Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám, szombat

1992. FEBRUÁR 22. . ÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP ADÓS, FIZESS! - Vállalati jogászok már a rend­szerváltás előtt is voltak, újabban számuk lényegesen megnöveke­dett, a jövőben pedig még többen lesznek. Ennek oka: egyre több a fizetésképtelen megrendelő, akitől az adósságot jogi úton kell bevasalni - így vélekedik dr. Ka­rageorgiev Ilona, a Pozsonyi Vá­rosi Műszaki Szolgáltató Vállalat jogi főosztályának vezetője. - Korábbah a fizetésképtelenség gondja nálunk szinte ismeretlen volt - mondja. - A vállalati jogászok jobbára csak formai hiányosságo­kon akadtak fenn, szerződések, írá­sos dokumentumok hibáira mutattak rá. Most a gazdasági ügyek túlnyo­mó többsége a fizetésképtelenség­gel függ össze, s mintegy nyolcvan százalékban gazdasági problémák­kal foglalkozom. Tudni kell, hogy az állami vállalat a város tisztításán kívül utak karbantartását, illetve az útkarbantartó gépek javítását vállal­ja, építkezésekhez kész betont szál­lít, félkész útburkolatot árusit. A vál­lalatnak ötszáz dolgozója van. Meg­rendelői (és adósai egyaránt) állami és magánvállalatok Ha az adós határidőn belül nem fizet vállalatunk nevében bepere­lem. Amennyiben a bíróság határo­zata után sem fizet, adóssága a bankszámlájáról levonható. - Mindig be tudják vasalni a tarto­zást? - Eddig még minden esetben si­került Ehhez, persze, szükséges a kifogástalan dokumentáció, az ügy szakszerű jogi indoklása, de a válla­latot képviselő jogász harciassága is. Minél nagyobb az összeg, annál nagyobb a küzdelem. Olykor isme­rős jogászokkal kell viaskodnom. Egyszer hetvenegyezer korona adósságot nem akartak kifizetni arra hivatkozva, hogy vízért annyit nem kérhetünk. Ám mi nem az ivóvíz árát számláztuk, hanem a szállítási költ­ségét. Aki tartozik, bölcsebben teszi, ha fizet. . -Azt hihetnénk, hogy a vállalati jogász anyagilag érdekelt a minél nagyobb összegek behajtásában - Sajnos, nem így van, pedig a pi­acgazdálkodást figyelembe véve ez lenne a logikus. - Más elbírálás alá esnek azok az esetek, amikor a nem fizető megren­delő elismeri fizetésképtelenségét, s haladékot kér adóssága törleszté­sére. Erre a törvény lehetőséget ad. - Én az ilyen esetben is pert indí­tok, hiszen ha az adósnak valóban nincs pénze, úgy nincs mit levonni a bankszámlájából. Nemegyszer ki­derül, hogy az adós nem is áll olyan rosszul. - A jogásznak gyakran az alkal­mazottak munkaviszonyának meg­szűnése után vissza kell perelnie a felvett kölcsönöket. - Sajnos, a bíróságnak több eset­ben árverést, ingatlan vagy ingóság értékesítését kell javasolnom. Per­sze, ingatlant csak akkor lehet árve­rezni, ha a tartozás meghaladja az ingatlan értékét. Az adósok többnyi­re fizetnek. -A vállalati jogásznak hasznát veszik a munkahelyen károsult dol­gozók is... - Nemrégiben valakinek a mun­kahelyén ellopták az 1900 koronáját. Hozzám fordult, én meg felvilágosí­tottam, hogy a munkahelyen eltűnt pénzt a munkáltató köteles megtérí­teni, ha a kár nem haladja meg a kétezer koronát, ha az eseményt bejelentették a rendöröknek. - Valóban