Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám, szombat

1992. JANUÁR 25. ÚJSZÓI HAZAI KÖRKÉP 4 TÖRVÉNYESSÉGET, JOGÁLLAMOT Néhány megjegyzést szeretnék fűzni a Szlovák Köztársaság alkot­mányának tervezetéhez, hiszen ez a dokumentum, mint állampolgárt engem közelről érint, mindnyájunk jövöjét meghatározza. Mindeneke­lőtt megjegyezném, az első fejezet túlságosan hangsúlyozza: a jövő szlovák társadalmát nemzeti ala­pokra építik. Ez ellentmond a mo­dern európai elveknek és lerombolja azt, amit a nemzetiségi jogokra vo­natkozó cikk kimond. Ezenkívül eb­ben a fejezetben csak alternatív ja­vaslatként szerepel a nemzeti ki­sebbség megnevezés. Szerintem mindenképpen ezt kell elfogadni, mert jobban fedi a valóságot, mint a nemzetiségi kisebbség fogalom. Nagy bizonytalanságban vagyok az első fejezet 4. cikkével kapcsolat­ban. Inkább kérdezni szeretnék, de úgy gondolom ez nagyon sok em­bernek is kérdése. Nem teljesen világos a Szlovák Köztársaság hatá­raira vonatkozó meghatározás. A határokat, pontosan Csehszlová­kia határait, nemzetközi konferenci­án állapították meg, így jó lenne kifejteni, hogy a 2. bekezdés a múlt­ra, jelenre vagy jövöre vonatkozik-e. Az 5. cikk államnyelvről beszél. Meggyőződésem, és ebben európai utazásaim is megerősítettek, hogy térségünkben ez a meghatározás nem fogadható el. Ellentétben van az alapvető szabadságjogokkal és a nemzeti kisebbségek jogait taglaló 32. cikkel is. Több fenntartásom van a 2. feje­zettel kapcsolatban is. így például a második rész 14. cikkében említett lealacsonyító bánásmódot ponto­sabban kellene meghatározni, mert ez sokféleképpen értelmezhető. El­lentmondásosnak tartom a 4. fejeze­tet is. Ami benne foglaltatik, az meg­kérdőjelezi, hogy van-e egyáltalán szükség a szövetségi alkotmányra. Nem értek egyet a 89. cikk alternatív javaslatával, mert rendkívül rossz lenne, ha népszavazást lehetne el­rendelni arról, hogy érvényes ma­radjon-e az Alapvető Jogok és Sza­badságok Alkotmánylevele. Megkérdőjelezném a Szlovák Köztársaság elnöki posztjának létjo­gosultságát. Ez eleve egy önálló Szlovákiát feltételez. Vagy két köz­társasági elnök lenne egy országon belül? Netán egy harmadik elnök is lenne, a közös köztársaságé? Az államfő jogkörét meghatározó rész ellentmond a 10. és 3. fejezetben foglaltaknak, ezért az előterjesztett formában elfogadhatatlannak tartom. Ami bennünket egészen közelről érint, az a kisebbségekről szóló feje­zet. Véleményem szerint ezt ki kell egészíteni az MKDK-Együttélés ja­vaslatával. Ezenkívül, a rosszemlé­kű közel- és régmúlt tapasztalataiból kiindulva, javaslom: a nemzetközi testületnek is felügyelniük kellene a nemzetközi egyezmények, az al­kotmánylevelek és a leendő alkot­mánylevelek szabta kötelességek teljesítését, s ehhez meg kell találni a törvényes keretet. Ugyanis sok államban - és ez alól Csehszlovákia sem kivétel - a történelem folyamán sok szép elvet fogadtak el, de ezek közül sokat nem tartottak be. A ki­sebbségek élete és sorsa rendkívül fontos térségünk békéje és egyen­súlya érdekében. A kisebbségeket az összeférhetetlenség fényébe állí­tani senkinek sem lehet az érdeke. Legkevésbé nekünk nem. ERDÉLYI GÉZA, református lelkész, Hanva Csütörtöki számunkban má­ra dr. Szabó