Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám, hétfő

GAZDASÁG .ó/szói 1992. JANUÁR 13. GONDOKAT (IS) JELENTŐ FÖLDTULAJDON PANASZOK ÉS PROBLÉMÁK NYOMÁBAN Decemberben a szövetségi parlament elfogadta a szövetkezeti transzformációs torvényt. A földtörvény (229/1991) és a területrendezésről szóló (330/1991-es számú) törvény megszületésével teljessé lett azon jogszabályok sora, amelyek ügyeik rendezése során közvetlenül érin­tik a földtulajdonosokat. A törvények szel­lemében a telekkönyvi hivatal, a geodézia és az ugyancsak valamennyi járási szék­helyen már több hónapja működő földhi­vatal az. ^melyik a földügyeiket intézők szolgálatára áll. A törvények megjelenésétől eltelt hó­napok már felszínre hozták az ügyintézés során felmerülő problémákat és nehézsé­geket. A komáromi földhivatalban Pavoi Hrabovsky és Szigeti Lajos előadókkal ezekről beszélgettünk. Miért ideiglenes helyen? Elmondták - amit személyesen is ta­pasztaltam hogy rengeteg az ügyfelük. Az emberek szinte egymásnak adják a ki­lincset a hét valamennyi munkanapján. Jöjjön bárki, félfogadási napon vagy azon kívül, mindenkit fogadnak. - Csak azért, mert valaki nem félfoga­dási időben jött, még senkit sem küldtünk el - mondta Pavol Hrabovsky. - Föld- és egyéb mezőgazdasági tulajdonát min­denki rendezni szeretné, de már keve­sebben vannak, akik törvényadta jogaik­kal és ügyük elintézésének módjával a jogszabály elolvasása után tisztában vannak. Ezért, bár nem elsődleges fela­datunk, útmutató tanáccsal mindenkit el­látunk. Egyesek ezt keveslik. Nehezen értik meg, hogy mi nem vehetjük át sem a hosszú várakozási idővel dolgozó telek­könyv, sem a geodézia munkáját. A föld­hivatal csak azt követően léphet be a tu­lajdonos ügyének intézésébe, ha a köz­jegyzöségen és a geodézián az illető már megkapta a szükséges okmányokat. Ezt követően az ügyintézés már gyors és folyamatos. A földhivatal előbb megál­lapítja a földek minőségi, bonitációs osz­tályát, majd ha a tulajdonos kívánja, kimé­reti a földet. Az elmúlt év végéig a Komá­romi |árásban mintegy ezer földtulajdo­nosnak összesen közel kétezer hektár földet mértek ki saját használatra. Aki földet kért, az megkapta. A kimérést foly­tatják, továbbra is díjtalanul, vagyis a föld­tulajdonos semmit sem fizet. Az eseten­ként nyolc-tíz darabból álló földtulajdon egy helyen való kimérését az emberek pozitívan fogadják, viszont egyesek már nehezebben értik meg, hogy visszakapott földjük miért pótföld, a kimérés miért csak ideiglenes. Ezt is elmagyarázzák, mivel tapasztalatuk szerint a földrendezésről szóló törvényt az emberek még a földtör­vénynél is kevésbé ismerik. Az ideigle­nességen sokan egy újabb szocializációt értenek, amiről (háľ Istennek) már szó sem lehet. Csalafinta mezőgazdasági szövetkezetek Megtudtam, decembertől megszapo­rodtak a bérleti díjjal kapcsolatos pana­szok. A földtulajdonosok ezt készpénznek vették, s most, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek pénzhiányra hivatkozva nem fizetnek (legfeljebb gabonával), az emberek csalódottak. Főleg akkor, ha megtudják, milyen panaszuk esetében a földhivatal semmit sem tehet. A bérleti díj egyedül a földtulajdonos és a használó ügye, ebbe senki más nem szólhat bele. Ezt és azt is tudják a nem fizető mezőgaz­dasági szövetkezetek vezetői, hogy a földtulajdonos megfelelő eszközök és szolgáltatás hiján jelenleg még aligha tud valamit is kezdeni a