Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám, csütörtök

HIREK - VELEMÉNYEK I ÚJ SZÓM 1992. FEBRUÁR 27. TORGYÁN TAVOZÁSA UTÁN IS MŰKÖDŐKÉPES A MAGYAR KORMÁNYKOALÍCIÓ Pásztor Gyula, a magyar kisgazdapárt parlamenti frakciójának vezetője kedden este, miután tárgyalásokat folytatott Antall József kormányfővel és Surján Lászlóval, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével, kijelentette, hogy továbbra is jól működik az MDF-KDMPFKgP kormánykoalició. A tanácskozást Antall József hivta össze, hogy megvitassák a Torgyán József bejelentése után előállt helyzetet. Torgyán, az FKgP elnöke a múlt hét folyamán közölte, hogy a kisgazdák kilépnek a kormánykoalícióból. A keddi megbeszélésekre csupán a harmincötök képviselői jelentek meg, akik harminchetekké bővültek, miután a tizenkettekből ketten átálltak. így a Torgyánt támogató frakcióból már csak „a tízek" lettek. A tárgyalásokra egyébként Torgyán Józsefet nem hivták meg. A világkiállítások megrendezésével foglalkozó bizottság (BIE), amely a közelmúltban Budapesten járt, úgy döntött, hogy egyetért az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezésével. Ez a BIE-hez közelálló körök tájékoztatásából derült ki. A BIE végrehajtó bizottságának ugyanakkor több megjegyzése is volt az Expóval kapcsolatos tervekhez A budapesti sajtó szerint a szakértők a kijelölt 80 hektáros területet nagynak tartották, mondván, hogy a kiállítók részéről nem várható túl nagy érdeklődés. A szakértők a helyszín kiválasztásával egyetértettek, de kétségbe vonták a tervezett építkezések későbbi kihasználási esélyeit. Egyelőre bizonytalan az is, hogy a külföldi beruházók milyen érdeklődést tanúsítanának. A BIE a kiállítás témáját is túl általános megfogalmazásnak tartotta, mondván, hogy indokolatlanul csupán a kultúrára összpontosít. IZRAEL BIRALJA WASHINGTON MAGATARTÁSÁT GOULDING CÁFOL Minden ellenkező állítás ellenére Izraelt nyilvánvalóan érzékenyen érinti az Egyesült Államok elutasítása, ami a 10 milliárd dolláros hitelhez nyújtandó kormánygarancia megtagadását illeti. Izrael elsősorban azt rója fel Washingtonnak, hogy elutasító álláspontja kedvezőtlenül befolyásolja a most folyó béketárgyalásokat. James Baker amerikai külügyminiszter ugyanis még hétfőn egyértelműen leszögezte, csak akkor adják meg a garanciákat, ha Izrael beszünteti a megszállt területek betelepítését. George Bush elnök pedig kedden azt hangsúlyozta, hogy kitart emellett az álláspont mellett még akkor is, ha az a választási időszakban meglehetősen kockázatos lépés. Benjamin Netanjahu izraeli külügyminiszter-helyettes a CNN tévéállomásnak adott interjújában mindenekelőtt a béketárgyalások miatt fájlalta a döntést, mondván, az arabok esetleg úgy dönthetnek: semmi okuk a tárgyalásra, mivel minden munkát elvégez helyettük Washington. Ök pedig nyugodtan ülhetnek és semmilyen engedményt nem kell tenniük. A palesztinok természetesen üdvözölték az amerikai döntést, és szóvivőjük, Hanan Asravi által bejelentették: semmilyen autonómia-terv részleteiről sem fognak tárgyalni addig, amig Izrael nem szünteti meg a betelepítést. Mint arról már beszámoltunk, az izraeli delegáció Washingtonban hétfőn előterjesztette autonómia-tervét a palesztinok számára, de az nagyon korlátozott. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke, aki Szudánban tartózkodik látogatáson, a mostani tárgyalási fordulót egyszerűen időveszteségnek nevezte, mivel - vélekedett - a megbeszélések eredményei, legyenek bármilyenek is, nem lesznek kötelező jellegűek a júniusi választások után megalakuló izraeli kormány számára. Az ENSZ szóvivője cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a Hezbollah harcosai Marrack Goulding ENSZ-fötitkárhelyettest megpróbálták megakadályozni abban, hogy ellátogasson kedden a dél-libanoni Kafra faluba, amely ellen a múlt héten támadást intéztek az izraeli katonák. Több lap arról számolt be, hogy a Hezbollah harcosai állítólag Goulding feje fölé adtak le néhány lövést, de ez nem bizonyult igaznak. LAZADAS BAJKONURBAN A kazahsztáni Bajkonur űrközpontban állomásozó építőalakulat tagjai tegnapra virradó éjszaka fellázadtak - közölte a moszkvai rádió A lázadással rossz életkörülményeik ellen tiltakoztak. A délután kapott jelentések szerint