Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓM 1992. FEBRUÁR 5. KULTURÁLIS AUTONÓMIÁT KÉRNEK A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK A szlovák értelmiségiek egy csoportja - újságírók, írók, pedagógusok - nyílt levélben fordult Göncz Árpád magyar elnökhöz és Antall József kormány­főhöz. A levélben rámutatnak: a magyar tár­sadalomban 1989-ben bekövetkezett po­zitív változások óta a szlovák kisebbség helyzete lényegében nem változott, söt, bizonyos értelemben rosszabbodott. Még ma sem jutnak szóhoz azok, akik ki akar­ják küszöbölni a formalizmust a nemzeti­ségi politikából, s ennek a helyzetnek a megőrzése elvezethet ahhoz, hogy fel­adják erőfeszítéseiket, aminek következ­tében feltartóztathatatlanul teriedne az asszimiláció folyamata. A Magyarországon élő nemzeti kisebb­ségek fennmaradásának alapvető feltéte­leként ezért azt javasolja, hogy biztosít­sák az anyanyelv ápolását a nemzetiségi iskolák rendszerében, az oktatás szemé­lyi és anyagi feltételeit a szlovák tannyel­vű iskolákban. A pénzhiány nem lehet akadálya an­nak, hogy fogadják a szlovákiai vendégta­nítókat és papokat, akik pótolhatnák a ha­zai szakemberek hiányát. A szlovákok követelik, hogy a Magyar Köztársaság a mostanihoz képest nagyobb mértékben járuljon hozzá a szlovák kisebbség műve­lődési intézményhálózatának bővítésé­hez. A zsákutcából az lenne a kivezető út, ha intézményesített garanciákkal biztosí­tanák az alapvető feltételeket a kulturális autonómia számára - hangzik a levélben. Magyarországon mintegy 200 ezer szlo­vák nemzetiségű polgár él - tette hozzá a Csehszlovák sajtóiroda jelentése. EK-KÜLÜGYMINISZTEREK ÉRTEKEZLETE SZANKCIÓK MÁR CSAK SZERBIA ELLEN Brüsszelben hétfőn este fejeződött be az Európai Közösségek külügyminiszteri konferenciája, amely mindenekelőtt az Európai Szabadkereskedelmi Társulás iránti viszonnyal, a volt Szovjetunióval és Jugoszláviával foglalkozott. Az eredetileg kétnaposra tervezett tanácskozás egyik napirendi pontban sem hozott elvileg új döntéseket A miniszterek végérvényesen jóváhagyták a jugoszláv köztársaságok­kal szembeni gazdasági szankciók felol­dását, Szerbia kivételével. Megerősítet­ték, a jugoszláviai helyzet legjobb megol­dási módjának az ENSZ békefenntartó erőinek bevetését tekintik, valamint az EK Jugoszlávia-konferenciáját. Foglalkoztak a májusra Lisszabonba tervezett, a szov|et utódállamok megsegí­tésével foglalkozó második nemzetközi konferencia előkészítésével is. A portugál külügyminiszter kijelentette, Lisszabon­ban már nem a sürgős segélyekről, ha­nem a szerkezeli támogatásról lesz szó. melynek célja a gazdasági reformok elő­segítése A miniszterek nagyon nyugtalanítónak nevezték a Hegyi Karabahban kialakult helyzetet. Keretmegállapodást Írtak alá az EK és Paraguay közti együttműködés­ről. Alexis Frutos paraguayi külügymi­niszter ez alkalomból tartott sajtóértekez­letén megerősítette: tárgyaltak arról is, milyen segítséget nyújtana országának az EK az esetleges kelet-európai emig­ránsok fogadásához. PUCCSKÍSÉRLET VENEZUELÁBAN Venezuelában a tegnapra virradó éj­szaka katonai puccskísérletet hiúsítottak meg. Ezzel összefüggésben Carlos And­res Pérez elnök televíziós beszédében kijelentette: ,,A kormányellenes lázadó mozgalmat