Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám, csütörtök

5 GAZDASÁG ÚJ szói 1992. FEBRUÁR 13. AKINEK FÖLDJE VAN EGY POLGÁRMESTER MEGSZÍVLELENDŐ GONDOLATAI NEMCSAK POLGÁRMESTEREKNEK A földtörvény legfontosabb, valamennyi tulajdonosra vonatkozó záros határidejét a 13-as paragrafus (1) bekezdésének első mondata tartalmazza: „A jogosult személy az ingatlan kiadásához való jogát... 1992. december 31-ig érvényesítheti". Aki ezt nem teszi meg, az ősei hagyatékának végérvényesen búcsút mondhat. Földje, erdeje az állam tulajdonába megy át, az új tulajdonos pedig bérbe adja, eladja azoknak, akik kérik, veszik. Függetlenül attól, hogy az érdeklődök hol laknak. Ami ma még csak elméleti ve­szély, az egy év múltán már valóság lehet. Csak annyi kell hozzá, hogy a föld örököseit tulajdonuk - ha­nyagságból, nemtörődömségből - továbbra se érdekelje, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek vezetői folytassák ellenpropagandájukat, a polgármesterek pedig az év elkö­vetkező hónapjaiban se nyújtsák se­gítő kezüket azoknak, akikelindultak földtulajdonuk visszaszerzésének göröngyös útján. Nekik, mindannyi­uknak szólnak Soóky László, Mar­celháza polgármesterének gondo­latai. • Egyik Írásában a mezőgazda­sági szövetkezetek transzformáció­ját a falu forradalmának nevezi. - Nem tőlem származik az elne­vezés. Olvastam, hallottam és elfo­gadom, mert a transzformáció való­ban a faluk forradalma lesz. Annyira az, hogy ha nem vigyázunk, a forra­dalom valamennyi jelzőjét felveheti. A községi önkormányzatok és a me­zőgazdasági szövetkezetek vezető embereire vár a leiadat, hogy az ötvenes évek meglehetősen zajos és kíméletlen szövetkezetesitési hadjáratának igazságtalanságait a község és lakói érdekeit szolgáló csendes, átgondolt, de minden rész­letre kiterjedő és odafigyelő repriva­tizációval hozzák helyre. Most már egyetlen mezőgazdasági szakem­ber sem mondhatja, hogy nem tehet semmit, mert felülről irányítják. Fel kell ismerniük, hogy a számukra is most jött el az önmegvalósítás igazi ideje, az önálló gondolkodás lehető­sége. Tudatosítaniuk kell a reprivati­záció során rájuk háruló felelőssé­get. Okosságuk, talpraesettségük a biztosíték arra, hogy a csehszlová­kiai magyarság nem veszti el azt, ami az övé. A most következő hóna­pokban az önkormányzatok és a mezőgazdasági szövetkezetek ve­zetői önmaguk szakmai, emberi és erkölcsi bizonyítványát állítják ki. Hosszú vajúdás, kemény ágaza­ton belüli csatározások után végre megszületett a kormány agrárprog­ramja, amelynek legfontosabb alap­elveiről nemrégiben tájékoztattuk ol­vasóinkat. Az ágazatban végrehaj­tandó szerkezetváltásnak az idén minden bizonnyal egyik sarkalatos pontja lesz az állami támogatások rendszere, amely az agrárprogram­ban megfogalmazott célok elérését hivatott segíteni. A támogatások nem szűkíthetők le csupán közvet­len dotációkra, hiszen a rendszer magába foglalja a piacszabályozási alapot és a szerkezetváltásra szánt szubvenciókat is. Mivel a piacgazdaságra való átté­rés során kiemelt szerepet szánnak a vállalkozási formák egyenrangúsí­tásának, az állami támogatások rendszerének is úgy kell felépülnie, hogy a hangsúlyozott egyenrangúsí­táshoz megteremtse az egyenlő fel­tételeket. A különböző vállalkozási formák életképességét pedig majd a piac fogja eldönteni. A mezőgazdaságnak nyújtott ál­lami támogatások ezévi rendszeré­ről, a vállalkozások számára kidol­gozott dotációs és szubvenciós alapelvekről az SZK MÉM illetékes miniszterhelyettesétől, Podstránsky Vladimiltöl kértünk tájékoztatást. A támogatáspolitika alapelveit teljes terjedelmében a Rolničke noviny közölte, mi