Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám, péntek

AZ EGYÜTTELES POLITIKAI MOZGALOM AZ ÖNRENDELKEZÉSRŐL ... alapkövetelésünk az önrendelkezési jog kiterjedése a kisebbségben élő népcsoportokra és nemzetrészekre is. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP A KIS ES NAGY HALAK HARCA Nyugaton tíz üzletből három éven belül csak három-négy marad talpon. Nyilvánvaló, hogy nálunk is hasonló lesz a helyzet. Péntek, 1992. február 28. Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 50. szám (5. oldal) BÍRÁLATOK ÉS KIFOGÁSOK PERGŐTÜZÉBEN ALÁÍRTÁK A CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉST HAVEL ELNÖK ÉS KOHL KANCELLÁR LÁTTA EL KÉZJEGYÉVEL A DOKUMENTUMOT Helmut Kohl német kancellár Václav Havel köztársasági elnökünk meghívására tegnap kétnapos hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett. A prágai ruzynéi repülőtéren Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke és Karel Schwarzenberg, az elnöki hivatal vezetője fogadta. A csúcstalálkozó előtti pillanatokban (Jana Noseková felvétele) FOLYTATTA MUNKÁJÁT A SZLOVÁK PARLAMENT EGYETEMEK FUTÓSZALAGON (Munkatársainktól) - Több mint másfél órát csúszott a szlovák parla­ment tegnapi programja. A késés oka az elnökség rendkívüli ülése volt, amelyről külön is beszámolunk. Az adóhatóságokról szóló törvény módosítása volt az ülés első napi­rendi pontja. Ennek értelmében a pénzügyi ellenőrzési igazgatósá­gok ezentúl a területi pénzügyi szer­vek rendszeréhez tartoznak, ami je­lentősen bővíti az adóhatóságok jogkörét és felelősségét. A változá­sokat a vállalkozói tevékenység fel­lendülése és az ennek következté­ben előforduló adóelszivárgás indo­kolja. Annak ellenére, hogy négy parla­menti bizottság nem javasolta a ter­vezet elfogadását, és a vitában is indítványozták visszaadását a be­terjesztőnek, a képviselők kisebb módosításokkal végül megszavaz­ták a törvényt. Aránylag rövid, de ellentmondá­sos vita után a képviselők egyetér­tettek azzal, hogy a Kassai Állator­vosi Főiskola ezentúl egyetem le­gyen. A dolog pikantériája, hogy Ján Pišút oktatási miniszter bejelentette: személy szerint nem ért egyet a ja­vaslattal, mivel a főiskola nem telje­síti az egyetemmé válás feltételeit, de mivel a kormány megszavazta az indítványt, így a kabinet tagjaként a tervezet elfogadását javasolhatja csak. Hosszadalmas vita és egyeztetés (Folytatás a 2. oldalon) ÚJABB BOTRÁNY A LATHATARON TATÁR, A HATÁROZATHAMISÍTÓ? Le akarják járatni Peter Tatárt? Az SZNT egészségügyi és szociális bizottságá­nak elnökét tegnap azzal gyanúsították meg a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselői, hogy meghamisította a bizottság január 22-ei ülésének határozatát. Az ügy olyan méreteket öltött, hogy az SZNT Elnöksége tegnap rendkívüli ülést tartott, s emiatt több mint másfél órás késéssel látott munkához a parlament. Az eset alaposan felkavarta a kedélyeket. Az izgatott folyosói beszélgetések után a plénum tanácskozását félbeszakítva a képviselők elé került az ügy. Miről is van tulajdonképpen szó? A bi­zottság emiitett ülésének határozata há­rom változatban készült el. Kettőt a bizott­ság nem hagyott jóvá azzal, hogy sérti az emberi pgokról szóló alkotmánylevelet. A testület arra szólította fel a gazdasági tárcák vezetőit, hogy készítsenek kimuta­tást: hány vállalatigazgató marad funkció­ban 1989 novembere után is. Hányat váltottak le, illetve - és ez volt a kifogásolt meghatározás - hányan voltak tagjai a kommunista pártnak vagy a Demokrati­kus Baloldal Pártjának. Anton Vavro mi­niszterelnök-helyettes mégis a nem jóvá­hagyott változatot kapta meg. Kérdőjelek merültek fel azzal kapcsolatban is. ho­gyan és ki továbbította, illetve írta alá a dokumentumot. A nap folyamán össze­gyűjtött nyilatkozatokból ellentmondásos kép alakult ki az egész ügyről. A kor­mánypárti