Rezsővel ígér­tünk interjút. Sajnos, anyag­torlódás miatt ezt a beszél­getést csak a jövő héten tud­juk közreadni. HOGYAN MÓDOSUL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS? A szlovák munka- és szociális ügyi minisztérium tegnapi sajtótájé­koztatóján a társadalombiztosítás területén várható változásokról in­formálta az újságírókat dr. Igor Lip­ták, a társadalombiztosítási osztály igazgatója és dr. Marián Preissinger. Mint azt dr. Lipták bevezetőjében hangúlyozta, már folyamatban van az új társadalombiztosítási rendszer előkészítése, ám bevezetésére az eredetileg tervezett időpontban, te­hát 1993. január 1-jén még nem kerül sor. Az új társadalombiztosítá­si rendszer alapját egy olyan szo­ciális alap képezné, amely a lehető legkevésbé függne az állami költ­ségvetéstől, s amelyre a dolgozók s a vállalatok, szervezetek adó for­májában befizetett összegek kerül­nének. Ez a szociális alap lenne hivatott az állampolgárok szociális igényeit kielégíteni. A jelenlegi át­meneti időszakban azonban, mikor még a régi előírások és jogi normák vannak érvényben, lassan halad az új társadalombiztosítási rendszer bevezetése, igy egyelőre csak a leg­szükségesebb változtatásokra kerül sor. 1992. január 1-től azok a nyugdíj­jogosult polgárok is kaphatják nyug­díjukat, akik munkát vállalnak, amennyiben munkavállalási szerző­désük nem szól egy évnél hosszabb időre. Ebben az esetben azonban bérükből a szokásosnál 100%-kal magasabb adót fognak levonni. 1992. január 1-jével leszűkült azon személyek köre, akik jogosul­tak az állami bér- illetve nyugdíj­kiegészítésre. A nyugdíjasok és el­látatlan gyermekek esetében ennek összege 220, a családi pótlékot ka­pó személy esetében pedig 140 ko­rona havonként. A társadalombiztosítási rendszer­rel kapcsolatban egyéb újítások is várhatók az év folyamán. így az év végéig fokozatosan megszüntetik a munkakategóriákat és a belőlük fakadó társadalombiztosítási elő­nyöket, egységesítik a nök nyugdíj­korhatárát, azaz megállapítását füg­getlenítik a nevelt gyermekek szá­mától. A betegbiztosítási rendszer­ben alapvető változás lesz, hogy 14 napot meghaladó betegállomány esetén a segélyt a munkáltató fogja fizetni (nagysága változatlan ma­rad). A gyermekgondozási szabad­ságon lévő kismamáknak járó se­gély emelését is tervezik, az eddigi 900-ról havi 1100 koronára. 1992­ben is várható nyugdíjemelés, mely­nek mértékét a nyugdíjjogosultság bekövetkeztének évétől teszik füg­gővé. Végezetül egy a munkanélkülie­ket érintő változásról számolt be dr. Marián Preissinger. 1992. január 1 -jével lerövidült a munkanélküji-se­gély folyósításának időtartama. Az érintetteknek a megállapított időn túl a munkanélküli-segély helyett szoci­ális segélyt állapit meg a körzeti, illetve járási hivatal szociális ügyosztálya. Ennek a szociális jutta­tásnak a nagyságát a létminimum­ként megállapított összegnek meg­felelően fogják meghatározni. S. FORGON SZILVIA KELL A MUNKA, A BÉR... Már második napja, a délelőtti órákban alig lehet mozdulni szerkesz­tőségünk folyosóin. Az történt ugyanis, hogy a szomszédunkban székelő magáncég napilapunkban megjelent hirdetésére százával érkeztek a munkát keresők. Miért ez a nagy érdeklődés? - kérdeztem a kérdőíveket kitöltő