csak a leglényegesebb szempontjaira hívjuk fel a figyelmet. Tekintettel az anyag terjedelmére, az első részben az egyénileg gaz­dálkodni kívánó földműveseknek nyújtandó dotációkat foglaljuk össze, a későbbiek során pedig az • Polgármester kollégái és a me­zőgazdasági szövetkezetek illetékes vezetői közül kinek jár majd kitűnő osztályzat? - Azoknak, akik még idejében fel­ismerik, hogy a föld csak akkor ma­rad a községé és az itt lakóké, ha az év végéig megtalálják annak tulajdo­nosát. Minél több lesz a nevesítetlen földterület, annál erőteljesebb tele­peshadjárattal kell számolnunk. Ez annál inkább is figyelmet érdemlő mozzanat, mert egy új asszimilációs kísérletnek nézünk elébe, tekintettel arra, hogy a művelhető és jó minő­ségű földterület a magyarlakta terü­leten van. A mezőgazdasági üze­mek szakembereivel meg kell értet­ni, hogy rájuk, tudásukra a jövőben is szükség lesz a falunak. Ezért is a reprivatizáció meglehetősen sok nehézséggel járó folyamatában ne ellenzőink, hanem támogatóink le­gyenek. • A községi önkormányzatnak milyen nehézségekkel kell szembe­néznie? - A tulajdonosok, mert álmukban sem gondolták, hogy még szüksé­gük lesz rá, esetenként a legfonto­sabb okmányokat sem őrizték meg. Példaként említhetem a 330/1991­es számú törvény 40-es paragrafu­sát, amely lehetővé teszi, hogy a ha­gyaték újratárgyalása során a földtu­lajdont igazságos arányban elosz­szák. Többen, akik annak idején földet örököltek, az újraelosztásról hallani se akarnak. Hatályba lépett a transzformációs törvény, a jogo­sult személyeknek három hónapon belül jelentkezniük kell a mezőgaz­dasági szövetkezetben, de a telek­könyvi kivonat még mindig nincs és április végére sem lesz a kezükben. Hiába kelnek útra hajnali kettőkor, hogy beálljanak a sorba, a telek­könyvi és geodéziai elkeserítő hely­zetet a mai napig sem az illetékes egyéb vállalkozási formáknak bizto­sított támogatásokról szólunk. Amint azt a minisztériumban megtudhattuk, 1992-ben a szlovák költségvetés 7,5 milliárd koronát ha­gyott jóvá a mezőgazdaság közvet­len támogatására. Ebből az összeg­ből mintegy 900 milió korona jut a magángazdálkodás fejlesztésére és a privatizáció végrehajtására. Sok ez vagy kevés? Az agrárprog­ramban megfogalmazott célkitűzé­sek szerint az elkövetkező években rövidesen a magángazdálkodási for­ma mintegy 10-15 százalékát teszi majd ki a mezőgazdasági termelés­nek, ezért az említett 900 millió ko­rona is megközelítőleg ilyen arány­ban került felosztásra. Az idén a^ előző években megszokott dotációs politikától eltérően jóval több jut a magángazdálkodóknak. Valljuk be, joggal, hiszen az induló magán­gazdálkodóknak jóformán semmijük sincs, ezért a kezdeti lépések támo­gatása nemcsak elvi kötelessége az államnak, hanem az ágazaton belüli versenyhelyzet, versenykörnyezet megteremtése érdekében egyben szükségszerű is. Kinek jár az állami támogatás? Mindazoknak, akik a 105-ös számú és a 219-es számú vállalkozói tör­vényrendelet értelmében már eddig is mezőgazdasági vállalkozói tevé­kenységet folytattak, és ezután a lakhelyükön illetékes községi hiva­talban magángazdaként (súkromne hospodáriaci roľník) bejegyeztetik magukat, vagy pedig most kezdik el a vállalkozást. A rendelet nem tesz különbséget saját vagy bérelt földte­minisztériumok, sem a képviselők nem oldották meg. Mindennek tete­jében ott vannak a mezőgazdasági szövetkezetek felelőtlen vezetői, akik ,,vidd a földedet, majd meglát­juk, mit kezdesz vele" és hasonló kijelentésekkel ijesztgetik a tulajdo­nost, aki tapasztalatok és főleg meg­felelő eszközök híján inkább veszni hagyja, ami őseinek még a világot, a