Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám, kedd

HÍREK - VELEMENYEK «ÚJSZÓM MACEDÓN —GÖRÖG HUZAVONA BABICSOT FELMENTETTÉK - DE NEM TÁVOZIK A Horvátországhoz tartozó ún. Krajina Szerb Köztársaság parlamentje vasárnap este felmentette elnöki tisztségéből Milan Babicsot. A Tanjug hírügynökség beszámolója szerint 74 képviselő volt Babies ellen, nyolcan kiálltak mellette, hárman pedig tartózkodtak a szavazástól. A krajinai parlament glini rendkívüli ülésén egyidejűleg visszahívták az egész krajinai kormányt is. A parlament elutasította Babicsnak azt a javaslatát, miszerint írjanak ki népszavazást arról, hogy Krajina lakossága elfogadja-e a Cyrus Vance nevéhez fűződő béketervet, amelynek értelmében kéksisakosokat küldenek a horvátországi válságövezetekbe. Babies a Reuter hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: a parlament döntése alkotmányellenes és nem hajlandó azt elfogadni. Itt kell megjegyezni, hogy Babicsot korábban ez a parlament választotta meg elnöknek. A knini rádiónak adott nyilatkozatában magatartását azzal indokolta, hogy a parlamenti ülésen a 161 képviselőből csupán 47 volt jelen. Mondani sem kell, hogy ezek az adatok nem egyeznek a Tanjug által közöltekkel. Lisszabonban tegnap egynapos értekezletet tartottak az Európai Közösségek külügyminiszterei, akik a volt Szovjetunióban uralkodó helyzetet, valamint a jugoszláv helyzettel kapcsolatos fejleményeket vitatták meg. Pontosabban azt, milyen irányban folytassák a békeeröfeszítéseket, azzal összefüggésben, hogy a Biztonsági Tanácsnak ezen a héten kell döntenie a 13 ezernyi kéksisakos Jugoszláviába küldéséről. Napirenden szerepelt még Macedónia elismerésének a megvitatása, Szorosan ehhez kapcsolódik az a jelentés, amely szerint Macedónia tegnap felszólította az EK külügyminisztereit, hogy ezt a köztársaságot ismerjék el független államnak. Nagyon kényes ez a probléma, hiszen a tizenkettek egyik tagja, Görögország, ellenzi Macedónia önállóságát és azt is, hogy ez a jugoszláv tagköztársaság az ún. történelmi göróg elnevezést viselje. A Reuter úgy értesült, Denko Maleski macedón külügyminiszter a tegnapra virradó éjszaka mind a tizenkét külügyminiszterhez eljuttatott egy levelet, amelyben az áll, hogy országa kész együttműködni Görögországgal, s nincsenek semmilyen területi igényei Athénnal szemben. Ugyanakkor Macedónia nem hajlandó teljesíteni azt az athéni követelést, hogy változtassa meg a köztársaság nevét. 1992. FEBRUÁR 18. NÉHÁNY SORBAN fN ehszlovákia, Lengyelország, wO Magyarország és Ukrajna vasárnap megállapodást írt alá a határvidékek közti gazdasági és kulturális együttműködésről. A dokumentum alapján egy regionális bankot hoznak létre, melynek feladata a közös vállalkozások finanszírozása és a szabadkereskedelmi zónák létrehozása lesz. A regionális együttműködés kiterjed a környezetvédelemre, ezen belül az esetleges ökológiai vagy természeti katasztrófák során nyújtandó kölcsönös segítségre is C

oalisland közelében, Északírországban tegnapra virradó éjszaka lövöldözés volt a brit terrorista-ellenes speciális alakulat és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai között. Az IRA egysége röviddel éjfél előtt Coalisland központjában megtámadta a rendőrség épületét. A rendőrök közül senki sem sebesült meg, viszont a terrorista-ellenes egység a menekülés során lelőtte az IRA négy tagját. R

