatista szervezet, az ETA terroristái voltak a tettesek. Idén Spa­nyolországban összesen 11 emberéletet követeltek az ETA erőszakos akciói. J ehuda Olmert izraeli egészségügyi miniszter, Samir kormányfő közeli munkatársa tegnap pesszimista hangvé­telű nyilatkozatot tett a volt Szovjetunióból érkező zsidó bevándorlók pénzügyi támo­gatásáról szóló amerikai megállapodás­sal kapcsolatban. Olmert hangsúlyozza, az amerikaiak negatív álláspontja az izra­eli telepítési politikához megakadályoz­hatja, hogy Iztael megszerezze a garanci­ákat a beígért 10 milliárd dolláros köl­csönre. James Baker külügyminiszter már kétszer találkozott Zalman Shoval izraeli nagykövettel, de eddig nem tudtak megál­lapodni erről a kérdésről. R omániában tovább növekszik a mun­kanélküliség, amely elsősorban a fi­atalokat sújtja. Ez derült ki a munkaügyi minisztérium adataiból, amelyeket a mi­nap tettek közzé Bukarestben. A hivatalo­san bejegyzett 323 320 munkanélküli 47 százaléka 25 évnél fiatalabb. A miniszté­rium információi szerint Romániában je­lenleg csupán 2200 üres munkahely van, ám az állásnélküliek száma az utóbbi időben heti 10 ezerrel növekedik. M últ héten a belgiumi Fontenoy köze­lében megtalálták azoknak a kato­náknak a csontvázait, akik az 1745-ös csatában estek el, vagyis akkor, amikor a franciák vereséget mértek az angol és a holland csapatokra. A mintegy 70 kato­na földi maradványait a helyi cukorgyár területén végzett munkák során ásták ki. Ezenkívül pénzérméket is találtak, eze­ken Mária Terézia császárnő portréja lát­ható. S ri Lanka északkeleti részén tegnap reggel 11 kormánykatona vesztette életét a Tigrisek nevű Tamil szeparatista szervezet mintegy 150 tagjának támadá­sa során. Ezt colombói katonai források közölték azzal, hogy a tamilok támadásá­nak célpontja egy stratégiai fontosságú katonai tábor volt. V asárnap a quebeci rendőrség több mint háromnegyed tonna kolumbiai kokaint kobozott el. A Reuter hírügynök­ség ezzel összefüggésben megjegyezte: eddig ez volt a legnagyobb zsákmány Kanadában. A rendőrség letartóztatta azt az öt csempészt is, akik valószínűleg Kalifornián keresztül hozták Kanadába a kolumbiai kokaint. CSÖKKENNEK A KAMATOK Az infláció lefékezésére 1992-ben várhatóan 4 százalékkal csökkentik Magyarországon a banki kamatokat, amelyek alaposan felülmúlták az át­lagos ipari és mezőgazdasági ter­melésből elérhető profit arányát. Először az értékpapírok és a betéti kamatok nettó hozamát, majd az év második felétől a hitelkamatokat fogják vissza. -vpg-

Next

/
Thumbnails
Contents