változatos a munkája. - Csak ritkán adódnak azonos, vagy hasonló esetek. Ezért is akar­tam mindig vállalati jogász lenni és nem is bántam meg. (fülöp) Nóta Laci és a muzsikus legények Vasárnap 16.00 Nagyfödémes VAN MÁR PROGRAMJA HOLNAPRA? ÚP-158 FELOLDOZÁS AZ ÁRULÁS VÉTKE ALÓL (Folytatás az 1. oldalról) addig másutt (és amint kiderült, ezek voltak többségben), az ugyancsak semmit sem vétő egyszerű falusi polgárnál a hangzatosabb okot Írták be a végzésbe. így történt, hogy a földtörvény elfogadása után a ma­gyar nemzetiségűek közül az előbbi­ek - a B pontba tartozók -, akikre vonatkozott a 26/1948-as rendelet, visszakapták a földjüket, de az utób­biak - a C pontba tartozók - nem. Ezt felismerve olyan rendeletet kellett keresnünk, amelyik az A-B-C csoportokba való besorolásra ma­gyarázatot ad. Ez az 50/1945-ös számú SZNT-rendelet. Ebből egyér­telmű, hogy a konfiskációra a ma­gyar nemzetiség jogalap volt, de ugyancsak pusztán a magyar nem­zetiség miatt bírósági döntés nélkül, a községi konfiskáló bizottságok döntése alapján az „áruló - szlovák nép ellensége" (vagyis C) csoportba is bekerülhetett az egyén. A probléma megoldására csak egyetlen lehetőség kínálkozott. Az, amit most a parlament elfogadott Kiszélesítette a dekonfiskációra jo­gosult személyek körét azokkal, aki­ket eddig a C pont alatt a községek­ben működött konfiskációs bizottsá­gok határozata alapján tartottak szá­mon. A dekonfiskációból a jövőben csak azokat a személyeket zárja ki a földtörvény, akiket a 33/1945-ös SZNT rendelet alapján a bíróság ítélt el. Én a földtörvényt módosító tör­vénynek ezt a rendelkezését nagy politikai sikernek tartom. A módosító javaslatot a KDM és a PDP-MYEE képviselői klub is támogatta, s ez bizonyítja, hogy Szlovákiában is vannak demokratikus, ésszerű kompromisszumok megkötésére hajlamos erők. A földtörvény 6-os paragrafusának módosított (2) be­kezdése szerint az 1945-1948-as években a kollektív bűnösség elve alapján elkobzott mezőgazdasági ingatlan visszakérhető. Ez a rendel­kezés tehát a kisebbségeket lénye­gében felmentette a kollektív bűnös­ség vádja alól. Ez az igazi győzelem, ez az igazságtétel teszi az ártatlan, eddig megbélyegzett csehszlovákiai magyar állampolgárt elégedetté, s nem az, hogy a magyar politikai pártok és mozgalmak az elért ered­mény kapcsán, már a választási kampány lázában hajbakaptak. Bugár Bélát, a Szövetségi Gyű­lés képviselőjét is megkérdeztük: - A csehszlovákiai magyarok és valamennyi földtulajdonos számára mit jelent és milyen új­szerűségeket tartalmaz a földtör­vény novellája? - Azt hiszem, hogy ezzel a tör­vénymódosítással, amit harmadik nekifutásra elfogadott a parlament, sikerült végre visszaállítani azoknak a csehszlovákiai magyaroknak a tu­lajdonjogát, akiket 1945-után nem­zetiségük s más valótlan okok miatt fosztottak meg tulajdonuktól. Szerintem ezzel a módosítással talán előbbre jutottunk, mégha a tör­vény nem is mondja ki, hogy igenis, 1945-től kezdődően rehabilitálják azokat, akiket jogtalanul fosztottak meg mezőgazdasági vagyonuktól. Remélem, hogy ezt a törvényt az SZNT-ben is így