Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám, szombat

HIREK - VELEMENYEK TÚJSZÓT 1992. JANUAR 11 AZ SZFSZ VELEMENYE: ÚTKERESÉS HELYETT TÁJÉKOZTATÁS A szakmai közvélemény és az ágazat érdekvédelmi szervezetei joggal követelték, hogy a kormány világosan és közérthetően fogalmazza meg az elkövetkező •időszakban alkalmazott agrárpolitika alapelveit, illetve ezeket konkrét lépésekre lebontva egyértelmű támpontokat nyú|tson a kétségtelenül nehéz helyzetben levő termelőknek. Egyúttal a lakosság hazai élelmiszerekkel való ellátására vonatkozó elképzeléseit is tegye közzé, hiszen mint ismeretes, az ún. élelmiszerküszöb szintj& mely a létfontosságú élel.miszerek fogyasztási szintjét jelenti, az elvárt és jelenleg nélkülözhetetlen állami támogatások rendszerének meghatározásában nagyon fontos szerepet játszik, A hazai mezőgazdaságban végrehajtandó szerkezetváltási program tavaly tapasztalt ellentmondásai és a piacgazdaságra való áttérés buktatói valóban átfogó és részletes agrárprogram kidolgozását tették szükségessé. Olyat, amely a jelenlegi állapotokból kiindulva figyelembe veszi az ágazat stratégiai jelentőségét és a gazdasági reform általános elveivel összhangban mutat utat a piacgazdaság irányába A kormány programja végre napvilágot látott, s alapelveit Vladimir Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter nemrégiben ismertette a mezőgazdasági érdekszövetségek képviselőivel Az emiitett találkozó egyik résztvevőlét, Cyril Moravčikot, a Szlovákiai Földmüves-szövetkezeti Szövetség elnökét arról kérdeztük, milyen tanulságokkal szolgált a megbeszélés. - Azzal a szándékkal indultunk Prágába, hogy a tavaly őszi nagygyűléseken megfogalmazott követelésekről, az ágazat válságából kivezető megoldási lehetőségekről tárgyal|unk, helyette viszont csak tájékoztatást kaptunk az elfogadott agrárprogramról Természetesen a szerintünk égetőnek tartott problémákat újra felvetettük, azonban nem kaptunk rájuk érdemleges választ. A gázolaj forgalmi adpjának csökkentésére tett javaslatunkra például a miniszter úr azt válaszolta, hogy az energetikai program megoldásakor esetleg szerepet kaphat. Az volt az érzésünk, hogy a szövetségi kormány a köztársasági minisztériumokra akarja átruházni.a felelősséget, miközben a gazdaság hatékony működéséhez nélkülözhetetlen és meghatározó eszközöket, az adózást, a hitel- és támogatáspolitikát stb. viszont a kezében tartja. • Mi a véleményük az ágazati szerkezetváltásra kidolgozott koncepcióról, amelyre a kormány 2,1 milliárd koronái szán? - Sajnos, ennek megvalósítása újból a szlovák mezőgazdaságot sújtja, hiszen a gyenge teljesítőképességű hegyvidéki és hegyaljai területek Szlovákiában 56 százalékot, míg Csehországban csak 17 százalékot tesznek ki, igy a szerkezetváltás, ami valójában a termelés visszafejlesztését jelenti, elsősorban bennünket érint majd. A regionális visszafejlesztési terveket egyébként helyi szinten fogják kidolgozni, s a már említett szövetségi alapból fogják finanszírozni. A kormányprogram többek között az eddigi termőterületek füvesítésére, legelőkké változtatására 182 millió koronát, erdősítésre 375 millió koronát szán. • Mekkora összeg jut a mezőgazdaság támogatására? -1992-ben az állami támogatások összege a mezőgazdaságban 21,6 milliárd koronát tesz ki. Ebből 14,5 milliárd jut az általános támogatásra, 5 milliárd a szövetségi piacszabályozási alapba, 2,1 milliard a szerkezetváltásra. • Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a gyengébb termöképességú területek gazdaságilag jobban állnak, mint az intenzív termelést folytató dél-szlovákiai szövetkezetek... - Valóban igy van, s ezt a jelenlegi adózási és támogatáspolitika útvesztőiben kell keresni, ráadásul a tavalyi értékesítési válság is közrejátszott ebben. • A szövetkezeti transzformációs törvény milyen hatással lesz az agrárreform lefolyására? - Véleményünk szerint ilyen egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmazó törvény alkalmazása inkább fékezni fogja a program megvalósítását. Egyébként, amint Írásban is hivatalosan megjelenik a törvény, egyes, a szövetkezeti mozgalom alapvető érdekeit sértő rendelkezései miatt az alkotmánybírósághoz kívánunk tordulni jogorvoslásért. