Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓÄ 1992. FEBRUÁR 15. EK-SEGÉLY A MEGSZÁLLT TERÜLETEKNEK IZRAEL NEM FAGYASZTJA BE A TELEPÍTÉST Joészi Ben Aharon, az izraeli kormányfő tanácsadója a The New York Times napilapnak adott interjújában azt mondta, Izrael nem hajlandó befagyasztani a megszállt arab területek betelepítését, hogy megkapja a kormánygaranciákat az amerikai hitelekre. Hangsúlyozta, ennek ellenére optimista, ami a volt Szovjetunióból bevándorló zsidók ezreinek letelepítéséhez szükséges segítséget illeti. Szerinte Izrael és az Egyesült Államok megállapodásra juthat a hitelgaranciákat illetően. Szavai szerint Izraelnek tudomásul kell vennie az „amerikai büntetéseket", amelyek csökkentik a garanciák értékét. Mint ismeretes, Izrael a garanciákat ahhoz szerette volna megszerezni, hogy az elkövetkező öt évben kedvező kamatok mellett kapjon tízmilliárd dollárt. Washington cserébe ezért az új zsidó települések építésének beszüntetését követeli. A La Libre Belgique brüsszeli napilap tegnap azt írta, az Európai Közösségek 60 millió ECU (kb. 80 millió dollár) rendkívüli segélyt folyósít a megszállt arab területeknek, mint kártérítést az öböl-háború által okozott veszteségekért. 48 millió ECU-t lakásépítésre, oktatásra és műszaki szolgáltatásokra szánnak, 14 milliót pedig egy kórház felépítésére Gázában. Izrael elérte, hogy vele is konzultáljanak ez ügyben, de nem kapott döntő szót. Az EK hangsúlyozta, nem a palesztin intifáda vagy politikai felforgató tevékenység támogatásáról van szó. Az izraeli hatóságok végül is diplomáciai státust adtak az EK megfigyelőjének a megszállt területeken, de nem engedték meg neki, hogy hivatalosan irodát nyisson. Damaszkuszban tárgyal Roland Dumas francia külügyminiszter. Hafez Aszszad elnökkel és Faruk Sara külügyminiszterrel a regionális béketárgyalások mellett a libanoni helyzetről és a kétoldalú együttműködésről folytatott megbeszéléseket. Sara elmondta, Szíria szeretné, ha az Európai Közösségek és az ENSZ fokozottabb mértékben venne részt a békefolyamatban, amelyet lényegében csak az Egyesült Államok irányít, mivel Oroszország statisztaszerepre van ítélve. A megbeszélések során kitűnt, hogy a felek különbözőképpen ítélik meg a libanoni helyzetet. Dumas közölte, Franciaország azt szeretné, ha Libanon visszanyerné teljes szuverenitását, ami feltételezi az idegen csapatok kivonását, majd pedig szabad választásokat rendeznének. UTCAI CSATÁK ALGÍRBAN Algír központjában tegnap harckocsikkal és páncélozott csapatszállítókkal szállták meg a biztonsági erők a főútvonalakat és útkereszteződéseket, tartva az erőszaktól - a fundamentalisták részéről. Az iszlám szélsőségesek ugyanis a pénteki ima utánra felvonulást hirdettek, tiltakozásul az Iszlám Megmentési Front betiltása és a rendkívüli állapot elrendelése ellen. A golyóálló mellénybe öltözött katonák és rendörök a mecsetek környékét is megszállták. A televízió tájékoztatott egy férfi letartóztatásáról, akinek táskájában robbanóanyagot találtak. Állítólag a főposta épületét akarta felrobbantani. A nap folyamán feszült nyugalom volt Algírban, szinte teljesen leállt a forgalom. Röviddel a pénteki ima előtt azonban már megszólaltak a fegyverek. Heves lövöldözés volt mindenekelőtt azokban a negyedekben, melyekben a fundamentalisták hívei élnek. A Reuter hírügynökség szerint a város többi részéből is odairányították