Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK AZ UTOLSÓ PILLANATBAN ÉRKEZNEK? MOSZKVA FELKÉSZÜLT A KÖZEL-KELETI BÉKETÁRGYALÁSOK ÚJABB FORDULÓJÁRA —Ó/SZÓ A DÉLKELET-ÁZSIAI EGYÜÜMŰKÖDÉSRÖL SZINGAPÚRBAN MEGKEZDŐDÖTT AZ ASEAN-ÁLLAMOK CSÚCSÉRTEKEZLETE Szingapúrban tegnapra virradó éjszaka a délkelet-ázsiai országok gazdasági és politikai együttműködésének megerősítésére tett felhívással kezdődött meg az ASEAN-államok csúcsértekezlete. A Reuter hírügynökség ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a csúcs résztvevőinek az a céljuk, hogy alapvető politikai döntéseket hozzanak, tekintettel a gyorsan változó nemzetközi helyzetre. A legfőbb figyelmet a szövetségen belüli gazdasági együttműködés fejlesztésére, a vámtarifák megszüntetésére és a szabadkereskedelmi övezet létrehozására fordítják. Természetesen szó lesz a biztonsági kérdésekről is. Mint ismeretes, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása 1967-ben alakult Indonézia, Malaysia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld részvételével. Célja az említett országok gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésének fejlesztése. KÉTES ÉRTÉKŰ NÉPSZAVAZÁS ELŐTT BELGRÁDBAN ÉS KNINBEN NEM IRIGYLÉSRE MÉLTÓ AZ ENSZ-FŐTITKÁR HELYETTESÉNEK HELYZETE David Levy izraeli külügyminiszter, vasárnap fejezte be ötnapos kínai látogatását, s záró sajtóértekezletén reményét fejezte ki, hogy sikeresen folytatódik majd a közelkeleti békefolyamat. Pekingi látogatása során Levy a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló dokumentumot írt alá. Ez lehetővé teszi Kína számára, hogy részt vegyen a moszkvai" közel-keleti tárgyalási fordulón. David Levy és kísérete tegnapra virradó éjszaka érkezett meg Moszkvába. Röviddel ezután az izraeli miniszter annak a reményének adott hangot, hogy az összes részt vevő félnek érdeke a béke támogatása a térségben. Vlagyimir Petrovszkij, a közelkeleti tárgyalások előkészítésével megbízott külügyi bizottság vezetője tegnapi sajtóértekezletén jelentette ki, hogy az arab-izraeli béketárgyalások újabb fordulóját január 28-án és 29-én tartják meg Moszkvában Oroszország és az Egyesült Államok védnöksége alatt. A közvetlenül Napról napra új nyilatkozatot tesz a hét magyarországi egyház, sürgetvén a televízióban és a rádióban a vallási adások műsoridejének növelését. Az első dokumentumot még január 15-én fogalmazták meg, ám ennek véleményük szerint semmilyen hatása nem volt. A hét egyházi vezető úgy véli, hogy ma már nem lehet irányadó az a megállapodás, amely még a rendszerváltás előtt a Németh kormány idejében született a műsoridő felosztására a felekezetek között. Nehezményezik, hogy a rádió új műsorstruktúrájában a vallási műsorok nehezen vehetők, különösen Magyarország határain kívül. Gyakorlati példákkal cáfolják azt az állítást, hogy a televízió felekezeti műsorideje meghaladná több nyugati tévéadó hasonló célra fordított műsoridejét. Az egyik beadvány szerint az egyházi vezetők a Kárpát-medence magyar ajkú hívői aláírásainak százezreivel is készek bizonyítani, mennyire megalapozott a kérésük. Az egyházak kérését támogatják a kormánykoalíció pártjai és határozottan felhívta a figyelmet a követelések jogosságára Antall József miniszterelnök. A vitának kétség kívül van bizonyos érzelmi töltete is. Mensáros László színművész kijelentette, hogy mivel a követeléseknek nincsen foganatjuk, egyelőre nem vállal érdekelt feleken kívül a megbeszéléseken részt vesznek az Öböl menti Arab Országok Együttműködési Tanácsának (GGC) tagállamai, a Magreb-államok, az Európai Közösségek, valamint Kína, Kanada és Törökország képviselői. Petrovszkij arról is tájékoztatott, hogy az orosz hatóságok nem tettek eleget a Palesztinai Felszabaditási Szervezet kérésének, nem engedélyezték a részvételt a száműzetésben élő palesztinok csoportjai számára. A PFSZ egyébként támogatja a konferencián a palesztin küldöttség jelenlétét. Az arab országok közül eddig csupán Jordánia küldött delegációt Moszkvába, a többi arab ország még mérlegeli részvételét. Szíria és Libanon elutasította a részvételt a moszkvai fordulón. Oroszország kész közvetítő szerepet vállalni a közel-keleti helyzet