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A VILÁGSAJTÓBÓL A bonni külügyminisztériumnak érdeke. hogy mielőbb aláírják a Csehszlovákiával októberben parafált szerződést. A minisztérium tájékoztatása szerint már csupán az időpontot kell kitűzni - írta tegnapi számában a BERLINER ZEITUNG. A napilap emlékeztetett rá, hogy a szerződést még karácsony előtt Helmut Kohl kancellár elé terjesztették, de kormányforrások szerint a dokumentum még a jövő héten sem fog a kabinet tárgyalási programján szerepelni. Ez azt jelenti, hogy a szerződést januárban nem írják alá. Prága, amely azt szeretné, hogy a dokumentumot még február közepe, vagyis a választási harc megkezdése előtt aláírják, felháborodottan kíséri figyelemmel a huzavonát és a kancellárnak a szudétanémetek irreális követeléseivel kapcsolatos magatartását. Helmut Kohl tegnap meggyőződését fejezte ki, hogy a kétoldalú szerződést „hamarosan" aláírják. Bonni sajtóértekezletén tett kijelentése szerint erre a „kővetkező hónapokban" kerülhet sor. CSAK BUSH ELÉGEDETT A JAPÁNOK NEM TETTEK KOMOLY ENGEDMÉNYEKET George Bush tegnap befejezte Japánban tett látogatását és hazautazott Washingtonba. Tokió volt az amerikai elnök ázsiai körútjának utolsó állomása. Ausztráliában, Szingapúrban és Dél-Koreában is az volt az elsődleges célja, hogy növekedjék az amerikai export, az amerikai áruk a vámfalak ledöntésével nagyobb arányban juthassanak be az említett országok piacaira, s ezáltal az USA-ban több új munkaalkalmat lehessen teremteni. Mindez Bush számára létfontosságú. Maga az elnök sikeresnek nevezte körútját, de a washingtoni megfigyelők egybehangzóan azt állították, hogy az eredmények szegényesek. Sőt, a Reuter úgy fogalmazott, hogy Bush tokiói tartózkodásának leglenyegesebb pillanata a szerdai roszszullóte volt. Az amerikai elnök csütörtök este, a Mijazava Kiicsi japán kormányfővel együtt megtartott sajtóértekezletén sikernek nevezte a kereskedelem növeléséről kötött megállapodást. Az amerikai autógyárak vezetői - hiszen elsősorban az ő üzletükről van szó - viszont azt mondták, hogy a megállapodás egyáltalán nem kielégítő. A kétoldalú kereskedelemben az amerikai deficit már maghaladja az évi 40 milliárd dollárt, ennek az összegnek a háromnegyede pedig a gépkocsiüzletből származik. Az elnök kíséretében levő gazdasági szakemberek egész éjszakán át tárgyaltak partnereikkel, de nem sikerült megnyitniuk az amerikai autók előtt a japán piacot, csupán Ígéretet kaptak arra, hogy Tokió fokozatosan növelni fogja az amerikai importot. A japánok ugyanis azzal vádolják az amerikai kormányt, hogy mesterségesen Japánt teszi felelőssé azért, mert keptelen megoldani saját gazdasági nehézségeit. Ha az USA a szabadpiac híve, nem kívánhat olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek szerint Japánnak előre meghatározott számú gépkocsit kellene importálnia az Egyesült Államokból. MAJDNEM EL TEMETTEK... A CNN tévétársaság bemondója szerdán mar majdnem elkezdte a Bush haláláról szóló hír beolvasását, amikor az adás vezetője megállította őt Az esetről csütörtökön tájékoztatott a tévétársaság szóvivője. Elmondta, két és léi órával azt követően, hogy az elnök Tokióban rosszul lett. a CNN-t felhívta egy férfi, aki az elnök orvosának adta ki magát és közölte, hogy Bush meghall. E beszélgetés szövegét átadták az ügyeletes szerkesztőnek, aki úgy döntött, hogy hamis információról van szó. ezért nem küldte adásba az anyagot. Ennek ellenére valamilyen módon a hir a Headline News moderátorához került, aki már el is kezdte mondani a szöveget: „Kifejezetten