fogják értelmezni. Nem ismétlődik meg az az eset, amikor egy rendelkezést másként értelmeznek szövetségi, s másként köztársasági szinten Nagy eredmény, hogy a parla­ment megbízta a CSNT-t, a valami­kori dekrétumok értelmében vizsgál­ja felül a cseh országrészek terüle­tén élő nemzetiségek rehabilitáció­jának lehetőségeit. A törvény novellája eltörölte a ki­adható földterület eddig érvényes felső határát. Az újszerűségek közül ugyancsak sokakat érintő módosítás azokkal a kataszteri egységekkel kapcsolatos, amelyeknek elvesztek a telekkönyvi kivonatai. A törvény alkalmazza a vélt tulajdonos fogal­mát, aki tulajdonjogát egyéb okmá­nyokkal is bebizonyíthatja. Ameny­nyiben a földhivatal nem ismeri el a tulajdonjogot, az érdekelt a bíró­sághoz fordulhat. (egri) AZ ELHURCOLTAK KÁRTALANÍTÁSÁRÓL A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma megfelelő személyi, anyagi és szervezési intézkedéseket foganatosítva 1992. február 10-én elkezdte - az 1991/319-es törvény alapján - azoknak a személyeknek, illetve hozzátartozóiknak a kártalanítását, akiket 1944 és 1946 között jogellenesen, eröszakot alkalmazva hurcoltak el az akkori Szovjetunióba. A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma jogosult arra, hogy pénzügyi kártérítést nyújtson - a jogi rehabilitációs szabályozó 1990/119-es törvény szerint és az 1991/47-es törvény által megállapított terjedelemben - a kényszermunkatáborban töltött időért és az ott elpusztultak hozzátartozó­inak (az 1991/319-es törvény 2 paragrafusa 1. bekezdésének értelmében). A kártérítésre jogosultak kérvényüket az alábbi címre juttassák el: Ministerstvo spravodlivosti SR, odbor súdnej rehabilitácie, 813 11 Bratislava, Októbrové nám. 13. A kártérítési igény az Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Szövetségén (SANO) vagy a Politikai Foglyok Szlovákiai Konföderációján keresztül (KPVS) is érvényesíthető. A két önkéntes szervezet e tekintetben egyenrangú. Segítséget nyújthatnak a jogosultaknak az igényérvényesítés­hez szükséges dokumentumok összegyűjtésében, megfelelő űrlapokkal szolgálhatnak számukra, s a jogosultak nevében kártérítési kérvénnyel folyamodhatnak az SZK Igazságügyi Minisztériumához. A minisztérium a kártérítési ügyeket folyamatosan intézi, a kérvények beiktatásának és számítógépes nyilvántartásba vételének sorrendjében. A kérelmeközönével számolva nemigen lesz mód az azonnali elintézésükre. Az esetleges közbenjárásokra és sürgetésekre a minisztérium nem lehet tekintettel, s nem adhat rájuk választ. Közelebbi tájékoztatás az 1990/119-es és az 1991/319-es törvény alapján történő kártérítésekkel kapcsolatban rövid időn belül megjelenik a napi sajtóban - hangsúlyozta dr. Ladislav Boroň, a jogi rehabilitációs osztály vezetője. (PJ ,Az idő pénz - tartsa szem előtt!" U Képviseljen egy nyugati vállalatot! ň wáDsissfiÄ IMstoBÍtto® pi® MM ttfipos]) A EZ A TÉMA, BIZTOS ÜZLET! if ©irgjsiummsissonc ffnasgutauxi - hozzáértő szakembereket keresünk! c—^—) Jelentkezni, érdeklődni lehet: TKD Elektroník, Trnavské Mýto 1, 832 21 Bratislava tel.: 07/671 50, 652 00, 621 16 fax: 671 