rendezése során - mondotta Andrej Kozirev orosz külügyminiszter az izraeli partnerével folytatott megbeszélésein. szereplést sem a rádióban, sem a tévében. Gombár Csaba, a Magyar rádió elnöke az ügyben elmondta, hogy tavaly többször tárgyaltak az érintett egyházakkal a műsoridő bővítésének lehetőségéről. Az új műsorrendben az egyházaknak több mint kétszerannyi idő jut, mint korábban. Gombár Csaba szerint önmagában ez a tény is - iigyelembe véve, hogy számos társadalmi szervezet és nemzeti kisebbség műsoridejének emelését kérte - jelentős előrelépés. Igaz ugyan, hogy egyházi műsorok csak a Kossuth-rádió URH sávján hallhatók, ám egy ökumenikus jellegű vallási műsort a Kossuthadó középhullámú sávján sugároznak. Miután a hét végén az egyik koalíciós párt a KDNP a rádió- és a tévéelnök távozását követelte, a rádióelnök legutóbbi nyilatkozataiban erőteljesebben jut kifejezésre a kompromisszumkészség. Gombár szerint március végére lehetővé válik a vasárnapi istentiszteleteknek a Kossuth rádióban történő sugárzása. Nem zárkózik el a kompromisszum lehetősége elől az a levél sem, amelyet a külföldön levő tévéelnök nevében küldtek a tiltakozóknak. Ugyanakkor azonban a levélíró rámutatott, az egyházak műsorideje gyakorlatilag nem csökkent és a műsorok szerkesztésének jogát a televíziósok fenntartják maguknak. Varga Péter Ádám Bosznia-Hercegovina függetlenségéről február 29-én-március 1-én rendezik meg a népszavazást - 16 órás viharos szócsaták után így döntött a köztársaság parlamentje. A döntés a szerb képviselők nélkül született meg, mert ők a szavazás előtt kivonultak a teremből. Szerintük nem népi, hanem csak nemzeti referendumok jöhetnek számításba, mert a boszniai szerbek tavaly öszszel már tartottak "népszavazást, s úgy döntöttek, hogy ök Jugoszláviához akarnak tartozni. A most jóváhagyott határozat értelmében a lakosságnak arra a kérdésre kell felelnie, támogatja-e, hogy Bosznia-Hercegovina a muzulmánok, szerbek, horvátok és a köztársaságban élő más állampolgárok szuverén és független állama legyen? A köztársasági törvények értelmében a népszavazás kiírásához a parlamenti képviselők egyszerű többsége is elégséges, vagyis 121 honatyának kell rá igent mondania. A szarajevói törvényhozásban a Muzulmán Demokratikus Akciópártnak 86, a Horvát Demokratikus Közösségnek pedig 44 képviselője van. Az a tény, hogy a szerb honatyák nem vettek részt a döntésben, további feszültségek forrása lehet e köztársaság három nemzete, a muzulmánok, a szerbek és a horTegnap több mint hatszáz kamion zsúfolódott össze a görög- jugoszlav határ mindkét oldalán. A görög távolsági teherfuvarozók ugyanis eltorlaszolták az utat. A tiltakozásnak ezt a formáját választották amiatt, hogy a jugoszláviai harcok követvatoK között, s ezt a problémát egy olyan referendum, amelyben a három közül az egyik nem vesz részt, nem oldhatja meg. Franjo Greguric horvát kormányfő New York-i látogatása után kijelentette, Zágráb azt szeretné, ha az ENSZ tiz napon belül Horvátországba küldené a békefenntartó erőket. A horvát kormány azt kérte, hogy addig jó lenne útnak indítani egy 1500-2000 fős kontingenst, s megérkezésük után, két héten belül, a jugoszláv hadsereg is kivonulhatna Horvátországból. Marrack Goulding, az ENSZ főtitkárának helyettese tegnap zárt ajtók mögött kétórás tárgyalást folytatott Belgrádban Goran Hadzsicscsel, Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség ún. szerb autonóm területe „kormányelnökével". Bizonyos előrelépésről nyilatkozott az újságíróknak, de hozzátette, hogy ., vannak még megtárgyalandó akadályok. " Hadzsics szerint az ENSZtervet ugyan lényegében elfogadják, de javasolnak néhány változtatást. Ezekről azonban nem volt hajlandó konkrétan szólni. Azt viszont hangsúlyozta, hogy egyes kérdésekben nem hátrálhat meg. Goulding ezután Kninbe utazott, ahol Milan Babiccsal, Krajina vezetőjével folytat hasonló jellegű tárgyalásokat a helyzet rendezésének ügyében. keztében már hetek óta magyar területen kénytelenek Közép-Európába szállítani az árut s a magyar hatóságok az elmúlt héten az áthaladási illetéket felemelték több mint a hétszeresére, mintegy 1100 dollárra. 1992. JANUÁR 28. NÉHÁNY SORBAN A

