Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám, szombat

HÍREK - VELEMENYEK NEM EGYSZERI HUMANITÁRIUS AKCIÓ . ÚJ szó, 1992. JANUÁR 25. (Folytatás az 1. oldalról) keket és szolgáltatásokat adja a szovjet utódállamoknak. E háromoldalú üzletnek, vagy háromszögtranzakciónak nevezett megoldás tó előnye: a Nyugat egyszerre segítené a FÁK-at is, me_q a hármakat is. Eléggé vitatott volt Japán álláspontja. Tokió a segítségnyújtást továbbra is ahhoz a feltételhez köti, hogy Oroszország adja vissza a négy Kurili-szigetet. Ezt a magatartást Genscher német külügyminiszter is bírálta sajtóértekezletén, mondván, a szigetek ügye kizárólag Japán problémája, a Szovjetunió szétesése viszont globális probéma. Manfred Wörner NATO-fötitkár pedig felajánlotta, hogy a tömb segítséget nyújt a segélyszállítmányok szállításához és elosztásához. Dienstbier külügyminiszter a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott interjújában a konferencia nagy sikerének nevezte, hogy mindenki tudatosította: a szovjet utódállamok megsegítése nem egyszeri humanitárius akció kérdése. E segítségnek az alapvető gondokat kell megoldania, hiszen annak nincs értelme, hogy a külföld minden évben küldjön valamit. A FÁK tagállamaiban például ahhoz kell megteremteni a feltételeket, hogy a termést rendesen learassák, a gabona ne rothadjon meg a raktárakban és így tovább. A visegrádi hármak kezdeményezése kapcsán elmondta, örül annak, hogy a posztkommunista világ transzformációjának gondolata fokozatosan teret hódít. A hármak elképzeléséhez csatlakozott Bulgária és részben Románia, sőt Törökország és Thaiföld is hajlandó benne részt venni, részben a hármak termékeinek befogadójaként is. Egyébként a hármak Washingtonban nagy figyelmet keltettek indítványukkal, bő terjedelemben foglalkozott vele például a Washington Post napilap, és reagált rá Hans-Dietrich Genscher is. Külügyminiszterünk ezzel kapcsolatban megerősitette, hogy eddig ez volt a hármak legnagyobb mértékű együttmúködése egy nemzetközi fórumon. Összehangolt eljárásuknak köszönhetően a háromszög-tranzakció elve a konferencia minden dokumentumában szerepel. Arra a kérdésre, hogy Csehszlovákia mi mindennel vehet részt a segélyakcióban, Dienstbier kijelentette: az teljesen egyértelmű, hogy mit tudunk azonnal felajánlani. Gyorsan kellene reagálnunk az újabb igényekre is, a kormányok és a vállalatok aktivitásától fúgg a dolog, mivel folyik a versengés. Csak a legjobb elképzelések számíthatnak sikerre. Nekünk sem érdekünk, hogy a segélynyújtás eredményeként fenntartsuk a régi termelési struktúrákat hazánkban. Nem szállíthatunk elavult termékeket. Ha tovább akarunk haladni a fejlett Európába vezető úton, olyan tervezeteket kell előterjesztenünk, amelyek ezeknek az igényeknek felelnek meg. Ily módon újabb eszközöket szerezhetünk üzemeink korszerűsítéséhez és rekonstruknióiához. A békés építkezés komoly békétlenségek forrása. A felvétel ugyanis a megszállt Ciszjordániában készült, ami pedig épül, az Jakir, egy újabb zsidó település. Nem csoda, hogy nem születik komoly haladás az arab -izraeli tárgyalásokon... OROSZ-UKRANIDEGHABORU MÁR A KRÍM IS FELKERÜLT A VITATÉMÁK LISTÁJÁRA • 2 MILLIÓS HADERŐCSÖKKENTÉS KÉSZÜL A belorusz fővárosban, Minszkben tegnap délelőtt kezdődött meg a Független Államok Közössége parlamenti képviselőinek értekezlete. A küldöttségeket parlamenti alelnökök vezetik. A legfontosabb napirendi pontok közé tartozik a törvényhozói munka koordinálása. Valószínűleg szóba kerül a legújabb orosz -ukrán vita is. Az orosz pa