teljes mértékben ellenőrzés alatt tartjuk". A hírügynökségek arról tájékoztattak, hogy az elnöki palota és az államfő rezi­denciájának környékéről mintegy 90 per­cig hallatszott a lövöldözés. Rendőrségi források szerint több tiszt megsebesült, ám a pontos számuk nem ismeretes. A puccsista katonák állítólag a járókelőkre és a gépkocsikra is tüzet nyitottak. Az elnök szerint a fővárostól mintegy 113 kilométerre nyugatra fekvő Maracay tá­maszpont egyik légideszant egysége kí­sérelte meg az államcsínyt. A dél-amerikai országból érkező jelen­tések eléggé ellentmondásosak, a legu­tóbbi hirek szerint a katonák eltorlaszolták a fővárosba és a nemzetközi repülőtérre vezető utakat. Az elnök sorsáról semmit sem tudni. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Venezuelában már többször tettek kísérletet Pérez megdöntésére 0 benzinol BENZINKUTHOZ NE CSAK BENZINÉRT! A dunaszerdahelyi benzintöltő állomáson sokféle csúcsminőségű árut is vásárolhat - olcsón! KÍNÁLATUNKBÓL: - kiváló kenőolajak - akkumulátorok szuperolcsón, kétéves jótállással - szélvédők, vontatóhorgok utánfutókhoz - gumiabroncsok, gumibelsök - márkás üdítőitalok, italkülönlegességek Nemcsak a benzintartályát töltjük meg, hanem csomagtartóját is - pénztárcája viszont nem lesz üres! A dunaszerdahelyi benzinkútnál, a komáromi úton! Ú-292 UKRAJNA SZÁMÍTHAT A NÉMET SEGÍTSÉGRE TATÁRSZTÁN: KURULTÁJ KONTRA PARLAMENT Leonyid Kravcsuk ukrán elnök folytatta németországi látogatását, tegnap Helmut Kohl szövetségi kancellárral találkozott. Ezután Theo Waigel pénzügyminiszterrel és a német vállalkozó körök képvi­selőivel folytatott tárgyalásokat a gazdasági együttműködés kérdé­seiről. Richard von Veizsäcker szövetségi elnök még hétfőn fogad­ta Kravcsukot és újabb segítséget ígért Ukrajnának. Vjacseszlav Csornovil egykori disszidens, az ukrán ellenzék egyik vezére, a lvovi kerületi tanács elnö­ke kijelentette, minden csehszlovák igény Kárpát-Ukrajnára felesleges ós irreális. Szerinte ártana Cseh­szlovákiának, ha a nemzetközi szin­téren, mint az európai határok meg­változtatásának kezdeményezője lépne fel. Csornovil szerint legjobb lenne ezt a kérdést egyáltalán fel sem vetni, s két félnek inkább arra kellene összpontosítania, hogy a le­hető legjobb módon fejlessze a köl­csönösen előnyös gazdasági kap­csolatokat XXX Kazanyban ülésezett Tatarsztán parlamentje. A Kurultáj, vagyis a né­pi gyűlés döntéseit vitatta meg. A Kurultáj szombaton kihirdette Ta­tarsztán függetlenségét és gyakorla­tilag párhuzamos hatalmat hozott létre ebben az Oroszországhoz tar­tozó autonóm köztársaságban. Min­timer Sajmijev elnök a parlament­ben kijelentette, csak a társadalmi szervezés új formájáról van szó, nem kell ennek a kezdeményezés­nek nagyobb jelentőséget tulajdoní­tani. Több képviselő azonban puccskísérletnek minősítette a Ku­rultáj ülését. A tatár elnök azt han­goztatta, meg akarják teremteni sa­ját államiságukat, de kizárólag alkot­mányos úton, az Orosz Föderáció­val folytatott tárgyalások alapján. E vita lényegének megértéséhez tartozik: a Tatár Autonóm Köztársa­ság lakosságának csak az egyne­gyedét teszik ki a tatárok, a többiek főleg oroszok és más nemzetiségű­ek. A Kurultáj viszont szombaton új parlamentet nevezett ki (!), amely kizárólag tatár képviselőkből áll. xxx Oroszország kész közvetíteni a Hegyi Karabah miatt kirobbant örmény-azeri konfliktusban - közölte tegnap egy moszkvai diplomata, hozzátéve, hogy a rendezés során a helsinki Záróokmány­ból kell kiindulni. Baku és Jereván is hajlandóságot mutat a párbeszédre Kara­bah hovatartozásáról. Ezt még hétfőn éjszaka hozták nyivánosságra, azt köve­tően, hogy Kozirev orosz külügyminiszter külön-külön tárgyalt örmény illetve azer­bajdzsáni kollégájával. SVÉDORSZÁG: A KÜLFÖLDIEKET LELÖVIK, UGYE? Stockholm utcáin fanatikus gyilkosok kószálnak, akik immár hónapok óta, a külföldiek és főleg a színes bőrűek ellen indított hajtóvadászatukkal, rettegésben tartják a békés járókelőt. Nem telik el szinte egyetlen hét sem anélkül, hogy az ismeretlen fegyveresek - egyes feltételezések szerint bérgyilkosok - ne ölnének meg egy-egy külföldit. A hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség tehetetlen, még csak azt sem tudja, hány merénylővel van dolga. Mii sem segítenek a főváros felett köröző helikopterek, a tapasztalt nyomozók - a ,, fejvadászok" minduntalan elvésznek az utca forgatagában. Némi eredményt csupán a ballisztikus vizsgálatok hoztak, kiderült, hogy a gyilkosok általában távolról, lézeres távcsövű puskával, vagy egészen közelről, valószínűleg álarcban végeznek kiszemelt áldozatukkal. Bár a merényletek háttere még nem tisztázott, annyi bizonyos, hogy közük van a Nyugat-Európában dagadó rasszista és újfasiszta hullámveréshez, amely elérte Skandinávia hajdani jóléti államának partjait is. Egykori mintaállam, szegénygazdagok országa - manapság a kommentátorok így emlegetik Svédországot, amely lassan-lassan elveszíti svéd jellegét, s minden vonalon egyre inkább ,,közelít" az új közösségükei szervező többi nyugat-európai államhoz. Több évtizedig tartó elszigeteltség után a semleges, gazdasági szempontból éllovasnak számított Svédország most kénytelen nyitni, hiszen minden jel arra vall: kimerítette a hagyományos modell lehetőségeit. A jóléti állam gazdasági problémákkal küszködik. S minthogy a gazdasági nehézségekkel - ha ezek mégoly tipikusan nyugatiak is, keleti mércével nem mérhetőek - szinte törvényszerűen további, mindenekelőtt politikai és szociális jellegű bajok gyűrűznek be, Svédország sem ússza meg a válságot következ­mények nélkül. Nos, e következmények egyike épp a külföldiek, az ,, élősködő színes bőrű bevándorlók, ingyenélő menekültek" elleni gyűlölet, a rasszizmus fellángolása. A Riksdag az elmúlt hét végén az összes parlamenti pád egyhangú jóváhagyásával fogadta el az erőszak és a rasszizmus elleni határozatot, majd ezt követően a képvise­lők a parlamentből kivezető lépcsőkön gyűltek össze, hogy demonstrálják egységes fellépésüket. Ezek után a megrémített és felháborodott polgárok Carl Bildtől, az egyéb ügyekben oly kemény állásfoglalásai miatt köztiszteletnek örvendő kormányfőtől várják el, hogy határozottabban lépjen fel a terror ellen. (urbán) Á talakulóban vannak a nagy nemzetközi intézmé­nyek, mint pl. az ENSZ és az összeurópai folyamat (EBEÉ), pontosabban, megpróbálják ezek szerkezetét, működését hozzáigazítani a nemzetközi élet új realitásaihoz. Nehéz eldönteni, igazuk van-e azoknak, akik szerint ez a