a CNN Headline News számára készült információnk van, s azt is hozzá kell tennem, hogy egyelőre meg nem erősített forrásból származik..." Ebben a pillanatban a kamerák mögül egy kiáltás hallatszott ..Nem! Stop!" A moderátor, Don Harrison azonnal reagált és közölte: ..Javitást kaptunk, tehát nem lógjuk közölni az előbb emiitett informáciot. Bush elnökkel kapcsolatos tragikus hir volt. de a legfrissebb tájékoztatás szerint az elnök jobban van és pihen." A CNN szóvivője elmondta még. az egész ügyet átadták az elnök biztonságáért felelős Secret Service-nek. A New York Post napilap szerint a rendőrség már le is tartóztatott Idahoban egy férfit, állítólag ő volt az ismeretlen telefonáló. MEGELŐZNI A BAJT AMERIKAI SZAKÉRTŐK UTAZNAK A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKBA Amerikai leszerelési szakértőkből álló küldöttség keresi fel a jövő héten a volt Szovjetunió négy utódállamát, azokat, amelyek területén hadászati nukleáris fegyverek találhatók. A delegációt Reginald Bartholomew külügyminiszter-helyettes vezeti. Margaret Tutwiler külügyi szóvivő csütörtöki tájékoztatójában közölte, hogy a szakértők Oroszországot, Ukrajnát, Belorussziát és Kazahsztánt keresik fel, s elsősorban az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, a nukleáris eszközök leszereléséről és megsemmisítéséről fognak tárgyalni. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter is ezzel a témával foglalkozott Londonban, ahol csütörtökön kezdte meg hivatalos látogatását. Azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szétesése nagymértékben megnövelte az atomfegyverek elterjedésének a veszélyét, s lehet, hogy ezt még a Nyugat sem lesz képes megakadályozni. Cheney brit kollégájának, Tom Kingnek a társaságában találkozott az újságírókkal, s külön aláhúzta: az USA-nak számításba kell vennie, hogy a jövőben talán több állam fog nukleáris fegyverekkel rendelkezni, mint most. Az atomfegyverek miatti aggodalmak olyan nagyok, hogy az elnökválasztási kampány résztvevői sem hagyhatják figyelmen kivül ezt a témát. A Demokrata Párt öt fő jelöltje egyetértett abban, hogy a súlyos problémák úgy előzhetők meg, ha a stabilitás érdekében megsegítik a Szovjetunió utódállamait. Ezért a Bush elnökhöz intézett csütörtöki levelükben sürgetik, hogy az USA azonnal küldjön élelmiszer- és gyógyszersegélyeket ezeknek az államoknak. HOLNAP: ELNÖKVÁLASZTÁS BULGÁRIÁBAN EGYESÉLYES JÁTSZMA Megszaporodtak a közgazdászokat és a politikusokat egyaránt érdeklő, Bulgáriával kapcsolatos hírek. Az első csoportba tartozóak közül néhány bennünket is közvetlenül érint Bulgária továbbra is adósa marad keleti szomszédainak, nem tudta határidőre visszafizetni tartozásait. Egyedül Lengyelországtól kapott hivatalosan haladékot március 31-ig a visszafizetésre. Hangsúlyozni kell, még a KGST felbomlása előtti időkből hátramaradt adósságokról van szó összegszerűen: Lengyelországnak 525 millió, Magyarországnak 75 millió, Csehszlovákiának pedig 350 millió transzferábilis rubellel tartozik. Mindezt november végéig kellett volna áruszállítással kiegyenlítenie, azzal, hogy ezt követően már csak dollárban rendezheti számláit Miként azt sem tudjuk, hogy a volt Szovjetunió utódállamaitól hogyan kapjuk vissza a 4-5 milliárd dolláros tartozást, egyelőre az is tisztázatlan, hogy Bulgárián hogyan hajtjuk be kintlévőségeinket. Hiszen a novemberben megalakult uj szófiai kormány e héten először ismerte be: a gazdasági helyzet a vártnál is rosszabb Az októberi választásokon gyóztes DESZkabinet ugyanis másfél hónapig csak arról beszélt, hogy a mostani tél sem lehet rosszabb az 1990-1991-esnél, amikor a boltokban szinte semmi nem volt kapható - jegyre sem. Most kiderült: lehet még rosszabb is. Bulgáriára mindaz érvényes, ami egy rossz keleteurópai gazdaságról csak elmondható. A növekvő munkanélküliségtől kezdve az üres üzleteken át a napi többszöri áramkorlátozásig