Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám, hétfő

MOZAIK TUJSZO* 1992. FEBRUÁR 17. (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia számára kevesebb a kockázat és .valószínűtlenebb egy vereség. • -No de az államszerződés-tervezet elvetésének ,.cselével" a szlovák kereszténydemokraták igencsak zsombékos ingoványra tévedtek. Abba a zavarosba, ahol a nacionalista és a posztkommunista erők halászgatnak . Mikén tud ezzel farkasszemet nézni? - Ne haragudjon, azt hiszem, ez újságírói túlzás... - Túlzás? Hiszen a ..négyek" együtt szavaztak az önálló szlovák államot sürgető SZNP-vei. a kommunistákból átvedlett és a nyelvtörvényt is támogató demokratikus baloldallal, illetve a demokráciát szintén rózsaszinben értelmező Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal. Magyarán: a pánisokhoz, markušokhoz. móricokhoz közel álló nacionalista erőkkel! - Nézze, még ha a KDM négy képviselője a pozsonyi parlament elnökségében úgy is szavazott ahogy, ez az általánosítás akkor is túl messzire nyúlik. Maradjunk annyiban, hogy a KDM-ben az államjogi rendezésre vonatkozóan többféle nézet uralkodik, s ez most a kívánatosnál jobban kiütközött. - Nyolcvankilenc novemberében, a pozsonyi börtönből szabadulva, ön gondolt arra. hogy a működőképes demokráciához vezető út ennyire rögös lesz? - Akkor tele voltunk idealizmussal. Az emberek zöme közös ellenségnek tekintette a kommunizmust, és ez összekovácsolta a tömegeket. Eszünkbe sem jutottak azok az ellentétek, amelyek egy szabad társadalom természetes velejárói. A rendszerváltást eredményező tömeggyűlések hangulatában kinek jutott volna eszébe, hogy például a nemzetiségi kérdés megoldása ennyire bonyolult lesz. Őszintén szólva még nekem sem, pedig sohasem titkoltam, hogy a nemzeti eszme vállalásának szószólója vagyok. Persze, az alkotmányosság és a tolerancia keretei között. - Szlovákiában azonban nemcsak a patriotizmus, hanem a nacionalizmus is felütötte a fejét. On nem érzi úgy, hogy egy szakadék felé sodródunk? - Részben igaza van, ám az élet tele van olyan kockázattal, amelyek elöl nincs kitérés. Ezért mondtam az imént, hogy olykor-olykor elő kell jönni a farbával, hiszen a jó döntések az okos kompromisszumok felé vezethetnek. A nagyhangú indulatoskodás éppen olyan rossz tanácsadó, mint a sedre harag. - Vladimir Mečiar több Ízben is kijelentelte már. hogy a Čarnogurský-tivérek Káinként bélyegzik meg a Kereszténydemokrata Mozgalmat. Önnek mi a véleménye ezekről a kemény szavakról? - Én nem szoktam befeketíteni a politikai ellenlábasaimat. Ha Mečiar úrnak ez a stílusa, akkor ezzel neki dukál számot vetnie. Illetve azoknak, akik politikailag pártfogolják öt. -Miniszterelnök úr, vajon mi az ön DZSINNEK A PALACKBÓL véleménye a cseh identitásról amelyről az esszéiben olyan lenyűgözően ir csehországi partnere: Petr Pithart? - Szerintem a csehek önazonosságtudata most van újjáalakulóban; igaz, már a múlt század tapasztalatait is kamatoztatva. Akkoriban a cseheket is éppen a patriotizmusuk segítette hozzá ahhoz, hogy ráleljenek önmagukra. -Eszerint Szlovákia számára is jó mintának tekintendők a XIX. századi allűrök? - A dolognak a nemzeti büszkeségre vonatkozó értelmét tekintve igen. Például a magyarok ezt az érzést mindig is kihangsúlyozták, és az én szememben ez pozitívum. Persze, nem szabad átesni a ló túlsó oldalára! Nem jó, ha a nemzeti eszme túlharsogja az Európában zajló integrációs folyamatokat. A nemzet legyen a nemzeti kultúra hordozója; az pedig legyen, lehessen része az európai kultúrának. -On az imént a józan nyeregben maradás fontosságát emiitette Ennek kapcsán szeretném tudni, vajon a nemzeti aspiráció tehet-e annyira hangsúlyos, hogy az például a Husák vagy a Tiso személyének pozitív értékelése iránti hajlamot erősítse? - Én a pozitív értékelés helyett, inkább a realista szemléletalak ítást említeném Ez utóbbinak tükrében Tiso esetében azt is látni kell, hogy az adott történelmi helyzetben fékezni tudta a még nagyobb német befolyást. 1942-ben még Viliam Široký is titkos levelet küldött a pozsonyi börtönből, amelyben arra szólította fel a kommunistákat, hogy a fentiek tudatában tartózkodjanak a Jozef Tiso elleni támadásoktól. Gustáv Husák tevékenységét értékelve nyilván az fog majd a felszínre kerülni, hogy 1968 után képtelen volt érvényre juttatni a cseh és szlovák politika önazonosságát. Természetesen, mindkét államfő tevékenységének objektív értékelése elsősorban a történészek feladata. A (VARiAj Kft., az Új Szó és a Národná obroda szervezésében NYÁRON (CSAKNEM INGYEN) TUNISZBA ígéretünkhöz híven újabb játékkal szeretnénk szórakoztatni és Fortuna kegyeibe ajánlani kedves olvasóinkat. Ez a verseny egyszerűbb lesz az eddigieknél, hiszen semmilyen fejtörést, különösebb gondot sem okoz. Olvasóink feladata csupán annyi, hogy a Tina teák dobozáról kivágják a Varia Kft. cégjelzését, tízet összegyűjtenek, és beküldik az alábbi címre: (varia