rlament ugyanis csütörtökön úgy döntött, felülvizsgálják, mennyire alkotmányos az az 1954-es döntés, amelynek ertelmében a Krím-félsziget Ukrajnához került. Az orosz honatyák felszólították ukrán kollégáikat arra is, ismerjék el, hogy a fekete-tengeri flotta az egész közösség érdekeit védi. Ezért szerintük a flotta tagjainak is ugyanazt az esküt kellene letenniük, mint a közös hadászati erők katonáinak. Egyébként az éles vitában néhány orosz képviselő egyenesen azt szorgalmazta, hogy Oroszország kérje Ukrajnától a Krím visszaadását. Végül a mérsékeltebbek győztek, akik azt akarják, hogy csupán vizsgálják felül Hruscsov '54-es döntését, amelyet akkor parlamenti jóváhagyás nélkül hozott. Kijev kapásból elutasította a flottával kapcsolatos orosz álláspontot, azt a javaslatot, amely szerint a Közösség egyesített fegyveres erőinek kötelékébe a flottának csak a 7 százaléka kerülne, a többi pedig megmaradna Ukrajnának. Ez az ajánlat a Kijev és Moszkva között dúló idegek háborújának újabb fejezete. Az ukránok szerint egészen nyilvánvaló, hogy a 7 százaléknyi flotta egyáltalán nem életképes egység. Ukrajna korábban többször is hangoztatta, hogy a fekete-tengeri hajóhadat túldimenzionáltnak tartja, neki az egész flottára nincs szüksége. Szakértők szerint a teljes flottát - s ez a 93 százalékra ís vonatkozik - Ukrajna nem is bírná eltartani. Ezért Kijev szerint a legújabb orosz javaslat csupán átlátszó propagandafogás. Az orosz kormány csütörtökön értékelte a gazdasági reform első húsz napját. A kormányfői tisztséget is betöltő Jelcin bírálta saját kabinetjét, amiért nem szavatolta kielégítő módon a lakosság szociális védelmét az árfelszabadítás körülményei között. Ugyanakkor azt mondotta, a reformokat folytatni kell, főleg a gyorsított privatizálás útján. A kormány szerint a jelenlegi időszakban a legnagyobb problémát a kenyérellátás okozza. Alekszandr Calko orosz védelmi miniszterhelyettes oslói sajtóértekezletén azt mondotta, lehetséges, hogy az elkövetkező két évben 2 millióra csökkentik a jelenleg megközelítőleg 4 millió fót számláló hadsereget. Hozzátette, a politikusok csak 700 000-es csökkentésről beszélnek, de szerinte az kevés. Ugyanakkor tény az is, hogy a csökkentés óriási gondokat okoz, ugyanis nem tudják hol elhelyezni a hazatérő katonákat. Az ukrán kormányon belül is viták robbantak ki. A kabinet mellett működő gazdasági tanács jóváhagyta a gazdasági reformmal kapcsolatos legsürgetőbb intézkedéseket. A tervezet rendkívül gyors és radikális transzformációval számol. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának Lanovoj, az egyik gazdasági tárca vezetője elmondta, hogy ezt a kormány több tagja is ellenezte. Hozzáfűzte, valószínű, hogy a tervezetet csak abban az esetben lehet végrehajtani, ha a parlament rendkívüli jogkörökkel ruházza fel Kravcsuk államfőt. Neki kell ugyanis a reformot irányítania, s a miniszter szerint a kormányban személycserékre is sor kerül. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön javasolta a világszervezet közgyűlésének, hogy Kazahsztánt vegyék fel az ENSZ-tagállamok sorába. A JÖVŐ HÉTEN WASHINGTONBÓL JÖN A NAGY HÍR? Magukat megnevezni ném kivánó washingtoni források közölték, az Egyesült Államok fontolóra vette hadászati atomrakétáinak - a szárazföldi és tengeri telepítésűeket is beleértve - nagyarányú csökkentését. Nagy a valószínűsége annak, hogy a lépést Bush elnök már a jövő héten bejelenti; az elnök kedden fogja elmondani az idei elnökválasztás miatt oly nagyon várt üzenetét az unió helyzetéről. Az USA tengeri hatalomként sosem értett egyet azzal, hogy bármi módon is korlátoznia kelljen a hadihajókat, s főleg a tengeralattjárókra telepitett nukleáris potenciálját. Az AP és a Reuter azt írta, nem kizárt, hogy a kezdeményezés egy része egyoldalú intézkedéseket tartalmaz, a másik részét viszont a Független Államok Közösségének reagálásától teszi függővé. A New York Times úgy véli. Lehetséges, hogy Bush javasolni fogja minden MX típusú rakéta felszámolását. Ezek mindegyike tíz önállóan célba vezérelhető robbanófejjel van ellátva. Ócskavasba kerülhetnek a régebbi, Mitgetman típusú hordozóeszközök is. R