jelentkezőktől. - Ne gondolja senki, hogy a kül­földi munkalehetőség vonzolt ben­nünket is. Nekünk munkára van szükségünk. Munkára, bérre. Mert én már hét hónapja munkanélküli vagyok. Sofőr voltam a Hydrostav­nái, de átszervezés miatt elbocsá­tottak. Eredeti szakmám víz-, gáz­és központifűtés-szerelő, tehát megfelelek a hirdetésben feltünte­tetteknek - vallott sorsáról a Duna­szerdahelyről érkező Vozák Ágos­ton. - Gondunkat tetézi, hogy a feleségem - az anyasági szabad­ság lejárta után - sem tud elhelyez­kedni. De mit mondjak a gyerekeim­nek, ha enni kérnek? Miből fizessem a lakbért, a villanyszámlát, miből törlesszem a kölcsönöket? Havi 2500 korona a rezsi... A munkanél­küli segélyt már nem kapom, a szo­ciálisát még nem. A hivatalban úgy tájékoztattak, hogy egyelőre még nem tudják, milyen összeget kapok, mert nincs meg a keret. Azt ki mond­ja meg, hogy miből éljünk? - Nekem három gyerekem van, s az asszonnyal mi is munkanélküli­ek vagyunk. E hónapban jár le a se­gélyem, más bevételünk meg nem lesz. Decembertől tartozom a lak­bérrel is... Senki nem mondhatja, hogy nem akarunk dolgozni. Soha nem féltünk a munkától. A jobb kere­set reményében megjártuk a Szov­jetuniót is. Gázvezetéket építettünk. Kemény két év volt - egészítette ki társát Marko Pál. - Amióta a válla­lattól kitették a szűrünket, hiába jár­juk a munkaügyi hivatalokat, hiába jelentkezünk a hirdetésekre. Próbál­kozásunk nem jár sikerrel. Pedig kell a munka, a pénz. - Amióta nem dolgozom, odaha­za napirenden vannak a veszekedé­sek. Idegesek vagyunk, tanácstala­nok, talán ezért is marjuk egymást - közölték őszintén mindketten. - A nagy érdeklődés láttán, még­is, bizakodnak? - kérdeztem beszél­getőtársaimtól. - Úgy hallottuk, hogy már több mint kétszázan jelentkeztek, s csak hatvan személynek tudnak munkát biztosítani. A szakmai képesítésünk rendben van, csak a német nyelvvel vagyunk gondban. De hát nem vár­hatunk ölbe tett kézzel! S addig is, amíg értesítenek bennünket, tovább járjuk a hivatalokat, s jelentkezünk a hirdetésekre. Mert munka nélkül nem ember az ember. (péterfi) FÜSTTÉ VÁLT HEROIN (Munkatársunktól) - A Szlovák Belügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján Ladislav Pittner miniszter és Stefan Lastovka ezredes, a rendőrség szlovákiai parancsnoka a bűnözés alakulásáról tájékoztatta az egybegyűlteket. Az újságírók többek között megtudhat­ták, hogy Szlovákiában a múlt évben 88157 bűneset történt, 26 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tavaly elkövetett 128 gyilkosságból még 17 fel­derítetlen. Csaknem 4 ezer lakásba törtek be, és csak az esetek 35 százalékában sikerült a tettesek nyomára bukkanni. A 34166 közlekedési baleset során 1046-an vesztették életüket, 90-nel keve­sebben, mint egy évvel korábban. Egyre gyakoribbak a privatizációval kapcsolatos bűncselekmények is, főleg a zsarolás. Jelenleg a rendőrség több mint 40 ilyen esettel foglalkozik. A sajtó képviselői videofelvételen megtekinthették, hogyan vált tegnapelőtt füstté az a mintegy 70 kilogramm és csaknem félmilliárd korona értékű heroin­szállítmány, melyet a múlt hét végén az oroszvári határátkelőn koboztak el egy Teheránból Prágába tartó török kamio­nostól. A „hamvasztási" aktusra a városi ügyész