Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK íÜJSZÓM 1992. FEBRUÁR 21 ESEIVIÉNYEIC MARGÓJÁRA MIJAZAVA KESERVEI Bealkonyul-e a Felkelő Nap Országában Mijazava Kiicsi kormányfőnek? Pár nappal ezelőtt újabb pénzügyi botrány robbant ki, amely könnyen a háború utáni Japán legnagyobb politikai botrányává dagadhat. A tokiói rendőrség letartóztatott négy üzletembert, akiket azzal vádoinak, hogy törvénytelen pénzekből több mint kétszáz befolyásos kormánypárti és ellenzéki politikust „támogattak". Rekordnagyságúnak számit a megvesztegetésekre forditott összeg, a 400 millió dollár, és persze a megvesztegetettek száma is. Miért a négy hónapja hivatalban lévő miniszterelnök bukhat ebbe bele? Hát, ha nem is konkrétan a most kipattant ügy miatt csúszhat ki alóla a kormányfői bársonyszék, de tény, hogy már hetek óta védekezésre kényszerül egy másik - igaz, a mostaninál kisebb - megvesztegetési botrány miatt. Három hete, amikor a szokásoknak megfelelően a kabinet első száz napját értékelték, már akkor több tekintélyes napilap is úgy vélte, nem valószínű, hogy a hetvenkét éves Mijazava kitöltheti hivatali idejét. Akkor Abe Fumiót, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) parlamenti képviselőjét, volt minisztert vették őrizetbe korrupció vádjával. Abe állítólag 640 ezer dollárt fogadott el egy csőd szélén álló acélipari társaságtól, s cserébe a Hokkaido sziget fejlesztési terveiről adott információkat Mindezt akkor tette, amikor még tagja volt a kormánynak. Ugyanakkor Abe Fumióról mindenki tudja, hogy bizalmas barátság fűzi Mijazavához, ő irányította a kormányfő választási kampányát is, és - megint csak állítólag - a pénzt együtt költöttek el a kampány céljaira. Mijazava mindent tagadott, kiállt Abe mellett, mondván: jól ismeri, ,,egy tálból ettek riszt", éppen ezért nem hiszi el róla, hogy megvesztegették vblna. Külön pechje a kormányfőnek, hogy védekezését nem hitték el, hiszen 1988-ban pénzügyminiszterként belekeveredett a Recruit-botrányba, lemondásra kényszerült, s rövid időre a háttérbe vonult. Az Abe-botrány kapcsán pedig megígérte, hogy megtisztítja a japán politikai életet, vagyis megszünteti a pénz és a politika összefonódását. Ezen két ok miatt derültek a japánok. Egyrészt akkor a kormányfőnek saját magán és pártjának más befolyásos tagjain kellene a tisztogatást elkezdenie, másrészt pedig: a vállalkozás kivitelezhetetlen. Hiszen mindenki tudja, ahhoz, hogy valaki akár parlamenti képviselőként is előrejusson a politikai ranglétrán, hatalmas pénzeket kell elköltenie. És honnan jutnak a politikusok pénzhez? A különböző nagyvállalatoktól, érdekcsoportoktól kapják. Nemcsak a kormánypártiak, hanem az ellenzékiek is. Tehát az ellenzéki szocialistákat, amikor össztüzet indítottak Abe és Mijazava ellen, nem a megveszteget tés ténye háborította fel, hanem az, hogy Abe a szokásosnál többet markolt föl. Ebből is látszik, a legújabb ügyben, a 400 millió dollár hallatán miért jósolják sokan, hogy rengeteg fej fog hullani - a legfelsőbb körökben is. Nehezíti a miniszterelnök helyzetét, hogy az Abe-ügy miatt az ellenzék az utóbbi hetekben bojkottálta a parlament munkáját is, bár nagyon sürgető lett volna a költségvetés megvitatása. Egyesek szerint a patthelyzetet Mijazava lemondása oldhatja meg, mások májusig adnak neki időt, amikoris újraválasztják a képviselők egy részét. Ha az LDP rosszul fog szerepelni, akkor tényleg mennie kell. (malinák) A Csehszlovák Sajtóiroda tájékoztatása szerint a japán parlament kéthetes szünet után, szerdán ismét összeült, s ezzel véget ért az ellenzéki honatyák bojkottja. Az előzmény: a kormányzó LDP hosszas mérlegelés után, kedden beleegyezett abba, hogy több, korrupcióval vádolt tagjának a parlament előtt is vallomást kelljen tennie. IZRAELI TANKOK DEL-LIBANONBAN SAMIR: MEGVÉDJÜK AZ ÉSZAKI HATÁRVIDÉKET • PERESZ VERESÉGE Mind feszültebb a helyzet Izrael és Dél-Libanon között. Az Izrael által ellenőrzött dél-libanoni úgynevezett biztonsági övezetből tegnap megindultak a