övidesen eldőlhet, mikor indítják Jugoszláviába a kéksisakosokat, hiszen az. ENSZ-főtitkár helyettese éppen azért ment tegnap oda, hogy felmérje: van-e annyira hatékony a tűzszünet, hogy megkezdhessék a kéksisakosok telepítését. Rengeteg dolgot kell tisztázni, elsősorban a horvátországi Krajina szerbjeit rábírni, hogy fogadják el az ENSZkatonák ottani jelenlétét, hiszen még azzal is fenyegetőztek, hogy a krajinai ,,hadsereg" lőni fog rájuk. Ebből a szempontból - a szerb-horvát viszony buktatói, a bosznia-hercegovinai feszült helyzet mellett - érdemes külön figyelmet szentelni annak, hogyan befolyásolhatja a rendezést a Szerbián belül tapasztalható politikai mozgás a szerb-szerb vita. Ez utóbbi alatt a belgrádi szerb vezetés és a krajinai meg a boszniai szerbek közötti súrlódások értendők. Helyi megfigyelők úgy vélik, Szlobodan Milosevics szerb elnök és Milan Babies krajinai vezető vitája megnehezítheti az ENSZ-béketerv megvalósítását. Felmerül a kérdés: arra utalnak a jelek, hogy a Milosevics-rezsim pozíciói gyengülőben vannak? Úgy tűnik, mégis kulcsfontosságúvá válhat a szerb elnökök vitája a béketervröl, bár vannak, akik szerint ez csak porhintés, mert a hosszú távú célokat: Nagy-Szerbiát, Krajina Horvátországról való mindenképpeni leváltását illetően egy követ fújnak. Babies azért utasítja el a tervet, mert attól tart, hogy a hadsereg onnan kivonul, akkor Zágráb azt fog tenni Krajinával, amit akar. Ezért nem hajlandó lefegyverezni csapatait és területére beengedni a kéksisakosokat, mondván, hogy csak a két szembenálló felet elválasztó vonal mentén telepítsék őket. Ami természetesen a horvátok számára elfogadhatatlan, mert elvesztenék az ország területének egyharmadát. Babies azt is Milosevics szemére veti, hogy a szerb fél nevében elfogadta a Cyrus Vance által kimunkált tervezetet. Ebben Babicsot támogatja Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezére is. Sőt, megnyerték maguknak a szerbiai ellenzéki Demokrata Párt vezetőjét, Dragoljub Micsunovicsot, aki szintén nem ért egyet a krajinaiak lefegyverzésével. Ezt a vitát próbálta feloldani legutóbbi nyilatkozatában a csonka államelnökség alelnöke, BranSZERBIA KONTRA SZERBEK ko Kosztics, aki legutóbbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, Krajina átmenetileg sem Horvátországhoz, sem Jugoszláviához nem tartozna, hanem valamilyen formában ENSZ-felügyelet alatt lenne. S bár az elképzelés részletei nem ismertek, előre meg lehet jósolni, hogy a horvátok nem fognak érte rajongani. Fel kell figyelni arra, hogy a befolyásos szerb ortodox egyház most először fordult szembe Miloseviccsel. Pál pátriárka, aki tavaly nyáron még arról beszélt, hogy a szerbeknek meg kell védeniük magukat a horvátokkal szemben, most úgy foglalt állást: a szerb kormányzatnak nincs joga arra, hogy az egész szerb nép nevében beszéljen. A hívőket lelkiismereti vizsgálatra felszólító levelében azt írta, ,,a kard a nép államának határáig mehet, s ha megengedik, hogy az állam addig terjedjen, ameddig a kard elér, akkor megszűnik népinek lenni és impériummá válik". Pál szerint ez esetben lehet, hogy területet nyer az állam, de erkölcsileg vesztes marad; leigázottnak lenni vagy leigázni egyformán katasztrofális a nemzet államára nézve. Milosevics állásfoglalásai sohasem voltak egyértelműek, mindig ködösített. Ezt figyelembe kell venni, ha a rendezés kilátásait taglaljuk. Valószínűleg ö is tudja, sok igazság van abban, amit ellenfelei állítanak: öt csak a háború tartja felszínen, a békében menthetetlenül megbukik. Mintha csak előre megérezte volna a fejleményeket, mindig azt mondta, Szerbia nem áll háborúban senkivel, Horvátországban a hadsereg harcol. Nagy-Szerbia megteremtése érdekében kihasználta, a saját szolgálatába állította a hadsereget, és egyre nyilvánvalóbb, ha beköszönt a béke, ugyanezt fogja tenni, megpróbálja a tábornokokra kenni a felelősséget. Tehát a szavahihetőnek korántsem nevezhető Milosevics és a talajukat vesztett katonák - ez két olyan bizonytalansági tényező, amit mindenképpen számításba kell venni. Az biztos, hogy a kommunista pártvezérből szocialistává, internacionalistából nemzetivé átvedlett Milosevics ragaszkodni fog a hatalomhoz. P