a biztonsági erőket. OPEC-VITA A KKTERMELESI KVÓTÁKRÓL Az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszterei genfi konferenciájukon még mindig nem állapodtak meg a kitermelési kvóták korlátozásáról. A szakértők véleménye szerint a régi elosztási rendszer elavult, és a 13 tagország miniszterei épp ezért újat próbálnak létrehozni. Paul Mlotok, a Morgan Stanley társaság olajügyekben illetékes szakértője elmondta, ez a feladat nagyon nehéz, több részletkérdést kell kidolgozni. A kitermelési kvótákról 1990 júniusában kötött megállapodást érvénytelenítették az Öböl-háború idején, amikor a többi OPEC-tagországnak kellett pótolni a iraki és a kuvaiti szállítmányokat. Ez mindenekelőtt Szaúd-Arábiát érintette, amely 60 százalékkal, napi 8,6 millió barellra növelte a kitermelést. Szaúd-Arábia most továbbra is ragaszkodik a magas kitermeléshez A másik oldalon azonban Venezuela, amely gazdasági nehézségekkel küzd, jelentős mértékű korlátozásra szólított fel. Ezzel elérné az olajár emelését, amely jelenleg az általa kívánt szint alatt, hordónkénti 21 dollár körül mozog. MEG AZ IDEN: KÍNAI-VIETNAMI CSÚCS Li Peng kínai kormányfő még ebben az évben látogatást tesz Vietnamban. A People's Daily cimü kinai napilap tegnapi közlése szerint ezt Vietnamban jelentette ki Csien Csi-csen. A kínai diplomácia vezetője - ö egyébként az első miniszter, aki 1979, vagyis a vietnami-kinai háború óta látogatást tett Vietnamban - tájékoztatta partnerét, Nguyen Manh Camot, hogy Li Peng elfogadta a tavaly novemberi meghívást, Csien Csi-csen szerint a kínai kormányfő az év második felében utazik Vietnamba Utoljára 1971-ben járt kínai kormányfő Hanoiban, éspedig Csou En-laj személyében. Megfigyelők szerint most nemigen lehet arra számítani, hogy nagyon szoros politikai együttműködés lesz a két állam között. Az új kapcsolatépítésre inkább a gazdasági együttműködés lesz a jellemző. BAKER A SZUPERTITKOS KUTATÓKÖZPONTOKBAN A VILÁG AZ ATOMFEGYVEREK MIATT AGGÓDIK WASHINGTON EXSZOVJET TUDÓSOKAT „BÉREL" Jevgenyij Saposnyikov tábornok, a Független Államok Közössége fegyveres erőinek ideiglenes főparancsnoka nyilatkozott az Aviation Week and Space Technology cimü amerikai hetilapnak. Megállapította, már nem kell egymás előtt titkolni a hadászati védelmi kezdeményezéssel kapcsolatban végzett kutatások eredményeit. Mint mondotta, van egy sor műszaki, politikai és ideológiai konfrontáció, de Jelcin javaslata a „csillagháborús program" terén való együttműködésre figyelmet érdemel. Az amerikai szaklap ezzel összefüggésben azt állítja, az amerikai fél már kidolgozta a részletes programot, amely konkrétan 50 olyan kutatási kört említ a volt Szovjetunióban, amelyek érdeklik az amerikai szakembereket. Közülük hatban a volt Szovjetunió állítólag jelentősen maga mögött hagyta az Egyesült Államokat. Az említett programot most vitatják meg a Pentagonban és a Fehér Házban, s a hetilap szerint megvalósítása érdekében feltételezik szovjet ballisztikus rakéták vásárlását is. Az amerikaiakat azonban nemcsak a kutatási eredmények, de maguk a kutatók is érdeklik. Feltehetően több mint ezer tudós és mérnök fog közvetve vagy közvetlenül részt venni a volt unióból az SDI-program további kutatásaiban. A TASZSZ hírügynökség szerint az USA minden egyes tudóst évi 5 ezer dollárért „bérelne". Vatanabe Micsio japán külügyminiszter tegnap közölte, országa kész