harckocsik az Irán-barát síita Hezbollah párt támaszpontjai ellen. Mint ismeretes, vasárnap egy izraeli támadás során vesztette életét Muszavi sejk, a Hezbollah vezetője. A tüzérség támogatása mellett tíznél több harckocsi vonult fel Jatir és Kafra síita falvak ellen, amelyek a biztonsági övezet határától két kilométerre Északra fekszenek. Az izraeliek és az őket kiszolgáló déllibanoni hadsereg tegnap már ötödik napja lőtte a síita falvakat, melyek lakossága óvóhelyekre húzódott vagy elmenekült. A militáns síiták tegnapra virradó éjszaka és tegnap reggel katyusákkal lőtték a biztonsági övezetet, illetve Észak-Izraelt. Az előrenyomuló izraeli harckocsikat megpróbálták feltartóztatni a Libanonban ideiglenesen állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL). Az UNIFIL képviselője a Reuter hírügynökségnek elmondta, hogy az izraeliek és a kéksisakosok között tüzpárbajra került sor. Az ENSZ-erők parancsnoksága finn és ír egységeket irányított át a nepáli kontingens megerősítésére abba a térségbe, amelybe a harckocsik tartottak. Jicchak Samir izraeli kormányfő tegnap az ország északi részén tett látogatást, ahová már több napja rakéták csapódnak be. Kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy az északi határvidéket megvédjék. Samir azt sem zárta ki, hogy egy nagyobb inváziót indítanak Libanon ellen. Izraelben már annak a gondolata is felvetődött, hogy kiszélesítik az ún. biztonsági övezetet, így a rakéták nem érnék el Izrael területét. Egészen más vonatkozású az a szintén jeruzsálemi hír, mely szerint az izraeli Munkapárt miniszterelnök-jelöltjévé nem az eddigi pártelnököt, Simon Pereszt választották meg, hanem Jicchak Rabint, a Zsidó Dolgozók Általános Szövetségének képviselőjét. Az előválasztás még nem teljes eredményei szerint a szavazatok közel 41 százalékát szerezte meg, míg Peresz csak 35 százalékot kapott. Rabin egyelőre nem ünnepel, mint mondotta, megvárja a hivatalos végeredményeket. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a megkérdezettek többsége szerint Rabinnak a június 23-ra kiírt választásokon nagyobb esélyei vannak a Likud-párt jelöltje, Jicchak Samir legyőzésére, mint Peresznek. AMERIKÁI KEPVISELOK AZ EGYSEGES CSEHSZLOVÁKIÁÉRT Robert Mrazek, az egyetlen csehszlovákiai származású kongresszusu képviselő kollégájával. Doug Bereuterrel felhívással fordult az amerikai Kongresszus többi tagjához, hogy támogassák határozati javaslatukat a csehszlovákiai helyzetről. Az indítvány elismeri a Cseh és a Szlovák Köztársaság állampolgárainak jogát arra, hogy meghatározzák saját politikai jövőjüket, ugyanakkor nyomatékosan támogatásáról biztosítja Csehszlovákia egységét. A határozati javaslat felszólítja mindkét köztársaság népét, politikai pártjait és parlamentjeit, hogy legfelsőbb prioritásként kezeljék az ország egységét. A két képviselő az indítványhoz csatolt kísérőlevélben kifejezésre juttatja meggyőződését, hogy a Cseh és a Szlovák Köztársaság jövőbeni erejét, nemzetközi tekintélyét, politikai és gazdasági életképességét a lehető legjobban a közös állam biztosítja. Az amerikai sajtó is egyre többet foglalkozik a hazánkban folyó alkotmányjogi vitával. Az U. S. News and World Report című hetilap szerint a szlovák nacionalizmus a régi ellenállás és az újkeletü, jobbára gazdasági félelmek keveréke. A Christian Science Monitor tegnapi számában úgy vélekedett; néhány hónappal ezelőtt Csehszlovákia széthullása szinte elkerülhetetlennek tűnt, de időközben a jugoszláviai és a volt Szovjetunióban lezajlott események bizonyos kijózanodást eredményeztek, a csehek és a szlovákok közötti vitát visszavezették egy tárgyszerűbb hangnemhez. Sztyepanakert örmény védői Telefoto: ČSTK/EPA ÖRMÉNY-AZERI KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET SÜKETEK ÚJABB PÁRBESZÉDE? Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közvetítésével Moszkvában tegnap tárgyalásokat kezdtek a karabahi helyzetről Azerbajdzsán és Örményország külügyminiszterei. Moszkvai vélemények szerint ezúttal sem várható több, mint a két fél álláspontjainak deklarálása. Közben szerdán Azerbajdzsán két járásában két hónapra elrendelték a rendkívüli állapotot. Az indoklás: az Agdami és a Susai járás lakossápa biztonságának garantálása az örmény fegyveres csoportok támadásaival szemben Susa Hegyi Karabah területén fekszik, de azerbajdzsánok lakta város, ugyanúgy, mint Agdam, amely Karabah határának közelében terül el. Az elmúlt napok során leggyakrabban ebből a két városból lőtték rakétákkal és ágyúkkal a karabahi örmény falvakat. Szerdán közel 200 rakéta csapódott be Sztyepanakertben, ezek egy részét Susából lőtték ki. A támadás nyomán teljesen elpusztult a parlament, a rádió és a televízió épülete. Sok helyütt tűz ütött ki, de nagyon nehéz volt az oltás, mivel kevés a víz és a tűzoltóautók számára sincs elég üzemanyag. A karabahi örmény önvédelmi erők vezérkara bejelentette, hogy figyelmeztetés nélkül lelövik a felségjel nélküli helikoptereket, amelyek tüzet nyitnak a lakott területekre KARABAH: KÖZVETÍTŐK KUDARCAI Évek óta tart az értelmetlen öldöklés Hegyi Karabahban, amely ott fekszik Azerbajdzsán közepén. A 4,4 ezer négyzetkilométernyi, autonómiájától megfosztott terület lakosságának 80 százaléka örmény, s csak 18 százaléka azeri. Ez minden bajok legfőbb oka, amit azonban tovább tetéz, hogy az örmények keresztények, az azerik pedig mohamedánok. Baku mindig rossz szemmel nézte az örmény enklávé teljesen érthető törekvését, hogy szoros kapcsolatokat tartson fenn a szomszédos Örményországgal. Amit az örmények természetesnek tartottak, azt az azerik szeparatizmusnak nevezték, s ennek megfelelően reagáltak rá. Moszkva uralmának gyengülésével egyenes arányban növekedett a karabahi örmények önrendelkezési törekvése és Azerbajdzsán ellenlépéseinek erélyessége, ami rövidesen fegyveres harchoz vezetett nemcsak Karabahban, hanem az örmény-azeri határvidéken is: a szintén radikalizálódott Jereván úgy érezte, nem hagyhatja veszni véreit. Ez ugyancsak természetesnek mondható, különösen ha figyelembe vesszük az örmény nép hányatott sorsát, véres múltját, a pogromok kitörölhetetlen emlékeit. Az örmények számára Karabah egy újabb Musza Dag. Kívülről szemlélve ezt a konfliktust, nyomban feltűnik: sokkal nagyobb veszélyeket hordoz magában, mint további százak és százak értelmetlen halálát. A grúz belválság ugyan már elcsitult, de a dél-oszétiai feszültség még fennál. Csecsenföldön fel-fellángol a viszály a csecsenek és oroszok, a csecsenek és ingusok között. Ezek a helyi konfliktusok bármikor kiterjedhetnek, s akkor az egész Kaukázuson túli terület lángba borul. Ezért vannak a lázas közvetítési kísérletek több oldalról is - egyelőre minden eredmény nélkül. Január utolsó napján az EBEÉ prágai miniszteri konferenciája úgy döntött, kiszélesíti a bécsi Konfliktusmegelőző Központ jogköreit, s már ebbe az új koncepcióba illesztve jelentéstevő, tényfeltáró missziót küld ki Örményországba és Azerbajdzsánba a Karabah körüli helyzet tanulmányozására. Ez a misszió Karel Schwarzenberg vezetésével már járt is a térségben, s a jövő héten tesz jelentést az EBEE-nek az ott tapasztaltakról. Hogy milyen lépések következnek, azt nehéz lenne megjósolni, mert a helsinki folyamatban ilyen tevékenységre még nem volt precedens. Tartok azonban attól, hogy a két új tagállamot a várható komoly „fejmosás" sem fogja gyors cselekvésre ösztönözni. Baku makacsul azt állítja, hogy belügyéről van szó, nem tűr semmilyen beavatkozást. Csakhogy az ÉBEÉ-ben az ilyen belügyek igenis közügynek számítanak. Ezt vagy tudomásul veszi, vagy vállalja a következményeket. Nem is szólva arról, hogy Karabah az egész régiót nyugtalanítja. Irán úgy érzi, kötelessége közvetíteni. Jó viszonyban van Jerevánnal, hiszen területén jelentős örmény kisebbség él. Ugyanakkor muzulmán ország, határos Azerbajdzsánnal, s azerik is élnek Iránban. Megnyugtató, hogy mind Jereván, mind Baku kész elfogadni az iráni külügyminiszter jószolgálatait. Más a helyzet a szintén nyugtalankodó Törökországgal, amely - bár minden erővel igyekszik még a látszatot is kerülni - inkább az azerik oldalán áll. Az örmények is bizalmatlanok a törökökkel szemben, ami a múltban ellenük elkövetett pogromok miatt igazán nem meglepő. Elgondolkodtató az is, hogy a NATO-tag Törökország miért óvja olyan nyomatékosan partnereit, az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát a beavatkozástól Karabah ügyében. Közben a harcok folytatódnak. GÖRFÖLZSUZSA NÉHÁNY SORBAN J