o Te Vu dél-koreai elnök Szöulban tegnap történelmi megállapodást írt alá a megbékélésről és az atomfegyverek betiltásáról, amivel megnyílik az út a megosztott Koreaifélsziget északi és déli része közti több évtizedes ellenségeskedés beszüntetése felé. Az aláírás alkalmával Ro Te Vu arra hívta fel a figyelmet: ha a megállapodást nem tartják tiszteletben teljes mértékben, vállalva a dokumentumból eredő minden politikai következményt, akkor az óriási károkat okozhat. Kim Ir Szen észak-koreai államfő a hírek szerint napokon belül ugyancsak aláírja a megállapodást. K

ambodzsából jelentették tegnap az ENSZ munkatársai, hogy az ország észak-nyugati részén incidensre került sor a királyi hadsereg egységei között, melyeket Norodom Szihanuknak, a Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnökének két fia vezet. Az incidens a múlt hét elején történt, amikor a Ranariddh herceggel lojális katonák megpróbálták megakadályozni a Hakrapong herceget támogató kb. 1000 katonát abban, hogy átálljanak a phnompenhi kormány hadseregéhez. Ranariddh katonái állítólag sikeresek voltak, de akciójuk áldozatokat követelt. Ezek számáról nincsenek adatok. A királyi hadsereg forrásai egyébként azt állítják, hogy az incidensről nem tudnak semmit. V

ietnam 93 millió dolláros segélyt kap az ENSZ-től gazdasági reformja előmozdításához - közölte a VNA vietnami hírügynökség. Az összeget a bankrendszer reformjára, szakember-képzésre és az igazságszolgáltatási rendszer fejlesztésére fordítják. K

arol Lutkowski lengyel pénzügyminiszter tegnap lemondott posztjáról. Szóvivője szerint erre a lépésre az késztette őt, hogy véleménykülönbségek merültek fel közte és kabinet más tagjai között a gazdaságpolitikát illetően. Lutkowski, aki nem egészen két hónappal ezelőtt lett pénzügyminiszter, egy nappal azután nyújtotta be lemondását, hogy a kormány közölte: magasabb kamatlábak mellett fog beruházni a gazdaságba, mint amilyen az infláció mértéke, hogy megakadályozza a gazdasági visszaesést. S

ri Lanka fővárosában tegnap megszigorították a biztonsági intézkedéseket, mivel a rendőrségnek tudomására jutott: a tamil szeparatisták összeesküvést szerveztek a hadsereg vezetésének fizikai likvidálása céljából. Colombo utcáin katonai járőrök jelentek meg és ellenőrizték a gépkocsikat. B

urma további katonai egységeket irányított a bangladesi határra. A bangladesi katonai szóvivő szerint további 10 ezer katonáról van szó, s ezzel az oda összpontosított fegyveresek száma 85 ezerre emelkedett. A bangladesi külügyminisztérium megerősítette, hogy tovább növekszik a burmai menekültek száma, míg egy héttel ezelőtt naponta kb. 1500 érkezett, számuk ma már eléri a 3200-at. Jobbára a muzulmánok menekülnek Burmából, tartva a hatóságok erőszakától. Az RMDSZ Elnökségének állásfoglalása: TISZTESSÉGESEN SZEREPELTÜNK Tisztességesen szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a nemrégi helyhatósági választásokon. Bebizonyította, hogy demokratikus erő és az ország második legfontosabb politikai szervezete. Egyebek közt ezt állapította meg az RMDSZ Elnöksége, mely az elmúlt hétvégén ülésezett Brassóban. Az elnökség bejelentette, hogy a szövetség továbbra is együtt kíván működni a demokratikus konvencióba tömörült ellenzéki pártokkal. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a konvenció támogatni fogja az RMDSZ jelölteket a második fordulóban mindenütt, ahol a magyar jelöltnek esélye van a győzelemre. Ilyen a helyzet például Nagyváradon és Szatmáron a polgármesteri székért folyó küzdelemben. Az elnökség értékelése szerint a magyarok részvétele a választásokon kisebb volt a vártnál. A szövetség ezért felhívta tagjait és támogatóit, hogy a második fordulóban járuljanak az urnákhoz, mert minden voks döntő lehet. A kétnapos elnökségi ülést követően brassói sajtóértekezletükön a szövetség vezetői azt is elmondták az újságíróknak, hogy az RMDSZ-nek fenntartásai vannak a választási törvény bizonyos paragrafusaival kapcsolatban. Ez ügyben javaslatcsomagot készített elő, melyet majd a parlament elé terjeszt. Kifogásolja például, hogy a helyi szavazásokon a katonaság is részt vesz. A szövetség szerint a katonaságot befolyásolni lehet, s ráadásul az egységek átirányításával az egyik városból a másikba nem kizárt a választási eredmények bizonyos fajta módosítása sem. A helyi elöljáróságra a helyi lakosságnak kell szavaznia Történetesen, ha a második választási fordulóban Kolozsvárra, Nagyváradra vagy máshova nagyobb számú katonaságot fognak átirányítani akkor az RMDSZ tiltakozni fog, s akkor is, ha a hadsereg belügyeibe való beavatkozással vádolják maid. Az elnökség reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. A brassói elnökségi ülésen határozat született arról is, hogy február 28-án és 29-én Nagyváradon összeül a küldöttek országos tanácsa, az RMDSZ-parlament, amely dönteni tog többek közt a már bejelentett rendkívüi kongresszus helyéről és időpontjáról. Az elnökség szerint a legmegfelelőbb terminus április közepe vagy véae lenne. KOKES JÁNOS, Brassó-Bukarest A nemzetközi know-howt felhasználó Interbank Rt. magánbank alapja IGEN Számunkra feladat - az Önök számára könnyű dolog. A szakértők által irányított alap száma 44 79 50 50 Tájékoztatás: Vladimír Černý mérnök, tel.: (02) 236 75 65-74, 354-es mellék. Eva Šoufková, tel: (02) 236 75 65-74, 374-es mellék, fax: (02) 22 40 73, 110 00 Praha 1, Washingtonova 25 ÚP-53/2 MA: NVITÁNV NEW HAMPSH