három személy életét vesztette. A lázadók megtámadtak és kifosztottak több élelmiszerraktárt és felgyújtották a laktanya négy épületét. A katonák már hétfőn tiltakoztak feljebbvalóiknál a rossz élelmezés miatt, és megtagadták a parancsot. Az űrállomás vezetésének állítólag sikerült - a helyi hatóságokkal karöltve - megfékezniük a lázadást, de a helyzet továbbra is feszült. Még az éjszaka folyamán Leninszkbe utazott Szagadat Nurmagambetov, Kazahsztán védelmi állami bizottságának elnöke. A kazah elnök hivatala nem volt hajlandó tájékoztatást adni a lázadásról, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője pedig azt mondta, hogy az ügyről semmit sem tud. BUSH GYŐZELME SZINTE VERESEG Nem túl meggyőző győzelmet aratott a dél-dakotai előválasztásokon George Bush elnök, annak ellenére, hogy a republikánusok táborában ő volt az egyedüli jelölt, mert ellenfele Richard Buchanan nem is indult. Az első eredmények szerint Bushra a szavazók 31 százaléka nem volt hajlandó leadni a voksát. Ezért van az, hogy a megszerzett 69 százalék ismét csak fölér egy majdnem-vereséggel. A szavazatok 88 százalékának összeszámlálása után Dél-Dakotában Bob Kerrey nebraskai szenátor győzött, hozzávetőleg 40 százalékot kapott. A második Tom Harkin 26 százalékkal, a harmadik pedig Bili Clinton arkansasi kormányzó 19 százalékkal. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a demokraták táborában még mindig nincs egy markáns vezető egyéniség, különösen, ha figyelembe vesszük az előző két előválasztás eredményeit. A Reuter kommentárja szerint Bush szempontjából döntőnek lehet tekinteni az elkövetkező két hetet, hiszen az elnök összesen 15 előválasztáson került szembe egyedüli republikánus riválisával, Buchanannal. FELTŰNŐ ÉRDEKTELENSÉG Genfben tegnap fejeződött be egy szokatlan, a maga nemében egyedülálló kétnapos találkozó, amelyen mintegy 70 ország első asszonya gyűlt össze. No, nem amolyan traccspartira, protokoll jellegű ,,divatbemutatóra", hanem komoly témával foglalkozó konferenciára, amelyre a 144 államot tömörítő ENSZ-szervezet, a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (FI D A) hívta meg a prominens személyeket Pompához, hatalomhoz és luxushoz szokott first ladyk, királynők és hercegnők összedugták a fejüket, s hírügynökségi jelentések szerint kizárólag arról tanácskoztak, hogyan lehetne segíteni az afrikai, ázsiai, latinamerikai országok polgárháborúk tüzétől és a szárazságtól felperzselt vagy éppen az árvizek, földrengések pusztította területein élő, tengődő, újkori rabszolgasorba vagy a prostitúció útjára taszított vidéki nők helyzetén. A szervezők, ha nem is a hölgyektől vártak megoldást, de rajtuk keresztül, e nagyszabású akcióval kívánták felhívni a világ, a nemzetközi szervezetek és íőleg a gazdag országok kormányainak figyelmét erre a humanitárius feladatra. Ezért feltűnő és furcsa, hogy épp a legiíletékesebbek, a fejlett ipari országok első asszonyai maradtak távol. Nem tanúsítanának érdeklődést a szegény nők helyzete iránt? Vagy éppen egyéb fontos tennivalójuk akadt? Barbara Busht nyilván leköti férje választási kampánya, hiszen a hadjárat során a feleségének Is ott a helye a potenciális elnökjelölt oldalán. Egyébként is, a recesszió miatt puskaporossá vált amerikai hangulat közepette más országok gazdasági bajai iránti túlzott érdeklődésével a Fehér Ház asszonya még árthatott is volna férjének. Nagy-Britannia királynőjének figyelmét egészen más jellegű problémák kötötték le az elmúlt napokban Ausztráliában, ahol számára eléggé kellemetlen kijelentéseket volt kénytelen zsebre vágni a brit gyarmati kötelékektől végleg szakadni kívánó Keating kormányfőtől. De vajon miért maradt távol Diana hercegnő, Weizsácker asszony vagy Madame Mitterrand, akiről köztudott, hogy nem elégítik ki őt az elnökfeleség szerepéből adódó kötelességek, aki mindig agilis, ha szociális indíttatású problémáról van szó? A hat ,,nagy" - az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország - csupán nagyköveti titkárát, illetve az Amerikai Fejlesztési Hivatal (USAID) küldöttét ugrasztotta el a tanácskozásra, Japán pedig egyszerűen fittyet hányt az egész fórumra. Túl sok lenne már a markukat tartó államból, szervezetből, jótékonysági alapból és intézményből? -ugE