mr Musza egyiptomi külügyminiszter tegnapra virradó éjszaka közölte: február 3-án Cipruson rendezik meg az el nem kötelezett országok tagállamainak konferenciáját, s ezen döntenek Jugoszlávia elnökségének kérdéséről. Az arab külügyminiszterek nemrégi marokkói konferenciájával összefüggésben Musza elmondta, a résztvevők konzultációkat folytattak, a tanácskozásnak nem az volt a célja, hogy döntéseket hozzon. C

iszjordániában, Dzsanin város közelében vasárnap találták meg a közelmúltban meggyilkolt négy fiatal palesztin holttestét. Az AP hírügynökség arab forrásokra hivatkozva tájékoztatott róla, hogy a palesztinokat azért ölték meg, mert Izraellel kollaboráltak. Izraeli katonai források szerint viszont csak három holttestet találtak, a negyedik halálesetet még vizsgálják. Közben bebizonyosodott, hogy álarcosok rabolták el a palesztinokat és később lelőtték őket. A tett helyszínén kijárási tilalmat rendeltek el, a katonák házkutatásokat végeznek, de a tetteseket még nem sikerült elfogni. L

usakában vasárnap tették közzé az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) jelentését, melyből kiderült, hogy az év elején az afrikai országok külföldi adóssága elérte a 150 milliárd dollárt. Az adatok szerint idén több mint 27 millió afrikainak kell majd megküzdenie a szárazság okozta problémákkal, s a becslések szerint a menekültek száma további 40 millióval gyarapodott. Komoly veszélyt jelent Afrika lakossága számára az AIDS, a következő tíz évben kb. 10 millió afrikai halhat meg ebben a betegségben. B

ulgáriában a DUMA című ellenzéki lap. azzal vádolta Dimitr Ludzsev volt miniszterelnök-helyettest, jelenlegi védelmi minisztert, hogy együttműködött az egykori állambiztonsággal. A napilap szerint Ludzsevnek az volt a feladata, hogy semlegesítse a radikalizmust a Bulgáriában a glasznoszty és a peresztrojka támogatására létrehozott nem hivatalos klubban, amelynek többek között Zseljo Zselev jelenlegi államfő is alapító tagja volt. Néhány héttel ezelőtt, röviddel a választások előtt, a DUMA egy másik titkos dokumentumot is nyilvánosságra hozott, s ebben Hriszto Ivanovot, Zselev választási kampányának vezetőjét vádolta a titkosszolgálattal való együttműködéssel. A titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala megerősíti azokat az aggodalmakat, hogy a volt állambiztonság levéltári aktái nincsenek ellenőrzés alatt és politikai célokra használják ki. Dimitr Ludzsevet egyébként a hadseregben végrehajtott helytelen reformokért bírálja a Bolgár Szocialista Párt. M