hozzájárulni a volt Szovjetunió atomfegyverei felszámolásának finanszírozásához. Megállapította, a fegyverek megsemmisítéséhez nagyon tökéletes technológiára van szükség, s akár két évbe is beletelhet, míg azt kifejlesztik. Azonban amint elkészül, Japán hajlandó részt venni a felszámolás finanszírozásában. Az utódállamokban körúton tartózkodó James Baker amerikai külügyminiszter Tádzsikisztánban tegnap ígéretet kapott arra, hogy a jelentós nukleáris potenciállal rendelkező köztársaság sosem ad el uránt külföldre. Baker elmondta, a tádzsik vezetőkkel megállapodtak, hogy együttműködnek az uránkivitel ellenőrzése során. Baker tegnap már az Uraiban tartózkodott, ellátogatott a két legnagyobb, a közelmúltban még szupertitkos nukleáris kutatóközpontba. Programján szerepelt egy találkozó az atomtudósokkal, akikkel kapcsolatban az Egyesült Államok attól tart, hogy megélhetési gondjaik miatt esetleg olyan országok szolgálatába állnak, amelyek megpróbálják kifejleszteni saját nukleáris fegyvereiket. Baker körútjának utolsó állomása Üzbegisztán lesz, a Jelcinnel tervezett moszkvai találkozó előtt. A volt Szovjetunió nukleáris arzenálja biztonságának garantálása volt az egyik vezető téma a csütörtöki német-francia csúcstalálkozón is. Helmut Kohl és Francois Mitterrand ezenkívül Európa jövőjéről, és az Európai Közösségekkel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. A francia elnök szóvivője elmondta, valószínűleg még májusig közzéteszik a jelentést arról, hogyan halad a 30-35 ezer főnyi közös francia-német haderő felállítása. felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy a vasútállomás mellett lévő nagyraktárában nagy választékban kínál zöldségféléket, déligyümölcsöt, BANÁNT, amely náluk a legolcsóbb. Jöjjön el, győződjön meg róla! Árukiadás szombaton és vasárnap 8 órától 12 óráig. MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! OVO spol. s.r.o. PLZEŇ ob. zast. 943 02 ŠTÚROVO pri ČSD č. tel.: 0810/23-53, fax: 23-52 ÚP-281 • mába van kialakulóban az új világrend, és W lett az Egyesült Államok a legfontosabb I § politikai kérdéseket eldöntő egyedüli szuperhatalom, az idei elnökválasztási kampány nem fog különbözni az előzőektől. Már megkezdődött a nagy össznépi cirkusz, s ahogy múlik az idő, úgy válik az egész az iszapbirkózáshoz hasonlatossá. Sok millió néző kajánkodva és élvezettel figyeli a birkózókat: a tekintélyes, jónevü politikusokat, akik elnökjelöltekként mindent elkövetnek azért, hogy a lehető legjobban bemocskolják egymást. Úgy tűnik, a republikánusoknak sikerült kiütniük a legesélyesebb demokrata jelöltet, Bili Clintont. Először azt fogták rá, hogy házasságtörést követett el, s amikor ezt a jelenlegi arkansasi kormányzónak felesége hathatós támogatásával már majdnem sikerült kivédenie, akkor jött az újabb támadás. A Wall Street Journal azt írta, Clintonnak csalással sikerült elérnie, hogy 1969ben nem kellett a vietnami frontra mennie. Tételezzük fel, hogy egyik vád sem igaz. De két ilyen hátulról mellbe támadás untig elég valakinek a lejáratásához, politikai kivégzéséhez, különösen akkor, ha olyan nagy tekintélyű és tiszta múltú ellenféllel kell megmérkőznie, mint Bush elnök. Mert bármit mutassanak is a pillanatnyi népszerűségi listák, az elnök még mindig nagyon népszerű, az ő újraválasztási esélyei mellett a többiek lehetőségei eltörpülnek. Joggal dörzsölgették tehát