reagálás megkésett. Ha a politikusok hamarább felébrednek, ha lett volna haté­konyabb nemzetközi biztonsági rendszer, akkor talán a jugoszláviai háborút is meg lehetett volna akadályozni. Ez természetesen elsősorban Európára és az EBEÉ-re vonatkozik, hiszen az ENSZ újszerű szerepvállalásának folyamata már tavaly, az öböl-válság idején megkezdő­dött. De ez még mindig kevés, ha figyelembe vesszük a szovjet birodalom szétesését követő lehetséges ve­szélyeket. Ezért javasolta például a francia elnök állandó ENSZ-csapatok létrehozását, s ezért merült fel. hogy újra kellene értelmezni a belügyekbe való be nem avatkozás elvét is. Mert lehetnek olyan helyzetek, ami­kor a be nem avatkozás a nemzetközi biztonságot veszélyezteti. Mindkét múltheti nagy nemzetközi fórumon, a BT­csúcson és az EBEÉ prágai külügyminiszteri konferenci­áján is a hatékonyság v olt a fő jelszó Az ENSZ szerepe sokkal tisztázottabb, az EBEÉ jövőjéről nagyon eltérőek a vélemények. Nem az alapvető elveket és célokat, hanem a módszereket és a struktúrákat illetően. A haté­konyság kapcsán sokat bírálták az EBEÉ-t, mert a ju­goszláv válság ügyében csupán arra volt képes, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Közösségeket és a világszervezetet. De tény, hogy egyelőre ez a két szervezet sem tudta a konfliktust megoldani. Prágában sokan éppen a hatékonyság okán kérdője­lezték meg a tíz szovjet utódállam felvételéről született döntés helyességét. Köztük van hét ázsiai köztársaság is, igy az összeurópai folyamat valamilyen eurázsiaivá alakul át. Az EBEÉ így egy kis ENSZ-szé változik. Nem jelent-e ez majd fölösleges duplicitást? De nem ezt tartom alapvető problémának, bár az ilyen aggodalmak nem indokolatlanok. Végső soron a bővítésről hozott döntés érthető, a szándék az volt, hogy az ázsiai szovjet utódállamokat inkább Európához kössék, ne kerüljenek a somszédos, iráni és pakisztáni típusú iszlám befolyás alá. Azt öt középázsiai köztársaságban az iszlám a re­neszánszát éli, s Iszlámábád, meg főleg Teherán foko­zott érdeklődést tanúsít irántuk, atomfegyvereik és atomtudósaik iránt. Viszont az érem másik oldala: az emberi /ogok tiszteletben tartását, a demokráciát. a jog­államiságot tekintve sok szovjet utódállam nem érde­melte meg, hogy felvegyék, semmivel sem jobb náluk HELSINKI FOLYAMAT: LÉPÉSKÉNYSZERBEN a helyzet, mint Szlovénia és Horvátország esetében, amelyek csak megfigyelőként lehettek jelen. Elég, ha csak az örmény-azerbajdzsáni háborúra utalunk. Két fontos döntést hoztak Prágában Az egyik az EBEÉ bécsi konfliktusmegelőző központja jogköreinek a bővítése, a másik - és ezt érzem a nagyobb horderejű­nek - az újfajta konszenzus, vagyis a konszenzus mínusz egy elvének a bevezetése. Eddig minden dön­téshez minden tagállam beleegyezése szükséges volt. Most intézkedéseket hozhatnak az EBEÉ alapelveit megsértő tagállam ellen akkor is, ha az érintett nem egyezik bele. A jugoszláv probléma megoldásában ez hozhat előrelépést, ugyanakkor még mindig nem lehet elég hatékony, hiszen csak politikai döntéseknél lehet alkalmazni, fegyveres erők kiküldésére nem vonatkozik. Egyébként is az EBEÉ-nek nincsenek fegyveres erői. Es ifi jutottunk el a legvitatottabb témához. Például a brit álláspont szerint úgy