lég volt fél év ahhoz, hogy Jelcinnek csak morzsák maradjanak a puccs idején kovácsolt politikai tőkéjéből Támadások érik jobbról és balról, egyre gyakrabban kénytelen védekezni és magyarázkodni. Nem tudom, marad-e közben ideje arra, hogy elgondolkodjon azon: gyakorlatilag ugyanolyan helyzetbe került, mint anno Gorbacsov, amikor egyik fő bírálója éppen ő, Jelcin volt Még egy érdekes analógia: Jelcin legkeményebb kritikusa alelnöke, Alekszandr Ruckoj. Az az ember, akinek sokat köszönhet, akit ha nem választ maga mellé, nem nyerte volna el olyan elsöprő többséggel az elnöki posztot. Gorbacsovnak is azok voltak a legjobb időszakai, amikor éppen nem állt hadban Jelcinnel és rajta keresztül maga mellett tudhatta a reformerek radikális szárnyát is. Nézzük, ki is ez a Ruckoj, aki meg-megtáncoltatja Borisz cárt! Afgán veterán, aki ért a katonák nyelvén, reformkommunista, aki meg tudja nyerni a klasszikus értelemben vett baloldalt. Még a gorbacsovi időkben az orosz parlament kommunista frakciójából kivált egy liberális csoport, amely Jelcin mellé állt. Ebből a csoportból hozta létre az Oroszországi Demokratikus Kommunista Pártot, amely később, már Oroszország önállósulásának szakaszában szocialista-szociáldemokrata irányban fordult és felvette a sokkal jobban hangzó Szabad Oroszország Néppárt nevet. Hogy semmi kétség se férjen irányvonalához, csatlakozott a Demokratikus Reformmozgalomhoz, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Eduard Sevardnadze, Alekszandr Jakovlev, Gavriil Popov vagy Anatolij Szobcsak. Hiba lenne, ha bárki figyelmét is elkerülné, hogy nem másokról van szó, mint az egykori, méghozzá a legjobb Gorbacsov-csapat tagjairól. Jelcin és Ruckoj ellentéteinek tárgya, hogy jó irányba halad-e Oroszország. Az elnök állítja, hogy igen, az alelnök szerint távolról sem. Ruckoj úgy látja, hogy önmagában az árak felszabadítása semmit sem old meg, csak káoszt teremt, piac nélkül a piaci árak semmit sem érnek. Közzé tett egy tekintélyes terjedelmű és igazán megalapozott tanulmányt, amelyben lényegében bebizoA RUCKOJ-SZTORI nyitotta, hogy Oroszországban csak a pénzpiac működik, pénzből pénzt csinálnak - kihagyva az árut. Ugyanazt az árut többször adják el, mindenki leszedi a sápot, az emberek nagy tömegei pedig elszegényednek. Ruckoj szerint a privatizáció is fából vaskarika, ráadásul tisztességtelen, hogy az össznépi vagyont egyszeriben állami vagyonnak nevezik, s el akarják adni a népnek, azoknak, akik létrehozták. Tévedés ne essék, nem a magántulajdon ellenzője, éppenhogy ebben látja a gazdasági fellendülés zálogát, csak a rövidesen kezdődő nagy kiárusítás módját helyteleníti. Jó egy héttel ezelőtt a hírügynökségek közzé tették a nagy hírt: Jelcin több mint két órán át tárgyalt alelnökével és mindent tisztáztak, helyreállt a béke. Ruckoj azt mondta, mindvégig kitart az elnök mellett. Jelcin viszont bejelentette, alelnökét bízza meg a beindított agrárreform irányításával. Aminek azt kellene bizonyítania, milyen nagyon megbízik Ruckojban, hiszen most az a legfontosabb, hogy a nép enni kapjon. Valójában - legalábbis én igy látom - valami egészen másról van szó, mégpedig a látszat ellenkezőjéről. A baj ott kezdődik, hogy az elnök és az alelnök találkozója hír. A normális az lenne, ha mindennapi munkakapcsolat lenne köztük, főleg a jelenlegi bonyolult helyzetben. A másik felfigyeltető dolog az a bizonyos új feladat. Ruckojt ezzel bevonta az általa kitartóan és keményen birált végrehajtó hatalomba, bár az alelnöknek az alkotmány értelmében ehhez nincs jogköre. Ráadásul a mezőgazdaságba csak belebukni lehet, s nagyon úgy néz ki, hogy Jelcin éppen erre spekulál. Eszembe jut még egy analógia: Gorbacsov csak úgy tudott megszabadulni Jegor Ligacsovtól, az öskonzervatívok üdvöskéjétől, hogy rábízta a mezőgazdaság irányitását, amibe annak rendje-módja szerint látványosan belebukott., U

