Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám, péntek

1992. JANUÁR 31. HIREK-VELEMENYEK tÚJSZÓm I

gencsak sokáig tartott a bonni kormánynak, míg végre jóváhagyta a csehszlovák-német és a magyar-német államközi szerződéseket, s szabad utat adott Helmut Kohlnak Prágába, Budapestre, hogy ott aláírhassa a dokumentumot. A ,,magyar ügy" simán ment, talán csupán egy, az NDK megszűnéséből eredő gazdasági, pénzügyi probléma okozott némi gondot. Ám a szerződés elfogadása nem ezért késett, hanem mert Bonn egy kalap álatt intézkedett, vagyis összekötötte a Magyarországgal és a korábbari Csehszlovákiával parafált dokumentum jóváhagyását. Ez utóbbi lépést a legkülönfélébb ígéretek és biztatgatások hangoztatásával hetekig húztahalogatta, amivel olyannyira kiélezte a feszültséget, hogy a szerzödésügy már-már botránnyá dagadt. így aztán olyan helyzet alakult ki, hogy a kancellár a február 6-7-iki kellemesnek ígérkező budapesti „kiruccanás" után egy eléggé kínos és megpróbáltatásokkal teli prágai út elé tekinthet. Köszönheti ezt az értelmetlen halogató taktikát sugalló baior CSU-nak, amely a szudétanémet lobby szószólójává vált, s nevében próbálta rávenni a kabinetet a vagyonjogi és kártérítési kérdéseket nem rendező, állítólag . csupán udvariasSZABAD AZ LIT S****** £8sm <r"iPi ma*wmFlHM w ® zödé