kezüket a republikánusok, tudván: Bush - hazai kilejezéssel élve - minden lusztrálást kibír. Vagy mégse? Ellenfelei őt is megpróbálják lejáratni, egy tizenkét évvel ezelőtti ügyet kapargattak meg ISZAPBIRKÓZÁS Nevezzük ezt Irangate II. botránynak. Az iráni kártyával már sok befolyásos személyiséget kiütöttek a sorból. Emlékezhetünk: az iráni-kontra botrány Reagan elnöknek és alelnökének, Bushnak is sok fejfájást okozott, bár ö tisztázta magát. (Az Irangate lényege az volt, hogy a Teheránnal folytatott kereskedelemből támogatták törvényellenes módon a nicaraguai kontrákat.) Most a sajtóban több cikk is megjelent egy másik piszkos alkuról. A vád az, hogy 1980-ban Ronald Reagan republikánus elnökjelölt emberei a Carter-kormány háta mögött titkos megbeszéléseket folytattak a teheráni vezetéssel az Iránban fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátásának elhalasztásáról. Bizonyítani egyelőre semmit sem lehet, de a demokraták szerint a körülmények nagyon gyanűsak voltak. Hiszen a Carterkormány is alkudozott - hivatalosan! - az irániakkal a túszok elengedéséről. Jól is haladtak a tárgyalások, de Teherán váratlanul, öt héttel az amerikai elnökválasztás előtt megszakította a párbeszédet. A túszokat pedig pontosan Reagan elnök beiktatásának pillanatában engedték szabadon. Ha kiderül, hogy a Reagan-csapat tényleg folytatott titkos tárgyalásokat, az törvényellenesnek minősíthető. És ha az is bebizonyosodik, hogy választási érdekekből hosszabbították meg az amerikai állampolgárok fogva tartását, az óriási botrány lesz Mert ezzel Reaganék elorozták - legalábbis egyesek szerint - a demokrata elnöktől a választási győzelmet. Vannak, akik azt állítják, hogy mindez csak pletyka. Mások szerint Reagan kampányfőnökétől, a későbbi CIA-igazgatótól, Caseytől az ilyen húzások nem álltak messze. m^ az egésznek mégiscsak az a léI S á3 nyege, hogy a Reagan-csapatban alelnökként ott volt George Bush is. És ez a sárdobáláskor többet nyom a latban az igazságnál. Bár - állítólag - azt is megpróbálják kideríteni: a demokrata többségű képviselőház megszavazta, hogy egy tizenhárom fős, kétpárti munkacsoport kivizsgálja az ügyet. Mi a tanulság? Nincs tanulság, csupán egy dolog biztos: novemberig még annyi új botrány lesz, hogy na! MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A

Buenos Airesböl érkező jelentések szerint több argentin politikus és szakszervezeti vezető tegnap kategorikusan elutasította Carlos Menem elnök javaslatát, mely szerint néhány ezer keleteurópai bevándorolhatna Argentínába. Menem szerdán a strasbourgi székhelyű Európa Parlamentben mondott beszédében indítványozta, hogy Argentína és az Európai Közösségek hozzanak létre egy közös bizottságot, amely kidolgozná a közép-kelet-európai polgárok Argentínába való bevándorlásának a tervét. Saul Ubaldini szakszervezeti vezető kijelentette: ez az intézkedés csak növelné a munkanélküliséget Argentínában. Carlos Alvarez, az ellenzéki perónista párt képviselője pedig „felelőtlennek" nevezte az elnök javaslatát. B

orisz Jelcin orosz elnök a következő napokban dekrétumot ad ki, amely módosítaná a gazdasági reformot az adók, az árak, a hitelek és a szociális védelem területén. Ezt Gennagyij Burbulisz, az orosz kormány első alelnöke közölte a kabinet csütörtöki ülése után. Az alelnök az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában egyben biztosított arról, hogy, folytatják a januárban megkezdett reformok stratégiáját. M