) , 930 39 Zlaté Klasy Ahányszor tíz cégjelzést küld be, annyiszor nagyobb a nyerési esélye. Ne feledje: a tíz cégjelzéshez azt a versenyszelvényt is mellékelnie kell, amelyet mai számunk 8. oldalán közlünk. Hol kapható a Tina tea? Minden nagyobb élelmiszerboltban és sok magánkereskedőnél. Beküldési határidő: április 25. A nyeremények: 1. díj; Kétszemélyes üdülés Tuniszban (júl, 7-14., utazás repülővel Pozsonyból) 2. díj: Kétszemélyes üdülés a spanyol tengerparton, Barcelonához, a nyári olimpia színhelyéhez közel 3. díj: Varia üvegház 4. díj: Tina tea-csomag 5. díj: Egyéves előfizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára 6. díj: Féléves előfizetés az Új Szóra vagy a Národná obrodára. Sorsolás: május 3-án, a DAC-Slovan bajnoki labdarúgó-mérkőzésen. A nyertesek névsorát május 4-i számunkban közöljük. -Jómagam nem búvárkodom hivatásszerűen a históriában, újságíróként viszont észrevettem, hogy ön, miniszterelnök úr, ott volt Gustáv Husák temetésén, aki a neosztálinista rendszerben az egyéni hatalmát éppen úgy az emberi jogok fölé helyezte, mint évtizedekkel korábban, a fasizmus térhódításának idején Jozef Tiso... - Mindkét politikus sajátos helyzetben volt. Mind Husák, mind Tiso csupán azt tehették meg, amit az idegen haderők megengedtek. Hatalmi befolyásuk így csekélyebb volt annál, mint hogy teljes körűen érvényesíteni tudták volna az emberi jogokat. - Lehetséges, bár Gustáv Husákot a második világháború után nem idegen haderő kényszeritette arra. hogy a magyarok tízezreit Dél-Szlovákiából Csehországba deportáltassa. Ez a történelmi valóság; kinek-kinek a magánügye, hogy elfelejti-e, megbocsátja-e . ? - Igen, ez történelmi tény. Mint ahogy az is, hogy 1938 szeptemberében a bécsi döntés után, a szlovák jegyzőket, tanítókat, közhivatalnokokat a visszacsatolt területekről kitoloncolták a szlovák határszélre. Ennek nyomán került a Kassai Kormányprogramba a kollektív bűnösségről szóló cikkely. Gondolom, itt az ideje lezárni a múltat, mindkét fél részéről nyíltan szembenézve annak árnyoldalaival is. A kitoloncolásoknak éppen úgy nincs helye a demokráciában, mint a deportálásoknak vagy a kollektív bűnösségnek. - Mi az hát. ami görcsoldót jelenthet? - Az őszinteség, a tárgyilagosság, az indulatok kerülése, a gondok fokozatos feltárása és a kölcsönös kompromiszszumkészség. - A közelmúltban éppen a pozsonyi Magyar Kulturális Központban hangzott el egy újabb javaslat a történészek vegyesbizottságának létrehozására. - A múltat értékelendő támogatom az ötletet; a mai gondok megoldása viszont elsősorban a politikusok feladata. - A politikusok szóba kerűllének apropóján kérdezem: ön miben látja az okát annak, hogy Szlovákiában a nemzeti törekvések harsányságával szemben, gyöngülni látszanak a demokrácia pozíciói? - Abban, hogy nincs meg a szükséges egyensúly a nemzeti eszmék és a keresztény gondolatiság között. E kettő ugyanis már eleve magában foglalja a demokrácia egyik pillérét jelentő toleranciát. Szerintem jelenleg elsősorban ez, illetve a pragmatizmus hiányzik a hétköznapjainkból. - Ha már ill tartunk, a populizmusról is elmondaná a véleményét? - Tény, hogy hallatlan erőösszpontosító hatása lehet, ezért a kommunizmus megdöntésében mindenképpen szerepe volt. Egy működőképes demokráciában viszont nemigen tartozik a szalonképes politika