s módosítására. Hiányolta a Csehszlovákiában élő németek erősebb érdekvédelmét, kifogásolta a dokumentum bevezető részében a müncheni szerződés érvénytelenítését rögzítő megfogalmazást, felháborodottan tiltakozott a szudétanémetek hajdani vagyonának elárverezése ellen. Hogy az akadálygörgetők törekvései ellenére Bonn még épp idejében jóváhagyta a dokumentumot, azt végül is egy, úgymond, láncreakció tette lehetővé Prága szinte naponta bombázta Kohlt, attói tartva, hogy a szerződés a választási kampány során a nyomás eszközévé válik. És minthogy az ezzel kapcsolatos bonyodalmakhoz, az esetleges negatív következményekhez, a nacionalista hullámverés felerősödéséhez Bonnban senkinek sem fűződött érdeke, a CDU és az FDP óvatos noszogatására végül a bajor kormánytárs is beadta a derekát. A pozitív válasz mellett azonban kikötötte: kísérőlevél és parlamenti határozat formájában követeli a kitelepített szudétanémetek jogainak elismerését. Szerdán a kabinet ülésén Vogel kormányszóvivő óvatosan fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy a február 27-i prágai aláírási ceremónián a két külügyminiszter kicseréli a német-csehszlovák szerződést bővítő kísérőleveleket, ezek tartalmáról azonban mit sem mondott. De méltatta a dokumentumot, mondván, megnyitja az utat az új partneri együttműködés felé, hozzájárul a piacgazdaság fejlesztéséhez, az EK-tagsággal kapcsolatos csehszlovák erőfeszítésekhez és megteremti a feltételeket a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldásához európai mércék szerint. Theo Waigel pénzügyminiszter, CSU-elnök viszont fontosnak tartotta kihangsúlyozni annak a bundestagi határozatnak a szükségességét, amely kifejezné a jövőbeni elvárásokat, támogatná a szudétanémet kérdés rendezését. A nagy egyetértés, a javaslat elfogadása után Waigel „útravalót csomagolt be" Kohlnak, felszólította őt: rá kell vennie a prágai kormányt a „jogellenesen elkobzott szudétanémet vagyon elárverezésének leállítására". Ez a „kell", a CSU-ra jellemző, napiparancs stílusú külpolitika az, ami szemet szúr, ez az, amit a hazai német sajtó is egyre gyakrabban bírál. Nem magát a bajor külpolitikát, hanem a felszólító módot abban a programban, amely a CSU elvárásait tartalmazza, kezdve Németország képviseletéig a Biztonsági Tanácsban, a szovjet atomfegyverek felszámolásán keresztül egészen a Csehszlovákiával szembeni követelésekig. (jRBÁN GABRIELLA KIJEV ELUTASÍTJA A DIKTÁTUMOT GOULDING BEFEJEZTE FÉLSIKERES MISSZIÓJÁT Horvátországban folytatódnak a fegyveres incidensek BAKER-ASRAVI TALÁLKOZÓ A MOSZKVAI FORDULÓ UTÁN Ä PALESZTINOK RAGASZKODNAK A TELJES KÉPVISELETHEZ Igor Kaszatonov admirális a feketetengeri flotta parancsnoka közölte, Borisz Jelcin orosz elnök keddi látogatása során Novorosszijszk kikötőben kidolgozták az orosz kormány végleges álláspontját a flotta státusával és struktúrájával kapcsolatosan. Ennek lényege: a flotta a közös stratégiai erők része marad és egyelőre megőrzik vezérkarának és egységeinek felépítését. Kaszatonov szerint nincs szó arról, hogy az ukrajnai Szevasztopol kikötőből Novorosszijszkba helyeznék át a flotta fő bázisát. Az ukrán hírügynökség viszont szerda este azt jelentette, hogy a Moszkva zászlóshajó vezette kötelék, amely a hét elején Novorosszijszkba hajózott, még mindig nem tért vissza Szevasztopolba. Kaszatonov admirális különleges helikopteren tért vissza Szevasztopolba. de nem volt hajlandó fogadni az ukrán parlamenti képviselőket, akik találkozni szerettek volna a flotta tisztjeivel és katonáival. Az orosz-ukrán ellentétekkel kapcsolatos az a hír is, amely szerint Vitold Fokin ukrán kormányfő nyilatkozatban fordult a nemzetkőzi pénzügyi körökhöz és bejelentette, Ukrajna nem rendeli magát alá a továbbiakban a FÁK államközi tanácsa utasításainak, s maga fogja törleszteni a volt Szovjetunió külföldi adósságaiból rá háruló részt. Az ukrán rész az összes szovjet adósság 16,37 százaléka. Horvátország válságövezeteiben általában tegnapra virradó éjszaka is tiszteletben tartották a tűzszünetet, de azért voltak fegyveres incidensek. A legkomolyabb összecsapásokról Bárányából, Eszék környékéről, valamint Kelet-Szlavóniából, Vinkovci térségéből érkeztek jelentések. A szerb szabadcsapatok Baranyában azzal vádolták a Horvátokat, hogy Bilié mellett este 10-kor megtámadták egységeiket, s az összecsapásnak csak az vetett véget, hogy a szerbek bevetették a tüzérséget és az aknavetőket is. A horvát rádió tegnap reggel arról számolt be, hogy az „agresszor" Eszék külvárosait lőtte. A horvát vezérkarra hivatkozva a rádió azt közölte, Marrack Gouldingnak, az ENSZ-főtitkár helyettesének látogatása után az ellenség fokozta porvokációit Eszék, Gospic, Zadar és Dubrovnik térségében. Marrack Goulding befejezte juMint azt már jeleztük, szerdán este Moszkvában befejeződött a közel-keleti béketárgyalások harmadik szakasza, melynek keretében szakértői szinten folytak a megbeszélések a konkrét problémákról. Ezek többek között a fegyverzetellenőrzés, a környezetvédelem, a menekültek kérdése, gazdasági problémák és mások. Néhány helyszínt már kiválasztottak, április' vegén, illetve május elején újra találkoznak a szakemberek, hogy döntsenek a megbeszélések időpontjáról. A konferencia után találkozott James Baker amerikai külügyminiszter Hanan Asravi asszonnyal, a palesztin küldöttség szóvivőjével. Tárgyalásaikról semmit sem közöltek, de biztosra vehető, hogy szóba került a palesztinok távolmaradása a konferenciáról. Közvetlenül a találkozót megelőzően tartott sajtóértekezletet Hanan Asravi Ismét megindokolta a palesztinok távolmaradásának okát és hangsúlyozta, a jövőben ragaszkodni fognak a szélesebb goszláviai misszióját, s bár nem utazik vissza New Yorkba teljesen üres kézzel, a Vance-tervet a békefenntartó erők Horvátországba küldéséről nem sikerült teljes mértékben elfogadtatnia. Mind a horvátországi szerbeknek, mind a horvát vezetésnek vannak még fenntartásai, amelyek egyelőre akadályozzák a kéksisakosok kiküldését. A szerb és a szövetségi vezetés, valamint a szövetségi hadsereg főparancsnoksága teljes támogatásáról biztosította az ENSZ-tervet, s egyetértettek vele a nyugat-szlavóniai ún. szerb autonóm terület képviselői is. Ez azonban nem elég az elképzelés megvalósításához. Az ENSZ-katonák megjelenéséhez Horvátországban feltétlenül szükség van arra, hogy lényegesen megváltozzon Milan Babicsnak, Krajina „elnökének" elutasító álláspontja, s a horvát vezetés is lemondjon a Vance-terv egyes kitételeinek „szabad értelmezéséről". körű részvételhez, tehát az emigrációban élő palesztinok bevonását is a tárgyalásokba. Emlékeztetett rá, a madridi kritériumot - miszerint sem a kelet-jeruzsálemi, sem a diaszpórában élő palesztinok Izrael kérésének megfelelően nem vehettek részt a megbeszéléseken - csak azért fogadták el, hogy a békefolyamat egyáltalán beindulhasson. A jövőben azonban ragaszkodnak a teljes képviselethez, enélkül nem képzelhető el haladás a tárgyalásokon. Amerikai hivatalos források szerint James Baker nem hajlandó törölni Szíriát a terrorista országok listájáról annak ellenére, hogy az Öböl-háború kapcsán és a sikeres túszszabadításokban játszott pozitív szerepe után jelentősen javult Damaszkusz és Washington viszonya. A gazdasági és kereskedelmi előnyök megtagadását jelentő listán szerepel még Irak, Irán, Líbia, Észak-Korea és Kuba is. NÉHÁNY SORBAN T

