Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám, szombat

PUBLICISZTIKA ÍÚJSZÓ* 1992. FEBRUÁR 22. ÚJ FIZETÉSI MÓD A BENZINOLNÁL H KÉSZPÉNZKÍMÉLŐ A privatizációs folyamat, a gazda­ságosságra való törekvés a Benzi­nol vállalatnál is tapasztalható. Amint azt Peter Pajbachtól, a vállalat pénzügyi osztályának vezetőjétől megtudtam, a vállalat több töltőállo­mását bérbe adták, külföldi cégekkel igyekszik részvénytársaságot létre­hozni, s nem eredménytelenül. Az élet diktálta.követelmények hatására egyre jobban előtérbe kerül az általa nyújtott szolgáltatások színvonalá­nak emelése kínálatának bővítése. Ezzel kapcsolatban, no meg a múlt évi úgynevezett vállalkozók visszaé­lései miatti üzemanyagjegy-kicseré­lés mellett a hitelkártyával való fize­tés bevezetését is elhatározták. Bár ezt a fizetési módot csak május elsejétől lehet általánosan alkalmaz­ni, a vállalat Horný Hričov-i üzemé­nek 10 benzinkútjánál már a múlt év májusától érvényben van, s az itt szerzett tapasztalatokat is igyekez­nek kamatoztatni. A hitelkártya az állampolgár, a vállalatok és a vállalkozók szem­pontjából egyaránt előnyös. Azt is remélik tőle, hogy a feketefuvarok száma csökkenni fog, a külföldi ta­pasztalatok alapján 15-20 százalék­kal. Ugyanis felkérésre a Benzinol rendszeresen tájékoztatja a vállala­tokat, illetve a vállalkozókat, hogy az adott kártyára hol és mikor hány liter üzemanyagot vásárolhat. A másik előny, hogy minden liter üzemanya­gon 14 fillért takarítanak meg az üzemek, vállalatok; ugyanis az utal­ványrendszer keretében kezelési költségként ennyit számoltak fel. A hitelkártyához úgy juthatunk hoz­zá, hogy a Benzinol által létrehozott folyószámlára befizetünk 1500 koro­nát, a vállalatok és azok a vállalko­zók pedig, akik 500 litert meghaladó mennyiségű üzemanyagot akarnak folyamatosan vásárolni, 10 000 ko­ronát. A benzinkutaknál az üzema­nyagon kívül más, az autóhoz szük­séges kellékeket is lehet vásárolni. Ennek feltétele a nagyfogyasztóknál az, hogy a befizetett előleg összegét 1000 koronával megtoldják. A külföldről behozott pénztárgé­pek gyorsak és megbízhatók. A kár­tya egyik oldalán levő mágneses sávról leolvassák a szükséges ada­tokat, és pénztári elismervényt is adnak. Ha a kártyán levő mennyisé­get már levásároltuk, akkor sem hagy cserben a vállalat. Nem kell gyalog hazamenni, a töltőállomás a befizetett előleg 20 százalékának megtelelő összegért üzemanyagot ad; de erre már kamatot számol fel. S ha a tartozást nem fizetjük meg határidőre, és az újabb előleg befi­zetéséről is megfeledkezünk, kegy­vesztettek leszünk: adatainkat be­táplálják a számítógéprendszerbe, és többé sehol sem vásárolhatunk üzemanyagot a kártyánkra. Sőt, a tartozáson kívül 100 korona bírsá­got is felszámolnak. Mivel a kártyának reális értéke van, ellopásával is számolni kell. A rendszer kidolgozói olyan feltéte­leket szabtak, hogy ha déli 12 óráig bejelentik a kártya elvesztését, illet­ve eltulajdonítását, másnap reggel hat órától a Benzinol viseli a vissza­élésből származó kárt. Ellenkező esetben természetesen a volt tulaj­donosa. A bejelentés a nap bármely órájában megtehető, persze, minél gyorsabban megtörténik, annál jobb. A Benzinolnak az új fizfetési mód bevezetése mintegy 90 millió koro­nájába kerül, de ezzel is igyekszik a nyugati országokhoz felzárkózni. A hitelkártyát egy készülőegyezség alapján a csehországi Benzina töltő­állomásain is lehet majd használni, de külföldön egyelőre nem, ami nagy kár. Nem kevésbé az, hogy a gazdaság különböző területein, fő­leg az üzletekben nem lehet rá vá­sárolni. Évekbe telik, amíg minde­nütt meghonosodik ez a készpénz­kímélő fizetési módszer, amelyet nyugati szomszédainknál eredmé­nyesen alkalmaznak. Hiába, az