48 UP-333 /1 REFLEX DUBČEK DILEMMAJA Hónapokkal ezelőtt bizonyos csehországi politikai erők összponto­sított támadásokat intéztek Alexander Dubček ellen. Pavel Tigrid például azt bizonygatta, amit egyébként is mindenki tudott. Azzal „lepte" meg a világot, hogy elárulta: a Prágai Tavasz jelképe ifjú korától egészen az 1968-as megszállásig kommunista, sőt, hosszú ideig vezető kommunista volt. Malý képviselő egy tömegtüntetésen addig ügyeskedett, míg megakadályozta, hogy a Szövetségi Gyűlés elnöke szólhasson az egybegyűltekhez. Előfordult, hogy a parlament­ben nyíltan is felszólították: múltja miatt mondjon le. Újabban alábbhagytak az ilyen támadások. Ugyanis minden politi­kai vezető tisztában van vele, hogy Dubček-ellenességgel politikai tökét nem lehet kovácsolni. Még Csehországban sem, ahol egészen más a helyzet, mint a föderáció keleti részében. Szlovákiában pedig a szó szoros értelmében nem számíthat jó eredményre az a politikai párt, amelyik támadni merészeli Dubčeket. Ilyen helyzetben terjedt el a hír, hogy a parlament elnökét nem kisebb közéleti nagyság igyekszik már a választási kampány hajnalán „becserkészni" mint Vladimír Mečiar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke. Kelet-Szlovákiában egy bálban kellett volna talál­kozniuk. Nem jött létre a találkozás. Az exminiszterelnököt azonban nem olyan fából faragták, hogy feladná a kísérletezést. Úgy nyilatko­zott még tegnap is, hogy szívesen venné, ha Dubček független jelöltként a DSZM színeiben indulna a választásokon. Nyilt titok, hogy a nemzeti orientációjú politikai vezetők azzal igyekeznek öt „puhí­tani", hogy híresztelik: az önállósult Szlovákiának majd a földkerek­ség legnépszerűbb szlovákja, Alexander Dubček lesz az elnöke. Kétségkívül csábító ajánlat... Vajon mit válaszol rá az „elnökjelölt", aki a politikában bizony megjárta száz tű hosszát? Vajon hajlandó lenne Dubček asszisztálni Csehszlovákia szétveré­sében? Hajlandó lenne meghazudtolni önmagát? Hiszen a forrada­lom óta valahányszor felmerült Szlovákia különválásának kérdése, mindig következetesen a föderáció megtartása mellett tett hitet! Minden jelből csak arra következtethetünk, hogy a szövetségi parlament elnöke tisztában van a helyzet komolyságával, és nem paktál le a szélsőséges nacionalistákkal. Igaz, ajánlatuk csábító, az 5 millió szlovák közül aligha akad még kettő, aki nemet mondana. Ilyenné nevelt bennünket a kor. Viszont aligha ambicionálja egy olyan politikus, mint amilyen Dubček, hogy neve bármilyen módon is összekapcsolódjék egy olyan tettel, amely teljesen ellentétes mindazzal, aminek köszönhetően az utóbbi 24 esztendőben szárnyára kapta a világhír. Dubček olyan személyiség, akit már sem címmel, sem kitüntetés­sel nem lehet nagyobbá tenni. Arról már nem is beszélve, hogy az sem utolsórendü kérdés, hogy ki adná a címet, a kitüntetést. Dubček kommunista vezető volt, és 1968 után le tudta vonni a tanulságokat. Nyilván abból is levonta a tanulságot, hogy a kommu­nista párt 1945 és 1948 között mindmáig jóvá nem tett bűnt követett el a csehszlovákiai szociáldemokráciával szemben. Magába