Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK őr szói 1992. FEBRUÁR 19. NÉHÁNY SORBAN AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS MINDEN NEW HAMPSHIRE-BEN KEZDŐDIK Az izraeli-libanoni határterületeken to­vább éleződött a feszült helyzet, amely azután alakult ki, hogy vasárnap Dél Libanonban meggyilkolták Muszavi sej­ket, az Irán-párti Hezbollah vezetőjét. Má­sodik napja folytatódtak a tüzérségi har­cok a militáns Hezbollah és az izraeli, illetve dél-libanoni katonák között. A leg­utóbbi jelentések szerint a Hezbollah har­cosai mintegy 65 rakétát lőttek ki Észak­Izraelre és 25-öt az ún. biztonsági övezet­re. Az izraeli egységek és szövetségeseik pedig 165 gránátot lőttek ki a Hezbollah által ellenőrzött dél-libanoni falvakra. Ál­dozatokról és sebesültekről egyelőre nem érkezett jelentés. Bejrútban hétfőn temették el Abbasz Muszavi sejket, feleségét és ötéves fiát. A gyászszertartáson kb. 50 ezer feketébe öltözött ember vett részt, egyesek „Mu­szavi - a mártírok hercege", „Halál Iz­raelre" feliratú transzparensekkel vonul­tak végig Dél-Bejrút síita negyedein. A há­zak ablakaiból és erkélyeiről virágokat dobáltak a koporsókra. Libanon muzul­mánok lakta területein zárva maradtak az iskolák, bankok és üzletek. A palesztin vezetők tegnapi jeruzsále­mi sajtóértekezletükön azzal fenyegetőz­tek, hogy bojkottálni fogják a közel-keleti békekonferencia jövő hétre Washington­ba tervezett fordulóját. így tiltakoznának az ellen, hogy az izraeliek letartóztatták a tárgyalóküldöttség kél tagját. Hanan Asravi, a delegáció szóvivője ezzel ösz­szelüggésben közölte: a palesztinok min­den esetre elhalasztják útjukat az Egye­sült Államokba. Hangsúlyozta továbbá, hogy az egész folyamatol az összeomlás fenyegeti, s ezért Izrael a felelős. A tegnapi New Hampshire-i elő­választásokkal vette kezdetét Ame­rikában az egészen novemberig tar­tó elnökválasztási procedúra. A de­mokraták színeiben öt jelölt indult: Paul Tsongas, Bili Clinton, Bob Kerrey, Tom Harkin és Jerry Brown: a republikánusok táborában pedig ketten szálltak ringbe: George Bus és Patrick Buchanan. Ered­mények vagy részletesebb beszá­molok lapzártáig nem érkeztek, de a hangulatot az egy nappal korábbi, hétfői események is érzékeltetik. Az öt demokrata televíziós vitában vett részt, mindannyian bírálták Bush gazdaságpolitikáját, megpróbálták felvetni „az új gazdaság" vízióját. De ez csak látomás maradt, mivel konkrét recepteket nem tudtak aján­lani a munkanélküliség és az okta­tásügy problémáinak megoldására, a magas adó, az energiapazarlás és a növekvő bűnözés kérdéseire. Adalék lehet a vita komolyságá­hoz: Harkin szenátor például azt javasolta, hogy az Egyesült Államok egész területén ki kell cserélni a mostani villanyégőket korszerűb­bekre. Sikerült összeveszniük a tévé nyilvánossága előtt azon, hogy mi­lyen energiának van jövője. Négyen lerohanták a pillanatnyilag leqnép­A KNDK fővárosában, Phenjan­ban tegnap kezdődött meg a két Korea miniszterelnökeinek kétnapos találkozója. A kormányfők párbeszé­dének mostani, 6. fordulóját kulcs­fontosságúnak tartják, mivel e talál­kozón lép életbe a múlt év végén aláírt szerződés, valamint a félsziget atomfegyver-mentesítéséről aláírt nyilatkozat. A nukleáris fegyverek ügye a mostani tárgyalásokon is az egyik legfontosabb