ekintet nélkül azokra a leszerelési javaslatokra, amelyeket George Bush elnök ismertetett az Unió helyzetéről szóló évi jelentésében, az Egyesült Államok tovább fejleszti az új atomfegyvereket és folytatja a földalatti kísérleti atomrobbantásokat. Ezt James Watkins energetikai miniszter jelentette be. Ezek az amerikai tervek valószínűleg érzékeny pontját képezik majd a küszöbönálló Bush-Jelcin tárgyalásoknak. Mint ismeretes, a két elnök a het végén Camp Davidban találkozik. V

áclav Havel köztársasági elnök február 4-én a svájci Davosba utazik, ahol részt vesz a Világgazdasági Fórum zárószakaszán. Két napot tölt Svájcban, hivatalos programja egyelőre nem ismeretes. A davosi fórum tegnap kezdődött, a tanácskozáson mintegy 250 politikai személyiség és kb. 1000 külkereskedelmi képviselő vesz részt. A szervezők szerint a fórumon négy földrajzi terület - Ázsia, Kelet-Európa, Dél-Afrika és Latin-Amerika - problémáira összpontosul a figyelem. M

agyarországon február elsejétől átlagosan 12 százalékkal emelik a hazai és 10 százalékkal a behozatali gyógyszerek árát. Az sem kizárt, hogy július elsejétől további drágításra lehet számítani. E

gy kubai család 13 tagja a múlt szombaton megpróbált eljutni a guantánamói amerikai katonai támaszpontra. A kormánycsapatok tüzet nyitottak a menekültekre és megsebesítettek egy fiút és egy kislányt. Ezt szerdán közölte a washingtoni külügyminisztérium egyik meg nem nevezett képviselője. A menekülteket körülzárták a kubai biztonsági szolgálat tagjai, csupán egy férfinek sikerült eljutnia a támaszpontra. N

émetországban még mindig tevékenykednek a Független Államok Közösségének ügynökei. A Berliner Morgenpost című napilap a szövetségi belügyminisztérium eddig nem közölt jelentésére hivatkozva azt írta, hogy ezek az ügynökök „különböző tevékenységet folytatnak". Egyes információk szerint Karlshors.tból a Berlin melletti Rehagenbe helyezték át a KGB központját, s állítólag ebben az épületben kaptak helyet a volt NDK állambiztonsági minisztériumának aktái is. A szövetségi belügyminisztérium nem erősítette meg ezeket az adatokat, ám valószínűnek tartja, hogy a Stasi-iratok a KGB kezébe kerültek. S

on Sen, a vörös khmerek „hóhérja" tegnap ismét visszatért Phnompenhba, ahonnan tavaly novemberben Khieu Samphannal, a frakció vezetőjével együtt kénytelen volt elmenekülni. A jelentések szerint Son Sent fogadja Norodom Szihanuk herceg, államfő. K