kell növelni a hatékonyságot, hogy az EBEÉ kizárólag politikai szervezet maradjon Ezzel ellentétben Václav Havel nagy figyelmet keltő javaslatai a biztonságpolitika katonai vonatkozásaira is kitértek. Az EBEÉ-dokumentumoknak eddig csak morális erejűk volt. Havel szerint el kell érni, hogy a határozatok jogilag is kötelezzék a tagállamokat, s ezt egyrészt az EBEE intézményeinek és szerveinek erősítésével, jogköreinek bővítésével lehet elérni Közbe kell vetni, javaslatainak egy része több más politikus korábbi véleményével is összecsengett, de senki sem dolgozta ki olyan átfogóan az elképzeléseit, mint a csehszlovák elnök. Például az európai biztonsági tanács (az ENSZ mintájára) gondola­tát már Genscher német külügyminiszter is felvetette, aki most egyik nyilatkozatában nagyra értékelte Havel gon­dolatait. Ha az EBEÉ szavatolni akarja a határok sérthe­tetlenségét, a tagországok biztonságát, ahhoz eszközök is kellenek. Konkrétan: békealakulatok. De honnan ve­gyük ezeket? Onnan, ahol már vannak ilyen jól szerve­zett erők, s ezért támaszkodhatna az EBEÉ elsősorban a NATO-ra és a Nyugat-európai Unióra. Tény, hogy ez lehet az a pont, amellyel a nyugatiak a legkevésbé értenek egyet. Bennfentesek szerint az USA-nak nem tetszene, ha a NATO, amelyben vezető szerepet játszik, az EBEÉ ellenőrzése alá csúszna át. De valószínű, hogy a többi nyugati ország sem venné szívesen, ha a NATO ügyeibe bármilyen formában is beleszólásuk lenne az ingatag helyzetben lévő FÁK­tagállamoknak. vagy a kelet-európai országoknak. A Havel-javaslatnak ez a része tehát nagyon a jövő zenéjének tűnik, de valamilyen módon mégis létre kellene hozni az európai biztonsági erőket, hogy fel lehessen oldani a mostani jugoszlávhoz hasonló patt­helyzeteket. Ott a békeerök telepítését elutasító erők képesek arra, hogy rendre megsértsék a túzszünetet. s ezért az ENSZ halogatja a döntést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung például azt fejtegette, ha Európának lennének ilyen alakulatai, a jelenlegi szabályok értelmé­ben ugyan nem lehetne őket Szerbiába küldeni, de Horvátországba igen, hogy megvédjék Szerbiától. Ezen az érven is érdemes elgondolkodni. És itt lenne az ideje, hogy az USA és Oroszország is elismerje Szlovéniát és Horvátországot, hogy előre lehessen lépni. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN F ennáll az a, veszély, hogy még a tél folyamán ,.ózonlyuk" keletkezik az Egyesült Államok, Kanada és Európa egyes részei felett. Ezt hétfőn Washing­tonban jelentette ki Michael Kurylo, a NA­SA szóvivője, az amerikai tudósok legu­tóbbi méréseiből eredő adatokra hivat­kozva. „Mindenkinek aggódnia kellene, mert a helyzet rosszabb mint gondoltuk" - hangsúlyozta Kurylo. A NASA szakértői szerint annyi káros anyag koncentrálódott a légkörben, hogy az, bizonyos téli idő­szakokban, napi egy-két százalékos" gyorsasággal pusztíthatja az ózonréteget." H ans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter tegnap folytatta rövid munkalátogatását Lengyelországban. Ta-*' lálkozott Lech Walesa államfővel, majd magánbeszélgetést folytatott Tadeusz Mazowiecki volt kormányfővel, a nem kommunista ellenzék vezetőjével. Len­gyel partnerével, Krzysztof Skubiszewski­vel a regionális és a