és az alig fűtött lakásokig. Nőttön-nö a szociális feszültség, amit a keddi, csaknem egymilliós sztrájk is bizonyít. Talán ezért van az, hogy az átlagembert hidegen hagyja az újabb politikai erőpróba: holnap tartják a Bulgária történelmében első közvetlen elnökválasztást. Pontosabban: az első választási fordulót, de sokak szerint a másodikra nem is lesz szükség, mert a jelenlegi államfő egész biztosan már most megkapja az abszolút többséget. Az általános vélemény szerint egyesélyes játszma ez, Zselevnek nincs számításba jöhető vetélytársa. Zseljo Zselev az ország legtekintélyesebb politikusa. Filozófiai munkásságában marxistaként jutott el a marxizmus bírálatáig, s mint ilyennek, a Zsivkov-rezsim idején nem is lehetett más sorsa, csak az hogy - most népszerű kifejezéssel élve - „disszidenssé" váljon. Közvetlenül Zsivkov bukása után lett államfő, amikor a kommunisták még erősen kezükben tartották a kormányaidat, s ez érzékelteti népszerűségét. Korábban ö volt az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) a vezetője is. Talán ö az egyetlen, akinek a tisztességét eddig nem próbálták kikezdeni Eddig Mert csütörtökön megkísérelték, amolyan hátulról mellbe módon. Majdnem leírtam, hogy balkáni módszerrel, de azonnal letettem erről a jelzőről, mert hirtelen közeli analógiák jutottak eszembe Maradjunk annyiban, hogy a kelet-európai újdemokráciákra jellemző módon kezdték támadni, ami azt jelenti: nem ót személyesen. A Bolgár Szocialista Párt (a volt BKP) napilapja röppentette fel a hírt: Zselev kampánystábjának vezetője, Hriszto Ivanov korábban a titkosrendőrség besúgója volt. Nyilvánvaló, hogy a BSZP Zselevet akarja lejáratni, hiszen már azt is ellenezte, hogy az államfő újra jelöltesse magát. Az indoka: Zselev túlságosan elkötelezte magát a DESZ mellett, a jelenlegi kormányba is benyomta legmegbízhatóbb híveit. Nagyon furcsa eredményt hoztak az októberi választások: csak három párt került be a 240 tagú parlamentbe. A BSZP-nek 106, a DESZ-nek 110 képviselője van. A harmadik a török kisebbség pártja, s mint ilyen, eljátszhatja a mérleg nyelvének a szerepét. De a DESZnek és a törököknek együttesen sincs a legfontosabb alkotmánytörvények jóváhagyásához szükséges kétharmados többségük, tehát a BSZP-vel még mindig számolni kell, a törvényhozásban patthelyzet alakulhat ki. Ezért is sürgeti Zselev, hogy bővítsék ki az állam/ó alkotmányos jogköreit. Mert az új bolgár alkotmányt, amelyet az októberi választások előtt hagytak jóvá, még az a parlament fogadta el, amelyben a volt kommunisták abszolút többséggel rendelkeztek. Ez az alaptörvény pedig csak reprezentatív funkciókat ad az államfőnek, ami szinte semmi ahhoz képest, hogy az új elnököt már közvetlenül a lakosság (tehát nem a parlament, mint nálunk történt) választja meg. Az államfői jogkörök beszűkítése, mint az eddigiekből is kiderült, elsősorban a BSZP érdekeit szolgálta. Ez esetben bátran kijelenthető, hogy az igazi rendszerváltást is hátráltatja. Tehát a hatalomból kiesett BSZP két fronton nyitott most támadást pozícióinak, alaposan megcsappant népszerűségének visszaszerzése érdekében. Egyrészt az államfő, másrészt a török kisebbség ellen támad, éspedig nacionalista jelszavak hangoztatásával. A volt kommunisták szerint a török kisebbség pártja törvényellenesen került be a parlamentbe, mondván: maga a párt is törvénytelen, mert alkotmányellenes, ha valamely párt etnikai alapon szerveződik Márpedig Bulgáriában egyáltalán nem nehéz felszítani a nacionalizmust, a törökgyülölet a bolgárok körében szinte általános, elég, ha csak a rendszerváltás utáni nemzetiségi konfliktussorozatra gondolunk. A BSZP-nek igazából az fáj, hogy a török képviselők a DESZ-t támogatják a parlamentben, s így az új kormánynak megvan a működéshez szükséges elég kényelmes többsége. És ezzel együtt van remény arra is, hogy megkezdődik a radikális gazdasági reformpolitika végrehajtása. Ilyen reformok kidolgozására a BSZP 16 hónapon át nem volt képes. Ennyi idö telt el ugyanis Bulgáriában a rendszerváltás utáni két parlamenti választás között. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN T