földjével. Ezért is ajánlják fel sok helyen nagylelkűen, ha nem adja ingyen a földjét, vigye és mű­velje Más jellegű vétség, de előfordul, hogy a mezőgazdasági üzemben azzal utasít­ják el a tulajdonost, hogy az ő földjének helyén már másnak mértek ki földet. „Ár­tatlan" fogalmazási tévedés ez a mező­gazdasági üzem részéről, mivel ott, ahol a tulajdonos földje volt, ideiglenesen már valóban kimértek pótföldet. A mezőgaz­dasági üzem illetékes vezetője erről a „pót" szócskáról feledkezett meg, va­gyis arról, hogy az utólag kérelmezőnek ideiglenes helyen éppúgy kimérhetnek pótföldet. Aki az ilyen csalafintaságot elhiszi, az föld nélkül marad, aki pedig panaszával a földhivatalhoz fordul, annak ügyét ren­dezik. (örülnénk, ha hasonló esetekre levélben vagy üzenetrögzítőnkön a földtu­lajdonosok szerkesztőségünk figyelmét is felhívnák - a szerk. megjegyzése). Határidő: február 19. A földhivatalok további, több évre szó­ló feladata a területrendezés. Sok helyen földrendezésnek, tagosításnak is mond­ják, vagy a határ újrafelosztása fogalmat használják. A többféle megnevezés is érzékelteti, mennyire összetett munkáról van szó, amelynek egyik célja, hogy föld­jét mindenki végleges helyen kapja visz­sza. Ezt a változást az ideiglenes kiméré­sekkel ellentétben már a helyrajzi térké­peken is feltüntetik. - A területrendezés a járás valameny­nyi kataszteri egységében megkezdődött Első lépésként felvettük a kapcsolatot a helyi önkormányzati szervekkel és elké­szítjük a földtulajdonosok névsorát. Ezt követően megalakul a földrendezés rész­vevőinek, a földtulajdonosoknak helyi tár­sulása. A továbbiakban a területrendezés során már e társulással, illetve megvá­lasztott képviselőivel fogunk együttmű­ködni - tájékoztatott Szigeti Lajos. Kollégája egy további problémáról szólt. A mezőgazdasági vagyonnak, igy a földnek is az örökösök közti visszame­nőleges elosztásáról van szó. Az ilyen jellegű örökségre vonatkozó törvény sze­rint a vagyont és a földet egy személyre írták. Ezzel, lévén a föld szocialista tulaj­donban, senki sem törődött. Most viszont igen, és a 330/1991-es törvény 40. pa­ragrafusa szerint orvosolni szeretné a dolgot. Az ügyintézésben átmenetileg bizonyos nehézségek merültek fel, de az SZK Igazságügyi Minisztériumának ide vonatkozó levele után egyértelmű, hogy az érdekeltek vagyonelosztási igényüket a 40. paragrafus értelmében intézhetik. Akinek ilyen jellegű ügye van, az igényét február 19-éig az illetékes közjegyzősé­gen okvetlenül adja be. Előbb ott kell elméletileg elosztani a vagyont, és csak azt követően teheti meg ugyanazt a föld­hivatal a gyakorlatban. egri FERENC PANASZKODÁS HELYETT - KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TERVEK A BÁTKAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN MÁR KÉSZÜLNEK A PRIVATIZÁLÁSRA Nem hiszem, hogy mostanság széles e hazában akadna olyan mezőgazdasági üzem, amelyben zökkenőmentes és főleg nyereséges lenne a termelés. Ennek elle­nére itt is, ott is teszik a dolgukat, függet­lenül az értékesítési árak, és az állami árkiegyenlítések alakulásától. Már csak azért is, mert a jó földműves megtanulta, a természet forgószínpadán nincs megál­lás, csak az arathat, aki vet is. így vannak ezzel a Balog-völgye legnagyobb mező­gazdasági üzemében, a Bátkai Állami Gazdaságban is. Arra ugyan számítottam, hogy nem lesz dicshimnusz, amit Balog János mér­nök, a 7700 hektáron gazdálkodó állami