képviselők nem zárták ki azt. hogy az egésszel Peter Tatárt, a PDP-NťtE oszlopos tagját akarják lejáratni a nyilvánosság előtt. A. Nagy László, az SZNT alelnöke az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta: Az elnökség azt az áthidaló megoldást lavasolta az ügyben, hogy Vavro minisz­terelnök-helyettes a hiteles határozat alapján kérjen adatokat a vállalatoktól, és vonja vissza a titkárságáról kiküldött első körlevelet. Tulajdonképpen adminisztratív hiba történt, melyet az egészségügyi bi­zottság titkársága követett el, amikor a határozatnak nem a jóváhagyott válto­zatát továbbította. Ennek ellenére politikai színezetet kapott az ügy, a felelősséget a DBP megpróbálta Peter Tatárra hárí­tani. František Mikloško úgy nyilatkozott, hogy a rendkívüli elnökségi ülésen nem merültek fel bizonyító tények az egyik fél részéről sem, ezért óva intett attól, hogy politikai botránnyáduzzasszákaz ügyet. (csi-gyor) A vendég ezt követően Lányban négyszemközti tárgyalást folytatott Václav Havellel. Az ünnepélyes fo­gadtatásra a prágai várban csak ezután került sor, majd a Spanyol Teremben Havel elnök és Kohl kan­cellár aláírták a két állam közti együttműködési és barátsági szer­ződést. Ebben az időben vagy kéte­zer ember tüntetett a vár előtt, akik ellenezték a szerződés aláírását, és hazaárulónak nevezték Václav Ha­velt, ám rendbontásról a ČSTK hír­ügynökség nem számolt be. A szerződés lényege annak az elhatározásnak a megerősítése, hogy ezentúl a két ország jószom­szédi és baráti viszonyban él majd. A csehszlovák-NSZK szerződés le­szögezi, hogy a két ország egyen­rangú partnerként kezeli majd egy­mást, respektálja a mai határokat, a másik politikai függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatko­zást, nem alkalmaz egymással szemben eröszakot, és nem igényel egymástól területet. Az NSZK a szerződésben kötelezi magát, hogy támogatni fogja Csehszlovákia felvételét az Európai Közösség tag­államai közé, hogy segédkezni fog országunk ipari és gazdasági felvi­(Folytatás a 2. oldalon) PARLAMENTKÖZI TARGYALASOK A BOSI VÍZLÉPCSŐRŐL TITKOLÓZVA, DE TALÁN EREDMÉNYESEN (Munkatársunktól) Tegnap Prágában Rott Nándornak, a magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elnökének, illetve Ivan Ryndának és Jozef Stanknak, a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságai elnökeinek vezetésével tárgyalások kezdődtek a bösi víz­lépcső jövője körüli feszült helyzet megoldásával kapcsolatban. A tanácskozás megkezdése előtt Ivan Rynda kérdésünkre elmondta, hogy semmiféle előzetes feltételek­kel nem érkeztek, teljesen nyíltan szeretnék a problémát megközelíte­ni. Véleménye szerint a felmerülő gondokat a tervezett háromoldalú bizottságnak kellene megítélnie. En­nek felállítása érdekében bizonyos javaslatokat készülnek tenni. Mind­két ország kormányát igyekeznek ennek felállítására rábírni. Úgyszin­tén szeretnék elérni, hogy a két kormány pozitívan viszonyuljon a tárgyalások eredményeihez. Kiss Róbert, a magyar küldött­ség vezetőhelyettese pedig úgy nyi­latkozott, hogy mindenképpen a pár­beszédet szeretnék fenntartani és megakadályozni, hogy a két ország között konfliktushelyzet alakuljon ki. A problémát tehát tárgyalásos úton kell megoldani, és lehetőleg minél gyorsabban, hiszen már így is feles­legesen elpazarlódott két év. Véle­ménye szerint a tárgyalások sikerét nagyban elősegítené, ha a cseh­szlovák fél egy időre felfüggesztené az építkezést. Sajnos a megbeszélések első szünetében az egyik hazai képviselő javaslatára a küldöttségek tagjai megegyeztek, hogy a végkifejletig egyikük sem ad információt a sajtó számára. A számunkra szomorú pil­lanat előtt annyit sikerült megtud­nunk, hogy az első órákban áttekin­tették a Budapesten elfogadott kö­zös nyilatkozatot. Megegyeztek ab­ban, hogy ez jó megállapodás, s ap­rólékosan