Eu­rópához való felzárkózásunk a tipi­kus viszonyok miatt e téren is várat még magára. A Benzinol lépése lehet, hogy az első fecske, érdemes odafigyelni rá. Példáját mások is követhetnék. Ez nem utolsósorban biztonsági szem­pontból is kívánatos volna. -nj­A DOHÁNYZÁS ES ALKOHOLFOGYASZTÁS ÁRTALMAI JÓTANÁCSOK A PLAKÁTKIÁLLÍTÁSON Tegnap ért véget az a plakátkiállítás, amelyet a Csehszlovák Vöröskereszt Ri­maszombati Járási Bizottsága és a város­ban működő A-klub (absztinensek klubja) szervezett a Pozsonyi Kábítószerfüggő­ség-Gyógyító Központtal egyetemben. A nyolc európai országból származó 192 plakát Helmut Thürk ismert osztrák gyűj­tőtől származik. A kiállítás védnöke, dr. Ivan Novotný, a pozsonyi intézet igazgatója több előa­dást is tartott, s kötetlen beszélgetést folytatott a bemutató megtekintésére a ta­nítási órákon belül érkező alap- és közép­iskolás diákokkal. „Elsősorban az a célunk, hogy az ifjúság, a felnőtté válás küszöbén álló diákok megkapják az alapinformációkat a dohányzásnak, alkoholfogyasztásnak és általában a szenvedélybetegségeknek a szervezetre és egyéniségre gyakorolt romboló hatásáról. Mindezt nem kötelező anyagként, nem erőszakkal, hanem vi­dám formában elmondott, tanulságos, az életből kiragadott példákkal alátámasztott baráti jótanácsként akarom eléjük tárni." A kiállításnak akadtak szponzorai is, mint a húsüzem, a Gömör Sörgyár és a Rima üdítóitalgyár. Viszont keserű száj­ízzel informáltak arról, hogy a konzerv­gyár és a tejgyár nem mutatott hajlandó­ságot egy ilyen nemes célú, társadalmi szempontból is fontos rendezvény támo­gatására. A bemutató anyaga innen Kas­sára, majd Nagyszombatba vándorol, de már Morva- és Csehországból is érdek­lődtek iránta. (P. L.) Méry Gábor: Tél a Hortobágyon FIGYELMESSÉG ÉS FEDETT USZODA AMI EGY RIPORTBÓL KIMARADT Az apró információk gyakran kimaradnak a riportokból. A párkányi önkormányzatról szóló írásomból, terjedelmi okokból szintén kimaradt néhány tapasztalat, amely úgy érzem, másokat is érdekelhet. igy tavaly felfigyeltek arra, hogy a családi házakban lakó idős emberek szűkös kis nyugdíjukból csak nehezen vásárolhatnák meg a téli fűtéshez a megdrágult szenet. A képviselő-testület módosított a költségvetésén, s megszavazta a szénakciót. Több mint háromszáz rászorulónak 1000-1000 koronát adományoztak. Még egy akciójuk volt: a város valamennyi, mintegy ezer nyugdíjasát karácsonykor csokoládéval ajándékozták meg. A városi hivatal tisztviselőnői több mint két hétig hordták a megadott címekre az ajándékot, s a polgármester, az önkormányzat nevében boldog ünnepeket kívántak az idős polgároknak. Sok embernek ez volt az egyedüli karácsonyi ajándéka. Nem is a kis csomag értéke volt a tontos, hanem a figyelmesség: gondolnak rájuk is. Erre mondjuk azt, hogy kicsiség. Az önkormányzat tevékenységében nem ez a lényeg, mégis fontos, a képviselők emberségét tükrözi. S ez a figyelmesség jól megcsapolta a város kasszáját, a szénakci­óra és az ajándékozásra 350 ezer koronát fordítottak. Ugyanakkor anyagilag hozzájárultak az öregek otthonában lakók étkeztetéséhez is, a nyugdíjasok klubjának pedig színes tévével kedveskedtek. A másik kimaradt hír a tervekkel függ össze. A Rakparton tervezett új lakótelep s a háborúban lerombolt Duna-híd újjáépítése körüli problémák mellett valóban eltörpül az idegenforgalom fejlesztésével összefüggő elkép­zelésük. Párkány a Duna másik oldalán fekvő Esztergommal még az ősszel testvérvárosi szerződést kötött. A baráti kapcsolatokat ki akarják használni a turisztika fellendítésére is, ami mindkét város jövedelmét növelhetné. Párkánynak két termálfürdője is van. Vadas a nagyobb, teiülete 24 hektár. Itt halastó is van, a vendégek vízibiciklizhetnek, s a horgászok ezüstkárászt is foghatnak. A kisebbik, az öregfürdő. Medencéjét még az idén befedik, hogy az emberek télen is úszkálhassanak a kellemes termálvízben. A két fürdőt a nyári idény hétvégein tíz-, tizenkétezren is felkeresik. Az esztergomiakkal azt okoskodták ki, hogy a városukba érkező turistákat, a külföldi vendégeket ,,kicserélik", hogy még többet láthassanak, jobban érezhessék magukat. Az esztergomból érkezők Párkányban fürdödhetnek, sportolhatnak. Párkány látogatói viszont megtekinthetik Esztergom történelmi nevezetességeit, a hír­neves bazilikát. Jelenleg csak a kompon mehetnek egymáshoz. Sokak számára ez is vonzó, romantikus, de a komp csak reggel fél nyolctól este hatig áll a látogatók rendelkezésére. Már ezért is sürgetik felettes hatóságai­kat, hogy mielőbb építsék újjá a Mária-Valéria hidat, hogy autókkal is átroboghassanak a szomszédba. A turisztika óriási lehetőségei ezek. A városi önkormányzat erről sem feledkezik meg. (petrőci) LEGYEN,,NÉPFMCS" M „SAJÁTOS ARCULATÚ"? AZ IRODALMI SZEMLÉRŐL A KOSSUTH RÁDIÓBAN Irodalmi folyóirat a puskaporos hordón - ezzel a címmel sugározta a Magyar Rádió Kossuth adója csütörtök este azt a beszélgetést, amelyet az Irodalmi Szemle körül kialakult robbanásve­szélyes helyzetről készített Domokos Mátyás kritikus a folyóirat jelenlegi és egykori főszerkesz­tőjével, múltbeli és mai munkatársaival, jelesül: Grendel Lajossal, Duba Gyulával, Hizsnyai Zol­tánnal, Tőzsér Árpáddal és Tóth Lászlóval. A szűkebb, irodalmi berkeken kívül álló, hazai magyar olvasó ebből a robbanásveszélyből nyil­ván a viták szintjén értesült az utóbbi hónapok­ban, főleg a Fónod Zoltán körül és a Fábry­revízió kapcsán kibontakozott véleménykülönb­ségeket olvasva. Ám míg az első némileg szemé­lyi motivációra vezethető vissza, az utóbbi, a Fábry Zoltánról alkotott kép és értékrend meg­bolygatása az előzőnél súlyosabb és alapvetőbb problémát vet a felszínre: a csehszlovákiai ma­gyar irodalom értékrendjének és elmúlt évtizedei­nek revízióját. Ebből bontakozott ki az egyórás polémia, amelyben terítékre került az írók jelenle­gi elbizonytalanodása, az Irodalmi Szemle külde­tésének, mibenlétének megfogalmazása, a „kül­detéses", messianisztikus irodalom leáldozása, a különböző értékrendek ütközése, a szürke kö­zépszer háttérbe vonulása és újabb offenzívája, a negyven éven keresztül csírában maradt viták kibontakozása hiányában előállt feszült helyzet, amely részben elődiézte a jelenlegi állapotot. Réteglap legyen az Irodalmi Szemle, vagy népfrontos, minden irodalmi irányzatnak teret adó folyóirat? - tették fel a kérdést a beszélgetők, eljutva a kardinális kérdésig a műsor második felében, szemérmesen hallgatva viszont arról, ami a háttérben zajlik, hogy tudniillik irodalmi folyóiratunk birtoklásáért folyik a harc, s a kulisz­szák mögött klikkek és érdekszövetségek készül­nek ,, megrendszabályozni" az új értékekért kiáltó „izgágákat", a lap jelenlegi szerkesztőit. Mert miként a Fábry-vita is jelzi: egyre kellemetleneb­bé válnak a magukat messiásoknak képzelő, a kisebbségi sors magasabb esztétikai értékének képzelt imágóba burkolózó, a kritikát nehezen viselő társaság számára. Pedig a szabadság elhozta az óhatatlan igényt, hogy az irodalmunk­ra rakódott sok-sok ballasztot végre el kell távolí­tani, s a sokat hangoztatott kisebbségi lét beton­rétege alól ki kell csákányozni az igazi értékeket. Hogy ennek meg tud-e felelni az Irodalmi Szem­le, kérdés, mert már hallani a távolban a betonke­verők zörgését, s már markolják a lapátnyelet egyesek, várhatóan a márciusi író-közgyűlésre készülődve. S nem esett szó a beszélgetésben arról sem, hogy a (hál 'istennek) polarizálódó irodalom szűknek találja az