ozícióit tekintve e pillanatban még korai lenne temetni Milosevicset. De a pakliban minden benne van, Kelet-Európa a példa arra, hogy történhetnek egyik napról a másikra földrengésszerű változások. A nagy kérdés az, hogy az új hatalom, az eddig szintén erősen nacionalista ellenzék mennyivel lenne demokratikusabb, kevésbé nacionalista. Az igaz, hogy Milosevics mostani ellenzékében vannak nála demokratábbak, de vannak szélsőségesebbek is, elég ha csak a csetnik vajdára, Seseljre gondolunk. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN ^^ien Csi-csen kínai és David Levy wwizraeli külügyminiszter Pekingben tegnap aláírta a megállapodást a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A viszony normalizálását több hónapon át tartó titkos diplomácia előzte meg. Most már Kína, amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, aktívabban akar részt venni a közel-keleti békefolyamatban. H

atározatot hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtöki ülésén, amellyel megtiltja a fegyverszállítást Szomáliába, s egyben azonnali tűzszünetre szólítja fel a.polgárháborúban érdekelt feleket. Az egyhangúlag elfogadott dokumentum tartalmazza a világszervezet főtitkárának felhívását is az azonnali humanitárius segély megszervezésére a háború és éhínség sújtotta kelet-afrikai országba. T

iranában csütörtökön Jozef Baksay szövetségi külkereskedelmi miniszter és Yillc Cabiri, a külgazdasági kapcsolatokkal megbízott miniszter írta alá a csehszlovák-albán kormányközi megállapodást a kölcsönös kereskedelemről és fizetésekről. Ezenkívül jegyzökönyvet írtak alá az egymással szembeni keresetek kiegyenlítéséről. A megállapodás értelmében a kifizetések konvertibilis valutában fognak történni. A

ngola és a Dél-afrikai Köztársaság között csütörtökön minden jel szerint lezárult a feszült kapcsolatok 17 éves időszaka. Pedro Van Dunem angolai és Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter megállapodást irt alá a fogolycseréről. Mindkét miniszter megelégedéssel szólt az egyezmény megkötéséről, Botha egyenesen történelmi pillanatról beszélt. Van Dunem azt hangoztatta, el kell felejteni a múltat, a két ország a legjelentősebb a térségben, és egyik sem léphet előre a másik nélkül. Az 1975-ös angolai forradalom óta a két ország kőzött nem volt sem közúti, sem légi forgalom, de még telefon-összeköttetés sem. I

zrael visszavonta a január elején kiutasított 12 palesztin egyike ellen hozott ítéletet. Mindössze másodízben fordul elő, hogy a hatóságok felülvizsgálják a deportálásról szóló döntést. Az első ilyen eset még 1979-ben történt. B

erlin keleti részében a 15-25 év közötti fiatalok több mint egyharmada ellenségesen viszonyul az idegenekhez - derült ki egy szociológiai felmérés során. A jobboldali radikalizmus, amelyet rasszista elemek is súlyosbítanak, a legszembetűnőbben a 15-17 évesek körében nyilvánul meg, szerintük egyetlen erős pártra van szükség, egyetlen erős vezérrel. Sőt, a megkérdezettek 23 százaléka úgy véli, az erőszak hatékony eszkőz a politikai célok elérésére. A külföldiek elleni gyakori támadások azt bizonyítják, hogy a radikális fiatalok nem maradnak meg a szavaknál, cselekednek is. V

éres incidens történt csütörtökön a magyar-román határon, Biharkeresztesnél, amikor a magyar határőrök 55 román utast leszállítottak a Balt-Orient Expresszről és visszaküldték hazájukba, mivel nem rendelkeztek megfelelő utiokmányokkal. Az egyik román férfi leszaggatta magáról ruháját, borotvával felvágta mindkét kezét és fenyegette terhes feleségét is. Azt mondta, megöli őt, ha nem engedik be Magyarországra. A határőrök lefegyverezték és megkötözték a dühöngő férfit, maid - miután orvosi ellátásban részesült - az első vonattal visszaküldték Romániába. ELŐRE ÁLARCOS MAGYAR! Hát már bujkálunk is? Alakoskodunk? Titkoljuk a nemzetiségünket? Aztán meg van képünk, akarom mondani, álarcunk bálozni. Sokadik alkalommal is ,,az 1. álarcos magyar bálon"? Meghívjuk egymást? Hirdetünk, hirdetgetünk, a magyar helyesírási szabályzatot meg álarcban olvassuk? Máskülönben miért nem látjuk a helyes megoldást? Netán, valóban a magyaroknak álcázott idegenek báljára hívogatnak? Vagy majd mi öltünk álorcát, hogy szalonképesebbnek mutassuk magunkat mások előtt? Valóban, csupán nyelvi vétség? Nem működik-e így a tudatunk? Higgyem-e, hogy nem tudják a magyar tanárok, a magyar újságírók, a magyar politikusok és a magyar vállalkozók, hogy szándékuk szerint magyar álarcosbálra invitálják az álarcot nem viselő magyarokat? S mindezt éppen a mi lapunkban? (dusza)