megélhetést jelentette. • Mindezek ellen tehet valamit a községi hivatal, a polgármester? - Tehet, nagyon sokat és tennie is kell. A látszattal ellentétben ugyanis a polgármesteri munkakör most nem reprezentatív funkció, ha­nem napi tizenhat-tizennyolc órás robot. Nekünk kell megtalálnunk az utat a hivataloktól méltán rettegő és idegenkedő emberekhez, hogy akár aprónak tűnő segítséggel is meg­könnyítsük az ügyintézésüket. Pél­daként elmondanám, hogy a föld örökösök közötti újraelosztására most február 19-íg lehet beadni az igényléseket. A marcelháziak közül az érdekeltek mindegyikének a köz­jegyzőségen van a kérvénye, mert egy előnyomtatott kérvénnyel egy­szerűsítettük az eljárást. Ugyanígy készültünk fel a transzformációs igé­nyek benyújtására is. Egyikünknek sem szabadna elfelejtenünk, mert elég részünk volt benne, hogy mi­lyen érzés egy hivatal hangszigetelt ajtaja előtt toporogni, ott süvegelni s megalázottan távozni. • Az előbb már szóba került, egyelőre Marcelházán sincs meg mindenkinek a telekkönyvi kivonata. A transzformációban jogosult sze­mélyeknek hogyan segítenek? - Közöltük az emberekkel, hogy a telekkönyvi kivonatot a törvény szerint milyen okmányokkal helyet­tesíthetik. Ha van a kezükben aján­dékozási levél, végrendelet vagy ha­gyatéki végzés, már jelentkezhetnek mint jogosult személyek. Mivel tu­dom, hogy sokan még a hagyatéki végzést sem őrizték meg, mi a köz­ségi hivatal archívumából előszed­tük a hagyatéki végzések másolata­it. A nemzeti bizottságok ugyanis ezeket megkapták. Ezekről fénymá­solatot készítünk és a jogosult sze­rületen gazdálkodók között, viszont megszabja, hogy az adott területen a termőföld természeti-gazdasági csoportba való besorolásától függő­en hektáronként 60 ezertől 150 ezer koronáig terjedő évi bevételt kell elérnie a gazdálkodónak. Az előző években megszabott két hektárnyi termőföld, illetve számosállatok után járó támogatástól eltérően az új alapelvekbe azért került be ez a be­vételi megkötés, mivel az agrárprog­ram nem az önellátó régi típusú termelés támogatását tűzte ki eélul, hanem egy piacra termelő hatékony gazdálkodási forma létrehozását, amely a kezdeti segítség után a pia­ci versenyben is képes lesz megállni a helyét. Támogatást kaphat tehát, akit magángazdaként regisztráltak és szerződésben vállalja, hogy az álta­la művelt területen a besorolás sze­rint megszabott éves bevételt eléri, valamint azt, hogy ezt a tevékenysé­get legalább tíz évig folytatja, illetve a dotáció révén szerzett állóeszkö­zöket öt évig nem adja el. A támoga­tás feltétele az is, hogy az egyénileg gazdálkodó földműves vállalkozói tervezetet készítsen, amelyben fel­vázolja, mi a célja, milyen tevékeny­séget szeretne folytatni, ehhez mi­lyen eszközökre lenne szüksége. Aki az említett feltételeknek eleget tesz, az a lakhelyén illetékes járási szinten működő területi mezőgazda­sági információs szolgálat (regionál­na pozemková informačná služba) irodájában jelentkezhet, s a szak­emberektől részletes tájékoztatást kaphat. Ugyanitt hozzájuthat a szük­séges nyomtatványokhoz is, és mélyek kezébe adjuk. Ugyanígy se­gítettünk azoknak, akiknek konfis­kálták a földjét. Archívumunkból elő­kerestük a megfelelő okiratokat, és az érdekelt megkapta a fénymásola­tot. A marcelháziak közül senkinek sem kellett az állami archívumokkal levelezgetnie. Egy esetben még a rehabilitációs bírósági eljárást is megindítottuk. • A községi önkormányzat mint­egy kilencszáz hektár földterületet birtokol. Mi a szándékuk vele? - Konfiskált terület, Baranyai mél­tóságos úr hagyatéka. A terület je­lenleg már a községé, és a helybeli vállalkozók vehetik