urij Gremitszkih orosz külügyi képviselő szerdai moszkvai sajtóértekezletén cáfolta egyes hírközlő eszközök jelentését, miszerint Chile moszkvai nagykövetsége arra kérte az orosz hatóságokat, hogy engedélyezzék Erich Honecker kiutazását a dél-amerikai államba. A RIA hírügynökség ezzel összefüggésben közölte: Borisz Kolkolov orosz külügyminiszter-helyettes fogadta a chilei nagykövetet, akinek kérésére orosz orvosok vizsgálták meg a volt NDK legfelsőbb vezetőjét. Az orvosok megerősítették, hogy Honecker egészségi állapota súlyos A RIA arról is tájékoztatott, hogy a külügyminisztérium hajlandó engedélyezni a kiutazást, ha erre-, hivatalosan felkéri a chilei kormány, illetve ha megállapodás születik Santiago és Bonn között. Dieter Vogel nemet kormányképviselő a hírekre reagálva közölte, Bonn semmit sem tud az orosz vezetés álláspontjának esetleges módosításáról, majd megerősítette, hogy a szövetségi kormány továbbra is követeli Honecker visszatérését Németországba. K

ína üdvözli és nagyra értékeli a kubai nép döntését, hogy Fidel Castro és a Kubai Kommunista Párt vezetésével át kívánja hidalni a összes akadályt, problémát és meg akarja őrizni a szocialista rendszert Ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat, amelyet Havannában írtak alá a kubai és a kínai képviselők a gazdasági és kereskedelmi együttműködéssel foglalkozó kormányközi bizottság ülésén. A Granma cimü kubai napilap ezzel összefüggésben tájékoztatott róla. Kína idén elsősorban kerékpárokat, élelmiszert és gyógyszereket exportál a karibi szigetre. Kuba pedig kötelezte magát, hogy cukrot, citruszféléket és nyersanyagot szállít Kínába. C»_enegál fővárosába érkezett Ocl szerdán II. János Pál pápa. Négynapos hivatalos látogatása során találkozik a szenegáli kormány tagjaival és az egyházi körök képviselőivel. Ugyancsak Dakarban folytat majd tárgyalásokat Mauritánia, Burkina Fasso és a Zöldfoki szigetek legfelsőbb egyházi vezetőivel. H

árom ember vesztette életét és további 21 személy megsebesült tegnapra virradó éjszaka az észak-spanyolországi Santander városban, ahol bomba robbant egy parkoló gépkocsiban. Eddig senki sem vállalta a felelősséget a merényletért, ám minden jel arra vall, hogy a baszk szeparatista szervezet, az ETA tagjai voltak a tettesek B

ayonne dél-franciaországi városban tegnapra virradó éjszaka mintegy 500 fiatal tiltakozott Jean -Marie Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontjának nagygyűlése ellen. A tüntető fiatalok kövekkei, gyújtópalackokkal dobálták meg a rendőröket, üzletek és hivatalok kirakatait, illetve ablakait törték be. A rendőrség kénytelen volt közbelépni, s az összecsapás során 15 rendőr megsebesült. A

mennyiben a közeljövőben nem módosítják Borisz Jelcin orosz elnök rendeletét, amely engedélyezi az élelmiszerek utcai árusítását, akkor Moszkvában járvány terjedhet el - jelentette ki szerdán Vera Vonogradova, a moszkvai föhigiénikus helyettese. Mint mondotta, amióta a rendelet érvényben van, rohamosan nő az akút bélfertőzések száma. A moszkvai utcai piacokon pultok és asztalok hiányában gyakran a földről árulják az élelmiszert, miközben a környéken kutyák, macskák kóborolnak és galambok röpködnek Az eladók között gyakoriak a „amatőrök", akik valahonnan előkerítettek egy csirkét, konzervet, vagy egy doboz tejet... M

integy 12 ezer ember vált hajléktalanná a Fülöp-szigeteki lloiloban, amikor szerdán a városközpontban tűz ütött ki. Az eddigi vizsgálatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy rövidzárlat okozta a tűzvészt.