olvasz­totta, gyengébb jellemű vezetőit prostituáltakká züllesztve kiszolgá­lóvá tette, a szilárd jelleműeket pedig vagy fizikailag megsemmisí­tette, vagy koncentrációs táborba zárta. Itt az alkalmas pillanat, hogy Dubček bizonyítsa: végleg kiábrándult a bolsevizmusból, és nem azt az utat választja, amelyet azok a volt kommunisták (köztük hatvannyolcasok is) választanak, akik látva, hogy az eszmerendszer és politikai gyakorlata csődöt mondott, utolsó mentsvárként a nacionalizmusban vélik felfedezni a megoldást. Idős korában azzal tehetne legnagyobb szolgálatot ennek az országnak, az ország politikai stabilitásának, ha példát mutatva a szociáldemokráciához csatlakozna. Ez hiteles, Dubčekhez méltó lépés lenne. Reméljük, ellen tud állni a nemzetiek felől érkező szirénmuzsiká­nak. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 201/91 Szatmári Imre, 1923. IV. 15., Sirnex (Dombasz) 214/91 Schönwiesner, 1905. II. 15., Ľubica (meghalt a SZU-ban) 224/91 Sabol Andrej, 1915. XI. 21., meghalt, Gálszécs (Dombasz) 225/91 Szobodoszlay Antal, 1917. IV 17., 234/91 Simonies József, 1927. VI. 7., meghalt, Naszvad (Szovjetunió) 268/91 Smrek Jozef, 1898. III. 22. Podolínec, meghalt (Szverdlovszk) 308/91 Slováček Marián), Garamszentkereszt 310/91 Lenek Marián, 1907. IX. 26., Kassa, eltűnt (Inta) 976/91 Seko Dominik. 1921. VII. 12., Udiča (Karaganda) 977/91 Szany János, 1900. II 14., meghalt, Somodi (Nuzal) 978/91 Szendi Béla, 1925. III. 6., Újfalu (Novisztroj) 979/91 Szalai Ferenc, 1921. VIII. 1., Udvard (Kijev) 980/91 Szakálos István, 1924. III. 13., Nagyölved (Szevasztopol) 981/91 Szakálos Ferenc, 1925. VII. 2., Nagyölved (Szevasztopol) 983/91 Szabó László, 1920. IX. 26., Tornaija (Novoszibirszk) 984/91 Simon József, 1922. III. 28., Nemesócsa (Dombasz) 986/91 Šedivý Ľudovít, 1921. VIII. 8., Lekér (Szuhumi) 987/91 Szmicsko Juraj, 1922. V. 17., Beše (Dombasz) 990/91 Szepesi Erzsébet, 1922. XII. 27., Abafalva (Dombasz) 991/91 Szomolay Sándor, 1925. III. 12., Nyárasd (Harkov-Szumi) 992/91 Szököl Márton, 1921. IV. 13., Bart (Ogyessza) 994/91 Stýbar Rudolf, 1928. IV. 17., Nová Gorlovka 995/91 Szabó Géza, 1924. VI. 28., Ekecs (Szaratov) 997/91 Stýbar František, 1896. VIII. 3„ meghalt, Terebes (Nova Gorlovka) 999/91 Szalma István, 1921. VI 26., meghalt, Nyitra (Dombasz) 1000/91 Szűcs János, 1925. II. 26., meghalt, Rozsnyó (Kaukázus) 1001/91 Szépe Gyula, 1915. V. 2., Nádszeg (Szovjetunió) 1002/91 Saučin Ladislav, 1920. II. 6., Pozsony 1003/91 Szűcs Boldizsár, Gyiva (Szovjetunió) 1005/91 Szegedi Erzsébet, 1927. VI. 24., Abafalva (Dombasz) 1006/91 Szögedi István, 1907. X. 8., meghalt, Abafalva, (Dombasz) 1010/91 Szendrei Dezső, 1923. IV. 9., Smižany (Dombasz) 1012/91 Sanetrik Štefan, 1905. I. 10., meghalt, Igló (Dombasz) 1013/91 Szántó Zoltán, 1914. VI. 7., meghalt Velkenye (Kijev) (Folytatjuk) = í u << | ; El ÍJ n ^ •n -o • > ™ 1 0 Z, -c W N Q 2 s ä " K S « S ­0 jií o|r ž o m s !5 > * If n 1 <u >. E t Í;f rsi g i C3 Í 1 CM •e £ ra O) E — u n 'O S -S tu Ul ^ -It c 'S c t Ô, CM J «< • o « Ö « C s oj > Li O) :0 CM D)

Next

/
Thumbnails
Contents