oamer Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető csütörtökön este bejelentette, hogy a francia repülőgép elleni merénylet elkövetésével gyanúsított négy líbiai állampolgár Franciaországban állhat bíróság elé. Kadhafi a francia televíziónak adott nyilatkozatában elmondta, a gyanúsítottak maguk fejezték ki hajlandóságukat, hogy francia bíróság elé álljanak. A líbiai vezető azonban kizárta annak a lehetőségét, hogy a PanAm gép elleni merénylettel gyanúsított további két líbiait kiadják az Egyesült Államoknak vagy Nagy-Britanniának. E

lőször fordult elö 1948 óta, hogy Kim Ir Szen, a koreai nép „nagy vezére" háttérbe szorult a szigorúan ellenőrzött észak-koreai sajtóban. A Reuter hírügynökség szerint a lapok, amelyek naponta fáradhatatlanul emlékeztettek Kim Ir Szen, az államalapító érdemeire és szinte minden lépéséről tájékoztattak, tegnap rendkívüli figyelmet szenteltek Kim Dzsong llnek, a „nagy vezér" fiának és örökösének, aki vasárnap tölti be 50. életévét. A hírügynökség ezzel összefüggésben rámutat a spekulációkra, amelyek szerint az ifjabbik Kim épp ezen a napon vehetné át a hatalmat majd 80 éves apjától. A

ddisz Abebában tegnap exhumálták I. Hailé Szelasszié földi maradványait. Mint ismeretes, az utolsó etióp császárt 1974-ben a Mengisztu-féle katonai parancsnokság döntése alapján titokban temették el. A császár és további 64 személy holttestét a fővárosi elnöki palota udvarában találták meg, ott, ahol korábban a császári rezidencia volt. Az alkotmányos monarchia felújításáért küzdő ideiglenes bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az újratemetésre hívják meg az uralkodó jelenleg Nagy-Britanniában élő rokonait. ALAGÚTNYITÁS - ELHALASZTVA Nagy port kavart a londoni tőzsdén, bankokban az Eurotunel Társaság képviselőjének bejelentése: sajnálja, de 1993 szeptemberéig, sőt talán októberéig is várniuk kell azoknak, akik a La Manchecsatorna alatti alagúton át akarnak utazni. A nyári turistaszezont nyitó június 15-i átadási terminust „technikai jellegű problémák" miatt képtelenség betartani. Munkához láttak a pénzügyi szakemberek, s annak rendje-módja szerint kiszámították, hogy minimálisan havi 70 millió fontjába kerül majd a társaságnak a további halasztás. Zuhanásszerűen csökkentek a tőzsdén az Eurotunel részvények árai. Közben fény derült rá, hogy a „technikai problémákat" és velük párhuzamosan a tőzsdei zavart az építővállalat, a TNL nevű brit-francia konzorcium okozta, amely teljesen váratlanul új követelésekkel állt elő. Ezek egyrészt a konzorcium 4500 dolgozójának, másrészt a vasúti közlekedés biztonságát érintik. Nyilván nem csak a részvényesek, hanem az utazók, a turisták, a kereskedők is csalódottak az 50 km-es alagút megnyitásának késleltetése miatt. Valahol a lelkük mélyén talán csak a brit polgárok örülnek. Bár rég belenyugodtak a közlekedést tehermentesítő, kereskedelmet megkönnyítő nagyszabású tervbe, de valójában sohasem volt szívügyük a The Times által elkeresztelt „egymilliárd fontos lyük", amely patkányok, egerek és veszett állatok melegágyává, az északír és más terroristák célpontjává válhat. És amit a különcködő, konzervatív britek különösen fájlalnak: vége a „szigeti életnek", a tenger fenekén húzódó „cső" elválaszthatatlanul összeköti őket Európával, -ugR||

B M y mi