gazdaság igazgatója mondani fog, mégis meglepett az az elszántság és a szebb jövőbe vetett hit, melyet ebben a csöppet sem rózsás helyzetükben kibogoztam szavaiból. ÁRCSÖKKENTÉSEK, SZERZŐDÉSSZEGÉSEK, KEGYELEMDÖFÉSEK - Sajnos, veszteségünk nagyobb a ter­vezettnél. No nem a költségeket léptük túl - sőt ki sem merítettük az erre szánt keretet -, hanem a bevételek voltak lé­nyegesen kisebbek a tervezettnél. A ke­nyérgabona tonná|áért tavaly a beígért 3400 korona helyett végül is 2300 koronát kaptunk. A többi gabonaféléről és az olajnövényekről már nem is beszélek, mert azokért már csaknem jelképes ára­kat kaptunk. Ami a húseladást illeti: a szarvasmarhát, illetve a hizóbikát 34,50 helyett csak 28 és 24 koronáért tudtuk értékesíteni az első osztályban, és még örülhettünk is, hogy valamit sikerült elad­nunk - persze áron alul - Olaszországba és a kassai húsgyárba. A tejtermelésből szintén ki kellett ábrándulnunk, ugyanis 5,40 helyett csak 3,65 koronát kaptunk a legjobb minőségű tejért, nem is beszél­ve arról, hogy az általunk leszállított mennyiségnek csak a 45 százalékát so­rolták be első osztályba. Aztán itt van a fügéi sertéshizlaldánk: évente 2400 ton­na húst szoktunk eladni, ami a járási termelésnek körülbelül az egyötöde. Mi­vel a járásban nem akarták felvásárolni ütemterv szerint a sertéseinket, a kassai­akkal kötöttünk szerződést, de ők is csu­pán hatszáz darabot vettek át a szerző­désben rögzített kétezer darab helyett, így történt megr hogy végül is Losoncon kötöttünk ki velük, és bizony áron alul kellett ezt is eladnunk. Szeptemberben pedig 1400 darabot szállítottunk a ma­gyarországi gyöngyösi húsiparnak, per­sze, ezt is számunkra kedvezőtlen áron. Kárpótlást egyedül a gyümölcsös és rész­ben a szőlészet jelentett, de az említett kieséseket ez csak részben tudta pótolni ALTERNATÍV MEZŐGAZDASÁGOT Az élet azonban itt sem áll meg, s a múlt év vége felé már serényen dolgoztak az idén esedékes alternatív mezőgazdasági termelés előkészítésén is. Ennek érdekében több beruházás kivi­telezése is folyamatban van. - Részben a kényszer, részben a tu­dományos ismeretekre épülő modern gazdaság utáni vágy és természetesen a gazdasági megszorítások is közreját­szottak abban, hogy az eddig legjövedel­mezőbb húzóágazatot, a sertéstenyész­tést és a környezetkímélő szervestrágya­elöállítást tegyük lehetőségeinkhez és adottságainkhoz mérten még hatéko­nyabbá. Ezért kezdtünk hozzá a fügéi nagyhizlaldánkban egy 80 millió koronás beruházás kivitelezéséhez. Az önellátó sertéstelepen átlag 16 500 sertést neve­lünk, és mindamellett, hogy ez a tevé­kenység jövedelmező, egyben környezet­szennyező is volt. A beruházás által egy olyan rendszert építünk ki, mely az itt keletkezett nagy mennyiségű trágyáiéból a biogáz leválasztásával környezetkímélő folyékony táphoz jutunk. Erre alapozzuk a Baracca környéki határban egy 2000 hektáron terület intenzív megművelését. A know-how-ot egy osztrák cégtől vásá­roltuk meg, és a pozsonyi Konsa tervezői­roda tervei alapján láttunk hozzá a mun­kálatokhoz tavaly júliusban. A technológi­ai berendezéseket az osztrák Bauer cég szállítja, és kapacitásuk majd azt is lehe­tővé teszi, hogy másoknak is - itt konkré­tan a kelecsényi baromfitelepre és az élelmiszeripari üzemek hulladékanyagai­ra gondolunk - besegítsünk, illetve tőlük is értékes alapanyagot nyerjünk. A kör­nyezetkímélő szerves trágyát pedig ér­deklődés szerint