majd bérbe, ki­véve azt a részt, amit a földkimérési végzés alapján jelentkezőknek kell átadnunk. Már felkértük a Földhiva­talt, hogy kezdje el kataszterünk te­rületén a földrendezést. • Amit eddig elmondott, abból a járáson belül és túl lévő falvak lakói nemcsak azt olvashatják ki, hogy Marcelházán a községi hivatal és a polgármester miként segíti a földtulajdonosokat, hanem eseten­ként azt is, hogy náluk a polgármes­ter mivel marad adós. Ezért a kollé­gák majd aligha csókolják hom­lokon. - Ez benne van a csomagban. Mi az adófizetők pénzéből élünk, és kiket támogassunk, segítsünk, ha nem azokat, akik eltartanak bennün­ket. A földügyekre nekünk sincs kü­lön munkaerőnk, se keretünk, de csináljuk. Nem pingpongozunk az emberekkel, senkit sem küldözge­tünk jobbra, balra, hanem van két emberünk, akik a segítségnyújtást elsődleges ,,mellékmunkaként" kapták feladatul. Tesszük, amit ten­nünk kell, és még mindig úgy néz ki, hogy kataszterünk mintegy harma­dára nem találunk tulajdonost. Mi lesz ott, ahol a polgármester és a községi önkormányzat, egyetér­tésben a mezőgazdasági szövetke­zet vezetőivel semmit sem tesz a födtulajdonosok érdekében? A föld hány százaléka megy át majd állami tulajdonba? Ezt akarnánk? Csak azért, mert lusták vagyunk, mert iri­gyeljük mástól a tulajdonát, inkább idegeneknek hagyjuk? Az óra ke­tyeg, a visszaszámlálás megkezdő­dött. Jó lenne felébredni, községi hivatalokban és mezőgazdasági szövetkezetekben egyaránt. Akinek földje van, annak hazája is van, s aki ezt így hiszi, az nekem ad igazat. EGRI FERENC a szerződést is itt kötik majd meg vele. A támogatás 10 hektár alatt és 10 hektár feletti földterületen gazgálko­dó földművesek között tesz csupán különbséget. Az előbbiek költségeik 50 százalékos térítését, az utóbbiak pedig 70 százalékos térítését kérhe­tik. Mégpedig a termelési és raktáro­zási kapacitások létrehozására, fel­újítására és bővítésére, útépítésre, gazdasági udvarok rendezésére, kutak, vízvezeték, villanyvezeték lé­tesítésére, gép, vetőmag, vegyszer és állatállomány vásárlására szánt költségek, valamint mások által el­végzett szolgáltatások árának meg­térítését. A dotációs politika a ké­sőbbiekben termőföld vásárlására nyújtandó támogatások lehetőségé­vel is számol, ehhez természetesen az állami földalap megalakítása szükséges. A támogatási alapelvek nyilvá­nosságra hozatala után bizonyára a kiskertészek és az alkalmi áruter­melők köréből is lesznek igénylők. Ebben a kérdésben a rendelet egyértelmű. Támogatást az kaphat, aki a felsorolt feltételeknek megfelel. Fel kell viszont hívni a figyelmet arra, hogy a magángazdáknak is pontos kimutatást kell majd vezetniük bevé­teleikről, hogy ezekkel el tudjanak számolni. Lehet, hogy sokan viszo­lyognak majd a könyveléstől, az esetleges magas adóbevallás miatt. Ennek ellensúlyozására a kormány rendeletet hozott, amelyben két évre felszabadítja az egyénileg gazdálko­dókat a földadó fizetésétől, illetve a jövedelmi adót is enyhíti. Az ér­deklődőknek a regionális mezőgaz­dasági információs szolgálat szak­emberei előzetes tájékoztatást ad­nak. —tsz!