témakör. Észak­Koreát azzal gyanúsítják, hogy szerübb demokrata jelöltet, Tson­gast, aki Bush elnökhöz hasonlóan az atomenergia hívének bizonyult. Bili Clinton felajánlotta az amerikai népnek Arkansasban szerzett ta­pasztalatait, hangsúlyozva, hogy egymás után már ötször választot­ták meg ennek a államnak a kor­mányzójává. Jerry Brown azt a ja­vaslatát védelmezte, amely szerint az Egyesült Államokban be kell ve­zetni az egységes, 13 százalékos adót. (Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen Brown-féle adópolitikáról a komoly közgazdászok nagyon ko­molytalanul szoktak nyilatkozni.) A tévévita tanulsága: a demokra­ták politikája zsákutcába jutott. A párt vezetősége sem méri fel reáli­san az idei választási kampány esé­lyeit. Tény az, hogy a demokraták között nincs egy olyan egyéniség, aki sikerrel vehetné fel a republiká­nusokkal a harcot. Az előválasztá­sokkal kapcsolatos közvéleményku­tatás szerint a demokrata választók 6-10 százaléka most New Hamps­hire-ben felírja a jelöltlistára Mario Cuomo New York-i kormányzó ne­vét. így akarják öt rákényszeríteni, hogy szándéka ellenére mégis ve­gyen részt a küzdelemben. atombombát akar kifejleszteni, amit Phenjan tagad, ugyanakkor nem hajlandó meghatározni egy pontos dátumot, amikor is felkereshetnék az északi nukleáris berendezéseket a nemzetközi szakértők. A déli kor­mányfő, aki 90 tagú küldöttség élén érkezett Phenjanba, annak a remé­nyének adott hangol, hogy ezúttal sikerül átfogó módon megoldaniuk ezt a kérdést, mivel szerinte az atomfegyverek ügye az egész félszi­get békéjét veszélyezteti. A usztria teljesíti az összes feltételt ahhoz, hogy az Európai Közössé­gek teljes jogú tagjává váljon. Ezt Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter jelentette ki az APA hírügynökségnek teg­nap adott nyilatkozatában. „Az osztrák semlegesség ma már nem jelent semmi­lyen problémát" - mondotta a miniszter és hozzáfűzte: a nyugat-európai tizenket­tek júniusi csúcstalálkozóján meg is kez­dődhetnének a tárgyalások Ausztria fel­vételéről. Portugáliának, az EK soros el­nökének az a véleménye, hogy a gyakor­latban be kellene vezetni az új tagok felvételének stratégiáját, rögtön azután, hogy a csúcs résztvevői jóváhagyják. D él-Afrikában hétfőn és tegnapra vir­radó éjszaka ismét fegyveres ösz­szecsapások voltak, melyek során 11 em­ber halt meg - közölte a rendőrség. Natalban egy hattagú család vesztette életét egy mikrobuszban, amikor fegyve­resek tüzet nyitottak a járműre. Négy férfi a Katlehongo és Kwesin között közlekedő vonaton történt gránátrobbanás során vesztette életét, egy férfit pedig Sowetó­ban köveztek halálra. A fegyveres erő­szak a néger területeken a nemrégi nyári szünet alatt ugyan alábbhagyott, de az utóbbi napokban ismét kirobbantak a harcok. N adzsibullah afgán elnök az AP hír­ügynökségnek adott tegnapi interjú­jában kijelentette: csupán az ő kormánya képes megfékezni az iszlám fundamenta­lizmust, a terrorizmust és a kábítószer­kereskedelmet. Véleménye szerint csakis az ő kabinetje garantálhatja azt, hogy a 13 évig tartó polgárháború után biztosít­va lesz az átmenet a demokratikus kor­mányhoz. A továbbiakban rámutatott ar­ra, hogy különbségei kell tenni a helyzet valamiféle rendezése és a béke megte­remtése között. Ezzel összefüggésben támogatta az ENSZ-tervet, mely szerint