IRE-BEN VÁLASZTÁSI LABIRINTUS New Hampshire-ben tartják ma az első előválasztásokat, s valójában ezzel indul be - ha az iowai próbaválasztást nem számítjuk - a hosszadalmas, novemberig tartó elnökválasztási maratón az Egyesült Államokban. A jelöltek, összesen heten, már napok óta ebben az északnyugati államban tartózkodnak, rengeteg kortesbeszédet mondtak, s pontosan úgy viselkednek, úgy pocskondiázzák egymást, mintha máris demokrata kontra republikánus csatáról lenne szó. Pedig a két nagy párt elnökjelöltjei most még csak külön-külön, egymás között versengenek, tehát amolyan párton belüli megmérettetés ez. A republikánusok táborában egyértelműbb a kép, hiszen Bush elnöknek a saját pártjában csak egyetlen vetélytársa akadt: Patrick Buchanan, az erősen konzervatív beállítottságú tévékommentátor, aki már Richard Nixon és Ronald Reagan kampánystábjában is dolgozott. Neki nem adnak túl nagy esélyt az elnökkel szemben, ráadásul sokan vádolják: azzal, hogy jelöltette magát, megbontotta a republikánusok egységét. A demokraták táborában öten szálltak ringbe, a kép teljesen nyitott, hiszen nincsen olyan meghatározó egyéniségük, aki felvehetné a versenyt Bushsal. Magának a pártnak sincs olyan gazdasági koncepciója, amely megfelelő alternatívát jelentene a Bush-kormányzatéval szemben. Sokan abban reménykednek, hogy novemberig megtörténik a csoda: hirtelen felbukkan az ismeretlenség homályából egy. tehetséges ifjú jelölt, aki képes arra, hogy összefogja a szétszórt demokratákat. Mások abban bíznak, hogy Mario Cuomo New York-i kormányzó meggondolja magát, akár az utolsó pillanatban is beszáll a küzdelembe. Oldalakat lehetne megtölteni azzal, hogy már eddig is • mi mindent mondtak egymásra az elnökjelöltek. De tekintettel arra, novemberig most már nem lesz olyan hét, hogy a sajtó ne foglalkozzon a nemzetközi pofi lika szempontjából sem elhanyagolható amerikai elnökválasztással, a botrányízű pletykák helyett próbáljunk meg legalább nagy vonalakban megismerkedni a választási rendszerrel, hogy majdan könnyebb legyen az eligazodás. Sokak szerint ez nem is választási rendszer, hanem labirintus, ráadásul államonként is más és más szabályok érvényesek. De nézzük a lényeget. Az egész mechanizmus két nagy szakaszra osztható. Az első a februárban kezdődő előválasztásokkal indul és a nyári országos elnökjelölő konvencióval zárul mindkét pártban. Ennek a szakasznak az a jellemzője, hogy nem a demokraták mérkőznek a republikánusokkal, hanem a demokrata és a republikánus jelöltek egymás között. Az előválasztások feladata, hogy kijelöljék azokat, akik majd az országos konvenció elé kerülnek. Az országos konvenció (amolyan pártkongresszusnak is tekinthető) pedig közülük választja ki az adott párt (republikánus vagy demokrata) egyedüli elnök- és alelnökjelöltjét, akik a másik párt kettősével megmérkőznek. Az