— (A cikk befejező részét holnapi számunkban közöljük.) TRANSFER TANFOLYAM Az utóbbi időben olvasóink közül többen is érdeklődtek a svájci alaptő­kéjű Transfer alapítványról, amely nemrégiben tanfolyamot indított az or­szág több városában, köztük Pozsony­ban is. Az alapítvány pozsonyi részle­gének vezetőjét, Marián Harvant kértük meg, röviden ismertesse a Transfer alapvető célkitűzéseit és az általa felkí­nált továbbképzési lehetőségeket. - A Transfer alapítvány svájci kezde­ményezésre, két St. Gallen-i főiskolai hall­gató ötletéből kiindulva jött létre. Létreha­zásából Ota Šik professzor is kivette ré­szét. Az alapítvány elsődleges célja a vál­lalkozók és a középszintű vállalati veze­tők továbbképzése, a nyugati tapasztala­tokon alapuló piaci menedzsmentre való felkészítése. Ez az alapítvány Közép­Kelet-Európában elsőként Csehszlovákiá­ban indította el tanfolyamait, de a tervek szerint Magyarországon és Lengyelor­szágban is tervezik a bevezetését. Ha­zánkban jelenleg Prágában, Brünnben, Karvinán és Pozsonyban nyílt meg alap­tanfolyam, a későbbiek során az ország többi városában is tervezzük megnyitá­sukat. • Milyen formában zajlik az oktatás? - Az alaptanfolyamok két formában zajlanak. Levelezői formában a hagyomá­nyos módszerrel 12 hónapig tartanak, tehát a hallgató megkapja a tananyagot, otthon készül a megadott utasítások sze­rint, s természetesen megszabott időkö­zökben konzultációkon vesz részt, ahol lektorok révén pontosíthatja a számára nem világos kérdéseket. Tervezzük rövid 14 hetes nappali tagozatos formában is az oktatást, ezt elsősorban a munkaügyi hivatalokkal együttműködve akarjuk meg­valósítani. Alapvetően mindkét forma ugyanazon tananyagot adja a hallga­tóknak. • Miyen témában szerezhetnek isme­reteket a hallgatók? - Alaptanfolyamunk elsősorban a kö­zépszintű vállalati vezetés és a vállalko­zók számára nyújt alapvető ismereteket a vezetés legfontosabb tudnivalóiról. Hangsúlyozom, nem foglalkozunk ún. topmenedzserek, tehát a legfelsőbb szin­tű vezetők képzésével. A tanfolyam té­máit 12 fejezetbe osztva taglaljuk, a piac­gazdaság alapelveitől a vállalat irányítá­sán át, a minőség, személyzeti kérdések, könyvelés, az üzletpolitika, jogi és adó­kérdések, valamint vállalkozói esettanul­mányok révén megpróbáljuk a hallgatókat pszichikailag is felkészíteni a várható problémák megoldására. A tanfolyam anyagát Nyugaton elismert és működő továbbképzések anyagaiból állították ösz­sze a szakemberek, ügyelve arra, hogy a fordítás során a helyi feltételeket vegyék elsősorban figyelembe. • Kik vehetnek részt ezeken a tanfo­lyamokon? - Elvileg bárki. A hozzánk való jelent­kezéshez nem szükséges érettségi bizo­nyítvány, sem pedig főiskolai oklevél. Ter­mészetesen a felsőfokú végzettségű hall­gatókat is szívesen látjuk. Gyakorlatilag elég, ha felkeresik központunkat Po­zsonyban a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karán (Radlinského 9), vagy levélben jelzik igényüket. Mi elküldjük a jelentkezési lapot, amelyet kitöltve és a tandíj befizetését igazoló szelvénnyel (1 évre 8900 korona, negyedévenkénti befizetéssel 2600 korona) együtt vissza­küldenek. Ezután értesítjük az érintettet az első konzultáció helyéről és időpontjá­ról, ahol megkapja a szükséges tan­könyveket és útmutatásokat. • A tanfolyam elvégzéséről a hallgatók igazolást kapnak. Mire jogosít fel az Önök által kiadott bizonyítvány? - Tanfolyamunk évzáró vizsgával zá­rul, a sikeres végzőknek kiadott bizonyít­ványunkat az iskolaügyi minisztérium is elismerte. Bár nem helyettesíti az érettsé­gi vagy főiskolai oklevelet, azonban a Transfer védjegy olyan minősítést je­lent, amelyet a vállalatok minden bizony­nyal értékelni fognak. Egyébként ha meg­felelő igény mutatkozik tanfolyamunk iránt, Dél-Szlovákia más városaiban is elindíthatjuk a továbbképzést. Az érdeklő­dőkön kívül várjuk olyan vállalati szakem­berek jelentkezéséi, akik bővülő szak­előadói hálózatunkat gyarapítanák. Köszönöm a tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ llllllfllllllllllllllllllllllllllfllllllll TÁMOGATÁSPOLITIKA A MEZŐGAZDASÁGBAN I. SEGÍTIK A MAGÁNGAZDÁKAT

Next

/
Thumbnails
Contents