Afganisztánban meg kell alakítani a sem­leges átmeneti kormányt. Ennek a kabi­netnek kellene megszerveznie a választá­sokat. J org Haider, az ellenzéki Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) elnöke hétfőn a bécsi tartományi bíróságon vádat emelt a Profil című hetilap és Alfred Worm újságíró ellen a Candussi-üggyel össze­függésben. A Candussi versus Haider botrány már a múlt héten országos mére­teket öltött, amikor a Profil egy leleplező cikket közölt. Alfred Worm azt állította, hogy az FPÖ vezetője 500 ezer schillinget ajánlott fel Walter Candussinak, Klagen­furt egykori alpolgármesterének azért, hogy mondjon le és hallgasson. Maga Haider visszautasítja a vádaskodásokat és elvárja, hogy a Profil bocsánatot kérjen. R ichard Cheney amerikai védelmi mi­niszter hétfőn rövid látogatást tett Guatemalában. Jorge Serrano elnökkel és guatemalai partnerével, Domingo Gar­dával mindenekelőtt a kábítószer-keres­kedelem elleni harcról, az emberi jogok tiszteletben tartásáról és a polgárháborús helyzet békés rendezésének lehetőségei­ről tárgyalt. Cheney latin-amerikai körútjá­nak első állomása volt Guatemala, tízna­pos útja során látogatást tesz még Pana­mában, Argentínában és Chilében - kö­zölte az AFP hírügynökség. 0_öuli jelentések szerint Dél-Korea Oĺ 27 börtönében tegnap mintegy 900 politikai fogoly kezdett éhségsztráj­kot, követelve, hogy bocsássák szabadon az összes politikai foglyot. Erre egy nap­pal azután került sor, hogy a Robert Kennedy nevét viselő amerikai emberjogi bizottság azzal vádolta a dél-koreai kor­mányt, nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és csak illúzió az az állítás, misze­rint az országban demokrácia van. T egnap II. Erzsébet, Nagy-Britannia királynője férje kíséretében 12 napos látogatásra Ausztráliába érkezett. Syd­neyben részt vesz a város megalapításá­nak 150. évfordulója alkalmából megren­dezendő ünnepségeken. A királyi pár lá­togatást tesz Camberrában és Adelaide­ben, és csak a jövő héten szerdán tér vissza Londonba. Bár a királyi család nagy népszerűségnek örvend Ausztráliá­ban, egyes politikai körök anakronizmus­nak tekintik, hogy még mindig a brit ki­rálynő áll Ausztrália élén. Ezt bizonyítja New South Wales állam öt parlamenti tagjának döntése, miszerint bojkottálni fogják a királyi látogatás körüli ceremó­niát, beleértve a királynő csütörtökre ter­vezett parlamenti beszédét. A képviselők az elnöki rendszer bevezetését szorgal­mazzák. E ddig sem voltak problémamentesek az arab-izraeli tárgyalások, valami mindig közbejött, valaki mindig megsértődött, kifogáso­kat keresett Mindig fennállt a veszélye annak, hogy valamely delegáció tüntetőleg késve érke­zik a megbeszélésekre, csakhogy demonstrálja saját fontosságát. De olyan komoly veszély még sosem volt, mint most. a jövő héten esedékes ú|abb washingtoni forduló előtt. Izraelben és Dél­Libanonban napok óta folynak a támadások és válaszcsapások, teljes erőbedobással zajlik a gyilkos szópárbaj is Hiába jelentkeztek a Feke­te Párducok, a megszállt területeken működő egyik legradikálisabb és legharciasabb palesztin csoport tagjai, s vállalták a felelősséget a szom­bati merényletért, a kölcsönös bosszúhadjáratot ez már nem fékezte meg. Izraelben az Írottnál is szentebb az az íratlan törvény, hogy minden támadást keményen meg­torolnak