másoknak is szállíthat­nánk. Ezzel is számolva mintegy öt-öt és fél év a beruházás megtérülési ideje. - Ugyancsak az alternatív mezőgaz­daság távlataiban gondolkodva láttunk hozzá két évvel ezelőtt egy biohumusz­telep létesítéséhez. Azóta is sikerrel foly­tatjuk a kaliforniai földigiliszták szaporítá­sát, és ha minden jól megy, az idén már megkezdhetjük a nagybani belföldi és külföldi értékesítést. Alternatív programunkkal függ össze a gyümölcsészet csöpögtető öntözésé­nek a megvalósítása is. Ezt már 15 hektá­ron az Óbudai MGTSZ és a Dunaszerda­helyi Agrostav segítségével ki is építettük, és ennek már látszatja is van. A jövőben még 40-45 hektáron szeretnénk ezt be­vezetni. Ez sem olcsó mulatság, de távla­tokban gondolkodva megéri az árát. Á RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GONDOLATA TOVÁBBRA IS ÉL Emlékszem, egy évvel ezelőtt egy részvénytársaság létrehozásának tervét emlegette a gazdaság igazgatója. A jövő­kép vázolásával összefüggő beruházások említésekor önkéntelenül is felmerült ben­nem a kérdés, mi lesz ezzel a tervezettel? - Természetesen nem vetettük el a részvénytársaság alapításának gondo­latát. Persze, először a földet vissza­igénylő volt tulajdonosokat kell kielégíte­nünk. Szeretném hangsúlyozni, senkit sem erőszakolunk, hogy esetleg bérleti szerződést kössön velünk, mindenki saját belátása szerint dönthet földjéről. Azt is tudjuk már, hogy a nagyprivati­záció második hullámában privatizálják gazdaságunkat. Az alternatív mezőgaz­dasági termelés bevezetése, az alkalma­zotti részvények kibocsátása és az irán­tuk megnyilvánuló érdeklődés szempont­jából is fontos számukra a privatizáció, az hogy megfelelő privatizációs tervezettel lépjenek a nyilvánosság elé. POLGÁRI LÁSZLÓ r ÉRDEMES ODAFIGYELNI ALLAMI KÁRPÓTLÁSI KÖTVÉNYEK Az állami kárpótlási kötvények nem elterjedt értékpapírok a modern világ tőzsdéin, de hazánkban aktuá­lis témáról van szól. Valószínűleg sok olvasónkat érint ez a kérdés, hiszen 1991 október 30-ától nyílt lehetőségük az ilyen kötvények tu­lajdonosainak arra, hogy az első szelvényt készpénzre váltsák a Be­fektetési Bank fiókjaiban. A szelvény kifizetésén kívül ezek az értékpapí­rok valamennyi hazai bank közre­működésével (a Tatra Bankon kívül) felkínálhatók eladásra az ideiglenes másodlagos értékpapírpiacon. Ez a piac - melyet az állami bank kéthetenként szervez Prágában - a jövendő csehszlovák tőzsdének az előőrse. Az ideiglenes másodla­gos értékpapírpiac működésével, szabályaival és természetesen az ott kereskedhető értékpapírok árá­val e cikksorozatban hamarosan foglalkozunk. A kárpótlási állampapírokról szóló bevezetőben érdemes talán foglal­kozni egy kis elmélettel. Tehát a köt­vényben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénz­összegnek az előre meghatározott kamatát, továbbá a kötvény össze­gét a megjelölt időben és módon megfizeti tulajdonosának. Az állam­kötvény olyan értékpapír, amelyet az állam bocsát ki. Hazánkban 1990. december 22­én kormányrendelet alapján bocsá­tották ki a kárpótlási állampapírokat Megnevezésükből is kiderül, hogy az állam e módon kárpótolja majd az érintett személyeket. Erre a célra a Szövetségi Pénzügyminisztérium 10-éves lejáratú állami kötvényeket hozott forgalomba. A jogosultak névsorát és konkrét kárpótlási összegek értékét a két igazságügyi minisztérium, a Szövetségi Védelmi Minisztérium és a Szövetségi Bel­ügyminisztérium