határ menti együtt­működés fejlesztéséről, valamint a nem­zetközi helyzettel kapcsolatos kérdések­ről tárgyaltak. Ezt követően a német ven­dég találkozott a szejm és a szenátus elnökeivel, valamint Jan Olszewski kor­mányfővel. A mi az ENSZ jövendőbeli szerepét, a Biztonsági Tanács bővítését és a nukleáris kérdést illeti, továbbra is véle­ménykülönbségek vannak a BT tagjai között. Ezt Naraszimha Rao indiai kor­mányfő jelentette ki, aki tegnap tért vissza Delhibe egyhetes New York-i útjáról, illet­ve Davosból, ahol részt vett a Világgaz­dasági Fórumon. Az indiai miniszterelnök Davosban és New Yorkban is óva intett az atomfegyverek megőrzésétől „egyes országokban", amelyek ezt „politikai cé­lokkal" indokolják. India viszont nem haj­landó aláírni az atomsorompó-szerzó­dést, mondván: az egyezmény előnyben részesíti az öt eddigi nukleáris nagyhatal­mat, és diszkriminálja a többi országot. Rao a továbbiakban figyelmeztetett rá: nehogy a kelet-nyugati konfrontációt az észak-déli konfrontáció váltsa fel. B ili Clinton Arkansasi kormányzónak a szerelmi botránya ellenére is jó esélye van arra, hogy a demokraták szí­neiben induljon az elnökválasztásokon - derült ki az AP amerikai hírügynökség által a Demokrata Párt főbizottsága tagjai között végzett közvéleménykutatás ered­ményeiből. Az AP egyben megjegyezte: a tagok többsége még nem döntötte el, hogy kit fog támogatni a republikánusok jelöltje, vagyis a Bush elnök elleni harc­ban. Abban azonban egyetértenek, hogy a demokratáknak mielőbb dönteniük kell jelöltjükről, ha nem akarják elszalasztani az esélyt arra, hogy 12 év után ismét megszerzik a Fehér Házat. T egnap Hongkong egyik menekült­táborában a repatriációra váró viet­namiak közül tizenheten megégtek, ami­kor a táborban véres verekedés tört ki az egymással rivalizáló bandák között. A ve­rekedés közben tűz ütött ki a barakkok­ban. A helyi rendőrség szerint az össze­csapás valószínűleg még több áldozatot követel majd, hiszen több mint 120 sze­mély sebesült meg, s közülük sokan élet­veszélyes állapotban vannak. N émetországban januárban 32 021 személy kért menedékjogot, ami az előző hónaphoz viszonyítva 30 százalék­kal több. A bonni külügyminisztérium köz­lése szerint az első helyen szerepelnek a Jugoszláviából érkezett menekültek (12 573), őket követik a románok, törö­kök, majd a bolgárok és a Független Államok Közösségének polgárai. Közben a majna-frankfurti rendőrség arról tájé­koztatott, hogy a hét végén egy csehszlo­vákiai kamionban 31 Fülöp-szigetit csem­pésztek át Németországba. Tekintettel a dagadó menekültáradatra, Rudolf Sei­ters szövetségi belügyminiszter ismét fel­szólította a parlamentet, hogy haladékta­lanul tekintse át a menekültstátus gyor­sabb intézéséről szóló törvénytervezetet. E gyiptomban 14 áldozatot követelt a hamszin homokvihar, amely hét­főn 120 kilométeres sebességgel sepert végig az ország területén. A vihar több helyen megrongálta a villanyvezetéket, és a rossz látásviszonyok miatt, valamint az erős szél következtében több tucat közle­kedési baleset történt. A hamszin akadá­lyozta meg Hoszni Mubarak elnököt ab­ban, hogy visszatérjen etiópiai látogatá­sáról, s igy az államfő Bahreinban talált „ideiglenes menhelyet".

Next

/
Thumbnails
Contents