aoritánia két legnagyobb városában éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el azután, hogy - ellenzéki források szerint - a rendőrség megclt több olyan személyt, akik a pénteki elnökválasztásokon elkövetett csalások ellen tiltakoztak. A maoritániai állami rádió szerint a fővárosban és az ország legnagyobb kikötőjében rendelték el a kijárási tilalmat, ennek okáról azonban nem számolt be. Az egyiptomi rádió által idézett ellenzéki források viszont úgy vélik, hogy a rendeletet a tüntetők és a rendőrség közötti vasárnapi összecsapások miatt hozták. A választások első eredményei szerint az eddigi elnök, Szidi Ahmed Taja került ki győztesen a vokscsatából. V

aszilij Szafroncsuk, az ENSZ-főtitkár helyettese, mielőtt vasárnap elutazott Tripoliból, reményét fejezte ki, hogy Líbia és a Nyugat között rendeződik a vita, amely egy amerikai és francia polgári repülőgép elleni bombatámadás körül robbant ki. A JANA libiai hírügynökség szerint Szafroncsuk tárgyszerűnek nevezte Moamer Kadhafi legfelsőbb libiai vezetővel folytatott tárgyalásait. Z

seljo Zselev bolgár elnök a Pari cimű napilapnak adott nyilatkozatában kijelentette: országa az eddigieknél nagyobb támogatást vá

r a Világgazdasági Fórumtól, amelynek képviselői hamarosan összeülnek a svájci Davosban. Zselev szerint a Davosba szóló meghívó a bolgár reformok sikerének elismerését jelenti. Az államfő arról is tájékoztatott, hogy a davosi fórumon beszédet mond, melyben kiemeli a délkelet-európai stabilitás jelentőségét. U