egnap közép-európai idö szerint röviddel tíz óra után robbanás történt London központjában a Whitehall sugárúton, ahol a brit kormányhivatalok többsége van, mintegy 300 méterre a kormányfő Downing Street-i székhelyétől. A rendőrség eddig nem nyilatkozott arról, hogy mi okozta a robbanást Ám valószínű, hogy az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terroristáinak újabb veszélyes akciójáról van szó. Mint ismeretes, az IRA-tagok tavaly február 7-én támadást hajtottak végre a brit miniszterelnök székháza ellen Tegnapra virradó éjszaka London- . derry központjában is bomba robbant. Erre csupán néhány órával azután került sor, hogy Nagy-Britannia további rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetett be Északírországban. M

ég egy londoni hír: a brit politikai pártok csütörtökön nem hivatalosan megkezdték a parlamenti választások előtti kampányukat. A helyi sajtó szerint valószínűleg május 7-én tartják a választásokat. John Major kabinetjének tagjai és a Konzervatív Párt képviselői a kormányfő székházában folytattak tárgyalásokat a választási harc taktikájáról. L

ondonból Brüsszelbe helyezik át a Nyugat-európai Unió központját. s ez lehetővé teszi, hogy a szervezet jobban teljesítse az Európai Közösségek és az Észak-atlanti Szövetség közötti összekötő szerepét abban az időben, amikor az EK közös védelmi politikára törekszik. Erről tegnap tájékoztatott a belga sajtó. V

ioleta Chamorro nicaraguai elnökasszony csütörtökön változtatásokat hajtott végre a kormányban. Ernesto Lealt, az eddigi külügyminiszter-helyettest nevezte ki az ország új diplomáciai vezetőjének, mivel Enrique Drayfus egészségi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről, Chamorro egyben Silvio de Frankót, egykori gazdasági minisztert nevezte ki a központi nemzeti bank élére ós Julio Cardenast, volt elnöki tanácsadót bízta meg a gazdasági minisztérium irányításával. Közben az országban összecsapásra került sor a volt sandinisták és kontrák között. Leonel Bonavide, a kontrák egykori vezetője és további két személy életét vesztette, amikor a sandinista harcosok tüzet nyitottak és gránátokat dobtak arra az autóbuszra, amely a volt kontrákat szállította. J

anuár 22-re várható az amerikai Discovery űrrepülőgép első idei startja A tervek szerint a Discovery fedélzetén 7 űrhajós lesz - öt amerikai, egy német és egy kanadai. A repülés egy hétig tart, s a gép a feltételezések szerint január 29-én száll le az Edwards légitámaszponton - tájékoztatott a NASA S

védország most először vásárolt „keleti" fegyvereket. A Dagens Nyheter című napilap tájékoztatása szerint Svédország Németországban vásárolt csehszlovák és bolgár gyártmányú harckocsikat és páncélozott csapatszállító jármüveket. Szerdán érkezett Malmöbe az az öt T-72-es típusú tank és az öt MTLB típusú páncélozott csapatszállító, amelyeket svéd terepen svéd fegyverek ellen próbálnak ki. Ennek nem a további hasonló fegyverek vásárlása a célja, hanem az új svéd fegyverek gyártásával kapcsolatos kutatás. M

ilánóban szerdán a pénzügyőrség tagjai letartóztattak négy külföldit, akiket az úgynevezett vörös higany csempészésével gyanúsítanak. Egy osztrák és három magyar állampolgárról van szó, akik valószínűleg annak a szervezetnek a tagjai, amely a volt Szovjetunió területéről Svájcon, Ausztrián és Olaszországon keresztül nukleáris anyagokat próbált átcsempészni a közel-keleti államokba. Romano Dolce ügyész, aki az eset kivizsgálását koordinálja, közölte az újságírókkal, hogy az őrizetbe vett személyeknél vörös higanyt tartalmazó két üveget találtak. Dolce szerint nem radioaktív az anyag, de összetételét még vizsgálják.