jelenlétében a Slovnaft egyik spe­ciális kemencéjében került sor, melyben toxikus anyagokat és egyéb veszélyes hulladékokat szoktak égetni. A sajtótájékoztató végeztével a bel­ügyminisztérium képviselői bemutatták azokat az új, nyugati márkájú rendőrautó­kat, (Mercedeseket, Renaultokat, Fiatokat és Volkswagenokat), melyek napjainktól a bűnüldöző szervek rendelkezésére áll­nak. (ov) SEGÍTSÉG A FUVAROZÓKNAK BESZÉLGETÉS VILIAM CSIZMAZIÁVAL, A COOPEX M&G SPEDITION IGAZGATÓJÁVAL - Mivel foglalkozik az ön által irá­nyított cég? - Munkatársaim a Pozsony-Berg, az Oroszvár-Rajka és az Ipolyság­Parasapuszta határátkelőhelyeken árut behozó vagy az országon ke­resztül szállító fuvarozóknak nyújta­nak szolgáltatásokat. A szállítólevél felmutatása alapján ők állítják ki a kísérőlevelet, melyet a vám igazo­lása után az illetékes vámhivatalban vagy azon határátkelőhelyen, ame­lyen keresztül elhagyják az országot kötelesek leadni. A mi cégünk tulaj­donképpen magára vállalja a fele­lősséget azért, hogy az áru vámhi­vatalba kerüljön. Tehát, ha a szállító nem jelentkezik az illetékes vámhi­vatalban, mi kötelesek vagyunk megkeresni a küldeményt és arra kötelezzük öt hogy utólag vámkezel­tesse az árut, mert ha ezt nem teszi, nekünk kell megfizetni a tartozását. - A korábbi időszakhoz képest az árubehozatal jóval megnövekedett. Ráadásul az év elejétől a szállítók­nak új vámnyilatkozatot kell kitölteni­ük. Ezzel kapcsolatban komoly gon­dok keletkeztek. - Amikor láttuk, milyen problémát jelent a változás, úgy döntöttünk, segítünk a behozatallal foglalkozók­nak. Mivel mi a határátkelőhelyen dolgozunk, jó lehetőségünk van rá. Gondoltuk, miért ne foglalkozhat­nánk a vámnyilatkozatok kitöltésé­vel. Ez elsősorban azért indokolt, mert a régi nyomtatványra 23 tételt kellett bejegyezni, az új, egységes vámnyilatkozatban pedig 54 adatot kell feltüntetni. Ez eléggé körülmé­nyes munka, a kezdő vállalkozók nehezen birkóznak meg vele. Az előnye viszont az, hogy az Európai Közösségek országaiban hasonló nyomtatványt alkalmaznak, így az áruszállítás meggyorsítható. - Úgy hírlik, az új nyomtatványok hiánya okozza a legnagyobb gondot... - Ennek megoldása szerintem csak napok kérdése. Sajnos, ne­künk is csupán annyi nyomtatványt sikerült beszerezni, amennyire az ipolysági határátkelőhelyen szüksé­günk van, ott ugyanis már az elmúlt évben foglalkoztunk a vámnyilatko­zatok kitöltésével. - Most hogyan segítenek a ta­nácstalanokon? - Január végéig térítésmentesen adunk tanácsokat az érdeklődők­nek, a pozsonyi 07/210-3218, 210-3215 telefonszámokon. Akik személyesen keresnek fel bennün­ket (Martanovic Jtca 25, 23. emelet) naponta 8-tól 15 óráig díjtalanul megtudhatják, mi a teendőjük, ha külföldre, illetve külföldről kívánnak árut szállítani. DEÁK TERÉZ TÁMOGATJÁK A CSEHORSZÁGI KÖVETELÉSEKET (Munkatársunktól) - A közúti szállításban dolgozók független szakszervezeti szövetségének el­nöksége Pozsonyban a Cseh­országban kialakult kritikus helyzet­tel foglalkozott. Amint köztudott, a Cseh Köztársaság költségvetése az idén 50 százalékkal kevesebb állami támogatást hagyott jóvá a közúti forgalom számára. Elsősorban az utasforgalom dotációjára 'hasz­nálnák majd fel. Ennek következté­ben félő, hogy a csehországi