ét hónapon belül Ukrajna az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tagjává válhat - jelentette ki Jacques Attali, a bank elnöke szerdai kijevi látogatása során. Az ukrán fővárosban tárgyalásokat folytatott Leonyid Kravcsuk elnökkel, Vitold Fokin kormányfővel és több más vezető politikussal. A megbeszéléseken a jövendőbeli együttműködésről volt szó. Már világos, hogy a bank az energetikára, a közlekedésre, a környezetvédelemre, a mezőgazdaságra, ám mindenekelőtt a hadiipar konverziójára összpontosítja majd a figyelmét. E

szak-Írországban, a Belfast melletti Lisburnben, tegnap ismét egy személy életét vesztette - közölte a helyi rendőrség. Arról is tájékoztatott, hogy eddig még senki sem vállalta a felelősséget a merényletért, de nincs kizárva, hogy a tettes ismét az ír Köztársasági Hadsereg, amely terrorista módszerekkel harcol Ulster brit fennhatósága ellen. addam Husszein iraki elnök OZ különleges katonai egységeket hozott létre, ezeknek az lesz a feladatuk, hogy az államfőt, az elnöki palotát és a kulcsfontosságú objektumokat védelmezzék, szembeszálljanak a dél-iraki síita muzulmánokkal, akiknek felkelését tavaly márciusban fojtották el a köztársasági gárda tagjai. M