krajna a nagy osztozkodásban megkapta a neki járó jó nagy szeletet a szovjet tortából, s megmaradt neki a krém is: a Krímfélsziget. Nem sokáig örülhetett azonban szerzeményének, mert Oroszország - mint az várható volt - magának szeretné ezt a stratégiai jelentőségű félszigetet flottástul, kikötőstül. S bár úgy tűnik, a flotta ügyében előbb vagy utóbb csak megállapodnak, a félsziget esetében még kemény csata várható. A múlt héten már az orosz parlament is felvetette az ügyet, mondván, ez ősi orosz föld, s Ukrajna teljesen alkotmányellenesen jutott hozzá. Állást foglalni ebben a kérdésben nagyon nehéz. Ennek oka pedig a félsziget mozgalmas történelme, lakóinak sokszor tragikus sorsa. Oroszország 1783-ban hódította el a Krímet az Oszmán Birodalomtól, s rövidesen az impérium déli tengeri kapujává építette ki. Ekkor kezdődött meg az oroszosítás is, hiszen ez a terület elsősorban a tatárok földje volt. 1922-ben a félszigetet autonóm köztársaságként a szovjet államhoz csatolták, közigazgatásilag az Oroszországi Föderációhoz tartozott. 1954-ben Nyikita Hruscsov, aki Sztálin idején Ukrajna pártvezetője volt, az orosz-ukrán szövetség 300. évfordulója alkalmából nagyvonalúan Ukrajnának ajándékozta a félszigetet. Ez akkor nem kavart valamt nagy port, bár a területet abban az időben többségben már oroszok lakták, hiszen 1944-ben Sztálin deportáltatta a tatárokat, akiket az ellenséggel való együttműködéssel vádolt meg - mindenkit kivétel nélkül. Krím elajándékozása valóban csak formaságnak tünt, ki gondolta volna akkor, hogy nem egész harminc év múlva a Szovjetunió megszűnik létezni. Az elképzelhetetlen valósággá vált, Hruscsov uralkodói gesztusából immár nemzetközi vita kerekedett. Most éppen úgy tűnik, győz a józan ész: Jelcin szembeszegült parlamentjével, helyteleníti a Krím visszakövetelését. Tény, KRÍMES TORTA ezzel egy lavina indult volna meg, hiszen a volt Szovjetunió belső határai annyira voltak reálisak, történelmiek - a nemzetiségi jelzőt meg sem merem említeni -, mint azok a határok, melyeket a gyarmatosítók húztak gyakran vonalzóval Afrikában vagy Arábiában. Ukrajna visszakövetelhetné Oroszországtól Voronyezs és Kurszk környékét, ami bizonyára nagyon kellemetlenül érintené Moszkvát. Az pedig az éppen csak összeragasztott államközösség széthullásához vezetne, ha a Krímre, mint precedensre hivatkozva a többi tagállam is előállna ennél sokkal jobban megalapozott területi igényeivel. Jelcin menti a menthetőt, hiszen az egész államközösség alapja a minszki háromoldalú szláv szövetség. A belorusz fővárosban elfogadott szerződés pedig egyértelműen kimondja, hogy az országok elutasítják a határrevíziókat. Kijev most megnyugodhat, ezúttal nem kell csalatkoznia az orosz elnök adott szavában. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy az ügy végérvényesen lekerül a napirendről. Jelcin nem lesz örökké elnök, a föderáció parlamentjében is megváltozhatnak az erőviszonyok, arról nem is beszélve, hogy a krímieknek is lehet még néhány meglepetés a tarsolyukban. Igaz, hogy a félszigeten is többséget kapott az ukrán függetlenség, de az az alig 53 százalék a lakosságnak mindössze 36 százalékát jelenti, mivel itt nagyon alacsony volt a részvétel a népszavazáson. A távolmaradók és az ellenzők pedig éppen az oroszok voltak... Ami a tatárokat illeti, ők, úgy tűnik, most az ukránokat választották. Nem nagy támogatás ez Kijevnek, hiszen csak 160 ezren vannak, de számuk feltehetően növekedni fog: a volt unió különböző területeiről 500 ezren akarnak visszatelepülni a félszigetre. Nem lesz ez könnyű dolog, mint ahogyan eddig sem volt. Házaikat, földjeiket oroszok kapták meg Sztálintól, tehát várható a tatár-orosz ellentétek folytatódása, kiéleződése. A visszatelepüléshez kb. 700 millió rubelre lenne szükségük - de hol van ma ennyi pénz az államközösségben? Kravcsuk ukrán elnök 15 milliót Ígért nekik, ami igazán kevés, de legalább valami, amivel el lehet indulni. Pillanatnyilag tehát jégre került a Krim kérdése, Ukrajna megtarthatja az egész tortát. De abban nem lehet biztos, hogy a krémje nem fog-e megkeseredni GÖRFÖL ZSUZSA PRO ÉS KONTRA ÉRVEK A MAGYARORSZÁGI TÉVÉ ÉS RÁDIÓ VALLÁSI MŰSORAINAK ÜGYÉBEN KÍNAI-OLASZ KONTAKTUS Li Peng kínai kormányfőt, aki vasárnap este óta kétnapos látogatáson tartózkodik Olaszországban, tegnap fogadta Francesco Cossiga elnök, Guilio Andreotti kormányfő és Gianni De Michelis külügyminiszter. A két évvel ezelőtti Tienaitmen téri diákzavargások véres elfojtása óta a kínai kormányfő először tesz látogatást nyugati országban. Li Peng útjával összefüggésben az olasz politikusok értékelték a legutóbbi lépéseket a kínai külpolitikában, de nem titkolták, hogy a tárgyalásokon nemcsak a *ét ország közötti gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséről lesz szó, hanem az emberi jogokról is. GÖRÖG KAMIONVEZETÖK TILTAKOZÁSA