eszköztárába. - Pedig Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt, a demokratikus baloldal és a Mečiar-féle mozgalom is erre épít... - Ezt tényként kell kezelni. Szerintem Szlovákia van annyira erős, hogy a populista szólamok nélkül is elérheti céljait. Az örökös ígérgetés ugyanis nem egyéb a meddő ködzabálásnál. Kijózanodni belőle éppen olyan kellemetlen érzés, mint a macskajaj. - Apropó macskajaj! A riporter Bős ügyét is ilyesminek érzi... Ön e tekintetben mii tart pillanatnyilag kiindulási alapnak? - A megváltoztathatatlan tényeket. Hogy Bőst nem lehet befejezetlenül félbehagyni. Hogy a magyar fél - sajnos - teljes mértékben elzárkózott csupán a bősi erőmű üzembehelyezésének támogatásától is, ezért a dunakiliti csatornát sem hajlandó megépíteni. A harmadik tény pedig az, hogy ebben a helyzetben Szlovákia területén kell megteremteni a bősi Duna-lépcső áramtermelésének feltételeit. Ugyancsak tény az is, hogy a szakemberek bevonásával minimalizálni kell a környezeti károsodásokat. - Majd csak a turbinák beindulása után, vagy már most? - Akkor is, most is. - Értsem úgy: ha megkezdődik az áramtermelés Bősött, de bebizonyosodik, hogy ez az egész nem egyéb egy időzíteti környezetkárositási bombánál, akkor a szlovák léi leállítja az erőműve! és visszacsinál mindent, amit még lehet? Őszintén szólva, kissé meseszerűen hangzik... - Pedig ennek az eshetősége is fennáll, bár még elméletileg is csekélyke a valószínűsége. Az eddigi kutatások nem erre utalnak. - Eszerint a szlovák léi immáron hajthatatlan? Szlovákia 1992. június 30-áig sem hajlandó leállítani az építkezési munkálatokat, hogy eközben megkezdhesse munkáját az Európai Közösségek garantálta szakmai bizottság? - Mi 1991 áprilisában és decemberében már javasoltuk a nemzetközi vegyesbizottság létrehozását, sajnos, mindkét alkalommal hiába. De most sem zárkózunk el a szakemberek bevonása elől, hiszen egyelőre még csak építjük a pótmegoldást. - A Duna-meder viszont nemzetközi határvonal. Mindenkori átütéséből valóban nemzetközi bonyodalom lámadhat! - Az 1977-ben kötött szerződés nem tartalmazza a felmondás lehetőségét, így mindmáig érvényesnek tekintendő. Ez pedig lehetővé teszi számunkra, hogy egy bizonyos mennyiségű vizet elvezessünk a Duna régi medréből. Ma már az is tudvalévő, hogy ez jóval kevesebb lesz, mint azt az eredeti szerződés előirányozta. - Miniszterelnök úr, nem volna célszerű Bősről egy új szerződést kötni Magyarország és Csehszlovákia, ha úgy tetszik, Szlovákia között? - Nézze, tény, hogy a 95 százalékban készen álló dunai vízlépcső ügye a korábbi rendszer öröksége. De tény az is, hogy fennálló, jogilag felmondhatatlan szerződéseket nem szokás újratárgyalni. - Nem tarl attól, hogy meginog a visegrádi hármak, netán a Pentagonale belső összhangja? Félő. hogy Bős felbőszítheti az indulatokat... - Ez egy műszaki jellegű kérdés, ami ideig-óráig okozhat kisebb-nagyobb nézeteltéréseket. De mert ez csupán egy részletkérdés a régió egészének részint a múltból örökölt, részint frissen adódó, súlyos gondjaiban - tartósan aligha fordíthatnánk hátat egymásnak. - Ön szerint visszaszorítható a gyűlölködés, a feleselgető nacionalizmus szelleme a palackba? - Igen. Szerintem visszaszorítható. - A kéznyújtás reményében köszönöm olvasóink nevében is az interjút. MIKLÓSI PÉTER NÉHÁNY SORBAN T