A katonai kiképzőtábor elleni szombati merénylet különösen érzékenyen érintette az ország politikai és katonai vezetését, hiszen az áldozatok között volt két újonc, aki csak a közel­múltban érkezett a volt Szovjetunióból. S tudni kell. sok fiatalt éppen az tart vissza a kivándorlás­tól Izraelbe, hogy nem fűlik a foguk a kötelező katonai szolgálathoz. Békességre, nyugalomra, szabadságra, értelmes és jól fizető munkára vágynak, nem is szólva arról, hogy általában egészen más a véleményük az arabokról, mint azoknak, akik már Izraelben születtek. Ez a tra­gédia, amely a maga nemében az első, de egyáltalán nem biztos, hogy az utolsó, visszavet­heti az emigrációs hullámot a fiatalok körében, pedig a zsidó államnak éppen rájuk lenne szük­sége. Röviddel a merénylet után letartóztattak húsz palesztint, akiket a terrorcselekmény elkövetésé­vel gyanúsítottak. De másnap ennek ellenére SZÉTLŐTT REMÉNYEK felszálltak az izraeli vadászgépek és helikopte­rek, hogy a dél-libanoni Szidon közelében meg­támadják az Ajn Hilva menekülttábort, ahol mind­össze hat négyzetkilométeren 20 ezer palesztin él, meg a szomszédos Rasidija tábort, amely az Arafat vezette El-Fattah irányítása alatt áll. A va­sárnap délutáni újabb légitámadás célpontja pe­dig a dél-libanoni síiták egyik konvoja volt. ame­lyet teljesen szétlőttek A konvojban egy Merce­des gépkocsiban utazott Abbasz Muszavi, a síi­ták vezetője. Nemcsak a sejk halt meg, hanem felesége, fia. több testőre, s a síita vezérkar további két tagja is, összesen tíz ember. Tudni kell hogy nagyon ritkák a zsidók elleni támadások közvetlenül Izraelben. Ha ilyesmi mégis előfordul, az érthető módon rendkívül nagy megdöbbenést, felháborodást vált ki. Az ilyen támadásokat általában a határokon kivülről be­szivárgott merénylők hajtják végre. Ezúttal felte­hetően nem ez történt, a Fekete Párducok Cisz­jordániában működnek. Amire külön érdemes odafigyelni: az izraeliek meg sem próbálták kide­ríteni. ki a felelős, hanem nyomban odavágtak minden potenciális tettesnek Ciszjordániai pa­lesztinokat tartóztattak le. dél-libanoni paleszti­nokat és síitákat gyilkoltak meg. Ez nemcsak hogy megkérdőjelezi a megtorlás jogosságát, hanem egyenesen azt a benyomást kelti, hogy Jeruzsálemnek nem is kell ok a visszavágásra, elég az ürügy is. S bármennyire is sajnálja minden jóérzésű ember a három meggyilkolt zsidó katonát, bármennyire is megdöbbentő szá­mára, hogy bestiális módon, fejszékkel verték őket agyon, akaratlanul is megkérdőjelezi az ilyesfajta megtorlás jogosságát és értelmét. S ajnos, ezúttal sokkal többről van szó, mint értelmetlen, semmit sem megoldó lövöl­dözésről a libanoni-izraeli határvidéken. Nagyon is valószínű, hogy éppen most lövik szét az arab-izraeli megegyezés eddig is kicsi reményét. Újabb sérelmekkel, friss véráldozatokkal megter­helve az eddigieknél is nehezebb lesz kihúzni a kátyúból a béketárgyalások szekerét GÖRFÖL ZSUZSA A CSALLÓKÖZI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK TÁRSULÁSÁNAK NYILATKOZATA A BŐSI VÍZERŐMŰ KÉRDÉSÉBEN 1992. február 18-án a Csallóközi Városok és Községek Társulásának közgyűlé­sén a. jelen levő polgármesterek a bősi vízerőmű építésével kapcsolatos problé­mák jelenlegi megoldási stádiumáról tárgyaltak, s elégedetlenségüket fejezik ki a kővetkező okokból: - A CSSZSZK