ég mindig vannak katonai titkok, még mindig a haditechnika az, ahol hét lakat alatt őrzik az új találmányokat, a nagyközönség szamára még mindig ez a leghozzáférhetetlenebb terület, már csak a műszaki kérdések bonyolultsága miatt is. Ezért csupán a beavatottak szúk köre tudja felmérni, hogy egy-egy nagy horderejű katonapolitikai döntés, a milliónyi részproblémát is figyelembe véve, a valóságban miként és mennyi idö alatt valósitható meg. Az amerikai és az erre válaszként bejelentett orosz leszerelési javaslatok nemzetközi fogadtatásából - azon túlmenően, hogy mindenki elismeréssel szól róluk - az a tanulság is levonható, miszerint ez az a terület, ahol a legnehezebb a gondolkodásmódból kiiktatni a régi sztereotipiákat. Nehéz elszakadni a kétpólusú világban megszokott logikai menettől. Úgy vélem, ebben az egy mondatban két olyan téma van, amelyek szintén megérdemelnének egy-egy önálló tanulmányt. Az egyik, hogy hány pólusú a világ, a másik pedig a régi logika utóélete ebben a világban Túlzottan leegyszerűsített dolog lenne azt mondani, hogy az egyik világhatalom megszűnésével a világ egyetlen szuperhatalom befolyása alá került. Bár felfedezhetők ilyen politikai törekvések, ez mégsem igaz, hiszen valamiféle új totalizmushoz vezetne Ahhoz, hogy az állam jól, demokratikusan működhessen, a mindenkori kormányzatnak szüksége van az ellenőrzést gyakorló mindenkori ellenzékre. Valahogy így reagál a világ is arra az új szerepre, amelyet a Szovjetunió szétesése után Amerika felvállalt, illetve fel kellett vállalnia A britek és a franciák továbbra is ragaszkodnak saját atompotenciáljukhoz, sót London :még a fejlesztésről sem mond le, azzal érvelve, hogy a világ még korántsem biztonságos, sosem volt ilyen nagy az atomeszközök elterjedésének veszelye, az évezred végéig legalább húsz országnak lehetnek nagy hatótávolságú nukleáris rakétái. De a kimondatlan okok között szerepel: nem akarják, hogy az USA legyen a nyugati világ egyedüli atomhatalma, s az előbbi hasonlatnál maradva: ez is beleillik a demokratikus játékszabályokba. Még akkor is, ha látszólag úgy tűnik, hogy Párizs és London hátráltatja az atomleszerelési folyamatot. Sokpólusú tehát a világ, még a katonapolitikában nagyrészt azonos elvekhez igazodó észak-atlantiak, és tágabban: a fejlett Nyugat is, érdekszférákra szakad a mindent meghatározó gazdaságban - EK kontra USA, kontra Japán és igy tovább. És velük szemben áll a megoldhatatlannak tűnő gazdasági-társadalmi gondokkal agyonterhelt harmadik világ, mint egész is és ennek atomfegyverekre áhítozó része is. Csak az első pillanatban tűnik erőszakoltnak e problémák emlegetése az amerikai és orosz leszerelési ÚJ WliiGREie javaslatok kapcsán. Bush most először szólt egészen nyiltan az Egyesült Államok világpolitikai vezető szerepéről. Ezt Kelet-Európa talán a nyugatiaknái is jobban támogatja és e pillanatban, gazdasági kényszerűségből, látszólag Oroszország is. De látni kell. hogy Amerika nemzetközi szerepének erősödésével párhuzamosan a fejlődő világ egy |elentös részében erősödik az Ameri ka-ellenesség, például (nem a kommunista) az iszlám ideológia alapján. Külön gond számomra Oroszország. A Szovjetunió örököse már nem világhatalom, de katonai nagyhatalom. Mégsem tudja az ember hová sorolni, hiszen életszínvonalát tekintve meredeken zuhan a fejlődők szintje felé, bár potenciálját, lehetőségeit tekintve nem oda tartozik. Ez pedig minden politikai szándéknyilatkozat ellenére jelentós destabilizáló tényező, amit felerősít az. hogy egy másik atomörökös, Kazahsztán például maga akar rendelkezni az ottani nukleáris eszközökkel. Nem • vitatom a japán külügyminiszter igazát, aki a Bush-beszédröl azt mondta, bátor lépés a béke erősítése és az új világrend felé. De azt senki nem tudja, milyen lesz az új világrend, csak az biztos, hogy Washington fogja játszani a vezető szerepet. Ami nem kell, hogy rossz legyen, főleg ha működnek - ha szabad így fogalmazni - a világdemokrácia eszközei, mechanizmusai. Washington a vezető szerephez szükséges eszközökről nem mond le. Tényleg nagy dolog a hadikiadások ötven milliárdos csökkentése. De az amerikai katonai költségvetés még igy is nagyobb lesz, mint a második hidegháborús korszak nyitányakor, vagyis Ronald Reagan hatalomra jutásakor volt. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a Bush-javaslatok nam az egyetemes biztonságot szolgálják Ismét visszautalva a japán külügyminiszterre: mindez tényleg csak nyitány lehet, az eredmények hosszabb távon fognak jelentkezni. Egyrészt azért, mert a leszerelés. az atomfegyverek megsemmisítése is rendkívül költséges, például az oroszoknak nincs is rá pénzük. De nemcsak költséges, hanem hosszadalmas is, szakértők szerint az utódállamoknak annyi robbanófejet kell megsemmisíteniük, hogy azt a saját berendezéseikkel tiz év alatt sem tudnák végrehajtani. Tehát e téren szintén a Nyugat segítségére szorulnak. Ezen túlmenően a korábban négymilliósra felduzzasztott hadsereg személyi állományának nagyarányú csökkentése szociális feszültségforrás is (munkanélküliség, lakáshiány stb,). Az elején szó volt arról, hogy a nagy horderejű katonapolitikai döntések jelentőségét a megvalósíthatóságuk adja Ebből a szempontból lesz fontos és érdekes is a szombati Bush-Jelcin találkozó. Oroszország önerőből már leszerelni sem képes, ezért ha Bush azt akarja, hogy az ö lépéseit a másik fél is követni tudja, akkor mélyen az amerikai adófizetők zsebébe kell nyúlnia Kérdés, hogy ezt meg tudja-e tenni, amikor Amerikában gazdasági recesszióról beszélnek, s ami még nagyobb súllyal esik latba: közeleg az elnökválasztás. Vagy lehet, hogy az ilyen eszmefuttatás csupán a kishitűség jele, és csak a földhözragadt, általános kelet-európai pesszimizmus miatt túnik oly távolinak az erősek, nagyok és gazdagok által megálmodott új világrend? MALINAK ISTVÁN