' gy tűnik, Ruckoj is manőverez, kijelentésében, miszerint a végsőkig kitart Jelcin mellett, egyáltalán nincs benne az, hogy kész vele együtt bukni. Most, a kormányzás időszakában Jelcin pártja, a Demokratikus Oroszország rohamosan veszít népszerűségéből. Viszont a Demokratikus Reformmozgalom, amelynek vezérkarában ország-világ által ismert és elismert politikusok vannak, most van felszállóágban. És Ruckoj ehhez a mozgalomhoz tartozik. A mérsékelt, mértéktartó ellenzékhez. Csak idö, s talán nem is hosszú idő kérdése, hogy kiderüljön, ki választott jobb taktikát: ö vagy Jelcin. GÖRFOL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN K

edden kellett .volna megkezdődnie a volt szovjet csapatok kivonulásának Litvániából. Erról e hónap elején írták alá az orosz-litván megállapodást Viszont az a légvédelmi alakulat, amelynek elsőként kellett volna visszatérnie Oroszországba, továbbra is az állomáshelyén maradt. Az alakulat parancsnoka ezt azzal indokolta, hogy az indulás időpontját március 3-ra halasztották. Az Izvesztyija cimű napilap az üggyel kapcsolatban például azt írta, hogy az eredeti időpont teljesen irreális volt, a döntést kizárólag politikai motívumok befolyásolták. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy Oroszország és Litvánia még egyáltalán nem rendezte a vagyonjogi kérdéseket. A litván védelmi minisztérium az egyész ügyre nagyon visszafogottan reagált, szóvivője azt hangsúlyozta, hogy Vilnius felkészült az ilyen fordulatra. V