adott keretet, hogy cifra nyomorúságunkban szükség lenne legalább még egy irodalmi lapra. (kövesdi) ÉVFORDULÓ HAZÁJA EURÓPA Irodalmi lexikonok nem tájékoztat­nak az esszé klasszikusaként is em­legetett osztrák Stefan Zweig halálá­nak körölményeiről. Pedig életének ötven évvel ezelőtti lezárulása egy egész életmű, szellemi hitvallás és magatartás folytonosságáról vallott. ,,Petropolís, Brazília, 1942. február 23" - ennyit nyújt csupán az encik­lopédikus adatközlés. S ami mögöt­te rejlik, az valóban csak az íróí pályakép egészében értelmezhető. Rio de Janeiro Petropolís villanegye­dében azon a napon Stefan Zweig fiatal feleségével együtt ugyanis megmérgezte magát. Ahogy búcsú­levelében megírta, „szabad akarat­tal és tiszta öntudattal" távozott az életből. A fasizmus elől menekülve hagyta el 1938-ban Bécset és Euró­pát, Anglián és New Yorkon át Dél­Amerikában keresett menedéket az a világhírű költő, elbeszélő és esz­széista, aki salzburgi házába mindig visszatérve, bebarangolta az egész kontinenst, hogy híveket toborozzon az európai testvériség számára. Az európai szellemi egység apostola és szerelmese volt. ,,Halálos szerelem volt, tehát belehalt" - írta róla tíz évvel ezelőtt Rónai Mihály András a kritikában. S alighanem a szellemi izgalom megrendítő erejével hat, amit halála a háború után iszonyatos belső tusát vívó Fábry Zoltánban váltott ki. Nemrég megjelent naplójában, az Üresjáratban olvashatjuk: ,, Stefan Zweig amerikai öngyilkosságán el­csodálkoztam: amikor kezdett a koc­ka megfordulni, amikor már remél­hette, hogy bújdosása véget ér, ő akkor dobta el életét. Ma nem csodálkozom, Stefan Zweig meg­érezte, hogy ez a háború semmit rendbe nem hozhat, hogy csak ájult­ság, mozdulatlanság, összekuszált­ság járhat nyomában - győzelem esetén is". Az európaiság visszahelyeződni látszik megtiport jogaiba. De vajon most, több mint négy évtizeddel a háború után, még mennyi nem várt és rejtett gáttal találná magát szem­be Stefan Zweig küldetéstudata. S vajon milyen ősztönzést merítene tőle ma az a Fábry Zoltán, aki a ha­zánk: Európa elerőtlenedő igézeté­ben mégiscsak vállalta a háború utáni kényszerpálya buktatóit? (kiss) VILLÁMINTERJÚ SZAMAJDÁK GYULÁVAL, A RIMA­SZOMBATI ERDÉSZETI HIVATAL VE­ZETŐJÉVEL • Február elsejével alakultak meg az erdészeti hivatalok. Megtudhatnánk, miért volt erre szükség? - A társadalmi változások, a központi irányítás háttérbe szorulása és az erdő­gazdálkodáson belüli szerkezeti átalaku­lás eredményeképp jöttek létre. • Mi a fő feladata az ön által vezetett új hivatalnak? -Tevékenységünk szerteágazó lesz. Az erdők védelmével, felújításával, kar­bantartásával kezdődően az állami szub­venciók odaítélésén, véleményezésén keresztül, az erdős területeken folyó bár­minemű tevékenység engedélyezéséig, illetve ellenőrzéséig, a vadőrök, erdöőrök felvételéig sok mindennel kell majd foglal­koznunk. Hatáskörünk a vadásztársula­tokkal való együttműködésre, az engedé­lyek kiadására, meghosszabbítására, visszavonására is kiterjed. • A hivatal által felügyelt erdőterület, úgy tudom, túlnőtte a járás határait, tehát ebből a szempontból is nagy munka vár önökre. Hányan és hol végzik majd a fél­fogadást? - Az általunk felügyelt erdőterület 72 279 hektárt tesz ki, ebből mintegy 600 hektár fekszik járásunk jelenlegi határain kívül. Egyelőre négyen vagyunk - ami bizony kevés -, de felettes szervünk, a zólyomi körzeti erdészeti hivatal közlése szerint az elkövetkező évben hatra emel­hetjük a létszámot. Minden segítséget, tanácsot vagy hatáskörünkbe tartozó bár­minemű szolgáltatást igénylő ügyfelet február 17-étól a rimaszombati erdészeti üzem új irodaházának első emeletén fo­gadunk. (polgári)

Next

/
Thumbnails
Contents