és az SZK kormánya a mai napig nem veszi figyelembe a csal­lóközi polgármestereknek a bősi vízlép­csővel kapcsolatos állásfoglalását. A kér­déshez való negatív viszonyulásukat tá­masztották alá 1991. július 2-án a Társu­lás közgyűlésének ismételt nyilatkozatá­val és azzal, hogy az 1991. július 3-ától október 16-áig tartó lakossági tiltakozó akciókat is támogatták. - Az ideiglenes megoldás kivitelezése fékezi azoknak a szakcsoportoknak a munkáját, amelyeknek az Európai Kö­zösségek szakembereivel együtt kellene végezniük a bősi vízerőmű környezeti hatásainak átfogó vizsgálatát. - Az érintett városok és falvak negatív állásfoglalása és jogérvényes tiltakozása ellenére a Pozsony-vidéki Járási Környe­zetvédelmi Hivatalban vízjogi döntés szü­letett a bősi vízmű ideiglenes megoldásá­nak kivitelezésére, s meg is kezdődött ez a munka, bár a szóban forgó variáns ökológiai hatásait és gazdasági haté­konyságát még nem vizsgálták meg. -A Szövetségi Gyűlés 1991. október -3-i, 200. számú határozata ellenére nem kezdték meg azoknak a határozatoknak a teljesítését, amelyek az eddigi munkák minőségének felülvizsgálására, a vízerő­mű összes környezeti hatásának kiérté­kelésére, az elvett földek és erdők tulajdo­nosai vagyonjogi és restitúcios igényei­nek kielégítésére vonatkoznak. - A Magyar Köztársaság parlamentjé­nek, illetve a CSSZSZK Szövetségi Gyű­lésének környezetvédelmi bizottsága köz­ti 1991. október 9—11 -i tárgyalasok kedve­ző eredményei ellenére nem kezdődhe­tett meg azoknak a közösen kitűzött fela­datoknak a teljesítése, amely kölcsönö­sen elfogadható megoldást eredményez­hetett volna, mivel a csehszlovák fél meg­kezdte a bősi vízerőmű ideiglenes megol­dású befejezésének munkálatait, mely vi­szont egyoldalú megoldást jelent. Mivel a Csallóközi Városok és Közsé­gek Társulása az illetékes szervek részé­ről, főleg a Szlovák Köztársaság kormá­nya és minisztériumai részéről nem ta­pasztal semmilyen igyekezetet arra vo­natkozóan, hogy a bősi vízerőmű sorsáról való döntéshozatal folyamán figyelembe vegyék az érintett terület lakosságának állásfoglalását is, a polgármesterek kénytelenek a Tt. 23/1991-es sz. törvény értelmében a CSSZSZK Alkotmánybíró­ságához fordulni az egészséges környe­zethez való jog megsértésének ügyében. Dunaszerdahely, 1992. február 18. PÁZMÁNY PÉTER mérnök, a Csallóközi Városok és Községek Társulásának titkára HOL LAKIK GORBACSOV? A szibériai Csita város postai alkalmazottjai azt üzenik Mihail Gorbacsovnak, a volt Szovjetunió elnökének, hogy ismertesse címét. A postai hivatalnokok nem voltak hajlandók felvenni a helyi tanárok egy csoportjának levelét, amelyen csupán annyi állt: ..Mihail Gorbacsovnak. Moszkva". Hangsúlyozták. Mihail Gorbacsov most már ..rendes állampolgár", és az összes neki címzett levélen lel kell tüntetni a teljes címet és az irányítószámot. Gorbacsov és felesége. Raisza a múlt év decembereben egy háromszo­bás lakás t kapott a Koszigin utcában, a Moszkvai Állami Egyetem közelében. ELTEMETTÉK MUSZAVI SEJKET ES CSALADJAT VESZÉLYBEN A KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMAT Teljesen egyértelmű, hogy kinek szurkol a világ első számú izompacsir­tája, Arnold Schwarzenegger (Telefoto: ČSTK-EPA) K OREA-KÖZI KORMÁNYFŐI TALÁLKOZÓ AZ ATOMFEGYVEREK ÜGYE A LEGFONTOSABB

Next

/
Thumbnails
Contents