bocsátotta a Befek­tetési Bank rendelkezésére. A köt­vényeket az említett bank letéti számlára helyezte. A kötvények tu­lajdonosa - a kárpótolt személy - ezeket az értékpapírokat a Befek­tetési Bank kezelésében hagyhatja, továbbá átutalhatja más pénzinté­zetbe, esetleg saját döntése alapján otthon tarthatja. A kibocsátás összértéke kétmilli­árd korona. Ebből az ,.A" sorozatot a következő névértékekben hozták forgalomba: 500 000 darab 1 000 korona névértékű 25 000 darab 5 000 korona névértékű 12 500 darab 10 000 korona névértékű 12 500 darab 20 000 korona névértékű Döntés előtt valamennyi eladó és vásárló alapos elemzésnek veti alá a várható pénzügyi következménye­ket így van ez természetesen az értékpapírpiacon is. Mivel a kárpót­lási állampapírok 1991. november 13-tól szervezett piac keretei között vásárolhatók-eladhatók, úgy hi­szem, érdemes részletesebben fog­lalkozni a törlesztési és kamatozást feltételekkel A kárpótlási kötvény törlesztése 10 egyenlő részletben válik esedékessé. A kötvény tulajdo­nosának még 5 százalékos kamat is; jár. A törlesztés ideje alatt mindéri­kor a már törlesztett részletekkel csökkentett összeg kamatozik. Min­den kupon összértéke tehát két összegből tevődik össze: a törlesz­tésből és a kamatból. Míg a törlesz­tés értéke nem változik évente, a ka­matot a még vissza nem fizetett összegből számítják ki, tehát min­den évben csökken. A törlesztés és a kamat megfizetése a szelvény - kupon ellenében minden év októ­ber 30-án esedékes. így például az 1000 korona névértékű állampapír­hoz 1991-ben 150 koronát hozó ku­pon tartozik. Minden következő ku­pon értéke 5 koronával (Kčs) csök­ken, 2000-re egészen 105 koronáig. Az 1992. október 30-ától esedékes szelvény értékét a következőképpen számítják ki: 100 korona törlesztés és 45 korona kamat (ez 5 százalé­kot jelent a még 900 koronás tarto­zásból) Tehát ennek a szelvénynek az összértéke 145 korona. A kupon összegét az értékpapír tulajdonosa általában átutalhatja sa­ját folyószámlájára, vagy készpénz­ben kifizettetheti. A szakemberek az értékpapírokat több szempontból ítélik meg. A köt­vények két alapfajtáját különböztetik meg, a bemutatóra és a névre szóló kötvényeket. A bemutatóra szóló kötvény azt jogosítja, akinek a kér­déses értékpapír a birtokában van. A kifizetőhelyen tehát nem vizsgá­landó, milyen módon került a köt­vény a bemutató személy birtokába A névre szóló természetesen a vá­sárló nevét, gyakran a születési adatait (számát) és címét tartalmaz­za. Az állami kárpótlási kötvények bemutatóra szóló értékpapírok, me­lyek átruházhatók (például ajándé­kozással) és örökölhetek. A kötvé­nyek kivitele csak a Csehszlovák Állami Bank jóváhagyásával jöhet létre. Fontos tudnivaló az a tény, hogy az állami kárpótlási kötvények­ből származó kamathozam nem adóztatott. JUHÁSZ DÉNES ÍOPÍS ČSFB f l - :ffÔI;.fž •v . 1 1 ' a . ' ' - ť ••>' 'ji . : ~ f ímsMteš wmmmš. r-^emij^^m 10 0005000 CS0001000011 oi cofrooo [ : í: £ &witítímmmmsiií&&><\-:... &s, & s.s. 1. z £ m&j. s. s \mo?M STATNÍ TISKAKNA CKN1M - PRAHA GAZDASÁGI SZÓTÁRUNK ideiglenes másodlagos értékpapírpiac dočasný sekundárny trh cenných papierov kereskedhető értékpapírok obchodovateľné cenné papiere letéti számla depozitný účet névérték nominálna hodnota vízjel vodoznak bemutatóra szóló kötvény dlhopis (obligácia) na doručiteľa névre szóló kötvény dlhopis (obligácia) na meno

Next

/
Thumbnails
Contents