arsóban kedden este jelentették be, hogy a nyugati valutákhoz képest 12 százalékkal leértékelték a zlotyt. Az indoklás szerint a devalválás okát az inflációban és az export nyereségességének megtartásában kell keresni. Az öt fő nyugati valutával szemben, ami a lengyel export struktúráját is képviseli, a leértékelés az alábbi módon ment végbe: a dollárral szemben 45 százalékkal, a német márkával szemben 35 százalékkal, az angol fonttal szemben 10 százalékkal, és a francia, valamint a svájci frankkal szemben 5-5 százalékkal csökkent a lengyel pénznem értéke. R

udolf Streicher osztrák közlekedési miniszter egy bécsi szakértői konferencián arról beszélt, a Bős-Nagymaros Vízlépcső végeredményben elősegítette Európa folyami, tengeri összekapcsolását éspedig a hollandiai Rotterdamból a Fekete-tengerbe. Elmondta, Németországban a Majna-Duna csatorna hajózhatóvá tételének utolsó szakaszán ez év végén fejezik be a munkálatokat. S lényegében ezzel valósul meg a RotterdamFekete-tenger összeköttetése. Az osztrák miniszter szerint e tervezetben a legnagyobb gondot a Duna csehszlovák -magyar szakaszának hajózhatósága jelenti. S e problémát oldhatja meg a Bős -nagymarosi Vízlépcső befejezése, mivel az egyidejűleg megteremtené a feltételeket a Duna, az Odera és az Elba átkötéséhez. K

ijevi hírek szerint a Kárpáton túli terület tanácsának képviselői tegnap kezdték meg az önigazgatásról szóló törvény tervezetének a megvitatását. Ezzel kapcsolatban az ukrán televizió azt hangsúlyozta, hogy gazdasági, nem pedig nemzeti-területi autonómiáról van szó. Az üggyel kapcsolatban a Kárpátaljai Ruszin Társaság tiltakozást nyújtott be. Ugyanis a Nemradikális Demokraták Szövetsége most a területi önigazgatási koncepció alternatív javaslatát terjesztette elö. Bebizonyosodott azonban, hogy a krími alkotmány másolatáról van szó, amely az Ukrajnától való elszakadást szorgalmazza. G

eorge Bush elnök Kína-politikáját bírálta tegnap az amerikai törvényhozás. Olyan határozatot fogadott el, amely felszólítja Kínát az emberi jogok nagyobb mértékű tiszteletben tartására, a politikai foglyok szabadon bocsátására, mondván, hogy ellenkező esetben megvonják Pekingtől a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények elvét. A Demokrata Párt parlamenti csoportjának vezetője azt állította, hogy Bush túlságosan békülékeny politikát folytatott Pekinggel szemben, s itt az ideje annak, hogy a konkrét tettek útjára lépjenek. Az elnök ezzel nem ért egyet és máris bejelentette, hogy megvétózza ezt a törvénytervezetet. De mivel a határozatot nem kétharmados többséggel fogadták el, nagyon valószínű, hogy Bush vétója sikerre számíthat, ennek ellenére a honatyák állásfoglalása komoly figyelmeztetést jelent az elnök számára. J

ean-Bertrand Aristide, a nemrégiben megdöntött haiti elnök kedden Washingtonban megállapodásra jutott René Theodorral, a mérsékelt kommunistának számító politikai vezetővel. E megállapodás szerint Theodore lesz a haiti kormány elnöke. Minderről Joao Baena Soares, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára számolt be. A megállapodást még ratifikálnia kell a haiti parlamentnek. A dokumentum feltételezi az alkotmányos rend helyreállítását a szigetországban, csakúgy, mint Aristide elnök visszatérését, amelynek pontos időpontja egyelőre nem ismeretes.