előválasztások szabályai nem minden államban egyformák. Van, ahol a szavazók nem közvetlenül az elnökjelöltre adják voksukat, hanem az országos konvención résztvevő küldöttekre, akiknek a neve mellett fel van tüntetve, hogy melyik elnökjelöltet támogatják. A konvericióküldöttek így előre elkötelezik magukat valamely elnökjelölt mellett, Másutt a konvencióküldötteknek nincs ilyen kötelező erejű vállalásuk, ami azt jelenti, hogy nem egy esetben a konvención szinte áruba bocsátják szavazataikat az elnökjelöltek között. Megint másutt a konvencióküldötleket nem osztják el a szavazataránynak megfelelően, hanem a győztes elnökjelölt kapja valamennyit. (Hangsúlyozni kell, ez még mindig külön-külön zajlik'a két nagy pártban.) Következik az országos konvenció, amely mindkét táborban valóságos népünnepélynek számít. Ekkorra már általában tisztázódnak az erőviszonyok. Azok az elnökjelöltek, akik az előválasztásokon nem értek el jó eredményt, lemorzsolódnak, fölösleges lenne folytatniuk a nem olcsó mulatságot. Tehát a demokraták is, meg a republikánusok is megválasztják konvenciójukon a saját elnökjelöltjüket. Lényegében ekkor kezdődik a 2. szakasz, az igazi harc a két párt immár egyedüli jelöltjei között. Ez a küzdelem az elektorokért folyik, mert az elnököt nem közvetlenül a szavazópolgárok választják, hanem az 'elektorok. Az elektori rendszert sokan bírálják. Minden államnak annyi elektori szavazata van, ahány képviselete a Kongresszusban, vagyis a parlamentben. Ez áll a száztagú szenátusból, amelyben minden államnak két szenátora van, valamint a képviselőházból, amelyben 438-an ülnek. De itt már nincs egyenlősdi, a nagy államok adják a legtöbb elektort, pélául Kalifornia 45-öt, New York 41-et stb. Csakhogy egy-egy állam minden elektorát a győztes elnökjelölt kapja. Ha például Bush Kaliforniában a szavazatok alapján 25 elektort szerezne, ellenfele pedig húszat, akkor is a Bushé lenne mind a 45 elektor. E rendszer következtében történhet meg, hogy nem az lesz az elnök, akire a választópolgárok többsége leadta a voksát. Ezért az a jó taktikus, aki néhány nagy államban, ha szorosan is, de győzni tud, így rengeteg elektort gyűjthet össze. Ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, az összesen 538-ból minimum 270 elektor szavazatát kell megszereznie. Például 1976-ban annyira szoros volt a küzdelem, hogy Carter Ohióban csak pár ezer szavazattal kapott többet ellenfelénél, de elvitte mind a huszonöt itteni elektort és lényegében ezzel lett elnök. Befejezésül a mai New Hampshire-i előválasztásról. Azért tulajdonítanak neki nagy jelentőséget, mert ez az első komoly népszerűségi felmérés, következtetni lehet belőle az általános hangulatra is. Minden jelölt szinte már babonásan tekint New Harnpshire-re, mert 1952 óta csak abból lett elnök, aki itt győzni tudott. MALINAK ISTVÁN