öbbnapos vita után szombaton Genfben az OPEC-országok miniszterei megállapodtak abban, hogy a jelenlegi 24,2 millió barrelről 22,9-re csökkentik a napi kitermelést, s ily módon elérhetik az olaj világpiaci árának növekedését. A hírt az iráni olajipari miniszter jelentette be. A 13 tagország szakértői már korábban is egyetértettek abban, hogy csökkenteni kellene a termelést, de nem tudtak dűlőre jutni a kitermelési kvóták elosztásában. O

roszországban kémszervezetet lepleztek le, amelynek tagjai titkos információkat szolgáltattak ki egy idegen hatalomnak. Az AP hírügynökség jelentése szerint a hír az orosz televízióban hangzott el, anélkül, hogy megnevezték volna, melyik idegen hatalomról van szó. A leleplezett csoport tagjai a múlt évben kezdték tevékenységüket. M

oldávia fővárosában, Kisinyovban több száz, e köztársaságból és Romániából érkezett nacionalista tüntetett a két állam egyesítése mellett. Az akció résztvevői élesen bírálták Moldávia függetlenségének híveit. Azt hangsúlyozták, hogy az egyesítést ellenző erők Moldáviát továbbra is Oroszország befolyása alatt akarják tartani. fc I.-izsnij Novgorodban tartották meg IM V az Orosz Mozgalom a Demokratikus Tteformokért nevű szervezet alapító kongresszusát. A mozgalom elnökévé Gavriil Popov moszkvai polgármestert választották, aki kijelentette, olyan politikai erővé akarnak válni, amely a vállalkozók érdekeit fejezi ki, és szerinte a vállalkozói réteg az egyedüli, amely képes a termelés hatékony megszervezésére. Popov beszédében figyelmeztetett arra, hogy a demokratikus táboron belüli nézeteltérések egy harmadik erőt segíthetnek hatalomra - a nemzeti szocialistákat. O—öulban a dél-koreai vezetés azzal Ot vádolta a KNDK-t, hogy megakadályozta az észak-koreai keresztények dél-koreai látogatását. A phenjani szervek pénteken közölték, hogy a látogatásra nem kerülhet sor, ami Szöul szerint teljesen váratlan volt, hiszen az utóbbi hetekben a két Korea kapcsolatai javultak. Az észak-koreai keresztények 10 tagú küldöttségének szombaton kellett volna átlépnie a szigorúan őrzött határt, egy hétig maradtak volna dél-Koreában. G

örlitz határváros lengyel oldalán hozzávetőleg 300 fiatal lengyel nacionalista szombaton németellenes demonstrációt szervezett. A PAP tájékoztatása szerint a tüntetők ellen bevetették a rendőrséget. A Lengyel Nemzeti Egyesület nevű szélsőjobboldali párt hívei kezdetben nem engedelmeskedtek a biztonsági erők felhívásának, s a két Görlitzet elválasztó határátkelőhely felé indultak. Rendkívül agresszívan viselkedtek a német turistákkal szemben, s csak ezt követően csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. A

ltalános gyakorlat volt az NDK-ban, hogy az egy kilogramm alatti koraszülött csecsemőket megölték. Ezt a Der Spiegel című folyóirat hozta nyilvánosságra a volt NDK legnagyobb szülészetén, az erfurti klinikán szerzett információkra hivatkozva. Egy itteni szülésznő elmondta, hogy nemcsak a nyolcvanas évek első felében, hanem már a hatvanas években, is ez volt a gyakorlat Erfurtban. Erich Wagner, az erfurti klinika igazgatója szintén megerősítette a tényt, hozzátéve, hogy ez a gyakorlat általános volt az egész NDK-ban. A koraszülött gyerekeknek ugyanis nem volt esélyük a túlélésre, mivel nem rendelkeztek a szükséges orvosi berendezésekkel.