autó­közlekedési vállalatok kenytelenek lesznek megszüntetni az utasforga­lomban nyújtott kedvezményeket. Annak ellenére, hogy a szlovák költségvetés az idén a csehországi­nál jóval több támogatást nyújt en­nek az ágazatnak - az igényeket mintegy 90 százalékra kielégítve -, a csehországi gondok hozzánk is begyűrűzhetnek, hiszen a kedvez­mények megszüntetésével felbom­lana az országban az eddig még egységes szállításitarifa-rendszer. Ezt elkerülendő, a szakszervezeti szövetség elnöksége támogatja csehországi partnerük követeléseit, s január végéig felméri a helyzetet az egyes munkahelyeken az esetle­ges sztrájkkészültség bevezetésére. Az ülést követő sajtótájékoztatón a szakszervezeti szövetség képvi­selői hangsúlyozták, hogy kedve­zőbbnek tűnő szlovákiai helyzet csak látszat, hiszen az ágazatban felgyülemlett problémák, az elörege­dett géppark, a fejlesztés hiánya rövidesen itt is egyre inkább követe­lik a radikális megoldást. -tszl­A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredet! lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük tel a neveket magyarul.) 7940/91 Nemes István, 1922. VIII. 19., Kiskövesd (Bokszidagorszk) 7941/91 Nóta Pavol, Ipolynagyfalu (Szovjetunió) 7942/91 Nóvák István, 1904. VIII. 19., Mucsiny (Kisinyev) 8045/91 Nagy Lajos, 1905. XI. 10., meghalt, Alistáí (Krasznoural) 8046/91 Tapló Péter, 1905. XII. 18., meghalt, Leléd (Tiraszpol) 8190/91 Nagy Lajos, 1925. III. 8., Nyárad (Jass) 8191/91 Nagy György Ipolynagyfalu (Szovjetunió) 8193/91 Nagy Géza, 1922. X. 12., meghalt, Szentpéter (Szovjetunió) 8194/91 Sauer Ernest, 1915. XI. 22., meghalt, Gelnica (Szovjetunió) 8195/91 Németh Ferenc, 1914 IV. 25., Érsekújvár (Szovjetunió) 8196/91 Neuman Imre, Stósz 8312/91 Árva István, 1905. VII 25., Szögyén, meghalt (Nyizsnij Tagil) 5983/91 Nagy Jenő, 1914. VII. 14., Bős (Sahti) 5984/91 Novoszák Ferenc, 1921. VII. 8., Nyárasd (Kijev) 6079/91 Nagy Géza, 1914. VI. 16., Alistál (Rosztov) 6080/91 Nagy Kálmán, 1915. III. 16., meghalt, Nagymegyer (Leningrád) 6081/91 Németh Benő, 1927. IX. 14., meghalt, Alistál (Boriszov) 6133/91 Nagy Sándor, 1912. XII. 18., Vezekény (Minszk) 6214/91 Nagy Gyula, 1924. IV. 7., Bős (Szaratov) 6277/91 Nagy István, 1915. I. 3., (Boriszov) 6334/91 Németh Lajos, 1919. XII. 4., Alistál (Sztálingrád) 6385/91 Nagy Károly, 1911. VI. 27., meghalt, Zseliz (Ivanov) 6449/91 Nagy Antal, 1921. VIII. 30., Komárom (Boriszov) 6450/91 Nóvák Géza, 1912. II. 25., Csallóközkürt (Kijev) (Folytatjuk) Mivel a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma folyamatba vette azoknak a kárpótlási kérvényeknek az intézését, amelyeket az 1944-1945-ben az NKVD által a Szovjetunióba hurcolt polgárok nyújtot­tak be, a SANO - az Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Asszociációja azzal a kéréssel fordul minden érintetthez és hozzátartozóhoz, hogy a dokumentumokat, amelyeket a SANO-tól kapnak, a saját érdekükben két példányban töltsék ki a nyomtatvány szerint, s minden dokumentu­mot aláírással lássanak el. Ezeknek a dokumentumoknak a hiányában kérvényük elintézési ideje meghosszabbodik, mivel a SZK Igazságügyi Minisztériuma kénytelen lesz a hiányzó dokumentumokat újra kikérni a kérvényezőktől.

Next

/
Thumbnails
Contents