megbeszélték, mely pon­tot hogyan sikerült teljesíteni, és esetleg milyen akadályok nehezítik teljesítését. -tl­PARIZS: IGENT MONDTAK A BUDAPESTI EXPÓRA Budapest megkapta az 1996-os Expo rendezési jogát - erről a Kiállí­tások Nemzetközi Irodájának rend­kívüli közgyűlése döntött Párizsban. A jelenlévő 33 tagállamból 27-en szavaztak a magyar főváros mellett, s ez jelentős fordulat a legutóbbi sevillai közgyűléshez képest. Akkor ugyanis sokkal többen ellenezték a budapesti Expót. A Világkiállítási Iroda folyamtosan informálódik az Expoelökészületeiről. (MTI) TILTAKOZÁS Mi, Királyhelmec városának és a környező bodrogközi községek pol­gárai felháborodva tiltakozunk a Szö­vetségi Honvédelmi Minisztérium szándéka ellen, hogy városunk hatá­rában a Nagyhegyre katonai létesít­ményt telepítsenek. Szűkebb hazánkban a történelem évszázadai során nem dúltak nagy csaták, mert célpontok sem voltak, ezért századunk két világháborújá­nak véres eseményei is gyorsan átzú­dultak területünkön. Most a sokkal hatékonyabb fegyverek korszakában nem kívánunk célponttá válni!!! Tiltakozunk, hogy városunk és a Bodrogkőz domináló pontját, a kör­nyező síkságból kiemelkedő egyedül­álló természeti alakzatot, annak szi­gorúan védett természeti kincseivel együtt esztelenül megsemmisítsék! Felszólítjuk a szövetségi miniszté­rium illetékes szervét, hogy tartsa tiszteletben Királyhelmec városa ön­kormányzatának döntését, polgárai­nak akaratát és bíralja felül elhamar­kodott lépését. A demilitarizált Bodrogköz státusá­nak tiszteletben tartásával járuljon hozzá az oly sokat emlegetett tartós békéhez és az országunkkal határos államokkal való jószomszédi viszony kialakításához. F árasztó és hosszú, olykor kiábrándító, a múlt kínjait felelevenítő tárgyalások, vádaskodá­sok és egyeztetések után tegnap Václav Havel köz­társasági elnök és Helmut Kohl kancellár végre aláírta a csehszlovák-német államközi alapszerző­dést. E dokumentum az Európában lejátszódott tör­ténelmi változásoknak, a kommunizmus bukása után A SZERZŐDÉS kialakult helyzetnek megfelelően új minőségi szintre emeli a két ország közötti partneri kapcsolatokat, megalapozza a széles körű együttműködés bővíté­sének lehetőségét, hozzájárul a piacgazdaság fej­lesztéséhez, az EK-tagsággal kapcsolatos csehszlo­vák erőfeszítések megvalósításához. Számíthatunk a nagy szomszédra, aki - a rögzítettek és elmondot­tak alapján - majd egyengeti hazánk útját a tizenket­tek gazdasági elitklubjába. Bár a határok megnyitásával valóban közelebb kerültünk egymáshoz, kapcsolataink emberiek, ba­rátiak, mégsem tudunk szabadulni a tragikus múlt sötét árnyékától. Úgy tűnik, még nem jött el a hőn óhajtott új történelmi nyitány ideje, egy olyan, előíté­letektől, félelmektől és árnyékoktól mentes korszak kezdete, mint amilyent Havel elnök és Weizsäcker államfő vázolt fel gondolatban. Csak várunk és várunk a „nagy gesztusra", amely lezárná a fájdal­mas múltat. Az eredeti elképzelések szerint a két ország és az ott élö népek, nemzetek kölcsönös megbékélését a most aláírt jószomszédi és együttműködési szer­ződés volt hivatott rögzíteni. Am a szép tervek nem válhattak maradéktalanul valóra. Megörökölte a müncheni egyezményt érintő kompromisszumos megfogalmazást, mely szerint Bonn a nemzetközi jogi normákkal ellentétben álló, Csehszlovákiára rákényszerített és részvétele nélkül megkötött paktumot, amely megfosztotta Csehszlo­vákiát függetlenségétől és szuverenitásától, ugyan semmisnek nyilvánítja, de nem érvényteleníti a kez­det kezdete óta. Azért nem, mert ezzel „kétségbe vonná a szudétanémetek állampolgárságát". A do­kumentum rámutat azokra az akadályokra és okokra, amelyek miatt elfogadhatatlanok a vagyonjogi és kártérítési követelésekkel kapcsolatban kölcsönö­sen előterjesztett javaslatok. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents